← Magyarország

Pf.20910/2021/6 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a felperes több alperes ellen indított keresetei alapján az alperesek a Pp. 37. §

  1. c)pontja szerinti célszerű pertársaságban állnak, a valódi személyi keresethalmazat ténye kihat a pertárgy értékére, ennélfogva a fizetendő kereseti illeték összegére is. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.910/2021/6. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Illés Levente Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe. Az alperes: I.r. alperes, I.r. alperes címe., I. rendű, II. r. alperes, II.r. alperes címe., II. rendű, III.r. alperes, III.r. alperes címe, III. rendű Az alperes képviselője: Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe., ami az I., II. és III. rendű alperest képviseli A per tárgya: személyiségi jog megsértése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 37.P.23.192/2020/34. í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes által az államnak fizetendő kereseti illeték összegét 108.000 (száznyolcezer) forintra felemeli, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alpereseknek személyenként 47.625 (negyvenhétezer-hatszázhuszonöt) forint másodfokú perköltséget, valamint az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára az államnak 144.000 (száznegyvennégyezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint a felperesnek a II. rendű alperes cégvezetőjeként 2017. május 3-tól a Budapest település1ben található társasházak képviselete és a társasházkezelés irányítása volt a feladata, majd 2018. július 1-től, mint a társaság ügyvezetőjének, továbbra is a cégvezetői megbízatásával azonos feladatköröket kellett ellátnia. [2] Munkaviszonyát 2019 novemberében felmondással megszüntették, 2019. december 15-től – korábban munkaviszony keretében folyatott – tevékenységét 2020. január 31-ig szóló megbízási szerződés keretében látta el. A társasházak kezelésére létrehozott http://www.honlap online felület üzemeltetését, a honlap szerkesztését a II. rendű alperes érdekében végezte. [3] A társasház címe szám alatti társasházban a 2019. január 24-én tartott közgyűlésen a II. rendű alperest választották meg közös képviselőnek. A 2020. január 16-án tartott közgyűlésen a tulajdonosok a II. rendű alperest leváltották, helyette 2020. február 1-től a felperest választották meg közös képviselőnek. A II. rendű alperes – miután erről a Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 2 döntésről tudomást szerzett – a felperest 2020. január 23-án azonnali hatállyal felmentette a megbízási szerződés tárgyát képező feladatok ellátása alól, megtiltotta számára, hogy a társasházak közgyűlésén megjelenjen, tárgyalásokat folytasson, a II. rendű alperes intézményébe belépjen, az ott dolgozó munkatársakkal a társasházkezelést bármilyen módon érintő megbeszélést folytasson. Felhívta a honlap „átadására” is és 2020. január 27-én ismételten írásbeli felszólítást küldött a felperesnek a http://www.honlap domain admin jogának, valamint az II. r. alperes Facebook oldal belépési adatainak átadására. A felhívásnak a felperes nem tett eleget. [4] A II. rendű alperes a felperes magatartása miatt belső vizsgálatot kezdeményezett, melynek eredményeképpen 2020. február 24-én feljelentést tett a Budapesti Rendőr-főkapitányság Korrupciós és Gazdasági Bűnözés elleni Főosztályán ismeretlen személyazonosságú elkövető ellen csalás, üzleti titok megsertése és más bűncselekmények elkövetésének gyanúja miatt. A feljelentés szerint, a felperes a honlapot úgy készítette el, mintha az a társaság saját honlapja lenne; feltüntette rajta a társaság munkatársait, a társaság elérhetőségét, a kezelt társasházak címét, a jogtanácsos nevét és fényképét. A honlapot 1.500.000 forintért adta volna át a II. rendű alperesnek. [5] A társasház utcai társasház – a II. rendű alperes tudta és beleegyezése nélkül – 2020. január 16-án közgyűlést tartott, ahol a tulajdonosok a felperest választották meg közös képviselőnek a II. rendű alperes helyett. A felperes szándékosan úgy szervezte meg a közgyűlést, hogy azon a II. rendű alperes és az önkormányzat munkatársa ne is vehessen részt. [6] Egy társasházi számvizsgáló jelezte, hogy számvizsgáló társa a felperestől a II. rendű alperest érintő dokumentumokat vett át, és a felperes támogatókat keres a társasház tulajdonosai között ahhoz, hogy közös képviselő lehessen, továbbá a II. rendű alperes társasházkezelő tevékenységét rossz színben tünteti fel. [7] A feljelentés tartalmazta a belső vizsgálat megállapításait is, miszerint a felperes iratokat vitt ki több ízben a II. rendű alperes székhelyéről, a munkahelyi szerverre kapcsolódva saját gépét használta engedély nélkül, ami lehetőséget biztosított számára, hogy arra a társasházkezelés teljes iratanyagát átmásolja. A rábízott társasházkezelés vonatkozásában a társasházi állomány csökkentésén munkálkodott, és a munkavállalókat saját érdekkörébe tartozó kezelői jogviszonyba kísérelte meg átszervezni. A társasházak folyamatos pénzforgalmának biztosítása céljából elrendelt utalások körében hátráltatta az utalásokat, több esetben megtagadta, munkavállalókat ellentétes információkkal látta el. [8] A II. rendű alperes 2020. március 3-i keltezéssel levelet küldött a társasház tulajdonosainak a 2020. január 16-i közgyűlésen történtekkel kapcsolatosan. Tájékoztatta a lakókat arról, hogy a 2019. január 24-én tartott közgyűlésen a felperest, mint a II. rendű alperes képviseletében eljáró ügyvezetőjét választották meg közös képviselőnek, a jegyzőkönyv szerint azonban felperes a közös képviselő. A ház kezelését a felperes egy másik személlyel együtt a II. rendű alperes infrastruktúrájával végezte. A felperes jogviszonya az önkormányzati választásokat követően megbízási jogviszonnyá alakult, amely 2020. január 31-én megszűnt. A 2020. január 16-i közgyűlést a felperes a II. rendű alperes tudta és belegyezése nélkül hívta össze, azon a megbízója utasítása ellenére járt el. A II. rendű alperes, mint a társasházban tulajdonrésszel rendelkező, nem kapott meghívót, a közgyűlési határozatokat bíróság előtt megtámadta, a felperest pedig 2020. január 23-án feladatai alól azonnali hatállyal felmentette. Magatartása miatt ismeretlen tettes ellen bűncselekmények alapos gyanúja miatt feljelentést tett. [9] A III. rendű alperes a http://www.honlap2 domain alatt működtetett honlapján 2020. március 14-én „Tisztelt Kerületi Lakosaink!” megszólítással közzétett sajtóközleményében arról tájékoztatott, hogy a település1ben többek között a társasházak Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 3 kezelését végző kft. ellen feljelentést tett. Ismertette, hogy a vállalkozás egyik ügyvezetője 2019. november 28-ig töltötte be ezt a tisztséget, majd az átmeneti időszakra megbízással továbbra is ellátta a társasház-kezelési feladatokat, ehhez kapcsolódóan egy online felület üzemeltetését. Ez a személy már megbízási jogviszonya alatt egy saját nevén működő honlapot hozott létre, olyan módon, mintha az az II. r. alperes saját hivatalos honlapja lenne. Megpróbálta megtéveszteni a kerületi lakosokat, saját haszonra tett szert és ezzel kárt okozott a megbízójának. Tájékoztattak arról is, hogy a meg nem nevezett személy miként járt el az egyik társasházban 2020. január 16-án. Több társasház számvizsgálójától érkezett olyan bejelentés, miszerint ez a személy támogatókat keres a társasházi tulajdonosok körében azért, hogy ő lehessen a közös képviselő. Részükre belső dokumentumokat adott át, ami üzleti titoksértés gyanúját veti fel. Igazolást nyert, hogy a kft. állományának csökkentésén munkálkodott, olyan gyanú is felmerült, hogy a munkavállalókat saját érdekkörébe kísérelte meg átszervezni. Mindezek miatt üzleti titoksértés, csalás és hűtlen kezelés gyanúja merült fel, amelynek megállapítása a Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozó hatóságának a feladata. [10] Az I. rendű alperes az „település1” című havonta megjelenő ingyenes kiadványának 2020/3. lapszáma16. oldalán „Csaló vagy csibész?” címmel számolt be a III. rendű alperes honlapján megjelent közleményről. [11] Az honlap3 honlapon az I. rendű alperes 2020. április 28-án „Újabb feljelentést tettünk, ezúttal üzleti titok megsértése és csalás gyanúja merült fel” címmel. Ebben a felperest megnevezve írták le a történteket. Kiegészítették azzal, hogy olyan eseményre is fény derült, ami alapján feltételezhető, hogy legalább egy jelenlegi alkalmazott is segíti a felperest. A rendőrség nem tartotta szükségesnek a nyomozást, de az ügyészség múlt heti döntése szerint az ügy nyomozás nélkül nem zárható le. [12] A társasház címe3. alatti társasház tulajdonostársának kérdésére az I. rendű alperes irodavezetője arról tájékoztatta a lakót, hogy „a 2020. április 28. napján megjelölt cikkben szereplő tények valósak”. [13] A felperes a jóhírneve és becsülete megsértésének megállapítása, az alpereseknek a további jogsértéstől eltiltása, elégtételadás és az alperesek egyetemlegesen 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére kötelezése iránt terjesztett elő keresetet. [14] A becsület megsértése körében az I. rendű alperes „Csaló vagy csibész” című cikkét, és a 2020. április 28-án megjelent sajtóközleményét sérelmezte. [15] Álláspontja szerint a becsületét sérti a „Csaló vagy csibész” című cikk címében használt „csaló” kifejezés, amely bűncselekményre utal. Az a közlés, hogy megkárosíthatta a lakóközösséget, jogellenes tevékenység gyanúját vetíti rá. „A feljelentés tartalma alapján talán nem árt kicsit figyelmesnek lennie a társasházakban élő közösségeknek, s a következő hetekben, hónapokban, amikor az éves elszámoló időszak miatt összehívják a közgyűléseket, kérdés probléma esetén előbb érdeklődjenek az II. r. alperes-nél amennyiben a cég végzi a társasházkezelésüket, mint sem elhamarkodottan döntsenek” szövegrészletben az I. rendű alperes jogellenes tevékenységgel gyanúsítja, ami alkalmas társadalmi megítélése hátrányos befolyásolására és az indokolatlanul sértő és bántó is. Ugyanez okból „az illető tevékenysége igencsak belezavart a cég napi munkamenetébe”, és a „saját pogácsájának sütögetésébe fogott a kft. terhére” közlés is jogsértő. Az I. rendű alperes annak közlésével, hogy „ami ráadásul üzleti titoksértés is lehet” újabb bűncselekmény lehetséges elkövetésével vádolja, amely indokolatlanul bántó és alkalmas társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. [16] A 2020. április 28-án megjelent sajtóközleményben az I. rendű alperes azzal a közléssel, miszerint „(f)elmerül a gyanú, hogy a jogtalanul készített adatbázist arra akarja használni, hogy aztán a társasházkezeléssel foglalkozhasson miután lejárt a megbízása”, Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 4 jogellenes magatartás elkövetésével vádolja, amely indokolatlanul bántó és alkalmas társadalmi megítélésének csorbítására. [17] A jóhírneve megsértése körében az I. rendű alperes a „Csaló vagy csibész?” című cikk azon állításait sérelmezte, hogy „az II.r. alperes szerint megtévesztő, saját kezelésű honlapot készített”, „(
  2. a)honlap hozzáférését kérésére nem adta át a megbízójának”, „rossz hírét keltette a kerületi önkormányzati társasházkezelőnek, igyekezett saját társasházkezelési szolgáltatását előnyös helyzetbe hozni, volt, hogy sikerrel”, „(
  3. az)II.r. alperes gyanúja szerint az önkormányzati cég ügymenetébe tartozó belső dokumentumokat adott át az illető”. Ezek a közlések a valóságot hamis színben tüntetik fel, azokban bűncselekmény elkövetésére utal az I. rendű alperes, mindezt abból a célból, hogy a felperest, mint vetélytársát ellehetetlenítse. [18] A 2020. április 28-án megjelent sajtóközleményben az I. rendű alperes „a gyanú szerint bedobozolt iratanyagot vitt ki több ízben az II.r. alperes székhelyű, valamint a munkahelyi szerverre kapcsolódva saját gépét használta engedély és hozzájárulás nélkül” közléssel valós tényeket ugyancsak valótlan színben tüntette fel. A saját géphasználatot belső szabályzat nem tiltotta, az pedig valótlan állítás, hogy bedobozolt iratanyagot vitt ki. [19] Valótlanul állította az I. rendű alperes ebben a cikkben, hogy „a gyanú szerint a társasházkezelés teljes iratanyagát a saját gépére másolja”, „csakhogy ilyen adatbázis elkészítéséhez nem volt joga”, „a munkaadója érdekeivel szemben dolgozott”, „kérte, hogy a honlapot adja át, de erre felperes nem volt hajlandó”, „a közgyűlést úgy szervezte meg, hogy az önkormányzat és a társasházkezelését ellátó II.r. alperes ne tudjon róla”, „tények bizonyítják, hogy olyan adatokhoz is hozzájutott, amelyeket már azután adtak postára, hogy őt elküldték a cégtől. Ez azt jelenti, hogy a feltételezett bűncselekmények elkövetésében legalább egy jelenlegi alkalmazott is segíti”. [20] A honlap átadásával kapcsolatban azt adta elő, hogy annak csak a bérlője volt és az átadáshoz szükséges feltételeket a II. rendű alperes nem volt hajlandó teljesíteni. [21] Ugyanezen cikkben az I. rendű alperes a valóságot hamis színben tüntette fel annak közlésével, hogy „(ezt) úgy készítette el, mint az II. r. alperes saját honlapja lenne”, „(
  4. a)munkaadójával történt egyeztetés nélkül nem hívhat össze társasházi közgyűlést, de ő mégis megtette”, „(
  5. a)háztulajdonosok ilyen körülmények között választották meg közös képviselőnek.” A honlap készítése körében arra hivatkozott, hogy az oldal 2017-ben jött létre az II.r. alperes részére az általa készített stratégiai marketingterv részeként, ennek keretében megtervezte az arculatot és szükséges adatokat feltöltötte. Az oldalt működtette, de költségtérítést ezzel összefüggésben nem kért, a költségeit nem térítették meg. Állította, hogy munkaviszonyának végleges megszüntetése után megváltoztatta a honlap teljes tartalmát és törölte a II. rendű alperesre vonatkozó adatokat. [22] A társasház utcai társasház a kizárólagos kezelésű társasházai közé tartozott, ezért nincs relevanciája annak, hogy a közgyűlést a II. rendű alperes hozzájárulása nélkül hívta össze, mivel azt nem II. rendű alperessel való jogviszonyának keretében kezelte. [23] Az I. rendű alperesnek az társasház3 utcai lakó kérdésére adott válasza azért sérti a jóhírnevét, mert egy valótlan tartalmú cikk tartalmát nyilvánította valósnak. [24] A II. rendű alperes jóhírnevét sértő – a társasház