A határozat elvi tartalma: Az alapügyben hozott ítélet rendelkező része, annak indokai és az új eljárásra vonatkozó bírósági iránymutatás a megismételt eljárás során eljáró hatóság mellett az ezen hatóság döntésével szembeni keresetet elbíráló bíróságot is kötik. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a befogadás abban az esetben indokolt, ha a támadott ítélet és a hivatkozott határozat között az ügyazonosság megállapítható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.489/2025/
- A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Varga Eszter előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Metz Ügyvédi Iroda eljáró ügyvéd: Dr. Metz Judit cím2 Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal cím3 Az alperes képviselője: Dr. Kálecz Marianna kamarai jogtanácsos Az I. rendű alperesi érdekelt: érdekelt1 cím4 Az I. rendű alperesi érdekelt képviselője: Dr. Deák Dóra ügyvéd cím5 A II. rendű alperesi érdekelt: érdekelt2 cím6 A III. rendű alperesi érdekelt: érdekelt3 cím7 A IV. rendű alperesi érdekelt: érdekelt4 cím8 A per tárgya: földforgalmi ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 6.K.700.146/2025/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (
- sorszám alatt) Rendelkező rész Kúria VII.Kfv.37.489/2025/4 2 A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A II., III. és IV. rendű alperesi érdekeltek, mint eladók, valamint az I. rendű alperesi érdekelt, mint vevő
- október 29-én adásvételi szerződést kötöttek a város1 hrsz1, hrsz2 és hrsz3 helyrajzi számú, szántó művelési ágú ingatlanokra. A felperes elfogadó jognyilatkozatot tett, elővásárlási jogosultságát a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló
- évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.)
- §
(1)bekezdés d) pontjára (olyan földműves, aki helyben lakónak minősül), illetve a hrsz1 helyrajzi számú ingatlan vonatkozásában a Földforgalmi tv. 18. §
(1)bekezdés c) pontjára (olyan földműves, aki helyben lakó szomszédnak minősül) alapította. A helyben lakás tényének igazolására a lakcímkártyáját csatolta. [2] A helyi földbizottság mind a felperes, mind az I. rendű alperesi érdekelt tulajdonszerzését támogatta. [3] Az alperes mezőgazdasági igazgatási szerv a
- március 18-án kelt, 572.244-4/
- számú határozatával az adásvételi szerződést az eladók és a felperes között hagyta jóvá. [4] Az I. rendű alperesi érdekelt keresete alapján eljárt elsőfokú bíróság a 6.K.700.444/2021/
- számú ítéletével a keresetet elutasította. [5] Az I. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelme alapján lefolytatott rendkívüli perorvoslati eljárásban a Kúria a Kfv.VII.37.006/2023/
- számú ítéletével a Pécsi Törvényszék 6.K.700.444/2021/
- számú ítéletét megváltoztatta, az alperes 572.244-4/
- számú határozatát megsemmisítette, és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [6] A Kúria az ítéletében hivatkozott a Jogegységi Panasz Tanács
- november 28-án kelt 5/
- Jogegységi határozatára (Jpe.IV.60.024/2022/12., a továbbiakban: 5/
- JEH), melynek
- és
- pontja értelmében, a Földforgalmi tv.
- §
- pontja szerinti helyben lakó fogalmának lényege az adott lakóhelyen való életvitelszerű tartózkodás, amelyet a vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozathoz csatolt okirattal kell igazolni. A lakcímet igazoló hatósági igazolás (lakcímkártya) önmagában nem igazolja a helyben lakás tényét. Ez a törvényi feltétel – egyebek között – a jegyző által kiállított hatósági bizonyítvánnyal igazolható hitelt érdemlően; az igazolás adatával szemben – a közigazgatási vagy polgári perben – ellenbizonyításnak van helye, amelynek során a bíróság bármely alkalmas bizonyítási eszközt figyelembe vehet. [7] A Kúria megállapította, hogy az alperesi érdekelt (a jelen per felperese) az elfogadó jognyilatkozatához – törvényi kötelezettsége ellenére – nem csatolt olyan okiratot, Kúria VII.Kfv.37.489/2025/4 3 amely alkalmas lenne annak hitelt érdemlő tanúsítására, hogy az adott időszakban életvitelszerűen a bejelentett lakcímen élt, amely mulasztását utóbb már nem pótolhatta. A megismételt eljárásra előírta, hogy az alperesnek az adásvételi szerződés jóváhagyása során azt kell értékelnie, hogy az elfogadó jognyilatkozatot tevő alperesi érdekelt (a jelen per felperese) a perbeli ingatlanok tekintetében a helyben lakás tényét, azaz a helyben lakó, illetve helyben lakó szomszéd minőségét okirattal nem igazolta, és e tekintetben hiánypótlásnak sincs helye. Ennek jogkövetkezményét a Földforgalmi tv.
- §
(9)bekezdésében foglalt rendelkezés figyelembevételével kell levonnia {Kúria Kfv.VII.37.006/2023/
- számú ítélet Indokolás [22], [24] bekezdései}. [1] Az alperes a
- december
- napján kelt 573.116-6/
- ügyiratszámú határozatában az adásvételi szerződést az alperesi érdekeltek között hagyta jóvá. Megállapította, hogy a felperes a helyben lakás tényét, azaz a helyben lakó, illetve helyben lakó szomszéd minőségét hatósági bizonyítvánnyal nem igazolta az elővásárlási jognyilatkozat megtételének időpontjában, e körben hiánypótlásnak sem volt helye. Az elfogadó jognyilatkozatot ezért a Földforgalmi tv.
- §
(9)bekezdése alapján olyannak kellett tekinteni, mintha a felperes az elővásárlási jogát nem gyakorolta volna. A megismételt eljárásban hozott jogerős ítélet [8] A felperes az alperes határozata ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a
- április 16-án kelt, felülvizsgálni kért jogerős ítéletével a keresetet elutasította. [9] Rögzítette, hogy az alaphatározatnak, vagyis az alperes 572.244-4/
- számú határozatának jogorvoslattal (kereseti kérelemmel) sikeresen nem támadott, vagy egyáltalán nem támadott része a megismételt eljárásban kötötte az alperest, mint ahogyan a Kúria ítéletében foglaltak is kötelező erővel bírtak. Az ítéletben előírtak jogszerűsége nem képezi tárgyát a megismételt eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási pernek. Márpedig a felperes a keresetében a megismételt eljárásra adott iránymutatást sérelmezte, továbbá olyan közzétett kúriai határozatra hivatkozott, amely a perbelitől eltérően a
- január
- napját követően megkötött szerződésekre vonatkozóan tett megállapításokat. A felülvizsgálati kérelem [10] A felperes a felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet megváltoztatását, az alperes határozatának megsemmisítését és az alperes új eljárás lefolytatására kötelezését kérte. [11] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjára és
- b)pontjára hivatkozott. Előadta, hogy a jogerős ítélet [63] és [66] pontja eltér a Kúria Kfv.VI.37.019/2024/5. számú határozatának [22]-[28] bekezdésében foglaltaktól, a közzétett határozat pedig eltér az 5/2022. JEH megállapításaitól. A Kúria döntése és jogi indokai Kúria VII.Kfv.37.489/2025/4 4 [12] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [13] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [14] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki. [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. Jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [16] A perbeli esetben a felperes nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért tartja indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem jelölte meg, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának – első alkalommal történő – kifejtése lenne szükséges, különös figyelemmel arra, hogy megismételt eljárásról van szó. A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának alátámasztására nem tárt fel olyan eltérő alsóbb fokú bírósági határozatokat sem, amelyek arra világítanának rá, hogy az ítélkezési gyakorlat széttartó lenne, annak egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna, vagy ennek veszélye fenyegetne. Továbbá, nem hivatkozott olyan körülményekre sem, amelyek az elsőfokú bíróság jogértelmezésének meghaladottságára utalnának. [17] Az alapügyben hozott ítélet rendelkező része, annak indokai és az új eljárásra vonatkozó bírósági iránymutatás a megismételt eljárás során eljáró hatóság mellett az ezen hatóság döntésével szembeni keresetet elbíráló bíróságot is kötik. A megismételt közigazgatási eljárás eredményeként hozott határozat kapcsán a bíróság azt vizsgálja, hogy az megfelel-e, vagy sem az ezt elrendelő ítéletben foglalt iránymutatásnak. A megismételt közigazgatási eljárás lefolytatására kötelező ítélet új eljárás kereteit meghatározó iránymutatásának a törvényessége az új eljárásban hozott döntés elleni közigazgatási perben nem vizsgálható {Kfv.IV.35.266/2020/6.; Kf.IV.39.008/2022/6.; Kfv.VII.45.035/2023/6.}. A Kúria VII.Kfv.37.489/2025/4 5 felperes a befogadás körében éppen ezen iránymutatás törvényességét kifogásolta, amely hivatkozás a kifejtettek alapján sem a joggyakorlat egysége megteremtésének, sem a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességét nem veti fel. [18] A fentiek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadása a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem indokolt. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben a 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadhatósági ok esetében ezért elvárás az, hogy a felülvizsgálatot kérő a támadott és a közzétett kúriai határozat közötti ügyazonosságot úgy mutassa be, hogy párhuzamot von a jogkérdés, a jogkérdés szempontjából releváns tények, az alkalmazandó jogszabályok, és a kérelemnek az eljárás kereteit meghatározó hasonlósága között, feltárja, hogy a Kúria a közzétett határozatában milyen elvi megállapítást rögzített, s ehhez képest ugyanebben a jogkérdésben milyen álláspontot fogadott el a jogerős határozatot hozó bíróság (elő kell adnia, hogy miben látja a jogkérdésben való eltérést). [20] A Kúria megállapította, hogy a Kfv.VI.37.019/2024/
- számú határozat – amint azt a jogerős ítélet is tartalmazza – a Földforgalmi tv.
- január
- napját követően kötött szerződésekre vonatkozó, és ezzel összefüggésben a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
- évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Sznytv.)
- január
- napjától hatályos szabályait taglalja, azaz ügyazonosság nem áll fenn. [21] Mindezek alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának a Kp.
- §
(1)bekezdés b) pontja alapján sem volt helye. [22] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a befogadást a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [23] Az alapügyben hozott ítélet rendelkező része, annak indokai és az új eljárásra vonatkozó bírósági iránymutatás a megismételt eljárás során eljáró hatóság mellett az ezen hatóság döntésével szembeni keresetet elbíráló bíróságot is kötik. A Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt a befogadás abban az esetben indokolt, ha a támadott ítélet és a hivatkozott határozat között az ügyazonosság megállapítható. Záró rész [24] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [25] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak a Kp.
- § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
- szeptember
- Kúria VII.Kfv.37.489/2025/4 6 Dr. Varga Zs. András s.k. a tanács elnöke Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró Dr. Magyarfalvi Katalin s.k. bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró