Kfv.45035/2021/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjai alapján. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.035/2021/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: dr. Schiffer és Társai Ügyvédi Iroda eljáró képviselő: dr. Schiffer András ügyvéd (felperesi képviselő címe) Az alperes: Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Kúria VII.Kfv.45.035/2021/2 2 (alperes címe) A per tárgya: nyugdíjjal összefüggő ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Győri Törvényszék 6.K.700.200/2021/8. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás és a felülvizsgálati kérelem [1] Az alperes a felperes által 2020. március 25-én a társadalombiztosítási nyugellátástól szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) szerinti öregségi típusú nyugdíjak elbírálásához rendszeresített igénybejelentő lapon előterjesztett öregségi nyugdíj megállapítása iránti kérelmet – a Győri Törvényszék 6.K.700.900/2020/8. számú ítéletével elrendelt új eljárásban 2020. december 11-én meghozott végzéssel, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §

(1)bekezdés b) pontja alapján – visszautasította. A végzés indokolása szerint a felperes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában részesült, amelyet

1. január 1-től korhatár előtti ellátásként folyósítottak tovább. A felperes az öregségi nyugdíjkorhatárt
2. január 18-án érte el, ezt követően,
3. augusztus 24-én a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló
4. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Knymt.)
5. §

(3)bekezdése alapján öregségi nyugdíj ismételt megállapítását kérte, amely kérelmét az eljárt társadalombiztosítási szervek az igényérvényesítésre nyitva álló hat hónapos határidő túllépése miatt elutasítottak. A határozat ellen benyújtott keresetet a Győri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 6.K.27.363/2019/6. számú ítélettel elutasította. A felperes az igénybejelentés során nem tett olyan nyilatkozatot, amelynek alapján igényét az öregségi nyugdíj Tny. 80. §

(1)-

(1a)bekezdései, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv jogszabálysértése miatti újramegállapítási szabályai alapján kellett volna elbírálni. Az Kúria VII.Kfv.45.035/2021/2 3 újramegállapítás feltételeinek fennállását a Knymt. 18. §

(3)bekezdése alapján lehetett vizsgálni, amelyre vonatkozó határidőt a felperes, bíróság által is megállapítottan, elmulasztotta. A Knymt. 18. §

(3)bekezdés szerinti elbírálást a felperes kérelmében foglaltak is alátámasztják: a felperes folyósítási kezdő időpontként – korábbi kérelmével egyezően – a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését követő napot jelölte meg, illetve kérte a jogviszony beszámítását is. A

1. március 25-én érkezett igény tartalma szerint szintén az öregségi nyugellátás újraszámítására irányult a művésznyugdíj és a korhatár előtti ellátás alatti jövedelmek és biztosítási idő figyelembe vételével. Mivel a Knymt.
2. §

(3)bekezdés szerinti kérelme a korábbi határozattal érdemben már elbírálásra került, az ugyanazon jog érvényesítésére irányuló kérelem visszautasításának van helye. [2] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét, amelyben a végzés megváltoztatását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését kérte az Ákr. 81. §

(1)bekezdése, a Tny. 80. §

(1)bekezdése és a Knymt. 18. §

(1)bekezdése megsértésére hivatkozva, elutasította. Megállapította, hogy az alperes a felperes igénybejelentését helytálló értelmezés eredményeként bírálta el a Knymt. 18. §

(3)bekezdés szerinti kérelemként, a rendelkezés alkalmazását a felperes által érvényesíteni kívánt időszak eltérése (korábbi kérelmében

1. július
2. előtti időt is, utóbbiban csak ezt követőt kívánt érvényesíteni) sem befolyásolta. A bíróság a Knymt.
3. §

(3)bekezdése értelmezése és a felperes által az Alkotmánybíróságról szóló

1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.)
2. §-a alapján a Knymt.
3. §

(3)bekezdése alaptörvény-ellenessége megállapítására, megsemmisítésére és a rendelkezés alkalmazásának kizárására irányuló kérelem teljesítésének mellőzése indokaként utalt a Kúria Kfv.X.38.136/2019/

1. számú határozatában, valamint az Alkotmánybíróság IV/621-6/
2. számú, a felperes alkotmányjogi panaszát visszautasító végzésében foglaltakra. Megállapította, hogy az alperes a megismételt eljárásban eleget tett a – korábbi ítélettel is előírt – tényállás megállapítási és indokolási kötelezettségének és helyesen jutott arra a következtetésre, hogy a felperes jelen eljárásban előterjesztett kérelme megegyezik a korábbi, már érdemben elbírált kérelemmel, ezért a kérelem visszautasítása jogszerű. [3] A felperes a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelmében annak megváltoztatását, a közigazgatási határozat megsemmisítését, az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte a közigazgatási perrendtartásról szóló
3. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
4. §

(2)bekezdése folytán alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §

(4)-

(5)bekezdése, a Kp. 86. §

(1)bekezdése, az Ákr.

1. §-a megsértésére és a Knymt.
2. §

(3)bekezdése Alaptörvény

1. cikkébe ütköző értelmezésére hivatkozva. Állította, hogy a bíróság iratellenesen, a tartalom szerinti elbírálás követelményébe ütközően, elmulasztva a kérelem benyújtása körülményeinek feltárását és annak értékelését, hogy a kérelmet formanyomtatványon kell előterjeszteni, állapította meg, hogy a felperes a második kérelem benyújtásával a Tny.
2. § szerinti igényt nem érvényesített. Sérelmezte, hogy a bíróság – a Kúria Kfv.X.38.136/2019/
3. számú ítélete alapján, az Alaptörvény
4. cikkébe ütközően – eltért a Knymt.
5. §-ához fűzött miniszteri indokolástól, az Ákr.
6. §

(1)bekezdése megsértésére vonatkozó azon hivatkozásával pedig, hogy az alperes a korábbi,

1. szeptemberi elutasító határozatában maga is elismert szolgálati időt, egyáltalán nem foglalkozott. A felperes nyilatkozott továbbá az Alkotmánybíróság eljárása kezdeményezésére irányuló indítványa fenntartásáról is. [4] A felperes felülvizsgálati kérelme befogadását a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa)
2. ab)és
3. ad)alpontja alapján kérte. Az
4. aa)alpont tekintetében arra hivatkozott, hogy a jogerős ítéletben felhívott Kfv.X.38.136/2019/5. számú ítélet és a Hetedik Alaptörvény-módosítással 2019. január 1. napján hatályba lépett szövegezésű Alaptörvény 28. cikk között is Kúria VII.Kfv.45.035/2021/2 4 ellentmondás feszülhet. Az
5. ab)alpont tekintetében a felperes utalt a Knymt. 18. § alaptörvény-ellenességével kapcsolatban a keresetlevélben kifejtettekre és arra, hogy az alkotmányossági probléma az állampolgárok széles körét érinti. Az
6. ad)alpont tekintetében egyrészt arra hivatkozott, hogy a keresetlevélben tett egyik hivatkozását a jogerős ítélet egyáltalán nem bírálta el, másrészt arra, hogy az Ákr. 38. § sérelme a felperes alapvető eljárásai jogát sérti. A Kúria döntése és jogi indokai [5] A Kp. 3. §

(3)bekezdése szerint a jogvita elbírálásához szükséges tények feltárása, az alátámasztásukra szolgáló adatok és bizonyítékok rendelkezésre bocsátása – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a feleket terheli. [6] A Kp. 117. §

(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kúria korábban már rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2., Kfv.VII.37.195/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azon okot vagy okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [9] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben (irányelv, elvi döntés, kollégiumi állásfoglalás), illetve az általa közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Kfv.II.38.109/2019/

1. Kfv.V.35.525/2019/2., Kfv.I.35.484/2019/2., Kfv.VII.37.025/2021/2., Kfv.II.37.661/2021/2., stb.). Kúria VII.Kfv.45.035/2021/2 5 [10] A Kúria értelmezésében a felvetett jogkérdés különleges súlya akkor teszi lehetővé a jogerős ítélet felülvizsgálatát, ha a vizsgált jogkérdés az egyedi ügyön – különleges súlyára tekintettel – túlmutat. A befogadáshoz az is szükséges, hogy valamilyen további – általában a jogegységgel, illetve közvetetten a jogbiztonsággal kapcsolatba hozható – fontos ok fennálljon, és ennek folytán a Kúria iránymutatása váljon szükségessé. Ilyen ok lehet például az új típusú ügyek nagy száma. Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti (pl. Kfv.I.35.456/2019/2., Kfv.V.35.513/2019/2., Kfv.IV.37.960/2020/2., Kfv.VII.45.025/2021/2.). [11] A Kúria megállapította, hogy a jelen ügyben a bíróságnak a perben – a keresettel érintett körben – arról kellett állást foglalnia, hogy az alperes a felperes
2. március 25-i igénybejelentésének elbírálása során helyesen alkalmazta-e az Ákr.
3. §

