← Magyarország

Pf.20178/2024/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Ha sajtó-helyreigazítási perben az alperes nem terjesztett elő érdemi ellenkérelmet, a keresetet nem vitatottnak kell minősíteni és az alperest ítélettel kell marasztalni. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú eljárásban megállapított perköltséget vitatja. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.178/2024/

  1. A felperes: felperes, felperes címe A felperes képviselője: Dr. T. Tóth Balázs ügyvéd, ügyvéd címe Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe; ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 64.P.20.191/2024/
  2. A fellebbezést benyújtó fél: az alperes Ítélet Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.178/2024/4 2 A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének rendelkező részét akként javítja ki, hogy az alperes a helyreigazítás tényére való utalást az portál főoldal tetején köteles közzétenni. A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság kijavított ítéletét részben megváltoztatja és a cég1 Zrt. (alperes címe) által fizetendő perköltség összegét 280.000 (kétszáznyolcvanezer) forint + áfa összegre leszállítja, egyebekben azt helybenhagyja. Kötelezi a cég1 Zrt.-t (alperes címe), hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 120.000 (százhúszezer) forint + áfa másodfokú perköltséget. Kötelezi a cég1 Zrt.-t (alperes címe), hogy 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket fizessen meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállítás releváns része szerint az alperes szerkeszti a www.portál internetes sajtóterméket.
  3. november
  4. napján cikket jelentetett meg, amelynek tartalma szerint a felperesi szervezet tisztségviselőjének hozzátartozóját a sajtóértesülések alapján több száz milliós adócsalási ügy kapcsán vették őrizetbe. A cikk ezt az ügyet a felperesi szervezet tisztségviselőjével olyan formában köti össze, hogy a felperes személy „birodalmának” kedvence. személy évente százmilliókkal támogatja a felperest. A cikk beszámol arról, hogy az adóhatóság egy hatalmas méreteket öltő számlagyár működtetőjére csapott le, aki egy praxisától eltiltott ügyvéd. Erre a közlésre fűzi tovább a felperesre vonatkozó mondandóját. A közlés úgy folytatódik, hogy a portál2 egyik olvasója szerint a felvételeken szereplő ügyvéd nem más, mint a felperes tisztségviselőjének a hozzátartozója. A cikk ezen gondolatot tovább gördítve rögzíti, miszerint a felperes a személy-birodalom egyik kedvence, évente százmilliókat kap a tevékenységére. Ezt követően a feltételezés alátámasztására vonatkozó adatokat közöl. A tartalomban kiemelésre került az, hogy a nyomozóhatóság milyen bűncselekmények miatt folytat eljárást a cikkben név szerint megnevezett férfi ellen. A felperes helyreigazítási kérelemmel fordult az alpereshez, melyben az alábbi helyreigazítás közzétételét kérte: „Helyreigazítás az felperes szervezettel kapcsolatos hamis színben feltüntetés miatt. Az portál oldalon »cikk címe« című,
  5. november 30-án megjelent cikkünkben azt a valós tényt, hogy az felperes civil szervezetet évekkel korábban két alkalommal támogatta 25 ezer euróval az alapítvány, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy az felperes személytől évente Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.178/2024/4 3 százmilliókat kap a tevékenységére. A hamis színben feltüntetést azáltal valósítottuk meg, hogy a cikk címében a szervezetet személy-szervezetnek minősítettük, a cikk szövegében pedig azt közöltük a finanszírozásáról, hogy az felperes a személy-birodalom kedvenceként évente százmilliókat kap a tevékenységére, miközben elhallgattuk azt a tényt, hogy az felperes évek óta egyetlen forintot sem kapott személyhöz köthető szervezettől, és a korábbi években is a finanszírozásának töredéke, százalékos arányban is egyszámjegyű aránya származott ilyen forrásból.” Az alperes a kérelemnek nem tett eleget. [2] A felperes a keresetében a korábban közölt helyreigazítási kérelemmel azonos tartalmú helyreigazítás közzétételére kérte kötelezni az alperest, egyúttal megjelölte, hogy 280.000 forint + áfa összegű a perköltségigénye. A keresetében előadta, hogy a közlés tényleges tartalmát nem önmagában, hanem a nyilatkozat többi részével együtt szükséges vizsgálni. A PK
  6. számú állásfoglalásra is figyelemmel a közlések kontextusának áttekintése nem mellőzhető. A cikk egészét tekintve az átlagolvasó számára azt a jelentéstartalmat közvetíti, miszerint személytől évente százmilliókat kap támogatásként. Ehhez képest tény az, hogy sem a cikk megjelenésének évében, sem az azt megelőző évben, sem közvetlenül, sem közvetve nem támogatta a tevékenységét személy. Ennek ellenére a cikk már a címében is „magyarországi személyszervezetként” hivatkozik rá, törzsszövege pedig a „személy-birodalom egyik kedvenceként” tünteti fel. A valóság ezzel szemben az, hogy sem követlenül, sem közvetve személy és egyetlen hozzáköthető szervezet sem támogatja. A cikk azt a valós tényt, hogy az alapítvány évekkel korábban két alkalommal támogatta 25 ezer euróval használta fel arra, hogy hamis színben tüntesse fel a tényeket. [3] Az alperes szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a perfelvételi tárgyaláson és írásbeli védekezést sem terjesztett elő. [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül a www.portál internetes sajtótermékben 24 órán keresztül önálló hírként az portál főoldal tetején olyan módon, hogy legörgetés nélkül olvasható legyen és a szövegre kattintva a link az eredeti cikkre mutasson, „Helyreigazítás az felperes szervezettel kapcsolatos hamis színben feltüntetés miatt” szövegezéssel a tartalmak fő oldali megjelenésével azonos betűtípussal és betűméretben, saját kommentár nélkül és a cikk jelenlegi elérhetőségi helyén (https://www.linkl), a cikk címe alatt és a törzsszöveg felett, míg a cikk elérhető, de minimum 30 napig az eredeti cikk megjelenésével valamennyi eszközről (mobil, tablet, PC) megtekintve azonos tipográfiai jellemzőkkel, a jogsértő szöveggel azonos betűmérettel és betűtípussal, mindenfajta kommentár nélkül tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: Helyreigazítás az felperes szervezettel kapcsolatos hamis színben feltüntetés miatt. Az portál oldalon »A magyarországi személy-szervezet tisztségviselőjének hozzátartozóját tartóztathatták Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.178/2024/4 4 le« című,
  7. november 30-án megjelent cikkünkben azt a valós tényt, hogy az felperes civil szervezetet évekkel korábban két alkalommal támogatta 25 ezer euróval az alapítvány, abban a hamis színben tüntettük fel, hogy az felperes személytől évente százmilliókat kap a tevékenységére. A hamis színben feltüntetést azáltal valósítottuk meg, hogy a cikk címében a szervezetet személy-szervezetnek minősítettük, a cikk szövegében pedig azt közöltük a finanszírozásáról, hogy az felperes a személy-birodalom kedvenceként évente százmilliókat kap a tevékenységére, miközben elhallgattuk azt a tényt, hogy az felperes évek óta egyetlen forintot sem kapott személyhöz köthető szervezettől, és a korábbi években is a finanszírozásának töredéke, százalékos arányban is egyszámjegyű aránya származott ilyen forrásból.” Kötelezte az alperes kiadóját a cég1 Zrt.-t, hogy a jogerőt követő 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 320.000 forint + áfa perköltséget. Kötelezte az alperes kiadóját a cég1 Zrt.-t, hogy fizessen meg 36.000 forint feljegyzett illetéket a NAV 10032000-01070044-09060018 számú illeték bevételi számlájára. Határozatának indokolásában hivatkozott a polgári perrendtartásról szóló
  8. évi CXXX. törvény Pp.
  9. §

(1)bekezdésre, 266. §
(1)bekezdésére, a 495. §
(1)bekezdésére, valamint a 496. §
(1)és
(3)bekezdésére, továbbá a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
  1. évi CIV. törvény (Smtv.)
  2. §-ára. Az ítéletet rövidített indokolással látta el a Pp.
  3. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja alapján. A perköltségről a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. [5] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes nyújtott be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Előadta, hogy az elsőfokú ítéletet teljes mértékben vitatja. A kifogásolt közlés valós tényt nem tüntet fel hamis színben, az valós tényekből levont okszerű következtetés. A valóság közlése indokolatlan, szükségtelen, mivel a helyreigazító közlemény önmagában elégséges az olvasók tárgyilagos tájékoztatásához. Arra is kötelezi az elsőfokú bíróság ítélete, hogy a helyreigazításra utaló közleményt 24 órán keresztül tegye közzé a főoldalon annak ellenére, hogy ott a cikk címe lényegesen kevesebb ideig, mint 24 óráig jelent meg. Az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség túlzott mértékű, mivel nem áll arányban a kifejtett ügyvédi tevékenységgel, az ügy megítélése pedig egyszerű. [6] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a per főtárgya tekintetében való helybenhagyását kérte, de a perköltség 40.000 forinttal való mérséklését megalapozottnak minősítette. Álláspontja szerint az alperes fellebbezési kérelme értelmezhetetlen. Nem kéri a valótlanságra vonatkozó kötelezés korrekcióját, ehhez képest teljes mértékben vitatja az elsőfokú ítéletet. A valóság közlésének szükségtelenségére vonatkozó fellebbezési kérelem indokolása kizárólag absztrakt, a konkrét ügyhöz nem kapcsolódó tartalommal bír. Megítélése szerint a helyreigazítás időtartamára vonatkozó rendelkezés igazodik a bírói gyakorlathoz. A megbízási szerződésben kikötött 40.000 forintos óradíj nem eltúlzott, ugyanakkor 40.000 forint + áfa mértékben a perköltség mérséklését osztotta, mert a perfelvételi tárgyaláson egy órát tévesen kétszer számított fel. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.178/2024/4 5 Álláspontja szerint ehhez képest kell kimutatnia az alperesnek, hogy a felszámított munkaórák száma a perben ezen túlmenően is eltúlzott. [7] Az alperes fellebbezése csekély mértékben, kizárólag a perköltség mértéke körében megalapozott. [8] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [9] A Fővárosi Ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság az ítélete rendelkező részében helyreigazítás tényére utaló közlemény elhelyezésére vonatkozó kötelezés tekintetében elírást vétett. Az elsőfokú bíróság ítéletében „portál” főoldal tetejére vonatkozik az alperesi kötelezettség, holott az alperesi internetes sajtótermék neve portál. [10] A fentiek alapján megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság elírási hibát vétett, ezért az elsőfokú bíróság ítéletének Pp. 352. §
(1)bekezdése szerinti kijavítása volt szükséges, amelyet a másodfokú bíróság az alperesi fellebbezést érdemben elbíráló határozatában a Pp.
  1. §-a alapján kijavított. [11] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  2. §-ában megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére, vagy a Pp.
  3. §-ában szabályozott, annak mérlegelhető hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, ilyen körülményre egyébként a fellebbező alperes sem hivatkozott. A másodfokú bíróság ezért a Pp.
  4. §
(1)bekezdésének megfelelően az ügy érdemében határozott, és az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint kizárólag a viselendő perköltség összege vonatkozásában részben megváltoztatta. [12] A Pp. 497. §
(4)bekezdése értelmében a sajtó-helyreigazítás iránt indított perben, amennyiben a perfelvételi tárgyalást az alperes elmulasztotta és írásbeli védekezést sem terjesztett elő, a keresetet nem vitatottnak kell tekinteni és az alperest ítélettel kell marasztalni. A jelen perben az elsőfokú bíróság ennek megfelelően járt el. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság helytállóan kötelezte helyreigazító közlemény közzétételére az alperest. [13] Az alperes a keresetet az elsőfokú eljárás során nem vitatta. A Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja alapján pedig sajtóperben kereset- és ellenkérelem-változtatásnak nincs helye, így a perfelvétel lezárása utáni, a fellebbezésben előterjesztett érdemi védekezése nem vehető figyelembe. Megjegyzendő, hogy a Pp. 373. §
(1)bekezdése pertípustól függetlenül írja elő Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.178/2024/4 6 azt, hogy az ellenkérelmet – bizonyos kivételektől eltekintve – a másodfokú eljárásban megváltoztatni nem lehet. [14] A másodfokú bíróság a fenti korlátot jelen esetben a perköltség mértékének vonatkozásában nem találta alkalmazhatónak, ugyanis a felperes a keresetlevelében 280.000 forint + áfa összeget számított fel, amely tartalmazta a perfelvételi tárgyalásra fordított időt is. Ennek ellenére az elsőfokú bíróság – a felperes kétszeri felszámítása okán – 320.000 forint + áfa összeg megfizetésére kötelezte az alperest működtető jogi személyt. Hangsúlyozandó, hogy a felperes e körben maga is megalapozottnak értékelte az alperes fellebbezését. Mindezek alapján a másodfokú bíróság az alperest üzemeltető gazdasági társaság által fizetendő perköltséget 280.000 forint + áfa összegre leszállította. [15] A perköltség összegének csekély összeggel való mérséklése folytán az alperes a másodfokú eljárásban ténylegesen teljes mértékben pervesztes lett, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdés második mondata alapján az alperes által szerkesztett portált üzemeltető gazdasági társaság köteles megtéríteni a felperes költségeit. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében a 32/
  1. (VIII. 22.) IM rendelet
  2. §-a alapján kérte megállapítani a perköltségét 120.000 forint + áfa összeg felszámításával, a másodfokú bíróság pedig nem észlelt olyan körülményt, amely annak mérséklését indokolta volna. [16] A már hivatkozott Pp.
  3. §
(1)bekezdés második mondata alapján az alperes által szerkesztett portált üzemeltető gazdasági társaság köteles viselni a személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(2)bekezdése és a 46. §
(1)bekezdése alapján számított 48.000 forint összegű fellebbezési eljárási illetéket a 30/
  1. (XII. 27.) IM rendelet
  2. §-ában foglaltak szerint. [17] A Fővárosi Ítélőtábla tájékoztatja a cég1 Zrt.-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv.
  3. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
  1. napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
  2. (XII. 27.) IM rendelet
  3. §
(2)bekezdés e) pont]. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Kisbán Tamás s.k. a tanács elnöke Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.178/2024/4 Dr. Fintha-Nagy Péter László s.k. előadó bíró 7 Dr. Hercsik Zita s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.