B.129/2021/52 – Balassagyarmati Törvényszék

(2)bekezdés a) pont és

(4)bekezdés]. Ezért őt a bíróság 6 (hat) év szabadságvesztésre és 6 (hat) év közügyektől eltiltásra ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata fegyház. A vádlott a kiszabott szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének kitöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. A bíróság a kiszabott szabadságvesztésbe a vádlott által őrizetben és letartóztatásban töltött időt -

1. január
2. napjától a mai napig,
3. május
4. napjáig - beszámítja. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 2 A bíróság Terhelt1 vádlottal szemben vagyonelkobzást rendel el a egyéb2 Banknál vezetett számla1 számú értékpapírszámláján zárolt 443.375.- (négyszáznegyvenháromezerháromszázhetvenöt) forint névértékű egyéb3 értékpapírra, valamint a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.49/2021/
5. tételszámon szereplő rendszám1 forgalmi rendszámúegyéb4 típusú személygépkocsira. Az eljárás során lefoglalt, a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság T/11/
6. szám alatt és a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.49/
7. szám alatt nyilvántartott bűnjelek lefoglalását megszünteti és az 1-
8. szám alatti, valamint a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság T/11/5/
9. tételszámon nyilvántartott bűnjelet Terhelt1 vádlottnak, míg a Bj.49/2021/
10. szám alatti CD lemezt tanú7nak rendeli kiadni. A bíróság Terhelt1 vádlottnak a egyéb2 Banknál vezetett számla1 számú értékpapírszámláján zárolt 1.100.000.- (egymillió-egyszázezer) forint névértékű egyéb6 értékpapír és 2.248(kettőezer-kettőszáznegyvennyolc) forint, valamint az egyéb5 Banknál vezetett számla2 számú bankszámláján lefoglalt 65.- (helység5öt) forint összegre vonatkozó lefoglalást és zárolást feloldja. A bíróság a cím20 szám alatti 65 m²-es lakásra vonatkozó zárolást feloldja. Az eljárás során felmerült 282.850.- (kettőszáznyolcvankettőezer-nyolcszázötven) forint bűnügyi költséget a vádlott köteles megfizetni az állam javára a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására Indokolás VÁD: [1] A Nógrád Megyei Főügyészség B.198/2020/53.BTÖ. számú pontosított vádiratában, emberkereskedelem és kényszermunka bűntette [Btk.
11. §

(2)bekezdés a) pont,

(4)bekezdés] miatt emelt vádat Terhelt1 ellen. SZEMÉLYI RÉSZ: Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 3 [2] A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a törvényszék az alábbi személyi adatokat rögzíti: [3] Terhelt1 vádlott nőtlen családi állapotú, kiskorú gyermeke nincsen. Havi jövedelme kb. 200.000.- forint, 8 általánost végzett, hegesztő szakképzettséggel rendelkezik. Büntetve nem volt. TÉNYÁLLÁS: [4] Terhelt1 vádlott

1. decemberében ismerkedett meg sértett1, aki három gyermekét eltartani nem tudta, ezért azok édesapjukkal éltek ebben az időben. tanú1 megélhetése biztosítása érdekében 2019-ben prostitúciós tevékenységet kezdett folytatni. „egyéb7” néven hirdette magát és az általa nyújtott szexuális szolgáltatásokat a www.rosszlanyok.hu internetes oldalon. Megismerkedésükkor Terhelt1 vádlott tudott arról, hogy tanú1 ezt a tevékenységet folytatja, valamint arról is, hogy önmaga és gyermekei eltartása – mindennek ellenére – nehézségbe ütközik. Ezért javasolta, hogy kapcsolatukat folytatva éljenek együtt és tanú1 költözzön a cím21 szám alatti lakóházba, ahol a vádlott és családtagjai éltek. [5] Az együttélés során Terhelt1 vádlott fokozatosan kapcsolódott be a tanú1 által folytatott prostitúciós tevékenységbe oly módon, hogy egyrészt segítette a tevékenység szervezését, a hirdetések feltöltését, másrészt a vendégekkel történő kapcsolattartást. Ezen túlmenően személygépkocsival a prostitúciós tevékenység különböző helyeire szállította sértett2, így a kliensek autóihoz, egy a cím22 úton bérelt lakáshoz, illetve cím23 szám alatti általuk bérelt apartmanba, valamint egri panzióba. [6] Mialatt tanú1 a szexuális szolgáltatást nyújtotta, azalatt Terhelt1 vádlott a közelben tartózkodott, majd az aktusok után átvette sértett2ól a szexuális szolgáltatásokért kapott pénzösszegeket, azzal a nem valós indokkal, hogy nála van a pénz biztonságban. tanú1 aktusonként 15-20.000.- forintot kapott. A
2. január
3. és
4. január
5. közötti időszakban Terhelt1 vádlott a tanú1 által prostitúciós tevékenységgel megkeresett pénzösszeg 90%-át magához vette, Ebből mindösszesen legalább 2.400.000.- forintot, saját maga eltartására fordított és vásárolta meg 2020.november 18-án a rendszám1 forgalmi rendszámú egyéb4 személygépkocsit. Az e feletti összegből fedezte a prostitúciós tevékenységgel kapcsolatban felmerült költségeket és adott át alkalmanként sértett3nak 5-10.000.- forintot ruhavásárlásra, tisztasági eszköz megvásárlására. [7] Terhelt1 vádlott sértett1 fennálló kapcsolata alatt rendszeresen, részletesen beszámolt korábbi élettársának, tanú15nak a tanú1 által folytatott prostitúciós tevékenységéről, annak eredményéről. Ezzel egyidőben tanú1 felé elköteleződését fejezte ki annak érdekében, hogy ezzel rábírja a prostitúciós tevékenység folytatására. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 4 Ezen időszak alatt tanú1 helység2t csak a vádlottal együtt hagyhatta el, illetve helység2 területén belül is csak a vádlott tudtával mozoghatott. Terhelt1 vádlott nem engedte, hogy tanú1 egyedül látogassa gyermekeit. Amikor tanú1 nem engedelmeskedett a vádlottnak, így többek között nem akart prostitúciós tevékenységet folytatni, illetve azt abba akarta hagyni, Terhelt1 vádlott őt többször bántalmazta, melynek eredményeként 8 napon belül gyógyuló sérülései keletkezetek. [8]
6. szeptember 26-án Terhelt1 vádlott a helység5i apartmanban ököllel megütötte tanú1 fejét, emiatt tanú1 telefonon kért segítséget tanú2től, aki fia, egyéb érdekelt2 segítségével kimenekítette a vádlottól a sértettet oly módon, hogy a tatabányai lakásba befogadta. A későbbiek során azonban Terhelt1 vádlott megkeresete a sértettet, sértett2, visszavitte helység2ba, ahol elhitetve vele, hogy még mindig szereti, rávette őt a prostitúciós tevékenység tovább folytatására. BIZONYÍTÉKOK ÉRTÉKELÉSE: [9] A bíróság a fenti tényállást Terhelt1 vádlott vallomása, tanú1, tanú2, tanú3, tanú4, tanú16, tanú6, tanú7, tanú8, tanú9, tanú17, tanú11, tanú12, tanú13, tanú14 tanúk vallomása, a rendelkezésre álló banki adatok, a helység2 cég1nak tájékoztatásai, földhivatali adatok, gépjármű nyilvántartási adatok, cég2 adatai, informatikai szakértői adatok, NAV adatok és a titkos adatgyűjtés során keletkezett adatok alapján állapította meg. [10] Terhelt1 vádlott a tényállásban foglaltakat részben ismerte el. A sértettel való megismerkedésükre, szerelmi kapcsolatukra vonatkozóan a vádirattal egyezően adta elő a történteket. Védekezésének lényege az volt, hogy sértett2 semmilyen módon nem kényszerítette prostitúciós tevékenységre és pénzét sem vette el, hanem tanú1 önszántából végzett ilyen tevékenységet, ő ebben csak segítette. Az általa megkeresett pénzt tanú1 csak megőrzésre adta át neki, mégpedig azért, hogy mások azt ne tudják elvenni a sértettől. Azt állította, hogy a bántalmazás nem a prostitúciós tevékenységgel kapcsolatban volt, hanem csak féltékenykedés következménye volt. A vádlott jövedelmével, illetve rendelkezésére álló pénzösszeg tekintetében úgy nyilatkozott, hogy különböző munkahelyeken dolgozott, családjának is segített. Ebből jövedelme származott (nem mindig legálisan) és ebből gyűjtötte össze a pénzt, amelyből ő maga élt, illetve családja is segítette. [11] tanú1 sértett tanúvallomásában a tárgyaláson azt nyilatkozta, hogy Terhelt1 nem kényszerítette prostitúciós tevékenységre, a bántalmazások, vitáik féltékenységből adódtak. Egyrészt azért, mert Terhelt1 vádlott korábbi élettársával, tanú15val tartotta a kapcsolatot, illetve néha a vádlott volt féltékeny az ő tevékenysége miatt. Azt vallotta, hogy a megkeresett pénzt, amit a vendégektől kapott, azt átadta Terhelt1nak és ő nem foglalkozott azzal, hogy kinél van a pénz, mert általában közösen döntötték el, hogy mire költik, bár néha furcsállotta, hogy a vádlott mire és hova költötte el az általa megkeresett pénzt. Úgy nyilatkozott, hogy Terhelt1nak a vele töltött időszak alatt csak szociális segélyből volt jövedelme. Terhelt1 Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 5 autóival kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy a egyéb8-t ő vette, a egyéb4 autót azt közösen vették. Saját három gyermekét -akik az apjukkal laktak - a Terhelt1 vádlottal együtt töltött időszak alatt néhány alkalommal tudta támogatni. Emiatt a vádlottal sokszor vitája volt. A tanú elmondta azt is, hogy volt olyan eset, amikor már nem akart prostitúciós tevékenységet folytatni és ekkor Terhelt1 vádlott nem erőszakoskodott, hanem megbeszélték, hogy mégiscsak jó lenne, ha folytatná ezt a tevékenységet. A tanú
