A határozat elvi tartalma: A Fővárosi Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt az I. rendű terhelt terhére, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, törvénysértő büntetés kiszabása miatt. A bíróság jogerős ítéletében a terhelt büntetőjogi felelősségét lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt állapította meg. A felülvizsgálati indítvány indokolása szerint e bűncselekmény 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, ezért a Bt. 82.§
(2)bekezdés c) pontja sem teszi lehetővé a pénzbüntetés kiszabását. A Kúria az iratok alapján a törvénynek megfelelő ítéletet hozott, figyelemmel arra, hogy az I. rendű terhelt cselekménye az elbíráláskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az Btk. szerinti legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen, a Btk. 64. §
(1)bekezdése alkalmazásával a terheltet megrovásban részesítette. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.807/2023/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Boros Tibor, előadó bíró Dr. Somogyi Gábor, bíró Dr. Demeter Zsuzsanna, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
- április
- Az ügy tárgya: lőfegyverrel visszaélés bűntette Terhelt: I. rendű Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 8.B.XVI.30.322/2022/13., ítélet, tárgyalás,
- január
- (jogerő napja:
- január 23.) Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: az I. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt I. rendű terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által az I. rendű terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 8.B.XVI.30.322/2022/
- számú ítéletét az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatja: Az I. rendű terhelttel szemben büntetés kiszabását mellőzi és megrovásban részesíti. Egyebekben a megtámadott határozatot az I. rendű terhelt tekintetében hatályában fenntartja. Elrendeli az I. rendű terhelt által megfizetett pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával együtt történő visszatérítését az I. rendű terhelt részére. Kúria 2.Bfv.807/2023/11-II 2 A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2023 január 23-án kihirdetett 8.B.XVI.30.322/2022/
- számú ítéletével az I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki lőfegyverrel visszaélés bűntettében [Btk.
- §
(1)bekezdés a) pont első fordulat], ezért őt 380 napi tétel, napi tételenként 1.000 forint, összesen 380.000 forint pénzbüntetésre ítélte, amelynek megfizetésére 20 havi, havonta 19.000 forint összegű részletfizetést engedélyezett. [2] Az ítélet – fellebbezés hiányában – kihirdetésekor
- január 23-án jogerőre emelkedett. [3] II.
- A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Fővárosi Főügyészség BF.2808/2023/
- számon – a Pesti Központi Kerületi Bíróságra
- június 9én érkeztetett – felülvizsgálati indítványt terjesztett elő az I. rendű terhelt terhére a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján. [4] Indokai szerint az alapügyben eljárt bíróság törvénysértő büntetést szabott ki, amikor az I. rendű terheltet 380.000 forint pénzbüntetésre ítélte, miután a bűnösségét a Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt állapította meg, amelynek két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő büntetési tételére figyelemmel, a Btk. 82. §
(2)bekezdés
- d)pontjában meghatározott enyhítő rendelkezés alkalmazása esetén is legkevesebb egy évi szabadságvesztés lett volna kiszabható. [5] Kifejtette, hogy miután a büntetéskiszabási körülményeket a 13. számú jegyzőkönyvben rögzített indokolás helyesen vette számba, a törvénysértés megfelelő büntetés kiszabásával orvosolható, ezért a jogerős ítélet megváltoztatását, a szabadságvesztés tartamának az enyhítő szakasz alkalmazása mellett kiszabható legalacsonyabb tartamra súlyosítását indítványozta. [6] 2. A Legfőbb Ügyészség a BF.821/2023/4. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség indítványát – indokaival egyetértve – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása végett tartotta fenn. [7] Kifejtette, hogy az ítélet az I. rendű terhelt tekintetében rövidített indokolást tartalmaz, amely a büntetés kiszabási körülményeket nem foglalja magában teljeskörűen, így azt sem, hogy a jogellenes állapot pontosan mennyi ideig állt fenn és milyen, az I. rendű terhelt elhatározásán alapuló, avagy tőle független körülmény miatt szakadt meg. Utal arra is, hogy 2021. január 1-jei hatállyal a 2020. évi XLIX. törvény 18. §
- b)pontja módosította a Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontját, ami alapján az elkövetés tárgya csak működőképes lőfegyver lehet. Erre vonatkozó ténymegállapítást azonban az ítélet nem tartalmaz. [8] Mindezek alapján az I. rendű terhelt tekintetében a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása helyett az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását tartotta indokoltnak. [9] III. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] 1. A főügyészség az I. rendű terhelt terhére a felülvizsgálati indítványt a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozat közlésétől – 2023. január 23-tól – számított hat Kúria 2.Bfv.807/2023/11-II 3 hónapon belül nyújtotta be, így az a Be. 652. §
(3)bekezdése szerint joghatályos, az alapján a felülvizsgálat lefolytatható. [11] Az I. rendű terhelt indítványának megfelelően a Kúria a Be. 660. §
(2)bekezdés
- a)pontja szerint eljárva nyilvános ülésen határozott. [12] Felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt helye van [Be. 648. §