(1)bekezdés b) pontját. Az alperes és a bíróság az előttük folyamatban volt eljárásban nem vizsgálta, az igény érdemi elbírálásának törvényi akadálya [Ákr. 46. §

(1)bekezdés b) pont] miatti visszautasítás folytán nem is vizsgálhatta a Knymt. 18. §

(3)bekezdésében szereplő igényérvényesítési feltételt (határidő betartását). Mindezek miatt a felperes által megfogalmazott, a Knymt. 18. §

(3)bekezdés helyes, az Alaptörvény rendelkezéseivel összhangban lévő értelmezésével kapcsolatos elvi jelentőségű kérdések ebben az eljárásban nem vethetők fel, és a jogerős ítélet ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja, és
3. ab)alpontja szerinti befogadására sem szolgálhatnak alapul. A Kúria itt utal arra, hogy az elsőfokú bíróság a Knymt. 18. §

(3)bekezdésével kapcsolatban szükségtelenül hivatkozott a Kúria határozatában és az Alkotmánybíróság 3478/

1. (XII.22.) AB végzésében foglaltakra, a rendelkezés helyes értelmezésének kérdése, az Alkotmánybírósági eljárás kezdeményezésének szükségessége ugyanis az igény Ákr.
2. §

(1)bekezdésen alapuló visszautasítása folytán nem merülhet fel. Ez a körülmény (az indokolásbeli hiba) azonban nem nyithatja meg a lehetőséget olyan jogkérdések vizsgálatára, amelyek az eljárás tárgyát nem képezhették. [12] A befogadhatóság okát a Kp. 118. §

(1)bekezdése felperes által felhívott

1. a)pont
2. ad)pontja esetében a felülvizsgálatot kérő félnek a felülvizsgálati kérelemben indokolnia és annak fennállását bizonyítania kell. Amennyiben a fél a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, úgy ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. [13] A jelen ügyben a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében – a fent ismertetettek szerint – az indokolási kötelezettség, az ítéleti teljesség, a kérelem tartalom szerinti elbírálása követelményeinek bíróság általi megsértése állításával kívánta alátámasztani. [14] A Kúria a befogadással kapcsolatos végzésben a jogorvoslati kérelem által taglalt eljárási jogi és anyagi jogi jogszabálysértésekről – irányadó gyakorlata (Kfv.IV.38.070/2020/2., Kfv.III.37.076/2021/2., Kfv.III.37.408/2021/2., stb.) szerint – nem foglalhat állást, arra kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletben vagy végzésben kerülhet sor. Annyi azonban megállapítható, hogy a jogerős ítélet a Pp. 346. §

(4)-

(5)bekezdésében szereplő tartalmi elemeket hiánytalanul tartalmazza, a bíróság az ítéletben a felperes által felhozott lényeges érvekre kitért. Abban a kérdésben, hogy a felperes a korábbi igényével megegyező igényt kívánt-e érvényesíteni, ekként az alperes helyesen alkalmazta-e az Ákr.

1. §-át, a bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok (okiratok) egybevetésével döntött. Megállapítható továbbá az is, hogy a felülvizsgálati kérelemben hivatkozott jogszabálysértések fennállásuk esetén sem minősülnek Kúria VII.Kfv.45.035/2021/2 6 olyan jogsértéseknek, amelyek kimerítenék a Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában foglaltakat. [15] A Kúria kiemeli, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlatot fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat. A tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.439/2021/2., Kfv.I.35.260/2021/2.,Kfv.IV.37.884/2021/2.). [16] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a kérelem befogadáshoz szükséges feltételek nem állnak fenn. A jogerős ítéletben szereplő jogértelmezéssel összefüggésben a Kúria olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a jogegységesítés biztosítása, illetve a joggyakorlat egysége továbbfejlesztésének érdekében állást kellene foglalnia, nem azonosított, a felperes alapvető eljárási jogainak valószínűsíthető sérelme, egyéb, az ügy érdemére kiható eljárási szabályszegés nem vethető fel. Mivel a felülvizsgálati eljárás – mint rendkívüli jogorvoslati eljárás – lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával megtagadta. Záró rész [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [18] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának e tárgyban rendelkeznie nem kellett. [19] A végzés ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
2. d)pontja zárja ki. Budapest, 2021. október 14. József Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, előadó bíró, Dr. Cséffán s. k. bíró, Dr. Farkas Katalin s k. bíró