utcai társasház lakójának írt levél – közlései közül elsőként az „(e)zen közgyűlésen felperes, mint akkori ügyvezető, megbízottként képviselte az II. r. alperes-t”, szövegrészt sérelmezte azért, mert valótlan állítás, hogy a II. rendű alperes megbízottjaként vett részt a közgyűlésen. „A közgyűlési jegyzőkönyv érintett határozati szövege ezzel ellentétben azt tartalmazza, hogy felperes megválasztott közösképviselő és nem az II. r. alperes, akit felperes képviselt” részletben a II. rendű alperes azt a valós tényt, hogy a jegyzőkönyv őt tüntette fel – helyesen –közös képviselőnek, abban a hamis színben tüntette fel, mintha jogellenesen járt volna el. Ezzel Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 5 szemben ez a ház a saját kezelésű társasháza volt, ezért a részvétele nem minősíthető jogellenesnek. [25] A „felperes a társasház közgyűlését az II. r. alperes tudta és beleegyezése nélkül 2020. január 16. napján megtartotta annak ellenére, hogy átmeneti megbízási jogviszonya keretében utasítást kapott arra, hogy a jogszerűtlen állapotot megszűntetendő kezelési megbízást az II. r. alperes nevére módosítsa tekintve, hogy kezelését az II. r. alperes székhelyén és eszközein, annak munkavállalójával végzi” közlés azért valótlan, mert minderre jogosult volt, mivel őt választották közös képviselőnek. [26] „A társasházban 897/1000 tulajdoni hányaddal rendelkező önkormányzat a közgyűlés megtartásával kapcsolatban sem meghívót, sem egyéb értesítést nem kapott” állítás ugyancsak valótlan, mert a közlés azt közvetíti, hogy a társasházi törvény rendelkezését kijátszva választotta meg magát közös képviselőnek. [27] A „(k)ötelezettségét rosszhiszeműen és súlyosan megszegte ezzel megsértve az II.r. alperes vagyoni jogait” és a „(s)zándékos károkozás ténye miatt” közlésekben a II. rendű alperes valótlanul állította tényként, hogy rosszhiszeműen és súlyosan megszegte kötelezettségeit, amellyel kárt okozott. Jogsértéssel vádolta, amely alkalmas társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, róla negatív értékítélet kialakulására. [28] A III. rendű alperes a 2020. március 14-én közzétett közleményében a jóhírnevét sértően állította, hogy „felmerült annak a gyanúja, hogy munkavállalókat saját érdekkörébe tartozó kezelői jogviszonyba kísérelte meg átszervezni”, „a fenti tényállás és a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján az ismeretlen elkövetővel szemben Btk. 418. §-ba ütköző üzleti titok megsértése, a Btk. 373. §-ba ütköző csalás, valamint a Btk. 376. §-ba ütköző hűtlen kezelést bűncselekmények megalapozott gyanúja merült fel, amelynek megállapítása Budapesti Rendőrfőkapitányság nyomozóhatóságának a feladata”, „a nevezett közgyűlésre I.r. alperesnek, mint egyik tulajdonosnak feltételezhetően szándékosan nem küldött meghívót”, „(
  6. a)volt ügyvezető immár megbízott személy korábban létrehozott egy saját nevén lévő honlapot, mely település1 társasházkezelést hirdet a honlap domain neve felett egy személyben ő rendelkezik”, „(
  7. a)honlapot a felszólítás ellenére nem volt hajlandó munkáltatójának átadni, illetve a megtévesztő magatartással felhagyni és a mai kiélezett piaci viszonyok között lavírozva próbálta megtéveszteni az esetlegesen társasházi képviselői választás előtt álló kerületi lakosokat, saját haszonra szert téve és ezzel kárt okozva megbízójának”, „(
  8. a)meg nem nevezett ügyvezető a korábbiakban II.r. alperes megbízottjaként, 2020. január 16. megbízási jogviszonnyal a társaság által kezelt egyik társasházban ügyvezetői utasítás ellenére azért, hogy munkaadóját leváltassa és saját anyagi érdekét érvényesítse, társasházi közgyűlést hívott össze, amelynek folyományaként őt választották meg közösképviselőnek az II.r. alperes ellenében”, „(i)gazolást nyert továbbá, hogy a volt ügyvezető rábízott társasházkezelés vonatkozásában az II.r. alperes társasházi állományának csökkentésén munkálkodott”, „(
  9. a)továbbiakban több társasház számvizsgáló bizottsági tagja jelezte II.r. alperes felé, hogy volt ügyvezető szándékosan az II.r. alperes társasházkezelői tevékenységét rossz színben tünteti fel, támogatókat keresett társasház tulajdonosai között ahhoz, hogy az adott házban közösképviselő lehessen, részükre az II.r. alperes ügymenetébe tartozó belső dokumentumokat adott át, mely üzleti titoksértés megalapozott gyanúját vetíti előre”, „(v)olt ügyvezető a honlapot úgy készítette el, mintha az II. r. alperes saját hivatalos honlapja lenne, azon feltüntette a társaság munkatársait, elérhetőségét, és a társaság által kezelt társasházak címét”. [29] A III. rendű alperes azzal, hogy meg nem nevezett társasházak számvizsgálóinak valótlan tényközlését továbbította az olvasóihoz, a felperest jogellenes tevékenységgel és bűncselekménnyel vádolta, ezzel megsértette a jóhírnévhez való jogát. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 6 [30] A felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket az általa megfogalmazott közlemények elégtételadásként való közzétételére. [31] A jogsértések miatt elszenvedett nem vagyoni sérelme kompenzálására egyetemlegesen kérte az alperesek kötelezését 1.500.000 forint sérelemdíj megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a vádak nyilvánosság felé történő közvetítése a társadalomban negatív értékítélet keltésére volt alkalmas, magánéletére, további munkahelyi elhelyezkedésére, társadalmi megbecsülésére nézve hátrányosan hatott. Az alperesek közlései nem csak a település1i társasházak lakóközösségében, de más társasházak lakóiban is negatív értékítéletet váltottak ki, továbbá magánéletére, munkavégzésére is kihatással voltak, megélhetését ellehetetlenítették. [32] Álláspontja szerint nem minősül közszereplőnek még ha az őt ért – a társasházak közös képviselőjeként munkájával összefüggésben – az átlagosnál nagyobb tűrési kötelezettség is terheli. [33] Eseti döntésre hivatkozással azt is kifejtette, hogy a sajtó csak kivételes esetekben jogosult arra, hogy a nyilvánosságot a bírósági eljárásokról személyes adatok közzététele mellett tájékoztassa. Az alperesek a nyomozási szakban lévő eljárás során nevesítették őt és bűncselekmények elkövetésével vádolták. Az alperesek közleményeikben feljelentésre történő hivatkozásaikat szubjektív módon, az olvasók negatív értékítéletének kiváltására alkalmasan jelenítették meg. Egy feljelentésről való közlés csak akkor nem sért személyiségi jogot, ha objektív tájékoztatást nyújt, azonban az idézett részek szubjektív közlések. [34] Az alperesek a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérték. Álláspontjuk szerint a sérelmezett közlések a véleménynyilvánítási szabadság körében jogsértés nélkül kifejthetők voltak. Utaltak e körben alkotmánybírósági határozatokra is. [35] Azt hangsúlyozták, hogy egy önkormányzati cég vonatkozásában merült fel aggályos helyzet a felperes tevékenységével összefüggésben, emiatt feljelentésre is sor került. Hivatkoztak a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma PK 12. számú állásfoglalása III. pontjában foglaltakra is: a közlések vélemények, értékítéletek, közpénzt és közéleti szereplőket érintenek, ezért azokat a felperes közszereplőként tűrni köteles. A sérelmezett közlésekben az alperesek egy feljelentésről számoltak be. A per során kihallgatott tanúk vallomása megerősítette a sérelmezett közléseket, azok megfogalmazása nem volt indokolatlanul bántó vagy sértő. [36] Az igényelt sérelemdíjat összegszerűségében eltúlzottnak tartották, mert a sérelmezett közlések nem a felperes magánéletét érintették, továbbá maga a felperes sem állította, hogy azok miatt gazdasági helyzete negatívan változott. Indítványozták, hogy a bíróság szükség esetére szerezze be a nyomozás iratait. [37] Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg alpereseknek külön-külön 95.250 forint perköltséget és az államnak – a Nemzeti Adó- és Vámhatóság külön felhívására – 90.000 forint illetéket. [38] Döntése során a Polgári törvénykönyvről szóló, 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. §-a, a 2:43. §
  10. d)pontja, a 2:45. §, a 2:51. §

(1)bekezdése, a 2:
  1. § rendelkezéseire, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló,
  2. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
  3. §
  4. pontjában, valamint a
  5. §-ban foglalt rendelkezésekre volt tekintettel. [39] Elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes valamennyi közlés esetében érintette, ennek alapján jogosult-e jogvédelmet kérni. A PK
  6. számú állásfoglalásban foglaltak alapján úgy ítélte meg, hogy az I. rendű alperes által közzétett „Csaló vagy csibész?” című írásból a felperes személye nem beazonosítható. Az „település1” elnevezésű időszaki Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 7 kiadvány célközönsége számára a felperes beazonosításához nem elegendő információ az, hogy ő készítette a II. rendű alperes adatait tartalmazó honlapot, és az sem, hogy „korábban visszahívott dolgozó, akit ismételten megbíztak”. Tanúvallomás támasztotta alá, hogy más vezető beosztású munkavállalónak is megszűnt a munkaviszonya az önkormányzati választások után, akit szintén visszafoglalkoztattak. A témában ez volt az első közlemény, így előzmény hiányában sem volt beazonosítható a felperes személye. [40] A feljelentésről szóló tudósítás jogszerűsége körében a PK
  7. számú állásfoglalásra tekintettel abból indult ki, hogy a sajtó jogosult arról a valóságnak megfelelően beszámolni. Azt állapította meg, hogy mind az I. rendű alperes által
  8. április 28-án, mind a III. rendű alperes által
  9. március 14-én közreadott sajtóközlemény a tényeknek megfelelően tükrözi a feljelentésben foglaltakat, nem fejeznek ki előzetes ítéletmondást, egyértelműen kiderül az olvasók számára, hogy még csak feljelentésről van szó, a keresetet ezért e körben is elutasította. [41] Az I. rendű alperes által az társasház3 utcai társasház lakója részére küldött válasz tekintetében az elsőfokú bíróság úgy foglalt állást, hogy a lakó kérdése az „Újabb feljelentést tettünk” című cikkre vonatkozott. Miután a cikkel kapcsolatosan megállapítható volt, hogy abban az I. rendű alperes nem állított valótlant, így az annak valóságát megerősítő közlés sem sérti a felperes jóhírnevét. [42] Az elsőfokú bíróság a társasház utcai társasház lakói részére az I. rendű alperes által írt levélben foglalt közléseket egyenként értékelve arra a megállapításra jutott, hogy azok ugyancsak nem bírnak a felperes jóhírnevét sértő tartalommal, mert az abban foglaltak a valóságnak megfelelnek. [43] Az alperesek bizonyítási indítványának teljesítését, mint szükségtelent mellőzte, mert a feljelentés tartalma a felek között nem volt vitatott. [44] A perköltség viseléséről a
  10. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  11. §
(1)bekezdés alapján döntött. Az alperesek képviselőjének munkadíját a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet)
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján állapította meg. [45] Az elsőfokú ítélet ellen a felperes fellebbezett. Elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte oly módon, hogy a bíróság a felperes keresetének teljes egészében adjon helyt. Másodlagosan az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, az első fokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Mindkét esetben az alpereseket kérte a perköltségben marasztalni. [46] A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(1),
(3)és
(4)bekezdésében foglaltakra alapította, megsértett jogszabályként a Pp. 279. §
(1)és
(2)bekezdését jelölte meg. [47] Az elsőfokú eljárásban előadott érvelését fenntartotta. Az elsőfokú ítéletben foglaltakra tekintettel a „Csaló vagy csibész” című írással kapcsolatban azt emelte ki, hogy a személye egyértelműen felismerhető, egyrészt a cikkben leírt körülírásból, másrészt az ezzel egyidejűleg megjelent cikkeket olvasva összességében. Azt is hangsúlyozta, hogy már önmagában a cikk címe is indokolatlanul bántó, tartalmával együtt alkalmas a személyiségi jogsértések (becsület és jóhírnév megsértésének) megvalósítására. [48] Az I. rendű alperes „Újabb feljelentést tettünk, ezúttal üzleti titok megsértése és csalás gyanúja merült fel” című és a III. rendű alperes
  1. március 14-én közzétett sajtóközleményében jogsértés nélkül legfeljebb a felperes monogramja szerepelhetett volna, hiszen a neve személyes adatnak minősül, amely jogi álláspontját eseti döntések támasztják alá. A közlések valótlanok, mert a belső vizsgálat során kihallgatott tanúk nem tudták megerősíteni, hogy a felperes céges iratokat vitt ki, hiszen egyik tanú sem tudta konkrétan megjelölni a vonatkozó iratokat és azt sem igazolták, hogy a laptopjára céges adatokat Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 8 mentett. A vizsgálat „koncepciós eljárás” volt, abban a felperes nem vett részt, a feljelentésről sem kapott hivatalos értesítést. A polgári jogi jogvita egyébként sem alkalmas fórum a felperes bűnösségének megállapítására. Ebből az is következik, hogy az I. és a III. rendű alperes a sérelmezett állítások valóságát nem tudta bizonyítani. [49] Az társasház3 utcai társasház lakója részére küldött válasszal az I. rendű alperes – a cikkben foglaltak megerősítésével – tovább mélyítette a kérdezőben a felperesről kialakult képet, negatív értékítéletet. [50] A társasház utcai társasház lakói részére küldött levélben foglaltak alkalmasak a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására, és a negatív értékítélet kialakítására. Az elsőfokú bíróság e körben is tévesen értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat, és azokból helytelen következtetést vont le. [51] Az alperesek az elsőfokú ítélet helybenhagyását, a felperes perköltségben marasztalását indítványozták. [52] Az I. rendű alperes azzal érvelt, hogy a „Csaló vagy csibész?” című cikkből a felperes személye nem ismerhető fel. Abban a feljelentésről számolt be, a címbeni megfogalmazás sem tekinthető indokolatlanul bántónak, sértőnek. Az I. rendű alperes által közétett sajtóközlemény, amelyben a felperest megnevezte, azért nem sérti a felperes jóhírnevét, mert a helyi közösséget széles körben érdeklő ügyről számolt be. A felperes olyan magatartást tanúsított, amelyre a közösség figyelmét közérdekből indokolt volt felhívni. A büntetőeljárás állásáról valósághűen számolt be. Eseti döntésekre hivatkozott, illetve utalt tanú4 tanú vallomására annak igazolására, hogy az olvasók egyértelműen tisztában voltak azzal, hogy csak feljelentés történt, a felperest nem ítélték el bűncselekmény miatt. A perben az alpereseknek azt kellett bizonyítaniuk, hogy a sérelmezett közlések nem ellentétesek a feljelentésben foglaltakkal, nem pedig a felperes terhére állított bűncselekmények tényleges megtörténtét. Észrevételezte továbbá, hogy a felperes olyan elégtételadó közlemény közzétételét kérte, amely a sérelmezett cikkekkel nem áll összhangban. [53] Az igényelt sérelemdíj mértékét továbbra is eltúlzottnak tartotta figyelemmel arra is, hogy a felperest társasház-kezelői minőségében a cikkek miatt hátrány nem érte. [54] A felperes az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére vonatkozó kérelme körében indokait nem fejtette ki. [55] A II. rendű alperes megítélése szerint az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte a sérelmezett közléseket. A fellebbezés e körben érvelést nem tartalmaz. A közleményben a feljelentésről, annak okairól számolt be, nem állította, hogy a felperes bűncselekményeket követett el, pusztán ezek gyanújáról számolt be a valóságnak megfelelően. [56] A sérelemdíj és a felperes hatályon kívül helyezésre vonatkozó kérelme tekintetében az I. rendű alperes ellenkérelmével azonos észrevételeket terjesztett elő. [57] A III. rendű alperes fellebbezési ellenkérelmében továbbra is fenntartotta, hogy közleményéből a felperes személye nem azonosítható, de a sérelmezett közlemények jogsértést ettől függetlenül sem alapoznak meg. A feljelentésről szóló beszámolóval kapcsolatban az I. rendű alperes érvelésével azonos álláspontot fejtett ki. [58] A fellebbezés részben alapos. [59] A felperes fellebbezése az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésére is irányult, ezért a másodfokú bíróság elsődlegesen ezen kérelem indokoltságát vizsgálta. A rendelkezésre álló iratok alapján a Pp.
  2. §
(2)bekezdése szerinti olyan ok, ami ezt alátámasztaná, nem merült fel, a felperes pedig e körben indokait nem fejtette ki. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemi döntését vizsgálta felül a Pp. 370. §
(1)bekezdés korlátaira figyelemmel. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 9 [60] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság döntésével egyetértett az alábbi, részben eltérő indokokkal. [61] Arra helytállóan hivatkozott a felperes, hogy személye valamennyi írásban, így az I. rendű alperes által közzétett „Csaló vagy csibész?” című közleményben is azonosítható. A PK
  1. számú állásfoglalás helyes értelmezése szerint az érintett akár szűk körben történő beazonosíthatósága is elég lehet a felperes igényérvényesítési jogának megalapozásához. Ehhez olyan elemek megjelölése szükséges a közleményben, amelyekből személye konkrétan, mással össze nem téveszthető módon felismerhető. Ez az írás a III. rendű alperes honlapján közzétett közleményről számol be, azaz nem előzmény nélküli. Mindkét írás közli, hogy a felperes korábban ügyvezető volt, akit a választások után megbízási szerződéssel átmeneti jelleggel „visszafoglalkoztattak”. Azt is, hogy a társasházkezelés volt a feladata, a honlap készítésre, üzemeltetésre, mint feladatára is utaltak. Az is szerepelt a közleményben, hogy az önkormányzat megtámadta azt a társasházi határozatot, amely a felperest hozta előnybe az önkormányzati társasházkezelővel szemben. Ezek az információk összességében alkalmasak voltak a felperes azonosítására, mind korábbi munkahelyén, mind pedig az érintett társasházban. Az a körülmény, hogy más vezetőt is visszafoglalkoztattak – a további azonosításra alkalmas információ mellett – nem eredményezi a felperes érintettségének hiányát. [62] Az elsőfokú bíróság elfoglalt jogi álláspontja miatt az e cikkben becsület megsértéseként sérelmezett közléseket nem vizsgálta. Az ehhez szükséges adatok a peres iratokban rendelkezésre álltak, ezért ez okból a Pp.
  2. § szerinti eljárás nem volt indokolt. A Ptk. 2:
  3. §
(1)bekezdése szerint a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. A felperes keresetében és fellebbezésében sem mutatott rá, hogy melyek azok a kifejezések, amelyek véleményként indokolatlanul sértőek, a közfelfogás szerint lealacsonyítóak, indokolatlanul bántóak. Ilyenként legfeljebb a „csaló” kifejezés használata és a „saját pecsenyéjének sütögetésébe fogott” megfogalmazás vizsgálhatóak. Ezek azonban az olvasók általános értelmezése alapján olyan csekély mértékben érintik – a közlemény egész kontextusát figyelembe véve – negatívan az érintett társadalmi megbecsülését, hogy a jogsértés bírósági megállapításához szükséges mértékét nem érik el. A feljelentés ezen túlmenően a Btk.
  1. § szerinti tényállás megvalósulását is feltételezte. [63] A felperes által e körben sérelmezett egyéb közlések – beleértve a
  2. április 28-i cikkben ekként sérelmezett közlést is – a becsület megsértésének polgári jogi értelemben vett kritériumainak nem felelnek meg. [64] Az elsőfokú bíróság egyebekben helytállóan indult ki abból, hogy a felperes által sérelmezett közlések alapvetően a II. rendű alperes által tett feljelentésben szereplő kijelentések, amelyek értékelése során arra kell figyelemmel lenni, hogy a büntetőeljárást kezdeményező iratban foglalt tényállítások önmagukban személyiségi jogsértést még akkor sem eredményeznek, amennyiben azok valósága utóbb nem igazolódik be. Az eljárás megindításának ugyanis éppen e bizonyosság megszerzése a célja. Ettől eltérő értelmezés esetén bármely hasonló jellegű eljárás megindítása ellehetetlenülne. [65] Ugyancsak helytállóan következtetett a rendelkezésre álló adatokból arra, hogy a II. rendű alperes eljárása a feljelentés megtétele során nem tekinthető öncélúnak, joggal való visszaélésnek, vagy jobb tudomása ellen valónak, annak megfogalmazása során a felperes személyét indokolatlanul sértő kifejezéseket nem használt. A megállapításokat a II. rendű alperes által folytatott belső vizsgálat adatai alátámasztották, az abban résztvevő tanúk jelen eljárásban tett vallomásukkal azokat tartalmilag megerősítették. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 10 [66] Mivel a feljelentésben foglalt tényállítások nem tekinthetőek a Ptk. 2:
  3. §
(2)bekezdésébe ütközőnek, a másodfokú bíróság megítélése szerint logikailag csak az a következtetés vonható le, hogy a feljelentés tartalmának a címzetten kívül álló, más személyekkel történő megismertetése sem eredményezheti jóhírnév megsértését még abban az esetben sem, ha abban a felperes neve szerepelt, azonosíthatóvá vált. A tényállítások jóhírnév sértő jellegét ugyanis nem a közlés címzettjének személye vagy száma határozza meg. A jóhírnév megsértését valamely magatartás, tevékenység, amennyiben az nem valótlan tény állítása, híresztelése vagy valós tény hamis színben történő feltüntetése nem eredményezheti. Az a körülmény, hogy a II. rendű alperes azon vélekedését, alapos gyanúját, hogy a felperes a megbízója érdekeivel szemben járt el, őt esetleg megkárosította vagy arra törekedett, esetleg üzleti titkait jogellenesen megszerezte, nem jelenti azt, hogy a felperesről valótlan tényt állított vagy híresztelt, esetleg valós tényt hamis színben tüntetett fel. Ez csak abban az esetben valósult volna meg, ha olyan látszatot kelt, mintha az erre feljogosított hatóság állapította volna meg a feljelentésben kifogásolt közlések valódiságát. [67] A felperes a fellebbezésében utalt arra, hogy nevének közzététele szélesebb nyilvánosság előtt a feljelentéssel összefüggésben sérti a személyes adatainak védelmére irányuló jogát, ilyen keresetet azonban az elsőfokú eljárásban nem terjesztett elő. Ettől függetlenül az elsőfokú bíróság helytállóan értékelte, hogy a felperes a kerületben olyan tevékenységet végez, amely nagy számú lakót érinthet. Az alpereseknek a feljelentés tényéről és az annak alapjául szolgáló megállapításairól szóló tájékoztatását ezért a felperesnek – mint tevékenysége alapján széles körben ismert személynek – tűrnie kellett. Annak is jelentőséget kellett tulajdonítani, hogy a felperest saját állítása szerint sem érte hátrány a közlések nyomán. [68] A társasház utcai társasház lakóinak írt levélben a II. rendű alperes jogszabályt nem sértve tájékoztatta a lakókat arról, hogy milyen okból támadta meg bíróság előtt a korábbi közgyűlési határozatot. Ehhez a témához szorosan kapcsolódott a felperes ellen tett feljelentés, ezért a felperes jóhírnevét a levélben foglaltak nem sérthették. [69] Az társasház3 utcai lakónak küldött választ a Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése alapján sérelmezni nem lehet, figyelemmel arra, hogy a közlésnek jóhírnévsértő jellege nincs, az objektíve, a törvényi kritériumoknak nem felel meg. [70] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján a per főtárgya tekintetében helybenhagyta, az illetékfizetési kötelezettség tekintetében részben megváltoztatta. Ennek során figyelembe vette, hogy a felperes három alperes ellen indított kereseteket, amelyek tartalma alapján az alperesek a Pp.
  1. § c) pontja szerinti célszerű pertársaságban álltak, a valódi személyi keresethalmazat ténye pedig kihatott a pertárgy értékére, ennélfogva a fizetendő kereseti illeték összegére is. A pertárgy értéke az illetékekről szóló
  2. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
  3. §
(1)bekezdése, a
(3)bekezdés b) pontja és a 40. §
(1)bekezdése alapján 1.800.000 forint, a kereseti illeték összege 108.000 forint, amelyet a pervesztes felperes visel. [71] A fellebbezés részbeni eredménytelensége folytán a Pp. 364. § utaló szabálya szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a felperes köteles az alpereseknek a másodfokú eljárással összefüggésben álló perköltségét megfizetni. [72] Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bírósága 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [73] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a 102. §
(1)bekezdése, az Itv. 46. §
(1)bekezdése és a 30/
  1. (XII. 27.) IM rendelet
  2. §
(2)bekezdése alapján döntött. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.910/2021/6 11 Budapest,
  1. február
  2. dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró Az aláírásban akadályozott dr. Stecbauer Anita bíró helyett dr. Kovács Helga s.k.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.