Kfv.37286/2023/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.286/2023/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Sugár Tamás előadó bíró, Dr. Farkas Katalin bíró, Dr. Gyurán Ildikó bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Czövek és Deme Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Deme János, cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes, 18. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság neve, határozatának kelte és száma: a Fővárosi Törvényszék 2023. február 23-án kelt 16.K.700.063/2023/16. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az algériai állampolgárságú felperes első alkalommal 2019. szeptember 9-én nyújtott be tanulmányok folytatása célú tartózkodási engedély és tartózkodási engedély átvételére jogosító vízum kiadása iránti kérelmet az algíri magyar külképviseleten. A felperes részére kiállításra került a 2020. július 15-ig érvényes, számsor1 számú tartózkodási engedély, Kúria III.Kfv.37.286/2023/2 2 amely legutóbb a munkavállalási célú számsor2 számú okmánnyal 2022. augusztus 8-ig került meghosszabbításra. [2] A felperes tartózkodási engedély birtokában 2022. április 11-én jövedelemszerzés céljából tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmet terjesztett elő. Kérelméhez csatolta többek között az egyéni vállalkozó tevékenység folytatásáról szóló iratot, a korábbi munkahelyére vonatkozó kilépésről szóló iratot, a kereseti igazolást, a Kft.1-vel, a cégel és a Kft.2-vel kötött megállapodást, az Nyrt. által kiállított euró és forint egyenlegigazolást, havi forgalmi számlákat és a lakásbérleti szerződést. [3] Az elsőfokú hatóság a 2022. július 12-én kelt, 106-1-37924/10/2022-T. számú határozatában a felperes jövedelemszerzés céljából benyújtott tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelmét elutasította, a kiutasítása elrendelésétől eltekintett figyelemmel arra, hogy a jelenlegi tartózkodási engedélye 2022. augusztus 1-jéig érvényes. [4] Az indokolásban többek között rögzítette, hogy a felperes által előadottak, valamint a becsatolt iratok alapján a felperes kérelme jövedelemszerzés célra irányul, amelyet ételfutárként kíván megvalósítani. Összességében a felperes nem rendelkezik a magyarországi tartózkodásának teljes időtartalmára a lakhatása, megélhetése és kiutazása költségeit is biztosító anyagi fedezettel. A felperes munkahelyével kapcsolatosan szolgáltatott adatok alapján megállapította az elsőfokú hatóság, hogy a felperes foglalkoztatása nem azokkal a feltételekkel valósult meg, mint amelyekre tekintettel részére a tartózkodási engedély kiadásra került. [5] Az elsőfokú hatóság határozatában a felperes magyarországi tartózkodási célját, az egészségbiztosítási ellátásra való jogosultságát, valamint a magyarországi szálláshelyét elfogadta, míg a lakhatását és megélhetését, illetve a kiutazás költségeit is biztosító anyagi fedezet meglétét nem fogadta el igazoltnak. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2022. október 21-én kelt, 106-T37168/9/2022. számú határozatával az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta. [7] Az indokolásban kiemelte, hogy a jogorvoslati eljárás során hiánypótlás keretében becsatolt, a felperes jövedelmének alátámasztására szolgáló iratokban található adatok között ellentmondás áll fenn. [8] Véleménye szerint a felperes olyan mértékű bevételt a keresőtevékenysége során nem realizált, amelyből megélhetését finanszírozni tudná. Továbbá döntésében hangsúlyozta, hogy nem áll a felperes rendelkezésére olyan mértékű megtakarítás, amelyből 90 napot meghaladóan tudná biztosítani a magyarországi megélhetését. [9] Megállapította, hogy a felperes a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránti kérelme során a tartózkodási jogosultság megszerzése érdekében hamis adatot, valótlan tényt közölt. Az elsőfokú ítélet [10] A törvényszék ítéletével a keresetet elutasította. [11] Rámutatott, hogy a felperes a megélhetését az egyéni vállalkozói tevékenységből kívánja finanszírozni, azonban a legális jövedelme magyarországi megélhetését nem fedezi. [12] Utalt a törvényszék arra, hogy hamis adat, valótlan tény közlése idegenrendészeti eljárásban akkor lehet a tartózkodási engedély visszavonásának az alapja, ha a közlés a Kúria III.Kfv.37.286/2023/2 3 tartózkodási engedély megszerzése érdekében történik. Ez abban az esetben állapítható meg, ha az adat hamis voltáról, a tény valótlanságáról a kérelmező tudott, vagy kellő körültekintés mellett tudnia kellett volna. [13] A fentiek alapján a bíróság álláspontja szerint kizárólag a felperesen múlik, milyen tartalmú nyilatkozatot tesz, valamint annak alátámasztására milyen dokumentumokat mellékel. [14] A felperes megtakarítása a tovább- és visszautazás költségeit fedezi, azonban nem áll rendelkezésére olyan mértékű megtakarítása, amelyből 90 napot meghaladóan biztosítani tudná a magyarországi megélhetését. [15] A felperes által előterjesztett költségmentesség iránti kérelem tekintetében kifejtette, azt a hatóságnak el kellett volna bírálnia, függetlenül attól, hogy időközben a felperes az igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. Nem sérült a jogorvoslati tájékoztatás hiányossága ellenére a felperes jogorvoslati joga, figyelemmel arra, hogy a felperes a keresetlevelet határidőben előterjesztette. A hatóság az ügyintézési határidőt túllépte, azonban az az ügy érdemére nem hatott ki. [16] Az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés nem történt, az alperes a vonatkozó jogszabályoknak megfelelő, jogszerű és megalapozott döntést hozott. A felülvizsgálati kérelem [17] Az ítélettel szemben jogszabálysértésre hivatkozással a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését a közigazgatási cselekményre is kiterjedő hatállyal, és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését. Másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra utasítását indítványozta. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozott. [19] Kifejtette, hogy a jogerős ítélet sérti a többek között a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 18.§

(1)bekezdés b) pontját, valamint a 87/M.§

(1)bekezdését. [20] Álláspontja szerint az alperes határozata jogszabálysértő módon nem vette figyelembe a felperes igazolt bevételeit, illetve annak volumenét. Nem határozta meg azt sem, hogy pontosan mekkora összeget tekint a felperes megtakarításának. Ezek alapján értelmezhetetlen az a megállapítás, amely szerint a felperesnek kevés a jövedelme és a megtakarítása a megélhetéshez. [21] A felperes hamis adatnak, valótlan ténynek a közlését nem valósította meg, az esetleges könyvelői anomáliák nyilvánvaló tévedés vagy elírás eredményei. Az ellentmondó adatok között nagyságrendi különbség nincs. A felperes az eljárás során maga is indítványozta a NAV OIF felkeresését. Mivel a hatóság rendelkezésére álltak a NAV adatbázisából letöltött bevételi kimutatások, így a könyvelői bevétel/jövedelemigazolások objektíve alkalmatlanok voltak a hatóság megtévesztésére. [22] A felperes felhívta a Kúria 2/

1. számú KJE határozatát kiemelve, hogy eszerint „Nincs elzárva az ügyfél annak bizonyításától sem, hogy a hatóság által hamisnak minősített Kúria III.Kfv.37.286/2023/2 4 adat valós, vagy a hamisnak bizonyult adatot nem a tartózkodási engedély megszerzése érdekében szolgáltatta, illetőleg a hamis okirat kapcsán bizonyítható, hogy valós adatot tartalmaz, míg a hamis adatról megállapítható, hogy nyilvánvaló tévedés vagy elírás eredménye.” [23] Érvelése szerint nem vezette megtévesztési szándék, hiszen indítványozta a NAV megkeresését, illetve csatolta a NAV adatait is. A NAV adatai naprakészek, míg a könyvelő azzal kapcsolatos adatokat szolgáltat, amilyen számlákat feldolgozott. Ez az egyik oka lehet annak, hogy a könyvelő egy adott időszakra vonatkozóan eltérő bevételt/jövedelmet igazolt. [24] A könyvelési iratokban fennálló anomáliák másik oka tévedés vagy elírás lehet. [25] A felperes az elsőfokú hatóság döntésével szembeni fellebbezésében költségmentességet kért, azonban lerótta a fellebbezési díjat. A költségmentességi kérelem nem került visszavonásra, ennek ellenére a hatóság arról nem döntött az eljárás során róla. Ezzel a ténnyel a törvényszék az ítéleti megállapítást követően nem foglalkozott. Az alperesnek el kellett volna bírálnia a kérelmet, arról végzésben dönteni, és csak ezt követően lehetett volna az ügyben érdemi döntést hozni. [26] A bíróság az általa is elismert jogszabálysértést értékeletlenül hagyta, bár az ítélet megállapítja a jogszabálysértést az alperes részéről, azonban ennek konzekvenciáit nem vonta le az erre irányuló kereseti kérelem ellenére sem. Így a törvényszék nem merítette ki a kereseti kérelemben foglaltakat. A Kúria döntése és jogi indokai [27] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [28] A Kp.
2. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [29] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [30] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indok mellett – Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. Kúria III.Kfv.37.286/2023/2 5 [31] A felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [32] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [33] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [34] A Kúria megítélése szerint sem az alperes határozata, sem a felperes felülvizsgálati kérelme nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria nem tárt fel jelen ügyben. [35] A felülvizsgálati bíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében megvizsgálta az alperes által feltárt tényállást és értékelte a rendelkezésére álló bizonyítékokat, amely során kialakított álláspontja és az abból levont következtetések kiderülnek a határozat indokolásából. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt. Felülmérlegelésre a felülvizsgálati eljárásban csak kivételesen van lehetőség, akkor, ha azt jogszabálysértés, így a tényállás iratellenes megállapítása, illetve kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság indokolja. A Kúria felülmérlegelésre okot adó körülményt nem tárt fel. [36] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [37] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §

(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felperes ilyen ok fennállását nem indokolta meg, így ezen ok tekintetében sem volt helye befogadásnak. [38] A Kp. 117. §

(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felperes a törvényszék által hivatkozott 2/

1. számú KJE határozatot egyrészt nem tartotta Kúria III.Kfv.37.286/2023/2 6 alkalmazhatónak, másrészt –annak alkalmazhatósága esetén – kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete ellentétes azzal. [39] A felülvizsgálati bíróság rámutat, a 2/
2. számú KJE határozat jelenleg is alkalmazandó döntés, a felperes által megjelölt 2/
3. számú KMPJE határozat arra nem vonatkozik. [40] A felülvizsgálattal támadott ítélet nem ellentétes a 2/
4. számú KJE határozattal, tekintettel arra, hogy a felperes felelőssége körébe tartozik az a kérdés, milyen adatokat szolgáltat a hatóságnak, így ebből következően a Kp.
5. §

(1)bekezdés b) pont alapján ugyancsak nem lehetett helye a felülvizsgálati kérelem befogadásának. [41] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 117.§

(4)bekezdése alapján – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §

(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei egyéb okból sem állnak fenn. A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [42] A kifejtettekre alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdését alkalmazva megtagadta. [43] Az azonnali jogvédelem iránti kérelemről a Kp. 119.§

(2)bekezdésére figyelemmel, a befogadás hiányában a Kúriának nem kellett döntenie. Az alkalmazott jogszabályok [44] Kp. 118. §

(1)és

(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [45] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)és
3. ad)alpontjaira, valamint
4. b)pontjára hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [46] A végzés ellen a Kp. 116. §
5. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [47] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,

1. május
2. Kúria III.Kfv.37.286/2023/2 Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke Dr. Sugár Tamás s. k. előadó bíró Dr. Farkas Katalin s. k. bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő 7