← Magyarország

Kpkf.39012/2026/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az elkésetten előterjesztett igazolási kérelem és fellebbezés visszautasítása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VI.39.012/2026/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: felperes cím1 A felperes képviselője: Dr. Horváth-Gór Mónika párfogó ügyvéd cím2 Az alperes: Legfelsőbb Ügyészség cím3 Az alperes képviselője: Dr. Pap Mónika Júlia csoportvezető ügyész A per tárgya: büntető ügyben hozott határozat ellen indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: ítélőtábla
  2. november
  3. napján kelt 1.Kpkf.751.385/2025/
  4. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az igazolási kérelmet és a fellebbezést visszautasítja. Kúria VI.Kpkf.39.012/2026/2 2 A pártfogó ügyvéd díj megfizetésére a felperes köteles. A végzéssel szemben további perorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes feljelentése alapján ismeretlen tettes ellen indult eljárást a rendőrkapitányság 02000/455/2023.bü. számú határozatával megszüntette, mely határozattal szemben előterjesztett panasz beadványt a ügyészség B.5424/2023/
  5. számú határozatával elkésettség okán érdemi vizsgálat nélkül elutasította. [2] A felperes a panaszt elutasító határozatot keresettel támadta, a keresetlevelet a elsőfokú bíróság (a továbbiakban: elsőfokú bíróság)
  6. április
  7. napján kelt 8.K.700.339/2025/
  8. számú végzésével (a továbbiakban:
  9. sorszámú végzés) visszautasította a közigazgatási perrendtartásról szóló
  10. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  11. §

(1)bekezdés b) pontja alapján. Indokolása szerint a büntető eljárást megszüntető döntéssel szemben előterjesztett panaszt elutasító határozat jogszerűsége közigazgatási jogvita tárgya nem lehet. A végzés jogorvoslati kioktatása tájékoztatást tartalmazott arról, hogy a fellebbezés előterjesztésére 15 napon belül van lehetőség. Felperes az elsőfokú bíróság végzését
  1. május
  2. napján szabályszerűen átvette. [3] Az elsőfokú bíróság
  3. sorszámú végzésével tájékoztatta a felperest a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséről, melyet a felperes részére
  4. június
  5. napján kézbesített. [4] A felperes
  6. szeptember
  7. napján a
  8. sorszámú végzéssel szemben fellebbezést és igazolási kérelmet terjesztett elő. A ítélőtábla végzése [5] A ítélőtábla (a továbbiakban: Ítélőtábla)
  9. november
  10. napján kelt
  11. sorszámú végzésével a felperes igazolási kérelmét és fellebbezését visszautasította. [6] Indokolása szerint az igazolási kérelem és a fellebbezés érdemi elbírálására nincs lehetőség. Utalt a Kp.
  12. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdésére, 150. §
(1)bekezdésére, 151. §
(1)bekezdésére, 153. §
(1)-
(2)bekezdéseire. [7] Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság
  1. sorszámú végzésével szembeni jogorvoslati határidő annak átvételétől (
  2. május 19.) számított 15 napon belül,
  3. június
  4. napján lejárt. A felperes legkésőbb
  5. június
  6. napján tudomást szerzett a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséről, így igazolási kérelmét ettől az időponttól számított 15 napon belül
  7. július
  8. napjáig terjeszthette volna elő (szubjektív határidő). A
  9. szeptember
  10. napján előterjesztett igazolási kérelem a mulasztástól számított 3 hónapos (objektív) határidőt (
  11. szeptember 3.) is túllépte, így az elkésett. Az elkésettség okán az Ítélőtábla az önhiba hiánya körében előadott felperesi érveket nem vizsgálhatta, a Kp.
  12. §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Pp. 153. §
(2)bekezdés b) pontja alapján az igazolási kérelmet visszautasította. [8] Az igazolási kérelem visszautasítására tekintettel a felperes fellebbezése elkésett, annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor, ezért azt az Ítélőtábla a Kp. 112. §
(3)bekezdése, 99. §
(3)bekezdése, valamint 104. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó 48. §
(1)bekezdés i) pontja megfelelő alkalmazásával visszautasította. Kúria VI.Kpkf.39.012/2026/2 3 [9] A felperes az Ítélőtábla
  1. sorszámú végzését
  2. november
  3. napján átvette, majd
  4. december
  5. napján elektronikusan előterjesztett beadványában határidő hosszabbítást kért. Előadta, hogy a végzés átvételét követően felvette a kapcsolatot a kormányhivatal jogi segítségnyújtó szolgálatával, azonban csak
  6. január
  7. napjára kapott időpontot. A fellebbezési határidő meghosszabbítását kérte
  8. január
  9. napjáig arra hivatkozással, hogy legyen ideje pártfogó ügyvédet találni, és az ügyvédnek is legyen ideje megszerkeszteni a fellebbezést. [10] Az Ítélőtábla
  10. december
  11. napján kelt
  12. sorszámú végzésével tájékoztatta a felperest a Kp.
  13. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 100. §
(1)-
(2)bekezdéseiről, arról, hogy a fellebbezési határidő törvényben előírt határidő, melynek bíróság általi meghosszabbítását törvény kizárja. A tájékoztatás arra is kitért, hogy a felperes
  1. december
  2. napján előterjesztett beadványa nem tekinthető fellebbezésnek, csupán a fellebbezési határidő meghosszabbítása iránti kérelemnek. A fellebbezés, igazolási kérelem [11] A felperes
  3. január 15-én pártfogó ügyvédje útján az Ítélőtábla
  4. sorszámú végzése ellen fellebbezést és igazolási kérelmet terjesztett elő. Előadta, hogy a támadott végzést
  5. november
  6. napján vette át, ebben tájékoztatást kapott arról, hogy a Kúria előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Anyagi helyzete nem tette lehetővé, hogy ügyvédet bízzon meg, ezért a jogi segítségnyújtó szolgálathoz fordult. A pártfogó ügyvédi meghatalmazást
  7. december 22-én vette át, azonban az évvégi ünnepek miatt nem tudott egyetlen ügyvédet sem elérni. Képviseletét pártfogó ügyvédje
  8. január
  9. napján vállalta el, így a jogi képviseletben fennálló akadályoztatása önhibáján kívül
  10. január
  11. napján szűnt meg. Ettől az időponttól számítva az igazolási kérelmet a Kp.
  12. §
(1)bekezdés g) pontja, a Pp. 149. §
(3)bekezdése, 150. §
(1)-
(3)bekezdései, 151. §
(1)-
(2)bekezdései és 153. §
(1),
(4)bekezdései alapján terjesztette elő az akadályoztatása megszűnésétől számított 15 napon belül és ezzel egyidejűleg a Pp. 151. §
(3)bekezdésének megfelelően a Kúriának címzett fellebbezést is megküldte, méltányos eljárást, a fellebbezés érdemi elbírálását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A fellebbezés érdemi elbírálására nincs törvényes lehetőség. [13] A Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 100. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú bíróságnál kell benyújtani. [14] A Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Pp. 151. §
(1)bekezdése alapján az igazolási kérelmet az elmulasztott határnaptól vagy az elmulasztott határidő utolsó napjától számított tizenöt napon belül lehet előterjeszteni. A Pp. 151. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűvé teszik. [15] A Pp.
  1. § szerint a törvényi, illetve a bíróság által napokban és munkanapokban megállapított határidőbe nem számít bele az a nap – hónapokban és években megállapított határidő esetén az a lejárati nap -, amely során legalább négy órán át jogszabályban meghatározottak szerinti üzemzavar vagy üzemszünet állt fenn. Ha az órákban megállapított határidő jogszabályban meghatározott üzemzavar, vagy üzemszünet fennállása alatt járna le, a határidő a következő munkanapon, a hivatali idő kezdetét követő első óra leteltével jár le. Kúria VI.Kpkf.39.012/2026/2 4 [16] Bár erre a felperes nem hivatkozott, a Kúria az üzemzavar naptár adatait is megtekintette és megállapította, hogy az Ítélőtábla
  2. sorszámú végzésének kézbesítését (
  3. november 28.) követően
  4. december
  5. és
  6. napjai a Pp.
  7. §-a szerint a jogorvoslati határidőbe nem számítanak bele. Az üzemzavar miatti kiesés (2 nap) okán a fellebbezés előterjesztésére nyitva álló 15 napos határidő
  8. december
  9. napján járt le. [17] Az igazolási kérelmet a felperesnek az elmulasztott határidő utolsó napját követő naptól:
  10. december 16-tól számítottan a Pp.
  11. §
(1)bekezdése alapján 15 napon belül kellett volna előterjesztenie, azonban azt
  1. január
  2. napján - a fellebbezésével együtt és figyelemmel az ítélkezési szünetre is (Pp.
  3. §) elkésetten nyújtotta be. [18] A Kúriának a felperes elkésett igazolási kérelmét a Pp.
  4. §
(2)bekezdés b) pontja alkalmazásával – érdemi vizsgálat nélkül – vissza kellett utasítania. [19] A Kp. 112. §
(3)bekezdése és 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, ha a fél a felülvizsgálati kérelem előterjesztésére nyitva álló határidőt elmulasztja, és igazolási kérelmet nem terjeszt elő, vagy azt a Kúria elutasítja. [20] A Kúria a felperes igazolási kérelmét elkésettség okán visszautasította, így a 2026. január 15. napján előterjesztett fellebbezés – figyelemmel a Kp. 100. §
(1)bekezdésére – elkésetten előterjesztett maradt, annak érdemi elbírálására nem kerülhetett sor. [21] Mindezek folytán a Kúria az elkésetten előterjesztett fellebbezést visszautasította. A döntés rövid tartalma [22] Az elkésetten előterjesztett igazolási kérelem és fellebbezés visszautasítása. Záró rész [23] A Kúria – a díj összegének meghatározása nélkül – a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó, a Pp.101. §
(3)bekezdése alapján megállapította, hogy a pártfogó ügyvédi díj viselésére a sikertelen fellebbezéssel élő felperes köteles a Pp. 83. §
(1)bekezdésére figyelemmel. [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [25] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. [26] A Kúria a fellebbezést a Kp.
  2. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Kúria VI.Kpkf.39.012/2026/2 Dr. Hajas Barnabás sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 5 Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.