Bf.76/2021/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés IV. fordulat és

(3)bekezdés) és Terhelt2 vádlottat kábítószer-kereskedelem bűntettében (Btk. 176. §

(1)bekezdés IV. fordulat). [2] Ezért a törvényszék Terhelt1 I. r. vádlottat 7 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra, míg Terhelt2 vádlottat 2 év szabadságvesztésre és 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A bíróság a szabadságvesztés büntetés végrehajtását a II. r. vádlott vonatkozásában 5 év próbaidőre felfüggesztette. [3] Az elsőfokú bíróság Terhelt2 vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tételének összegét 1.500.- Ft-ban állapította meg. Rendelkezett arról, hogy a II. r. vádlott vonatkozásában így kiszabott összesen 450.000.- Ft pénzbüntetést meg nem fizetése esetén fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. [4] Megállapította, hogy I. r. és II. r. vádlott vonatkozásában a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a büntetés kétharmad részének kitöltését követő nap. Terhelt1 I. r. vádlottal szemben 1.500.000,- Ft összegre, valamint az eljárás során lefoglalt a Szombathelyi Törvényszék Gazdasági Hivatalánál a bírói letéti számlán, a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság Állampénztári Iroda Hatósági Letétkezelő Osztályán, illetve a Szombathelyi Törvényszék Gazdasági Hivatalának bűnjelkezelőjénél kezelt mobiltelefonokokra, laptopra, pendrive-ra, és navigációs készülékre és tartozékaira, míg Terhelt2 vádlottal szemben 7.000.- Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. Rendelkezett továbbá az eljárás során lefoglalt bűnjelek elkobzásáról, a bűnjelek lefoglalásának megszüntetéséről és megsemmisítésük elrendeléséről, valamint arról, hogy Terhelt1 I. rendű vádlottól lefoglalt vagyontárgyakat a vádlott részére kell kiadni. Kötelezte továbbá a felmerülés arányában a vádlottakat az eljárás során keletkezett bűnügyi költség megfizetésére. Győri Ítélőtábla I.Bf.76/2021/6/I 2 [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a II. r. vádlott terhére, a szabadságvesztés tartamának súlyosítása, a végrehajtás felfüggesztésérett szabadságvesztés büntetés kiszabásának mellőzése, valamint a közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést. [6] A törvényszék ítélete Terhelt1 I. r. vádlott vonatkozásában 2021. július 16. napján jogerőre emelkedett. [7] A Győri Fellebbviteli Főügyészség a BF.190/2021/1-I. számú átiratában rámutatott, hogy a felülbírálat a II. r. vádlott vonatkozásában a Be 583. §

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel a Be. 590.

(3)és

(5)bekezdései alapján korlátozott. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság által megtartott előkészítő ülésen nem történt hatályon kívül helyezésre okot adó eljárási szabálysértés. A tényállásból a törvényszék helyes következtetést vont a II. r. vádlott bűnösségére, a bűncselekmény minősítése törvényes. Álláspontja szerint azonban a törvényszék által alkalmazott szankció túlzottan enyhe, nem szolgálja a büntetéssel elérni kívánt célt. [8] A büntetés kiszabása körében rámutatott, hogy a II. r. vádlott vonatkozásában enyhítő körülményként értékelte a kábítószer mennyiséget (21,02 %), ami pontatlan megfogalmazás, és tulajdonképpen azt vette enyhítő körülményként figyelembe, hogy a vádlott nem valósított meg súlyosabb, jelentős mennyiségre elkövetett bűncselekményt. Ez azonban nem helytálló megállapítás. Rögzítette, hogy az elsőfokú bíróság nem állapított meg súlyosító körülményt, azonban álláspontja szerint ekként kell értékelni a bűncselekmény kitartó, mintegy egy éven át zajló, haszonszerzésre és a kábítószer terjesztésére törekvő elkövetési módját, mely a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre utal. [9] Mindezekre figyelemmel indítványozta, hogy az ítélőtábla a fellebbezést a Be. 598. §

(2)bekezdése szerinti tanácsülésen bírálja el, a törvényszék ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, Terhelt2 vádlottal szemben hosszabb tartamú szabadságvesztés büntetést szabjon ki, a büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, és alkalmazzon közügyektől eltiltás mellékbüntetést, egyebekben viszont az elsőfokú bíróság ítéletét hagyja helyben. [10] Terhelt2 vádlott védője az ügyészi fellebbezésére tett észrevételében kifejtette, hogy a törvényszék az enyhítő szakaszok figyelembevételével törvényesen járt el, nem sértett jogszabályt, és ennek megfelelően helyesen következtetett a vádlott bűnösségére és a kiszabott büntetés arányban áll az elkövetett cselekmény súlyával. Mindezekre tekintettel az elsőfokú ítélet helybenhagyását, és a fellebbezés elutasítására tett indítványt. [11] Az elsőfokú bíróság a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát az előkészítő ülésen a Be. 504. §

(3)bekezdése alapján végzésével elfogadta, és a Be. 565. §

(1)bekezdésére figyelemmel a II. r. vádlott bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. Győri Ítélőtábla I.Bf.76/2021/6/I 3 [12] A törvényszék ítéletével szemben a fentiek szerint az ügyész a II. r. vádlott terhére, kizárólag a kiszabott büntetés tartama miatt, súlyosításért jelentett be fellebbezést. [13] A Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [14] Abban az esetben azonban, ha a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontjára figyelemmel a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja [15] Mindezek alapján – tekintettel arra, hogy az ügyész kizárólag a kiszabott büntetés súlyosítása érdekében jelentett be fellebbezést – az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 590. §

(3)bekezdésében meghatározott keretek között végezte el. [16] Ennek során - miután nyilvános ülés vagy tárgyalás kitűzését sem az ügyészség, sem a vádlott, sem a védő nem indítványozta - az ítélőtábla a Be. 598. §

(2)bekezdése alapján megtartott tanácsülésen vizsgálta meg a Be. 590. §

(5)bekezdésében meghatározottak szerint az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszék bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését, és azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a büntetőeljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [17] Korlátozott felülbírálat esetén a Be. 591. §

(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel a másodfokú bíróság nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [18] Az ítélőtábla megítélése szerint a törvényszék által megállapított és a fentiek szerint a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett okszerűen került sor a II. r. vádlott bűnösségének megállapítására, továbbá a terhére megállapított bűncselekmény minősítése is megfelel az anyagi jog szabályainak, az adott tényállás mellett a II. r. vádlott felmentésére, vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincs törvényes lehetőség. [19] A büntetés kiszabása során az enyhítő körülményeket az elsőfokú bíróság nagyrészt helyesen vette számba, azonban az némi pontosításra, kiegészítésre szorul. Enyhítő körülményként jelölte meg az elsőfokú bíróság a kábítószer mennyiségét (21,02 %), azonban ez – mint ahogy erre helytállóan az ügyész is hivatkozik – pontatlan megfogalmazás. A II. r. vádlott által értékesített, illetve tőle lefoglalt kábítószerek hatóanyag-tartalma a csekély Győri Ítélőtábla I.Bf.76/2021/6/I 4 mennyiség felső határát meghaladja ugyan, azonban a jelentős mennyiség alsó határától messze elmarad, annak mindössze 21,02 %-a. Így az adott törvényi tényálláson belül az értékesített, valamint lefoglalt kábítószer hatóanyagtartalma az alsó határhoz jóval közelebb esik, ami enyhítő körülményként értékelhető. Tény, hogy a II. r. vádlott a bűncselekményt huzamosabb időn keresztül,

1. júniusa és
2. júniusa közötti egy éves időszakban követte el, azonban az irányadó tényállás szerint ez idő alatt az értékesítéssel összefüggésben mindössze 7.000,- Ft bevételre tett szert, továbbá az értékesített kábítószer hatóanyagtartalma sem kiemelkedő, mindössze 1,237 gramm. Ennélfogva az ítélőtábla álláspontja szerint ezen adatokból a rendszeres haszonszerzésre törekvésre és a kitartó, kábítószer terjesztői magatartásra nem vonható következtetés, azok, mint súlyosító körülmények nem állapíthatóak meg. [20] A joghátrány meghatározása során a büntetés generális és speciális célja mellett figyelemmel kell lenni a büntetéskiszabás egyéb szempontjaira, így a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára, a fokozatosság elvére, a belső arányosság és a tettarányos büntetéskiszabás követelményére is. Mindezeket a körülményeket mérlegelve kellett a másodfokú bíróságnak állást foglalnia abban a kérdésben, hogy az elsőfokú bíróság törvénysértően enyhe, vagy törvénysértően súlyos büntetést szabott ki. A II. r. vádlott terhére rótt kábítószerkereskedelem bűntettének törvényi fenyegetettsége kettő évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, így a Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján a középmérték 5 év. Az ügyész az előkészítő ülésen tett beismerés esetére a vádlottra kiszabandó szankcióként 3 év börtönbüntetést, 2 év közügyektől eltiltást és 400 napi tétel, napi tételenként 2.000.-Ft pénzbüntetést indítványozott. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság a büntetési tételkeret alsó határának megfelelő 2 évi, végrehajtásában 5 év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és 300 napi tétel, napi tételenként 1.500.-Ft pénzbüntetést szabott ki. [21] A II. r. vádlott esetében mind az ügyészi fellebbezés, mind a fellebbviteli főügyészség átirata a vele szemben az elsőfokú bíróság által kiszabott büntetés súlyosítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, a büntetés felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzése, illetve közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása mellett érvelt. Ezt az okfejtést azonban az ítélőtábla nem osztotta. Egyrészt a törvényszék részletesen elemezte és kifejtette azokat a körülményeket, amelyek alapján lehetőséget látott a II. r. vádlott esetében a törvényi minimumban meghatározott tartamú szabadságvesztés kiszabására és a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére, és ezzel összefüggésben a másodfokú bíróság is úgy ítélte meg, hogy a büntetlen előéletű, a bűncselekmény elkövetését beismerő, rendezett életviszonyok között élő vádlottal szemben az enyhítő körülmények nagy számára és nyomatékára figyelemmel - a fokozatosság elvét és a büntetés egyéniesítésének követelményét is szem előtt tartva - az ügyészség által indítványozott büntetés túl szigorú lenne. Másrészt a II. r. vádlott esetében a büntetések súlyosítása a vádlott-társsal szemben alkalmazott joghátrányokat is figyelembe véve megbontaná az ítélet belső arányosságát is, ennélfogva vonatkozásában az ítélőtábla a büntetés súlyosítását nem tartotta szükségesnek. [22] Az elsőfokú bíróság a pénzbüntetés napi tételeinek számát a II. r. terhelt által elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyának megfelelően helyesen állapította meg, és a pénzbüntetés egy napi tételének összege is igazodik a vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz. Győri Ítélőtábla I.Bf.76/2021/6/I 5 [23] Mindezek alapján az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezéssel érintett II. r. vádlott vonatkozásában a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [24] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védő díjával kapcsolatban felmerült bűnügyi költség megállapításáról a 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(3)bekezdése és a 32/

1. (XII.27.) IM rendelet
2. §

(1)és

(2)bekezdése, viseléséről a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett, és annak megfizetésére a Be. 574. §

(1)bekezdésére figyelemmel a vádlottat kötelezte. Győr,

1. január
2. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke Dr. Élő András sk. előadó bíró Dr. Takácsné dr. Helyes Klára sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Szombathelyi Törvényszék
3. július
4. napján kelt 15.B.8/2021/
5. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. január
7. Dr. Kovács Tamás sk. a tanács elnöke