7. szeptember 26-i bántalmazással kapcsolatban elmondta, hogy féltékenység miatt történt a vádlott részéről a bántalmazás. A bántalmazás nyomait megvárták, hogy elmúljon, majd újra prostitúciós tevékenységet folytatott a sértett. A tanú azt vallotta, hogy akarata ellenére a vádlott nem vitte őt vissza soha helység2ba, vagy akarata ellenére nem kellett prostitúciós tevékenységet folytatni, de a tanú így fogalmazott „elhitette velem azt, hogy szeret, vagy én nem tudom és akkor azt mondta, hogy gyere vissza Kicsim, beszéljük meg ezt az egészet”. Kérdésre a tanú azt is nyilatkozta, hogy bántalmazások után nem tudott elmenni orvoshoz, mert egyrészt a vádlott nem engedte ki őt az utcára, de mivel nagyon szerette a vádlottat, ezért ő maga sem igazán forszírozta ezt. Ellenben kifejezetten tiltotta a vádlott attól, hogy a gyerekeihez elmenjen, mert attól tartott, hogy nem tér vissza hozzá a tanú. Elmondta a tanú, hogy olyan nem történt, hogy a lakásba a vádlott bezárta volna őt, esetleg megkötözte volna. Konkrét kérdésre a tanú úgy nyilatkozott, hogy általában és főleg kezdetben nem tartott meg pénzt abból, amit keresett, a teljes összeget átadta Terhelt1nak. Ha azonban a megkeresett összegből mégis magánál tartott egy kisebb összeget, úgy azt eldugta a vádlott elől és amikor az megtalálta, akkor emiatt őt bántalmazta. A tanú védői kérdésre elmondta azt is, hogy a vádlott az általa végzett prostitúciós tevékenységet megfigyelte titokban és volt olyan eset, amikor az ott látottak miatt bántalmazta a sértettet. A tanú konkrét bírói kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a vádlott a tanú pénzét használta, költötte és élt belőle. Azért kellett pénzt félre tennie titokban, mert úgy érezte, hogy amikor el szeretné hagyni Terhelt1ot, akkor arra csak abban az esetben lesz módja, ha van saját félretett pénze. A tanú a vádlott kérdésére elmondta, hogy valóban a pénz kuncsaftoktól való átvételekor a vádlott nem volt jelen, de egyedül nem engedte őt sohasem dolgozni a vádlott, mindig együtt mentek és volt olyan eset, amikor az ügyfél távozása után a vádlott átkutatta a sértett ruháját, táskáját, hogy nem rejtett-e el pénzt a vádlott elől. Ha nem apartmanban dolgozott a sértett, hanem autóban, akkor a vádlott az általuk használt autóban ült a közelben. tanú1 tanúvallomásában elmondta, hogy azért volt szükség pénzt félretenni, mert sejtette, hogy a vádlott úgy fogja őt visszatartani, hogy az nem erőszakosságban fog megnyilvánulni, de a kapcsolatuk végén már a vádlott erőszakos is volt és a bántalmazást azt nem nevezné egyszerű pofonnak. A tanú azt vallotta, hogy bármennyiszer el akart költözni a vádlottól, meg akarta szakítani a kapcsolatot, mindannyiszor a vádlott utána ment és nem engedte el. A tanú nem titkolta azt sem, hogy szerette a vádlottat, ezért a kapcsolatuk során többször megbocsájtotta a bántalmazást. [12] tanú4 tanú, a vádlott korábbi élettársa azt vallotta, hogy több mint 7 évig voltak együtt és kapcsolatuk megszakadásának oka tanú1 volt, akibe a vádlott beleszeretett, ugyanakkor ő a szakítást követően is tartotta a kapcsolatot Terhelt1kal. Ez találkozást és gyakori telefonbeszélgetést jelentett. A beszélgetéseik során sértett3ról is beszélgettek, a munkájáról is, így ő tudott arról, hogy tanú1 prostitúciós tevékenységet folytat. A tanú nyomozati vallomását nem minden vonatkozásban tartotta fenn. A nyomozati vallomásában tett határozott állításokkal szemben a tárgyaláson már azt vallotta és ezzel igyekezett menteni Terhelt1ot, hogy a vallomásban rögzítetteket csak hallomásból ismerte meg, sohasem látta ezeket a dolgokat és erre a tényre csak a nyomozati vallomásának megtételét követően jött rá. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 6 A tanú a nyomozati vallomásában azt vallotta, hogy „Márk futtatja sértett4 és ez nekem nagyon fájt. Márk hozta-vitte őt, de nem tudom hol dolgozott sértett
8. A dolgozás alatt ugye azt értem, hogy pénzért szexelt.” A tanú azt állította, hogy tudott arról, hogy tanú1 csak a vádlott vagy annak édesanyja tudtával, engedélyével mehetett bárhová a lakásáról. Azt vallotta továbbá, hogy a pénz, amit tanú1 keresett, azt felélték Terhelt1kal együtt. [13] tanú5 tanú, a sértett ismerőse a vádlott és tanú1 között fennálló kapcsolatról csak felszínes ismeretekkel rendelkezett. Tudott arról, hogy tanú1 prostitúciós tevékenységet folytat és időpont megjelölése nélkül elmondta, hogy volt olyan, hogy együtt vásároltak, illetve a lakóhelyük közelében futottak. [14] tanú6 tanú, a vádlott testvérének élettársa mentességi jogával nem élt, vallomást tett. tanú6 tanú is tudott tanú1 tevékenységéről, de hogy ehhez a tevékenységhez milyen módon kapcsolódott Terhelt1, pontos ismeretekkel nem rendelkezett. Annyit mondott, hogy voltak vitáik a vádlottnak és a sértettnek, de aztán újra rövid idő alatt kibékültek. A Terhelt1 nevén lévő számlával kapcsolatban azt állította, hogy
9. február 27-én kellett élettársának, a vádlott testvérének tanú11nek bv. intézetbe vonulnia és ekkor adta testvérének Terhelt1nak az összeget, ami 1,5 millió forint körüli volt, abból a célból, hogy abból küldjenek a bv. intézetbe ellátmányt. [14] tanú7 tanú arról tett vallomást, hogy Terhelt1 vádlott letartóztatását követően tanú1 kereste Terhelt1 édesanyját és telefonon azt állította, hogy semmi nem igaz abból, ami miatt az eljárás folyik Terhelt1 ellen és ezt a telefonbeszélgetést rögzítették egy CD lemezen. [15] tanú8 tanú, a vádlott édesanyja nem élt mentességi jogával, vallomást tett. Azt vallotta, hogy a fia, a vádlott korábbi 8 éves kapcsolata szakadt meg tanú1 miatt és bár ellenezte ezt az új kapcsolatot, de a fia érdekében elfogadta a sértettet, illetve azt, hogy odaköltözzön hozzájuk. Vallomása szerint nem tudott arról, hogy tanú1 prostitúciós tevékenység útján kereste a jövedelmét. Fia, a vádlott jövedelméről annyit tudott, hogy 22.800.- forintos segélyt kapott, emellett az ő zöldség értékesítő tevékenységébe segített. A vádlott korábbi munkahelye éppen sértett1 létrejött kapcsolatát megelőzően szűnt meg. Azt vallotta, hogy tanú1 féltékenysége miatt romlott meg a kapcsolat. Ő nem látott olyan esetet, amikor a fia bántalmazta volna a sértettet. Ugyanakkor vallomása szerint tanú1, amíg náluk lakott nem dolgozott és otthon sem végezte el a háztartási munkát. A tanú azt vallotta, hogy a fiának többször adott pénzt, amikor segített a zöldség értékesítésben. Azt pedig, hogy a vádlottnak egyéb úton mekkora jövedelme keletkezett, ő nem tudta. Állítása szerint tanú1 csak féltékenységből tett a vádlottra terhelő vallomást a nyomozás során. [16] tanú11 tanú, a vádlott testvére nem tagadta meg a vallomástételt, úgy nyilatkozott, hogy egymás életét a testvérével csak felszínesen figyelték. Úgy tudta, hogy az öccse különböző vállalkozásoknál, építőiparban segédmunkásként dolgozott. Arról, hogy prostitúciós tevékenységet folytatott tanú1, csak később szerzett tudomást. Valójában nem Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 7 tartotta a saját családjába illőnek sértett2, mert kicsapongó életűnek, kacérnak vélte.. A tanú úgy nyilatkozott, hogy kb. 2 millió forintot adott át Terhelt1nak bv. intézetbe való bevonulását megelőzően annak érdekében, hogy abból tudjanak utalni neki a börtönbe. A tanú azt állította, hogy Terhelt1 volt az, aki többször felhívta tanú1 figyelmét, hogy a gyermekeit hozza el hozzájuk és ezen túlmenően ajándékokat is vásároltak a gyerekeknek. A tanú a 2 millió forint eredetéről azt mondta, hogy azt egyrészt nyerte, kártyázott, zenélt, dolgozott és kb. 2 év alatt gyűjtötte össze ezt az összeget. Autókat is cserélgetett, ebből is származott nyeresége. [17] tanú12 tanú azt vallotta, hogy Terhelt1 vádlottal igen jó kapcsolatban volt, közel laktak egymáshoz, tudott róla, hogy több helyen is dolgozott gyárakban. Tudott arról, hogy hogyan kerültek kapcsolatba sértett
10. A tanú a nyomozás során és a tárgyaláson egymásnak kissé ellentmondva nyilatkozott, amit azzal magyarázott, hogy feldúlt volt a nyomozás során tett vallomása idején. Valójában érdemi információval a vádiratban foglalt tényekkel kapcsolatban nem rendelkezett. Benyomásai voltak Terhelt1 és tanú1 kapcsolatáról, illetve azt észlelte, hogy tanú1 Terhelt1kal való együttélése alatt gyakorlatilag háztartási munkát nem végzett. Terhelt1 vádlott jövedelméről nyilatkozva elmondta, hogy több helyen dolgozott, illetve több módon keresett pénzt, leginkább telefonnal üzletelt, parfümöket árusított, alkalmiés segédmunkát végzett. [18] tanú9 tanú, a vádlott édestestvére mentességi jogára történt figyelmeztetés után úgy nyilatkozott, hogy vallomást kíván tenni. Elmondta, hogy
11. márciusában költözött párjával és kislányával szüleihez, ahol már ott lakott Terhelt1 és tanú
12. Kapcsolatukról úgy nyilatkozott, hogy kezdetben igen jó volt, azonban a vége felé már sokasodtak a viták. Annak ellenére, hogy egy házban laktak, nem nagyon folytak bele egymás életébe, így arról sem volt tudomása, hogy milyen tevékenységet folytat a sértett, illetve a vádlott hogyan keresi a jövedelmét. A vádbeli történésekről nem tudott, csak késve tudta meg azt is, hogy prostitúciós tevékenységet folytat a sértett. Nem volt tanúja annak, hogy a vádlott megütötte volna a sértettet vagy a pénzét elvette volna. [19] tanú10 tanú, tanú9 élettársa, így a vádlott sógora nem élt mentességi jogával és vallomást tett, leginkább Terhelt1 kereső tevékenységére tudott nyilatkozni. Így elmondta, hogy helység3en igen sok helyen dolgoztak építkezésen, vasat szereltek. A kezdők napi 10.000.- forintot kaptak. Azt, hogy hány napot dolgozott konkrétan Terhelt1, megmondani nem tudta, mert amikor más jobban jövedelmező üzleti lehetősége volt a vádlottnak, akkor nem ment tanú10lal az alkalmi munkákra. [20] tanú13 tanú, Terhelt1 vádlott ismerőse, aki a vádlott és tanú1 kapcsolatáról releváns ismerettel nem rendelkezett. A vádlott munkahelyeivel kapcsolatban elmondta, hogy egyrészt a vádlott különböző munkahelyeken dolgozott helység3en, autókkal is üzletelt. Volt, hogy személy fuvarozást végzett, de hogy ebből konkrétan mennyi volt a jövedelme, azt nem tudta megmondani. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 8 [21] tanú14 tanú, a vádlott unokatestvére és így gyakran találkoztak, de találkozásaik alkalmával leginkább a munkával kapcsolatban beszélgettek. A sértett1 fennálló viszonyáról érdemlegeset nem tudott mondani azon kívül, hogy nem szimpatizált vele. Amikor tudomást szerzett arról, hogy prostitúciós tevékenységet folytat a sértett, akkor Terhelt1kal beszélgettek erről és számára az derült ki, hogy mind tanú15t, mind sértett2 szerette a vádlott. Arról, hogy a vádlott kényszerítette volna a sértetett, hogy prostitúciós tevékenységet folytasson vagy pénzt vett volna el a sértettől, a tanú nem tudott. [22] tanú2 tanú, a sértett hozzátartozója (keresztapja) azt vallotta, hogy a rendőrségi eljárást megelőzően röviddel szerzett tudomást arról, hogy tanú1 prostitúciós tevékenységet folytat. A konkrét eset kapcsán azt vallotta, hogy tanú1 helység5ból hívta őt és annyit mondott, hogy azért van szüksége a segítségére, mert Terhelt1 megverte őt. A helység4 lakó fiát kérte meg, hogy menjen el sértett3ért helység5ba, majd helység6re. A bántalmazás okáról neki tanú1 nem nyilatkozott és annak ellenére, hogy bántalmazás nyomait látta rajta, a sértett nem volt hajlandó orvoshoz menni látleletet vetetni. A Terhelt1 vádlott és tanú1 közötti, különösen a prostitúciós tevékenységgel kapcsolatos viszonyra, érdemleges vallomást nem tett. [23] A Balassagyarmati Járásbíróság által engedélyezett leplezett eszköz alkalmazása során az alábbi, nyomozati iratok között rögzített releváns és kiemelendő feljegyzések készültek:
13. szeptember 24-én Terhelt1 vádlott tájékoztatja tanú15t arról, hogy mennyi pénze van, illetve, hogy mennyibe kerül a szoba, mennyi az üzemanyag és mennyi a hirdetés, amely költségek tanú1 munkájához. [24] Ugyanezen a napon későbbi időpontban Terhelt1 egy prostitúciót végző személyt hív és az árakról érdeklődik két személytől is. Ugyanezen a napon a későbbi órákban Terhelt1 vádlott sértett1 beszél, aki elmondja Terhelt1nak, hogy 25.000.- forintot kapott. [25]
14. szeptember 25-én a hajnali órákban Terhelt1 és tanú1 arról beszélnek, hogy Terhelt1 vádlott észleli, hogy érkezik egy kuncsaft sértett3hoz, illetve a nap folyamán több alkalommal is tájékoztatja sértett2 arról, hogy milyen kuncsaftok érkeznek hozzá. [26]
15. szeptember 26-án Terhelt1 tanú15val folytatott telefonbeszélgetés során közli „Ezt meg jól megcsapdostam most, emberesen.”. (sértett3ra utalt az előzményekből következően.) Ebben a beszélgetésben arról is szó van, hogy a bántalmazás eredménye meglátszik sértett3n, ezért Terhelt1 nem hagyta őt dolgozni. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 9 [27]
16. szeptember 30-án Terhelt1 vádlott telefonbeszélgetése sértett1 azt tartalmazza, hogy tanú1 elrejti az arcán lévő bántalmazási nyomokat és így fog dolgozni, Terhelt1 pedig közli, hogy 28.000.- forintért vásárolt magának ruhát. [28]
17. október 1-én Terhelt1 vádlott tanú15val is beszélt, ahol ismét tanú1 bántalmazási nyomairól volt szó. Ekkor tanú4 azt közölte Terhelt1kal, hogy alapozza le az arcát tanú1, tegyen fel pirosítót és így menjen dolgozni. Ezen a napon azonban tanú1 azt közli Terhelt1kal, hogy elhagyja őt, mert nem engedte, hogy a gyermekeit támogassa és ezen kívül bántalmazta is. [29]
18. október 6-án 17 óra 17 perckor Terhelt1 vádlott és tanú4 közötti beszélgetés azt tartalmazza, hogy Terhelt1 milyen módon hozta haza sértett2 helység7ról, illetve, hogy hogyan bántalmazta, mert 50.000.- forint dugipénzt talált nála.
19. október 19-én 11 óra 46 perckor Terhelt1 vádlott beszélgetést folytatott tanú15val és tájékoztatta őt, hogy helység5ba fognak menni dolgozni és két-három vendégben bsértett5kodnak. Ezzel tanú4 is egyetértett. [30]
20. október 21-én 12 óra 09 perckor Terhelt1 és tanú1 közötti beszélgetés azt tartalmazza, hogy hogyan beszélik meg egymással a prostitúciós tevékenység helyszínét. [31]
21. november 13-án 10 óra 52 perckor Terhelt1 ismét tanú15val beszélget és amikor a prostitúciós tevékenység kerül szóba tanú4 javasolja Terhelt1nak, hogy erősítsenek rá a tevékenységre. [32]
22. november 19-én Terhelt1 anyjával beszélt 18 óra 42 perckor, amikor beszámolt arról, hogy tanú1 féltékenységből rátámadt, összetört a telefonja és azt állította, amit az anyja nem hitt el, hogy nem bántotta sértett
23. Terhelt1 a beszélgetés végén úgy dönt, hogy visszamegy sértett3ért. [33]
24. november 27-én Terhelt1 vádlott tanú15val beszélt 12 óra 55 perckor és közölte vele többek között, hogy azon a napon 15.000.- forintot keresett tanú
25. Ugyanezen a napon 13 óra 35 perckor tanú15val folytatott beszélgetés során Terhelt1 azt közölte vele, hogy nem tudja mikor fog hazamenni, mennyi napra mennek, de „meg akarja nyomni”, mert nincs pénz. Egerbe is el kellene menni dolgozniuk, de azért nem tudnak menni, mert nincs apartman. Ugyanezen a napon az esti órákban Terhelt1 arról számolt be tanú15nak, hogy nem volt sikeres a nap, nem keresett semmit tanú1, ezért a telefonját kénytelen majd eladni, mert csak 40.000.- forintjuk van. [34]
26. december 1-én 19 óra 07 perckor lebonyolított telefonhívás során Terhelt1vádlott azt közölte tanú15val, hogy éppen azt látja, hogy egy vendég érkezik sértett3hoz, de nem tudja, hogy mennyi pénzt kap a vendégtől. Erre tanú4 azt válaszolta, hogy Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 10 minden valószínűség szerint eltesz ebből az összegből valamennyit magának (tanú1), amit kap a vendégtől. 2020.december
27. 16 óra 25 perckor Terhelt1 és Farka sértett5bella közötti beszélgetésből az derül ki, hogy bár volt jelentkező szolgáltatásért, de nem tudtak szobát kivenni, így elestek a bevételtől. Amikor tanú4 azt mondja, hogy akkor minek van Sárközi és miért vesz neki a vádlott ruhákat, Terhelt1 azt válaszolja, hogy „mert ő csinálja a pénzt, s ha nem lenne akkor még ennyi pénze sem lenne.” A titkos információgyűjtés során került rögzítésre a Messenger mappából Terhelt1 vádlott és egyéb érdekelt3 közötti üzenetváltás, a
28. május 10-én 19 óra 57 perckor küldött üzenet. Terhelt1 vádlott egyéb érdekelt3nak azt írta „Tisztában vagy, hogy mennyit keres a hercegnőm, ugye?”, amely előtt két fényképfelvétel szerepel az üzenetek között, ahol kötegnyi húszezer forintos van lefényképezve, ezzel utalva a fenti összegre. [35] A Kormányhivatal nem hiteles tulajdoni lap másolata szerint Terhelt1
29. szeptember 30-án adás-vétel útján megszerezte a helység2, cím24 szám alatti 65 m2-es lakás tulajdonjogát. A Nógrád Megyei Kormányhivatal Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztálya, valamint Foglalkoztatási Főosztálya átiratában közölte, hogy Terhelt1
30. június
31. és július 22.,
32. november
33. és december
34. között volt bejelentett munkavállaló.
35. március
36. és
37. június
38. között, majd
39. július
40. és
41. május
42. között, illetve
43. július
44. napjától kezdődően foglalkoztatást helyettesítő támogatásként havi 22.800.- forintot kapott. Álláskeresőként
45. július 23-tól van nyilvántartva. A helység2i Megyei Jogú Város Önkormányzata
46. május 29-én,
47. december 17-én 10-10.000.- forint rendkívüli települési támogatást,
48. április 11-én,
49. december 17-én ismét 10-10.000.- forint lakhatási támogatást, majd
50. december 21-én 18.000.- forint értékű tüzelő utalványt kapott. [36] Terhelt1 2017-
51. években személyi jövedelemadó bevallást nem nyújtott be, míg 2019-ben 425.943.- forint, 2020-ban 14.900.- forint volt a bevallott bérjövedelme. A cég2-nél
52. január
53. és
54. január
55. között 8 zálogszerződést kötött, így 125.600.forint kölcsönhöz jutott hozzá, majd azokat ki is váltotta. Terhelt1 gépjármű nyilvántartási adatok alapján az rendszám2 forgalmi rendszámú egyéb9-es személygépkocsinak
56. július
57. és
58. december
59. között volt tulajdonosa, míg az rendszám3 forgalmirendszámú egyéb4 típusú személyautónak
60. augusztus
61. és
62. június
63. között volt a tulajdonosa. [37] Az iratok között található fénykép, mely tanú1 vallomása szerint egy vádlott általi bántalmazás nyomán rajta keletkezett nyomokat mutatja. [38] A fenti bizonyítékokat a bíróság az alábbiak szerint értékelte: [39] Terhelt1 vádlott és tanú1 kapcsolatára vonatkozó tényeket, melyek annak kezdetére, az együttélés helyszínére, az együttélés alatt tanú1 által végzett prostitúciós tevékenységre Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 11 vonatkozik, az érintettek és valamennyi más tanú azonos módon adta elő. Ezért ezekre vonatkozó tényeket a bíróság a tényállásban rögzítettek szerint állapította meg. Ugyanígy objektív adatok a vádlott igazolható jövedelmére, vagyonszerzés időpontjára vonatkozó adatok. [40] A bizonyítási eljárás fókuszában az állt, hogy a vádlott védekezésével szemben a terhére rótt a Btk.
64. §

(2)bekezdés a) pontjába ütköző és

(4)bekezdés szerint minősülő és büntetendő emberkereskedelem és kényszermunka bűntettét a vádlott elkövette-e annak a különleges és specifikus módszernek a „segítségével”, amelyet „lover-boy” módszernek neveznek. [41] Ennek lényege szerint az elkövető szerelmi kapcsolat látszatát keltve csábítja el az áldozatot, aki később szerelemből tesz meg mindent annak érdekében, hogy a prostitúciós tevékenységből befolyt összeggel - mely különböző módszerrel az elkövetőhöz kerül-, az elkövető a saját megélhetését tudja biztosítani. [42] A bizonyítást arra kell lefolytatni, hogy a kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett megtévesztés, lelki befolyásolás után kerül-e abba az állapotba, amikor saját valódi szándéka ellenére végez prostitúciós tevékenységet vagy sem. Az elkövető ugyanis annak a látszatnak a fenntartásával a kívánja a büntetőjogi felelősségre vonást elkerülni, hogy az általános, normális párkapcsolatokban a felek egymás megélhetését támogatják abban az esetben is, amikor a másik fél nehéz helyzetben van, anyagi problémával küszködik, de a közös jövő érdekében akár az egyik fél által megszerzett jövedelemből élnek. Büntetőjogi szankciója ennek akkor van, amikor az elkövető tudatosan a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyt szerelmet színlelve, szerelmi érzésének az álarca mögé bújva bírja rá a prostitúciós tevékenység folytatására. Az így megszerzett pénzt azonban nagyrészt saját megélhetésére fordítja, abból csak annyit költ a sértettre, amennyi ahhoz szükséges, hogy ezt a pénzkereseti forrást folytatni tudja. [43] Terhelt1 vádlott korábban tanú15val élt élettársi kapcsolatban, amely azonban megszakadt és új kapcsolatot alakított ki sértett

1. Azt a bíróság a titkos információgyűjtés adatainak alapján megállapította, hogy ennek ellenére a vádlott korábbi élettársával olyannyira nem szakította meg a kapcsolatot, hogy nem csak hétköznapi témákban beszélgettek egymással, hanem a tanú1 által folytatott prostitúciós tevékenységet nagyon gyakran és részletekbe menően átbeszélték. Így például, hogy mennyi a bevétel, milyen nehézségek adódtak, a vádlott általi bántalmazást miként lehet úgy eltüntetni, hogy tanú1 folytathassa a tevékenységet, illetve, hogy amennyiben nem tudja folytatni, akkor semmi értelme, hogy vele a vádlott folytassa a párkapcsolatot. Ez mindenképpen arra utal, hogy Terhelt1 vádlott tanú1 irányába fennálló kezdeti pozitív érzelmi kapcsolata átalakult és a tanú1 által már régebben folytatott prostitúciós tevékenységet a saját hasznára fordította. Észlelve, hogy ebből a tevékenységből milyen jó jövedelem származik, úgy ítélte meg, hogy ezt a szerelmi kapcsolat látszatának fenntartása mellett ki kell használni és ezzel biztosítani a saját megélhetését. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 12 A vádlott védekezésével szemben ezt bizonyítja, hogy más olyan jövedelemmel nem rendelkezett, amely elegendő volt a megélhetéséhez, autóvásárláshoz. A tanúk által általánosságban megjelölt munkahelyek, alkalmi munkák, egyrészt nem voltak okirattal alátámasztottak, másrészt azok időpontjára sem tudtak pontos adatokkal szolgálni. A vádlott rokonai, barátai voltak ezek a tanúk, akiknek nyilvánvalóan nem kell pontos adatokkal rendelkezni a vádlott munkahelyeiről, de a vádlott sem tudott adatokkal szolgálni. Az alkalmi munka, mint általános megjelölés a bizonyítás egyéb adataival összevetve, nem volt gyakori. Erre utalnak azok az adatok mely szerint a vádlott sértett2 mindig elkísérte a prostitúciós tevékenység helyszínére és segített a helyszínek, ügyfelek megszerzésében. A családi zöldségkereskedés sem biztosított a rendelkezésre álló adatok alapján olyan mértékű bevételt, amelyből a vádlottnak olyan összeg jutott volna, amely a többi bevétellel együtt elegendő bevételhez juttatta volna a vádlottat. Továbbá a beszerzett hivatalos iratok alapján a vádlott csak foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapott és álláskeresői nyilvántartásban szerepelt
2. nyarától kezdve egészen
3. január
4. napjáig. Minimális összegű rendkívüli támogatást kapott a helység2 cég1tól. [44] Ennek ellenére a maga és tanú1 megélhetésének biztosításán túlmenően
5. november 18-án kelt adás-vételi szerződés szerint megvásárolt 1.000.000.- forintért egy egyéb4 gépkocsit rendszám1 forgalmi rendszámmal. [45] Terhelt1 vádlott jelenlétét a prostitúciós tevékenység helyszínén a sértett felé azzal magyarázta, hogy „védi” a megszerzett pénzösszeget, nehogy elvegyék azt sértett2ól. tanú1 tanúvallomása szerint, gyakorlatilag a prostitúció útján megszerzett jövedelmének 90 % -t átadta Terhelt1nak. Ő maga ezt kezdetben nem érezte problémának, mert az együttélés normális keretei között ezt elfogadhatónak tartotta. Amikor azonban már kezdte látni a valódi helyzetet, akkor igyekezett a megkeresett pénzből saját maga számára titokban elkülöníteni pénzt, amelyre a vádlottól való esetleges elköltözésekor szüksége lesz. [46] Terhelt1 vádlott a célja eléréséhez igyekezett leépíteni a sértett kapcsolatait egyrészt gyermekeivel, másrészt más személyekkel. Ennek érdekében a sértett minden lépését felügyelte, magát a prostitúciós tevékenységet is csak az ő irányításával végezhette. Mindezt annak érdekében, hogy valamennyi bevétel átkerüljön sértett2ól hozzá. tanú1 sértett vallomásában nyilatkozott arról, hogy a vádlott magatartása miatt azt érezte, hogy amennyiben nem kíván vele tovább együtt lenni, azt nem fizikailag, hanem érzelmileg fogja megakadályozni a vádlott. A sértett bántalmazása is több esetben megtörtént, amelyek részben féltékenységen alapultak, részben azonban ennek látszata alatt annak érdekében, hogy a sértett tovább folytassa a prostitúciós tevékenységet. A sértett, tanú1 kiszolgáltatott helyzete miatt érzelmi megtévesztése olyan sikeres volt, hogy amikor rokonai segítségével menekült el a vádlott hatóköréből végül mégis visszatért a vádlotthoz és folytatta a prostitúciós tevékenységet, mely a vádlott megélhetését szolgálta. Olyan mértékű volt a vádlott befolyása, hogy a bántalmazásokat követően a sértett még orvoshoz sem ment. Ez pedig a vádlottban a bíróság álláspontja szerint azt erősítette, hogy a módszer jól működik, csak azt kell „tudatosítani” a sértettben, hogy a vádlott részéről is Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 13 fennáll a szerelmi viszony, és a bántalmazásokat az emiatt kialakult féltékenység alapozta meg, ez pedig a vádlott tanú1 iránti „szerelmét” bizonyítja. Ez vezetett a
6. szeptember 26.i bántalmazáshoz is. Ekkor a vádlott tanú15val beszélt telefonon, a sértett által végzett prostitúciós tevékenységet követően, ami miatt a sértett nemtetszését fejezte ki. Az ezt követő bántalmazást a vádlott a későbbiekben úgy magyarázta a sértettnek, hogy az csak a szerelmét bizonyítja. Ezzel pedig elérte azt, hogy tanú1 látszólag „önként”, fizikai erőszak alkalmazása nélkül tért vissza a vádlotthoz s folytatta így tovább a pénz szerzést, a prostitúciót. A prostitúcióval tanú1 által keresett pénzről pedig azt hitette el, hogy a „kapcsolatuk” tovább építését szolgálja ezzel. [47] A meghallgatott tanúk többsége úgy nyilatkozott, hogy nem is tudtak a kezdetektől tanú1 „munkájáról”. Ez tovább erősíti azt az elkövetési módot, amellyel a vádlott nem csak tanú1 sértett irányába tartotta fenn a látszatot, hanem a külvilág felé is. Ez alól kivétel tanú4, akivel megbeszélte a problémákat, a prostitúciós tevékenység körében felmerülő nehézségeket, továbbá egyéb érdekelt3, akinek dicsekedett annak a pénzösszegnek a fényképen történt megmutatásával melyet állítása szerint tanú1 keresett. [48] A vádidőszakban / 2020.január 1 és
7. január 26./ tanú1 által prostitúciós tevékenységből megkeresett pénzösszeg tekintetében a bíróság tanú1 vallomása alapján állapította meg azt a pénzösszeget, melyhez Terhelt1 vádlott hozzájutott. A sértett nem tudta meghatározni, hogy a vádidőszakban mennyi pénzt szerzett a tevékenységével, egyes kiemelkedő vagy nagyon „gyenge” napokról beszélt, de arra sem emlékezett, hogy mennyi napon dolgozott. Ezt az adatott összevetette a bíróság a lehallgatási jegyzetek tartalmával, amiből az a következtetés vonható le, hogy nem volt minden héten rendszeres a jövedelem. Ezért a vádlott által megszerzett pénzösszeg meghatározásánál figyelemmel volt arra is, hogy a bizonyítási eljárás alapján megállapíthatóan ebből fizették a sértett létfenntartását is, valamint a tevékenységhez szükséges költségeket is. [49] tanú1 azt vallotta, hogy a egyéb4 autót közösen vásárolták, de az egyéb tárgyakat, amivel a vádlott üzletelt azokat az általa megkeresett pénzből szerezte be. Ez a nyilatkozat azonban a bíróság álláspontja szerint valójában nem egy pontos elszámoláson alapuló nyilatkozat, mert az ezt megelőző vádlott általi beszerzések anyagi fedezetét is a sértett által megkeresett pénzösszeg képezte, így a egyéb8 autót is. Ezért a vádidőszakban vádlott által megszerzett vagyontárgyak tekintetében a bíróság úgy foglalt állást, hogy azok a prostitúciós tevékenységből származtak. [50] Ezen bizonyítékok alapján a bíróság megállapította, hogy Terhelt1 vádlott megtévesztéssel, a tőle érzelmi függőségben és kiszolgáltatott helyzetben lévő sértett sérelmére valósította meg a Btk.
8. §

(2)bekezdés a) pontjába ütköző és

(4)bekezdés szerint minősülő emberkereskedelem és kényszermunka bűntettének törvényi tényállását, ezért bűnösségét mondta ki. Balassagyarmati Törvényszék 9.B.129/2021/52-II 14 [51] A szankció alkalmazása körében enyhítő körülményként vette figyelembe a bíróság a vádlott büntetlen előéletét. Súlyosító körülményként a hasonló bűncselekmények elszaporodottságát. Az értékelt körülményeket figyelembe véve a középmértéktől (7 év 6 hónap) enyhébb szankciót alkalmazott és a Btk. 37. §

(3)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte. A szabadságvesztés tartamába az előzetes fogvatartásban töltött időt beszámította [Btk. 92. §]. A kiszabott szabadságvesztés nagyságára és az elkövetett cselekményre tekintettel a vádlottat a Btk. 33. §

(2)bekezdés és

1. §-a alapján a közügyek gyakorlásától eltiltotta. A Btk.
2. §

(2)bekezdés a) pontja alapján megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra a szabadságvesztés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható. A Btk. 74. §

(1)bekezdés a) pontja alapján vagyonelkobzást rendelt el a vádlott által vádidőszakban megszerzett pénzre figyelemmel, a egyéb2 Banknál vezetett számla

1. értékpapírszámlán lévő 443.375 ft összegre, valamint a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalánál Bj.49/
2. szám alatt nyilvántartott rendszám1 frsz-ú személygépkocsira. Az egyéb, rendelkező részben megjelölt és eljárás során lefoglalt forint összegek és lakás vonatkozásában a bíróság a lefoglalást, zárolást megszüntette, mert nem állapítható meg róluk, hogy azokhoz a vádlott a tényállásban rögzített bűncselekmény elkövetése útján jutott hozzá. A Be.321.§ alapján döntött a bűnjelekről és azt Terhelt1 vádlottnak és tanú7nak rendelte kiadni, akiktől a lefoglalás történt, mert az eljárás lefolytatása érdekében ezekre már nincs szükség. [52] A Be.
3. §

(1)bekezdése alapján, tekintettel a bűnösségének megállapítására, kötelezte a bíróság a vádlottat az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. Balassagyarmat, 2022. május 19. Lászlóné dr. Verebélyi Edina s.k. bíró