← Magyarország

Gf.30271/2024/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. Az elsőfokú ítéletnek a keresetet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében elutasító rendelkezése nem kizárólag az alperesek egyikével szembeni marasztalási keresetet elutasító rendelkezés. Az adott ítéleti tartalom az egyetemleges kötelezettség anyagi jogi jellemzői szerint vonatkozik egyben az ítélet szerint egyedül marasztalt alperesre is: meghatározza a marasztalt alperes perbe vitt jogait és kötelezettségeit is, melyek jogerős elbírálásával véglegesen meghatározottá is teszi azokat. II. A perben egyetemlegesen marasztalni kért alperesek közül az elsőfokú ítélet szerint egyedül marasztalt II. rendű alperes – az őt peres félként, pertársaságban is önállóan megillető fellebbezési jog alapján – támadhatja fellebbezéssel az elsőfokú ítéletet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló keresetet elutasító részében: fellebbezési joga nem értelmezhető korlátozottan, nem szorítható kizárólag a II. rendű alperest egyedül marasztaló ítéleti rendelkezésre. A KÚRIA mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Gf.III.30.271/2024/

  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az I. rendű felperes: felperes1 Az I. rendű felperes képviselője: Szabó & Szomor Ügyvédi Iroda cím1 A II. rendű felperes: felperes2 A II. rendű felperes képviselője: Dr. Németh B. Róbert Ügyvédi Iroda cím2 Az I. rendű alperes: alperes1 Az I. rendű alperes képviselője: Borzán Ügyvédi Iroda cím3 A II. rendű alperes: alperes2 Kúria III.Gf.30.271/2024/4 2 A II. rendű alperes képviselője: dr. K. M. T. kamarai jogtanácsos cím4 A per tárgya: szerződés érvénytelensége A fellebbezést benyújtó fél: II. rendű alperes A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.029/2024/16-I. számú végzés Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla végzését megváltoztatja, és a II. rendű alperesnek az I. rendű alperesre kiterjedő egyetemleges marasztalásra irányuló másodlagos fellebbezése visszautasítását mellőzi. Kötelezi az I. rendű felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az ügyben első fokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék a 3.G.40.398/2021/
  2. számú ítéletével megállapította, hogy az I. rendű felperes és alperesek között
  3. december
  4. napján létrejött bérleti szerződés érvénytelen, és kötelezte a II. rendű alperest, hogy fizessen meg az I. rendű felperesnek 1.080.743.472 forint tőkét és abból az ítéletben megjelölt összegek után késedelmi kamatot. A felperesek keresetét ezt meghaladóan elutasította. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben az I. rendű felperes, valamint az I. rendű és a II. rendű alperes is fellebbezést nyújtott be. Kúria III.Gf.30.271/2024/4 3 A fellebbezéssel támadott határozat [3] A Fővárosi Ítélőtábla végzésével a II. rendű alperesnek az I. rendű alperesre kiterjedő egyetemleges marasztalásra irányuló másodlagos fellebbezését a polgári perrendtartásról szóló
  5. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  6. §

(1)bekezdése alapján visszautasította. [4] Végzésének indokolásában a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontjára,
(5)bekezdésére, 366. §
(1)bekezdésére és 367. §
(1)bekezdésére utalással azt rögzítette, hogy a II. rendű alperesnek az ítélet ellen benyújtott másodlagos fellebbezése a marasztalási keresetnek az I. rendű alperessel szemben elutasító rendelkezése (helyesen: az elsőfokú ítéletnek a marasztalási keresetet az I. rendű alperessel szemben elutasító rendelkezése) ellen irányul, ezáltal a Pp. 365. §
(5)bekezdés alapján meg nem engedett fellebbezésnek minősül. Fellebbezés, fellebbezési ellenkérelem [5] A II. rendű alperes fellebbezésében az ítélőtábla végzésének hatályon kívül helyezését, a fellebbezés visszautasításának mellőzését és az ítélőtábla utasítását kérte a másodlagos fellebbezési kérelem érdemi elbírálására. [6] Arra hivatkozott, hogy a támadott végzés a Pp. 365. §
(5)bekezdésébe ütközően jogszabálysértő. [7] Álláspontja szerint az ítélőtábla a Pp. 365. §
(5)bekezdésének téves értelmezésével következtetett az adott fellebbezési petitum kizárt jellegére. Abból, hogy a II. rendű alperes az eljárásban félként vett részt, önálló és korlátlan fellebbezési jog illeti meg az ítélettel szemben. Ezen túlmenően pedig alapvető jogok sérelmét is felvetné, ha a fellebbezésben nem kérhetné az alperesek egyetemleges marasztalását. [8] Az I. rendű és a II. rendű felperesek a fellebbezésre tett észrevételükben arra hivatkoztak, hogy a II. rendű alperes fellebbezése hatálytalan. A Kúria döntése és annak jogi indokai [9] A Kúria a felperesek fellebbezési észrevételére tekintettel elsőként rögzíti, hogy nem volt eljárásjogi akadálya a II. rendű alperes fellebbezése érdemi elbírálásának. A II. rendű alperes felszámolásának elrendelésével nem szűnt meg a II. rendű alperes képviseletében a perben addig eljárt és a fellebbezést a korábban már csatolt meghatalmazás alapján benyújtó jogi képviselő meghatalmazása. A II. rendű alperes a fellebbezését szabályszerűen, a perben meghatalmazott jogi képviselő közreműködésével hatályosan terjesztette elő. Korábbi jogi Kúria III.Gf.30.271/2024/4 4 képviselőjének meghatalmazása ezt követően, a bejelentett visszavonás eredményeként 2024. szeptember 26-án szűnt meg (Pp. 71. §). [10] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdés d) pontja alapján bírálta el, és azt az alábbiak szerint alaposnak találta. [11] Leszögezi, hogy a Pp. 370. §
(1)bekezdéséből következő fellebbezési korlátok között nem volt tárgya jelen másodfokú eljárásnak, ezért a Kúria nem is foglalt állást abban a kérdésben, hogy az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatát megelőzően vizsgálható és visszautasítható-e külön végzéssel a fellebbezés abban a részében, amelyet a fellebbező fél az általa meghatározott sorrendben csak később, az elsődlegesen előterjesztett fellebbezésének eredménytelensége esetén kér elbírálni. [12] A Kúriának a vizsgált fellebbezés másodlagos petitumának megengedettségéről, avagy kizárt jellegéről kellett állást foglalnia, amely szükségszerűen felvetette a kereset, az elsőfokú ítélet és az ellene benyújtott fellebbezés releváns tartalmának összevetését. [13] Az I. rendű felperes keresetében elsődlegesen a közte és az alperesek között
  1. december
  2. napján létrejött bérleti szerződés részleges, másodlagosan a teljes érvénytelenségének megállapítását és az érvénytelenség jogkövetkezményeként az alperesek egyetemleges kötelezését kérte 1.771.785.838 forint tőke, valamint abból a megjelölt részösszegek után késedelmi kamat megfizetésére. Harmadlagosan jogalap nélküli gazdagodás jogcímén kérte az alperesek egyetemleges marasztalását az előző keresetekben megjelölt összegszerűség szerint. A II. rendű felperes keresete – az I. rendű felperes elsődleges és másodlagos keresetével ebben a részében lényegében egyezően – a perbeli szerződés részleges, illetve teljes érvénytelenségének megállapítására irányult. [14] Az első fokon eljárt bíróság ítéletével az általa alaposnak talált másodlagos kereset alapján állapította meg a perbeli szerződés teljes érvénytelenségét, és a szerződő alperesek közül egyedül a II. rendű alperest kötelezte 1.080.743.472 forint, valamint abból az egyes részösszegek után késedelmi kamat megfizetésére az I. rendű felperes felé. Az elsőfokú bíróság a keresetet ezt meghaladóan – így az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében is – elutasította. [15] A II. rendű alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset teljes elutasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával az I. rendű alperesnek a II. rendű alperessel egyetemleges marasztalását, harmadlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérte új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára. [16] Az ítélőtábla az előzőekben kiemelt peradatok értékelése és megfelelő összevetése nélkül, tévesen tekintette a II. rendű alperes másodlagos fellebbezési kérelmét „a marasztalási keresetnek az I. rendű alperessel szemben elutasító rendelkezése ellen” irányuló (helyesen, a végzés logikája szerint: az elsőfokú ítéletnek a marasztalási keresetet az I. rendű alperessel szemben elutasító rendelkezése ellen benyújtott) perorvoslati kérelemnek. Ez, a fellebbezés Kúria III.Gf.30.271/2024/4 5 tartalmát érintő téves minősítés vezetett egyben a fellebbezés téves jogi minősítéséhez is a másodfokú bíróság részéről. [17] Másodlagos petituma szerint a vizsgált fellebbezés az elsőfokú ítéletet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló keresetet elutasító részében támadta. [18] Az egyetemleges kötelezettség anyagi jogi természetére tartozik – többek között –, hogy a jogosult felé az egyetemleges kötelezettek mindegyike mindaddig az egész szolgáltatással tartozik, amíg egyikük nem teljesít, vagyis bármelyikük teljesítése megszünteti egyben a teljesített rész erejéig a többi egyetemleges kötelezett kötelezettségét is a jogosult felé. Az egyetemleges kötelezettek bármelyikük teljesítése esetén egymás között a belső jogviszonyukra irányadó szabályok szerint kell elszámoljanak [a Polgári Törvénykönyvről szóló
  3. évi V. törvény (Ptk.) 6:
  4. §, 6:
  5. §]. [19] Az elsőfokú ítéletnek a keresetet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló részében elutasító rendelkezése nem kizárólag az I. rendű alperessel szembeni marasztalási keresetet elutasító rendelkezés; nem csak a felperes és az I. rendű alperes jogviszonyára tartozik és annak mikénti elbírálását veti fel. Az adott ítéleti tartalom az egyetemleges kötelezettség előzőekben kiemelt jellemzői szerint vonatkozik egyben a II. rendű alperesre is, meghatározza a II. rendű alperes perbe vitt jogait és kötelezettségeit is, melynek jogerős elbírálása a II. rendű alperes jogait és kötelezettségeit egyetemleges kötelezettként – a Pp.
  6. §
(1)bekezdése szerint – véglegesen meghatározottá teszi (anyagi jogerőhatás). [20] Mindebből következően a perben egyetemlegesen marasztalni kért alperesek közül az elsőfokú ítélet szerint egyedül marasztalt II. rendű alperes – az őt peres félként, pertársaságban is önállóan megillető fellebbezési jog alapján – támadhatja fellebbezéssel az elsőfokú ítéletet az alperesek egyetemleges marasztalására irányuló keresetet elutasító részében is: fellebbezési joga nem értelmezhető korlátozottan, nem szorítható kizárólag a II. rendű alperest egyedül marasztaló ítéleti rendelkezésre. [21] Az ügyben másodfokon eljárt bíróság ezért tévesen következtetett a II. rendű alperes másodlagos fellebbezésének kizárt jellegére. Az ítélőtábla eltérő, azonban téves álláspontjával szemben a Pp. 365. §
(5)bekezdése alapján nem volt megállapítható a II. rendű alperes másodlagos fellebbezése visszautasításának oka. [22] A kifejtettek értelmében a Kúria az ítélőtábla végzését a Pp. 389. §-a szerint alkalmazandó 383. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és a II. rendű alperes másodlagos fellebbezésének visszautasítását mellőzte. Záró rész [23] A fellebbezés eredményes volt, ezért az I. rendű felperes a Pp. 81. §-a, 82. §-a és 83. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a II. rendű alperes képviseletével (ami a fellebbezés meghatalmazott ügyvéddel való benyújtását jelentette) a jelen másodfokú eljárásban Kúria III.Gf.30.271/2024/4 6 felmerült, áfával növelt ügyvédi munkadíjból álló költséget [32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet. 3. §
(2).
(5)és
(6)bekezdés, 4/A. §
(1)bekezdés]. [24] Jelen másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjának alkalmazásával illetékmentes volt. [25] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta Budapest,
  1. február
  2. Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.