Bf.439/2023/78 – Szegedi Ítélőtábla

(2)bekezdés

1. fordulat, – 4 esetben
2. fordulat, – 6 esetben
3. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősíti. A B/II/1., 2. és 4. tényállási pontokban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2., 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. vádlott1 I. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 11.028.140 (tizenegymillió-huszonnyolcezer-száznegyven) forintra leszállítja. vádlott2 II. rendű vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/1.,2., 4., A/II., A/III/1., 2., A/VI., A/VII/3., A/VII/1., 2., 3., A/VIII. és A/IX. tényállási pontokban írt bűncselekményeit 7 rendbeli – 6 esetben társtettesként – folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés,

1. és
2. fordulat – 2 esetben
3. fordulat is –,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősíti. Az A/IV/1., 2., 3., 5. és A/V. tényállási pontokban írt bűncselekményeit társtettesként, folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének [Btk. 200. §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] minősíti. Az A/V. tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 2 vádlott2 II. rendű vádlott szabadságvesztését 9 (kilenc) évre súlyosítja. vádlott2 II. rendű vádlott esetében a bűnügyi felügyelet szabadságvesztésbe beszámítása során egy nap szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. vádlott2 II. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás összegét 26.863.750 (huszonhatmillió-nyolcszázhatvanháromezer-hétszázötven) forintra felemeli. vádlott3 III. rendű vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/4. és A/VII/2. tényállási pontokban írt bűncselekményeit 2 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat – 1 esetben
3. fordulat is – ,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősíti. Az A/V. tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. vádlott3 III. rendű vádlott szabadságvesztését 8 (nyolc) évre, a közúti járművezetéstől eltiltását 3 (három) évre, a közügyektől eltiltását 7 (hét) évre súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg. A vádlott3 III. rendű vádlottal szemben kiszabott 900.000 (kilencszázezer) forint pénzbüntetés megfizetésére 10 (tíz) havi részletfizetést engedélyez azzal, hogy pénzbüntetés első havi – 90.000 (kilencvenezer) forint összegű – részletét legkésőbb

1. március
2. napjáig, míg a további részleteket legkésőbb a soron következő hónap
3. napjáig kell megfizetnie. Ha a III. rendű vádlott a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Id. vádlott4 IV. rendű vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/VII/
4. tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
5. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősíti. A B/II/1.,2. tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 3 Id. vádlott4 IV. rendű vádlottat a társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] vádja alól felmenti. vádlott5 V. rendű vádlott B/II/1.,2. és 4. tényállási pontokban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. vádlott6 VI. rendű vádlott B/II/

1. és
2. tényállási pontokban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
3. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. A B/II/3b. tényállási pontban írt cselekményének garázdaság vétségeként [Btk. 339. §

(1)bekezdés] is minősítését mellőzi. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg. vádlott7 VII. rendű vádlott B/II/

1. és
2. tényállási pontokban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
3. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősíti. A hamis tanúzás bűntettét bűnsegédként elkövetettnek minősíti. A szabadságvesztés végrehajtási fokozatát fegyházban határozza meg. vádlott8 VIII. rendű vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/1., A/II., A/III/1. és A/VI/2. tényállási pontokban írt bűncselekményeit 4 rendbeli társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősíti. vádlott8 VIII. rendű vádlott szabadságvesztését 2 (kettő) év 6 (hat) hónapra, a közúti járművezetéstől eltiltását 3 (három) évre súlyosítja. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzi és vádlott8 VIII. rendű vádlottat 3 (három) év közügyektől eltiltásra is ítéli. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 4 vádlott10 X. r. vádlott szabadságvesztésének végrehajtási fokozata börtön. Az összesített bűnjeljegyzék 121. tételszám alatti 1 darab rendszám forgalmi rendszámú, sötétkék gépjármű típusa X5 típusú gépjármű, a hozzá tartozó 122. tételszám alatti szám forgalmi engedély, a 28. tételszám alatti 1 darab törzskönyv és a 39. tételszám alatti indítókulcs elkobzását mellőzi, lefoglalásukat megszünteti és a gépjárműre, valamint az indítókulcsra vagyonelkobzást rendel el, míg a forgalmi engedélyt és a törzskönyvet megküldi a kiállító hatóság részére. Az összesített bűnjeljegyzék 27. tételszám alatti törzskönyvre elrendelt vagyonelkobzást mellőzi, a lefoglalását megszünteti és a kiállító hatóság részére megküldeni rendeli. Az elsőfokú ítéletnek vádlott1 I. rendű, vádlott2 II. rendű, vádlott3 III. rendű, id. vádlott4 IV. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű, vádlott7 VII. rendű, vádlott8 VIII. rendű, vádlott10 X. rendű és vádlott11 XI. rendű vádlottakra vonatkozó részét helybenhagyja azzal, hogy vádlott1 I. rendű vádlott B/III. tényállási pontban írt bűncselekményének jogszabályi alapja helyesen Btk. 192. §

(2)bekezdés 2., 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont. vádlott1 I. rendű, id. vádlott4 IV. rendű, vádlott5 V. rendű és vádlott6 VI. rendű vádlottak testi épség elleni bűncselekményének jogszabályi alapja helyesen Btk. 164. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont. vádlott5 V. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a bv intézet, vádlott6 VI. rendű vádlott tényleges tartózkodási helye a bv intézet

1. vádlott1 I. rendű, id. vádlott4 IV. rendű, vádlott5 V. rendű, vádlott6 VI. rendű vádlottak tényleges tartózkodási helyének kézbesítési címként is feltüntetését mellőzi. vádlott7 VII. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: szám2, vádlott8 VIII. rendű vádlott személyazonosító igazolványának száma: szám3, vádlott11 XI. rendű vádlott lakóhelye: cím1, a vagyoni érdekelt neve helyesen név. A vádlott1 I. rendű vádlott által
2. november
3. napjától
4. február
5. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A vádlott2 II. rendű vádlott által
6. november
7. napjától
8. február
9. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja akként, hogy egy napi szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött idő felel meg. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 5 Az id. vádlott4 IV. rendű vádlott által
10. november
11. napjától
12. február
13. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Az vádlott5 V. rendű vádlott által
14. november
15. napjától
16. február
17. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. A vádlott6 VI. rendű vádlott által
18. november
19. napjától
20. február
21. napjáig előzetes fogva tartásban töltött időt a kiszabott szabadságvesztésbe beszámítja. Kötelezi a másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségből vádlott1 I. rendű vádlottat 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) forint, vádlott3 III. rendű vádlottat 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) forint, vádlott5 V. rendű vádlottat 39.500 (harminckilencezerötszáz) forint, vádlott6 VI. rendű vádlottat 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) forint, vádlott7 VII. rendű vádlottat 32.400 (harminckettőezer-négyszáz) forint, vádlott10 X. rendű vádlottat 104.303( száznégyezer-háromszázhárom) forint és vádlott11 XI. rendű vádlottat 116.086 (száztizenhatezer-nyolcvanhat) forint, vádlott2 II. rendű és vádlott8 VIII. rendű vádlottak egyetemlegesen 151.747 (százötvenegyezer-hétszáznegyvenhét) forint bűnügyi költség megfizetésére az államnak a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívása szerint. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A Gyulai Törvényszék vádlott1 I. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
22. §

(2)bekezdés 6. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont,

(5)bekezdés b) pont] - (B/IV/

1. és 2.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/III.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/II/1.,

1. és 4.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés c), d),

1. h)és
2. i)pont] - (B/I.), felbujtóként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192.§

(2)bekezdés 6. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pontja] - (B/V.), 8 rb. folytatólagosan, társtettesként elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/I/

1. és 3.; A/II.; A/III/
2. és 3.; A/IV/
3. és 4.; A/VI/1., A/VII/3.; A/VII/3.; A/IX.), folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettében [Btk.
4. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/X.) társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 6 bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] - (B/II/5.), bűnsegédként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] - (B/II/5.), felbujtóként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] - (B/II/3a.) hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk. 276. §

(1)bekezdésének

1. tétel] - (D/c.). [2] Ezért vádlott1 I. r. vádlottat halmazati büntetésül 12 év 6 hónap szabadságvesztésre, 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította az I. r. vádlott által
2. szeptember
3. napjától
4. november
5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Az eljárás során lefoglalt és az összesített bűnjeljegyzék 38., 47., 51-60.,
6. és
7. tételszám alatt lefoglalt dolgokra, valamint 12.308.890.-ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [3] vádlott2 II. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
8. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] - (A/V.), 2 rb. társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 198. §

(1)bekezdés] - (A/V.), 8 rb. folytatólagosan, társtettesként elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/I/1.,

1. és 4.; A/II.; A/III/
2. és 2.; A/IV/1.,2.,3.,5.- A/V.; A/VI., A/VII/3.; A/VII/1-3.; A/IX.), folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettében [Btk.
3. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/VIII.), kényszerítés bűntettének kísérletében (Btk.

1. §) - (C/a) és hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. tétel] - (C/b). [4] Ezért vádlott2 II. r. vádlottat halmazati büntetésül 6 év 8 hónap szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani azzal, hogy a II. r. vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A kiszabott szabadságvesztésbe beszámította a II. r. vádlott által
2. szeptember
3. napjától
4. szeptember
5. napjáig előzetes fogvatartásban, valamint
6. szeptember
7. napjától
8. november
9. napjáig bűnügyi felügyeletben töltött időt. [5] Az eljárás során lefoglalt és az összesített bűnjeljegyzék
10. tételszáma alatti, a Magyar Államkincstárhoz befizetett 276.000.-Ft-ra, ezt meghaladóan a II. r. vádlottal szemben 26.654.500.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [6] vádlott3 III. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
11. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] - (A/V.), 2 rb. társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 198. §

(1)bekezdés] - (A/V.), 3 rb. folytatólagosan, társtettesként elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/I/4., A/IV/5.-A/V.; A/VII/2.), kényszerítés hatósági eljárásban bűntettének kísérletében [Btk. 278. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. tétel] - (C/b) és hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. tétel] - (C/c). [7] Ezért vádlott3 III. r. vádlottat halmazati büntetésül 5 év szabadságvesztésre, 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra, 300 napi tétel pénzbüntetésre és mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A pénzbüntetés egy napi tételének összegét 3.000.-Ft-ban állapította meg. Az összesen így kiszabott 900.000.-Ft pénzbüntetés vonatkozásában megállapította, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően kell azt megfizetni a Gyulai Törvényszék Gazdasági Hivatalának felhívására – az ott közölt időben és módon – az államnak. Megállapította, hogy a pénzbüntetést meg nem fizetése esetén börtönben Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 7 végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította a III. r. vádlott által
2. november
3. napjától
4. november
5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. A III. r. vádlottal szemben 3.556.250.-Ft erejéig vagyonelkobzást rendelt el. [8] Id. vádlott4 IV. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
6. §

(2)bekezdés 6. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont,

(5)bekezdés b) pont] - (B/IV/

1. és 2.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/II.

1. és 4.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/III.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés c), d),

1. h)és
2. i)pont] - (B/I.), folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/VII/3.), társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] - (B/II/5.), társtettesként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] - (B/II/5.) és társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] - (B/II/3a.). [9] Ezért id. vádlott4 IV. r. vádlottat halmazati büntetésül 8 év szabadságvesztésre, 3 év közúti járművezetéstől eltiltásra és mellékbüntetésül 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani és legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította a IV. r. vádlott által

1. szeptember
2. napjától
3. november
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. Kötelezte id. vádlott4 IV. r. vádlottat, hogy fizessen meg 14.400.-Ft kártérítést magánfél1 részére. [10] vádlott5 V. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
5. §

(2)bekezdés 2., 8. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/II/1.,

1. és 4.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(2)bekezdés 8. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/III.), bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(2)bekezdés 8. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont] - (B/I.), társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] - (B/II/5.), társtettesként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] - (B/II/5.), társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] - (B/II/3a.) és hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk. 276. §

(1)bekezdésének

1. tétel] - (D/c.). [11] Ezért vádlott5 V. r. vádlottat halmazati büntetésül 9 év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 9 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a szabadságvesztést fegyházban rendelte végrehajtani és legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította az V. r. vádlott által
2. szeptember
3. napjától
4. szeptember
5. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. [12] A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztálya által lefoglalt és tárgynyilvántartásba vett, az összesített bűnjeljegyzék
6. tételszáma alatti gépjármű típus gépkocsira,
7. tételszám alatti gépjármű típus2 rendszámnélküli gépkocsira,
8. tételszám alatti gépjármű típusa indítókulcsra, valamint ezt meghaladóan 2.950.000.-Ft erejéig az V. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el. Elrendelte a Debreceni Járásbíróság 45.B.103/2018/
9. számú ítéletével kiszabott 2 év, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 8 végrehajtásában 4 év próbaidőre felfüggesztett börtön fokozatú szabadságvesztés végrehajtását. [13] Kötelezte vádlott5 V. r. vádlottat, hogy fizessen meg magánfél1 részére 70.080.-Ft kártérítést. [14] vádlott6 VI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
10. §

(2)bekezdés 6. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont,

(5)bekezdés b) pont] - (B/IV/2.), folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/II/1.,

1. és 4.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
2. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/III.), folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d),

1. h)és
2. i)pont] - (B/I.), emberkereskedelem bűntettében [Btk. 192. §

(2)bekezdés 6. fordulat,

(3)bekezdés c),

1. h)és
2. i)pont] - (B/V.), garázdaság vétségében [Btk. 339. §

(1)bekezdés] - (B/II/3b), bűnsegédként elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. d)pont] - (B/II/5.), bűnsegédként elkövetett rongálás vétségében [Btk. 371. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont] - (B/II/5.), társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében [Btk. 164. §

(2)bekezdés,

(4)bekezdés a) pont] - (B/II/3a.). [15] Ezért vádlott6 VI. r. vádlottat halmazati büntetésül 7 év szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a VI. r. vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A szabadságvesztés büntetésbe beszámította a VI. r. vádlott által

1. szeptember
2. napjától
3. november
4. napjáig előzetes fogvatartásban töltött időt. [16] A Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóság Vizsgálati Osztálya által lefoglalt és tárgynyilvántartásba vett, az összesített bűnjeljegyzék
5. tételszám alatti gépjármű típusa 320D gépkocsira, valamint
6. tételszám alatti 2 db gépjármű típusa indítókulcsra,
7. tételszám alatti 1 db törzskönyvre, valamint ezt meghaladóan 4.205.000.-Ft erejéig a VI. r. vádlottal szemben vagyonelkobzást rendelt el. [17] vádlott7 VII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettében [Btk.
8. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] - (B/II/1.,

1. és 4.), társtettesként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. tétel] (D/a), felbujtóként elkövetett hamis tanúzás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés

1. tétel] - (D/b), 2 rb. bűnsegédként elkövetett hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. tétel] - (D/c). [18] Ezért vádlott7 VII. r. vádlottat halmazati büntetésül 3 év 6 hónap szabadságvesztésre és mellékbüntetésül 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést börtönben rendelte végrehajtani azzal, hogy a VII. r. vádlott legkorábban a kiszabott szabadságvesztés büntetés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [19] vádlott8 VIII. r. vádlottat bűnösnek mondta ki 4 rb. folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett kerítés bűntettében [Btk.
2. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/I/1., A/II., A/III/1.; A/IV/1.), bűnsegédként elkövetett kerítés bűntettében [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] - (A/VI/2.), bűnsegédként elkövetett hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk. 276. §

(1)bekezdés

1. tétel] - (C/b). [20] Ezért a VIII. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év 6 hónap szabadságvesztésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. A szabadságvesztést Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 9 börtönben rendelte végrehajtani. A kiszabott szabadságvesztés végrehajtását 3 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a VIII. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [21] vádlott10 X. r. vádlottat bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett kényszerítés hatósági eljárásban bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. tétel] (D/a), felbujtóként elkövetett hamis tanúzás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés,

(4)bekezdés

1. tétel] - (D/b). [22] Ezért vádlott10 X. r. vádlottat halmazati büntetésül 1 év szabadságvesztésre ítélte, a szabadságvesztés végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította, hogy a X. r. vádlott a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a kiszabott szabadságvesztés kétharmad része kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. [23] vádlott11 XI. r. vádlottat bűnösnek mondta ki hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. tétel] – (E) és felbújtóként elkövetett hamis tanúzásra felhívás bűntettében [Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. tétel] - (E). [24] Ezért a bíróság vádlott11 XI. r. vádlottat 2 év időtartamra próbára bocsátotta. [25] sértett1, sértett2, sértett3, sértett4, sértett5 által sérelemdíj megfizetése iránt bejelentett polgári jogi igény érvényesítését egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett az eljárás során lefoglalt és az összesített bűnjeljegyzék 121., 1., 3., 23., 2., 4-8., 11., 13-18., 2022., 61., 64-73., 81-93., 107-
2. alatti bűnjeleket elkobozta, míg a 9., 12., 24-25., 29-37., 4045., 74-75., 80., 79.,
3. tételszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte vádlott1 I. r. vádlottnak. A
4. tételszám alatti 1 db Notebook lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte az I. r. vádlottnak azzal, hogy visszatartotta a vele szemben megállapított vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására. A
5. tételszám alatti adásvételi szerződést kiadni rendelte a II. r. vádlottnak, a 123., 125.,
6. tételszám alatti mobiltelefon, személygépjárművek és forgalmi engedélyek (
7. tételszámú is) lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte vádlott3 III. r. vádlottnak azzal, hogy a vele szemben megállapított vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására visszatartotta. A
8. tételszám alatti SIM kártya lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte a III. r. vádlottnak, a 104-
9. tételszám alatti mobiltelefonok és tablet lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte V. r. vádlottnak azzal, hogy a kiadni rendelt bűnjeleket visszatartotta az V. r. vádlottal szemben megállapított vagyonelkobzás és bűnügyi költség biztosítására. A 97-
10. tételszám alatti zálogjegyek lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte az V. r. vádlottnak, a
11. tételszám alatti mobiltelefon lefoglalását megszüntette és kiadni rendelte név vagyoni érdekeltnek, a 10., 7678.,
12. tételszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és az iratoknál történő kezelését rendelte el, míg a 111-
13. és
14. tételszám alatti bűnjelek lefoglalását megszüntette és elrendelte azok megsemmisítését. [26] Az eljárás során összesen felmerült 12.244.249.-Ft bűnügyi költségből a vádlottakat külön-külön és egyetemlegesen kötelezte azok megfizetésére. [27] Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést jelentett be az ügyészség: vádlott1 I. r. vádlott terhére részbeni megalapozatlanság miatt, eltérő tényállás és jogi minősítés megállapítása, vádlott2 II. r. vádlott terhére részbeni megalapozatlanság miatt, eltérő tényállás és jogi minősítés megállapítása, valamint hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 10 vádlott3 III. r. vádlott terhére részbeni megalapozatlanság miatt eltérő tényállás és jogi minősítés megállapítása, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, továbbá a pénzbüntetés egy napi tételének nagyobb összegben való megállapítása, id. vádlott4 IV. r. vádlott terhére részbeni megalapozatlanság miatt eltérő tényállás és jogi minősítés, valamint további 1 rb. a Btk.
15. §

(2)bekezdésébe ütköző és a

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pontja szerint minősülő bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett emberkereskedelem bűntettében való bűnösség megállapítása, vádlott5 V. r., vádlott6 VI. r. és vádlott7 VII. r. vádlottak terhére részben eltérő jogi minősítés, vádlott8 VIII. r. vádlott terhére részbeni megalapozatlanság miatt eltérő tényállás és jogi minősítés megállapítása, valamint hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, a végrehajtás próbaidőre történő felfüggesztésének mellőzése, vele szemben közügyektől eltiltás alkalmazása, vádlott10 X. r. vádlott terhére a Be. 583. §

(3)bekezdés b) pontja és a

(4)bekezdése alapján anyagi jogszabálysértés miatt, a végrehajtási fokozat börtönben való megállapítása végett. [28] Fellebbezett továbbá vádlott1 I. r. vádlott minden tekintetben, a bűnösség megállapítása miatt és a büntetés enyhítése végett is, vádlott1 I. r. vádlott védője valamennyi tényállás vonatkozásában elsődlegesen felmentés, ezen túlmenően az emberkereskedelem vonatkozásában eltérő tényállás, illetőleg minősítés megállapítása, továbbá a kiszabott büntetés enyhítése végett, vádlott2 II. r. vádlott részben téves ténymegállapítás és minősítés miatt sértett6 és sértett7 vonatkozásában a személyi szabadság korlátozás téves ténymegállapítása miatt és enyhítésért, továbbá a személyi szabadság korlátozása, a kényszerítés és a hamis tanúzásra felhívás miatt is, vádlott2 II. r. vádlott védője az emberkereskedelem bűntette vonatkozásában eltérő tényállás és eltérő minősítés mellett felmentésért, a személyi szabadság megsértésének bűntette, a kényszerítés bűntettének kísérlete és a hamis tanúzásra felbujtás bűntette miatt ugyancsak felmentésért, vádlott3 III. r. vádlott felmentés érdekében, sértett6-tal és sértett7-tel kapcsolatban egyrészt felmentés végett és téves minősítés miatt is, vádlott3 III. r. vádlott védője elsődlegesen a tényállás téves megállapítása és felmentés érdekében valamennyi vádpontra vonatkozóan, másodlagosan sértett6 kapcsán téves jogi minősítés miatt, harmadlagosan a büntetés enyhítése érdekében, a szabadságvesztés tartamának mérséklése, a belső arányosság megsértése miatt, a pénzbüntetés enyhítése, a vagyonelkobzás és járművezetéstől eltiltás mellőzése, valamint a bűnügyi költség mérséklése tekintetében is. Álláspontja szerint kétséget kizáró módon a vagyonelkobzással érintett összegek nem nyertek bizonyítást, id. vádlott4 IV. r. vádlott minden tekintetben, a bűnösség megállapítása miatt és a büntetés enyhítése érdekében is, id. vádlott4 IV. r. vádlott védője a teljes tényállás vonatkozásában a IV. r. vádlott elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában való felmentése érdekében, harmadlagosan a kiszabott büntetés enyhítése céljából, vádlott5 V. r. vádlott elsődlegesen felmentésért bűncselekmény hiányában, illetve bizonyítottság hiányában, harmadlagosan eltérő minősítés és enyhítés érdekében, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 11 vádlott5 V. r. vádlott védője az összes vádpont tekintetében elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában felmentésért, harmadlagosan eltérő tényállás és eltérő minősítés megjelölése mellett a büntetés enyhítése végett, vádlott6 VI. r. vádlott elsődlegesen felmentésért bűncselekmény hiányában, harmadlagosan eltérő minősítésért és enyhítésért, vádlott6 VI. r. vádlott védője valamennyi vádpont tekintetében elsődlegesen bűncselekmény hiányában történő felmentésért, másodlagosan bizonyítottság hiányában történő felmentésért, harmadlagosan pedig eltérő tényállás megállapítása végett, továbbá enyhítésért mind a kiszabott szabadságvesztés tartama, mind pedig a közügyektől eltiltás tartama tekintetében, vádlott7 VII. r. vádlott védője valamennyi vádpont vonatkozásában elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában felmentésért, továbbá a büntetés enyhítése érdekében az eltérő tényállásra tekintettel, vádlott11 XI. r. vádlott védője eltérő tényállás megállapítása, elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan bizonyítottság hiányában való felmentés végett, a bizonyítási indítványok elutasítása miatt, azok foganatosítása érdekében, a XI. r. vádlottat terhelő bűnügyi költség mérséklése céljából is. [29] Az ügyészség fellebbezésének indokolásában az ítéleti tényállás több ponton való kiegészítését és az elsőfokú bíróság által kerítés bűntettének minősített cselekményeknek emberkereskedelem bűntetteként minősítését indítványozta valamennyi érintett vádlott esetében. Álláspontja szerint a megállapított tényállás alapján indokolt a IV. r. vádlott bűnösségének további 1 rb. emberkereskedelem bűntettében való megállapítása. Utalt arra is, hogy a II. és a III. r. vádlott által sértett 7 és sértett6 sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntette személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetettnek, illetve sértett6 sértett sérelmére elkövetett cselekmény a sértett sanyargatásával elkövetettnek minősül. Kifejtette, hogy az V. r. vádlott terhére a sértett5 sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény kapcsán az erőszakkal és a sértett sanyargatásával elkövetés, mint minősítő körülmény is megállapítható. Ugyancsak a sértett sanyargatásával elkövetettnek minősül álláspontja szerint az I., a IV., az V., a VI. és a VII. r. vádlottaknak sértett3 sérelmére elkövetett bűncselekménye. A súlyosabb minősítésre figyelemmel a II., a III. és a VIII. r. vádlottak büntetését és mellékbüntetését aránytalanul enyhének ítélte, erre figyelemmel azok súlyosítását indítványozta. Észrevételezte, hogy az elsőfokú bíróság elmulasztotta megállapítani a vádlott10 X. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatát. [30] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.350/2021/83. számú indítványával az ügyészség által bejelentett fellebbezést és annak indokolását módosított tartalommal akként tartotta fenn, hogy id. vádlott4 IV. r. vádlott bűnösségének további 1 rb., a név2 sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntettében való megállapítására irányuló indítványt mellőzte, egyben ezen bűncselekmény vonatkozásában a IV. r. vádlott bizonyítottság hiánya okából való felmentését indítványozta. Nem tartotta fenn továbbá az sértett6 sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntette vonatkozásában a sértett sanyargatásával elkövetés megállapítását célzó ügyészi fellebbezést, illetve vádlott5 V. r. vádlott terhére a sértett5 sértett sérelmére elkövetett emberkereskedelem bűntettének erőszakkal elkövetettkénti megállapítására irányuló részében sem. [31] Egyebekben az ügyészség által bejelentett fellebbezést és annak indokolását fenntartotta. Eljárási szabálysértésre, az elsőfokú ítélet II. r. vádlott személyi körülményeinek helyesbítésére, a tényállás kiegészítésére és helyesbítésére tett észrevételeket. Részletesen kifejtett álláspontja szerint tévesen minősítette az elsőfokú bíróság az I., II. r., valamint Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 12 részben a III., a IV. és a VIII. r. vádlottak által az ítéleti tényállás A/I-A/X. pontjaiban írt, tanú1, a 2. számú tanú, tanú3, sértett 7, sértett11, név2, sértett8, sértett2 és sértett9 sértettek sérelmére elkövetett cselekményeket kerítés bűntettének, mert a helyes minősítés emberkereskedelem bűntette, az sértett6 sérelmére elkövetett cselekmény kivételével. [32] Az ítéleti tényállás A/VII/3. pontjában írt cselekmény kapcsán kifejtette, hogy helytállóan állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a IV. r. vádlott cselekvősége kétséget kizáróan nem állapítható meg név2 sértett prostitúciós tevékenysége kapcsán, ezért ezzel összefüggésben nem tartotta fenn az ügyészi fellebbezést. Ugyanakkor kifejtette, hogy mivel az ügyészség ezzel a cselekménnyel is megvádolta id. vádlott4 IV. r. vádlottat, az anyagi halmazatra figyelemmel az elsőfokú bíróságnak - a saját álláspontját követve - e részben bizonyítottság hiányában felmentő rendelkezést kellett volna hoznia. [33] Álláspontja szerint tévedett ugyanakkor a törvényszék, amikor az ítéleti tényállás A/5. pontja alatti cselekményeket arra hivatkozással nem minősítette személyi szabadságától megfosztott személyek sérelmére elkövetettnek, hogy sértett 7 és sértett6 sértettek bezárása nem közvetlenül a sértettek prostitúciós munkáltatásával függött össze. Mivel a II. és III. r. vádlottak azért zárták be a sértetteket, mert tartottak attól, hogy másnak a szervezésében kívánják folytatni a prostitúciót, majd miután a vádlottak visszatértek, a sértetteknek tovább kellett folytatniuk a munkát. Erre figyelemmel sértett6 és sértett 7 sértettek sérelmére a II. és III. r. vádlottak által elkövetett bűncselekmények minősítése helyesen: 2-2 rb. emberkereskedelem bűntette [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont]. [34] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség nem tartotta fenn az sértett6 sérelmére megvalósított cselekménnyel összefüggésében a sértett sanyargatásával elkövetettnek minősítésre irányuló indítványt, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság meggyőzően indokolta meg, hogy az miért nem minősül akként. [35] A fellebbviteli főügyészség indítványában részletezettek szerint tévedett azonban a törvényszék, amikor a sértett5 sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a sértett sanyargatásával elkövetést nem rótta az V. r. vádlott terhére, mivel sértett5 és sértett3 sértettek folyamatosan csak nyugtató hatású gyógyszerek szedése mellett voltak képesek elviselni a prostitúciós tevékenység folytatásával járó lelki és fizikai megterhelést, amit az I. r. vádlott biztosított számukra és arról a IV., V., a VI. r., és sértett3 sértett esetében a VII. r. vádlott is tudomással bírt. Ezen körülmény a nézete szerint, önmagában elegendő a sértettek sanyargatásával történt elkövetés megállapítására. [36] Mivel álláspontja szerint nem állapítható meg minden kétséget kizáróan az V. r. vádlott terhére az, hogy sértett5 sértett VI. r. vádlott általi bántalmazásával tisztában lett volna, ezért ennek kapcsán az V. r. vádlott terhére az erőszakkal történt elkövetés megállapítását célzó ügyészi fellebbezést sem tartotta fenn. [37] Az ítéleti tényállás B/II/3/a. pontjában írt könnyű testi sértés bűntettével valóságos halmazatban megállapított B/II/3/b. pont alatti cselekmény miatt a garázdaság vétségének is megállapítása és a VI. r. vádlott terhére rovása során is tévedett megítélése szerint a törvényszék, a garázdaság szubszidiárius jellegéből következően. A VI. r. vádlott cselekménysorozata térben és időben összekapcsolódó, azonos motivációjú részcselekményekből állt össze és a VI. r. vádlott az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettét nem a garázdaság vétségétől elkülönülten, hanem azzal egyidejűleg valósította meg, ezért a garázdaság vétsége beolvad a súlyosabban büntetendő testi sértés bűntettébe a fellebbviteli főügyészség indítványában részletesen kifejtettek szerint. [38] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség a bűnösségi körülményekre tett észrevételei mellett összességében az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezések folytán Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 13 felülbírált része megváltoztatását, vádlott1 I. r. vádlott 9 rb. folytatólagosan – nyolc esetben társtettesként – elkövetett kerítés bűntettének minősített cselekményeit [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] – (A/I/2-3., A/II., A/III/2-3., A/IV/

1. és 4., A/VI/1., A/VII/3., A/IX. és A/X. pont) 9 rb. folytatólagosan – nyolc esetben társtettesként – elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősítését [Btk.
2. §

(2)bekezdés - nyolc esetben –

1. fordulat, - öt esetben –
2. fordulat és
3. fordulat,

(3)bekezdés – nyolc esetben –

1. h)és
2. i)pont], az I. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntetteként értékelt cselekményét (B/III. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont szerint, továbbá a folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntetteként értékelt cselekményét (B/II/1-2. és 4. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 2., 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c),

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, [39] vádlott2 II. r. vádlott 9 rb. folytatólagosan – nyolc esetben társtettesként – elkövetett kerítés bűntettének minősített cselekményeinek [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] – (A/I/1-

1. és 4., A/II., A/III/1-2., A/IV/1-3.,
2. és A/V., A/VI., A/VII/3., A/VII/1-3., A/VIII. és A/IX. pont) 9 rb. folytatólagosan – nyolc esetben társtettesként – elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősítését [Btk.
3. §

(2)bekezdés – kettő esetben –

1. fordulat – nyolc esetben –
2. fordulat és
3. fordulat,

(3)bekezdés – nyolc esetben –

1. h)pont és
2. i)pont, egy esetben

(4)bekezdés b) pont], a II. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntetteként minősített cselekményét (A/V. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, [40] a vádlott3 III. r. vádlott 3 rb. folytatólagosan, társtettesként elkövetett kerítés bűntettének minősített cselekményeinek [Btk. 200. §

(1)és

(3)bekezdés] – (A/I/4., A/IV/

1. és A/V., A/VII/2.) 3 rb., folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősítését [Btk.
2. §

(2)bekezdés – kettő esetben –

1. fordulat,
2. és
3. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont, egy esetben

(4)bekezdés b) pont, a III. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősített cselekményének (A/V. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont, 4. bekezdés
3. b)pont szerinti minősítését, a II. és III. r. vádlott bűnösségének 2 rb. társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében [Btk. 194. §

(1)bekezdés] való megállapításának mellőzését, [41] id. vádlott4 IV. r. vádlott folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett kerítés bűntettének minősített cselekményének (A/VII/3.) folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősítését [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont], a IV. r. vádlott 1 rb. társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] (A/VII/3.) vádja alóli felmentését, [42] vádlott5 V. r. vádlott bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntettének értékelt cselekményének (B/I. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 8. fordulat,

(3)bekezdés c), d),

1. h)és
2. i)pont szerinti minősítését, [43] az I. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének értékelt cselekményének (B/II//1-2. és 4. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, [44] a IV. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének értékelt cselekményének (B/II/2. és 4. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 14 [45] az V. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének értékelt cselekményének (B/II/1-2. és 4. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulata,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, [46] vádlott6 VI. r. vádlott folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett emberkereskedelem bűntettének értékelt cselekménye (B/II/2. és 4. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, [47] a VI. r. vádlott bűnösségének garázdaság vétségében [Btk. 339. §

(1)bekezdés] – (B/II/3.b.) való megállapításának mellőzését, [48] vádlott7 VII. r. vádlott folytatólagosan, társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének értékelt cselekményének (B/II/1-2. és 4. pont) a Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont szerinti minősítését, [49] vádlott8 VIII. r. vádlott 5 rb. – négy esetben folytatólagosan – bűnsegédként elkövetett kerítés bűntettének minősített cselekményének 5 rb. – négy esetben folytatólagosan – társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősítését [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7. fordulat,

(4)bekezdés

1. h)és
2. i)pont], [50] vádlott2 II. r., vádlott3 III. r. és vádlott8 VIII. r. vádlottakkal szemben kiszabott szabadságvesztés, valamint a II. r. és III. r. vádlottakkal szemben kiszabott közügyektől eltiltás tartamának, a III. r. vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés egy napi tétele összegének súlyosítását, [51] a VIII. r. vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezés mellőzését, a VIII. r. vádlott közügyektől eltiltásra is ítélését, [52] a vádlott10 X. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés börtönben végrehajtani rendelését, [53] a II. r. vádlott esetében a beszámítás során egy nap szabadságvesztésnek öt nap bűnügyi felügyeletben töltött időnek megfelelés megállapítását, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének az I., II., III., IV., V., VI., VII., VIII., X. és XI. r. vádlott vonatkozásában helybenhagyását indítványozta azzal, hogy az I., IV., V. és VI. r. vádlottak tényleges tartózkodási helyének kézbesítési címként való feltüntetését mellőzze az ítélőtábla. [54] vádlott1 I. r. vádlott a fellebbezésének írásbeli indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú ítélet tényállásában foglaltak nem egyeznek a tanúvallomásokkal. sértett10 sértett azt állította, hogy nem ismeri a családjukat, így kifogásolható, hogy terhükre a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére megvalósult bűncselekmény miatt vonták felelősségre. Álláspontja szerint sértett3 és tanú4 tanúk vallomásai egymásnak ellentmondóak, sértett3 tanú szavahihetősége megkérdőjeleződött. Álláspontja szerint az általuk többször indítványozott szembesítések, illetve poligráfos vizsgálat lefolytatása elengedhetetlen lett volna. Továbbra is indítványozta a 2. számú és a további „védett” tanúk feloldását és szembesítését azon személyekkel, akik többször ellentmondó vallomást tettek és a mai napig végeznek prostitúciós tevékenységet. Hivatkozott arra, hogy az eljárás során lefoglalt aranytárgyak és pénz eredetét igazolták. Az enyhítő körülmények körében nyomatékkal indítványozta figyelembe venni, hogy az előzetes fogvatartás alatt példamutató magatartást tanúsított, illetve a fennálló betegségeit. [55] vádlott1 I. r. vádlott védője a másodfokú eljárásban írásban részletesen indokolta a fellebbezést. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, illetve a tényállás részletei több helyen Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 15 felderítetlenek, több tanúvallomás az eljárásban bizonyítékként nem használható fel, mivel a tanúk nem szavahihetőek, vagy más egyéb okból voltak olyan állapotban, hogy értékelhető tanúvallomást nem tudtak adni. Ezen kívül a tényállás részben hiányos, részben felderítetlen és az elsőfokú bíróság a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint az I. r. vádlott felmentésének vagy részbeni felmentésének, illetve az eljárás megszüntetésének vagy részbeni megszüntetésének van helye. A jelen ügy megalapozatlansága, illetve részbeni megalapozatlansága leginkább abban rejlik az I. r. vádlott vonatkozásában, hogy a védelmét alátámasztó indítványait elutasították, emellett az aggályos tanúvallomásokat bizonyítékként értékelték. sértett3 tanú a nyomozóhatóság előtt, illetve a bíróság előtt is következetlen és összehangolatlan vallomást tett. A tanú az elsőfokú bírósági eljárásban előterjesztett és tárgyaláson ismertetett írásbeli vallomása mind szóhasználatában, mind írásképében eltérő, amely alapján arra lehet következtetni, hogy a nyilatkozat egyszerre több személytől származik, erre figyelemmel álláspontja szerint sértett3 tanúvallomása az ügyben bizonyítékként nem értékelhető és indítványozta, hogy az ítélőtábla azt a bizonyítékok körében zárja ki. [56] Kifogásolta a védő azt is, hogy a védelem többszöri bizonyítási indítványa ellenére a releváns, különleges bánásmódban részesült tanúk szembesítésére nem került sor, ezért a vádlott védelemhez való joga sérült, mivel egy esetleges eredményes szembesítés a felelősségét enyhíthette vagy kizárhatta volna. E körben utalt arra is, hogy a tanúk tárgyaláson tanúsított magatartása nem jellemezhető úgy, hogy a terheltek jelenlétében szorongtak vagy féltek volna. Hivatkozott több olyan tanú vallomására is, akik szembesítésére a védelmi indítványok ellenére nem kerülhetett sor, így tanú4 és magánfél1 tanúk szembesítésére, tanú5 és az édesanyja vallomásai közötti ellentmondások tisztázására, sértett3 és tanú5 szembesítésére sem került sor, holott az ügyre vonatkozóan lényeges kérdések tisztázása érdekében indokolt lett volna. Ugyanígy az I. r. vádlott poligráfos vizsgálatára, a receptek felírása vonatkozásában írásszakértői vizsgálat elrendelésére, illetve a rosszlányok.hu vezetőjének tanúkénti kihallgatására sem kerülhetett sor. [57] Utalt arra is, hogy a sértettek a vádbeli időszakot megelőzően is aktív prostitúciós tevékenységet folytattak pénzkereseti lehetőségként, így őket nem kellett kényszeríteni a prostitúciós tevékenység folytatására. Hangsúlyozta, hogy az I. r. vádlott főnöki, vezetői szerepet nem töltött be a cselekményekben, a II. r. vádlott is utalt vallomásában arra, hogy az I. r. vádlott a szervezésben nem volt a segítségére, illetve pénzt sem adott a szervezési tevékenységéért. A meghallgatott tanúk is az I. r. vádlottat nem vezetőnek vagy szervezőnek, hanem jószívű, odaadó asszonyként jellemezték. Hivatkozott arra is, hogy nem került kártérítési igény bejelentésre az I. r. vádlottal szemben a tanúk részéről. Amennyiben az I. r. vádlott a jelentős összegekből részesült volna, akkor az életkörülményeiben jelentős változás történt volna. Ezzel szemben nem élt nagylábon, tartozásai voltak. Jövedelme származott ugyanakkor otthondolgozási, illetve ápolási díjból, állattartásból, amit felvételek, illetve iratok is bizonyítanak. A család egzisztenciája a házastársa nyugdíjával kiegészítve biztosított volt. [58] Az I. r. vádlott vonatkozásában a legsúlyosabb büntetési tétellel fenyegetett emberkereskedelem bűntette tekintetében előadta, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján annak megvalósulása kétséget kizáróan nem igazolható, feltételezéseken alapszik, az ügyben meghallgatott sértett10, valamint sértett3 sértettek vallomásán alapszik, akik egymás unokatestvérei, így fennáll az összebeszélés lehetősége is, az I. r. vádlott által csatolt fényképés videofelvételek cáfolták azt, hogy sértett3 bármilyen kényszer vagy fenyegetés hatása alatt lett volna. [59] Utalt a védő arra is, hogy az eljárás során lefoglalt gépjármű típus és gépjármű típusa típusú személygépjárműveknek az esetleges bűncselekmények elkövetéséhez Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 16 nem volt köze, illetve a lefoglalt mobiltelefonok adataival összefüggésben sem lehet teljes bizonyossággal azt megállapítani, hogy azok a tényállásbeli cselekményekhez kötődnének. [60] A rongálás és garázdaság vonatkozásában az I. r. vádlott vallomása szerint vele szemben magánfél1 lépett fel támadólag, melynek során az I. r. vádlott maradandó sérülést is szenvedett. A büntetés enyhítése körében nyomatékkal indítványozta figyelembe venni azt, hogy az I. r. vádlott a cselekmény elkövetésekor egy kiskorú gyermek és egy súlyosan beteg nagykorú gyermek ellátásáról gondoskodott, kiemelten rossz egészségi állapotát és a jelentős időmúlást, valamint, hogy azon cselekmények, amelyek elkövetését beismerte, azt megbánta. [61] vádlott2 II. r. vádlott a fellebbezését írásban indokolta a másodfokú eljárásban, amelyben tárgyalás tartását indítványozta és három videofelvétel lejátszása kapcsán bizonyítási indítványt terjesztett elő. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az A/V. tényállási pontban tévesen emberkereskedelem bűntettét állapította meg terhére, holott legfeljebb a kerítés bűncselekményét lehetett volna megállapítani, mivel az emberkereskedelem törvényi tényállásának nem minden eleme teljesült ahhoz, hogy ítéleti bizonyossággal azt meg lehessen állapítani. Erre figyelemmel az elsőfokú ítélet esetében joghátrány elszenvedéséhez vezetett az anyagi jog megsértésével, ezért álláspontja szerint az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása szükséges. Hiányolta, hogy nem került beszerzésre a sértett7 tanúvallomása szerinti bezárása során történt telefonbeszélgetések kapcsán a híváslista, amelyre nézve bizonyítási indítványt terjesztettek elő, de az nem teljesült. sértett7 ugyanis azt állította, hogy a II. r. vádlott az anyját hívta és az anyját fenyegette, ezzel ellentétben a tanú anyja, tanú6 vallomásában akként nyilatkozott, hogy nem beszélt a II. r. vádlottal telefonon. Hiányolta, hogy a törvényszék a C.
3. a)és C.
4. b)tényállási pontok kapcsán nem indokolta meg, hogy milyen bizonyítékokat vett figyelembe a bűnösség megállapítása során. [62] Indítványozta, hogy az ítélőtábla ne adjon helyt a fellebbviteli főügyészség indítványának az elsőfokú bíróság által kerítés bűntettének minősített cselekmények kapcsán az emberkereskedelem bűntettévé minősítő indítványnak, mivel esetében a sértettek nem voltak vele függő viszonyban sem érzelmileg, sem anyagilag nem voltak kiszolgáltatva neki. Önkéntesen nyújtottak szexuális szolgáltatásokat, ennek végzése során szabadságot élveztek, a kapott pénzbeli ellenszolgáltatás 50%-át felajánlották a logisztikai segítségnyújtásért cserébe, míg a többit megtartották és a saját céljaikra fordították. A sértettek már az ismeretségük előtt is folytatták a prostitúciós tevékenységüket, mindig volt pénzük, divatosan öltözködtek, drága ékszereket viseltek, amelyek nem keltették benne azt a látszatot, hogy kiszolgáltatott helyzetben lettek volna. Önkéntesen, önszántukból keresték meg azzal, hogy prostituáltként dolgoznak, vagyis nem a kilátástalan helyzetből való kiutat keresve, hanem azért, mert „luxusabb” életvitelre vágytak az egyébként is fényűzőnek mondható életszínvonalukhoz képest. Az elsőfokú ítélet [84] bekezdésében tett azon megállapítással, hogy sértett6 sértett kiszolgáltatott helyzetével tisztában volt, álláspontja szerint feltételezésen alapszik, mivel város neveon találkozott vele, ahol azt állította sértett7, hogy az apósa a férje, aki nagyon szereti és megad neki mindent, mert jómódú. [63] Kifogásolta, hogy az elsőfokú eljárásban a híváslisták lekérdezését, az egyenlegfeltöltési adatok, ambuláns lapok beszerzésére irányuló indítványait elutasították, az elsőfokú bíróság nem oldotta fel az egyes tanúk vallomása közötti ellentmondásokat. Bizonyítási indítványaként a három videofelvétel lejátszását indítványozta, amelyben sértett7 és az édesanyja a világhálón veszekedés közben elszólják magukat, hogy miért is történt a feljelentés és az alaptalan vádak. Egy másik videón 2019. június 26. napján 18 óra 22 perckor együtt grilleznek, amellyel azt kívánja cáfolni, hogy a sértett június 26. napján 13 órától 22 óráig be lett volna zárva. Hivatkozott továbbá arra, hogy amióta bűnügyi felügyelet alatt áll, Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 17 minimum öt további személyt gyanúsítottak meg ugyanilyen bűncselekménnyel ártatlanul, amelyről ugyancsak videofelvétel áll rendelkezésre, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy sértett7 és az édesanyja mindenkit „zsarolnak”. [64] Osztotta a fellebbviteli főügyészség indítványát a korábbi büntetéseire vonatkozó rész mellőzése vonatkozásában. Az enyhítő körülmények körében hangsúlyozta, hogy súlyos krónikus beteg édesapja ápolását látja el, részbeni beismerő vallomását, valamint a tartós betegségeit. [65] vádlott2 II. r. vádlott védője a fellebbezés írásbeli indokolásában részletesen kifejtette az elsőfokú ítélet tényállásának helyesbítésére irányuló indítványait, mivel álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a II. r. vádlott cselekvőségére és a sértettek helyzetére vonatkozó ténymegállapításokat következetlenül, és ezáltal a jogi minősítéssel kapcsolatos indokolásával ellentétesen használta azokat a releváns fogalmakat, amelyek a tényállás szempontjából jelentősek. [66] Eszerint mellőzni kell a [47] bekezdésből azt a részt, hogy a sértetteknek nem volt más lehetőségük a pénzszerzésre, és az erről tudomással bíró II. r. vádlott a sértetteket kizsákmányolás céljából szállíttatta Magyarország több településére, mivel álláspontja szerint a sértettek általában önként jelentkeztek nála más tevékenység végzésére, és kétséget kizáróan megállapítható, hogy a sértettek ezt megelőzően is prostitúciós tevékenységet végeztek, magasabb kereseti lehetőség reményében jelentkeztek a II. r. vádlottnál. Ezért tényállásként az állapítható meg, hogy „…nehéz anyagi helyzetben lévő nők prostitúciós tevékenységének megszervezése, irányítása fejében” fejtette ki a tevékenységét. Tényállásként nem állapítható meg az, hogy a sértetteknek nem volt más lehetőségük pénzszerzésre, így ez a megállapítás mellőzendő. Ekként az [55] bekezdés második mondata helyesen: „a sértettek a II. r. vádlott által megszabott feltételeket elfogadták”. Ezzel összefüggésben a harmadik mondat „erről tudomással bíró” része mellőzendő, a „kizsákmányolás céljából” célzat pedig „haszonszerzés céljából” megfogalmazásra módosítandó. [67] A [48] bekezdés utolsó mondatát akként indítványozta helyesbíteni, hogy a VIII. r. vádlott tudomással bírt arról, hogy a sértettek szállítása prostitúció végzése céljából és kiszolgáltatott helyzetük felhasználásával, előnyszerzés érdekében történt, a kiemelt mondatrészt mellőzni kell, mivel ez szintén az emberkereskedelem kizsákmányolási célzatával egyenlő. [68] a [49] bekezdés első mondata álláspontja szerint mellőzendő, mivel a [109] bekezdésben foglaltak ezzel ellentétes tartalmúak. A [47] bekezdésnél írottak okán a [49] bekezdés második mondatából is mellőzendő a kizsákmányolási cél, helyette a haszonszerzési cél alkalmazandó. [69] Az [52] bekezdésből is mellőzni kell álláspontja szerint a „kiszolgáltatott helyzet” megfogalmazását és az A/V. tényállási pontban írt „akaratának érvényesítésére nem képes” részt is mellőzni indítványozta, mivel arra vonatkozó szakértői vélemény nem készült sértett6 sértett vonatkozásában. Álláspontja szerint tanú7, a 2. számú tanú, tanú3, sértett 7, sértett4, név2, sértett8 és sértett2 sértettek esetében nem állapította meg az elsőfokú bíróság a kiszolgáltatott helyzetet, ehelyett az anyagi körülményeiket állapította meg. [70] Az emberkereskedelem bűntette vonatkozásában a fellebbezését akként tartotta fenn, hogy elsődlegesen a II r. vádlott felmentésére, másodlagosan az eltérő tényállás és minősítés megállapítása esetén kerítés bűntettének megállapítására és enyhébb büntetés kiszabására tartotta fenn. [71] Az emberkereskedelem bűntette vonatkozásában álláspontja szerint sértett6 vonatkozásában megállapított tényállásból helytelen jogi következtetést vont le a törvényszék és állapította meg a II. r. vádlott terhére az emberkereskedelem bűntettének elkövetését. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 18 Hivatkozott a BH2021. 7. 190. számú eseti döntésre az úgynevezett „telis” prostituálti minőség vonatkozásában, utalva arra, hogy a prostituált által megszerzett bevétel egészének elvétele esetén sem állapítható meg a kizsákmányolási célzat. [72] sértett6 sértett esetében az elsőfokú ítélet [737] bekezdésében kifejtett azon megállapítás, hogy „enyhe értelmi fogyatékossága és pszichés problémái miatt érdekérvényesítő képessége nem volt”, hivatkozott a Fővárosi Ítélőtábla Bf.365/2021/39. számú határozatára, amelyben kifejtésre került, hogy a mentális állapot önmagában legfeljebb akkor vetheti fel a kiszolgáltatott helyzetet, ha az elmebetegség, szellemi fogyatékosság kihat az elmeállapotra. Mivel ezek olyan kérdések, amelyekre kizárólag pszichiátriai vagy klinikai szakpszichológusi szakértői vizsgálattal lehet választ adni, ennek hiányában a tényállás részeként és a büntetőjogi minősítést megalapozó körülményként nem vehetők figyelembe. sértett6 sértett a II. és III. r. vádlottaknak kiszolgáltatott helyzetére nem vonható következtetés, mint ahogy arra sem, hogy az ő foglalkoztatása a kizsákmányolás megállapítására alkalmas. Utalt arra is a védő, hogy az ügyészi fellebbezés indokolásában megjelenő kiszolgáltatott helyzet értelmezése téves a szétesett családkép, a társadalom peremén billegő, az élethelyzetükből adódóan sodródó, könnyen befolyásolható, munkahellyel és jövedelemmel nem rendelkező nők, a valós választási lehetőség hiánya és az összegszerűség kapcsán. Így álláspontja szerint az ügyészi indokolás nem alkalmas a sértettek kiszolgáltatott helyzetének megállapítására. [73] A 2 rb. személyi szabadság megsértésének bűntette vonatkozásában hangsúlyozta, hogy e körben valamennyi tanúvallomást értékelte a törvényszék, ugyanakkor figyelmen kívül hagyta, hogy a vallomások elsősorban sértett 7 elmondásán és nem közvetlen tapasztaláson alapultak, illetve sértett 7 a tárgyaláson is bemutatott „live-videókon” láthatóan hajlamos az eseményekkel kapcsolatban azok tovább fűzésére, szinte öncélúan, csak a háborgás kedvéért felfokozott idegállapotának hosszas fenntartására. Ennek alátámasztására becsatolt egy videofelvételt is, amely 2019. június 26. napján készült város neveon, és amit a II. r. vádlott is előterjesztett, amely felvétel cáfolja azt, hogy a sértettek nem lehettek 22 óráig bezárva, hiszen a felvétel 18 óra 22 perckor készült, illetve a látható tevékenységből nyilvánvaló, hogy azt már időben korábban el kellett kezdeni, illetve sértett 7 viselkedéséből semmi nem utal a tényállásbeli eseményekre, nem látható feszültség, a II. és III. r. vádlottakkal szembeni neheztelés. [74] A kényszerítés bűntettének kísérlete és hamis tanúzásra felhívás bűntette vonatkozásában utalt arra, hogy kizárólagosan sértett 7 vallomását vette figyelembe, a telefonhívást alátámasztó híváslista adathiányát pedig nem értékelte a tanúvallomást gyengítő körülményként. Kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalás anyagává tett azon videofelvételek tartalmát, amelyek a hamis tanúzásra felhívás tényállásban írt időpontjában készültek nem értékelte, pedig az ellentétben áll a kényszerítés tényállásánál megállapítottakkal, mivel a sértetti oldalon látható fesztelen, a II. r. vádlottal való felhőtlen baráti viszonyt mutató magatartás egyértelműen cáfolja a fenyegetést, illetve a megfélemlített állapotot. Megjegyezte, hogy a felvételeken a VIII. r. vádlott nem szerepel, ekként az, hogy ezen cselekményeknél jelen lett volna, nem igazolható. Mindezekre figyelemmel álláspontja szerint a II. r. vádlott felmentésének van helye ezen cselekmények vádja alól. [75] A büntetés kiszabása körében az a körülmény, hogy a II. r. vádlott terhére rótt emberkereskedelem bűntette kétszeresen is súlyosabban minősül, álláspontja szerint a kétszeri értékelés tilalmába ütközik, mivel a törvényszék nem tárt fel olyan körülményt, amely a bűnszövetségben és üzletszerűen megvalósult elkövetés jelentős meghaladását jelentené. A súlyosító körülmények köréből a II. r. vádlott büntetett előéletének mellőzését indítványozta, mivel az már nem szerepel a nyilvántartásban. Minderre figyelemmel az időközben bekövetkezett időmúlásra is tekintettel a kiszabott büntetés enyhítését is indítványozta. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 19 [76] A VIII. r. vádlott javára fellebbezést nem jelentettek be, azonban az ügyészi fellebbezés okán a VIII. r. vádlott érdekében kiemelte, hogy esetében a felülbírálat terjedelme korlátozott, így az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás és minősítés az irányadó. Álláspontja szerint az ügyészség által indítványozott eltérő minősítés, azaz a kerítés helyett emberkereskedelem bűntettének megállapítása esetén sem indokolt a kiszabott büntetés súlyosítása. Utalt arra is, hogy a VIII. r. vádlott esetében a minősítés megváltoztatása járulékos jellegű, mivel a sértettek helyzetének eltérő értékeléséből és nem a vádlott többletcselekvőségének megállapításából következik. Mivel a megállapított tényálláson túl az eljárás során álláspontja szerint olyan adat nem merült fel, amely alapján meg lehetne állapítani, hogy a VIII. r. vádlott tudomással bírt volna a sértettek családi, anyagi helyzetéről, személyiségükről, bármilyen függőségi viszonyról, illetve nincs adat arra, hogy a sértettek és a II. r. vádlott közötti megállapodáskor jelen lett volna, vagy azok tartalmáról tudomással bírt volna, így a kiszolgáltatott helyzet megállapítása esetén sem lehet a terhére megállapítani azt, hogy arról tudomással bírt és annak ismeretében nyújtott szándékosan segítséget a cselekmények elkövetéséhez. [77] Az A/VI/2. tényállás kapcsán megjegyezte, hogy mivel a sértettek szállításában város neve2ig vett részt, azaz a cselekmény tényleges megvalósulásának helyétől többszáz kilométerre lévő településig jutott, ahonnan már mással utaztak tovább, így ezen tényállás kapcsán legfeljebb előkészületként értékelhető a cselekvősége a VIII. r. vádlottnak. [78] A büntetéskiszabási körülmények körében hivatkozott arra, hogy a VIII. r. vádlott esetében súlyosító körülményként a büntetett előélet kizárólag a hamis tanúzásra felhívás bűntetténél vehető figyelembe, mivel a kerítés bűntettének minősített cselekmények az elítélését megelőzően valósultak meg. [79] Mindezekre figyelemmel a VIII. r. vádlott vonatkozásában az elsőfokú ítéletet elsődlegesen II. r. vádlott2 hamis tanúzásra felhívás bűntette alóli felmentése esetén ugyanezen bűncselekmény vonatkozásában felmentését és a büntetés enyhítését indítványozta, ennek hiányában az elsőfokú ítélet VIII. r. vádlottra vonatkozó részének helybenhagyását indítványozta. [80] vádlott3 III. r. vádlott védője a másodfokú eljárásban a fellebbezésének részletes írásbeli indokolását előterjesztette. Ebben az elsőfokú ítéletet a III. r. vádlottra vonatkozó valamennyi tényállási pont esetében megalapozatlannak tartotta, amely megalapozatlanság álláspontja szerint az iratok tartalma, helyes logikai következtetések mellett kiküszöbölhető. Az elsőfokú ítélet [52] bekezdésében foglaltak tekintetében vitatta, hogy a sértettek vonatkozásában a kiszolgáltatott helyzet fennállása megállapítható lenne, mivel valamennyi sértettnek volt lehetősége más jellegű tevékenységet folytatni, a sértettek egy része ezzel a lehetőséggel próbált is élni, azonban a számukra a könnyű, lényegesen nagyobb bevételt generáló prostitúció volt a preferált munkavégzés. Álláspontja szerint a III. r. vádlott esetében az ítélet indokolása nem tartalmaz olyan okirati vagy tárgyi bizonyítékot, amely alkalmas lenne az ítéleti tényállás kétséget kizáró módon való alátámasztására, a telefonokon lévő adattartalom nem tartalmaz olyan üzenetet, képet, videót, amely bűncselekmény megvalósulása szempontjából összefüggésbe lenne hozható a III. r. vádlott személyével. Az A/1., A/IV-A/V. és C. tényállás vonatkozásában részletesen kifejtette, hogy az ítélet indokolásában foglaltak miért nem támasztják alá a III. r. vádlott cselekvőségei kapcsán az ítélet tényállásában foglaltakat. [81] Az eltérő jogi minősítésre irányuló fellebbezését sértett6 sértett tekintetében az elsőfokú ítélet [735] pontjában foglalt jogi érvelést tartotta helytállónak, azaz, hogy a terhére megállapított cselekmény nem meríti ki az elkövetéskor hatályos Btk. 192. §-ban nevesített emberkereskedelem bűntettét, a III. r. vádlott cselekvősége legfeljebb bűnsegédként Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 20 elkövetett kerítés bűntetteként értékelhető. A részletesen indokoltak szerint a sértettek sérelmére elkövetett és az elsőfokú ítélet [748] pontjában részletesen megjelölt bűncselekményeket álláspontja szerint a Btk. 14. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegédként állapítható meg a bűnössége, amennyiben ezen bűncselekményekben a III. r vádlott büntetőjogi felelőssége megállapítható, mivel kétséget kizáró módon csak az rögzíthető a III. r. vádlottal összefüggésben, hogy mivel volt jogosítványa, így sofőri feladatokat látott el. [82] Mivel az elsőfokú bíróság a vádlottak közül kizárólag a III. r. vádlott esetén találta a pénzbüntetés alkalmazásának feltételeit fennállónak, amit abból a szempontból tartott relevánsnak, hogy a III. r. vádlott vagyoni, jövedelmi viszonyai voltak rendezettnek tekinthetőek, így a III. r. vádlott nem volt és nincs a mai napig rászorulva arra, hogy az özvegyi nyugdíján és az általa végzett munkán felül bűncselekményből származó jövedelemre is szert tegyen. [83] A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezése körében az ítélet [772] bekezdésében felsorolt súlyosító körülmények közül a hosszú ideig a legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt állást a [773] bekezdésében szereplő enyhítő körülmények körében indítványozta értékelni, a bűnsegédi bűnrészességet enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni. Álláspontja szerint helyesen döntött úgy az elsőfokú bíróság, hogy eggyel enyhébb végrehajtási fokozatban rendelte el a III. r. vádlott szabadságvesztés büntetésének végrehajtását. Ezen kívül a pénzbüntetés napi tétel számának és az egy napi tétel összegének mérséklését és tízhavi részletfizetésben való meghatározását, a járművezetéstől eltiltás, mint nem kötelező rendelkezés mellőzését és a vagyonelkobzás mellőzését indítványozta, mivel álláspontja szerint nem bizonyítható, hogy a sértettektől származó pénzből a III. r. vádlott részesült. E körben észrevételezte, hogy az ítéletből hiányzik a III. r. vádlott vagyonelkobzásával kapcsolatos indokolás. [84] vádlott11 XI. r. vádlott védője a fellebbezésének részletes írásbeli indokolásában előadta, hogy az ítélet megalapozatlansága iratellenes ténymegállapítása, tényből tényekre történt helytelen következtetésre tekintettel az ítéleti tényállást az ítélőtábla a XI. r. vádlott vallomása alapján állapítsa meg. A büntetés kiszabása során a XI. r. vádlott javára enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni kedvező személyi körülményeit, betegségeit, a bűncselekmény elkövetése óta eltelt időt, kiskorú gyermekek tartásáról gondoskodást és a bűnsegédi bűnrészességét. Minderre tekintettel a joghátrány mérséklését indítványozta. [85] vádlott7 VII. r. vádlott védője elsődlegesen felmentésért, eltérő minősítés végett, másodlagosan enyhítés érdekében bejelentett fellebbezését részletesen írásban indokolta a másodfokú eljárásban. Álláspontja szerint a VII. r. vádlott vonatkozásában egyik tényállási pontban sem állapított meg a törvényszék tényállást, valamint a tényállás felderítetlensége, illetve a megállapított tényekből további tényekre való következtetés is fennáll. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete megalapozatlan, mivel az elsőfokú bíróság nem állapított meg tényállást, továbbá részlegesen megalapozatlan, mert a tényállás részben hiányos, részben felderítetlen és a törvényszék a megállapított tényekből további tényekre helytelenül következtetett. [86] Az emberkereskedelem bűntette vonatkozásában a B/II/

1. tényállási pont kapcsán nem derül ki a tényállásból, hogy a VII. r. vádlott a megjelenésével milyen magatartást tanúsított és önmagában a megjelenése tevőleges magatartás nélkül az emberkereskedelem mely tényállási elemét meríti ki. [87] A B/II/
2. tényállási pontban írt cselekvősége, azaz, hogy ruhákat vásárolt a sértett részére, majd fényképfelvételeket készített róla, valamint szemmel tartotta, hogy ne szökjön el, illetve egyszer szemtanúja volt annak, hogy az V. r. vádlott a sértettet megpofozta Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 21 és ezzel egyetértett, nem valósítja meg az emberkereskedelem bűntettének elkövetési magatartását. [88] A B/II/
3. tényállási pont kapcsán álláspontja szerint tényállást a védence vonatkozásában nem tartalmaz, míg a VII. r. vádlott nevét sem. Az ítélet
4. oldal utolsó bekezdésében írt VII. r. vádlottra vonatkozó indokolás sem tartalmazza, hogy mi támasztotta alá vonatkozásában a tényállást, illetve azt, hogy hogyan jutott ezen következtetésre a törvényszék. [89] A kényszerítés hatósági eljárásban cselekménnyel kapcsolatban kifejtette, hogy életszerűtlen az, hogy a büntetlen előéletű VII. r. vádlott, akinek az emberkereskedelemhez nem volt köze, azt követően, hogy családtagjait elviszik a rendőrök, majd a legszigorúbb kényszerintézkedés alá kerülnek, ezt követően még súlyos hátrány kilátásba helyezésével megfenyegetné a sértettet. [90] A felbujtóként elkövetett hamis tanúzás (D/b. tényállási pont) és a bűnsegédként elkövetett hamis tanúzásra felhívás (D/c. tényállási pont) ugyancsak életszerűtlennek és megalapozatlannak találta a tényállásban foglaltakat. Mindezekre figyelemmel a VII. r. vádlott felmentését indítványozta elsődlegesen bűncselekmény, másodlagosan bizonyítottság hiányában. A büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés körében enyhítő körülményként indítványozta figyelembe venni, hogy a VII. r. vádlott a cselekmény elkövetésekor is két kiskorú gyermek eltartásáról, neveléséről gondoskodott, valamint beteg sógora ápolásához, gondozásához is hozzájárul, büntetlen előéletű, illetve, hogy a cselekmény elkövetése óta már hosszabb idő telt el. [91] A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség képviselője az indítványában, illetve a másodfokú eljárásban a fellebbezéseiket írásban részletesen indokoló, és észrevételt előterjesztett védők azt mindenben fenntartották, azzal egyezően adták elő. [92] Az I. és V. r. vádlottak védője az V. r. vádlott védelmében a fellebbezési nyilvános ülésen előadta, hogy a megállapított tényállás nem kellően bizonyított, sértett3 tanúvallomása nem bír kellő bizonyító erővel, illetve vitatta a sértettek kiszolgáltatott helyzetét. Hangsúlyozta, hogy a sértettek önként vállalták a munkát, tudatában voltak annak, hogy mit kell végezni, milyen feltételek és elszámolás mellett, megélhetésüknek egy általuk könnyebben ítélt módját választották és prostitúcióval keresték meg a megélhetéshez szükséges pénzt. Részletesen kifejtett álláspontja szerint hiányzik a sértettek kiszolgáltatott helyzete, mint tényállási elem és a sértettek emberi méltóságát és cselekvési szabadságát semmibe vevő magatartás. [93] A IV. és VI. r. vádlottak védője a fellebbezési nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezéseket módosított tartalommal, kizárólag a büntetések enyhítésére vonatkozóan tartotta fenn, becsatolta a IV. és VI. r. vádlott bűncselekmények elkövetését beismerő nyilatkozatát. az enyhítő körülmények nyomatékos figyelembevétele mellett indítványozta figyelembe venni, hogy a IV. r. vádlott további két alkalommal sztrókot kapott, bal karja lebénult, erre figyelemmel a büntetés lényeges enyhítését indítványozta mind a IV., mind a VI. r. vádlott esetében. [94] A X. r. vádlott védője az ügyészség fellebbezésére reagálva osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját, hogy a X. r. vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozatának meghatározása elmaradt, az ezzel kapcsolatos indítvánnyal egyetértett. Egyebekben az elsőfokú ítélet X. r. vádlottra vonatkozó részének helybenhagyását indítványozta. [95] A fellebbezési nyilvános ülésen jelen volt vádlottak csatlakoztak a védőik által előadottakhoz, az utolsó szó jogán egyéb felszólalást nem tettek. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 22 [96] Az ítélőtábla az ügyészség II., III. és VIII. r. vádlottak terhére súlyosításért, egyébként részben eltérő súlyosabb minősítésért – sértett7 sértett sérelmére elkövetett cselekmény kivételével -, valamint a X. r. vádlott vonatkozásában a börtön végrehajtási fokozat megállapításáért bejelentett fellebbezését találta alaposnak, míg a védelmi fellebbezések alaptalanoknak bizonyultak. [97] A másodfokú bíróság a fellebbezési eljárásban a büntetőeljárásról szóló
5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
6. §

(1)bekezdése,

(2)és

(10)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Teljeskörű volt a felülbírálat az érintett vádlottak vonatkozásában, így a VIII. r. vádlott vonatkozásában is, mivel az ügyészség a VIII. r. vádlott cselekményének jogi minősítését is támadta, s ezáltal a korlátozott felülbírálatnak nem volt helye. [98] A felülbírálat során megállapította a másodfokú bíróság, hogy a törvényszék olyan eljárási szabályt nem sértett, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését eredményezte volna. [99] Ugyanakkor egyetértve a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontjával, megállapította az ítélőtábla, hogy relatív eljárási szabályt sértett a törvényszék, amikor a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott vádlott7 VII. r., vádlott8 VIII. r., vádlott10 X. r. és vádlott11 XI. r. vádlottakat a kézbesítési megbízottjaikon keresztül nem értesítette a 2022. augusztus 30., 31., valamint 2022. szeptember 6., 8., 13. és 15. napján megtartott tárgyalási napokról. [100] A Be. 430. §

(4)bekezdése alapján, ha a vádlott a tárgyalásról való jelenlét jogáról lemond, e nyilatkozatának megtételétől, illetve bírósághoz érkezésétől kezdve a bíróság a vádlottnak szóló ügyiratokat – kivéve a tárgyaláson való jelenlétre kötelező végzést és az idézést – kézbesítési megbízott részére kézbesíti. [101] Ugyan az említett vádlottaknak a védőit az elsőfokú bíróság szabályszerűen megidézte a tárgyalásokra, azonban ennek ténye nem jelenti azt is, hogy mint kézbesítési megbízott is feladatot kapott arra, hogy megbízóját a tárgyalási határnapról értesítse; holott a vádlott, akinek a bírósági eljárásban való részvétele alapvető joga, csak a szabályszerű értesítés alapján élhet biztosan és időszerűen azzal a jogával, hogy a bírósági eljárásban esetlegesen a továbbiakban is személyesen jelen lehessen (BH

1. 67., BH
2. 94.). [102] Az értesítések elmaradását követően
3. október 25., október 27., november
4. és november
5. napjain tartott az elsőfokú bíróság tárgyalást, amelyről értesítette az említett vádlottakat, amelyen megjelenhettek volna, s akár kérhették volna a korábbi bizonyítás megismétlését is. Erre figyelemmel az említett szabálysértés nem eredményezte az eljárási jogaik olyan súlyú megsértését, amely az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezéséhez kellett volna, hogy vezessen. A törvény ugyanis a rendes és a rendkívüli jogorvoslati eljárásban is csak a kötelező jelenlét megsértéséhez fűz az eljárás és az abban meghozott határozat megsemmisítésére mérlegelést nem tűrően vezető jogkövetkezményt, a hatályon kívül helyezés kötelező előírásával. Az értesítés körében megállapítható eljárási szabálysértés csak relatív eljárási szabálysértés megállapítására vezethet, vagyis, ha az értesítést a bíróság elmulasztotta, az nem vezet az ítélet mérlegelést nem tűrő megsemmisítéséhez (BH
7. [145], [147]). [103] Az elsőfokú bíróság a tényállás felderítési feladatának eleget tett és a vád tárgyát képező lényeges, releváns tényekre nézve a szükséges körben és mélységben a bizonyítást felvette. Az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor a bizonyítási indítványokat elutasította, az ítélőtábla osztotta az ezzel kapcsolatban a törvényszék által kifejtett álláspontot, amely szerint a tényállás megállapítása szempontjából azok szükségtelenek voltak. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 23 [104] A másodfokú eljárásban a további bizonyítás felvételére előterjesztett indítványok az elsőfokú bíróság bizonyítékértékelő tevékenységét, ezen keresztül a tényállást támadták, amely eredményre nem vezethetett. [105] Osztotta az ítélőtábla a törvényszék álláspontját, hogy sértett3 tanúvallomását törvényesen beszerzett bizonyítékként lehetett elfogadni. Az elsőfokú iratok között
8. sorszám alatt felvett hivatalos feljegyzés szerint tanú8, a családsegítő szolgálat munkatársa jelenlétében írta és írta alá sértett3 tanú az írásbeli tanúvallomását. A bíróság által feltett kérdésekre adott válaszait a tanú tehát saját kezűleg írta le és írta alá, amit nem tesz érvénytelenné az, hogy utólag valaki egy, a vallomáshoz nem is kapcsolódó szöveget írt annak utolsó oldalára. [106] A szembesítések elmaradásának kifogásolása is alaptalannak bizonyult. A szembesítés elrendelése nem kötelező, csak akkor kerülhet rá sor, ha van értelme, és van esély az eredményességére, amelynek eldöntése a bíróság diszkrecionális joga. A különleges bánásmódban részesített tanúk esetén pedig ez önmagában indokolhatja a szembesítések mellőzését. A különleges bánásmód megszüntetésére pedig kizárólag akkor kerülhet sor, ha annak a törvényi feltételei már nem állnak fenn, márpedig azok nem szűntek meg, figyelemmel az eljárás tárgyára. [107] Ahogyan arra az elsőfokú bíróság is utalt az ítéletben ([706]-[708]), a Be
9. §

(1)és

(2)bekezdései alapján nem kerülhetett sor az ekként nyilvánított sértettek/tanúk ezen státuszának megszüntetésére és szembesítéseik elrendelésére. [108] Amint azt az elsőfokú ítélet [709] bekezdésében helyesen fejtette ki a törvényszék, a Be.

1. §-a szerinti műszeres vallomás-ellenőrzést, másnéven poligráfos vizsgálatot az ügyészség vagy a nyomozóhatóság a nyomozás során rendelheti el, azaz a bírósági eljárásban való alkalmazásának nincs helye, amellyel kapcsolatos indokait az ítélőtábla mindenben osztotta. [109] A nyugtató hatású gyógyszerek vonatkozásában felírt receptek tekintetében az ítélőtábla az írásszakértő kirendelését szükségtelennek találta, az eltérő tényállás megállapításához nem vezetett volna, az elsőfokú bíróság ezen bizonyítási indítvány elutasítására vonatkozó indokait is osztotta az ítélőtábla. [110] A vádlott2 II. r. vádlott és védője által előterjesztett, telefonnal készített videófelvétel, illetve facebook live videó lejátszására és megtekintésére irányuló bizonyítási indítványt azért utasította el a másodfokú bíróság, mivel a később kifejtettek szerint helyesbítette az A/IV. tényállási pontban írt személyi szabadság megsértése bűntettének elkövetési időpontját akként, hogy az
2. június
3. és
4. között, de pontosabban meg nem határozható időpontban történt. Az elkövetési időpont pontos meghatározására indokolást az elsőfokú bíróság nem adott. Nem volt tehát jelentősége a felajánlott bizonyításnak, mivel nem volt szükség a napra pontos időpont meghatározására. [111] magánfél1 cselekvőségét, illetve a gépkocsik felhasználását illetően előadottak ugyancsak a bizonyítékok mérlegelésén keresztül támadták a tényállást, amely azonban így nem lehetett eredményes. [112] vádlott3 III. r. vádlottat illetően azt, hogy név sértett neki is dolgozott, sértett1 és sértett7 vallomása támasztotta alá, az anyagi előnyhöz jutása pedig ebből, valamint abból következik, hogy város neve5on az ő házában folyt a prostitúciós tevékenység, illetve, hogy a híváslisták alapján a III. r. vádlott közvetlenül is részt vett a sértettek kiközvetítésében, amelyből okszerűen következik, hogy mindezt nem ingyen tette, hanem a befolyt pénzből ő is részesült. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 24 [113] sértett6 enyhe értelmi fogyatékosságát illetően tanúvallomás áll rendelkezésre, amely mindössze arra vonatkozott, hogy sértett6 miért járt speciális iskolába. Erre figyelemmel nem volt szükség sértett6 sértett szakértői vizsgálatára. [114] A Be.
5. §

(4)bekezdése alapján a bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességükben szabadon értékeli, a bizonyítás eredményét az így kialakult meggyőződése alapján állapítja meg. Ebből következően a bizonyítékok értékelése és a tényállás megállapítása az elsőfokú bíróság feladata, amely feladatát önállóan, a vád keretei között végzi el. Az elsőfokú bíróság bizonyíték-értékelő tevékenységének kizárólag az képezi korlátját, hogy ezen tevékenységnek minden lényeges, releváns bizonyítékra kiterjedőnek, ügyiratszerűnek és logikusnak kell lennie. A törvényszék bizonyíték-értékelő tevékenysége megfelelt ezen kritériumoknak. [115] Az elsőfokú bíróság az ítéleti tényállást a vádlottak mérlegelésnek alávetett vallomásaira és egyéb bizonyítékokra alapította. Valamennyi vádlott tagadta a terhére megállapított bűncselekmények elkövetését, kizárólag vádlott2 II. r. vádlott ismerte el a bírósági eljárás végén, hogy a bevétel 50%-a ellenében szervezte meg a prostituáltak számára a prostitúciós tevékenységet, azonban a többi vádlott vonatkozásában nem tett terhelő vallomást a bűncselekmények elkövetése kapcsán. [116] A törvényszék részletes és okszerű magyarázatát adta annak, hogy a többi vádlott védekezését miért vetette el, illetve a vallomásaikat miért csak annyiban fogadta el, amennyiben azt a tanúk vallomása és az egyéb bizonyítékok is alátámasztották. Ezt azzal indokolta, hogy a vádlottak vallomása önmaguk különböző eljárási szakban tett előadásaival és néha egymással is ellentétes volt. Ugyanakkor a sértettek és az egyéb tanúk vádlottakra nézve terhelő vallomását nagyobb részt összhangban állónak találta az objektív bizonyítékokkal, így meggyőző indokolás mellett a tényállást azokra, valamint a cég1 és a internetes oldal neve tájékoztatására, valamint a lefoglalt mobiltelefonokból nyert adatokra, a vádlottakhoz köthető gépkocsikra vonatkozó NUSZ által közölt adatokra, a vádlottak és a sértettek által használt mobiltelefonok hívásforgalmazási adataira, az igazságügyi pszichológus szakértői véleményekre, a műszaki szakértői véleményre, a lefoglalt tárgyi bizonyítási eszközökre és az egyéb okirati bizonyítékokra alapította. [117] A törvényszék körültekintően vizsgálta a sértettek vallomásait és okszerű indokát adta annak, hogy egyes sértettek önellentmondásos vallomásai közül miért a vádlottakat terhelő vallomásokat fogadta el a tényállás alapjául, amennyiben azt a többi tanú vallomásai, illetve az értékelt objektív bizonyítékok is alátámasztották. [118] Az elsőfokú ítéletnek vádlott1 I. r. vádlott személyi körülményeire vonatkozó részét az ítélőtábla azzal egészítette ki, hogy vádlott2 II. r. vádlott a letartóztatása előtt alkalmi munkából napi 7-8.000.-Ft bevételre tett szert, illetve havi kb. 20.000.-Ft munkanélküli ellátásban részesült (elsőfokú 155. számú jegyzőkönyvben rögzített személyi körülmények). [119] vádlott2 II. r. vádlott korábbi jogerős elítéléseire vonatkozó adatokat mellőzte, mivel azokat a közhiteles bűnügyi nyilvántartás már nem tartalmazza és a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 97. §

(2)bekezdése alapján ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. [120] Id. vádlott4 IV. r. vádlott fogva tartása előtt őstermelőként állattartásból évi 1.300.000.-Ft jövedelemre tett szert (nyomozati iratok VIII/

1. kötet
2. oldal). [121] vádlott5 V. r. vádlott elsőfokú ítélet
3. oldala alján feltüntetett büntetésének próbaideje
4. szeptember
5. napjáig tartott. [122] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapvetően megalapozottnak bizonyult, amelyet csak kismértékben kellett helyesbíteni és kiegészíteni az ítélőtáblának a Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 25 Be.
6. §

(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel az ügyiratok egybehangzó adatai, ténybeli következtetések alapján, illetve a számítási hibák kiküszöbölésével a következők szerint: [123] Az elsőfokú ítélet [47], [48], [49], [51], [52], [53], [121], [140], [155], [183], [198], [199], [203], [215] és [234] bekezdéseiből a jogi fogalmak formájában megjelenő következtetéseket a jogi indokolásba utalta, így azt, hogy a vádlottak kizsákmányolás céljából, a sértettek kiszolgáltatott helyzetét kihasználva, előnyszerzés érdekében, megtévesztéssel, bűnszövetségben követték el a bűncselekményeket, mivel azoknak nem a tényállásban, hanem a jogi indokolásban a helyük (BH

1. 167.). Ugyanezen okból a [203] bekezdésből a sértettek toborzására vonatkozó részt a jogi indokolásba utalta és ehelyett a tényállásban a beszervezés kifejezést használta. [124] A vádpontokra utalást ítéleti tényállási pontokra helyesbítette az elsőfokú ítélet [49], [52], [53], [121], [180], [187], [204] és [238] bekezdéseiben. [125] Az [54] bekezdést azzal, hogy tanú1 sértett
2. évtől kezdett prostituáltként dolgozni ország neveban a megélhetése érdekében (a sértett nyomozati iratok V. kötet
3. lapszáma alatti tanúvallomása szerint). [126] Az [57] bekezdést azzal egészítette ki, hogy tanú1 sértett összesen legalább 24.000.000.-Ft bevételt szerzett, amelyből legalább 12.000.000.-Ft-ot adott át a II. r. vádlottnak. [127] A [69] bekezdés utolsó mondatát követően kiegészítette azzal, hogy tanú3 sértett a vázolt körülmények miatt kényszerült arra, hogy prostitúciós tevékenységet végezzen, amit
4. júniustól három hónapon át önállóan bonyolított (a sértett nyomozati iratok között V/
5. lapszám alatti vallomása alapján). [128] A [73] bekezdés utolsó mondatát akként helyesbítette, hogy tanú3 sértett 340.000.-Ft keresményéből 170.000.-Ft-ot vádlott1 I. r. vádlottnak adott át, mivel a [72] bekezdésben tanú3 legalább helyesen egy alkalommal város neve3on és város neve4en két alkalommal nyújtott férfiaknak szexuális szolgáltatást (nyomozati iratok V. kötet
6. lapszám alatti vallomás
7. bekezdése). [129] Az A/IV. tényállási pontban a [88] bekezdésben írt személyi szabadság megsértését illetően a tanúvallomások, a rendőri jelentés (amely szerint az ingatlanon rácsos ablak van), valamint a fényképmellékletek alapján a személyi szabadság megsértésének ténye kétséget kizáróan megállapítható volt a tényállásbeli időszakban;
8. június
9. és
10. napja között, de közelebbről meg nem határozható időpontot nem lehet megállapítani. Ekként helyesbítette az ítélőtábla az ítéletben szereplő pontos dátum helyett az elkövetési időpontot
11. június
12. és
13. napja közöttire, amelynél pontosabb időpont tekintetében az elsőfokú bíróság egyébként sem adott indokolást. Ebből következően nem volt jelentősége a telefonnal készített videófelvételnek, s utasította el annak megtekintését a másodfokú bíróság. [130] A [92] bekezdés utolsó mondatát azzal egészítette ki, hogy sértett4 sértett még 18 éves kora előtt, más lehetőség hiányában a vádlottaktól függetlenül állt prostituáltnak, mert szüksége volt a pénzre az őt nevelő nagymamájának betegsége és kábítószer szükségletének fedezése miatt (nyomozati iratok IV. kötet
14. és
15. lapszámok alatti sértetti tanúvallomás). [131] A [98] bekezdést az utolsó mondatot követően kiegészítette azzal, hogy név2 sértett a prostitúcióra keresetszerzés érdekében kényszerült (elsőfokú
16. számú jegyzőkönyv
17. oldalon lévő sértetti tanúvallomás). [132] A [106] bekezdés
18. sorában sértett4 keresményének összege helyesen: 500.000.-Ft, amelynek a felét, azaz 250.000.-Ft-ot átadta az I. és II. r. vádlottaknak (nyomozati iratok IV. kötet
19. oldalon lévő sértetti tanúvallomás
20. bekezdése alapján). Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 26 [133] A [110] bekezdés
21. sorában sértett8 sértett helyesen két napig dolgozott város neveon (nyomozati iratok VII. kötet
22. oldal
23. bekezdésében lévő sértetti tanúvallomás alapján). [134] A [115] bekezdés utolsó mondata helyett azt állapította meg, hogy mivel ez a megélhetésre nem volt elég azon okból sem, hogy szülei és gyermekei is támogatásra szorultak, 2018 nyarától folytatott prostitúciót sértett9 sértett (elsőfokú
24. számú jegyzőkönyv
25. lapszáma alatt rögzített tanúvallomása). [135] A [117] bekezdésben sértett9 sértett legalább – helyesen – 70.000.-Ft-ot keresett alkalmanként és összesen 175.000.-Ft-ot adott át az I. r. vádlottnak (nyomozati iratok V. kötet
26. lapszám alatti tanúvallomás
27. bekezdése alapján). Ugyanezen bekezdés utolsó sorát akként helyesbítette, hogy az I. r. vádlott gépkocsijával helyesen elszállította a prostituáltként dolgozó sértett9 sértettet az adott településre. [136] A [118] bekezdésben az összeg helyesen 8.116.000.-Ft, a [119] bekezdésben az ott írt, továbbá az A/VIII. tényállási pontban rögzített cselekvősége révén a II. r. vádlott helyesen 27.139.750.-Ft-ra tett szert. [137] Az ítéleti tényállás B/I. és B/II. pontját kiegészítette azzal, hogy sértett5 és sértett3 sértettek rendszeresen nyugtató hatású gyógyszereket szedtek azért, hogy a prostitúciós munkával járó fokozott fizikai és lelki megterhelést, valamint a teljes bevétel elvétele miatti elkeseredést elviseljék (nyomozati iratok IV. kötet
28. lapszáma alatti tanú9 tanú vallomása). [138] A B/II/
29. tényállási pont [170] bekezdésében a vezetéknév család tagjai helyett vádlott1 I. r., id. vádlott4 IV. r., vádlott5 V. r. és vádlott6 VI. r. vádlottak az elkövetők, azaz vádlott7 VII. r. vádlottnak nincs elkövetési magatartása ezen tényállási pontban (nyomozati iratok IV. kötet
30. lapszáma alatti tanú4 tanú vallomása alapján). [139] A [205] bekezdésben az I. r. vádlott az A és B tényállási pontokban írt bűncselekmények elkövetése révén összesen helyesen 17.071.000.-Ft-ra tett szert. [140] A C/c. tényállási pontban a [223] bekezdésből az utolsó mondatot mellőzte, mivel ezen megállapítással az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a vádon, ugyanis ezen megállapítás a vádirati tényállásban nem szerepel, illetve az elsőfokú bíróság sem minősítette vádlott3 III. r. vádlott ezen magatartását. [141] A fenti helyesbítésekkel és kiegészítésekkel együtt az elsőfokú ítélet tényállása teljes mértékben megalapozottá vált és így az a másodfokú felülbírálat alapját képezte. [142] A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság okszerűen vont következtetést valamennyi vádlott bűnösségére azzal, hogy a B/II/
31. pontban írtak nem tartalmaznak vádlott7 VII. r. vádlott vonatkozásában cselekvőséget, ezért a VII. r. vádlottnak az egyébként is a Btk.
32. §

(2)bekezdése szerinti folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének minősülő cselekményéből mellőzte ezen részcselekményt az ítélőtábla. [143] Osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség azon álláspontját, hogy az ítéleti tényállás A/VII/

1. pontjában részletezettek szerint id. vádlott4 IV. r. vádlott sértett4 sértett szállításában és város neve3i elszállásolásában vett részt, azonban ezen sértett tehermentesítésére az I. és II. r. vádlott intézkedése nyomán
2. szeptember
3. napján város neve3ra érkezett név2 sértett vonatkozásában nem tartalmaz a tényállás megállapítást arra nézve, hogy arról a IV. r. vádlottnak tudomása volt, vagy hogy abban bármilyen szerepet vállalt. Ezt erősíti az a körülmény is, hogy ez alkalommal kizárólag egy délutánon fogadott klienseket név2 sértett és a következő napon a kora reggeli órákban az elfogásukkor az I., II. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 27 és IV. r. vádlott társaságában csak sértett4 tartózkodott, név2 sértett nem volt jelen. Önmagában pedig abból a körülményből, hogy ebben az időszakban a IV. r. vádlott is város neve3on volt, még nem következik kétséget kizáróan, hogy név2 sértett foglalkoztatásában is közreműködött, és erre vonatkozóan a történeti tényállásból sem vonható le megalapozott következtetés. [144] Ugyanakkor, mivel az ügyészség ezen cselekménnyel is megvádolta id. vádlott4 IV. r. vádlottat, ezért az anyagi halmazatra figyelemmel az elsőfokú bíróságnak a saját álláspontját követve – bizonyítottság hiányában – felmentő rendelkezést kellett volna hoznia, amelyet azonban elmulasztott. Ezért azt a másodfokú bíróság pótolta és id. vádlott4 IV. r. vádlottat a társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
4. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] vádja alól a Be. 566. §

(1)bekezdés c) pontja alapján, mivel nem bizonyított kétséget kizáróan a bűncselekmény elkövetése, felmentette. Ez azonban nem eredményezett ellentétes döntést és így nem teremtette meg a harmadfokú eljárás lehetőségét [Be. 615. §

(1)-

(2)bekezdés] (BH2021.194.). [145] Az alkalmazandó büntető törvény kapcsán helyesen foglalt állást a törvényszék abban, hogy az elbíráláskori törvény egyik vádlott vonatkozásában sem eredményezhet enyhébb elbírálást. A másodfokú bíróság is vizsgálta az alkalmazandó büntető törvényt, és maga is az elkövetéskor hatályban volt törvényt alkalmazta. [146] Ami a bűncselekmények jogi minősítését illeti, az ítélőtábla alapvetően osztotta a fellebbviteli főügyészség indítványában foglaltakat. [147] Az A tényállási pontban írtakat az elsőfokú bíróság, az A/V. tényállási pont kivételével - ahol sértett6 vonatkozásában is emberkereskedelmet állapított meg - kerítésnek minősítette. [148] Okfejtése szerint azon sértettek esetében, akik a vádlottakkal megállapodva a prostitúciós tevékenységből származó bevételük felét megtarthatták maguknak, a kiszolgáltatott helyzetben tartásra - az általa értékelt körülmények mellett - nem lehetett megalapozott következtetést levonni, szemben a B pontban foglalt és emberkereskedelem bűntettének minősített cselekményekkel. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ugyanis különbséget kell tenni az úgynevezett „feles”, és az úgynevezett „telis” sértettek között azon az alapon, hogy a feles prostituáltak nagyobb összegre tettek szert, amelyet befektethettek volna a jövőjükbe, ezért nem voltak kiszolgáltatott helyzetben. [149] A másodfokú bíróság nem osztotta ezt az álláspontot. Azzal egyetértett ugyan, hogy önmagában a prostitúciós tevékenység végzése nem jelent kiszolgáltatott helyzetet. A kérdés az, hogy volt-e a sértetteknek tényleges vagy elfogadható választási lehetőségük a között, hogy a tényállásbeli körülmények között prostituáltként dolgoznak az érintett vádlottaknak lényegében kényszerűségből, vagy ténylegesen választhatnak más, elfogadhatóbb életet. A másodfokú bíróság ebben a kérdésben –sértett7 sértett kivételével – osztotta a fellebbviteli főügyészség álláspontját. Az A tényállásbeli sértettek – sértett7 sértett kivételével – valamennyien, ebben a tényállásban részletezettek szerinti, rendkívül rossz élethelyzetből kerültek a vádlottakhoz. Nehéz családi körülmények, elégtelen anyagi viszonyok, lakhatási problémák, megfelelő iskolai végzettség, szakképzettség és stabilitás hiánya vagy a magányuk miatt. Ez hajtotta őket a vádlottakhoz és ez várt rájuk a tényállásbeli cselekvőségük hiányában. Ez pedig nem egy elfogadható választási lehetőség, és ezzel vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., vádlott3 III. r., id. vádlott4 IV. r. és vádlott8 VIII. r. vádlottak is tisztában voltak olyannyira, hogy alapvetően ilyen helyzetben lévő lányokat kerestek és dolgoztattak, hiszen ők voltak azok, akik könnyen rávehetők voltak, gyakorlatilag rákényszerültek a prostitúciós tevékenység vállalására. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 28 [150] sértett7 sértett volt az egyetlen kivétel, aki viszonylag elfogadható családi és anyagi háttérrel rendelkezett, és ő valóban csak a még jobb anyagi körülmények iránti vágya miatt dolgozott prostituáltként, jóllehet, ténylegesen nem volt a választás tekintetben kényszerhelyzetben. [151] Ahogy arra a törvényszék az elsőfokú ítéletben is utalt, a kerítés megállapításához az szükséges, hogy az másnak megszerzés, haszonszerzés céljából szexuális cselekmény végzésére történjen, míg az elkövetéskori Btk. szerinti emberkereskedelem megállapításához az, hogy a másnak megszerzés kizsákmányolás céljából történjen. Amennyiben tehát az elkövető előny szerzése céljából megteremti a kiszolgáltatott helyzetbe hozott vagy helyzetben tartott, azaz kizsákmányolt passzív alany mással vagy másokkal történő szexuális kapcsolatának a közvetlen lehetőségét, a sértett megszerzésével az emberkereskedelem bűntettét követi el. Az emberkereskedelem során az embernek a szabadsághoz, emberi méltósághoz és önrendelkezéshez való joga szenved sérelmet, amikről érvényesen nem lehet lemondani. Az irányadó tényállás szerint vádlott2 II. r. vádlott 2016. év óta nehéz anyagi, családi helyzetben lévő nőket vett rá arra, hogy neki dolgozzanak prostituáltként az általa megszabott feltételek között, amit a sértettek el is fogadtak, mivel nem volt más elfogadható lehetőségük a pénzszerzésre. A II. r. vádlott a tényállásszerű elkövetési magatartásokat a sértettek kizsákmányolása céljából valósította meg. Ebbe a tevékenységbe kapcsolódott be alkalmanként vádlott1 I. r. vádlott, tudva arról, hogy a sértettek a megszabott feltételeket a kiszolgáltatottságuk miatt vállalták. Az I. r. vádlottal való kapcsolat megszakadása után a II. r. vádlott tovább folytatta a kiszolgáltatott sértettek szexuális tevékenységének irányítását úgy, hogy abba bevonta vádlott3 III. r. vádlottat is, akit ebben szintén a kiszolgáltatott helyzetű nőktől való pénzszerzés motivált. [152] A fentiekre tekintettel tévesen minősítette az elsőfokú bíróság – az sértett6 sérelmére elkövetett A/V. tényállási pontban írt cselekmény kivételével – vádlott1 I. r., vádlott2 II. r., valamint részben vádlott3 III. r., id. vádlott4 IV. r. és vádlott8 VIII. r. vádlottak által az ítéleti tényállás A/I.-A/X. pontjaiban írt, tanú1, a 2. számú tanú, tanú3, sértett 7, sértett4, név2, sértett8, sértett12 és sértett9 sértettek sérelmére elkövetett cselekményeket kerítés bűntettének, mert a helyes minősítés emberkereskedelem bűntette. [153] Tévedett akkor is az elsőfokú bíróság, amikor az ítéleti tényállás A/V. pontjában írt sértett6 sértett sérelmére elkövetett cselekményt arra hivatkozással nem minősítette személyi szabadságától megfosztott személy sérelmére elkövetettnek, hogy sértett6 sértett bezárása nem közvetlenül a sértett prostitúciós munkáltatásával függött össze. Az irányadó tényállás szerint vádlott2 II. r. és vádlott3 III. r. vádlottak azért zárták be a sértettet, mert tartottak attól, hogy másnak a szervezésében kívánják folytatni a prostitúciót, s ezért el akar menni. Ezt akarták megakadályozni a sértett bezárásával, majd miután a vádlottak visszatértek, a sértettnek tovább kellett folytatni a prostitúciós munkát. Mindezek alapján a II. és III. r. vádlott annak érdekében zárta be sértett6 sértettet, hogy ne tudjon elmenni, és továbbra is nekik dolgozzon. Erre figyelemmel a II. és III. r. vádlott sértett6 sértett sérelmére elkövetett cselekményének minősítése helyesen emberkereskedelem bűntette [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont]. [154] Ugyanakkor sértett7 sértett sérelmére az A/V. tényállási pontban meghatározott cselekményt az elsőfokú bíróság helyesen minősítette kerítés bűntettének, amely mellett megállapított személyi szabadság megsértése ekként került értékelésre sértett7 sértett sérelmére. [155] Nem tévedett a törvényszék, amikor az sértett6 sértett sérelmére megvalósított cselekményt nem minősítette a sértett sanyargatásával elkövetettnek az elsőfokú ítélet [740][741] bekezdéseiben kifejtettek szerint. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 29 [156] Abban is osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség álláspontját, hogy tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a sértett5 sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény vonatkozásában (B/I. tényállási pont) a sértett sanyargatásával elkövetést nem rótta vádlott5 V. r. vádlott terhére. Az irányadó tényállás alapján az V. r. vádlott a társaival szoros együttműködésben közös családi vállalkozásban dolgoztatta a sértettet, így nyilvánvalóan tudomást szerzett arról, hogy sértett5 sértett gyermeket vár, akinek ennek ellenére folytatnia kellett a prostitúciós tevékenységet. [157] Ezen kívül sértett5 és a B/II. tényállási pontban írtak szerint sértett3 sértetteknek a sérelmükre elkövetett cselekmény fokozott fizikai és lelki erőszakos jellege miatt gyógyszert kellett szedniük, azonban nem önmagában a gyógyszerezés, hanem az azt kiváltó fokozott fizikai és lelki erőszak az, amely miatt a sérelmükre elkövetett cselekmény a sértett sanyargatásával elkövetettnek minősül. [158] Arra helytállóan vont következtetést az elsőfokú bíróság, hogy nem állapítható meg minden kétséget kizáróan az, hogy vádlott5 V. r. vádlott tisztában volt sértett5 sértett B/I. tényállási pontban írt vádlott6 VI. r. vádlott által történt bántalmazásával, ezért ennek kapcsán az erőszakkal elkövetés az V. r. vádlott terhére nem állapítható meg. [159] Osztotta az ítélőtábla a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség álláspontját vádlott6 VI. r. vádlott B/II/

1. b.) tényállási pontban írt cselekményének minősítését illetően. Eszerint tévedett a törvényszék, amikor az ítéleti tényállás B/II/
2. a.) pontja alatti könnyű testi sértés bűntettével valóságos halmazatban megállapította a B/II/
3. b.) pont alatti cselekményt garázdaság vétségeként is a VI. r. vádlott terhére. Az irányadó tényállás szerint a lakóház nyitott udvarán történt bántalmazást követően tanú4 sértettnek sikerült kiszaladnia az utcára, de a VI. r. vádlott utána eredt és húszméteres üldözést követően a nála lévő ostornyéllel tovább ütlegelte testszerte. [160] A garázdaság a szubszidiárius jellegéből következően csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósult meg. Ez azonban kizárólag alaki halmazat esetén érvényesül. Alaki halmazatról térben és időben nem elkülönülő, legalábbis egyugyanazon folyamatban zajló cselekvőségek esetében lehet szó. Amennyiben a garázdaság szempontjából tényállásszerű cselekmény egyszersmind egy másik, a garázdaságnál súlyosabb büntetési tétel szerint büntetendő bűncselekmény törvényi tényállását is kimeríti, a garázdaság és a másik bűncselekmény alaki halmazata látszólagos, csak a garázdaságnál súlyosabb bűncselekményt lehet az elkövető terhére megállapítani. [161] A kialakult bírói gyakorlat szerint az azonos helyen és időben, több részcselekménnyel megvalósított garázdaság természetes egység. Az irányadó tényállás szerint a VI. r. vádlott társaival együtt a sértettet előbb az udvaron bántalmazta, ostornyéllel több alkalommal megütötte, majd azonnal a menekülő sértett után futott és húsz méterrel távolabb már az utcán folytatta a sértett bántalmazását. A rövid idő alatt és tulajdonképpen azonos helyen lezajlott események miatt a VI. r. vádlott cselekménysorozata egymással térben és időben összekapcsolódott, illetve azonos motivációjú részcselekményekből állt össze. Minderre figyelemmel a VI. r. vádlott az aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettét nem a garázdaság vétségétől elkülönülten, hanem azzal egyidejűleg valósította meg, így a két bűncselekmény alaki halmazatban áll, amely a büntetési tételekre figyelemmel csak látszólagos, a garázdaság vétsége beleolvad a súlyosabban büntetendő testi sértés bűntettébe (BH
4. 260., Szegedi Ítélőtábla Bf.III.509/2018/
5. számú határozata). [162] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a VII. r. vádlottnak tanú4 vonatkozásában a D/b. pontban megvalósított cselekményét felbujtóként elkövetettnek minősítette, mivel a felbujtó bűnsegéde az a Btk.
6. §

(2)bekezdése szerinti bűnsegéd, nem pedig felbújtó, mint ahogy azt az elsőfokú bíróság tévesen kifejtette az ítélet [760] bekezdésében. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 30 [163] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla vádlott1 I. r. vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/2.,

1. (sértett1 sértett sérelmére), A/II. (
2. számú sértett sérelmére), A/III/
3. és
4. (tanú3 sértett sérelmére), A/VI/
5. és A/VII/
6. (sértett4 sértett sérelmére), A/VII/
7. (név2 sértett sérelmére), A/IX. (sértett2 sértett sérelmére) és A/X. (Bánfi Hermina sértett sérelmére) tényállási pontokban írt bűncselekményeit 7 rb. – hat esetben (A/I/2., 3., A/II., A/III/2., 3., A/VI/
8. és A/VII/3., A/III. és A/IX. tényállási pontok) – a Btk.
9. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként, a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. fordulat, - négy esetben (A/I/3., A/II., A/III/2.,
2. és A/VI/1.)
3. fordulat, - hat esetben (A/I/3., A/II., A/III/2., 3., A/VI/1., A/IX., A/X.) –
4. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősítette. [164] A B/II/1., 2. és 4. tényállási pontokban írt – sértett3 sértett sérelmére elkövetett – bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2., 7.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. [165] vádlott2 II. r. vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/1.,

1. és
2. (sértett1 sértett sérelmére), A/II. (
3. számú tanú sértett sérelmére), A/III/
4. és
5. (tanú3 sértett sérelmére), A/VI. és A/VII/
6. (sértett4 sértett sérelmére), A/VII/1., 2.,
7. (név2 sértett sérelmére), A/VIII. (sértett8 sértett sérelmére), A/IX. (sértett2 sértett sérelmére) tényállási pontokban írt bűncselekményeit 7 rb., - hat esetben (A/I/1-2., 4., A/II., A/III/1., 2., A/VI. és A/VII/3., A/VII/1., 2., 3., A/IX.) a Btk.
8. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként és a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat – két esetben (A/VI/
3. és 2., A/VII/
4. tényállási pontok]
5. fordulat is,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősítette. [166] Az A/IV/1., 2., 3. és 5., valamint A/V. tényállási pontokban írt, sértett 7 sértett sérelmére elkövetett bűncselekményeit a Btk. 13. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként, a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett kerítés bűntettének [Btk. 200 §

(1)bekezdés és

(3)bekezdés] minősítette. [167] Az A/V. tényállási pontban írt, sértett6 sértett sérelmére elkövetett bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. [168] vádlott3 III. r. vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/

1. (sértett1 sértett) és A/VII/
2. (név sértett) tényállási pontokban írt bűncselekményeit 2 rb., a Btk.
3. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként és a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerinti folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat – egy esetben (A/I/
3. tényállási pont)
4. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősítette. [169] Az A/V. (sértett6 sértett) tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. [170] Id. vádlott4 IV. r. vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/VII/

1. (sértett4 sértett) tényállási pontban írt bűncselekményét a Btk.
2. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként és a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősítette. [171] A B/II/2. (sértett3 sértett) tényállási pontban írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 31 [172] Id. vádlott4 IV. r. vádlottat a társtettesként elkövetett emberkereskedelem bűntettének (A/VII/3. tényállási pont, név2 sértett) [Btk. 192. §

(2)bekezdés

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] vádja alól felmentette bizonyítottság hiányában. [173] vádlott5 V. r. vádlott B/II/1., 2. és 4. tényállási pontokban írt (sértett3 sértett) írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. [174] Minderre figyelemmel az ítélőtábla vádlott6 VI. r. vádlott B/II/

1. b.) tényállási pontban írt cselekményének garázdaság vétségeként [Btk.
2. §

(1)bekezdés] is történő minősítését mellőzte. [175] Ugyanakkor vádlott6 VI. r. vádlott B/II/

1. és
2. tényállási pontokban sértett3 sértett sérelmére írt bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
3. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont] minősítette. [176] vádlott7 VII. r. vádlott B/II/

1. és
2. tényállási pontokban írt sértett3 sértett sérelmére megvalósított bűncselekményét társtettesként, folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk.
3. §

(2)bekezdés 2.,

1. és
2. fordulat,

(3)bekezdés b), c), d), h) és i) pont,

(4)bekezdés b) pont], a hamis tanúzás bűntettét bűnsegédként elkövetettnek minősítette. [177] vádlott8 VIII. r. vádlott kerítés bűntetteként értékelt A/I/

1. (tanú1 sértett), A/II. (
2. számú tanú), A/III/
3. (tanú3 sértett) és A/VI/
4. (sértett4 sértett) tényállási pontokban írt bűncselekményeit 4 rb., a Btk.
5. §

(3)bekezdése szerinti társtettesként és a Btk. 6. §

(2)bekezdése szerinti folytatólagosan elkövetett emberkereskedelem bűntettének [Btk. 192. §

(2)bekezdés 7. fordulat,

(3)bekezdés

1. h)és
2. i)pont] minősítette. [178] A vádlottak terhére megállapított további bűncselekmények minősítése törvényes, az elsőfokú bíróság e körben kifejtett indokait a másodfokú bíróság azok megismétlése nélkül mindenben osztotta. [179] Ami a büntetés kiszabását illeti, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményeket az alábbiak szerint helyesbítette, illetve kiegészítette: [180] Valamennyi vádlott esetében a büntetőeljárás elhúzódása helyett – amely a hatóságok felróható késlekedését feltételezi, ezen felróhatóság hiányában – a másodfokú bíróság a bűncselekmények elkövetése óta bekövetkezett időmúlást (Kúria 56. számú BK vélemény III/10.) értékelte enyhítő körülményként. Ezen kívül a további időmúlást és büntetőeljárás hatálya alatt állást, továbbá az I., II., III., IV., V., VI. r. vádlottak esetén a hosszabb ideje kényszerintézkedés hatálya alatt állást értékelte enyhítőként. vádlott1 I. r. vádlott esetén mellőzte az 1 rb. emberkereskedelem (B/V. tényállási pont) kapcsán a bűnsegédi magatartást enyhítő körülményként értékelni, mivel felbujtóként követte azt el. [181] Osztva a fellebbviteli főügyészség álláspontját, vádlott2 II. r. vádlott esetében a súlyosító körülmények köréből mellőzte a büntetett előéletet, míg vádlott3 III. r. vádlott esetén azt, hogy hosszú ideig állt a legsúlyosabb kényszerintézkedés hatálya alatt, mivel az nem súlyosító, hanem enyhítő körülmény. vádlott6 VI. r. vádlott esetén a fiatal-felnőtt korát értékelte enyhítő körülményként és a büntetlen előéletet mellőzte az enyhítő körülmények köréből, mert ilyen esetben kizárólag az előbbi értékelhető ekként. vádlott8 VIII. r. vádlott vonatkozásában az eltérő minősítésre tekintettel 4 rb., helyesen, emberkereskedelem bűntette vonatkozásában értékelendő a folytatólagosság súlyosító körülményként. [182] A jogi minősítés megváltozására figyelemmel a halmazati szabályok alapján megemelt büntetési tételkeret vádlott2 II. r. és vádlott3 vádlott esetében 5 évtől 15 évig, míg Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 32 vádlott8 VIII. r. vádlott esetében 2 évtől 12 évig terjedő szabadságvesztés, míg a büntetés kiszabása során irányadó középmérték a II. és III. r. vádlott vonatkozásában 10 év, a VIII. r. vádlott esetén pedig 7 év. Erre, valamint a bűncselekmények konkrét tárgyi súlyára, a vádlottaknak a bűncselekmények elkövetésében betöltött szerepére, személyükben rejlő társadalomra veszélyesség fokára, valamint a belső arányosság követelményére is figyelemmel osztotta az ítélőtábla a fellebbviteli főügyészség súlyosításra irányuló álláspontját, és a II., III. és VIII. r. vádlottak vonatkozásában kiszabott büntetéseket a rendelkező részben írtak szerint súlyosította. A többi vádlott esetében a terhükre bejelentett fellebbezés hiányában súlyosítási tilalom állt be, ezért – bár a büntetésük inkább mértéktartó, semmint eltúlzott – a büntetéseik súlyosítására nem kerülhetett sor, a lényeges enyhítésük pedig szóba sem kerülhetett. [183] vádlott8 VIII. r. vádlottal szemben a szabadságvesztés végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztése törvényben kizárt a Btk. 85. §

(1)bekezdésére figyelemmel, mivel a szabadságvesztését az ítélőtábla 2 évet meghaladó tartamú szabadságvesztésre súlyosította. [184] Indokoltan tiltotta el a törvényszék a közügyektől vádlott3 III. r. vádlottat, azonban a III. r. vádlott esetén a bűncselekmények konkrét tárgyi súlyára, számára, jellegére, a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre is figyelemmel annak súlyosítása volt indokolt, míg vádlott8 VIII. r. vádlottat, akinek a szabadságvesztése végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzte, ezért a Btk. 61. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a Btk. 62. §

(1)bekezdésére figyelemmel meghatározott időtartamra közügyektől eltiltásra is ítélte, minthogy méltatlan arra, hogy részt vegyen a közügyek gyakorlásában. [185] vádlott3 III. r. és vádlott8 VIII. r. vádlott esetén a közúti járművezetéstől eltiltás súlyosítását is indokoltnak találta a rendelkező részben írtak szerint az ítélőtábla, a járművet használva elkövetett bűncselekmények konkrét tárgyi súlyára figyelemmel. Nem találta indokoltnak ugyanakkor az ítélőtábla vádlott3 III. r. vádlottal szemkben kiszabott pénzbüntetés egy napi tétele összegének lényeges súlyosítását a III. r. vádlott vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten. A III. r. vádlott védője részletfizetés engedélyezése iránti kérelmet is terjesztett elő. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 42. §

(1)bekezdése alapján ha az elítélt valószínűsíti, hogy a pénzbüntetés azonnali vagy egy összegben való megfizetése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának a büntetés célján túlmenő jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy az elítélt a meghosszabbított határidőben fizetési kötelezettségének pontosan eleget tesz, részére a bíróság legfeljebb három hónapi halasztást, illetve azt engedélyezheti, hogy a pénzbüntetést két éven belül, részletekben fizesse meg. A

(3)bekezdés szerint a részletfizetés olyan, havonta fizetendő összegben engedélyezhető, amely osztható a pénzbüntetés estén az ügydöntő határozatban megállapított napi tétel összegével. [186] A fenti körülményeket az ítélőtábla fennállónak találta a III. r. vádlott esetén, ezért a rendelkező részben írt részletfizetést engedélyezett a számára a vele szemben kiszabott pénzbüntetés megfizetésére. [187] Az elsőfokú bíróság maga is észlelte, hogy nem rendelkezett vádlott10 X. r. vádlottal szemben kiszabott szabadságvesztés végrehajtási fokozatáról. Ezt az ítélőtábla pótolta és megállapította, hogy a szabadságvesztés végrehajtási fokozata a Btk. 37. §

(2)bekezdés a) pontja alapján börtön. [188] A másodfokú bíróság nem értett egyet a törvényszék eggyel enyhébb végrehajtási fokozat megállapítására vonatkozó álláspontjával - id. vádlott4 IV. r. vádlott Szegedi Ítélőtábla 2.Bf.439/2023/78/ítélet 33 kivételével - vádlott3 III. r., vádlott6 VI. r. és vádlott7 VII. r. vádlottak vonatkozásában, mert annak nem volt kellő indoka. Ezért esetükben a Btk. 37. §

(3)bekezdés ad) pontja alapján a