A határozat elvi tartalma: A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.VI.35.386/2022/
- Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás előadó bíró Dr. Kurucz Krisztina bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit bíró A felperes: Név1 (cím1) Dr. Kecskés Ferenc pártfogó ügyvéd (cím2) A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: Agrárminiszter (cím3) Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: Dr. Kovács Kond cím4) Felperesi érdekelt: Név2 (cím5) A per tárgya: mezőgazdasági támogatási ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Kúria VI.Kfv.35.386/2022/2/2 2 A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: Veszprémi Törvényszék
- május
- napján kelt 7.K.700.794/2021/20-II. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes igazolási kérelmének helyt ad. A felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1] A Magyar Államkincstár, mint elsőfokú hatóság a
- február
- napján kelt 3256855224 számú határozatával a felperes gazdaságában végzett helyszíni ellenőrzés alapján a kölcsönös megfeleltetési szabályoknak való meg nem felelést állapított meg, ezért a 2020-as támogatási évre vonatkozóan 1% szankciót állapított meg. [2] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
- április
- napján meghozott EUJF/1942-1/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. [3] A felperes keresettel támadta az alperesi határozatot. Az elsőfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Indokolásában rögzítette, hogy a felperes a Natura 2000 gyepterületet érintően kaszálási hasznosításra vállalt kötelezettséget, és a támogatási feltétel teljesítéséhez az adott támogatási évben a kaszálási kötelezettségének eleget kellett tenni. A felperes által sem vitatottan a
- évben a területen kaszálást nem végzett, az általa vállalt kaszálási kötelezettségét nem teljesítette. Hivatkozása szerint azért nem került sor
- évben a kaszálásra, mert a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a nagy szárazság miatt a növényzet nem nőtt. A bíróság álláspontja szerint azonban a 81/
- (VII. 10.) FVM rendelet és a 94/
- (XII. 23.) FM rendelet alapján amennyiben a felperes elháríthatatlan külső ok miatt nem tud eleget tenni a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak, akkor a vis maior eseményt a Kincstár felé be kell Kúria VI.Kfv.35.386/2022/2/2 3 jelentenie. A bejelentésre nem került sor, ezért a felperes utóbb a perben a támogatási feltételek kapcsán vis maior körülményekre már nem hivatkozhat, és a kötelezettségének nem teljesítését ilyen okból már nem mentheti ki. Mindezekre tekintettel a határozat a keresettel érintett körben nem volt jogszabálysértő. A befogadás iránti kérelem [5] A felperes az elsőfokú bíróság ítélete ellen a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn túl,
- július
- napján felülvizsgálati kérelmet és azzal egyidejűleg igazolási kérelmet terjesztett elő. [6] Igazolási kérelmében arra hivatkozott, hogy kötelező jogi képviseletről, jogi segítségnyújtó szolgáltatás igénybevételével tudott csak gondoskodni. [7] Felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ad)alpontjaira hivatkozott. A befogadhatóság körében külön indokolást nem terjesztett elő. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A felperes igazolási kérelme alapos, a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [10] A Kúria mérlegelte a felperes által előadottakat és megállapította, hogy a határidő túllépése nem a felperes önhibájából adódott, mindezért az igazolási kérelemnek a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény Pp. 153. §
(4)bekezdése szerint helyt adott és a felülvizsgálati kérelmet határidőben érkezettnek tekintette. [11] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálati kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége, Kúria VI.Kfv.35.386/2022/2/2 4
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [14] A Kp. 3. §
(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli. [15] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével - indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [16] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, továbbá a még hatályban lévő irányelvben, elvi döntésben, kollégiumi állásfoglalásban, illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [18] A Kúria megítélése szerint sem a jogerős határozat, sem a felperes a felülvizsgálati kérelmében nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn. A Kúria kiemeli, hogy habár a felperes hivatkozott e befogadási okra, ugyanakkor nem terjesztett elő ezen indok fennállását érdemben igazoló indokolást és maga a Kúria sem észlelt olyan jogkérdést, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. Nem volt fellelhető olyan gyakorlat, amely a jogegységet – a jogintézmény jelenlegi gyakorlata mellett – veszélyeztetné, továbbá nem az sem volt megállapítható, hogy a bíróság határozata az egységes joggyakorlattal ne lenne összhangban. A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás önmagában nem alapozza meg a befogadást. [19] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. E követelménynek nem tesz eleget önmagában az eljárási Kúria VI.Kfv.35.386/2022/2/2 5 jogsérelemre, illetve az eljárási szabályszegésre hivatkozás. A felperes a felülvizsgálati kérelmében pusztán a Kp. 2. §
(1)bekezdését jelölte meg jogszabálysértésként, a Kúria ezen alapelvi jogszabálysértés kapcsán nem tartotta alaposnak a felperesnek a felülvizsgálati kérelem befogadására irányuló kérelmét. Kiemeli a Kúria azt is, hogy a befogadási kérelem indokainak a felülvizsgálati kérelemből történő kiválogatása a Kúriára nem hárítható át, önmagában a megsértett jogszabályhelyek megjelölése nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását. A Kúria ezért a felperes Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontjára történt hivatkozását érdemben nem tudta vizsgálni, így annak alapján sem volt indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. [20] A felperes a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre nem hivatkozott, és olyan konkrét kúriai döntést sem jelölt meg, amelytől jelen perrel érintett ítélet eltérő álláspontra helyezkedett volna, így a felülvizsgálati kérelem befogadhatósága a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt okból sem volt indokolt. [21] A Kúria megvizsgálta a Kp. rendelkezése szerinti további – a felperes által meg nem jelölt – befogadási okokat is, amelyek alapján megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelmében előadottak szerint nem merült fel adat a jogkérdés különleges súlyára, illetve társadalmi jelentőségére vonatkozóan és az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége sem. [22] Mindezek folytán a Kúria jogszabályi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés rövid tartalma [23] A törvényi feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása indokolt. Záró rész [24] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [25] A felülvizsgálati kérelem visszautasítására tekintettel a felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban Itv.)
- §
(1)bekezdésének a) pontjára tekintettel illetékmentes. A szükségtelenül lerótt felülvizsgálati eljárási illeték visszatérítését a felperes az állami adóhatóságtól az Itv. 81. §
(1)bekezdés i) pontja szerint kérheti. [26] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- szeptember
- Kúria VI.Kfv.35.386/2022/2/2 6 Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke Dr. Horváth Tamás sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Kurucz Krisztina sk. bíró Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. bíró