← Magyarország

Pf.20687/2024/5 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A felszámított költségek perköltségbe tartozásáról a bíróság dönt, annak keretében pedig össze kell vetnie a fél által előadottakat a perköltség összegére és a viselésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal. A félnek tehát nemcsak a per főtárgya, hanem a perköltség körében is elő kell adnia az igénye alapjául szolgáló releváns körülményeket. A nyilatkozatban meg kell jelölni a költség fajtáját, annak pontos összegét, a felmerülés lényeges körülményeit, és ha a perben több jogot érvényesítenek – feltéve, ha elkülöníthető –, a költséget hozzá kell kapcsolnia ahhoz a joghoz, amelynek érvényesítése miatt az felmerült. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.687/2024/

  1. A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd ügyvéd címe Az alperes: Magyar Posta Zrt. 1138 Budapest, Dunavirág utca 2-
  2. Az alperes képviselője: Dr. Bóka Zsolt kamarai jogtanácsos 6720 Szeged, Tisza Lajos körút 43-
  3. A per tárgya: közérdekű adat kiadása Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 27.P.22.067/2024/
  4. A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit megváltoztatja és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 2.540 (kétezer-ötszáznegyven) forintra leszállítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A felperes
  5. június 14-én közérdekű adatok kiadása iránti kérelemmel fordult az alpereshez. A kérelemben foglaltaknak az alperes részben tett eleget, a további adatok kiadását egyrészt üzleti titkai védelmére, másrészt arra való hivatkozással tagadta meg, hogy webáruházak nyilvántartását nem vezeti, ilyen adatot nem kezel, és ezen adatok előállítására nem is kötelezhető. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 2 [2] A felperes keresetében az alperest az alábbi adatok 15 napon belül, elektronikus úton való kiadására kérte kötelezni: [3] - az alperessel postai szolgáltatás nyújtására hatályos szerződéssel rendelkező webáruházak száma a
  6. január
  7. napján,
  8. március
  9. napján, valamint
  10. június
  11. napján fennálló helyzet szerint; [4] - az alperesnél bármikor regisztrált/szerződött webáruházak által feladott csomagok száma,
  12. február
  13. –
  14. június
  15. közötti időszakra; amennyiben az igényelt összesített adattal az alperes nem rendelkezik, úgy a fenti időszak minden napjára vonatkozóan napi bontásban az adott napon a webáruházak által feladott csomagok száma; [5] - az alperesnél bármikor regisztrált/szerződött webáruházak által feladott csomagok száma,
  16. február
  17. –
  18. június
  19. közötti időszakra; amennyiben az igényelt összesített adattal az alperes nem rendelkezik, úgy a fenti időszak minden napjára vonatkozóan napi bontásban az adott napon a webáruházak által feladott csomagok száma; [6] - a
  20. február
  21. –
  22. június
  23. közötti időszakban regisztrált/szerződött webáruházak által ezen időszakban kötött szerződésekből származó többletbevétel mértéke. [7] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. [8] Az alperes állítása szerint nem kezel „regisztrált vagy szerződött webáruházak” megnevezésű adatot, pusztán részlegesen kezeli ügyfelei „konjunktív jellemzőkkel” bíró adatait, ezért a webáruházakra vonatkozó részkérdésekben megfogalmazott adatigénylésnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  24. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.)
  25. §

(2a)bekezdésben foglaltakra tekintettel nem köteles eleget tenni. [9] A kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozások számára a regisztráció és a szerződéskötés lehetőségét a honlapjukon
  1. február 16-án nyitották meg, így csak ezen időponttól létezhetnek webáruházakra vonatkozó adatok. [10] Az üzleti tevékenységének volumenére (a webáruházak által feladott csomagok száma) és jövedelmezőségére (az ebből származó többletbevétel) vonatkozó adatok üzleti titoknak minősülnek, azok nyilvánosságra kerülése aránytalan üzleti sérelemmel járna, ami kellő alap az adatkiadási kérelem teljesítésének megtagadására [Info tv.
  2. §
(3)bekezdés]. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül, a nev@nev e-mail címre megküldve adja ki felperesnek az alábbi közérdekű adatokat: [12] - az alperessel egyedi szerződés alapján, postai szolgáltatás nyújtására vonatkozó, hatályos szerződéssel rendelkező webáruházak száma a
  1. március
  2. és
  3. június
  4. napján fennálló helyzet szerint; [13] - az alperessel egyedi szerződés alapján szerződött webáruházak által feladott csomagok száma a
  5. február
  6. és
  7. május
  8. közötti időszakban. [14] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. [15] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 102.000 forint + áfa perköltséget. [16] Ítéletének indokolásában alkalmazott jogszabályként az Info tv.
  9. §
  10. pontjában,
  11. §
(3)bekezdésében, 30. §
(2a)bekezdésében, a postai szolgáltatásokról szóló
  1. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Posta tv.)
  2. §
(4)bekezdésében foglaltakat idézte. [17] Az alperes webáruházak számára nyújtott szolgáltatásának igénybevételére való jelentkezést lehetővé tevő linkek tartalmából arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a webáruházakat „nyilvántartja”, azok adatait kezeli. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 3 [18] Az Adatkezelési Tájékoztató és az eÁSZF rendelkezéseinek értelmezése alapján azt állapította meg, hogy az alperes csak a
  1. február 16-a után keletkezett, az egyedi szerződés alapján nyújtott szolgáltatások igénybe vevőire vonatkozó adatokat kezeli, így ezen szűkített tartalommal kötelezte az alperest a közérdekű adatok (az alperessel egyedi szerződés alapján, postai szolgáltatás nyújtására vonatkozó, hatályos szerződéssel rendelkező webáruházak száma a
  2. március 28-án és
  3. június 20-án fennálló helyzet szerint) kiadására. [19] Az Adatkezelési tájékoztató
  4. pontjának értelmezésével arra következtetett, hogy a feladott csomagok számát havi bontásban biztosan kezeli az alperes, hiszen azt egyértelműen rögzíti a tájékoztató, hogy a „havi küldemény szám” a szerződés teljesítéséhez szükséges adat. [20] Arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes által kérelmezett adatok kiadása nem jelenti az alperes üzleti titkainak vitális sérelmét, ezért az adatkiadási kérelem teljesítését az alperes erre való hivatkozással nem tagadhatja meg. [21] Az alperest a kérelmezett adatok kiadására a felperes által igényeltnél szűkebb körben kötelezte, figyelembe véve, hogy az alperes csak az egyedi szerződéses kapcsolatban álló webáruházak adatait kezeli, a feladott csomagok számára pedig
  5. február 16-tól (azaz a webáruházak részére nyújtott logisztikai szolgáltatások kezdő napjától) havi összesítésben állnak rendelkezésére adatok. Kiemelte, hogy a szerződött partnerenként, havi bontásban rendelkezésre álló adatok összeadása - mint a felperes adatkiadási kérelme teljesítéséhez szükséges számtani művelet - elvégzése az alperestől elvárható. [22] Az Info tv.
  6. §
  7. pontjában és a Posta tv.
  8. §
(4)bekezdésében foglalt rendelkezések egymásra tekintettel történő értelmezése alapján úgy foglalt állást, hogy az alperes által végzett postai szolgáltatás (közszolgáltatás) és az üzleti tevékenységére vonatkozó adatok egyaránt nyilvánosak, kivéve amennyiben az utóbbi (üzleti) adatok megismerése aránytalan üzleti sérelemmel jár. [23] Az Adatkezelési tájékoztatóból és az eÁSZF felperes által hivatkozott rendelkezéseiből ugyanakkor nem látta levezethetőnek, hogy az alperes a webáruházakkal kötött szerződések alapján keletkezett többletbevételre vonatkozó adatokat kezeli. [24] A perköltség viseléséről a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 83. §
(2)bekezdése alapján rendelkezett. [25] A pernyertesség, pervesztesség arányát 40-60%-ban határozta meg a felperesre terhesebben (4 kiadni kért adatkör közül két adatkör részleges kiadását rendelte el), a felperest és az alperest a 300.000, illetve a 30.000 forint perköltségigénye ilyen arányban való megtérítésére tartotta jogosultnak (a felperes esetében 120.000 forint, az alperes esetében 18.000 forint). [26] A felek egymás felé fennálló perköltség fizetési kötelezettsége összevetése alapján az alperest a felperes részére 102.000 forint + áfa perköltség megfizetésére kötelezte. [27] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes fellebbezett. Jogorvoslati kérelmében az első fokon hozott határozat perköltségre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatását, a felperesnek fizetendő elsőfokú perköltségnek 2.000 forint + áfa összegre történő leszállítását kérte. [28] Kérte az elsőfokú ítélet indokolása [4] bekezdésében szereplő „A felperes a bíróságra
  1. augusztus hó
  2. napján benyújtott keresetében (…) megbízási szerződés alapján felszámított ügyvédi munkadíjból álló perköltsége megfizetésére kérte az alperes kötelezését.(…)” és [12] pontjában az „(…) indítványozta továbbá, hogy pervesztessége esetére a jelentős mértékben eltúlzott felperesi perköltség igényt a bíróság mérsékelje” Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 4 mondatrész iratellenességének megállapítását és törlését, egyúttal helyette a [4] bekezdésben „a felperes a
  4. 05-i keresetlevelében kérte a Törvényszéket, hogy kötelezze az alperest a perköltség megfizetésére a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
  5. (VIII. 22.) IM rendelet
  6. § alapján” szövegrész rögzítését, a [12] bekezdésbe pedig annak beemelését, hogy az alperes azért kérte a 250.000 forint (+ áfa) ügyvédi munkadíj igény, mint perköltség elutasítását, mert a felperes nem igazolta a keresetlevél elkészítéséhez kapcsolódó 250.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíj tényleges felmerülését ügyvédi megbízási szerződéssel, számlával vagy más okirattal, ezért annak megtérítésére nem tarthat igényt. [29] Kérte az elsőfokú ítélet [60] bekezdésében a perköltség számításának a megváltoztatását is. Kifejtette, hogy a felperes bizonyított perköltségigénye 50.000 forint + áfa, az elsőfokú bíróság számításának megfelelően ezért 20.000 forint + áfa megtérítésére tarthat igényt (az 50.000 forint + áfa összeg 40%-a). Ebbe beszámítva az alperes pernyertessége (60%) alapján figyelembe vehető perköltségigényt (30.000 forint felszámított jogtanácsosi munkadíj 60%-a, 18.000 forint), a felperes ténylegesen 2.000 forint + áfa összegre tarthat igényt. [30] A Pp.
  7. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján azt hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság a felperes pernyertességének mértékét 40%-osnak értékelte (4 kiadni kért adat közül 2 adat részleges kiadását rendelte el a bíróság), ezért a bizonyított perköltség igénye (50.000 forint + áfa) ezen arányban történő megfizetésére tarthat igényt (20.000 forint + áfa). [31] A másodfokú eljárásban felmerült perköltségét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM. rendelet (a továbbiakban: Ükr.) 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4. §
(1)bekezdése alapján 15.000 forint kamarai jogtanácsosi munkadíjban számította fel. [32] Kifejtette, hogy a felperes jogi képviselője a képviseleti jogát a meghatalmazásra, az ügyvédi iroda alapító okiratára, a Pp. 64. §
(1)bekezdésére, valamint
  1. § a) pontjára alapozta. A perben felperes az adatigénylő. [33] A Pp.
  2. §
(1)bekezdésében,
  1. §-ában,
  2. §
(1)és
(2)bekezdéseiben, valamint a felperes alapító okiratának 5) pontjában foglaltak alapján arra mutatott rá, hogy ügyvéd neve az ügyvédi iroda tagja, aki tehát önállóan képviselhet, és képviseli a felperes ügyvédi irodát a kötelező jogi képviseletet igénylő jelen perben. Az ügyvédi tevékenységről szóló
  1. évi LXXVIII. törvény és az alapító okirat alapján nem hivatkozhat a felperes az irodai tag ügyvéd részére adott meghatalmazásra, illetve nem alapíthat arra ügyvédi munkadíjként perköltségigényt, amit egyébiránt összegszerűen nem is igazolt. [34] A felperes új jogi képviselőjeként dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd
  2. augusztus 13-án nyújtott be hiánypótlás keretében egy részére a felperes által
  3. augusztus 13-án adott ügyvédi meghatalmazást, valamint egy ezzel azonos keltezésű megbízási szerződést és tényvázlatot. A jogi képviselő a felperes perköltségigényét módosította, azt a Pp. 82-
  4. §-ai és az Ükr.
  5. §
(1)bekezdés a) pontjára és a megbízási szerződésre alapozva 250.000 forintban (keresetlevél előterjesztése 10 munkaóra erejéig 25.000 forint/óra) és az eljárási cselekmények után 25.000 forint/óra munkadíjban számította fel. [35] A megbízási szerződés ugyanakkor kizárólag a dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd által érvényesíthető, elszámolható nettó 25.000 forint/óra ügyvédi munkadíjat tartalmazza, tehát még áfa-t sem, vagyis a jogi képviselő úgy hivatkozik a
  1. augusztus 13-i keltű beadványában a saját ügyvédi megbízásos eljárásában felmerült 250.000 forint ügyvédi munkadíjra, hogy a keresetlevelet nem ő készítette, illetve nyújtotta be, illetve azt a tárgyalás berekesztéséig sem igazolta a felperes. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 5 [36] Az elsőfokú bíróság túlterjeszkedett a felperes perköltségre vonatkozó kérelmén és bizonyítékain, illetve figyelmen kívül hagyta, hogy a felperes nem csatolt olyan ügyvédi megbízási szerződést, mely a keresetlevél elkészítéséhez és benyújtásához kapcsolódóan „kötelezően rögzített” volna 250.000 forint (+áfa) megbízási díjat. [37] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezésének helybenhagyását, az alperes másodfokú perköltség fizetésére kötelezését kérte. [38] Perköltségét az Ükr.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja és az elsőfokú eljárásban becsatolt megbízási szerződés alapján 50.000 forint + áfa (2 munkaóra) összegben számította fel. [39] Előadása szerint a saját nevében nyújtotta be a keresetlevelet, és abban az Ükr.
  1. § alapján kérte megállapítani a perköltséget. Az elsőfokú bíróság hiánypótlás keretében kötelezte jogi képviselő bejelentésére, így az ügyvédi meghatalmazást a keresetlevél előterjesztését követően csatolta. A perköltségigényt a csatolt megbízási szerződés alapján terjesztette elő, a megbízási szerződésben foglalt 25.000 forint nettó óradíjas elszámolás alapján, amiről jogi képviselője szóban összegszerűen is nyilatkozott a tárgyaláson. [40] A csatolt megbízási szerződés igazolja a perköltségigényt. A szerződésben rögzített 25.000 forint + áfa/óra munkadíj nem minősül eltúlzottnak, csökkentése nem indokolt. A perköltséget a Pp. és az Ükr. a „fél” részére járó kompenzációként szabályozza, függetlenül attól, hogy a beadványt a fél vagy a jogi képviselője szerkesztette. Amennyiben a félnek merült fel költsége, időráfordítása az adott per előkészítése vonatkozásában, úgy neki jár a perköltség. [41] Egy per jogi képviseletének átvétele nagyságrendileg ugyanannyi időráfordítással jár, mint a keresetlevél előterjesztése, hiszen az ügy valamennyi előzményét és iratanyagát meg kell ismerni, az ügyféllel részletes konzultációkat kell folytatni a ténylegesen keletkezett iratok tartalmáról, és a tárgyaláson képviselendő szóbeli nyilatkozatok irányáról is. [42] Hivatkozott a Kúria Pfv.20887/2023/
  2. számú határozatának elvi tartalmára, miszerint a bíróságnak a felszámított ügyvédi munkadíj és a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység közötti aránytalan voltára alapított perköltség mérséklését részletes tartalmi elemzéssel, az adott ügy konkrét peradataival alátámasztva kell megindokolnia. [43] Hangsúlyozta, hogy a perköltség csökkentése esetén a pernyertes felet aránytalanul és indokolatlanul hátrányos helyzetbe hozza a bíróság. A részben alapos igény érvényesítéséhez is olyan ráfordításokat kellett ugyanis megelőlegeznie, amelyet a per nélkül, és az alperes jogkövető magatartása szerinti önkéntes teljesítése esetén nem kellett volna, mégsem juthat hozzá a jogszabály által neki járó kompenzációhoz. E körben hivatkozott a Pfv.20887/2023/
  3. számú határozat indokolásának [48] bekezdésében írtakra. [44] A fellebbezés alapos. [45] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp.
  4. §
(1)bekezdése és
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el; felülbírálati jogkörét a Pp. 370. §
(1)bekezdés alapján a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [46] Fellebbezés hiányában – a Pp. 358. §
(5)bekezdése szerint – jogerőre emelkedett az elsőfokú bíróság ítéletének a közérdekű adatok kiadását elrendelő és a keresetet egyebekben elutasító rendelkezése, így a másodfokú bíróság kizárólag a perköltség tárgyában hozott elsőfokú döntést bírálta felül. [47] A Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében törvény eltérő rendelkezése hiányában a pernyertes fél perköltségét a pervesztes fél téríti meg. A
(2)bekezdés szerint részleges pernyertesség esetén a fél az ellenfél perköltségét a pervesztessége arányában téríti meg. Ha a pernyertesség és a pervesztesség aránya közötti különbség, valamint a fél és az ellenfél javára Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 6 meghatározott perköltségek összege közötti különbség nem jelentős, egyik fél sem köteles perköltség megtérítésére. [48] A Pp. 82. §
(3)bekezdés első fordulata szerint a bíróság a perköltség összegét a felszámítás és az ahhoz csatolt okiratok alapulvételével határozza meg. A Pp. 81. §
(2)bekezdése alapján a felszámítás során meg kell jelölni az igényelt költség összegét, a felmerülésének lényeges körülményeit, azt, hogy a perbe vitt mely jog érvényesítésével összefüggésben merült fel, és mindezeket a felszámítással egyidejűleg – szükség szerint – okirattal is igazolni kell. A bíróság által az eljárást befejező határozatban meghatározható költség az annak összegét szabályozó jogszabályi rendelkezésre utalással is felszámítható. [49] Az adott esetben az állapítható meg, hogy a felperes a keresetlevelet személyesen nyújtotta be, abban az alperest az Ükr. 3. § alapján kérte perköltség fizetésére kötelezni. Költségeit a Pp. 81. §
(2)bekezdése szerint nem számította fel. [50] Az elsőfokú bíróság felhívására a felperes jogi képviselője
  1. augusztus 14-én csatolta a meghatalmazását, illetve a megbízási szerződést, amely szerint a szerződő felek az ügyvédi munkadíjat nettó 25.000 forint/óra összegben határozták meg, melyet a megbízott munkaidőnyilvántartásban vezet. A megbízott a perben a perköltséget a megbízási szerződés csatolásával számítja fel. [51] Az ezzel egyidejűleg előterjesztett hiánypótlás és keresetet fenntartó nyilatkozat szerint a felperes a perköltségigényét módosította, azt a Pp. 82-
  2. §-ai és az Ükr.
  3. §
(1)bekezdés a) pontjára és a megbízási szerződésre alapozva 250.000 forintban (keresetlevél előterjesztése 10 munkaóra erejéig 25.000 forint/óra), valamint az eljárási cselekmények után 25.000 forint/óra összegben számította fel. A
  1. szeptember 24-i tárgyaláson a felperes a perköltségigényét összesen 300.000 forint + áfa összegben jelölte meg, tekintettel a bírósági tárgyalás 2 óra időtartamára (27.P.22.067/2024/
  2. számú jegyzőkönyv
  3. oldal). [52] Az alperes álláspontja az volt, hogy az új jogi képviselő nem érvényesítheti a felperes (ügyvédi iroda) által összeállított keresetlevél elkészítése után saját jogán a 250.000 forint ügyvédi munkadíjat, a felperes viszont nem igazolta korábban ezen ügyvédi munkadíj megbízási szerződésre alapozott felszámítását. A jogi képviselő csak a
  4. augusztus 23-i megbízási szerződése óta bizonyítottan felmerült (teljesített) eljárási cselekmények után számíthatna fel ügyvédi munkadíjat. [53] A Pp.
  5. §
(2)bekezdése tartalmazza a felszámítás tartalmi kellékeit is. A felszámított költségek perköltségbe tartozásáról ugyanis a bíróság dönt, annak keretében pedig össze kell vetnie a fél által előadottakat a perköltség összegére és a viselésére vonatkozó jogszabályi előírásokkal. A félnek tehát nemcsak a per főtárgya, hanem a perköltség körében is elő kell adnia az igénye alapjául szolgáló releváns körülményeket. A nyilatkozatban meg kell jelölni a költség fajtáját, annak pontos összegét, a felmerülés lényeges körülményeit, és ha a perben több jogot érvényesítenek – feltéve, ha elkülöníthető –, a költséget hozzá kell kapcsolnia ahhoz a joghoz, amelynek érvényesítése miatt az felmerült. [54] A felperes a perköltségigényét az Ükr. 2. §
(1)bekezdésére alapította, amely
  1. a)és
  2. b)pontjai szerint az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. [55] A rendelkezésre álló adatok szerint a keresetlevelet nem a jogi képviselő (dr. Nehéz-Posony Katinka) készítette és terjesztette elő, a meghatalmazását követően keresetet fenntartó nyilatkozatot tett csupán, amelynek vonatkozásában költséget nem számított fel. A keresetlevél vonatkozásában a költség felszámítására a később létrejött megbízási szerződés alapján került sor. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 7 [56] A felperes helyesen idézte a Kúria Pfv.20887/2023/6. számú határozatának elvi tartalmát, amely szerint a bíróságnak a perköltségnek a felszámított ügyvédi munkadíj és a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenység közötti aránytalan voltára alapított mérséklését részletes tartalmi elemzéssel, az adott ügy konkrét peradataival alátámasztva kell megindokolnia. [57] Az adott esetben azonban nem arról kell állást foglalni, hogy indokolt-e a felszámított perköltség mérséklése [Ükr. 2. §
(2)bekezdés], hanem arról, hogy a felszámítás a keresetlevél vonatkozásában megalapozott-e, és bizonyított-e, hogy a keresetlevelet a perben később jelentkező jogi képviselő készítette és arra 10 munkaórát fordított. [58] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében maga sem vitatta, hogy a keresetlevelet nem dr. Nehéz-Posony Katinka készítette. Arra hivatkozott, hogy a perköltséget a Pp. és az Ükr. a „fél” részére járó kompenzációként szabályozza, és az nem függ a tényleges iratszerkesztő személyétől. Amennyiben a félnek merült fel költsége, időráfordítása az adott per előkészítése vonatkozásában, úgy neki jár a perköltség. Egy per jogi képviseletének átvétele pedig ugyanannyi időráfordítással jár, mint a keresetlevél előterjesztése. [59] Az adott esetben azonban a felperes nem ennek alapján számolta fel a költségeit, a megbízási szerződés szerinti munkaidőnyilvántartás a rendelkezésre álló adatok szerint a keresetlevél elkészítése vonatkozásában elszámolást nem is tartalmazhat. A 250.000 forint költség felszámítása tehát a Pp. 81. §
(2)bekezdésében foglaltaknak nem felel meg, ezért ez az igény megalapozatlan. A felszámítás a tárgyaláson való részvétel (2 munkaóra, 25.000 forint óradíj) vonatkozásában, tehát 50.000 forint erejéig alapos, a jogi képviselő tárgyaláson tett nyilatkozata szerint a díj összegén, mint adóalapon felül áfát kell felszámítani [Ükr. 4/A. §
(1)bekezdés]. [60] A pernyertesség, pervesztesség 40-60% arányát, illetve a felperes és az alperes által jogszerűen felszámított perköltség összegét figyelembe véve, a felperes az 50.000 forint + áfa perköltség 40%-ára, 30.000 forint + áfa összegre, az alperes a 30.000 forint 60%-ára, 18.000 forintra lenne jogosult. A felperes részére megítélhető elsőfokú perköltség – ezen összegek összevetése alapján – 2.000 forint + áfa. [61] A kifejtett indokok alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 383. §
(2)bekezdése szerint megváltoztatta és az alperes által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 2.000 forint + áfa összegre leszállította. [62] A másodfokú bíróság nem tartotta szükségesnek az elsőfokú ítélet indokolásából az alperes által megjelölt szövegrészek törlését, illetve szerepeltetését. Az ítélőtábla indokolása ugyanis ezekre a részekre reflektál, megjelölve az elsőfokú ítélet perköltségviselésre vonatkozó rendelkezései megváltoztatásának indokait is. Az ítélet a másodfokú határozat indokolásával együtt jogerős. [63] A fellebbezés eredményes, a felperes a másodfokú eljárásban pervesztes. A felperest a másodfokú bíróság a Pp. 364. §-a szerint irányadó Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdése, valamint 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte az alperes részére jogtanácsosi munkadíjban jelentkező perköltség megfizetésére. A jogtanácsosi munkadíj összegét az Ükr. 3. §
(3)és
(5)bekezdése és 4. §
(1)bekezdése alapján 15.000 forint kamarai jogtanácsosi munkadíjban számította fel. [64] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 62. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
  1. február
  2. Dr. Kovács Helga s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.687/2024/5 Dr. Kovács Éva s.k. előadó bíró 8 Dr. Stecbauer Anita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.