Kfv.35140/2025/3 – Kúria

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.140/2025/

1. A tanács tagjai: Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 (Cím2.) A felperes képviselője: név ügyvéd (Cím3) Az alperes: Alperes1 Cím4 Az alperes képviselője: név1 kamarai jogtanácsos Kúria I.Kfv.35.140/2025/3 2 Cím4 A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes
2. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Győri Törvényszék 4.K.700.037/2025/
3. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú adóhatóság a felperesnél
4. január 01-
5. december
6. közötti időszakra jogkövetési vizsgálatot folytatott le, melynek során megállapította, hogy a felperes a székhelyszolgáltatás igénybevételére, továbbá ügyvezető, tulajdonos biztosítására vonatkozó bejelentési kötelezettségének sem tett eleget, bevallásait nem nyújtotta be, így ennek pótlására hívta fel a felperest. A felperes a felhívásnak nem tett eleget, ennek következményeként az alperes mulasztásonként 130.000, Ft-os bírságot szabott ki, ami mindösszesen 1.820.000, Ft-ot tett ki. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében az alperesi határozat megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. Elismerte mulasztását, de arra hivatkozott, hogy a bejelentés elmaradásáról való tudomásszerzést követően annak haladéktalanul eleget tett. Kúria I.Kfv.35.140/2025/3 3 Ezen túlmenően álláspontja szerint az adóhatóság helytelenül értelmezte az ügyvezető tulajdonos biztosítási jogviszonyát, s ebből fakadóan a kiszabott bírság sem megalapozott. [3] Az alperes védiratában a felperes keresetének elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság döntése [4] Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a felperes keresete nem megalapozott. [5] Hangsúlyozta, abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes bírságot kiszabó határozata megalapozott tényálláson alapult-e és az alperes jogértelmezése helyes volt-e a bírság kiszabása tekintetében. Rámutatott arra, hogy a felperes sem vitatta, hogy a székhelyszolgáltató igénybevételére vonatkozó bejelentését elmulasztotta, az a körülmény, hogy a tudomásszerzést követően ezt a felperes pótolta, nem küszöbölte ki a mulasztást. Hivatkozott az adózás rendjéről szóló
7. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) bírságot megállapító jogszabályhelyeire, és ezzel összefüggésben kifejtette, hogy a felperes már
8. május
9. napjától kezdődően kockázatos adózónak minősült, így a bírság kiszabása az alperes részéről nem volt mellőzhető, az jogszerű volt. [6] A biztosítási jogviszony kapcsán rögzítette, hogy a felperes a jogkövetési vizsgálat lefolytatása ideje alatt visszamenőlegesen jelentette be a cég vezetőjeként a magánszemélyt és a kifizetett jövedelmekről a bevallásokat
10. április
11. napján nyújtotta be. Az alperes rendelkezésére állt egy
12. június
13. napján kelt dokumentum, ami ettől a naptól kezdve tanúsította, hogy a magánszemély munkaviszony keretében látta el a társaság ügyvezetését. Ugyanakkor az ellenőrzés során rendelkezésre álló dokumentumok nem igazolták azt, hogy az ügyvezető a feladatait munkaviszony keretében látta el, mert az alapítói határozat nem felelt meg a Ptk. előírásainak, illetve a főkönyvi kartonok sem tartalmazták a felperes ügyvezetője munkabérének könyvelését és munkaszerződés, vagy egyéb munkaviszony fennállását igazoló dokumentum nem került átadásra, így helyesen jutott az alperes arra a következtetésre, hogy az ügyvezető nem munkaviszony keretében, hanem megbízási jogviszonyban láthatta el az ügyvezető feladatait. Ebből következően az ügyvezetőt be kellett volna jelenteni társas vállalkozóként és a 08-as bevallásokat be kellett volna nyújtani. Vizsgálta az ügyvezető más munkaviszonyban történő foglalkoztatását, és ezzel kapcsolatban azt állapította meg, hogy az heti 20 órát nem tett ki, vagyis nem érte el a munkaviszonyban történő foglalkoztatás a heti 36 órát, így az ügyvezető
14. évben biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezett. Hangsúlyozta, hogy az alperes nem a felperesi ügyvezető biztosítási jogviszonyának fennállását vitatta, hanem ennek jellegét másképp minősítette. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem Kúria I.Kfv.35.140/2025/3 4 [7] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, s az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, s az alperes határozatának megsemmisítését, s alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
15. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjai alapján kérte. [9] A felperes felülvizsgálati kérelmének érdemi részében megismételte a kereseti kérelmében előadottakat, vitatta, hogy a felperesi ügyvezető bejelentése kapcsán bármiféle mulasztás állt fenn, illetve utalt arra, hogy a felhívást követően haladéktalanul eleget tett bejelentési kötelezettségének. [10] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében lényegi indokokat nem terjesztett elő, kizárólag a befogadási feltételekre hivatkozással kérte annak elbírálását. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve Kúria I.Kfv.35.140/2025/3 5
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [14] A Kp. 117. §

(4)bekezdése előírja, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. [15] A Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadására. Ez a szabály nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok (okokból) miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntések körében. Ellenkező esetben a kérelmező szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2). A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az alperes, vagy az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja, vagy a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet (Kfv.VII.37.357/2022/2.). [16] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi, vagy jogegységi hatályú határozatban, illetve az általa a bírósági határozatok gyűjteményében közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő, bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. {2/2024. (XII.03.) KK vélemény 1. pont}. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények megváltozására tekintettel nem támogatható. A kifejtettekre is figyelemmel, a Kúriának nem bármely, a felek által feltett jogkérdés megválaszolása a feladata, hanem a felülvizsgálni kért jogerős határozattal érintett körben a jogegység biztosítása. Kúria I.Kfv.35.140/2025/3 6 [17] A felperes a felülvizsgálati eljárás lefolytatását a jogkérdés különleges súlyára, társadalmi jelentőségére hivatkozással is kérte. A felvetett jogkérdés különleges súlya akkor állapítható meg, ha a vizsgált jogkérdés túlmutat a konkrét ügyön, nagy számú új típusú ügy esetén a jogegység, vagy a jogbiztonság érdekében szükséges a Kúria iránymutatása. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. [Kfv.IV.37.960/2020/2.] Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. [Kfv.III.37.778/2020/2.] [18] A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak. A Kúria továbbá nem észlelte a felperesek által felvetett jogkérdés nagy számú ügyben való előfordulását és a perbeli ingatlant érintő korlátozáson, tehát az egyedi ügyön túlmutató hatását. Az a körülmény, hogy a felperes a jogerős ítéletben kifejtett jogértelmezéssel nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná [Kfv.VII.45.058/2023/2., Kfv.IV.37.643/2023/2.] [19] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpont szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek a Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján kell megindokolnia. Erre figyelemmel, ha a fél befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, az erre irányuló kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia, az indokok felülvizsgálati kérelemből való kiválogatása a Kúriára nem hárítható át (Kfv.VII.45.067/2023/2.). A Kúria megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében csupán a törvényhelyre utalással kérte e pont tekintetében a befogadás megengedését, arra vonatkozóan azonban a felülvizsgálati kérelmében hivatkozottaktól elkülönülő indokolást nem adott elő, így a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján sincs helye. [20] Hangsúlyozza végül a Kúria, hogy a befogadás tárgyában hozandó döntése során nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kellett vizsgálnia, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának megalapozásához ezért önmagában nem volt elégséges, hogy a felperes a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. [21] A fentiekben kifejtettekre tekintettel a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. Kúria I.Kfv.35.140/2025/3 7 A döntés elvi tartalma [22] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kúria megtagadja, amennyiben a Kp. 118. §

(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem állnak fenn. Záró rész [23] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [24] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [25] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2025. június 18. Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró