← Magyarország

Kpk.39133/2026/3 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Hatásköri összeütközés közigazgatási és polgári bíróság között fizetési meghagyás útján érvényesített - közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos -igyén esetén A Kúria végzése Az ügy száma: Kpk.IV.39.133/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Balogh Zsolt előadó bíró, Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró, Dr. Farkas Attila bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Kürtösi és Társa Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Kürtösi Tibor ügyvéd) Az alperes: alperes (cím3) A per tárgya: eljáró bíróság kijelölése A felterjesztő bíróság neve és az ügy száma: Győri Törvényszék, 6.K.700.305/2026/
  2. Rendelkező rész A Kúria eljáró bíróságul a Győri Törvényszéket jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A kijelölési eljárás alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes felperes az alperest
  3. szeptember
  4. napjától határozatlan időre szóló közszolgálati jogviszonyban alkalmazta, pénzügyi referens munkakörben, amelynek során – a felek között
  5. szeptember
  6. napján létrejött tanulmányi szerződés alapján – összesen 1.391.586 forint támogatást fizetett meg az alperes részére. Az alperes a közszolgálati jogviszonyát
  7. január 10-én kelt nyilatkozatával lemondással megszüntette. [2] A felperes kérelmére a közjegyző 14030/Ü/30.211/2023/
  8. számon fizetési meghagyást bocsátott ki az alperessel szemben 1.498.684 forint tanulmányi szerződésből eredő követelés, ezen összeg után késedelmi kamat és költség megfizetése iránt. A fizetési meghagyással szemben az alperes mint kötelezett ellentmondással élt, így az eljárás perré Kúria IV.Kpk.39.133/2026/3 2 alakult. A
  9. április
  10. napján kelt ellentmondásról értesítő végzésben a közjegyző értesítette a felperest mint jogosultat, hogy a fizetési meghagyásos eljárás a fizetési meghagyásos eljárásról szóló
  11. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.)
  12. §-ának

(1)bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva perré alakult át. Felhívta, hogy a végzés kézhezvételét követő 15 napon belül terjessze elő keresetét a Tatabányai Törvényszéknél. A felperes a keresetet tartalmazó iratát a közjegyzői felhívás ellenére
  1. május
  2. napján a Győri Törvényszéken terjesztette elő. Ebben hivatkozott a 14030/Ü/30.211/2023/
  3. számú eljárásra, illetve arra, hogy a fizetési meghagyásban az eljáró bíróság tévesen lett megjelölve, a Győri Törvényszék hatáskörét a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §
(1)bekezdésére alapította. [3] A közjegyző az Fmhtv. 38. §-ának
(1)bekezdése alapján megküldte az ügy iratait a Tatabányai Törvényszéknek, amely a
  1. május
  2. napján kelt, 4.P.20.055/2023/
  3. számú végzésével megküldte az ügy iratait a Tatabányai Törvényszék munkaügyi lajstroma részére további intézkedés megtétele végett. A Tatabányai Törvényszék
  4. június
  5. napján kelt, 54.M.70.075/2023/
  6. számú végzésével az eljárást megszüntette a Pp.
  7. §
(1)bekezdése alapján. Indokolása szerint, a közjegyző végzésében foglalt – a keresetet tartalmazó irat előterjesztésére vonatkozó – felhívás teljesítésére nyitva álló határidő (az üzemzavar naptár figyelembevételével)
  1. május
  2. napján lejárt. A
  3. június
  4. napján kelt, 54.M.70.075/2023/
  5. számú végzésével megküldte az ügy iratait a Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumra részére. A felperes jogi képviselője ugyanis arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a peres eljárás az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Győri Törvényszék előtt 6.K.700.645/
  6. számon van folyamatban. [4] A Győri Törvényszék a
  7. június
  8. napján kelt, 6.K.700.645/2023/
  9. számú ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.391.586 forint tanulmányi szerződés alapján nyújtott támogatást, és ezen összeg után
  10. február
  11. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  12. február
  13. napján kelt, 3.Kf.700.430/2024/
  14. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. Hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló
  15. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  16. §
(2)bekezdésére, amely szerint, „ha a felperes a keresetet tartalmazó iratot nem a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon nyújtja be, a bíróság azt – az áttétel szabályainak mellőzésével – haladéktalanul megküldi a közjegyző felhívása szerinti bíróságnak, és erről a felperest értesíti. A keresetet tartalmazó iratot akkor kell előterjesztettnek tekinteni, amikor az a közjegyző felhívása szerinti bíróságra megérkezett.” Ha a felperes a keresetet tartalmazó iratát nem annak a bíróságnak küldi meg, amelyhez történő előterjesztésre a közjegyző őt felhívta, ez a bíróság a felperes beadványát annak valóságos tartalmától eltérően nem tekintheti új keresetnek. E bíróság akkor jár el helyesen, ha a felperes iratát utóiratként ahhoz a bírósághoz továbbítja a folyamatban lévő ügy irataihoz történő csatolás végett, amely bíróság részére a közjegyző felhívása szerint köteles lett volna a beadványt előterjeszteni (BDT2011.2586.). A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a per érdemi vizsgálatába nem bocsátkozhatott volna, mert annak akadálya volt, ugyanakkor a pergátló akadály fennállását nem észlelte. Az elsőfokú bíróság tehát akkor járt volna el helyesen, ha a Kúria IV.Kpk.39.133/2026/3 3 felperes
  1. május
  2. napján érkezett iratát utóiratként a Tatabányai Törvényszéknél folyamatban volt iratokhoz történő csatolás végett továbbítja. [6] A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.430/2024/
  3. számú végzésében foglaltakra figyelemmel a Győri Törvényszék megismételt eljárást folytatott le, melynek eredményeképpen a 6.K.700.468/2025/
  4. számú végzésével az eljárást megszüntette. Rögzítette, hogy a felperesnek a keresetet tartalmazó iratát
  5. április
  6. napjától, vagyis a közjegyző felhívásának kézhezvételétől számított 15 napon belül kellett volna előterjesztenie a közjegyző felhívásában megjelölt Tatabányai Törvényszéken, illetőleg azt a Győri Törvényszék ezen időpontig küldhette volna meg a Tatabányai Törvényszéknek úgy, hogy azt határidőben benyújtottnak lehessen tekinteni. Megjegyezte, hogy ez utóbbi megküldésre határidőben nem kerülhetett sor, figyelemmel arra, hogy a felperes a Győri Törvényszékhez (munkaügyi kollégiumba)
  7. május
  8. napján, vagyis a
  9. napon nyújtotta be a keresetet tartalmazó iratát. A hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiumának közigazgatási lajstromába
  10. május
  11. napján, vagyis a 15 napos határidőn túl került beiktatásra. Érvelése szerint, pergátló akadály áll fenn, miután a felperes a keresetet tartalmazó iratát a közjegyző felhívásában megjelölt bírósághoz a törvényi határidőben nem terjesztette elő, így az eljárást a Pp.
  12. §
(1)bekezdésére figyelemmel megszüntette. [7] A felperes fellebbezése folytán eljárt Fővárosi Ítélőtábla a
  1. január
  2. napján kelt, 3.Kpkf.751.001/2025/
  3. számú végzésével a Győri Törvényszék 6.K.700.468/2025/
  4. számú végzését hatályon kívül helyezte. A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tévedett, amikor a Pp.
  5. §
(1)bekezdését akként értelmezte, hogy az abban foglalt feltételek megvalósulásának hiányában jogosult az eljárás megszüntetése felől rendelkezni. A másodfokú bíróság szerint a pergátló akadály nem abban nyilvánult meg, hogy a felperes a közjegyző felhívásának kézbesítésétől számított 15 napon belül nem teljesítette az illetékfizetési kötelezettségét vagy, hogy a keresetet tartalmazó iratot nem a közjegyző felhívásában megjelölt bíróságon terjesztette elő. A Győri Törvényszék számára a pergátló akadályt az jelentette, hogy az ügyben csak az a bíróság (Tatabányai Törvényszék) járhat el, amely a közjegyző felhívásában szerepel. A Pp. 259. §
(1)bekezdésében foglalt jogkövetkezményt is csak a perbíróság, azaz a Tatabányai Törvényszék vonhatta, vonhatja le. A másodfokú bíróság azt az utasítást adta az elsőfokú bíróságnak, hogy a felperes keresetét tartalmazó beadványát (egyéb befejezésként) utóiratként meg kell küldenie a Tatabányai Törvényszék részére, az ott folyamatban volt ügyszámra történő hivatkozással. [8] A Győri Törvényszék a másodfokú bíróság végzésében foglaltaknak megfelelően a 6.K.700.119/2026/
  1. számú végzésével megküldte a Tatabánya Törvényszék részére a felperes keresetét tartalmazó beadványát az 54.M.70.075/2023/
  2. számra hivatkozással a további szükséges intézkedés megtétele végett. [9] A Tatabányai Törvényszék az 54.M.70.015/2026/
  3. számú végzésével arról tájékoztatta a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Kpkf.751.001/2025/
  4. számú végzésével elrendelte a keresetlevél Tatabányai Törvényszékre történő megküldését, melynek a Győri Kúria IV.Kpk.39.133/2026/3 4 Törvényszék a
  5. február
  6. napján kelt, 6.K.700.119/2026/
  7. számú végzésével eleget tett. A Tatabányai Törvényszék ekkorra a
  8. június
  9. napján kelt, 54.M.70.075/2026/
  10. számú végzésével az eljárást megszüntette a Pp.
  11. §
(1)bekezdése alapján, az
  1. július
  2. napján jogerőre emelkedett. Nyilatkoztatta a felperes jogi képviselőjét, hogy kéri-e az eljárás lefolytatását. A felperes akként nyilatkozott, hogy kéri az eljárás lefolytatását és az ügy áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező törvényszékre. [10] A Tatabányai Törvényszék az 54.M.70.015/2026/
  3. számú végzésével megállapította hatásköre hiányát és elrendelte a keresetlevél áttételét a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező Győri Törvényszék Közigazgatási Kollégiuma részére. Az ügy tárgya közigazgatási per, mert az alperes közszolgálati tisztviselő, így a Győri Törvényszék hatásköre a Kp.
  4. §
(1)bekezdésén alapul. A törvényszék az ügy áttételéről a Pp.
  1. §-a alapján rendelkezett. A kijelölés iránti kérelem [11] A Győri Törvényszék a 6.K.700.305/2026/
  2. számú végzésével megállapította hatásköre hiányát és az ügy iratait az eljáró bíróság kijelölése végett a Kúriára felterjesztette. Álláspontja szerint a Tatabányai Törvényszék jogerős végzésével megállapította hatásköre hiányát, a Győri Törvényszék pedig a Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.751.001/2025/
  3. számú végzésében foglaltakra figyelemmel nem rendelkezik hatáskörrel az ügy elbírálására. A döntés indokolása [12] A Kp.
  4. §
(1)bekezdése értelmében a jogerős bírósági határozatok folytán felmerült hatásköri vagy illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az eljáró bíróságot harminc napon belül kell kijelölni. A Kp. 15. §
(3)bekezdése értelmében a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot illetékességi összeütközés esetén, valamint akkor, ha az illetékes bíróság nem állapítható meg, vagy kizárás miatt nem járhat el, az ítélőtábla, hatásköri összeütközés esetén a Kúria jelöli ki és utasítja az eljárás lefolytatására. [13] A Kúria a közigazgatási ügyben eljáró bíróság és a polgári bíróság között felmerülő hatásköri összeütközést a Győri Törvényszék kijelölésével oldotta fel. [14] A Kúria elsőként azt vizsgálta, hogy a felperes keresete vonatkozásában a közigazgatási vagy a polgári bíróságnak van-e hatásköre eljárni. Kúria IV.Kpk.39.133/2026/3 5 [15] A felperes a keresetét anyagi jogi szempontból a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 82. §
(2)bekezdésére és a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. §
(1)bekezdésére és alapította. [16] A Kp. 4. §
(7)bekezdés
  1. pontja szerint közszolgálati jogviszony: az állam vagy az állam nevében eljáró szerv és az állam nevében foglalkoztatott személy között munkavégzés, illetve szolgálatteljesítés céljából létesített, a köz szolgálatára irányuló, törvényben meghatározott speciális kötelezettségeket és jogokat tartalmazó jogviszony; ide nem értve a bírák, az igazságügyi alkalmazottak, továbbá az ügyészségi alkalmazottak szolgálati viszonyát, valamint a munkaviszonyban állók jogviszonyát. [17] A felperes a keresetében a közszolgálati jogviszonyhoz kapcsolódóan kért marasztalást, vagyis az alperes részére a Kttv.
  2. § szerinti tanulmányi szerződés alapján kifizetett támogatás visszafizetésére kötelezést. A felperes igénye tehát közigazgatási perben érvényesítendő. [18] A Győri Törvényszéknek nem a Pp.
  3. §
(1)bekezdése alapján kell az eljárás megszüntetéséről döntenie, ebben a közjegyző felhívásában szereplő bíróság a 54.M.70.075/2026/
  1. számú végzésével már döntött, hanem a Kp. és a Pp. marasztalási perre irányadó szabályai alapján a felperes keresetét kell elbírálnia. Marasztalási perek esetén a Kp. nem zárja ki a fizetési meghagyás útján történő igényérvényesítés megindítását, a Kp.
  2. §
(7)bekezdése az így indult perekre a Pp. alkalmazását írja elő (Kpkf.III.45.132/2022/4.). Az, hogy a felperes igénye a marasztalási per Kp. és Pp. szerinti szabályok alapján érvényesíthető-e, illetve hogyan érvényesíthető, az ügy érdemére tartozó kérdés. [19] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy az ügyben közigazgatási bíróságnak van hatásköre eljárni. [20] A Kp. 12. §
(1)bekezdése szerint a törvényszék hatáskörébe tartoznak azok a közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások, amelyek elbírálását a törvény nem utalja a Kúria hatáskörébe. [21] A Kp. 13. §
(8)bekezdése szerint közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre a jogvitával érintett munkavégzés helye – ha a munkavégzés helye külföld, akkor a munkáltató szerv székhelye – szerinti bíróság illetékes. A bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. számú melléklete alapján illetékes bíróság a Győri Törvényszék. Kúria IV.Kpk.39.133/2026/3 6 [22] A Kúria a Kp. 15. §
(4)bekezdésében írt hatáskörében eljárva eljáró bíróságul a Győri Törvényszéket jelölte ki és utasította az eljárás lefolytatására. Záró rész [23] A kijelölés tárgyában a Kúria a Kp. 15. §
(5)bekezdésére alapítottan a felek meghallgatása nélkül határozott. [24] Miután a hatásköri összeütközés közigazgatási ügyekben eljáró bíróság és polgári bíróság között merült fel, így a kijelölés tárgyában a Kúria a Kp. 15. §
(4)bekezdésének megfelelően öttagú tanácsban járt el. [25] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. május
  3. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke, bíró, Dr. Balogh Zsolt s.k. előadó Böszörményiné dr. Kovács Katalin s.k. bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró, Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.