A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.45.102/2024/6. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Dr. Harmos Viktória ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: ... Vármegyei Kormányhivatal (alperes címe) Alperesi képviselő: Szabóné dr. Kaposi Dóra kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Budapest Környéki 2.K.700.103/2024/18. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Törvényszék Kúria III.Kfv.45.102/2024/6 2 [1] Az alperes – a felperes kérelmére saját hatáskörében módosított határozatával – a felperes részére 38 év 155 nap nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembevehető szolgálati időt, 38 év 134 nap nők kedvezményes öregségi nyugdíjára jogosító időt, ezen belül 35 év 129 nap keresőtevékenységgel járó biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati időt ismert el. A felperes által hivatkozott 1980-1984 közötti szakközépiskolai tanulói jogviszony alatt végzett nyári kötelező szakmai gyakorlatot az alperes jogosultsági időként nem ismerte el, mert az oktatási intézmény igazolásában arra vonatkozóan nem volt adat megtalálható, hogy az ipari üzemben végzett termelési gyakorlat alatti foglalkoztatás biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban történt. [2] A felperes keresetében a határozat megváltoztatását kérte arra való hivatkozással, hogy a nyári kötelező szakmai gyakorlat ideje alatt, az építkezésen végzett munkáért fizetést kapott, amely a korabeli tájékoztatás szerint beleszámít a nyugdíjba. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] A bíróság a felperes keresetét elutasította a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) Tny. 18.§
(2b)-
(2c)bekezdésére, a Tny. 43. §
(2)bekezdésére, valamint a Tny. végrehajtásáról szóló 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 12.§
(1)bekezdésére hivatkozással. Megállapította, hogy a kötelező nyári gyakorlat jogosító időként történő elismeréséhez a munkavégzés ténye mellett azt is bizonyítani kell, hogy a foglalkoztatás biztosítási, vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyban történt. A tanúnyilatkozatok ennek bizonyítására nem voltak megfelelőek, mivel nem tartalmazzák azt, hogy milyen keretek között, milyen jogviszonyban történt a felperes foglalkoztatása. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A befogadás körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozott. Álláspontja szerint a bizonyítás során jogszabálysértés történt, mert a lefolytatott bizonyítás nem a felperes által indítványozottak szerint történt, amely a felperesre kedvezőtlen eredményt hozott. bizonyítékok értékelése során a számítás módjában nem egységes joggyakorlat figyelhető meg, mely ezáltal kedvezőtlenül hat, és jogbizonytalanságot eredményez. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria III.Kfv.45.102/2024/6 3 [5] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [6] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. A Kp. 115. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálatra a fellebbezésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. [8] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati kérelemben nevesített befogadási okok alapján történik annak vizsgálata, hogy a konkrét ügyben felmerült-e olyan kérdés, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései körébe tartozik, ezáltal a felülvizsgálati kérelem befogadását és érdemi elbírálását megalapozza. A befogadásról szóló döntés ugyanis azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek elbírálása során is elláthasson jogegységi funkciót (Kfv.III.45.222/2022/2.). [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott okból miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelme érdemi elbírálását, mivel csak így kerülhet a Kúria abba a helyzetbe, hogy a fél szempontjait értékelhesse a kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.38.157/2021/2., Kfv.VII.45.225/2022/2., Kfv.IV.38.224/2021/2., Kfv.V.37.035/2022/2.). [10] A felperes a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára hivatkozással kérte. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont szerinti befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján ezért a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, abban a Kúria még nem foglalt állást, e vonatkozásban a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására Kúria III.Kfv.45.102/2024/6 4 tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/2, Kfv.V.35.525/2019/2, Kfv.I.35.484/2019/2.) [11] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja körében csupán a befogadhatóság törvényi jogcímére utalt, de nem fejtette ki, hogy milyen okból, miért tartja szükségesnek a felülvizsgálati kérelem befogadását. Nem mutatta be azt sem, hogy a jogerős ítélet milyen elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, továbbá azt sem valószínűsítette, hogy a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. Az a hivatkozás, hogy a bizonyítékok értékelése során a számítás módja tekintetében nem egységes a joggyakorlat, és a jogerős döntés kezdvezőtlen hatással bír, azaz jogbizonytalanságot eredményez, – konkrét jogi érvelés és a joggyakorlat bemutatása hiányában – önmagában nem elegendő érvelés annak alátámasztásához, hogy befogadás feltételei fennállnak. [12] Emellett a Kúria már számos határozatában (Mfv.III.10274/2016/4., Mfv.III.10.155/2016/7., Mfv.III.10.035/2015/7., Mfv.III.10.532/2017/4., stb.) állást foglalt a jelen perben felvetett jogkérdésről, és kifejtette, hogy a nyári szakmai gyakorlat időtartama akkor fogadható el munkaviszony címén szolgálati időként, ha a szakmai gyakorlat teljesítése biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony keretében valósult meg, a jogviszony fennállta és időtartama, a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása, egykorú foglalkoztatói okirat vagy egyéb hiteltérdemlő módon igazolt. A Kúriának nincs tudomása ettől eltérő jogerős ítéletekről – és ilyeneket a felperes sem csatolt –, széttartó joggyakorlat ezért nem igazolható. Erre figyelemmel a Kúria jogegységesítő tevékenységének szükségessége nem merül fel. [13] A fentiekre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Záró rész [15] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,
- november
- Kúria III.Kfv.45.102/2024/6 5 Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. elődaó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő