A határozat elvi tartalma: A Btk. 444. §
(1)bekezdés a.) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétségét megvalósítja, aki olyan szöveges üzenetet küld kollégájának, amelyben elöljárója szolgálati tekintélyét nem feltűnően durva módon, de megsértette, ezzel ugyanis szolgálati tekintély megsértése más előtt történik. .. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.36/2021/
- szám A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- november
- napján tartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt terhelt1 vádlott ellen indított büntetőügyben a bíróság1 Katonai Tanácsa
- szeptember
- napján kihirdetett ügyszám1 számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás: [1] A bíróság1 Katonai Tanácsa a
- szeptember
- napján kihirdetett ügyszám1 számú ítéletével terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk.
- §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétségében, ezért 150 napi tétel, napi tételenként 1200 Ft, összesen 180.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, és kötelezte a vádlottat 2928 Ft bűnügyi költség megfizetésére. [2] A tárgyaláson a katonai ügyész a kihirdetett ítéletet tudomásul vette. A vádlott és védője bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében jelentettek be fellebbezést. [3] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.719/2021/2. számú átiratában arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a bíróság1 Katonai Tanácsának ítéletét a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Kifejtette, hogy az elsőfokú katonai tanács perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns és elérhető bizonyítékokat megvizsgálta, azokat megfelelően értékelte, és az általa megállapított történeti tényállás mentes a Be. 592. §
(1)és
(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól. Az elsőfokú bíróság indokolási kötelezettségének eleget tett. Utalt arra, hogy a törvényszék katonai tanácsa az általa rögzített tényállás alapján okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. A másodfokú ügyészség álláspontja szerint a védelmi fellebbezések a bizonyítékok Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.36/2021/7/II 2 újraértékelésére irányulnak, így azok a másodfokú eljárásban nem foghatnak helyt. A vádlott javára szóló enyhítő körülményekre figyelemmel az elsőfokú bíróság által a Btk. 33. §
(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával kiszabott pénzbüntetést arányosnak tartotta, melynél a napi tételek száma tükrözi a cselekmény tárgyi súlyát, míg a napi tétel összege méltányosan került meghatározásra. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért annak helybenhagyását indítványozta. [4] A védő a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál előterjesztette fellebbezése részletes írásbeli indokolását, amelyben a bizonyítottság hiányában történő felmentés érdekében bejelentett fellebbezését fenntartotta, és enyhítés érdekében előterjesztett indítvánnyal egészítette ki. Az elsődleges indítványával kapcsolatban kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság tévesen hivatkozott arra, hogy védence a különböző időben tett vallomásait változtatta, és erre figyelemmel szavahihetősége megdőlt. Érvelése szerint csupán arról volt szó, hogy védence különböző időben tett kihallgatásai során olyan dolgokról számolt be, amelyek a korábbi kihallgatások során nem merültek fel. Hivatkozott továbbá arra, hogy a vádlotti vallomást édesanyja vallomása alátámasztotta. Másodlagos indítványával kapcsolatban utalt arra, hogy terhelt1 életkörülményei jelentősen megváltoztak, anyagi körülményei megromlottak kilátástalan helyzetbe kerültek, édesanyjával kilakoltatás előtt állnak. Ezért a kiszabott büntetés enyhítésére tett indítványt. [5] A vádlott és védője által bejelentett fellebbezések tartalmára figyelemmel az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §
(1)és
(2)bekezdései alapján teljes körű. Ennek megfelelően a másodfokú felülbírálat érinti az ítélet megalapozottságát, annak a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseit, az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását. [6] Előzetesen szükséges rögzíteni, hogy a bíróság1 Katonai Tanácsa a 2021. július 29. napján – tárgyalás mellőzésével – meghozott ügyszám3 számú büntető végzésével terhelt1 vádlottal szemben a Btk. 447. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétsége miatt 150 napi tétel, napi tételenként 1200 Ft, összesen 180.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására, továbbá kötelezte a vádlottat 2928 Ft bűnügyi költség megfizetésére. A vádlott és a védő tárgyalás tartását kérték. [7] A felmentésre irányuló vádlotti és védői fellebbezés nem alapos. [8] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy a katonai tanács eljárása során, mind az előkészítő ülésen, mind az azt közvetlenül követő tárgyaláson az eljárási szabályokat betartotta. A vádlottal és a tanúkkal szemben törvényes figyelmeztetést, kioktatást alkalmazott, és az egyéb bizonyítékokat is az előírt formában tette a bizonyítás anyagává. Az eljárás résztvevői eljárási szabálysértésre nem hivatkoztak. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.36/2021/7/II 3 [9] A bíróság1 Katonai Tanácsa a tényállást mérlegelési jogkörében állapította meg. A szükséges bizonyítási eljárást lefolytatta, a bizonyítékokat megfelelően értékelte, és indokolási kötelezettségének is eleget tett. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a tényállást a vádlott, valamint az azt támogató hozzátartozói vallomással szemben tanú1 és tanú2 tanúk vallomásai, valamint a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok, így különösen okiratok, a nyomozás során beszerzett híváslisták és cellainformációk alapján állapította meg. [10] A vádlott az eljárás különböző szakaszaiban részleteiben többször módosította, kiegészítette a vallomását. Védekezésének lényege szerint azonban miután az elöljárója által továbbított egyéni értékelő lapját letöltötte, valóban megírta az elöljárói tekintélyt sértő rövid szöveges üzenetet tanú1nak, azonban azt nem küldte el. Eltávozott otthonról, de a telefonját otthon hagyta, és az üzenetet a telefonján képeket nézegető, és a mobiltelefonhoz nem nagyon értő édesanyja véletlenül küldte el mind az elöljárójának, mind pedig tanú2nek. A vádlott édesanyja a vádlotti védekezést alátámasztó tanúvallomást tett. [11] Az elsőfokú bíróság ítélete [11] pontjától a [80] pontjáig értékelte az általa megismert bizonyítékokat, és logikus, meggyőző magyarázatát adta annak, hogy miért nem a vádlotti védekezést fogadta el a tényállás alapjául. Helytállóan hivatkozott arra, hogy a sértett szolgálati elöljáró vallomása részletében cáfolta a vádlotti vallomást, valamint, hogy a híváslista adatai, valamint ahhoz kapcsolódóan tanú2 tanúvallomása teljes egészében megcáfolták a vádlotti védekezést az azt alátámasztó hozzátartozói vallomással együtt. [12] A Be. 591. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróság a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, és ennek alapján a másodfokú bíróság bizonyítási eljárást folytat le. A vádlott és védője fellebbezésükben új tényre, új bizonyítékra nem hivatkoztak. Megállapítható, hogy az elsőfokú katonai tanács által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §
(1)és
(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a másodfokú bíróság felülbírálata alapjául elfogadta. Ezért a vádlottnak és védőjének a bizonyítékok újraértékelésére, a tényállás átmérlegelésére, és ezen keresztül felmentésre irányuló fellebbezése eredményre nem vezethetett. [13] A bíróság1 Katonai Tanácsa az irányadó tényállás alapján okszerűen vont le következtetést a vádlott bűnösségére, és helyes a cselekmény jogi minősítése is. Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor terhelt1 vádlott bűnösségét a Btk. 447. §
(1)bekezdés a) pontjába ütköző szolgálati tekintély megsértésének vétségében megállapította. A katonai tanács igen részletesen ítélete [81] pontjától a [99] pontjáig indokolta a cselekmény jogi minősítését. Helytállóan fejtette ki azt, hogy a vádlott által az elöljáró részére küldött rövid szöveges üzenet annak szolgálati tekintélyét nem feltűnően durva módon, de sértette, és azzal, hogy az üzenetet kollégájának, a sértett másik alárendeltjének is elküldte, tanú1 szolgálati tekintélyét Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.36/2021/7/II 4 más előtt sértette meg. A másodfokú bíróság mindenben osztotta az elsőfokú katonai tanácsnak az ítéletben kifejtett jogi álláspontját. [14] Az enyhítésre irányuló védői indítvány nem alapos. [15] Nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor az általa helyesen megállapított büntetéskiszabási körülményekre figyelemmel a Btk. 33. §
(4)bekezdésében írt rendelkezés alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A pénzbüntetés napi tételeinek száma igazodik a cselekmény tárgyi súlyához, míg a napi tétel összege tükrözi a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyait. Összességében a vádlottal szemben egy méltányos pénzbüntetés került kiszabásra, amely még megfelelően szolgálja a Btk.
- §-ában írt büntetési célokat, azonban annak enyhítése már nem lehetséges. [16] A bíróság1 Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései is törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság – helyes indokai alapján – helybenhagyta. [17] alapszik. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.
- §
(1)bekezdésén Budapest 2021 november
- Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. bíró A bíróság1 Katonai Tanácsának ügyszám1 számú ítélete terhelt1 vádlott tekintetében jogerős és végrehajtható. Budapest,
- november
- Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.36/2021/7/II 5 Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke .