Pf.20235/2025/9 – Fővárosi Ítélőtábla

(2)bekezdése, sem külön törvényi szabályozás nem írja elő, és amely adatokról nem állapítható meg, hogy azok az érintett közfeladatának ellátásával szorosan összefüggnek, közérdekű adatigénylés keretében nem ismerhetők meg. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.235/2025/9/II. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. Molnár Noémi Fanni ügyvéd, ügyvéd címe Az alperes: Országos Kórházi Főigazgatóság, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Méhes László ügyvéd, ügyvéd címe A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 2 A fellebbezéssel támadott határozat száma: 29.P.20.678/2025/

1. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatja, és az alperest az elsőfokú bíróság ítéletében meghatározott határidőben és módon az alábbi adatok kiadására kötelezi:
2. Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója,
3. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója,
4. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros főigazgatója,
5. Szent Borbála Kórház, Tatabánya főigazgatója,
6. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója,
7. Tolna Vármegyei Balassa János Kórház főigazgatója,
8. Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém főigazgatója, pozíciókra a
9. szeptember
10. napját közvetlenül megelőzően lefolytatott pályázati eljárásban nyertes pályázóknak a megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit, célkitűzéseit tartalmazó dokumentumok. Az alperest feljogosítja, hogy a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatói munkakörére beadott pályázatból a pályázó lakcímét, telefonszámát, e-mail címét kitakarja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 3 Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja. Az elsőfokú bíróság ítéletét a perköltség viselése tekintetében helybenhagyja. A felek a másodfokú eljárásban felmerült költségeiket maguk viselik. Az eljárás illetékmentes. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
11. szeptember
12. napján az alperesi közfeladatot ellátó szervhez elektronikus úton benyújtott adaigénylésében a következő intézmények vezetőinek megbízatásával kapcsolatban igényelt közérdekű adatokat: a. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ b. Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet c. Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő d. Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház e. Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét f. Békés Megyei Központi Kórház g. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 4 h. Csongrád-Csanád Megyei Dr. Bugyi István Kórház i. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros j. Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház k. Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger l. Szent Borbála Kórház, Tatabánya m. Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján n. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa o. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház p. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház q. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet r. Tolna Megyei Balassa János Kórház s. Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely t. Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém u. Zala Megyei Szent Rafael Kórház Kérte, hogy ezen intézmények jelenlegi, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló
13. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/
14. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
15. §

(1)bekezdése szerint magasabb vezetői megbízást ellátó vezetők (a továbbiakban együttesen: vezetők) kapcsán intézményenként küldjék meg számára az alábbi adatokat: 1. A Rendelet 3. §

(1)bekezdése alapján a munkáltató egyedi döntése vagy meghívásos eljárás alapján került sor a megbízásra?

1. Amennyiben meghívásos eljárás keretében került sor a jelöltek értékelésére, létrehoztak-e előkészítő bizottságot a Rendelet
2. §

(2)bekezdése alapján?

1. Amennyiben sor került előkészítő bizottság létrehozására, kikből (név, beosztás) állt az előkészítő bizottság?
2. Mely szerv hozta meg a megbízásról szóló döntést? Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 5
3. Milyen, a pályázó által benyújtott dokumentumok alapján hozták meg a megbízásról szóló döntést?
4. Eltért-e a munkáltató az előkészítő bizottság által felállított rangsortól?
5. Határozott vagy határozatlan időtartamra szól a vezető megbízatása?
6. A megbízott vezető életrajza és a megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit tartalmazó dokumentum (pl. pályázat / program). Az alperes
7. szeptember
8. napján az adat kiadására nyitva álló határidőt meghosszabbította, amely
9. október
10. napján járt le. Az alperes
11. október
12. napján érdemi választ küldött a felperesnek, melyben részben teljesítette a felperes által előterjesztett közérdekű adat kiadása iránti igényt, részben az adatok kiadását megtagadta. Az alperes választ adott az 1., 2., 4.,
13. és
14. sz. alatti kérdésekre. A 3.,
15. és
16. kérdésekre az adatok kiadását megtagadta. Az előkészítő bizottság tagjaira vonatkozó
17. kérdés esetében az alperes a jogszabály rendelkezéséről adott tájékoztatást, mely szerint a főigazgatók esetében az előkészítő bizottság az Eszjtv. vhr.
18. §

(4)bekezdésében foglaltak alapján az alábbi személyekből áll: az egészségügyi államtitkár, illetve az általa delegált személy, a Belügyminisztérium személyügyi helyettes államtitkára, vagy az általa delegált személy, a fenntartó képviseletében az országos kórházi főigazgató, valamint a szakellátásért felelős főigazgató helyettes és a humánpolitikai és jogi főigazgató helyettes, az Integrált Jogvédelmi Szolgálat Főigazgatója. Az előkészítő bizottság rangsorától való eltérésre vonatkozó

1. kérdésre azt a tájékoztatást adta, hogy a hatályos jogszabályok alapján az előkészítő bizottság javaslatot tesz a megbízásra jogosult, munkáltatói jog gyakorlója részére, mely döntésében nem köti a munkáltatói jogkör gyakorlóját, vagyis joga van eltérni a bizottság által javasolt rangsortól. A
2. kérdés vonatkozásában tájékoztatta felperest, hogy „a pályázati eljárás során a pályázat részeként benyújtandó egy hozzájáruló nyilatkozat a pályázati anyagba foglalt személyes adatok kezeléséhez, valamint egy nyilatkozat, hogy a pályázó hozzájárul a teljes pályázati anyagának a véleményezők és a döntéshozók részére történő sokszorosításához, továbbításához. Sikertelen pályázat esetén a pályázó személyes adatai törlésre, és amennyiben a pályázó az általa benyújtott, személyes adatokat tartalmazó adathordozókat a pályázat elbírálási határidejétől számított 3 hónapon belül nem veszi át, azok megsemmisítésre kerülnek. Ennek okán – valamint a személyes adatokat, illetve szerzői tevékenységet védő jogszabályok alapján – a pályázat részeként benyújtott vezetői programokat és a vezetők önéletrajzát nem áll módunkban a rendelkezésére bocsátani.” Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 6 [2] A felperes megváltoztatott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest, hogy elektronikus úton küldje meg a felperes részére az e-mail cím1 címre a
3. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ
4. Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet
5. Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő
6. Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház
7. Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét
8. Békés Megyei Központi Kórház
9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház
10. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros
11. Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház
12. Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger
13. Szent Borbála Kórház, Tatabánya
14. Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján
15. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa
16. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház
17. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház
18. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet
19. Tolna Megyei Balassa János Kórház
20. Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely
21. Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém
22. Zala Megyei Szent Rafael Kórház Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 7 megnevezésű intézményeknek, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló
23. évi C. törvény végrehajtásáról szóló 528/
24. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet)
25. §

(1)bekezdése szerint magasabb vezetői megbízást ellátó vezetőire vonatkozó következő adatokat:

1. Eltért-e a munkáltató az előkészítő bizottság által felállított rangsortól?
2. A megbízott vezető megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit tartalmazó dokumentumot (például pályázat, program). [3] A felperes előadta, hogy mivel az alperes arra hivatkozott, hogy a kiadni kért adat döntést előkészítő adat és állította azt is, hogy a döntés megszületett, ki kell adnia azokat, mivel nem jelölte meg, hogy milyen további okból szükséges az adatok nyilvánosság elől való elzárása. A döntés maga a vezetői megbízás volt, döntés tehát megszületett, a bizonyítási kötelezettség pedig az alperes oldalán van. Az alperes azonban további olyan döntésre nem is hivatkozott, amelynek előkészítéséhez szükség lenne a kiadni kért adatra. A
3. kérdéskör - a megbízott vezetők pályázatában megfogalmazott célkitűzés vagy program vonatkozásában - hivatkozott arra, hogy az alperes a sikeres pályázók megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit tartalmazó dokumentum (például pályázat vagy program) kapcsán az adatok létezését, kezelését, közérdekű jellegét nem vitatta. Csupán a sikertelen pályázók dokumentumai kezelésének tényét vitatta, az igénylése azonban nem arra irányult. A adatigénylése a megbízást nyert, azaz sikeresen pályázó vezetők adataira vonatkozott. Másrészt hivatkozott arra is, hogy a GDPR-ra vonatkozó alperesi hivatkozás alaptalan, az Infotv.
4. §

(2)bekezdése alapján ugyanis közérdekből nyilvános adatnak minősül a vezetők pályázati dokumentációinak tartalma, ennek kapcsán az alperesnél van szintén a bizonyítás kötelezettsége. Hivatkozott a Kúriai Pfv.IV.21.428/

1. szám alatti ítéletében foglaltakra. [4] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy egyrészt a
2. október
3. napján felperes részére megküldött válaszával valamennyi, a felperes által megfogalmazott kérdésre választ adott. Vitatta, hogy megtagadta volna a válaszadást bármelyik kérdésre is. Mindkét, a felperes által fenntartott kérdéskör tekintetében hivatkozott elsődlegesen arra, hogy nem közérdekű adatok a kiadni kért adatok, másodlagosan arra, hogy nem közérdekből nyilvános adatok, harmadlagosan pedig arra – amennyiben a bíróság úgy ítélné meg, hogy mégis közérdekű vagy közérdekből nyilvános a kiadni kért adat –, hogy döntés előkészítést alapoz meg. A
4. kérdéskör – a megbízott vezető pályázati célkitűzései, programja - vonatkozásában, azon pályázó tekintetében kezel adatot, amely pályázat sikeres volt. Ezek az adatok a pályázat elnyerésével az adott személyek személyi anyagába kerülnek, így személyes adatnak Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 8 minősülnek. Ezen adatokra állítása szerint részben GDPR szabályok vonatkoznak és döntés megalapozását szolgáló adatok is, így nem adhatók ki. A közérdekből nyilvános adatokat a honlapon fel kell tüntetni. Azt, hogy mi volt a főigazgatónak vagy ápolási igazgatónak a pályázati célkitűzése, az nincs a honlapon szerepeltetve, ennélfogva az nem közérdekből nyilvános adat. Jogszabály határozza meg, hogy mik a közérdekből nyilvános adatok és amiknek szerepelnie kell a honlapon, de a célkitűzés/pályázati program nem tartozik azok közé. A célkitűzés/pályázati program nem olyan személyes adat, amely az Infotv.
5. §

(2)bekezdésébe tartozna, e személyes adatok körét ugyanis nem lehet a végtelenségig bővíteni. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére az e-mail cím1 e-mailcímre azon adatot, hogy: - a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója, - a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója, - a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros főigazgatója, - a Szent Borbála Kórház Tatabánya főigazgatója, - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, - a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház főigazgatója, - a Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém főigazgatója, orvos igazgató és az ápolási igazgató pozíciókra

1. szeptember
2. napját közvetlenül megelőzően lefolytatott pályázati eljárásban ezen álláshelyekre benyújtott pályázatok elbírálása során eltért-e a munkáltató az előkészítő bizottság által felállított rangsortól. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül küldje meg a felperes részére az e-mail cím1 email címre:
3. Magyar Honvédség Egészségügyi Központ főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
4. Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
5. Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 9
6. Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
7. Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
8. Békés Megyei Központi Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
9. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
10. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
11. Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
12. Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
13. Szent Borbála Kórház, Tatabánya főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
14. Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
15. Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
16. Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
17. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
18. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
19. Tolna Megyei Balassa János Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
20. Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 10
21. Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója,
22. Zala Megyei Szent Rafael Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és az ápolási igazgatója pozíciókra a
23. szeptember
24. napját közvetlenül megelőzően lefolytatott pályázati eljárásban nyertes pályázóknak a megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit, célkitűzéseit tartalmazó dokumentumokat. A keresetet ezt meghaladóan elutasította. Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.000 forint perköltséget. [6] Határozatának indokolásában hivatkozott Magyarország Alaptörvénye VI. cikk

(3)bekezdésére, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló

1. évi CXII. törvény (Infotv.) 3.§
2. és
3. pontjára,a
4. §-ára, a
5. §

(5)és

(6)bekezdésére, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 203. §

(2)bekezdés a) pontjára, a 237. §

(1)bekezdésére és a 260. §

(1)bekezdésére. [7] Kiemelte, hogy a

1. számú kereseti kérelemre vonatkozóan az adatmegismerési igényre adott válasza során az alperes nem a felperesi kérdésre adott választ, hanem a munkáltatói jogkör gyakorlójának jogszabály adta lehetőségét tüntette fel. A kereseti kérelem
2. kérdésére pedig a válaszadást egyértelműen megtagadta. [8] A döntés megalapozására szolgáló adatokra hivatkozó alperesi védekezés körében rámutatott, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a Szent Lázár Megyei Kórház főigazgatói pozíció nem került betöltésre, ezért ezen tisztség betöltésére felállított előkészítő bizottság által felállított rangsortól való eltérésre vonatkozó keresetet elutasította. Az alperes ezen egészségügyi intézmény további magasabb vezetői pozíciói – gazdasági igazgató, orvos igazgató és az ápolási igazgató – tekintetében nem tett olyan nyilatkozatot, hogy az ne került volna betöltésre. [9] Nem volt vitatott a felek között, hogy a magasabb vezetői megbízást ellátó vezető álláshelyek közül tíz pozíció betöltésére került sor meghívásos eljárás során. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 11 Ezek az alábbiak: A Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója egyéb érdekelt1, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója, egyéb érdekelt2, a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros főigazgatója, egyéb érdekelt3, a Szent Borbála Kórház Tatabánya főigazgatója, egyéb érdekelt4, a Szent Lázár Megyei Kórház Salgótarján főigazgatója, egyéb érdekelt5, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, egyéb érdekelt6, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház főigazgatója, egyéb érdekelt7, a Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém főigazgatója, egyéb érdekelt8, egyéb érdekelt9 az orvos igazgató, és az ápolási igazgató egyéb érdekelt
3. Azon intézmények, azon álláshelyei tekintetében előterjesztett keresetet, melyek vonatkozásában az álláshelyek betöltésére nem meghívásos eljárásban került sor, nem is került sor előkészítő bizottság felállítására, így az nem is állíthatott fel rangsort, a
4. kérdéskör vonatkozásában elutasította. Ezek az alábbi intézmények és magasabb pozíciók: a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Észak-Közép-budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója, a Bács-Kiskun Megyei Kórház, Kecskemét főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 12 a Békés Megyei Központi Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Petz Aladár Egyetemi Oktató Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet, Eger főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Szent Borbála Kórház, Tatabánya gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Pest Megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézet főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Markusovszky Egyetemi Oktatókórház, Szombathely főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója, a Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém gazdasági igazgatója, a Zala Vármegyei Szent Rafael Kórház főigazgatója, gazdasági igazgatója, orvos igazgatója és ápolási igazgatója. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 13 [10] Az sem volt vitatott, hogy azon pozíciók esetében, ahol az álláshely betöltésére meghívásos eljárásban került sor, az előkészítő bizottság által felállított rangsor rendelkezésére áll és azon adat is, hogy e pozíciók betöltésénél eltért-e a munkáltató az előkészítő bizottság által felállított rangsortól. Mindebből az a következtetés vonandó le, hogy döntések is szintén nem vitásan ezen intézmények fent meghatározott pozícióiról megszülettek. [11] A Pp.
5. §

(1)bekezdése alapján a perfelvételi tárgyaláson közrehatott abban, hogy az alperes a perfelvételi nyilatkozata hiányosságát pótolja, perfelvételi nyilatkozatát teljeskörűen előadja. A felhívására az alperes akként nyilatkozott, hogy a kiadni kért adatok döntés megalapozását szolgálják, de tényállítást arra, hogy milyen további okból szükséges az adatok nyilvánosságtól való elzárása, nem tüntetett fel. Az Infotv. 31. §

(2)bekezdés alapján a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az adatkezelőnek kell bizonyítania. Önmagában, általánosságban az alperesnek a döntés megalapozását szolgáló adati minőségre, mint a felperes által kiadni kért közérdekű adat kiadása előtt korlátként álló okra vonatkozó hivatkozása, annak alperesi bizonyítása nélkül tehát nem alapíthatja meg a közérdekű adat kiadásának megtagadását. Az alperes nem tudta bizonyítani, hogy azon közérdekű adatok, hogy a

1. szeptember
2. napját közvetlenül megelőzően lefolytatott pályázati eljárásban: - a Dél-pesti Centrumkórház - Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója, - a Dél-budai Centrumkórház Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház ápolási igazgatója, - a Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros főigazgatója, - a Szent Borbála Kórház Tatabánya főigazgatója, - a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója, - a Tolna Vármegyei Balassa János Kórház főigazgatója, - a Csolnoky Ferenc Kórház Veszprém főigazgatója, orvos igazgató és az ápolási igazgató álláshelyeire benyújtott pályázatok elbírálása során eltért-e a munkáltató az előkészítő bizottság által felállított rangsortól, megtagadhatja. Az információszabadsággal szemben nem állt ennélfogva semmilyen olyan alkotmányos érték vagy alapjog, aminek érvényesülése a perbeli esetben a nyilvánosság korlátozását indokolhatná, azt szükségessé, vagy a korlátozást arányossá tehetné. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 14 [12] A
3. számú kérdéskör vonatkozásában kiemelte, hogy az érintett adatok nem közérdekű adatok, ez nem volt vitás a perben, a peres felek e tényt egyezően állították, ezért azt valósnak fogadta el. Vizsgálandó volt ezért az alperesi hivatkozás alapján, hogy az Infotv.
4. §
5. pontjában írt fogalommeghatározás szerinti közérdekből nyilvános adatok-e, mivel ebben az esetben az Infotv.
6. §

(1)bekezdésének második mondata alapján azok megismerésére a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Nem volt vitatott tény, hogy az Infotv. 26. §

(2)bekezdésében meghatározott személyi kör adatait érinti a megismerési igény, azaz az, hogy az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyekre vonatkozó információk közlését kéri a felperes, ezért azt valósnak fogadta el. Az Infotv. 26. §

(2)bekezdésében meghatározott közérdekből nyilvános adatok három csoportra oszthatók. Az elsőbe az ezen jogszabályhely által konkrétan megjelölt adatok tartoznak, tehát az eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása. A második csoportba az eljáró személy olyan egyéb személyes adata, amely a közfeladat ellátásával összefügg. A harmadik csoportba pedig az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyek azon személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A felperes igénye nem az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személy nevének, beosztásának, munkakörének, vezetői megbízásának megismerésére vonatkozott, hanem arra, hogy az adott személy milyen célkitűzést/ pályázati programot fogalmazott meg a pályázata sikeressége esetére. Az nem volt vitás szintén, hogy a kiadni kért adatok nem olyan személyes adatok, melynek megismerhetőségét törvény előírja. Ugyanis az alperes ezen hivatkozását, miszerint nem olyan adatok a kiadni kért adatok, melyeket a „honlapon” közzé kell tenni, a felperes nem vitatta. Mindezekből az a következtetés vonandó le, hogy a kiadni kért adatok nem az első és nem a harmadik csoportba tartozó adatok. Vizsgálandó volt ezért, hogy a második csoportba tartozó adat-e a kiadni kért adat, az a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata-e az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személyeknek, a kereseti kérelemben felsorolt egészségügyi intézmények vezetőinek. [13] Az Alkotmánybíróság 3254/2018. (VII. 17.) számú határozatára hivatkozással rámutatott arra, hogy miután a megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait az Infotv. 31. §

(2)bekezdése alapján az adatkezelőnek kell bizonyítania, e körben azt kell igazolnia, hogy a személyes adatok védelméhez való jog indokolttá teszi az adatigénylés teljesítésének megtagadását {Alkotmánybíróság 3254/

1. (VII. 17.) [38] bekezdés}. A perben az alperes e bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget, nem állította és nem is igazolta, mégcsak nem is valószínűsítette azt, hogy a közérdekből nyilvános adatnak minősülő személyes adatok nyilvánosságra hozatala az érintett vezetői megbízást nyert személyek számára értékelhető személyes hátrányt okozna. Azt sem bizonyította az alperes, hogy a kért adatok döntéselőkészítő adatok lennének és ezért ne lennének nyilvánosak. Hivatkozása a kiadni kért adatok döntést megalapozó jellegére csupán általános volt, mely önmagában az adat kiadásának megtagadását nem alapozza meg. Az adott esetben a döntések érdemben megszülettek, a vezetők a
2. szám alatti egészségügyi Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 15 intézmény főigazgatója kivételével megbízásra kerültek. Érdemben nem merült fel adat, illetve előadás arra, hogy az adatmegismerési igény teljesítése a közfeladatot ellátó szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné. Az alperes azon állítása, hogy lehet, hogy a későbbiekben is szükség lesz a kiadni kért adatokra, nem alapítja meg bizonyítás hiányában az Infotv.
3. §

(6)bekezdés alkalmazását. [14] Az alperes ezért a

1. kérdéskörrel érintett, kiadni kért adatok kiadására köteles, a
2. szám alatti Szent Lázár Megyei Kórház, Salgótarján főigazgatója pályázati célkitűzése, pályázati programja kivételével, ugyanis az adatkezelő nem létező adat kiadására nem kötelezhető. [15] A perköltségről a Pp.
3. §

(2)bekezdése alapján rendelkezett. [16] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [17] Előadta, hogy az Infotv. 31. §

(3)bekezdése alapján a közérdekű adat megismerése iránti igényre a pert az igényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ellen kell megindítani. A Fővárosi Törvényszék korábbi keresetlevelet visszautasító végzésében azonban nem jelen eljárás alperese szerepelt alperesként. [18] A kereseti kérelem

1. kérdése körében rámutatott, hogy a kiadni kért adat nem közérdekű és nem közérdekből nyilvános adat. A megtagadás körében elsődlegesen a döntés megalapozását szolgáló adat minőségére hivatkozott. A vitatására tekintettel a bizonyítási teher megfordult, felperes érdekében állt annak bizonyítása, hogy az általa kért adat közérdekűnek minősül. Sérelmezte, hogy a felperes azon nyilatkozatát, miszerint a rangsortól való eltérés ismerete közérdeknek minősül. az elsőfokú bíróság elfogadta. Ez álláspontja szerint a pártatlanság elvével ellentétes volt. [19] Az elsőfokú bíróság az Infotv.
2. §

(5)és

(6)bekezdését tévesen alkalmazta. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 16 [20] Sérelmezte, hogy álláspontja szerint a felperes közérdekű adat megismerése iránti igénye általános jellegű volt, sem intézményre, sem konkrét személyre nem vonatkozott. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság konkrét intézmény konkrét pozíciója vonatkozásában kötelezte az adatszolgáltatásra. Ez pedig sérti a Pp. 342. §

(1)bekezdését. [21] A 3. kérdéskör vonatkozásában előadta, hogy a védekezés elsődlegesen az volt, hogy az nem közérdekű adat, másodlagosan az, hogy nem közérdekből nyilvános adat, harmadlagosan pedig arra irányult, hogy azok döntés előkészítését alapozzák meg, és a későbbiek során felhasználásra kerülhetnek. [22] Hivatkozott arra is, hogy a felperes által kiadni kért elképzelések és célkitűzések személyes adatok, mert a nyertes pályázó személyi anyagának részévé váltak. Hivatkozott az Alaptörvény VI. cikk

(2)bekezdésére, mely szerint mindenkinek joga van a személyes adatai védelméhez. Álláspontja szerint eleget tett az Alkotmánybíróság 3254/

1. (VII. 17.) számú határozatában foglaltaknak. Igazolta az adatkiadás megtagadásának jogszerűségét és a megtagadás indokait. [23] Hivatkozott arra is, hogy a perbeli sikeres pályázati adatok későbbi döntések alapját is szolgálják. A pályázati anyagban szereplő jövőbeni célok és tervek jellemzően stratégiai jellegű információk, amelyek a pályázó szakmai elképzeléseit, fejlesztési irányait és vezetői koncepcióját tükrözik. Ezen információk idő előtti nyilvánosságra hozatala torzíthatja a versenyt, befolyásolhatja más pályázók magatartását és ezáltal veszélyeztetheti a döntéshozatal pártatlanságát, objektivitását. Ez különösen igaz egy állami fenntartású egészségügyi intézményvezetői pozíciója esetén, ahol a pályázat szakmai, nemcsak intézményi, hanem rendszer és egészségpolitikai szempontból is érzékeny információkat tartalmazhat. [24] Azért is megalapozatlan az elsőfokú bíróság ítélete, mert olyan adatok kiadására is kötelezte, amelyek nem léteznek, illetve nem tartoznak az ő adatkezelésébe. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete e körben nincs is összhangban a felperes módosított kereseti kérelmében foglaltakkal. [25] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 17 [26] Álláspontja szerint az alperes által hivatkozott elsőfokú bírósági végzésben elírás szerepelt. [27] Az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az adatok közérdekűek. Az alperes nem vitatta, hogy közfeladatot ellátó szerv és hogy a kért adatok a kezelésében vannak és tevékenységére vonatkoznak vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkeztek. [28] A fellebbezés hivatkozik arra, hogy a perbeli adatok nem közérdekű adatok, valamint arra is, hogy ugyanezen adatok döntéselőkészítő adatok. Álláspontja szerint csak közérdekű adatok esetében hivatkozhat az alperes a döntéselőkészítő folyamatának védelmére. [29] Az alperes bizonyítási érdekébe esett volna, hogy az Infotv.
2. §

(5)és

(6)bekezdésének fennállását igazolja. Konkrét tényállást, illetve bizonyítást alperes e körben azonban egyáltalán nem tett. [30] Az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmén nem terjeszkedett túl, a kereseti kérelmében is konkrét intézmények kapcsán kérte adatok kiadását. [31] A

1. számú adatkör vonatkozásában helyesen jutott arra a következtetésre az elsőfokú bíróság, hogy a pályázó közfeladatának ellátásával függ össze, hogy milyen elképzelései vannak, milyen célokat tűz ki maga és ezáltal egyben az általa vezetett intézmény elé. Az alperes pedig nem állította, nem is igazolta, hogy az adatok nyilvánosságra hozatala az érintett vezetői megbízatás nyert személyek számára értékelhető személyes hátrányt okoznak. Az elsőfokú bíróság ítélete összhangban van bírói gyakorlattal is. [32] A megbízási döntések már megszülettek, így alaptalan volt az alperesnek a döntéselőkészítésre vonatkozó védekezése. Nem állított tényt arra nézve, hogy az adatmegismerési igény teljesítése a törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását bármilyen módon veszélyeztetné. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II [33] 18 Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [34] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
2. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. [35] A másodfokú bíróság a Pp.
3. §

(1)bekezdés értelmében csak a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem keretei között gyakorolta a felbírálati jogkörét. Erre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla nem érintette az elsőfokú bíróságnak a keresetet elutasító rendelkezését, így a Szent Lázár Vármegyei Kórház Salgótarján főigazgatói pozícióra lefolytatott pályázati eljárásban nyertes pályázóknak a megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit, célkitűzéseit tartalmazó dokumentum közlésére vonatkozó kereseti kérelem elutasítását sem. [36] Az alperes másodlagos fellebbezési kérelme körében ténylegesen arra hivatkozott, hogy a pert a felperes nem ellene indította, hanem más alperes ellen. E körben hivatkozott a Fővárosi Törvényszék 29.P.22.971/2024/

1. számú végzésére és arra, hogy annak bevezető részében nem ő került feltüntetésre, mint alperes. A másodfokú bíróság hangsúlyozza, hogy az alperes részére kézbesített keresetlevelében ő került feltüntetésre, mint fél, és az általa hivatkozott elsőfokú végzés ellen benyújtott fellebbezést elbíráló, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pkf.25.009/2025/
2. számú végzés bevezető részében ő került alperesként feltüntetésre, amely szintén kézbesítésre került a részére. Az elsőfokú eljáráson az alperes a tárgyaláson részt vett, ellenkérelmet adott elő, így számára is egyértelmű volt, hogy jelen pernek ő az alperese, az általa hivatkozott elsőfokú végzésben elírás történt. [37] Az alperes hivatkozott a Pp.
3. §

(1)bekezdésének megsértésére is, mivel a felperesi keresettől eltérően – amelyben felperes a tisztségek összefoglaló nevét tüntette fel – az elsőfokú bíróság intézményeként, valamennyi pozíció felsorolásával kötelezte azok közlésére. A Fővárosi Ítélőtábla e körben ismét utal a 2.Pkf.25.009/2025/

1. számú végzésében foglaltakra és az úgynevezett információs aszimmetriára. A felperes az adatigénylésében és a keresetében is felsorolta az érintett egészségügyi intézményeket, továbbá hivatkozott az 528/2020.(XI.28.) Korm. Rendelet
2. §

(1)bekezdésére, mint magasabb vezetői megbízást ellátó személyi körre, az alapján pedig egyértelműen megállapítható, hogy felperes igénye mely konkrét magasabb vezetői megbízást ellátó személyekkel kapcsolatos információkra terjedt ki. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 19 [38] Azon tény, hogy az elsőfokú bíróság az ítéletének rendelkező részében a magasabb vezetői megbízást ellátó személyek konkrét, egyébként az 528/2020.(XI.28.) Korm. Rendelet 5. §

(1)bekezdéseben felsorolt, tisztséget is megjelölte, nem a kereseti kérelmen való túlterjedéssel járt, hanem a közlési kötelezettséggel érintett adatkör egyértelmű meghatározását és így a végrehajthatóságot szolgálta. [39] A fentiek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet Pp. 381. §-ában szabályozott mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt sem észlelt, ezért a Pp. 383. §

(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. [40] A per során nem volt vitatott, hogy az alperes közfeladatot lát el, ezért az Infotv. 26. §

(1)bekezdése folytán lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. [41] Az elsőfokú bíróság által hozott részegyezséget jogerősen jóváhagyó, valamint az eljárását részben megszüntető végzések folytán egyes – egészségügyi intézményként megjelölt – magasabb vezetői megbízást ellátó személyek vonatkozásában az előkészítő bizottság által felállított rangsortól való eltérés esetleges tényének, továbbá a nyertes pályázók által a megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit, célkitűzéseit tartalmazó dokumentumoknak a megismerhetőségéről kellett határozni a perben. Ezen adatok egyes, konkrétan meghatározott személyre vonatkozó információk, így az Infotv. 3. § 2. pontja értelmében személyes adatnak minősülnek. [42] Személyes adat az Infotv. 3. § 5. pontjának fogalommeghatározás folytán közérdekű adat nem lehet. Az Infotv. 3. § 6. pontja szerint azonban közérdekből nyilvános adat a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli. A perbeli esetben az Infotv. 26. §

(2)bekezdése biztosíthatja ezen adatok megismerhetőségét közérdekből nyilvános adatként. Így elsődlegesen abban a kérdésben kellett állást foglalnia a másodfokú bíróságnak, hogy a megismerni kívánt adatok közérdekből nyilvános adatnak minősülnek-e. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 20 [43] Elsődlegesen azt kellett vizsgálni, hogy az Infotv. 26. §

(2)bekezdésben meghatározott személyi kör adatait érinti-e a megismerési igény, közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személyekre vonatkozó információk közlését kéri-e a felperes. Az egészségügyi intézmények, és így a magasabb vezető megbízást ellátó vezetői is közfeladatot látnak el, így a kereset az Infotv. 26. §

(2)bekezdése szerinti személyi kört érint, ezt egyébként az alperes sem vitatta. [44] A Fővárosi Ítélőtábla gyakorlata szerint az Infotv. 26. §

(2)bekezdésében meghatározott közérdekből nyilvános adatok három csoportra oszthatók. Az elsőbe az ezen jogszabályhely által konkrétan megjelölt adatok tartoznak, tehát az eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása. A második csoportba az eljáró személy olyan egyéb személyes adata, amely a közfeladat ellátásával összefügg. A harmadik csoportba pedig a [43] szerinti személyek azon személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. (Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.147/2021/6. [33]). Az elsőfokú bíróság is ezt rögzítette helytállóan az ítéletének [53] pontjában. [45] Az eljárás során a felek sem hivatkoztak arra, hogy a perbeli adatok megismerhetőségét – az Infotv. 26. §

(2)bekezdésén túl – egy másik törvény írja elő, és ilyen törvényi rendelkezés a másodfokú bíróság előtt sem ismert, így ezen adatok nem tartoznak a [44] pont szerinti harmadik csoportba. [46] A felperes igénye nem önmagában az alperes feladat- és hatáskörében eljáró személy nevének, beosztásának, munkakörének megismerésére vonatkozott, hanem egy másik információra. Nevezetesen arra, hogy vonatkozásában történt eltérés az előkészítő bizottság által felállított rangsortól, továbbá, hogy a nyertes pályázók milyen tartalmú pályaműveket nyújtottak be. Ezen külön-külön vizsgálandó információk, a pályázókra is vonatkozó ismeretek, az érintettek személyes adata. Mindebből az következik, hogy a felperes nem a [44] szerinti első csoportba tartozó személyes adatokat kívánt megismerni. [47] A következő lépésben azt kellett megvizsgálnia a Fővárosi Ítélőtáblának, hogy a perbeli adatok a közfeladat ellátásával összefüggenek-e. [48] Azon ismeret, hogy a magasabb vezetői megbízás során a megbízó eltért-e az előkészítő bizottság által felállított rangsortól, nem tekinthető az érintett személynek az Infotv. 26. §

(2)bekezdés szerinti közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adatának. Az előkészítő bizottság által felállított rangsortól való eltérés esetleges ténye nem az adott személy közfeladat ellátásával függ össze, az az általa végzett munka ellátásáról, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 21 konkrét személy tevékenységéről, és annak jellemzőiről, a tevékenységének ellentételezéséről semmilyen információt nem hordoz. [49] A fentiek alapján az előkészítő bizottság által felállított rangsortól való eltérésre vonatkozó adat nem közérdekből nyilvános adat, annak közlésére az alperes nem köteles, ezért a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és az ezen adatok közlésére vonatkozó kereseti kérelmet elutasította. [50] A nyertes pályázóknak a megbízás ellátására vonatkozó elképzeléseit, célkitűzéseit tartalmazó dokumentumok azonban az érintett közfeladatának ellátásával függenek össze. A magasabb vezetői megbízást ellátó személy ezen iratokban vázolja fel, hogy közfeladat ellátására milyen okból tartja magát alkalmasnak, a tevékenységét milyen módon, milyen elvek és célok mellett kívánja megvalósítani. [51] „[H]a az adatigény tárgyát képező személyes adatok közérdekből nyilvános adatoknak minősülnek (…) akkor főszabállyá az ilyen adatok kapcsán a nyilvánosság válik, s az adatszolgáltatás a személyes adatok védelméhez való jog alapján így már alapvetően nem tagadható meg. A korlátozás, azaz a „megtagadás jogszerűségét és a megtagadás indokait” – az Infotv. 31. §

(2)bekezdése értelmében – mindig „az adatkezelőnek kell bizonyítania”. Amennyiben tehát az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv az adatszolgáltatás-megtagadás okaként a személyes adatok védelméhez való jogra hivatkozik, köteles bizonyítani, hogy e jog valóban indokolttá teszi az adatigény teljesítésének megtagadását.” (3254/2018 .(VII.17.) AB határozat, Indokolás [38]) “ [52] „A közérdekű adatok nyilvánossága korlátozásának körében alapvető elvként határozta meg az Alkotmánybíróság, hogy az információszabadságot korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni. „Egy demokratikus társadalomban tehát a közérdekű adatok nyilvánossága a főszabály; ehhez képest a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozását kivételnek kell tekinteni.” [12/

1. (IV. 7.) AB határozat, ABH 2004, 217, 221.] Ebből következik az is, hogy a közérdekű adatok vonatkozásában a nyilvánosság korlátozása csak akkor fogadható el alkotmányosan indokoltnak, ha azt más alapjog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme kényszerítően indokolja, illetve elkerülhetetlenül szükségessé teszi. A korlátozást érintő ezen tartalmi követelmény egyik indoka az is, hogy ennek révén lehetővé váljon a nyilvánosságkorlátozás feletti érdemi és hatékony bírói jogorvoslat lehetősége, amelynek ki kell terjednie a nyilvánosságkorlátozás indokoltságának tartalmi vizsgálatára is.” (21/
2. (VII.19.) AB határozat, Indokolás [39]) Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 22 [53] A fenti alkotmánybírósági gyakorlat alapján közérdekből nyilvános adat esetén a nyilvánosság a főszabály, azonban szükséges az érintett jogainak az értékelése is. [54] Habár az alperes nem adta elő, hogy a pályaművek nyilvánossága milyen hátrányt okozhatna az érintettek számára, Magyarország Alaptörvénye VI. cikk

(3)bekezdése által garantált személyes adatok védelméhez való jog biztosítása érdekében a perben szükséges volt azok bírósági irathoz való csatolása, hogy a gyakorlat által megkívánt mérlegelés elvégezhető legyen. [55] Az elsőfokú bíróság anyagi pervezetése nem volt megfelelő, nem tájékoztatta az alperest a Pp. 237. §

(2)bekezdésében foglaltak ellenére arról, hogy amennyiben nem csatolja a kiadni kért adatokat, úgy tekinti, hogy a megtagadás jogszerűségét nem bizonyította. [56] A Fővárosi Ítélőtábla ezért a Pp. 370. §

(4)bekezdése alapján a felek tudomására hozta, hogy az elsőfokú bíróságtól eltérő anyagi jogi álláspontjának következményeként azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság által végzett anyagi pervezetés nem volt megfelelő, szükséges lett volna az alperes felhívása az adatigénylés tárgyát képező iratoknak a zártan történő csatolására, mivel a jogvita tárgyához kapcsolódó alapjogi teszt elvégzéshez szükséges a kereset tárgyát képező adatoknak a bíróság által történő vizsgálata. Tájékoztatta a feleket, hogy kizárólag a fellebbező alperes kérelmére van lehetősége arra, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelő anyagi pervezetését figyelembe vegye. [57] A fellebbező alperes úgy nyilatkozott, hogy kéri az elsőfokú bíróság nem megfelelő anyagi pervezetésének figyelembevételét és vállalta, hogy csatolja a kereseti kérelemhez kapcsolódó iratanyag csatolását, zárt adatkezelés mellett. [58] Az alperes Pf.

1. szám alatt csatolta a pályaműveket. A zárt iratok áttanulmányozása során a Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy azok között két olyan egészségügyi intézmény főigazgatói tisztségére vonatkozó pályázat is szerepel, amely nem képezi a per tárgyát, és így az elsőfokú bíróság ítéletében szereplő 21 egészségiügyi intézmény közül csupán 8 vonatkozásban és kizárólag a főigazgatói pozíció vonatkozásában került pályázat becsatolásra. Azzal, hogy Szent Lázár Vármegyei Kórház, Salgótarján főigazgatói tisztségre vonatkozó pályázat vonatkozásában a kereset elutasítása került jogerősen. Az elsőfokú bíróság ítéletének [36] és [59] pontjaiban indokolta, hogy ezen intézmény főigazgatói tisztsége vonatkozásában miért utasította el a keresetet. Ezen magasabb vezetői megbízatás Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 23 pályázati anyagának kiadására vonatkozó keresetet elutasító rendelkezést pedig az alperes a felperes fellebbezéssel nem támadta. [59] A fellebbezési tárgyaláson a bíróság kérdésére az alperes előadta, hogy több pályázattal nem rendelkezik, az alperes ezen nyilatkozatát a felperes nem vitatta. Megjegyzendő, hogy az alperes már az elsőfokú eljárás során is hivatkozott arra, hogy nem mindegyik magasabb vezetői beosztást ellátó személy vonatkozásában került pályázati eljárás lefolytatásra. Maga a felperes volt az, aki a keresetleveléhez mellékletként csatolt egy táblázatos kimutatást, melyből megállapítható, hogy a perbeli időszakban mely magasabb vezetői tisztség került a munkáltató egyedi döntésével betöltésre, illetve meghívásos eljárás alapján betöltésre. Az alperes pedig nem kötelezhető nem létező adatok közlésére, így a nem létező adatok vonatkozásban is szükséges volt az első fokú bíróság ítéletének megváltoztatása és a kereset elutasítása. [60] A fentiek alapján a másodfokú bíróság csak a csatolt főigazgatói pályázatok vonatkozásában végezhette el az ún. érdekmérlegelést, azzal, hogy az alperes semmilyen konkrét okot nem adott elő, amely folytán a személyes adatok védelméhez való jog nagyobb súllyal bírna az információ megismerésénél. A másodfokú bíróság ezért csak általános elvek mentén folytathatta le a mérlegelést. [61] Az egyént megillető, a személyes adatok védelméhez való alapjog azon esetekben korlátozható, amikor azt a többség, a társadalom érdekei indokolják, a nyilvánosságot megalapozó közérdeknek szükségesnek, indokoltnak kell lennie. A bíróságnak a mérlegelése során ugyanakkor nem csupán azt kell szem előtt tartani, hogy az érintett a magánszférája ne sérüljön indokolatlan mértékben, az egyén ne váljon kiszolgáltatottá, hanem azt is, hogy az adatvédelem ne akadályozza szükségtelen módon a közszféra átláthatóságát. [62] A Fővárosi Ítélőtábla a mérlegelés során kiemelt jelentőséget tulajdonított annak, hogy az érintettek regionális egészségügyi intézményeket irányítanak, így az adott intézmény működésében, a közpénzek felhasználásában vezető szerepet töltenek be, ezáltal a lakosság egészségének megőrzésében, helyreállításban kiemelt szereppel bírnak, így a magánszféra védelme kevésbé indokolja a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog korlátozását. A megbízásukban szerepet játszó pályázataik megismerése, pedig nem csak a szakmai rátermettségük megismeréséhez, hanem a közpénzek felhasználásának áttekintése szempontjából is információval bírnak. Az ilyen jellegű adatok megismerése vonatkozásban a közügyek átláthatóságához fűződő közérdek fennáll. Az egyes pályázati anyagok – az alábbi kivétellel – nem tartalmaznak olyan jellegű információkat, amelyek nem szorosan kapcsolódnának a vágyott megbízáshoz, amelyek a pályázók magánéletére vonatkoznának, azok megismerése nem idézhet elő megalázó helyzetet az ilyen magas tisztséget vállaló Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 24 személyek számára. [63] Mindezek alapján a másodfokú bíróság
2. a Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatója,
3. Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Központi Kórház és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója,
4. Szent Pantaleon Kórház-Rendelőintézet Dunaújváros főigazgatója,
5. Szent Borbála Kórház, Tatabánya főigazgatója,
6. Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója,
7. Tolna Vármegyei Balassa János Kórház főigazgatója,
8. Csolnoky Ferenc Kórház, Veszprém főigazgatója pályázatának közlésére kötelezte az alperest, egyebekben a keresetet elutasította. [64] A Dél-pesti Centrumkórház – Országos Hematológiai és Infektológiai Intézet főigazgatói munkakörére beadott pályázat első oldala tartalmazza a pályázó lakcímét, telefonszámát, e-mail címét. Ezek olyan adatok, amelyek nem felelnek meg ez előző pontban rögzített kritériumnak, így azok kitakarására jogosította fel a másodfokú bíróság az alperest. [65] Az alperes az Infotv.
9. §

(6)bekezdésére vonatkozó védekezése körében nem adta elő annak részletes indokait, a másofokú bíróság e körben utal az elsőfokú bíróság ítéletének [59] pontjára, azt megismételni nem kívánja. A bírósági gyakorlat szerint a bíróság csak abban az esetben tudja az Infotv. 27. §

(5)és

(6)bekezdéseire alapozott megtagadási ok helytállóságát vizsgálni, ha az adatkezelő egyértelműen nyilatkozik arról, hogy a közölni kért adatok mely konkrét döntés megalapozását szolgálják, azok milyen eljárásban keletkeztek, ha pedig a döntés már megszületett, akkor az adat milyen további eljárásban kerül felhasználásra, vagy milyen okból veszélyeztetné az adatnyilvánosság a közfeladatot ellátó szerv további tevékenységét. [66] Az alperes csupán a fellebbezésében adta elő, hogy milyen okból hivatkozik az Info 27. §

(5)és

(6)bekezdésére, ezt azonban a Pp. 373. §

(2)bekezdése általánosságban kizárja, a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.235/2025/9/II 25 kivétel esetleges fennállására pedig maga az alperes sem hivatkozott. [67] Az alperes fellebbezése részben eredményre vezetett, a másodfokú bíróság úgy tekintette, hogy a felek pernyertesség-perveszteség aránya azonos, ezért a Pp. 83.§

(2)bekezdése alapján rögzítette, hogy a felek a másodfokú költségeiket maguk viselik. [68] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §

(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,

1. szeptember
2. Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. bíró Az aláírásban akadályozott Dr. Sági Zsuzsanna bíró helyett Dr. Hercsik Zita s.k. a tanács elnöke