Mf.50043/2022/10 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés rögzítette, hogy a Gazdasági és Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 2 Kontrolling Iroda a kancellár irányítása alá tartozó szervezeti egység, amelyet a

(3)bekezdés szerint az irodavezető vezet, amellett a

(4)bekezdés értelmében a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetője a munkáltató gazdasági vezetője. [3] A felperest

1. szeptember
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig terjedő időszakra megbízták a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői feladatok és egyben a gazdasági vezetői feladatok ellátásával. Erre tekintettel korábbi kereset-kiegészítését visszavonták, és részére havi 40 000 forint vezetői pótlékot állapítottak meg. A munkáltató a
5. szeptember
6. napján munkaköri leírásban meghatározta a felperes feladatait. [4] A felperes pályázati eljárás eredményeképpen
7. szeptember
8. napjától
9. augusztus
10. napjáig ismét vezetői megbízást kapott a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői feladatok és egyben a gazdasági vezetői feladatok ellátására, a vezetői pótlék változatlanul havi 40 000 forint összegben való megállapítása mellett. [5] Az alperesnél
11. szeptember
12. napjától tanú2 lett a kancellár, aki a felperes felett a munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy volt. [6] Az alperes rektora, (rektor neve) és tanú2 kancellár
13. október
14. napján kelt előterjesztésben kezdeményezte a szenátus előtt az alperesi SZMSZ módosítását, azon indokolással, hogy az SZMSZ 41/F. §

(4)bekezdésének rendelkezése – miszerint a Gazdasági Kontrolling Iroda vezetője egyben az alperes gazdasági vezetője – nem felel meg az államháztartásról szóló törvény végrehajtására kiadott 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet (továbbiakban: Ávr.) előírásainak. Az Ávr. 11. §

(1)bekezdés a) pont alapján a költségvetési szerv gazdasági vezetője vezeti és ellenőrzi a gazdasági szervezetet. Az alperesnél a gazdasági szervezetet feladat- és hatáskör gyakorlása alapján a Gazdasági és Kontrolling Iroda, valamint a Vagyongazdálkodási Központ Vagyongazdálkodási Irodája alkotja, és a jogszerű működés biztosítása érdekében szükséges olyan gazdasági vezető vezetői beosztást létesíteni, amelynek betöltésével biztosított – egy esetleges jövőbeni szervezeti átalakítás megvalósításáig – a szervezeti egységek működésének irányítása, ellenőrzése. [7] Az alperes szenátusa xxx számú határozatával 2020. október 22. napi hatályba lépéssel elfogadta az alperesi SZMSZ módosítását, amelynek keretében hatályon kívül helyezte az SZMSZ 41/F. §

(4)és

(4a)bekezdéseit, és egyidejűleg beiktatta a gazdasági vezető beosztást szabályozó 41/H. §-t. A módosítás értelmében nem a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetője az alperes gazdasági vezetője, és a gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi az alperes gazdasági szervezete, azaz a Gazdasági és Kontrolling Iroda, valamint a Vagyongazdálkodási Központ Vagyongazdálkodási Iroda működését. [8] Az alperes

1. október
2. napján kelt intézkedésében tájékoztatta a felperest a szenátus határozatáról és
3. október
4. napjával visszavonta a Gazdasági és Kontrolling Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 3 Iroda vezetésére adott, egyben a gazdasági vezető vezetői beosztás ellátására kiadott megbízást. A felperes a vezetői megbízása visszavonásáról rendelkező munkáltatói intézkedés átvételével egyidejűleg kérte annak indokolását. [9] Az alperes
5. október
6. napján a felperes vezetői megbízása visszavonását a következőkkel indokolta: „A kancellári feladatkör átadás-átvételét követően elkezdődött intézményi szabályozottság felülvizsgálata egyik lépéseként a szenátus xxx számú határozatával
7. október 22-i hatályba lépéssel elfogadta a Alperes Szervezeti és Működési Szabályzatának (a továbbiakban: SZMSZ) módosítását, amelynek keretében sor került a gazdasági vezető, vezető beosztás újraszabályozására.
8. október
9. napjától a Alperesen a gazdasági vezetői feladatokat nem a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetője látja el. (…) Tekintettel arra, hogy az Ön részére kiadott irodavezetői, egyben gazdasági vezetői beosztás a továbbiakban nem felel meg az SZMSZ rendelkezéseinek, a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetésére kiadott vezetői megbízása, egyben a gazdasági vezetői beosztás ellátására kiadott megbízása visszavonásra került.” [10] Az alperes a vezetői megbízás visszavonása után a felperest kinevezése szerinti ügyvivő szakértői munkakörben foglalkoztatta,
10. november
11. napi keltezésű munkaköri leírásban meghatározta részére a feladatait. [11] A felperes
12. november
13. napjától
14. május
15. napjáig keresőképtelen állományban volt. [12] Az alperes
16. augusztus
17. napjával a Alperesért Alapítvány fenntartásába került. A munkáltató értesítette a felperest, hogy a fenntartóváltás következtében
18. augusztus
19. napján a közalkalmazotti jogviszonya munkaviszonnyá alakult át. [13] A munkáltató
20. április
21. napján kelt, és ugyanezen a napon közölt azonnali hatályú felmondással a felperes munkaviszonyát megszüntette. [14] A felperes módosított – és a fellebbezés szempontjából lényeges – kereseti kérelmében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992.évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Kjt.)
22. §

(5)bekezdésére figyelemmel kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a vezetői megbízása jogellenes visszavonásának jogkövetkezményeként vezetői beosztásában történő tovább foglalkoztatására, és

1. október
2. napjától
3. augusztus
4. napjáig bruttó 167 143 forint elmaradt vezetői pótlék megfizetésére. A felperes másodlagos kereseti kérelme arra irányult, hogy a vezetői megbízás szerinti továbbfoglalkoztatás hiányában a bíróság kötelezze az alperest az eredeti ügyvivő szakértő munkakörben történő tovább Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 4 foglalkoztatására és
5. október
6. napjától
7. december
8. napjáig bruttó 34 286 forint elmaradt keresetkiegészítés megfizetésére. A felperes bejelentette a perköltség iránti igényét, hivatkozással a 32/
9. (VIII.22.) IM. rendelet (továbbiakban: IM rendelet)
10. §

(2)bekezdés a) pontja rendelkezésére. [15] A felperes álláspontja szerint a munkáltató nem valós és nem okszerű indokokkal intézkedett az irodavezetői megbízása visszavonásáról, mivel az SZMSZ módosítása nem szüntette meg azt a beosztást, amelyre a határozott idejű vezetői megbízása szólt. Valótlan az alperes azon állítása, hogy a 2020. október 22. napja előtt hatályos SZMSZ 41/F. §

(4)bekezdés szerinti szabályozás nem felelt meg az Ávr. előírásainak, az egyetem felépítése és vezetése ugyanis nem volt jogszabálysértő. A

1. október
2. napjától hatályos SZMSZ módosítás folytán érdemi változás nem történt a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezető és a gazdasági vezető személyében, mindkét tisztség megmaradt, mindkettőt a kancellár irányítja. Nem valós, hogy
3. október
4. napjától az alperesnél a gazdasági vezetői feladatokat nem a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetője látja el és kiemelte, hogy az SZMSZ módosítás, amely ezen rendelkezést és szervezeti változást tartalmazza, ténylegesen csak
5. augusztus
6. napjával lépett hatályba. Állította, hogy az SZMSZ módosításának hátterében kizárólag az állt, hogy erre hivatkozással a kancellár a vezetői megbízásából felmentse, amely mögött a személye és magatartása, konkrétan a jelenlegi kancellár és a közte lévő pénzügyi ellenjegyzéssel összefüggő szakmai konfliktus állt. A vezetői megbízás visszavonása során az alperes joggal való visszaélést valósított meg, mivel célja az volt, hogy ne rendelkezzen pénzügyi ellenőrzési jogkörrel, melynek alátámasztására hivatkozott arra is, hogy
7. május
8. napjától a munkáltató a részére konkrét feladatot nem adott, a többi munkavállalótól mind helyileg, mind munkaszervezetileg elszigetelték. [16] Az alperes ellenkérelme a felperes keresetének elutasítására és a felperesnek az IM rendelet
9. §

(2)bekezdés a) pontja szerinti perköltségben való marasztalására irányult. [17] Az alperes a keresetet jogalapjába vitatta, összegszerűségében nem. Állította, hogy a vezetői megbízás visszavonásának indoka valós és okszerű volt. A 2020. október 22. napja előtt hatályos SZMSZ 41/F. §

(4)bekezdés szerint a gazdasági vezetői feladat a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetőjére volt delegálva, aki azonban nem irányította, vezette és ellenőrizte az Ávr. előírásainak megfelelően az egész gazdálkodási szervezetet, hanem csupán a Gazdasági és Kontrolling Irodát. Az SZMSZ módosítás célja az volt, hogy olyan gazdasági vezető, azaz vezető beosztás létesüljön, amelynek betöltésével biztosított a gazdasági szervezetet alkotó szervezeti egységek működésének vezetése, ellenőrzése és irányítása. Elismerte, hogy a szervezeti változás

1. augusztus
2. napjától valósult meg ténylegesen, azonban már
3. október
4. napján a gazdasági vezető vezetői beosztást kialakította és a feladatait is megállapította. Hangsúlyozta, hogy nem a 2021-ben megvalósult szervezeti változás képezte az irodavezető, egyben a gazdasági vezető vezetői megbízás visszavonásának jogalapját és a személyi és szervezeti változás időbeli eltérése nem eredményezi a vezetői megbízás visszavonásának jogellenességét. Az alperes vitatta a joggal való visszaélést és konkrétan azt, hogy az SZMSZ módosítás célja a felperes személyének a vezetői pozícióból történő elmozdítása volt. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 5 [18] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 24 000 forint perköltséget, emellett megállapította, hogy a feljegyzett kereseti illeték az állam terhén marad. [19] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint, miután a vezetői megbízás bizalmi jellegű, a közalkalmazotti jogviszony fennmaradása mellett annak visszavonásához a törvény nem követel meg olyan nyomós okot, illetve kötelezettségszegést, mint amelyet a munkáltatónak a jogviszony megszűntetése, vagy a fegyelmi intézkedése esetén kell igazolnia (Kúria Mfv.I.10.775/2008/
5. számú határozat). A vezetői megbízás visszavonása indokaként hivatkozott SZMSZ módosítás abból a szempontból volt lényeges, hogy kettéválasztotta, vezetői szintén elkülönítette egymástól az irodavezető és a gazdasági vezető vezetői beosztásokat, azaz az önálló gazdasági vezető irányítja és ellenőrzi az egyetem gazdasági szervezetének működését, ezen belül a Gazdasági és Kontrolling Irodát, valamint a Vagyongazdálkodási Központ Vagyongazdálkodási Irodát. Az SZMSZ módosítás nem szüntette meg az irodavezető és a gazdasági vezető beosztást, azonban azokat egymástól elkülönítette, emiatt a felperes vezetői megbízás alapján betöltött irodavezetői és egyben gazdasági vezetői beosztása nem felelt meg az SZMSZ módosítása után az intézményi szabályozásnak. Önmagában az, hogy ténylegesen csak
6. augusztus
7. napjával, a gazdasági vezető vezető beosztás újraszabályozását követően valósult meg a szervezeti változás, nem teszi jogellenessé a felperes vezetői megbízása visszavonását, mivel az alperes azt nem a szervezeti változással, hanem a szenátus döntésével indokolta. A vezetői megbízás visszavonása jogszerűségének vizsgálatán – így a munkaügyi peren – kívül esik az alperesre kötelező szenátusi döntés, mint nem munkáltatói jogkörben hozott döntés jogszerűségének, célszerűségének vizsgálata. Az elsőfokú bíróság vizsgálta a joggal való visszaélés tilalmának megsértését is, melynek körében megállapította, hogy a bizonyításra kötelezett felperes nem bizonyított olyan többlettényállási elemet, amely ezen hivatkozását alátámasztotta volna. [20] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes fellebbezést nyújtott be és kérte annak megváltoztatását akként, hogy a bíróság kötelezze az alperest
8. október
9. –
10. augusztus 31-ig terjedő időre elmaradt vezetői pótlék címén 167 143 forint megfizetésére. A felperes a másodlagos kereseti kérelmét az ügyvivő szakértői munkakörben történő tovább foglalkoztatásra nézve nem tartotta fenn. [21] A fellebbezés indokai szerint az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállás, a munkakörét illetően hiányos, abból nem derül ki, hogy a felperes mely munkakörét nem érintette a munkáltató intézkedése, emellett az alperes az irodavezetői és egyben gazdasági vezetői munkaköri feladatait az Mt.
11. §

(1)bekezdésére hivatkozással beemelte a kinevezési okiratába. Iratellenesnek tekintette az elsőfokú bíróságnak az alperesi SZMSZ módosítás

1. október 20-ai hatályba lépésének megállapítását is, mivel az csak
2. augusztus
3. napi hatállyal következett be, így a vezetői megbízás visszavonásának indoka, azaz a szervezeti átalakítás csak ekkor hatályosult. Továbbra is állította, hogy egy hatályba nem lépett szervezeti változás alapján hozta meg a munkáltató a személyi jellegű Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 6 döntését, amelynek egyetlen indoka volt, hogy a kancellár nem kívánt a felperessel dolgozni. Utalt arra is, hogy a gazdasági vezetői pályázat kiírására csak a
4. augusztus
5. napja után került sor, az SZMSZ módosítására vonatkozó szenátusi határozatot követően is egy személy látta el a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetését, valamint a gazdasági vezetői beosztást, azaz a két vezetői megbízás nem vált szét és a Vagyongazdálkodási Iroda gazdasági vezető általi irányítása csak
6. augusztus
7. napját követően valósult meg. Nem tekintette helytállónak a bíróság azon érvelését sem, hogy a bíróság nem vizsgálhatta a szenátus döntését, illetve annak jogszerűségét, annak ellenére, hogy a munkáltató a döntését erre a szenátusi határozatra alapította. [22] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, és a felperes marasztalását a másodfokú eljárással felmerült perköltségében az IM rendelet
8. §

(5)bekezdés alapulvételével, áfa megállapítása nélkül. [23] A fellebbezési ellenkérelmében fenntartotta az elsőfokú eljárás során képviselt álláspontját, mely szerint a felperes irodavezetői, egyben gazdasági vezetői megbízása visszavonásának indoka nem a szervezeti változás, hanem a gazdasági vezető, mint vezető beosztás újraszabályozása volt, amely az SZMSZ

1. október
2. napi szenátusi határozattal elfogadott módosítása keretében valósult meg. A szenátusi döntés nem szervezeti változásra vonatkozott. A szervezeti változás a gazdasági vezető, vezető beosztás újraszabályozását követte, amelyre irányuló előterjesztést az egyetem szenátusa 2021 tavaszán tárgyalta, majd
3. augusztus
4. napján hatályosult. A gazdasági vezető, mint új vezetői beosztás az SZMSZ normatív rendelkezéseinek módosítását jelentette, amelynek hatályba lépése
5. október
6. napja volt. Ez független volt a szervezeti változástól, hiszen a szervezeti felépítés módosítása nélkül is újraszabályozható a vezetői beosztás, a vezetői feladat- és hatáskör. A szenátus az SZMSZ módosításával azt a feladatelhatárolást fogadta el, amellyel ketté vált a gazdasági vezető és irodavezető feladatkör. Az alperes tévesnek találta a felperes iratellenességre vonatkozó fellebbezési érvelését, mivel az előterjesztésből, és az ennek eredményeképpen történt SZMSZ módosításból egyértelműen megállapítható, hogy a gazdasági vezető
7. október
8. napjától irányította és ellenőrizte az egyetem gazdasági szervezetét, ezen belül a Gazdasági és Kontrolling Irodát, valamint a Vagyongazdálkodási Központ Vagyongazdálkodási Irodáját. A megbízott gazdasági vezető
9. október
10. napjától ellátta az SZMSZ 41/H. § által megjelölt feladatokat. Az alperes valótlannak értékelte a felperes azon állítását is, mely szerint nem vált ketté a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői és gazdasági vezetői megbízás. A Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői beosztása nem lett meghirdetve, annak vezetésére megbízást sem adott ki az alperes, az átmeneti időtartam alatt,
11. október
12. napjától a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetésével összefüggő feladatokat a megbízott gazdasági vezető látta el a munkaköri leírásában szereplő munkaköri feladatként. A
13. szeptember
14. napjától kiadott irodavezetői és egyben gazdasági vezetői megbízás a Kjt.
15. §

(1)bekezdés szerinti megbízás volt, amelynek feltétele, hogy a közalkalmazott – kinevezés szerinti munkaköre mellett – ellátja a vezetői beosztásból eredő feladatait is. A felperes tévesen hivatkozott arra, hogy a kinevezési okiratába beemelésre kerültek a vezetői munkaköri feladatai. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 [24] 7 A felperes fellebbezése megalapozott. [25] Az elsőfokú eljárásban lényeges eljárási szabálysértés nem történt, ezért az ítélőtábla a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 370. §

(1)bekezdés alapján a felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta. [26] Az ítélőtábla elsődlegesen rögzíti, hogy az elsőfokú bíróságnak a keresetkiegészítés címén bruttó 34 286 forint megfizetésére irányuló keresetet elutasító ítéleti rendelkezését a fellebbezés nem érintette, erre figyelemmel az ítélőtábla a másodfokú eljárás során kizárólag a vezetői megbízás visszavonása jogellenességét vizsgálta. [27] Ebben a körben az ítélőtábla elsődlegesen a Pp. 346. §

(4)bekezdésben írtakra hivatkozik, mely szerint az ítélet indokolása rögzíti a bíróság által a bizonyítási eljárás eredményeként a Pp.

1. § szerinti mérlegeléssel megállapított tényállást, amely azonban csak az adott ügy eldöntése szempontjából releváns tényekre terjed ki. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást azonban hiányosnak találta, ezért a Pp.
2. §

(3)bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint egészíti ki: [28] A felperes

1. szeptember
2. napján kelt munkaköri leírása szerint a munkavégzési helye (szervezeti egység) a Gazdasági és Kontrolling Iroda, munkaköre ügyvivő szakértő, beosztása gazdasági vezető volt. A feladata az SZMSZ 41/F. §-ban meghatározott, valamint a munkáltató ügyrendjében szereplő, a Gazdasági és Kontrolling Iroda feladatkörébe tartozó tevékenységek irányítása és koordinálása volt. Az alperesi SZMSZ
3. július
4. napjától hatályos 41/F. §

(4a)bekezdése értelmében a gazdasági vezető feladatait a kancellár irányítása és ellenőrzése mellett látta el. Az Ávr. 55. §

(2)bekezdése alkalmazása tekintetében pénzügyi ellenjegyzési jogot gyakorolt, és ennek átruházásra volt jogosult a hatályos jogszabályok és egyetemi szabályzatok figyelembevételével, továbbá ellenőrizte az Ávr. 9. §

(1)bekezdésében foglalt feladatok teljesítését. Az alperes a Kjt. 20/A. § alapján pályázatot hirdetett a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezető és gazdasági vezető beosztás ellátására

1. szeptember
2. és
3. augusztus
4. napja közötti időtartamra. Pályázati feltételként szabta meg, hogy a vezető beosztás ellátására megbízást az kaphat, aki az alperessel ügyvivő szakértő munkakörben, közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy a megbízással egyidejűleg ügyvivő szakértő munkakörbe kinevezhető. A felperes
5. szeptember
6. napjától történt vezetői megbízására tekintettel új munkaköri leírást nem kapott. Az alperes
7. augusztus
8. napjától fennálló szervezeti felépítése szerint a kancellár alá rendelten működött a belső ellenőrzési vezető, a Gazdasági és Kontrolling Iroda, a Vagyongazdálkodási Központ és – ez utóbbinak mellérendelten – az Igazgatási és Humánpolitikai Központ. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 8 Az alperes
9. augusztus
10. napjától fennálló szervezeti felépítése szerint a kancellár alá rendelten működött a vállalati kapcsolatokért és innovációért felelős főigazgató, a belső ellenőrzési vezető, az Igazgatási és Humánpolitikai Központ, a Gazdasági Igazgatóság és a Kommunikációs és Marketing Iroda. A Gazdasági Igazgatósághoz tartozott a Gazdasági Iroda, a Vagyongazdálkodási Iroda és az Informatikai Szolgáltató Iroda. tanú2 kancellár
11. október
12. napján kelt intézkedésében értesítette a felperest, hogy a pénzügyi ellenjegyzésre jogosító megbízását
13. október
14. napjával visszavonja. Az SZMSZ
15. október
16. napjától hatályba lépett módosítását követően az alperes a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői beosztására pályázatot nem hirdetett, annak élére megbízott vezetőt sem bízott meg. tanú2 kancellár
17. október
18. napjától egy évre megbízta dr. Szepessyné Hegedűs Évát a gazdasági vezető beosztás ellátásával, aki a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői feladatokat is megkapta munkaköri leírásában. Az alperesi szervezeti változást is eredményező SZMSZ módosítás hatályba lépésének időpontja
19. augusztus
20. napja volt, az ennek alapjául szolgáló szenátusi ülésre
21. április
22. napján került sor.
23. augusztus
24. napjától az alperes szervezetében a gazdasági vezető irányítása alá került a Gazdasági Iroda (korábban Gazdasági és Kontrolling Iroda). Ezt követően az alperes pályázatot írt ki a Gazdasági Iroda irodavezetői beosztására, amelyre
25. december
26. napjáig pályázat nem érkezett. tanú3
27. október
28. napjától kapott vezetői megbízást, mint az alperes gazdasági vezetője. [29] Az így kiegészített tényállással az elsőfokú bíróság ítélete alkalmas volt a felülbírálatra. [30] Az ítélőtábla vizsgálta az elsőfokú bíróság által levont jogi következtetést, és a felperes vezetői megbízás visszavonása jogszerűsége tekintetében – a fellebbezésre figyelemmel – az alábbiakat állapította meg: [31] A perrel érintett
29. szeptember
30. napjától történt vezetői megbízás időpontjában hatályos Kjt.
31. §

(3)bekezdése szerint a kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a közalkalmazott munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. (…) A kinevezési okmányban más, a közalkalmazotti jogviszonyt érintő kérdés is meghatározható. [32] A Kjt. 23. §

(1)bekezdés értelmében a magasabb vezetői, illetve vezetői feladatellátás magasabb vezető, illetve vezetői beosztásra történő megbízással (a továbbiakban: megbízott vezető) történik, melynek feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból eredő feladatait. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 9 [33] Az ítélőtábla megállapítása szerint azonban a felperes tévesen hivatkozott arra, hogy az alperes a kinevezésébe beemelte a vezetői megbízását a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 46. §

(1)bekezdés alapján. A bírósági gyakorlat egységes annak megítélésében, hogy amennyiben a közalkalmazott vezetői munkát végez, az akkor is vezetői beosztás ellátásával való megbízásnak minősül, ha esetlegesen a kinevezésében a vezetői beosztást munkakörként jelölték meg (EBH.2004.1156). Az iratok alapján azonban az látható, hogy a felperes kinevezése ügyvivő szakértő munkakörre szólt, és nem Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői munkakörre vagy beosztásra. A felperes a Kjt. 23.§

(1)bekezdése alapján a kinevezése szerinti munkaköre mellett a Kjt. 21.§

(3)bekezdés szerint a

1. április
2. napján kelt kinevezési okmányban kapott megbízott irodavezetőként vezetői megbízást, a
3. szeptember
4. napjától történt vezetői megbízás pedig nem a kinevezés módosításaként, hanem külön okiratban közölt vezetői megbízással valósult meg. [34] A peres eljárás során a vezetői megbízás visszavonása jogszerűségét, az indok valóságát és okszerűségét az alperesnek kellett bizonyítania. A vezetői megbízás visszavonása esetén az indokolási kötelezettséggel összefüggésben az elsőfokú bíróság helytálló hivatkozása szerint, irányadó az MK.
5. számú állásfoglalás, melynek az I.a) pontja rendelkezésének – a perbeli tényállásra értelmezett – tartalma szerint a bíróság a vezetői megbízás visszavonása miatt indult munkaügyi jogvitában abban az esetben is megállapítja a megbízás visszavonása jogellenességét, ha a munkáltató intézkedésének indoka megfelel a valóságnak, de nem okszerű. Okszerűnek akkor tekinthető egy tényszerűen, tehát valósan fennálló indok, ha abból elfogadhatóan lehet arra következtetni, hogy emiatt a közalkalmazott vezetői megbízásból eredő feladatellátására a munkáltatónál a továbbiakban nincs szükség. [35] Az ítélőtábla azonban a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azt állapította meg, hogy az alperesnél
6. szeptember
7. napjától az SZMSZ és az alperes tényleges szervezeti felépítése szerint önálló gazdasági vezető vezetői beosztás nem volt, ebből következően arra vonatkozóan vezetői megbízás sem volt adható. Az alperesi SZMSZ 41/F. § rendelkezése, valamint a felperes részére a
8. szeptember
9. napjától adott vezetői megbízás a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezető vezetői beosztásból eredő feladatainak ellátására vonatkozott. Az a tény, hogy a Gazdasági és Kontrolling Iroda vezetése az SZMSZ 41/F. §

(4)bekezdés és

(4a)bekezdés szabályai szerint egyben gazdasági vezetői feladatot is jelentett, nem járt azzal a következménnyel, hogy a felperesnek adott irodavezetői vezetői megbízás az alperesi szervezetben nem létező gazdasági vezető vezetői beosztásra is vonatkozott. Ez független attól is, hogy az alperes a pályázatot akként írta ki, hogy a két vezető beosztást egymás mellett nevesítette. [36] Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a felperes vezetői megbízása időpontjában és annak visszavonása időpontjáig az Ávr. 11. §

(2)bekezdése lehetővé tette, hogy amennyiben a gazdasági szervezet feladatait az Ávr. 9. §

(3)bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni. Ennek megfelelően az alperesi állásponttal szemben 2020. október 22. napját megelőzően az alperesi SZMSZ 41/F. §

(4)bekezdése az Ávr. rendelkezésével Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 10 összhangban jelölte meg a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetőjét az alperes gazdasági vezetőjeként. [37] Az ítélőtábla azonban osztotta az elsőfokú bíróság azon jogkövetkeztetését, mely szerint a munkaügyi perben nem volt vizsgálható a szenátus nem munkáltatói jogkörben hozott döntésének jogszerűsége, és az a munkáltatói jogkör gyakorlóját is köti. [38] A szenátus határozata ugyanakkor – a 2020. október 22. napjától hatályos SZMSZ módosítás – fenntartotta a Gazdasági és Kontrolling Irodára vonatkozó SZMSZ 41/F. § rendelkezését, abból csak kivette a

(4)bekezdés és

(4a)bekezdés rendelkezését, és 41/H. § alatt külön szabályozta a gazdasági vezető vezetői beosztást. A felperes Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői vezetői megbízása – annak ellenére, hogy egyben az akkor hatályos SZMSZ 41/F. §

(4)bekezdés rendelkezésének megfelelően gazdasági vezetői feladatellátást is jelentett – nem minősült gazdasági vezető vezetői megbízásnak, ezért az ítélőtábla álláspontja szerint az alperes a gazdasági és kontrolling irodavezető vezetői megbízást okszerűen nem vonhatta volna vissza arra hivatkozással, hogy a szenátus határozata az SZMSZ módosítását elfogadta, és az új intézményi szabályozásnak nem felel meg a felperes vezetői beosztása. Az alperesi SZMSZ – és a felek egyező nyilatkozatai – alapján a Gazdasági és Kontrolling Iroda, mint szervezeti egység fennmaradt, annak vezetésére az alperes pályázatot nem írt ki, megbízott vezetőt nem jelölt ki. A gazdasági vezető vezetői beosztás újraszabályozásának megfelelően ugyanakkor a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetőjének személye elvált a gazdasági vezető személyétől, de az egy évre megbízott gazdasági vezető látta el a Gazdasági és Kontrolling Iroda irodavezetői feladatait is. [39] A fentiekből következően a rendelkezésre álló bizonyítékok így azt a tényt alátámasztották, hogy a vezetői megbízás visszavonása indokaként hivatkozott szenátusi határozat valóban eredményezett személyi változást, azonban az ítélőtábla álláspontja szerint ez okszerűen nem eredményezhette a felperes irodavezetői megbízása visszavonását. A szenátus határozatának következményeként csak új vezetői szintet, új beosztást hoztak létre a gazdasági vezető meghatározásával, de a felperes az alperesi SZMSZ-nek és az alperes tényleges szervezeti felépítésének megfelelően elláthatta volna továbbra is az irodavezetői vezetői beosztásból eredő feladatait azzal, hogy ezen feladatkörből kikerül a gazdasági vezetői feladatok ellátása. Az ítélőtábla ehhez hangsúlyozza azt is, hogy a felperes vezetői pályázata idején csak irodavezetői beosztásra írhatta volna ki az alperes a pályázatot, hiszen a szervezeti szabályozásból adódóan gazdasági vezető nem létezett, az ez utóbbi munkakörhöz kapcsolódó feladatokat a felperes munkaköri leírása kellett volna csak hogy tartalmazza az SZMSZ-szel összhangban. [40] A felmondás indokolásával kapcsolatban kialakult bírói gyakorlat eredményeképpen amennyiben a vezetői megbízás visszavonásának indoka bár valós, de abból okszerűen nem következik a munkáltató által hozott döntés, az intézkedés jogellenes. Debreceni Ítélőtábla I.Mf.50.043/2022/10 11 [41] Az ítélőtábla a fentiekre figyelemmel nem értett egyet az elsőfokú bíróságnak a vezetői megbízás visszavonása jogszerűségét megállapító jogi érvelésével, különös figyelemmel arra, hogy a vezetői megbízás visszavonása indokának a visszavonás időpontjában kell valósan és okszerűen fennállnia. [42] Amennyiben a bíróság a jogellenességet megállapítja, a közalkalmazottat kérelmére - az eredeti magasabb vezető, illetve vezető beosztásában kell továbbfoglalkoztatni, kivéve akkor, ha a jogvita elbírálásáig a megbízás visszavonás nélkül is megszűnt volna, ezen túlmenően a vezetői pótlék elmaradt összegét a közalkalmazott részére meg kell téríteni (Kjt. 23. §

(7)–

(8)bekezdése), amennyiben pedig a közalkalmazott a visszahelyezését nem kérte a Kjt. 23. §

(9)bekezdése szerint őt a vezetői pótlék határozott idő leteltéig járó, de legfeljebb hat hónapra számított összege illeti meg. [43] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a Pp. 383. §

(2)bekezdés második fordulata szerint eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét annak fellebbezett részében megváltoztatta, és a kereseti kérelemnek megfelelően marasztalta az alperest – az általa összegszerűségében nem vitatott – vezetői pótlék megfizetésében, valamint az IM. rendelet 3. §

(2)bekezdés a) pontja és

(5)bekezdés, valamint 4/A.§ alapján az elsőfokú perköltség viselésében. [44] Az eredményesen fellebbező felperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem számított fel, így ebben a körben az ítélőtábla a döntést a Pp. 82. §

(3)bekezdése alapján mellőzte. [45] A perben a feleket a költségmentesség és költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. §

(1)bekezdés

1. d)pontja alapján tárgyi költségfeljegyzési jog illette meg. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
2. f)pont alapján az alperes teljes személyes illetékmentességben részesülő fél, ezért az első- és másodfokú peres eljárás illetékét az állam viseli. Debrecen, 2022. november 29. Dr. Tass Edina s. k. a tanács elnöke, Dr. Paulik Andrea s. k. előadó bíró, Dr. Répássy Árpád s. k. bíró