← Magyarország

Gf.20181/2021/8 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: I. Szerződésszegő felmondás esetén kötbér követelés érvényesíthetősége II. Bizonyítási kötelezettség tartozáselismerő nyilatkozat esetén III. Az érdemi döntés nem terjedhet túl az ellenkérelmen, illetve nem terjedhet ki a fél által nem állított jogra Győri Ítélőtábla Gf.IV.20.181/2021/8/I. A Győri Ítélőtábla a Bors Ügyvédi Iroda (cím16; ügyintéző: dr. Bors László ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím20) felperesnek a Sasvári Ügyvédi Iroda (cím19; ügyintéző: dr. Sasvári Attila ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen bérleti jogviszonyból eredő követelés iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék

  1. november 10-én meghozott 15.G.40.009/2020/
  2. számú ítélete ellen a felperes részéről
  3. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban – tárgyaláson – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy kötelezi az alperest, tizenöt napon belül fizessen meg a felperesnek 2.890.649,- (kettőmilliónyolcszázkilencvenezer-hatszáznegyvenkilenc) Ft-ot. A törvényszék ítéletének a perköltségre vonatkozó rendelkezését részben és akként változtatja meg, hogy a felperes által az alperesnek fizetendő összeget 2.273.300,- (kettőmilliókettőszázhetvenháromezer-háromszáz) Ft-ról 1.379.400,(egymillióháromszázhetvenkilencezer-négyszáz) Ft-ra leszállítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 435.000,(négyszázharmincötezer) Ft másodfokú perköltséget, és viselje költségeit. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 2.273.300,-Ft perköltséget. [2] Határozatának indokolásában rögzítette: a felek
  4. december 12-én kötöttek megállapodást, azzal a tartalommal, hogy a felperes tulajdonában lévő helység1i hotel bérletére
  5. április 1-jéig szerződést kötnek, 2016-ban évi 8.000.000,-Ft bérleti díj ellenében. A felperes igazolta, hogy a megállapodás aláírásának napján az alperestől Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 2 1.000.000,- Ft-ot átvett. A megállapodás értelmében a bérlet tárgya a szálloda 48 szobával, annak kiszolgáló helyiségeivel, étteremmel, wellness részleggel, vízparti büfével, hangár használatával, aulával és a hozzá tartozó büfével, teniszpálya, focipálya és kerthasználat. Az okirat szerint az ingatlanra használatbavételi engedély nincs. A bérbeadó vállalta, hogy ezt május 1-jéig pótolja; amennyiben ez nem sikerül, úgy a hatóságok által kiszabott bírság megfizetését vállalja. [3] A felek – a felperes, mint üzemeltetésbe és bérbeadó (a továbbiakban: bérbeadó), valamint az alperes, mint üzemeltető és bérlő (a továbbiakban: bérlő) –
  6. március 15-én kötöttek üzemeltetési-bérleti szerződést a hotel bérletére. A szerződés
  7. pontja értelmében a felperes feladata volt az épület szakszerű beüzemelése, és gondosan, működőképesen átadása az ahhoz tartozó összes ismeretanyaggal és műszaki leírással, különös tekintettel a vízmelegítő és az elő- és utószezonban is használható temperáló hőszivattyú rendszerre. A szerződés
  8. pontja alapján a bérlő az ingatlanon annak átvett eszközeivel, felszereléseivel, berendezéseivel a saját nevében a bérbeadó által biztosított érvényes üzemeltetési, tűzvédelmi és egyéb szükséges engedélyek és feltételek alapján szállásszolgáltatást, vendéglátó tevékenységet végzőként, jógazdaként jogosult mindent üzemeltetni és a területen tárolni eszközöket. A
  9. pont alapján a bérleti szerződés a
  10. április 1-je és a
  11. október 31-e közötti időszakra jött létre, míg az
  12. pont alapján a bérleti díj 2016-ban bruttó 3.000.000,- Ft, amely nem tartalmazza az időszakra vonatkozó rezsidíjakat, de tartalmazza a berendezési tárgyak, átvett eszközök és területek, épületek használatát. A bérleti díjat minden évben két részletben kell megfizetni; jelen szerződés aláírását követően az első részletet, majd minden évben március 31-éig, ami 2016-ban 2.000.000,- Ft, illetve a másodikat a bérlő június 30-áig köteles megfizetni. A közüzemi díjat évente május 1-jétől szeptember 30-áig a bérbeadó tovább számlázza a bérlőnek, október 1jétől április 30-áig pedig a bérlő a nettó összeget fizeti. Rendelkeztek arról is, hogy az éves bérleti díj összege
  13. október 31-éig nem változik. A szerződés
  14. pontja alapján a szerződés a bérleti idő lejártával szűnik meg. A bérbeadó a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja, ha a bérlő a bérleti díjfizetési kötelezettségének határidőre írásos felszólítás ellenére sem tesz eleget, vagy ha a bérleményt a jelen szerződésben meghatározott tevékenységtől jelentősen eltérően, vagy módon használja. A felmondást írásos figyelmeztetésnek kell megelőznie, a kifogások megszüntetéséhez szükséges minimum 14 nap biztosítása mellett. Amennyiben a bérbeadó nem közös megegyezéssel, hanem egyoldalúan mondja fel a szerződést, úgy az
  15. pontban meghatározott bérleti díj ötéves összegének megfelelő feltétlen és azonnali kártalanításra jogosult a bérlőnek, elmaradt haszon jogcímén. [4] Az alperes a szerződéskötéskor kiállított egy tartozáselismerő nyilatkozatot, amely szerint a felperes képviselőjének
  16. június 30-áig 5.000.000,- Ft-ot köteles visszafizetni, fennálló tartozása miatt. [5] A felek között a bérleti díj, illetve a rezsiköltség elszámolására háromféle módon került sor: az alperes pénzösszegeket utalt át a felperes, illetve annak képviselője, törvényes képviselő1 bankszámlájára, valamint más esetekben közvetlenül a felperes képviselőjének készpénzben teljesített. Az alperes a készpénzes fizetéseket egy füzetben vezette, amit több alkalommal, a teljesítések elismeréseként törvényes képviselő1nal aláíratott. Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 3 [6] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy az alperes csatolt egy
  17. szeptember 9ei bankszámlakivonatot 600.000,- Ft átutalásáról, melyet állítása szerint vízdíjként a cég1nak cég1) fizetett meg, azonban ez az utalási bizonylatból nem tűnik ki. [7] Bérleti díj címén elektronikus banki átutalással az alperes
  18. május 20-án 800.000,- Ft-ot,
  19. június 22-én 1.000.000,- Ft-ot,
  20. június 27-én 800.000,- Ft-ot,
  21. július 1-jén 1.000.000,- Ft-ot,
  22. július 5-én 965.000,- Ft-ot,
  23. szeptember 12-én 1.600.000,- Ft-ot utalt át.
  24. április 5-én átutalt 500.000,- Ft bérleti díjelőleget,
  25. április 7-én 340.000,-Ft-ot (jogcím megjelölése nélkül),
  26. április 7-én 500.000,- Ft bérleti díjelőleget,
  27. május 10-én ugyancsak 500.000,- Ft bérleti díjelőleget, majd
  28. május 31-én két alkalommal 500.000 - 500.000,- Ft bérleti díjelőlegként.
  29. június 12-én 120.000,- Ft,
  30. június 15-én 500.000,- Ft,
  31. június 29-én 300.000,- Ft,
  32. július 3án 200.000,- Ft bérleti díjat utalt át.
  33. szeptember 7-én 3 db faház
  34. évi bérleti díjaként 1.000.000,- Ft-ot fizetett meg. Jogcím feltüntetése nélkül utalt át
  35. április 16-án 500.000,- Ft-ot,
  36. április 17-én 500.000,- Ft-ot,
  37. április 24-én 200.000,- Ft-ot, majd bérletei díjként
  38. május 18-án 3.000.000,- Ft-ot.
  39. május 31-én 500.000,- Ft bérleti díjelőleget,
  40. június 1-jén ugyancsak 500.000,- Ft bérleti díjelőleget utalt át. [8] Az alperes által vezetett füzetben az alábbi bejegyzések is szerepelnek: -
  41. június 26.: 500.000,- Ft bérleti díj; - május: 1.000.000,- Ft; - még 4.000.000,-Ft maradt
  42. március;
  43. március 16.: a felek megállapodnak abban, hogy az
  44. és a
  45. faház és a portásfülke bérleti díja 2.000 EUR, továbbá 800.000,- Ft a villany rezsiköltség; -
  46. évben 27-
  47. szoba 340.000,- Ft;
  48. szeptember 10-i bérleti szerződés
  49. évre 1., 2.,
  50. számú faház, 27-
  51. szoba és a kőház bérleti díja 1.360.000,- Ft, amit a bérbeadó ezen a napon átvett;
  52. szeptember 10-i 2018-as 3 faház, kőház, 27-
  53. szoba bérleti díjaként 1.430.000,-Ft. [9] Az alperes csatolta továbbá azt a banki igazolást, amely bizonyítja, hogy
  54. május 16-a és
  55. szeptember 14-e között közvetlenül fizetett a cég1-nek 744.256,-Ft vízdíjat, valamint az áramszolgáltatónak elektromos díjként 1.345.322,- Ft-ot. [10]
  56. év végén, majd
  57. január közepétől, s
  58. február végén több napon át tartósan fagyos időszak volt. A hotel fűtési rendszerének több eleme, berendezése 2016- Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 4
  59. telén elfagyás miatt károsodott, majd
  60. tavaszán az alperes kisebb javítási, karbantartási munkálatokat végeztetett. [11] A felperes
  61. szeptember 6-án a www.internetesportal1.com internetes oldalon arról adott tájékoztatást, hogy tervei között szerepel a szálloda további felújítása, melyre azonban saját forrása nincs. Lehetőség adódott ugyanakkor arra, hogy a cég2 helység3i gyára részére két teljes évre a szállodaegyüttest bérbe adhassa, amelyből származó bevételt a szálloda felújítására tudja felhasználni. A közlemény értelmében a felperes szeretne élni ezzel a lehetőséggel, ezért megállapodott a gyárral, aminek ugyanakkor az lesz a hátránya, hogy vendégek a szálloda szolgáltatásait – a hajókikötő, illetve annak szolgáltatásai kivételével – a
  62. és a
  63. szezonokban nem tudják igénybe venni. [12] A felperes
  64. szeptember 10-én kelt levelében a bérleti szerződést azonnali hatállyal felmondta, hivatkozással arra, hogy az alperes a vízóra plombájának megsértésével nagyobb mennyiségű vizet használt fel illegális módon. [13] A cég1 szakemberei a felperes bejelentése alapján, a felek képviseletében
  65. szeptember 11-én tartottak helyszíni ellenőrzést. A kiállított jegyzőkönyv szerint a vízóra jogi zárja sérült a bekötési és a felhasználási oldalon is, amely illegális vízvételezésre utaló jelnek minősül. A bekötési főmérő sérült, az áramlást jelző csillagkerék és a literes jelzőmutató hiányzik. [14] Az alperes
  66. szeptember 11-én kelt, a felpereshez intézett levelében kifogásolta, hogy a bérleti szerződés időtartama alatt a felperes a hotelt a cég2 gyárnak bérbe kívánja adni. Utalt arra, hogy a felperes a vízórát megrongálta, kulcsokat vett el, ami azt igazolja, hogy a bérleti jogviszonyt meg kívánja szüntetni. Hivatkozott arra is, hogy a felperes ezt csak szerződésszegés útján teheti meg, melynek alapján az évi 8.000.000,- Ft bérleti díj ötszörösének megfelelő összegű kártalanítás illeti őt meg, valamint visszajár neki a
  67. szeptember 1-je és a
  68. december 31-e közötti időszakra megfizetett 2.667.000,- Ft bérleti díj is. [15] A felperes
  69. szeptember 10-én kelt levelét az alperes csak saját levelének elküldését követően vette át. [16] A cég1
  70. január 9-ei levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy a
  71. szeptember 11-én tartott helyszíni vizsgálat során illegális vízvételezésre és mérőmanipulációra utaló jeleket tapasztalt, amely miatt a vízmérőt le kellett cserélni. Ezzel összefüggésben a felperesnek 45.212,- Ft-ot kell megfizetnie; a felperes végül
  72. június 13-án 48.514,- Ft-ot teljesített. [17] törvényes képviselő1 „vízlopás” miatt a Rendőrkapitányság1nál feljelentést tett.
  73. február 13-ai meghallgatása során előadta:
  74. augusztusában észlelte, hogy a szálloda vízóra aknája lakattal le van zárva. Az alperes kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a vízórát leolvasó személyt havi 30.000,- Ft-tal „lefizették”, hogy fordítsa meg a vízórát. törvényes képviselő1 azt is elmondta, hogy az alperes férje, tanú1 azzal dicsekedett el neki, minimális havi fogyasztást hagytak, hogy az óra mutasson fogyasztást, így az eltelt Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 5 időszakban 3.000.000,- Ft körüli összeget tudtak megspórolni. törvényes képviselő1 a cég1nél ezt követően jelentette az esetet; a vízszolgáltató szakemberei feljelentés tételétől azért tekintettek el, mert az esetet bejelentette. [18] Miután a többszöri fizetési felszólítás nem vezetett eredményre, az alperes a Veszprémi Törvényszékhez benyújtott kérelmében a felperes fizetésképtelenségének megállapítását, és felszámolásának elrendelését kérte. A Veszprémi Törvényszék
  75. május 30-án kelt 6.Fpk.11/2019/
  76. számú végzésében a felperes (adós) fizetésképtelenségét megállapította, felszámolását pedig elrendelte, hivatkozással a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
  77. évi XLIX. törvény (Cstv.)
  78. §

(2)bekezdésének a) pontjára. A felperes annak érdekében, hogy felszámolását elkerülje, az alperesnek három részletben 45.500.400,- Ft-ot fizetett meg, majd a Veszprémi Törvényszék
  1. június 20-án meghozott 6.Fpk.11/2019/
  2. számú végzésével az eljárást megszűntette. [19] A felperesnek az alperest megelőző bérlője a cég3 volt, amely ellen a Veszprémi Járásbíróságnál 5.G.20.949/
  3. számon indított pert. A jogerős ítéletet hozó Veszprémi Törvényszék, mint másodfokú bíróság
  4. február 28-án meghozott 1.Gf.40.028/2017/
  5. számú ítéletében megállapította, hogy a felperes a
  6. április 1-je és a
  7. április 16-a közötti időszakra adta bérbe a hotelt az alábbi helyiségekkel: aulával összenyitott főépület 48 szobával és kiszolgálóhelyiségekkel, földszinten lévő büfé és raktárhelyiség, társalgó, könyvtár, játékterem, wellnessrészleg, külön épület földszintjét konyha, hozzá tartozó étteremmel; a bérleti díj évi 12.000.000,- Ft volt. [20] A felperes kereseti kérelmében arra kérte a törvényszéket, hogy kötelezze az alperest 53.016.963,- Ft megfizetésére. Előadta, hogy a felszámolás elrendelése iránti eljárásban – azért, hogy felszámolását elkerülje - tartozatlanul fizetett meg 45.500.400,- Ft-ot, ami részére visszajár. Emellett kifizette az őt képviselő Ügyvédi Iroda1 250.000,- Ft munkadíját, melynek megtérítésére ugyancsak kérte az alperes kötelezését. Álláspontja szerint a szerződést azonnali hatállyal jogszerűen mondta fel, ugyanis az alperes befolyásolta a vízórát; e manipulálás pedig olyan súlyú szerződésszegést jelent, amely mellett írásbeli figyelmeztetés nélkül is lehetősége volt a szerződés azonnali hatályú felmondására. Azt nem vitatta, hogy a cég1 szakembereinek a vízóra ellenőrzésekor az akna kulcsát az ő képviselője adta át. Állítása szerint a „vízlopást” igazolja, hogy korábban a szolgáltató éves díjként 2.121.454,- Ft-ra vonatkozóan bocsátott ki számlát, majd a fizetendő közüzemi díj a vízóra manipulálását követően 300.000 - 400.000,- Ft-ra csökkent. Előadta továbbá, hogy a bérleti szerződés megkötésekor az alperes vállalkozásának beindításához 5.000.000,- Ft kölcsönt adott, melyet az alperes
  8. június 30-áig vállalt visszafizetni, azonban e kötelezettségének a tartozáselismerő nyilatkozata ellenére sem tett eleget. További 218.049,- Ft követelése származik abból, hogy a
  9. augusztus 12-e és a
  10. szeptember 25-e közötti időszakra 218.049,- Ft vízdíjtartozás keletkezett, melyet az alperes helyett a szolgáltatónak ő fizetett meg, az alperes pedig ezt felé nem rendezte. Követelésének igazolásaként csatolta a cég1-nek a közüzemi díjra vonatkozó számláját. Kérte az alperes kötelezését a vízóra cseréjének 48.514, -Ft díja megfizetésére is. A felperes végül követelte a hotel fűtőrendszerének károsodásával összefüggő, a kijavítással összefüggésben keletkezett 2.000.000,- Ft javítási költség megfizetését is. [21] A felperes kiemelte továbbá, hogy ténylegesen évi 3.000.000,- Ft bérleti díjban állapodott meg az alperessel. Utalt arra, hogy több alkalommal rezsiköltségre, illetve Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 6 kikötőhasználatra fizetett az alperes, a füzetben lévő különböző részösszegek szerinti pénzmozgás pedig ellenőrizhetetlen. Előadta azt is, hogy 2017-ben és 2018-ban szóbeli megállapodás alapján az alperes három faházat is bérbe vett, évi 1.000.000 - 1.500.000,- Ft körüli bérleti díj ellenében. Rámutatott továbbá arra, hogy
  11. május 18-án az alperes éppen 3.000.000,- Ft-ot fizetett meg részére. Tény, hogy az előszerződés 8.000.000,- Ft bérleti díjról szól, azonban a szerződés megkötésekor már csak 3.000.000,- Ft-ot tudott kérni, ugyanis más nem vette volna ki az objektumot. Álláspontja szerint nem reális összehasonlító adat a Cég3 által fizetett bérleti díj, ugyanis e cég csak 48 szoba hasznosításáért fizetett, s ennek rezsiköltségeit kellett állnia. A korábbi bérlőt nem terhelte a faházakra vonatkozó rezsiköltség, s a kikötőben álló 94 db hajó rezsiköltsége (mintegy évi 1.800.000,- Ft) sem. E bérleti szerződésnek nem volt tárgya a négy faház (helyesen: három faház és kőház), valamint a hajókikötő bérlése. [22] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Kiemelte, hogy a szerződést azonnali hatállyal a felperes jogalap nélkül mondta fel, a vízórát ő nem manipulálta, és más szerződésszegő magatartást sem tanúsított. A felmondás valódi előzménye az volt, hogy úgy tűnt, lehetősége van lényegesen magasabb bérleti díj ellenében a hotel bérbeadására. A szerződés
  12. pontja értelmében ötévi bérleti díjjal megegyező elmaradt hasznot átalányként érvényesíthet, miként visszajár neki a
  13. évre előre kifizetett bérleti díj arányos része is. Kiemelte továbbá, hogy előzetes írásbeli figyelmeztetés hiányában a felperes nem is élhetett volna felmondással. [23] Arra is hivatkozott, hogy a bérleti díj valójában évi 8.000.000,- Ft volt, s a felperes kifejezett kérésére került az okiratba 3.000.000,- Ft. Előadását álláspontja szerint alátámasztja a
  14. december 12-ei előszerződés, a kérésére tanú13, tanú14, tanú15 és tanú6 által
  15. január 10-én kiállított igazolás, mely szerint 8.000.000,-Ft bérleti díjat kellett megfizetnie, a megelőző bérlő által fizetett bérleti díj összege, továbbá az, hogy írásbeli felszólításaira a felperes nem reagált. A bérleti díj évi 8.000.000,- Ft összegét igazolják végül a megfizetett összegek. 5.000.000,- Ft kölcsönt nem kapott, a tartozáselismerő nyilatkozat színlelt, az a felperes bérleti díjkövetelésének biztosítása céljából keletkezett. [24] A rezsiköltséggel kapcsolatosan kifejtette, kezdetben azt úgy számolta el, hogy a bérbeadónak fizetett, amely azt köteles volt tovább utalni a közüzemi szolgáltatóknak. Mivel azonban e kötelezettségének a felperes többször is csak részben, illetőleg késedelmesen tett eleget, egy idő után közvetlenül teljesített. A rezsiköltségeket maradéktalanul megfizette, a 218.049,- Ft-os víz- és csatornadíj felperes általi megfizetése nem igazolt. Évente mintegy 2.500.000,- Ft rezsiköltsége keletkezett; így vitatta, hogy a felperes által hivatkozott 2.150.000,- Ft vízdíjtartozás arra az időszakra vonatkozik, amikor a szállodát ő használta. [25] Utalt arra is, hogy a vízóraaknához egy kulcs tartozott, melyet
  16. nyarától a felperes tőle gyakran elkért, s a nyár végétől azt nem is adta vissza. törvényes képviselő1 állandó lakcíme az üdülőben volt, folyamatosan ellenőrizhette a vízhasználatot, mindemellett a víziközmű-szolgáltatásról szóló
  17. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/
  18. (II.27.) Korm. r.
  19. §
(8)bekezdéséből következően a fogyasztásmérők sértetlen megőrzéséért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felperes volt felelős. Emiatt a vízóracserével kapcsolatos 48.514,- Ft megfizetésére sem köteles. Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 7 [26] Álláspontja szerint a felperes nem követelheti a felszámolás elrendelése iránti eljárásban igénybe vett jogi képviselőnek kifizetett 250.000,- Ft munkadíjat sem. [27] A fűtési rendszer elfagyása miatti kárigény tekintetében az alperes előadta, hogy az épületegyüttest
  1. őszén téliesíteni kellett volna, ami azonban nem volt megoldott. A fűtési rendszer nem működött, csak melegvizet tudtak biztosítani. A fagykár
  2. év végén következett be, s amiatt, mert az alperes a fűtési rendszert nem tudta beindítani. Ekkor a felperes ügyvezetőjétől segítséget kért, aki őt szerelőjéhez irányította, de érdemi segítséget változatlanul nem kapott. A
  3. decemberi elfagyás után saját szerelőt hívott a károk kijavítására;
  4. telére a fűtési rendszert víztelenítette, s újabb elfagyások már nem következtek be. A felperes által csatolt,
  5. októberében kiállított 2.000.000,- Ft számla tekintetében nem igazolt, hogy az az állított kárral áll összefüggésben. Annak van jelentősége, hogy a bérbeadó feladata és költsége az ingatlan rendeltetésszerű és biztonságos használatra alkalmasságának biztosítása, s ebbe a körbe a fűtési rendszer használhatósága is beletartozott. [28] Az elsőfokú bíróság a keresetet alaptalannak ítélte meg. [29] A törvényszék mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy a felperes a bérleti szerződést azonnali hatállyal alappal mondta-e fel. Felhívta a Ptk. 6:
  6. §
(1)bekezdését, 6:213. §
(1)bekezdését, 6:
  1. §-át, 6:
  2. §
(2)bekezdését, továbbá a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésére vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Ltv.) 25. §
(3)bekezdését, s akként foglalt állást, a felperes alperes szerződésszegő magatartását nem tudta bizonyítani. [30] Az elsőfokú ítélet rögzíti, hogy törvényes képviselő1 azt adta elő, a vízóraaknát az alperes zárta le, feltehetően annak machinálása miatt.
  1. nyarán kérte el az akna kulcsát, hogy az órát ellenőrizni tudja. [31] Az alperes úgy nyilatkozott, a felperes megbízottja vitte el a recepcióról a kulcsokat, többek között a vízóraakna kulcsát is, melyet már nem hozott vissza, majd az törvényes képviselő1 házastársához, tanú5hez került, aki a helyszíni ellenőrzéskor a cég1 szakembereinek a kulcsot átadta. Számára furcsa volt, hogy a felperesi képviselő a vízóraakna mellé egy nagy gödröt ásott, melyet csak a helyszíni ellenőrzéskor vettek észre. Azt, hogy beavatkozás részéről nem történt, igazolja, hogy 2016-ban, 2017-ben és 2018-ban is hozzávetőleg azonos mennyiségű elfogyasztott víz után fizettek. tanú1 (az alperes házastársa) tanúként előadta, hogy a vízóraakna kulcsa a felperes munkatársánál, tanú4nál volt, aki azt a cég1 szakembereinek a helyszíni ellenőrzéskor átadta. Mivel a kulcs már korábban sem volt a hotelban, a vízóraaknához hozzá sem tudtak férni. [32] tanú4 tanú arra emlékezett, hogy tanú5 hívta ki a szolgáltató szakembereit, mivel gyanította, hogy a vízórát befolyásolták. A helyszíni szemle során az akna kulcsa nála volt, a szolgáltató szakembereinek azt átadta, majd ezt követően állapították meg a plomba sérülését. A helyszíni szemlét megelőzően pár nappal látta, hogy a vízóraaknánál volt az alperes, a férje, valamint egy ismeretlen személy, s valamit az aknában szereltek. Az akna mellett egyébként azért ástak gödröt, mert törvényes képviselő1nak a vízfogyasztás mértéke gyanús volt. Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 8 [33] tanú5 úgy nyilatkozott, hogy
  2. augusztus végén merült fel gyanú annak kapcsán, hogy tanú1 a vízórát befolyásolta. Egyik alkalommal neki és házastársának tanú1 bejelentette, hogy a vízórát „meggyógyították”, amire büszke volt, ugyanis így 3.000.000,- Ftot nyertek. Bár a kulcshoz hozzájutottak, ő és házastársa, s tanú4 sem nézték meg az órát, a vízóraakna zárva volt. tanú4nal mentek el helység2ra a szolgáltatóhoz bejelentést tenni, mely szakembereinek a helyszíni szemlekor adta át a kulcsot. Arról nem tudott, hogy férje és tanú4 a vízóraakna mellett nagy gödröt ástak. Szerinte azért mondta fel a felperes a szerződést, mert bizalmatlanok lettek alperesékkal szemben, s nem azért, mert a hotelt kedvezőbb feltételek mellett is ki tudják adni. [34] tanú16 a cég1 helyszíni ellenőrzést végző szakembere arra emlékezett, hogy bejelentés alapján ellenőrzött leolvasást végeztek, s a mérő, valamint a plombák sérülését állapították meg. A mérőóra állását megelőzően már hosszabb ideje diktálták, azt nem tudták leolvasni, az aknához nem jutottak el. [35] A Rendőrkapitányság1 Bűnügyi Osztálya 19080/7/2019.bü. számú határozatával a kisebb értékű elkövetett sikkasztás vétségének gyanúja miatt elrendelt nyomozást megszűntette, mivel bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható. [36] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a korábbi vízfelhasználás adataiból kiindulva nem lehet megállapítani azt, hogy történt-e szabálytalan vízvételezés. A felperes csatolt ugyan egy 1.435.239,- Ft-ra, valamint egy 733.167,- Ft-ra vonatkozó fizetési felszólítást, azonban azokból csupán annyi állapítható meg, hogy a követelés
  3. július 4éig, illetve
  4. szeptember 15-éig keletkezett elszámoló számlákon alapult, azonban nem ismert, hogy az mely időszakot érinti. Ebben a körben jelentősége lehet annak is, hogy a Cég3 ellen indított perben a Veszprémi Törvényszék a korábbi bérlőt 1.434.480,- Ft vízdíj megfizetésére kötelezte, ugyanakkor nem ismert, hogy e kötelezettség mennyiben érinti az elszámoló számla szerinti tartozást. Ha abból indulnánk ki, hogy másfél hónapra 218.049,- Ft a vízfogyasztás ellenértéke, úgy ebből az következik, hogy ez az összeg messze van a felperes által állított évi 300.000 - 400.000,- Ft-os vízdíjhoz, azaz a vízmérő befolyásolását a fogyasztási adatok nem támasztják alá.. [37] A felek és tanúk előadásából az tűnik ki, hogy a felperesnek
  5. augusztusában lett gyanús a vízfogyasztás mértéke, azaz maga sem állította, hogy a manipulálás hosszabb ideje állt fenn. Ha így van, akkor megalapozatlan a felmondó levélben a nagyobb vízfelhasználásra hivatkozás. Tény egyrészről, hogy a bérbeadónak nem állhatott érdekében a manipulálás azzal összefüggésben, hogy a rezsiköltséget a bérlőnek kellett fizetnie, azonban az is megállapítható, hogy a www.internetesportal1.com oldalon megjelent bejegyzés valószínűsíti, a felperes a bérleti jogviszonyt nem kívánta fenntartani, s annak felmondásához indokot kellett találnia. [38] Az alperes elmondta,
  6. szeptember 2-án a hotel recepciójánál házastársával, a felperes képviselőjével, illetve annak házastársával leültek beszélgetni, ahol tudomásukra hozták, hogy nagyon jó bérleti ajánlatot kapott a felperes. Az alperes úgy reagált, hogy a bérleti jogviszonyt megszüntetni nem kívánják, mire állítása szerint törvényes képviselő1 azt közölte, hogy akkor majd mást eszközt fog választani. Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 9 [39] Az elsőfokú bíróság számára nem volt az sem egyértelmű, a felperes miből vont következtetést az alperes jogsértésére, ha a helyszíni vizsgálat csak a felmondó levél kelte utáni napon történt meg, az aknát pedig megelőzően nem nézték meg. [40] Mivel a felmondási indok megalapozatlan volt, az alperes terhére súlyosan szerződésszegő magatartás nem állapítható meg, így jogsértő a felmondás. Emiatt az alperes jogszerűen követelt a szerződés
  7. pontjára hivatkozással 5 x 8.000.000,- Ft = 40.000.000,- Ft kárátalányt. Megjegyezte, e szerződéses rendelkezés célja az volt, hogy a bérleti jogviszony a szerződésben foglalt határozott időt megelőzően ne szűnjék meg. Igaz, hogy a szerződés a „kártalanítás” fordulatot tartalmazza, azonban a felperes kár megfizetésére csak jogellenes magatartása esetére volt köteles. A Ptk. 6:
  8. §-ára is figyelemmel a felperes ekként nem követelheti a felszámolás elrendelése iránti eljárás alatt megfizetett 45.500.400,- Ft-ot, valamint 250.000,- Ft ügyvédi munkadíjat, továbbá a vízóra cseréjének költségét sem. [41] A törvényszék álláspontja szerint a felek által kikötött bérleti díj valójában – szemben a szerződéses rendelkezéssel – évi 8.000.000,- Ft volt. Ennek kapcsán értékelte a
  9. december 12-i előszerződést. A felperes nem tudott elfogadható magyarázatot adni arra, hogy az ebben rögzített 8.000.000,- Ft évi bérleti díj miért csökkent 3.000.000,- Ft-ra. [42] Az alperes álláspontját erősítette meg könyvelője, tanú6 tanú vallomása, aki elmondta, tudott arról, hogy a szerződésben 3.000.000,- Ft bérleti díj szerepelt, ami ügyfele számára problémát jelentett. Közölte megbízójával, hogy a 3.000.000,- Ft feletti 5.000.000,Ft kifizetést bérleti díjként kell feltüntetni, hogy ennek nyoma legyen. Tudott arról, hogy az alperes többször törvényes képviselő1 számlájára utalt, azonban ezeket a kifizetéseket a könyvelésbe nem tudta beállítani. Megjegyezte azt is, hogy
  10. tavaszán az alperes a hotel üzemeltetésének beindításához szükséges anyagi eszközökkel rendelkezett, kölcsönre nem volt szüksége. [43] tanú12 tanú azt adta elő, ismerte a helyi körülményeket, a felperestől faházat már 2014-től bérelt. Az volt a terve, hogy az épületegyüttest az alperessel együtt veszik bérbe. Kapcsolatban volt az alperessel és férjével, s többször beszélgettek arról, hogy a felperes évi 8.000.000,- Ft-ért adná bérbe a hotelt. Kifejtette végül, hogy évi 3.000.000,- Ft bérleti díj nevetségesen alacsony összeg volna. [44] Az elsőfokú bíróság összehasonlító adatként figyelembe vette a Cég3 által fizetett évi 12.000.000,- Ft bérleti díjat is. [45] Mindezek alapján a törvényszék az alperes állítását fogadta el, miszerint a felperes adóelkerülés végett győzte meg őt, hogy a szerződésben a tényleges 8.000.000,- Ft éves bérleti díj helyett csak 3.000.000,- Ft-ot tüntessenek fel. [46] A felperes kötelezettséget vállalt arra, hogy
  11. június 30-áig 5.000.000,- Ft tartozását megfizeti; e nyilatkozata a Ptk. 6:
  12. §-a alapján tartozáselismerésnek minősül. Mivel az elismerés nem kötelemkeletkeztető tény, nem önálló jogcím a követelésre, a felperesnek kellett a kölcsönadás tényét bizonyítania, míg az alperesnek a tartozás Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 10 megfizetését. A felperes ugyanakkor nem bizonyította, mikor, milyen célból adott kölcsönt, s tanú6 könyvelő kifejezetten cáfolta, hogy az alperes az üzemeltetés kezdeti költségeihez ne rendelkezett volna elegendő anyagi erőforrással. Az alperesnek tartozását az okirat szerint
  13. június 30-áig, tehát éppen a bérleti díj megfizetésének határidejéig kellett rendeznie, ami ugyancsak azt igazolja, hogy ez az összeg az éves bérleti díj része volt. [47] Az elsőfokú bíróság rámutatott arra, hogy a felperes maga sem vitatta, a bérleti díjat többféle módon kapta meg: részben a cég, részben az ügyvezető számlájára utalással, részben készpénzes teljesítéssel. A felperes azonban bérleti díjhátralék miatt keresetet nem indított, s nem állította, hogy az alperesnek ezen a jogcímen tartozása állna fenn, így a bíróságnak a
  14. évi tartozásból kizárólag 5.000.000,- Ft megfizetését kellett vizsgálnia. [48] Ennek kapcsán hangsúlyozta: az előszerződés megkötésekor az alperes megfizetett 1.000.000,- Ft-ot, majd további 1.000.000,- Ft-ot a szerződés aláírásakor. Az alperes ezen túl átutalással bérleti díjként 2016-ban 6.165.000,- Ft-ot, valamint a füzet szerint elismerten 500.000,- Ft-ot is megfizetett, azaz a
  15. évi 8.000.000,- Ft bérleti díjat rendezte. [49] A 218.049,- Ft vízdíj megfizetése iránti igény tekintetében az elsőfokú bíróság rámutatott egyrészt arra, hogy a szerződés szerint a rezsiköltségeket az alperesnek kellett megfizetnie, másrészt arra, hogy a számlával érintett időtartam az alperes használati idejét érinti, harmadrészt pedig az elhasznált víz ellenértékének megfizetése az alperes szerződéses kötelezettsége volt, aminek általa elismerten nem tett eleget. Mivel azonban a Ptk. 6:
  16. §
(2)bekezdése szerint a teljes kár a vagyonban beállott értékcsökkenés, az elmaradt vagyoni előny, illetőleg a kárelhárítás szükséges költségeinek megtérítése, a felperes pedig nem bizonyította a számla szerinti összeg megfizetését a szolgáltatónak, vagyonában csökkenés nem következett be, ezért ezt az összeget sem igényelheti az alperestől. [50] A fagykár megfizetésével kapcsolatos követelés tekintetében a törvényszék abból indult ki, hogy a Ptk. 6:332. §
(1)bekezdése alapján a bérbeadónak van szavatossági felelőssége arra nézve, hogy a bérlemény a teljes bérleti időre szerződésszerű és rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban legyen. A bérbeadó csak azokért a hibákért nem felel, amelyek a bérlő szerződésszegő, rendeltetésellenes magatartása miatt keletkeztek. A bérbeadó karbantartási kötelezettsége körében a Ptk. 6:335. §
(1)bekezdése alapján viseli a dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat meghaladó költségeket. Irányadó, hogy a felperes vállalta a vízmelegítő rendszer, továbbá az elő- és utószezonban egyaránt használható temperáló hőszivattyú rendszer működőképességének biztosítását. Azt kellett tisztázni, kinek, milyen mulasztásával okozati összefüggésben, mikor következett be fagykár, s annak kijavításával okozati összefüggésben merült-e fel felperesnek
  1. őszén 2.000.000,- Ft költsége. [51] törvényes képviselő1 arra hivatkozott, a temperáló fűtés beállítása az alperes feladata volt. tanú17 és tanú18 szerelők
  2. őszén jártak is a helyszínen, s elmagyarázták az alperesnek és tanú1nak, hogyan lehet a fűtésbeállítást elvégezni, azonban az alperes ezt mégsem tette meg, ezért
  3. telén nagyon sok radiátor elfagyott, s károsodott a melegvizet biztosító szivattyú is.
  4. telén az üdülőben ellenőrzést tartott, s azt tapasztalta, a szobákban, a fűtő-hűtő készülékeken jégcsapok voltak. Bár a felperes nem vitatta, hogy
  5. tavaszán az alperes saját szerelőjét, tanú8et kihívta, azonba ő csak kisebb javításokat végzett a Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 11 radiátorokon, vezetékeken. A nagyobb felújítást, így a szobai fűtő- és hűtőelemek cseréjét, a szivattyú cseréjét a felperesnek kellett elvégeztetnie, s ehhez kapcsolódik 2.000.000,- Ft kiadása. [52] Az alperes azt adta elő, hogy
  6. őszén kérte a felperestől, szakemberei közreműködésével a főépületet segítsen téliesíteni, ami azonban nem történt meg. Emiatt a hőközpontban ő állította át téli üzemmódra a hűszivattyút, a kazánt, azonban a hideg idő beköszöntével a hőszivattyú mégsem indult el. tanú17 sem tudta a rendszert beindítani, az egyik külső cső elfagyott, ezért cserépkályhával, hősugárzóval, hőlégbefúvóval próbáltak temperáló hőmérsékletet biztosítani. [53] tanú1 tanú akként nyilatkozott, hogy a fűtési rendszer elfagyása
  7. telén történt; a felperes a fűtési rendszer beindításánál nem segített.
  8. tavaszán neki kellett különböző javítási munkálatokat elvégeztetnie; a következő télen ilyen probléma már nem volt. [54] tanú4 tanú előadása szerint talán
  9. telén történt, hogy több berendezés elfagyott a hotelban, köztük sok hűtő- és fűtőberendezés, melyek közül 20 db-ot ki kellett cserélni. [55] tanú8 tanú az alperes megbízásából
  10. telén végzett javítási munkákat, amikor több szerelvény elfagyott. A tanú sarokszelepeket, golyóscsapokat, idomokat cserélt, javított, azonba radiátorokat nem szerelt, a fűtéssel kapcsolatosan munkákat nem végzett. [56] Az alperes és tanú7 tanú között
  11. augusztus 6-án jött létre megbízási szerződés a hotel karbantartási munkálatainak elvégzésére. tanú7
  12. szeptemberében járt az üdülőben a fűtési rendszer átnézése céljából, és azt tapasztalta, több helyen a rézcső szétnyílt, cserélni kellett egyes szakaszokat, elfagyási nyomokat talált. A radiátorokból több helyen csöpögött a víz, tömítéseket javított, forrasztott, szelepeket tömített. [57] tanú17 tanú cége, az cég4 állította ki 2.000.000,- Ft-ra vonatkozóan számláját a felperesnek, a fagykáros fűtő- és hűtőkészülékek cseréjével kapcsolatosan. A tanú előadta, a felperestől kaptak megrendelést testvérével, tanú18al fagykárral kapcsolatos javításikarbantartási munkálatok elvégzésére. Úgy emlékszik,
  13. februárjában is járt a szállodában, amikor már a rendszer működésével kapcsolatosan gond volt. Szerinte a fűtési rendszert ősszel külön beavatkozás nélkül egyszerűen el lehetett indítani. Úgy ítélte meg, hogy az alperes nem gondoskodott a fűtésről, a temperáló hőmérsékletről. [58] tanú18 tanú ugyancsak megerősítette, hogy a fűtési rendszer évenkénti elindítása külön szakértelmet nem igényelt, csupán egy kapcsolót kellett elfordítani a szivattyú elindulásához. Az alperes a fűtési rendszerrel kapcsolatos problémát csak akkor jelezte, amikor a fagyás már bekövetkezett. Mindemellett nem kérte tőlük, hogy mutassák meg a fűtési rendszer helyes működését. [59] Az elsőfokú bíróság a felek, illetve a tanúk nyilatkozatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes mulasztása vezetett ahhoz a fagyási kárhoz, amelynek Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 12 kijavításával a felperesnek kiadása merült fel, tehát a kártérítés jogalapja igazolt. A számla szerinti munkálatok kizárólag javítást és karbantartást foglaltak magukban, azonban a fűtő- és hűtőkészülékek cseréje új készülékek felszerelését jelentette, ami a leszerelt használt berendezésekhez képest a felperes előnyére gazdagodást jelent. A káron szerzés tilalmába ütközne, ha az alperesnek az új készülékek értékét kellene megtérítenie, ezért a törvényszék a felperest felhívta arra, tegyen részletes tényelőadást a leszerelt és felszerelt fűtő- és hűtőkészülékek számára, típusára, értékére, s tájékoztatta arról, ezt bizonyítania szükséges, illetőleg szakértő bevonásával állapítható meg a régi és az új készülékek értékkülönbözete. A felperes utalt arra, ha az alperes gazdagodást állít, úgy azt neki kell bizonyítania. Mivel azonban a felperes állításával szemben neki kellett bizonyítania, milyen összegű kér érte, amit azonban megállapítani nem lehetett, bizonyítottság hiányában az elsőfokú bíróság a felperes e követelését is alaptalannak ítélte meg. [60] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett; annak megváltoztatását, és az alperes 53.016.000,- Ft megfizetésére kötelezését kérte. [61] Mindenekelőtt megjegyezte, az elsőfokú bíróság ítélete több helyütt is pontatlan (így például az ingatlanra használatbavételi engedély az előszerződés megkötésekor csak részben nem állt rendelkezésre, a szerződés időtartama annak
  14. pontjából következően nem öt év, hanem csupán négy év hét hónap volt), ami a tények elferdítéséhez vezet. [62] Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság nem fogadhatta volna el az elmaradt haszon mintegy 40.000.000,- Ft összegét, ami irreális lett volna, s káron szerzést eredményez. Mindemellett a tartozáselismerő nyilatkozat alapján az alperest 5.000.000,- Ft kölcsöntartozásának megfizetésére kellett volna kötelezni. Okszerűtlen az a következtetés, hogy azért nem jött létre a felek között kölcsönszerződés, mert az alperesnek elegendő vagyona volt, másrészt pedig a visszafizetési határidő,
  15. június 30-a éppen a bérleti díjfizetési határidővel egyezik meg. Mindemellett az alperes fizetési kimutatásából az tűnik ki, hogy 2016-ra összesen 4.565.000,-Ft bérleti díjat fizetett meg, amiből
  16. június 30-áig csak 2.600.000,- Ft-ot. Az alperes házastársa maga nyilatkozta, hogy 15.000.000 20.000.000,-Ft haszonnal zártak az első évben, s kizárt, hogy ez a következő évben hirtelen 40.000.000,- Ft-ra emelkedik. Kiemelte azt is, az alperes igazolt teljesítése, az általa szolgáltatott adatok alapján (figyelemmel a rezsiköltségre, valamint az utóbb kivett helyiségek bérleti díjára is) sehogyan nem támasztja alá, hogy az éves bérleti díj 8.000.000,Ft lett volna. Az alperesnek évi 3.000.000,- Ft bérleti díjjal számolva is, saját kimutatása alapján legalább összesen 20.000.000,- Ft-ot kellett volna fizetnie, azonban 15.365.000,- Ft megfizetése igazolt csupán. [63] A bérleti szerződés felmondása kapcsán a felperes hangsúlyozta, hogy a szerződés
  17. pontja szerinti 14 nap póthatáridő a fizetési késedelemre irányadó, a vízóra manipulációjával azonban az alperes a „rendkívüli” felmondásnak a Ptk. 6:
  18. §
(2)bekezdésében foglalt feltételeit megvalósította. A szerződés
  1. pontja tartalmazza, hogy minden közüzemi fogyasztást az alperesnek kell kiegyenlítenie, amiből következik, hogy a manipuláció kinek állt érdekében. Az pedig teljesen életszerű, hogy az ügyvezető és házastársa a vízórát azt követően, hogy a vízmérő manipulálásával az alperes
  2. szeptember elején eldicsekedett, nem nézték meg, hanem bejelentést tettek. Mindemellett irreleváns, hogy milyen mennyiségű víz illegális vételezésére került sor. Képviselője tudta, Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 13 hogy az illegális vízvételezés miatt azt vonják felelősségre, akinek a nevén az óra volt; bejelentésével ezt kívánta megelőzni. [64] A felperes kitért arra is, a cég2 képviselőivel valóban volt megbeszélés, melynek eredményét ügyvezetőjének fia félreértelmezte, s ennek alapján történt a www.internetesportal1.com oldalra a bejegyzés. [65] A felperes rámutatott arra, hogy ügyvédi munkadíj jogcímén 250.000,- Ft, közüzemi díj címén 218.049,- Ft, valamint javítási költség címén 2.000.000,- Ft követelését az elsőfokú eljárásban benyújtott bizonyítékok igazolják. [66] A fagykáron alapuló igény kapcsán a felperes hangsúlyozta, hogy a bérleti szerződés aláírása igazolja, a rendszer működőképes volt; az alperesnek a temperáló fűtés beindításához csak egy gombnyomásra lett volna szükséges. A kárt az alperes hanyagsága okozta, bár őt tanú17 tanú a szakszerű üzemeltetés kapcsán többször is tájékoztatással látta el. Az történt valójában, hogy azon a télen, amikor az elfagyás bekövetkezett, az alperes és férje Németországba utaztak, több hónapra, s a főkapcsolónál a temperáló szivattyút nem kapcsolták be. Sérelmezte továbbá az elsőfokú bíróság anyagi pervezetését, nevezetesen az arra vonatkozó felhívást, hogy neki kell bizonyítania, a káron szerzés tilalmába ütközően nem gazdagodott. [67] Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság a tényállást részletekbe menően, megfelelően feltárta, s abból levont jogi következtetései is helytállóak. [68] Az alperes mindenben osztotta a törvényszék érveit annak kapcsán, hogy a bérleti szerződés azonnali hatályú felmondása miért nem volt alapos. Kiemelte, hogy az interneten megjelent közleményt a felperes bagatellizálta, de nem adta észszerű indokát, hogy az miért nem elfogadható. Szerinte a vízóraakna kulcsának visszavétele és a közlemény közzététele után kísérelte meg a felperes a felmondási okot megalapozni, s így került sor a cég1-hez a bejelentésre. [69] Az alperes kiemelte, hogy alappal tartott igényt 40.000.000,- Ft kárátalányra. Ennek jogalapja a szerződés
  3. pontja volt, s bizonyította, hogy az éves bérleti díj valójában 8.000.000,- Ft volt. Eleve az előszerződés, a szerződés, valamint jogcím nélküli, de a bérleti díjjal azonos fizetési határidőt tartalmazó tartozáselismerés ezt az összeget önmagában kiadja. A felperes nem tudott észszerű indokot adni arra, hogy az előszerződésben foglalt évi 8.000.000,- Ft-hoz képest rövid idővel miért csökkent 3.000.000,- Ft-ra az évi bérleti díj. Álláspontját támasztja alá tanú6 és tanú12 tanúk vallomása is. Az évi 3.000.000,- Ft bérleti díj mindemellett a forgalmi viszonyokhoz képest nagyon alacsony lett volna, másrészt pedig volt anyagi fedezete a hotel üzemeltetésére. [70] A tartozáselismerő okirat tekintetében utalt arra, hogy a felperesnek kellett volna bizonyítania, a tartozáselismerés jogcíme kölcsön, azonban bizonyítási indítvánnyal nem élt, mulasztásának következményeit pedig viselnie kell. Kiemelte azt is, amennyiben Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 14 valóban 5.000.000,- Ft kölcsönt kellett volna
  4. június 30-áig visszafizetnie, úgy nem érthető, a felperes ennek behajtása iránt miért nem intézkedett. [71] Az alperes hangsúlyozta azt is, hogy a felperes 218.049,- Ft vízdíj kártérítési igényét nem bizonyította, míg a fagykárra alapított követelés tekintetében nem jelölte meg pontosan az idevágó tényállást. Neki kellett volna bizonyítani, hogy jogalap nélkül nem jutott vagyoni előnyhöz. Mindemellett fenntartotta, hogy a felperes nem informálta őt arról, az érintett speciális eszközöket miként kell működtetni. A felperes nem adta át működőképesen a vízmelegítő és hőszivattyú rendszert, bár ez a szerződés
  5. pontja szerint is az ő kötelezettsége volt. [72] A fellebbezés túlnyomórészt alaptalan. [73] Az ítélőtábla megítélése szerint az elsőfokú bíróság a per eldöntése szempontjából releváns tényállást helyesen állapította meg; azt csupán annyiban szükséges kiegészíteni, hogy a felperes ügyvezetője az aláírt, dátum nélküli bejegyzés szerint elismerte, hogy „hotel bérleti díj 2018-ra 2.000.000,- Ft maradt, majd elismert egy 1.000.000,- Ft, végül kétszer 500.000,- Ft összegű teljesítést, azzal, hogy az utolsó bejegyzés értelmében „hotel 2018-ra bérleti díj kifizetve”; a felperes felszámolásának elkerülése céljából a 42.667.000,- Ft tőkekövetelésen kívül behajtási költségátalány, késedelmi kamat, valamint eljárási költség jogcímén fizetett meg
  6. június 12-én és
  7. június 13-án 45.500.400,- Ft-ot az alperesnek. [74] helytállóak. Az elsőfokú bíróság jogi következtetései ugyanakkor kisebb részben nem [75] Mindenekelőtt az ítélőtábla leszögezi, hogy a felek jogviszonya megfeleltethető a Ptk. 6:
  8. §
(1)bekezdésében írt haszonbérleti szerződés ismérveinek: az alperes a szálloda időleges használatára, s az annak üzemeltetéséből eredő hasznok szedésére volt jogosult a szerződés szerinti időtartamban, haszonbér fizetése ellenében. Ehhez képest a felek úgy tekintették, hogy bérleti jogviszonyba kerültek. A distinkciónak azonban nincs jelentősége, ugyanis a Ptk. 6:
  1. §-a eltérő rendelkezések hiányában haszonbérleti jogviszony esetén is a bérleti szerződés szabályait megfelelően alkalmazni rendeli. [76] A szerződés
  2. pontja szerinti, „a bérleti díj ötéves összegének megfelelő feltétlen és azonnali kártalanítás elmaradt haszon jogcímén” ténylegesen a Ptk. 6:
  3. §
(1)bekezdése alapján a felperes szerződésszegése esetére kikötött kötbérként értékelhető. Figyelemmel a Ptk. 6:187. §
(1)bekezdésében foglalt arra a rendelkezésre is, hogy a teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követelését kizárja, annak, hogy az alperes ilyen igényt támaszthasson, nem volt feltétele annak bizonyítása, hogy elmaradt haszon jogcímén szenvedett-e el kárt, s milyen mértékben. Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 15 [77] Vizsgálni kellett, hogy a felek milyen összegű bérleti díjban állapodtak meg. Ennek kapcsán a törvényszék a bizonyítékokat okszerűen mérlegelte, és a másodfokú bíróság osztja azt a következtetését, hogy a szerződésben feltüntetett 3.000.000,- Ft éves ellenszolgáltatást a felek színlelték, illetve ténylegesen évi 8.000.000,- Ft bérleti díjban állapodtak meg. Ezt az összeget rögzíti a
  1. december 12-ei előszerződés, melyhez képest a közel kétharmad arányú díjcsökkentésre a felperes elfogadható magyarázatot nem adott. Ugyancsak erre vonható következtetés tanú6 és tanú12 tanúk vallomásából. tanú12 tanú előadta, hogy korábban felmerült, az alperessel és házastársával esetleg közösen veszik bérbe az ingatlant, s már akkor 8.000.000,- Ft éves bérleti díjról volt szó (tanú12 tanú vallomása – Székesfehérvári Törvényszék 15.G.40.009/2020/
  2. számú jegyzőkönyv
  3. oldala). Kiemelendő továbbá, hogy a szerződés tárgya a megelőző bérlő, a cég3 esetében is meghatározóan a perbelivel azonos volt, így valószínűtlen, hogy a felperes a soron következő öt évben a korábbi ellenérték negyedéért hasznosította volna az ingatlant. [78] Az ítélőtábla kiemeli, a felperes fellebbezésében az alperes teljesítéseiből levezetett számításból nem következik, hogy a szolgáltatás ellenértéke sehogyan nem lehetett évi 8.000.000,- Ft. Ennek körében hangsúlyozni szükséges, hogy az alperes részéről a felperes, illetve ügyvezetőjének számlájára is érkeztek átutalások (igaz, időnként a jogcím megjelölése nélkül), másrészt pedig az alperes nem vitásan készpénzzel is teljesített. 2016ban még további helyiségeket az alperes nem vett bérbe, s az előszerződés, valamint csak a jogcímes utalási bizonylatok és a
  4. június 26-ai elismervény alapján 7.665.000,- Ft bérleti díj megfizetése mindenképpen igazolt. 2017-ben bérleti díj jogcímén 3.620.000,- Ft átutalása igazolt; a
  5. július 3-ai átutaláshoz fűzött közlemény szerint az utolsó részletet az alperes ekkor fizette meg. Mindemellett a
  6. májusi 1.000.000,- Ft készpénzes teljesítéskor a felek feltüntették, „még 4millió maradt”, ami – bár nem zárható ki, hogy ebben további igény is benne foglaltatik – ugyancsak arra mutat, hogy a hotel éves bérleti díja a 3.000.000,- Ft-ot meghaladta.
  7. évben az alperes 5.200.000,- Ft bérleti díj átutalását igazolta, s emellett az alperes által vezetett füzet tartalma alapján az állapítható meg, hogy az alperes erre az évre vonatkozó bérleti díj fizetési kötelezettségét teljesítette. Tény, hogy a felek az egyes fizetések után azt jegyezték fel, milyen hátralék maradt fenn, ugyanakkor az utolsó bejegyzés nem teszi kétségessé, hogy a hotel bérleti díját az alperes erre az évre maradéktalanul megfizette. [79] Nem vitás, hogy az alperes 5.000.000,- Ft tartozásának visszafizetésére
  8. június 30-áig kötelezettséget vállalt, s tett ezzel a tartalommal tartozáselismerő nyilatkozatot. Ennek következtében a Ptk. 6:
  9. §-a alapján neki kellett bizonyítania, hogy tartozása nem áll fenn. Bizonyítási kötelezettségének eleget tett, a törvényszék pedig alappal következtetett arra, hogy a felek között kölcsönszerződés nem jött létre, az okirat kiállításának valós célja a felperes bérleti szerződésből származó követelésének biztosítása volt. [80] Az üzemeltetési-bérleti szerződés
  10. pontja a szerződés bérbeadó részéről történő felmondását két okból teszi lehetővé: a bérleti díjfizetési kötelezettség határidőre írásos felszólítás ellenére meg nem fizetése esetére, valamint akkor, ha a bérlő a bérleményt a szerződésben meghatározott tevékenységtől eltérően, vagy módon használja. A szerződésben meghatározott tevékenység a bérbe, illetve üzemeltetésbe adás (
  11. pont), a bérlői jogok gyakorlásának mikéntjére pedig a
  12. pont akként ad iránymutatást, hogy a jógazda módjára kell eljárni. A szerződés
  13. pontjának megfogalmazásából úgy tűnik, a bérbeadó jogának gyakorlásához mindkét esetben előzetes írásos figyelmeztetés szükséges, még súlyos kifogásolt magatartás tanúsításának következményeként is, azonban az adott esetben a szerződésszegés bizonyítottságának hiányában ennek nem volt jelentősége. Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 16 [81] Annak kapcsán ugyanis, hogy a vízórát az alperes manipulálta, a bizonyítási érdek a felperesi oldalra volt telepíthető [Pp.
  14. §
(1)bekezdése]. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának [45]-[56] bekezdéseiben a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékelve megalapozottan jutott arra a konklúzióra, hogy ítéleti bizonyossággal a vízóra szolgáltató által megállapított jogellenes befolyásolása nem róható az alperes terhére. A másodfokú bíróság a törvényszék érveit nem kívánja megismételni, csupán kiegészíti azokat annyiban, hogy a felperesi ügyvezető házastársa adta elő, a korábban tanúként meghallgatott kikötőmester alkalmazott, tanú4 vallomása nem tartalmazza a teljes igazságot (tanú5 tanú vallomása – Székesfehérvári Törvényszék 15.G.40.009/2020/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldala), ami a vallomás hitelt érdemlőségét önmagában is kétségessé teszi. [82] Az ítélőtábla fenti álláspontjából következően a felperes nem követelheti vissza az alperesnek kötbér jogcímén megfizetett 40.000.000,- Ft-ot, s nem alapos a kölcsön jogviszonyon alapulóan előterjesztett 5.000.000,- Ft iránti, valamint a vízóra cseréjével összefüggő 48.514,- Ft igénye sem. [83] Az ítélőtábla megjegyzi, hogy a Ptk. 6:
  3. §
(2)bekezdéséből fakadóan kötbért csak írásban lehet kikötni, a felek szerződése pedig 3.000.000,- Ft éves bérleti díjat tartalmaz. Megfelelően irányadó viszont a Legfelsőbb Bíróságnak az ingatlan-átruházási szerződés érvényességéről szóló XXV. számú Polgári Elvi Döntése V. pontjában foglalt az a rendelkezés, amely szerint ha az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló megállapodásukat a felek olyan színlelt szerződéssel leplezik, írásba foglalt tartalmához az ingatlan tulajdonjogának átruházása ugyancsak hozzátartozik, ebben az esetben a leplezett szerződést nem teszi egymagában érvénytelenné az, hogy a szerződésről készült okirat az ellenszolgáltatást nem a felek valóságos akaratának megfelelően tünteti fel. [84] Az felperes visszafizette az alperesnek a
  1. évi 8.000.000,- Ft bérleti díjnak a szeptember-december hónapokra eső, arányosan 2.667.000,- Ft összegű részét. A perben ugyanakkor az alperes nem tette vitássá, hogy a bérleményt csak
  2. október 1-jén bocsátotta a felperes birtokába. Ezt erősíti meg az alperes
  3. szeptember 11-én kelt levele is, melyből az olvasható ki, hogy ekkor még ellenezte a bérleti jogviszony megszüntetését. Így az alperest nem 2.667.000,- Ft, hanem 91 napra számítottan 1.994.400,- Ft bérleti díj illette volna meg, azaz a felperesnek a két összeg különbözete, 672.600,- Ft visszajár. [85] A felperes alaptalanul érvényesíti káraként a felszámolás elrendelése iránti eljárásban az őt képviselő ügyvédi irodának megfizetett 250.000,- Ft megbízási díjat. Az alperes (hitelező) kérelme eredményre vezetett, ezért a vesztes félnek minősülő felperesnek (adósnak) saját költségét viselnie kellett; azt jelen perben még akkor sem követelhetné vissza, ha felszámolásának elkerülése végett az alperesnek tartozatlanul fizetett volna. [86] A másodfokú bíróság ugyanakkor nem értett egyet a törvényszékkel abban, hogy a cég1 által a
  4. augusztus 12-e és
  5. szeptember 25-e közötti (tehát az alperesi üzemeltetéssel érintett) időszakra kiállított 218.049,- Ft összegű számla ellenértékét a felperes azért nem követelheti, mert ugyan ezzel az alperes tartozott a szolgáltatónak, de a felperes nem bizonyította a számla ellenértékének megfizetését. Az üzemeltetési-bérleti szerződés
  6. pontjából ehhez képest az következik, hogy a felek megállapodása alapján a közüzemi díjakat Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 17 a bérlőnek a bérbeadó részére kell megfizetnie. Tény, hogy egy idő után az alperes praktikus okokból közvetlenül fizetett a szolgáltatóknak, azonban a felek nem rendelkeztek arról, hogy a mindvégig a felperes részére kiszámlázott díjakat a bérbeadó csupán azok megfizetésének igazolásával érvényesítheti. Emiatt az érintett közüzemi szolgáltatás ellenértéke a felperest megilleti. [87] A törvényszék végül tévesen foglalt állást abban, hogy a felperes nem igényelheti a fűtési rendszer elfagyásával összefüggésben keletkezett 2.000.000,- Ft kárát. [88] Abból kellett kiindulni, hogy a szerződés
  7. pontja értelmében a felperes kötelezettsége volt az épület szakszerű beüzemelése, különös tekintettel a vízmelegítő, valamint az elő- és az utószezonban is használható temperáló hőszivattyú rendszerre. Mindemellett az ítélőtábla – erre irányuló fellebbezés hiányában – nem érinthette az elsőfokú ítéletnek arra vonatkozó megállapítását, miszerint ahhoz a fagyási kárhoz, amelynek kijavításával okozati összefüggésben merült fel merült fel a felperes kára, az alperes mulasztása vezetett, azaz a kártérítés jogalapja igazolt. [89] Az alperes védekezése nem terjedt ki arra, hogy a hibák kijavításával a felperes a káron szerzés tilalmába ütközően jutott vagyoni előnyhöz [Ptk. 6:
  8. §
(3)bekezdése]; ellenkérelmében ilyen jogállítás nem szerepel. Ekként az elsőfokú bíróságnak a
  1. számú jegyzőkönyvbe foglalt, a felpereshez intézett felhívása szükségtelen volt, érdemi döntése pedig a Pp.
  2. §
(1)bekezdésébe ütközően az ellenkérelmen túlterjedt, illetőleg e §
(3)bekezdése alapján a perben a fél által nem állított jogra nem terjedhetett volna ki. [90] Megjegyzendő, hogy az elfagyás okozta károk (FC készülékek cseréje, karbantartási-javítási munkálatok) összegét az cég4
  1. október 9-én kiállított számlája igazolja, az elvégzett munkálatokat az alperes nem vonta kétségbe. [91] Így a felperes alappal 672.600,- Ft + 218.049,- Ft + 2.000.000,- Ft = 2.890.649,Ft-ot követelhet. [92] Ezért az ítélőtábla a Pp.
  2. §
(2)bekezdésére hivatkozással az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, s kötelezte az alperest, hogy a Pp. 344. §
(2)bekezdése szerint meghatározott tizenöt nap teljesítési határidőben fizessen meg a felperesnek 2.890.649,- Ft-ot, míg a per főtárgya vonatkozásában az ítéletet ezt meghaladóan helybenhagyta. [93] Az igényelt 53.016.963,- Ft-hoz képest a felperes pernyertessége 5,45 százalék. A Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján a felperesnél 81.750,- Ft előlegezett illeték költség és 144.500,- Ft ügyvédi munkadíj, míg az alperes vonatkozásában 7.940,- Ft előlegezett útiköltség és – az általános forgalmi adót is magában foglalóan – 1.617.710,- Ft ügyvédi munkadíj volt számításba vehető. A másodfokú bíróság ezért ugyancsak a Pp. 383. §
(2)bekezdésének felhívásával a perköltség vonatkozásában a törvényszék ítéletét részben és akként változtatta meg, hogy a felperes által az alperesnek fizetendő összeget 2.273.300,- Ftról az említett összegek különbözeteként 1.379.400,- Ft-ra szállította le, míg az ítéletet ezt meghaladóan ebben a körben is helybenhagyta. Az ügyvédi munkadíjra vonatkozó Győri Ítélőtábla IV.Gf.20.181/2021/8/I 18 rendelkezések a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §
(2)bekezdésének b) pontján, továbbá 4/A. §
(1)bekezdésén alapulnak. [94] A fellebbezési eljárásban a felperesnek jár 136.250,- Ft illeték, valamint – a kifejtett tevékenységgel arányban állóan - 63.750,- Ft ügyvédi munkadíj, míg az alperesnek 500.000,- Ft + ÁFA = 635.000,- Ft ügyvédi munkadíj, ekként az ítélőtábla a felperest tizenöt napon belül 435.000,- Ft másodfokú perköltség megfizetésére kötelezte az alperesnek, azzal, hogy viselje saját költségeit. E rendelkezés ugyancsak a Pp. 83. §
(2)bekezdésén és 344. §
(2)bekezdésén alapul, míg a felek képviselői ügyvédi munkadíjának megállapítására a R. 3. §
(5)és
(6)bekezdésein, valamint 4/A. §
(1)bekezdése szerint került sor. Győr,
  1. március
  2. dr. Zámbó Tamás sk. a tanács elnöke dr. Szabó Péter sk. dr. Szalay Róbert sk. előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.