← Magyarország

Kfv.37415/2022/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem visszautasítása jogi képviselő hiánya miatt. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: A felperes: Az alperes: Kfv.V.37.415/2022/

  1. Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Ságiné dr. Márkus Anett előadó bíró Dr. Darák Péter bíró Dr. Stefancsik Márta bíró Dr. Demjén Péter bíró felperes1 (cím1) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (cím2) Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Az alperes képviselője: jogi képviselő1; cím3) Az eljárás tárgya: adatvédelmi ügyben hozott határozat jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálati kérelem sorszáma:
  2. és
  3. sorszám A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 104.K.702.626/2021/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét visszautasítja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak helye nincs. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria V.Kfv.37.415/2022/4 2 [1] A felperes település1i telkével szomszédos ingatlanon három, perben nem álló természetes személy adatkezelő
  5. évtől kezdődően 8 kamerával megfigyelést végzett. Az alperes megállapította, hogy a felszerelt kamerák közül 3 kamera látószöge közterületre, míg 2 kamera látószöge magánterületre irányul. Az alperes a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (GDPR, a továbbiakban: az általános adatvédelmi rendelet)
  6. §

(2)bekezdés a) pontja alapján felszólította az adatkezelőket, hogy a kamerák látószögét módosítsák vagy maszkolási funkciót állítsanak be és adatkezelésüket hozzák összhangba az általános adatvédelmi szabályaival, melynek megtörténtét igazolják. [2] Az adatkezelők a felszólításban foglaltak teljesítését csak részben igazolták, ezért az alperes
  1. február
  2. napján hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított. [3] Az alperes
  3. január
  4. napján kelt NAIH-887-3/
  5. számú határozatával megállapította, hogy az adatkezelők megsértették az általános adatvédelmi rendelet
  6. cikk
(1)bekezdését, mivel jogalap nélkül figyelték meg a közterületet és más személy magánterületének egy részét. Az adatkezelőket a jogellenes adatkezelés megszüntetésére, továbbá arra utasította, hogy az adatkezelési műveleteiket a
  1. számú kamera látószögének módosításával, vagy maszkolási funkció alkalmazásával, vagy a kamera leszerelésével hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel. Az adatkezelőket egyetemlegesen 100 000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. [4] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte azzal, hogy ítéletének iránymutatásában a bíróság kötelezze az alperest a kamerák látószögének vizsgálatára. [5] Az alperes védiratában a határozatában foglaltakat fenntartva a kereset visszautasítását, majd elutasítását kérte. Az elsőfokú ítélet, valamint a felülvizsgálati kérelem [6] Az elsőfokú bíróság a
  2. március 30-án meghozott ítéletével a felperes keresetét elutasította. [7] A jogerős ítélet ellen a felperes – személyesen eljárva – felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. Kérelmében eljárási szabálysértésekre, törvénysértésre, téves eszmefuttatásokra és bűncselekmény folyamatos elkövetésére hivatkozva kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és diszkrimináció mentes, jogtiszta bíróságon az eljárás ismételt lefolytatását indítványozta. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria V.Kfv.37.415/2022/4 3 [8] A felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására nincs lehetőség. [9] A közigazgatási perrendtartásról szóló
  3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  4. §
(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet az elsőfokú határozatot hozó bíróságnál a jogerős határozat közlésétől számított harminc napon belül, jogi képviselő útján kell benyújtani. A Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése szerint a jogi képviselet nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, azt úgy kell tekinteni, hogy a fél perbeli cselekményt, nyilatkozatot nem tett. [10] A Kúria a személyesen eljáró felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán a felperest Kfv.V.37.415/2022/
  1. számú végzésével a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett felhívta a Kúria előtti eljárásban való kötelező jogi képviseletre figyelemmel – 30 napos határidő biztosítása mellett – arra, hogy felülvizsgálati eljárásra szóló meghatalmazással rendelkező ügyvédje vagy pártfogó ügyvédje által készített és ellenjegyzésével ellátott felülvizsgálati kérelmet – a Pp.
  2. §-ának megfelelő meghatalmazást csatolva – jogszabálysértés megjelölése mellett, a Kp.
  3. §-a és
  4. §
(1)bekezdése szerinti tartalommal, a
  1. évi CCXXII. törvény rendelkezéseinek megfelelő elektronikus úton terjessze elő, és jelölje meg, hogy a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A Kúria a végzésében tájékoztatta továbbá a felperest a jogi segítségnyújtásról szóló
  2. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.)
  3. §-a szerint a pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételének lehetőségéről, igénybevételének módjáról és szabályairól. [11] A felperes részére kézbesíteni kívánt Kfv.
  4. számú végzés „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a bírósághoz. A postai úton kézbesített végzést első ízben a posta május 10-én, második ízben május 17-én kísérelte meg kézbesíteni a felperesnek. A kétszeri sikertelen kézbesítés okán a végzést a Kp.
  5. §
(1)bekezdés b) pontja folytán alkalmazandó Pp. 137. §
(2)bekezdése értelmében
  1. május 23-án kézbesítettnek kell tekinteni. [12] Mivel a hiánypótlásra adott határidő eredménytelenül telt el, a felperes a felhívásnak nem tett eleget, jogi képviseletéről nem gondoskodott, jogi képviselője útján felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő, ezért a Kúria a kötelező jogi képviselet mellőzésével benyújtott felülvizsgálati kérelmet a Kp.
  2. §
(4)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 74. §
(4)bekezdése szerint, valamint a Kp. 115. §
(2)bekezdése alapján irányadó 104. §
(1)bekezdése, 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés j) pontja alapján visszautasította. Záró rész [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem visszautasításáról a Kp. 117. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [14] A felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
  1. a)pontja alapján illetékmentes. [15] A végzés ellen a Kp. 116. §
  2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2022. június 23. Kúria V.Kfv.37.415/2022/4 dr. Márton Gizella s.k. s.k. a tanács elnöke 4 Ságiné dr. Márkus Anett s.k. dr. Stefancsik Márta s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Darák Péter előadó bíró bíró dr. Demjén Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.