← Magyarország

Bt.854/2024/9 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A bűnösségét beismerő terhelttel szemben az ügyészi indítványnál súlyosabb járművezetéstől eltiltás miatt előterjesztett jogorvoslati indítvány kapcsán a jogerős határozat megváltoztatása és a kiszabott járművezetéstől eltiltás - az ügyészi indítvány szerinti - mérséklése. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bt.II.854/2024/

  1. törvényességi jogorvoslat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. október
  3. Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Első fok: Pápai Járásbíróság, 15.B.376/2023/5., ítélet, előkészítő ülés,
  4. november 28., jogerő napja:
  5. november
  6. Az indítvány előterjesztője: a legfőbb ügyész Az indítvány iránya: a törvénysértés megállapítása és megváltoztatás Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a legfőbb ügyész által a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványt elbírálva megállapítja, hogy a Pápai Járásbíróság 15.B.376/2023/
  7. számú ítéletének a járművezetéstől eltiltás büntetés tartamát megállapító rendelkezése törvénysértő. Az ítéletet megváltoztatja és a terhelttel szemben kiszabott „B” járműkategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás tartamát 7 (hét) hónapra mérsékli. A bűncselekmény megnevezése helyesen járművezetés ittas állapotban vétsége. A törvényességi jogorvoslati eljárásban felmerült 26.670 (huszonhatezer-hatszázhetven) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. Kúria 2.Bt.854/2024/9-I 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Pápai Járásbíróság a
  8. november 28-án előkészítő ülésen kihirdetett 15.B.376/2023/
  9. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki – saját megnevezése szerint – ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk.
  10. §

(1)bekezdés] és ezért őt 150 napi tétel, 2.500 forint egy napi tétel összegű, összesen 375.000 forint – 10 havi részletben megfizethető – pénzbüntetésre és 1 év „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában –
  1. november 28-án jogerőre emelkedett. [3] II.
  2. A Pápai Járásbíróság 15.B.376/2023/
  3. számú ítélete ellen a legfőbb ügyész BF.265/2024/
  4. szám alatt terjesztett elő – a Be.
  5. §
(1)bekezdése szerint – jogorvoslati indítványt a törvényesség érdekében annak megállapítása végett, hogy a megtámadott ítélet törvénysértő, valamint az ítéletnek a terhelt javára való megváltoztatása érdekében. [4] Indokolása szerint az ügyben a járásbíróság által meghozott büntetővégzéssel szemben az ügyészség tárgyalás tartása iránti indítványában, valamint a bíróság előkészítő ülésén a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján indítványt tett a büntetés nemére és tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. Az ügyészi indítvány 150 napi tétel, 2.500 forint egy napi tétel összegű pénzbüntetés és 7 hónap járművezetéstől eltiltás kiszabására irányult. [5] Utalt rá, hogy ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. Ekként törvényt sértett a járásbíróság, amikor a bűnösség beismerése elfogadása után hozott ítéletében 1 évben, azaz az előkészítő ülésen tett ügyészi indítványban foglaltnál hosszabb tartamban állapította meg a járművezetéstől eltiltás tartamát. [6] Miután a törvénysértő jogerős határozat más jogorvoslattal nem támadható, a legfőbb ügyész – a jogorvoslat a törvényesség érdekében eljárás keretében – indítványozta, hogy a Kúria a törvénysértést állapítsa meg és a Pápai Járásbíróság 15.B.376/2023/
  1. számú ítéletét változtassa meg oly módon, hogy a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás tartamát 7 hónapra mérsékelje. [7]
  2. A terhelt védője a legfőbb ügyész indítványára tett észrevételében osztotta az indítványban foglaltakat és az ítélet indítvány szerinti megváltoztatásával is egyetértett. [8]
  3. A Kúria a
  4. július 11-én meghozott Bfv.II.854/2024/
  5. számú végzésével a terhelttel szemben kiszabott 1 évi „B” járműkategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás végrehajtását a Be.
  6. §-ára figyelemmel a Be.
  7. §
(7)bekezdése alapján félbeszakította. [9] III. A legfőbb ügyész törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslati indítványa alapos. [10]
  1. A Pápai Járásbíróság a 15.B.376/2023/
  2. számú ítéletét
  3. november 28-án előkészítő ülésen hozta meg. Az előkészítő ülés megkezdése után az ügyész indítványt tett a büntetés mértékére, illetve tartamára arra az esetre, ha a terhelt az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. A terhelt a bűnösségét beismerte, a tárgyaláshoz való Kúria 2.Bt.854/2024/9-I 3 jogáról lemondott és a bíróság a Be.
  4. §
(3)bekezdése szerint elfogadta a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozatát. [11] Ha a bíróság az előkészítő ülésen a terhelt beismerését végzéssel elfogadja és nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre is kihallgatja, majd az ügyész és a védő felszólalását követően az ítéletét az előkészítő ülésen is meghozhatja [Be. 504. §
(4)-
(6)bekezdés]. [12] A Be. 565. §
(2)bekezdése értelmében, ha a bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot az előkészítő ülésen fogadta el, nem szabhat ki súlyosabb büntetést, illetve nem alkalmazhat súlyosabb intézkedést, mint amelyet a vádirat, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítvány tartalmaz. E rendelkezés alapján a bíróság számára az alkalmazható szankció korlátja a vádirat, illetve az előterjesztett indítvány tartalma. [13] Mindezek alapján a következőkre mutat rá a Kúria. [14] Eljárási szabálysértés miatt a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye [Be. 648. § b) pont], a Be. 649. §
(2)bekezdésében felsorolt esetekben. E törvényhelyben önállóan a Be. 565. §
(2)bekezdésének megsértése felülvizsgálatot lehetővé tevő eljárási szabálysértésként nincs meghatározva. [15] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pont második fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozatával szemben felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [16] A Be. 608. §
(1)bekezdése a feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéseket tartalmazza, azonban ezek között nem szerepel az előkészítő ülésen elfogadott beismerő vallomás alapján meghozott ítéletben, a vádiratban, illetve a Be. 502. §
(1)bekezdése alapján előterjesztett indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb büntetés, illetve intézkedés alkalmazása. [17] A Be. 649. §
(2)bekezdés e) pontja a súlyosítási tilalom megsértése esetén biztosítja a felülvizsgálat lehetőségét. A súlyosabb büntetés, illetve intézkedés fogalma kétségtelenül a súlyosítási tilalom (Be.
  1. §) rendelkezéseihez kapcsolódik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a (
  2. január 1-jével) hatályos szövegezés szerinti súlyosabb jogkövetkezmény Be.
  3. §
(2)bekezdése szerinti tilalma azonosítható lenne a súlyosítási tilalommal. Ugyanis a bűnösséget beismerő nyilatkozat előkészítő ülésen történő elfogadása esetén a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti tilalom az irányadó, melynek lényege az, hogy ebben az esetben a terhelt terhére beterjesztett ügyészi fellebbezés által megnyílt súlyosítás korlátját kifejezetten a vonatkozó eljárási szabályok szerint előterjesztett konkrét ügyészi indítvány (vádirat) képezi. Ekként a súlyosítási tilalom nem azonosítható a súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazásának tilalmával. [18] A súlyosítási tilalom az eljárási törvény garanciális rendelkezése, és a jogorvoslat során kivételt határoz meg a felülbírálat terjedelmének általános szabályai alól. Alapvető tartalma, hogy a terhelt és a védő részére lehetővé teszi a fellebbezési jog kockázat nélküli gyakorlását és kizárja azt, hogy ha az elsőfokú bíróság ítéletét csak a terhelt javára szóló fellebbezés támadta, a fellebbezés folytán alapvető érdemi kérdésekben a terheltre hátrányosabb másodfokú bírósági határozat születhessen (Be. 595. §). [19] A Be. a súlyosítási tilalom megsértésének esetére lehetővé teszi a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálati indítvánnyal történő támadását. A felülvizsgálat azonban a Be. 565. §
(2)bekezdése szerinti súlyosabb jogkövetkezményt tartalmazó törvénysértő határozat orvoslására nem vehető igénybe. Kúria 2.Bt.854/2024/9-I 4 [20] A fentiek tükrében a legfőbb ügyész által nevesített eljárási szabálysértés kiküszöbölésére kizárólag a törvényesség érdekében előterjesztett jogorvoslat alapján van törvényes lehetőség [Kúria Bt.II.218/2022/6., Kúria Bt.II.688/2019/5. (BH 2020.64.III.)]. [21] 2. A Kúria az iratok alapján megállapította, hogy a Pápai Járási Ügyészség a B.868/2023/1. számon nyújtott be vádiratot a Pápai Járásbíróságra a Btk. 236. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt és büntetővégzés meghozatalára tett indítványt, amely alapján a Pápai Járásbíróság a
  1. október 16-án meghozott 15.Bpk.320/2023/
  2. számú büntetővégzéssel a terhelttel szemben ittas állapotban elkövetett járművezetés vétsége miatt 150 napi tétel, napi tételenként 2.500 forint pénzbüntetést szabott ki. A büntetővégzéssel szemben a járási ügyészség tárgyalás tartását kérte a Btk.
  3. §
(2)bekezdése szerinti járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása végett. [22] Az ügyészség tárgyalás tartására irányuló indítványában – a Be. 422. §
(3)bekezdésére hivatkozva – arra az esetre, ha a terhelt a bűncselekmény elkövetését az előkészítő ülésen beismeri, 150 napi tétel, 2.500 forint napi tétel összegű pénzbüntetés, továbbá 7 hónap járművezetéstől eltiltás kiszabására tett indítványt. [23] A Pápai Járásbíróság által az ügyben 2023. november 28-án megtartott előkészítő ülésen a vádat képviselő ügyész a Be. 502. §
(1)bekezdése szerinti indítványát a tárgyalás tartására irányuló indítványban a beismerés esetére meghatározott indítvánnyal egyezően terjesztette elő. [24] A járásbíróság a terhelt – mindezek ismeretében tett – bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadta, majd a terheltet a Be. 504. §
(4)bekezdése szerint a bűnösségi körülményekre kihallgatta. [25] Ezt követően az ügyész a felszólalásában a terheltnek az előkészítő ülésen ismertté vált személyi körülményeire figyelemmel a járművezetéstől eltiltásnak – a büntetés tartamát nem érintve – „B” kategóriára történő korlátozását indítványozta. [26] A járásbíróság a 15.B.376/2023/5. számú ítéletét az előkészítő ülésen meghozta; a terheltet bűnösnek mondta ki ittas állapotban elkövetett járművezetés vétségében [Btk. 236. §
(1)bekezdés] és ezért őt 150 napi tétel, 2.500 forint egy napi tétel összegű, összesen 375.000 forint – 10 havi részletben megfizethető – pénzbüntetésre és 1 év „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltásra ítélte. [27] A járásbíróság ezzel azonban túllépte a joghátrány mértékére tett konkrét ügyészi indítványt és megsértette a súlyosabb büntetés kiszabásának tilalmát rögzítő, a Be. 565. §
(2)bekezdésében írt azon szabályt, miszerint a terhelttel szemben az ügyészi indítványban megjelölt szankciónál súlyosabb jogkövetkezmény nem alkalmazható. Mindez pedig kizárólag a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat keretében orvosolható. [28] Az ügyben hozott jogerős ítélet tehát az előkészítő ülésen a bűncselekményt beismerő terhelttel szemben az ügyészi indítványban foglaltnál – hosszabb tartamára tekintettel – súlyosabb járművezetéstől eltiltást kiszabó részében törvénysértő. [29] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 668. §
(1)bekezdés második mondata főszabálya alapján tanácsülésen eljárva, a Be. 668. §
(1)bekezdés első mondata szerinti összetételben eljárva – a legfőbb ügyész törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványát alaposnak találta és a Be. 669. §
(1)bekezdés első fordulatának megfelelően megállapította, hogy a megtámadott határozat a terhelttel szemben kiszabott járművezetéstől eltiltás tartama tekintetében törvénysértő. [30] A törvénysértést a Kúria a Be. 669. §
(2)bekezdése szerint akként orvosolta, hogy a jogerős ítélet megváltoztatásával enyhébb – az előkészítő ülésen tett beismerésére Kúria 2.Bt.854/2024/9-I 5 figyelemmel előterjesztett konkrét ügyészi indítvány kereteit meg nem haladó – 7 hónap tartamra mérsékelte a „B” kategóriára korlátozott járművezetéstől eltiltás tartamát. Egyben a bűncselekmény megnevezését a 61/
  1. BK vélemény
  2. pontja szerint helyesbítette. [31]
  3. A Kúria a törvényességi jogorvoslati eljárásban a terhelt részére védőt rendelt ki, aki a törvényességi jogorvoslati indítványra írásbeli észrevételt tett. [32] A Kúria más rendkívüli jogorvoslat, a felülvizsgálati eljárással összefüggésben korábbi határozatában már rámutatott arra, hogy a kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nyilvános ülést nem tart [Kúria Bfv.I.1.323/2018/
  4. (BH 2019.217.III.)]. [33] A Kúria ezért a törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslati indítványra érdemi észrevételt előterjesztő kirendelt védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
  5. (XII. 27.) IM rendelet
  6. §
(2)és
(3)bekezdésére figyelemmel, a 7. §
(3)bekezdése szerint állapította meg a kirendelt védőnek járó díjat. [34] Az ennek folytán felmerült bűnügyi költség viseléséről a Kúria a Be. 669. §
(4)bekezdése alapján rendelkezett. [35] IV. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat elbírálása során meghozott ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése szerint nincs helye fellebbezésnek. Az ítélet felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont harmadik fordulata zárja ki. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.