- a)pont]. A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság – a bűncselekmény minősítésén túl – a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont II. fordulat
- ba)alpont]. [13] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor lehet helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntető törvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik. [14] A Legfőbb Ügyészség észrevételére utalva a Kúria megjegyzi, hogy a Be. 649. §
(5)bekezdése értelmében a Kúria a megtámadott határozatokat – a
(6)bekezdés szerinti kivétellel – csak a felülvizsgálati indítványban megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [15] A Be. 650. §
(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. Ennek megfelelően a Be. 659. §
(1)bekezdése rögzíti, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó, a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. A tényállás a fegyverek működésképtelenségére utaló tényállítást nem tartalmaz. A fegyverek működésképtelenségének állítása, vagy ez iránti kétség támasztása a tényállás támadásának minősül, ami felülvizsgálati eljárásban kizárt. Utal a Kúria arra is, hogy a felülvizsgálati indítvány nem a terhelt bűnösségének törvénysértő megállapítását, vagy a cselekmény törvénysértő minősítését támadta, hanem a Btk. más szabályának sérelme okán kiszabott büntetés törvénysértő voltát állította. Így a felülvizsgálati eljárást e körben kellett lefolytatni. [16] 2. A jogerős ítélet a terhelt bűnösségét a Btk. 325. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt állapította meg, amely két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [17] A Btk. 82. §
(1)bekezdése szerint a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. [18] Ehhez kapcsolódóan a Btk. 82. §
(2)bekezdés c) pontja szerint az
(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa kétévi szabadságvesztés, ehelyett legkevesebb egy évi szabadságvesztést lehet kiszabni. [19] A Btk. 82. §
(4)bekezdés szerint kísérlet vagy bűnsegély esetében, ha a
(2)bekezdés alapján kiszabható büntetés is túl szigorú lenne, a büntetést a
(2)bekezdés soron következő pontja alapján lehet kiszabni. Jelen ügyben a bíróság a terhelt terhére befejezett bűncselekmény tettesként való elkövetését állapította meg, amiből következik, hogy az egy évi szabadságvesztésen túl további enyhítésre, így pénzbüntetés kiszabására nincs törvényes lehetőség. [20] Következésképpen a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 8.B.XVI.30.322/2022/13. számú ítéletében büntető anyagi jogszabályt sértett, amikor a terheltet a két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lőfegyverrel visszaélés bűntette miatt pénzbüntetésre ítélte. [21] 3. A Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja értelmében a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja és a törvénynek megfelelő határozatot Kúria 2.Bfv.807/2023/11-II 4 hoz, ha az alapügyben eljárt bíróság a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést. [22] Ugyanakkor az említett reformációs döntési jogkör mellett a Kúria nincs elzárva attól, hogy ilyenkor a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja alapján kasszációs döntési jogkört gyakoroljon, azaz az indítványban támadott határozatot hatályon kívül helyezze, és az eljárt bíróságot új eljárásra utasítsa; erre akkor kerülhet sor, ha a Be. 662. §
(1)vagy
(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az iratok alapján nem lehetséges. [23] A jelen ügyben azonban erről nincs szó. [24] A felülvizsgálati eljárásban ugyan bizonyításnak nincs helye, de az iratok alapján a Kúria abba a perjogi helyzetbe került, hogy lehetségessé vált a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján a felülvizsgálattal megtámadott határozat megváltoztatása, és a törvénynek megfelelő határozat meghozatala. [25] A jogerős elsőfokú ítélet tartalmazza mindazon a büntetés kiszabásra vagy intézkedés alkalmazására kiható körülményeket, amelyek mérlegelés körébe vonhatók. [26] A Kúria arra, hogy – a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben – az ítélet is tartalmaz a jogellenes állapot időtartamára és a terhelt motivációjára adatot (ítélet
- oldal
- bekezdés). E szerint az I. rendű terhelt már a vádbeli fegyverek hozzákerülésének másnapján azokat bevitte a fegyvermesterhez és elkezdte a szükséges eljárást, mivel azokat vizsgálat nélkül nem akarta magánál tartani. [27] Éppen erre figyelemmel – mivel az I. rendű terhelt cselekménye az elbíráláskor olyan csekély fokban veszélyes a társadalomra, hogy az Btk. szerinti legkisebb büntetés kiszabása is szükségtelen – a Kúria a Btk.
- §
(1)bekezdése alkalmazásával őt megrovásban részesítette. [28] A Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint az I. rendű terhelt tekintetében megváltoztatta, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján rá nézve hatályában fenntartotta. [29] A Be. 856.
(1)bekezdés d) pontja alapján elrendelte az I. rendű terhelt által megfizetett pénzbüntetésnek a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával történő visszatérítését a részére. [30] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [31] IV. A Kúria ítélete ellen a Be.
- §
(4)bekezdésére tekintettel nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [32] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul; az említett törvényhely
(7)bekezdése szerint felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Budapest,
- április
- Kúria 2.Bfv.807/2023/11-II 5 Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Boros Tibor s.k. előadó bíró, Dr. Somogyi Gábor s.k. bíró, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró