← Magyarország

Gf.40265/2022/9 – Fővárosi Ítélőtábla

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Fekete Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: Törökné dr. Mánik Judit Petra ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a Fábry Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Fábry Mátyás ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű és a Jeszenszki Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Jeszenszki Gábor Zsolt ügyvéd) által képviselt II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes ellen szerződés átruházás érvénytelenségének megállapítása és jogkövetkezmény alkalmazása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék

  1. június
  2. napján kelt 31.G.40.221/2021/45-I. számú ítélete ellen az I. rendű alperes által
  3. sorszám alatt benyújtott fellebbezés és a felperes Gf.
  4. sorszám alatt benyújtott csatlakozó fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, a perköltségre vonatkozó fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. A felperes és az I. rendű alperes a másodfokú eljárásban felmerült perköltségét maga köteles viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete [1] A Fővárosi Törvényszék a
  5. június
  6. napján kelt 31.G.40.221/2021/45-I. számú ítéletével az I. rendű alperes permegszüntetés iránti kérelmét, továbbá a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű alperesnek 1.500.000 forint + áfa összegű perköltséget. [2] A határozat perköltségre vonatkozó rendelkezésének indokolásában rögzítette, hogy a II. rendű alperes perköltséget nem számított fel, ezért arról határoznia nem kellett. Az I. rendű alperes perköltségének megfizetésére a Polgári perrendtartásról szóló
  7. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
  8. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest. Az I. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.265/2022/9 2 rendű alperes perköltségét a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 2. §
(1)bekezdése alapján a csatolt ügyvédi megbízási szerződés rendelkezéseinek figyelembevételével állapította meg azzal, hogy a felszámított díjat a
(2)bekezdés alapján mérsékelte, mert a pertárgyérték 10%-ban megállapított sikerdíjat eltúlzottnak tartotta. A kikötött sikerdíj nem áll arányban az I. rendű alperesi jogi képviselő által a peres eljárás során végzett ügyvédi tevékenységgel, ezért az a megjelölt összegben nem hárítható a pervesztes felperesre. A csatolt megbízási szerződés óradíjat és a tárgyalási megjelenésre tekintettel meghatározott tételes megbízási díjat is tartalmaz, az I. rendű alperes azonban az ezeket elnyelő sikerdíjat számította fel 6.950.000 forint + áfa összegben. Az I. rendű alperes a jogi képviselő által végzett tényleges tevékenységet tartalmazó elszámolást nem csatolt, a perben tartott 6 tárgyalás közül 2 tárgyaláson a bíróság érdemi eljárási cselekményt nem foganatosított, a tárgyalás halasztására került sor. Az I. rendű alperes 3, egyenként 7-10 oldal terjedelmű beadványt terjesztett elő, amelyek figyelembevételével a tárgyaláson történő jelenlétre összesen 900.000 forintot, a beadványok szerkesztésével összefüggésben – az óránként 25.000 forint figyelembevételével, átlagosan 200.000 forint/beadvány elszámolásával – 600.000 forintot, így mindösszesen 1.500.000 forint + áfa összegű megbízási díj elszámolását tartotta megállapíthatónak. Fellebbezés [3] Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében az I. rendű alperes kérte, hogy a másodfokú bíróság a részére megítélt perköltségre vonatkozó rendelkezés részbeni megváltoztatásával az ügyvédi munkadíjban felmerült perköltség összegét 6.950.000 forint + áfa összegre emelje fel. [4] Érvelése szerint az elsőfokú bíróság a perköltség összegét az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésének megsértésével állapította meg, mert az 1.500.000 forint + áfa összegű megbízási díj rendkívül alacsony, nem áll arányban a jogi képviselő által ténylegesen elvégzett tevékenységgel, az ügy bonyolultságával és azzal, hogy a felperes által becsatolt nagy számú iratokat tanulmányoznia kellett. Kiemelte, hogy valamennyi tárgyalás a jogi képviselő mélyreható, aprólékos felkészülését igényelte, beadványai magas szakmai színvonalúak, részletesen és követhetően kerültek kidolgozásra, amit igazol az ítélet érdemi döntésének indokolása is, amikor több esetben a jogi érvelésére hivatkozik. Amennyiben az elsőfokú bíróság az IM rendelet 3. §-ban meghatározottak szerint rendelkezett volna az ügyvédi munkadíj összegéről, azaz egy átlagos ügyvédi tevékenység alapulvételével számolt volna, akkor is megilletné a jogszabály szerint megállapítható 1.786.502 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíj. Az elsőfokú bíróság még ezt az összeget is csökkentette, pedig az IM rendelet 3. §
(6)bekezdése kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy a bonyolultabb, az összetettebb és magasabb perértékű ügyek esetében a bíróság magasabb ügyvédi munkadíjat határozzon meg. Utalt arra is, hogy a felperes is nettó 4.118.750 forint + áfa összegben számította fel az ügyvédi munkadíj összegét. Fellebbezésében részletezte az eljárás során felmerült költségeit, melynek teljes összegét 3.567.500 forintban határozta meg. Csatlakozó fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.265/2022/9 3 [5] A felperes csatlakozó fellebbezésében kérte, hogy a másodfokú bíróság az I. rendű alperes részére megítélt perköltségre vonatkozó rendelkezés részbeni megváltoztatásával az ügyvédi munkadíjban felmerült perköltség összegét 1.050.000 forint + áfa összegre szállítsa le. [6] A csatlakozó fellebbezését azzal indokolta, hogy az elsőfokú eljárásban mindösszesen 4 olyan tárgyalás megtartására került sor, ahol az ügy érdemében tárgyalás (eljárási cselekmény) történt (2022.10.07., 2022.12.08., 2022.01.21., 2022.05.25.). A további tárgyalások közül a 2022.02.
  1. napján tartott tárgyalást az elsőfokú bíróság hivatalból elhalasztotta, tekintettel arra, hogy a tanú nem jelent meg, melyről felperes előzetesen tájékoztatta az elsőfokú bíróságot (felperest a tanú tájékoztatta arról, hogy az idézést nem kapta meg, így megjelenni a másnapi tárgyaláson nem tud), továbbá I. rendű alperest is közvetlenül tájékoztatta felperes. Erre tekintettel I. rendű alperes meg sem jelent a tárgyaláson, így ezen tárgyaláson I. rendű alperes, illetve jogi képviselője nem volt jelen. Ezen tárgyalás is 10 percig tartott a tárgyalási jegyzőkönyv szerint. A 2022.04.
  2. napján tartott tárgyalás ismételten elhalasztásra került arra való tekintettel, hogy a tanú nem jelent meg, ezen tárgyalás mindösszesen 5 percig tartott. Az érdemben lefolytatott tárgyalások átlagosan 2 órát tartottak. [7] Az elsőfokú bíróság az ítéletében az I. rendű alperes perköltségének megállapítása szempontjából 6 tárgyalást vett figyelembe, holott 1 tárgyaláson I. rendű alperes nem jelent meg. Felhívta a figyelmét, hogy az I. rendű alperes fellebbezésében foglalt táblázat 6 nettó 150.000 forintos számlát tartalmaz, azaz azon tárgyalás számláját is tartalmazza, amelyen I. rendű alperes jogi képviselője nem vett részt. A 6 tárgyalás időtartama 8 óra 15 perc (8,25 óra) volt, azaz az elsőfokú bíróság óránként nettó 109.090 forint összegű ügyvédi munkadíjat állapított meg. Az A/1 számú mellékletként csatolt megbízási szerződés is nettó 25.000 forint összegben állapítja meg a jogi képviselő óradíját, amellyel kalkulálva a tárgyalásokra mindösszesen nettó 206.250 forint illetné meg a jogi képviselőt. Ezért – figyelembe véve azon tárgyalást, amelyen az I. rendű alperes jogi képviselője nem jelent meg, a tárgyalásonként felszámított nettó 150.000 forint összegű óradíj eltúlzott, annak mértékét 4 tárgyalás esetében tárgyalásonként nettó 100.000 forintra, további 1 tárgyalás tekintetében nettó 50.000 forintra indokolt mérsékelni, figyelemmel a tárgyalások időtartamára, utazási időre, felkészülési időre. [8] A fellebbezési ellenkérelme a csatlakozó fellebbezésének teljesítésén túl az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyására irányult. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság írásbeli beadványonként 200.000 forint összegben, mindösszesen nettó 600.000 forint összegben állapított meg további ügyvédi munkadíjat. Figyelemmel arra, hogy I. rendű alperesi jogi képviselője tevékenységkimutatást az eljárás során nem csatolt, az elsőfokú bíróság által ebben a körben megállapított ügyvédi munkadíj elfogadható mértékű. Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.265/2022/9 4 [9] Az I. rendű alperes fellebbezésében részletezett számlákkal kapcsolatosan rögzítette, hogy a keresetlevelét 2021.02.
  3. napján nyújtotta be, az I. rendű alperes érdemi ellenkérelmét
  4. májusi dátummal nyújtotta be, az I. rendű alperes és jogi képviselője között a megbízási szerződés
  5. április
  6. napján jött létre, így vitatta, hogy a 2021.02.
  7. napján teljesített számla jelen perben perköltségként figyelembe vehető lenne. Az I. rendű alperes 2021.05.18., 2021.08.
  8. és 2021.11.
  9. napi keltezéssel nyújtott be írásbeli beadványokat, ami 3 db számla kiállítását indokolja, azonban, hogy melyek ezek, továbbá mely számla mögött milyen teljesítések állnak, az I. rendű alperes által benyújtott iratokból nem állapítható meg. Vitatta továbbá ismételten azon tárgyalásra vonatkozó ügyvédi munkadíj perköltségként történő érvényesíthetőségét, mely az I. rendű alperes távollétében megtartott tárgyalásra vonatkozik, különös tekintettel arra, hogy éppen felperes együttműködésének köszönhetően értesült I. rendű alperes arról, hogy a tárgyaláson a tanú meghallgatására nem fog sor kerülni. [10] Előadta, hogy az általa felszámítani kívánt magasabb perköltség összegét az indokolta, hogy 69 oldalnyi írásbeli beadványt terjesztett elő 136 db melléklettel és valamennyi, a peres eljáráshoz kapcsolódó tevékenységéről részletes kimutatást nyújtott be a perköltség igény alátámasztása céljából. Csatlakozó fellebbezési ellenkérelem és észrevétel [11] Az I. rendű alperes a csatlakozó fellebbezési ellenkérelmében a leszállítást ellenezve lényegében a fellebbezésében foglaltakat megismételte, a csatlakozó fellebbezésben foglalt felperesi állításokat irrelevánsnak és tévesnek tartotta. Előadta, hogy a
  10. február
  11. napi tárgyaláson – bár érdemi tárgyalásra nem került sor – a képviseletét ellátó ügyvédi iroda ügyvédjelöltje jelen volt, aki jelezte az elsőfokú bíróságnak, hogy a jogi képviselő úton van, közlekedési akadály miatt előre láthatólag 15 percet késik. [12] A
  12. április
  13. napján tartott tárgyalásra pedig fel kellett készülni, függetlenül attól, hogy a tanú azon nem jelent meg, és a tárgyalás előtt és után egyeztetéseket volt szükséges lebonyolítani, mivel a képviseletében eljárt személyek a magyar nyelvet nem ismerik, idegen nyelven való tárgyalás pedig önmagában is az átlagosnál nagyobb erőfeszítést igényel. Mindezek alapján okszerűen állította ki 6 tárgyalással összefüggésben számláit és az elsőfokú bíróság is alappal vett figyelembe 6 tárgyalást. A tárgyalások minden esetben felkészülést, egyeztetést is kívántak, ezért nem indokolt csupán a tárgyalásokon való jelenlét időtartamának az elszámolása. [13] A
  14. április
  15. napján létrejött megbízási szerződés kifejezetten a peres eljárásban ellátandó jogi képviseletre vonatkozott, amely eljárást szükségszerűen megelőzte a felperes és közte folytatott kommunikáció és az ahhoz kapcsolódó tanácsadás. A fellebbezésben feltüntetett összegek nettó összegek, a jogi képviseletet ellátó ügyvédi iroda azonban áfa Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.265/2022/9 5 körbe tartozik, amely okán az I. rendű alperes az elsőfokú eljárással összefüggésben mindösszesen 4.530.725 forintot fizetett. [14] A felperes által hivatkozott és megjelölt 69 oldalnyi írásbeli beadványt és annak 136 darab mellékletét a jogi képviselőnek át kellett tanulmányozni, reflektálnia kellett arra, továbbá azokat angol nyelven egyeztetnie kellett a megbízóval. A másodfokú bíróság döntése és jogi indokai [15] Az elsőfokú bíróság ítéletének az a része, amellyel elutasította a felperes keresetét, valamint a felperesnek az I. rendű alperes felé fennálló 1.050.000 + áfa összegű perköltség fizetésére kötelező rendelkezése fellebbezés és csatlakozó fellebbezés hiányában a Pp.
  16. §
(5)bekezdése szerint jogerőre emelkedett, ezért azt a másodfokú bíróság nem érintette. A másodfokú bíróság ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezési és csatlakozó fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem, csatlakozó fellebbezési ellenkérelem és e kérelmek indokainak korlátai között bírálta felül. [16] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést és csatlakozó fellebbezést a Pp. 376. §
(3)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] A fellebbezés és a csatlakozó fellebbezés nem megalapozott. [18] Az elsőfokú bíróság helyesen tartotta szem előtt, hogy a perköltség körében a fél a jogi képviselője által ténylegesen elvégzett tevékenységgel arányban álló ügyvédi munkadíjra tarthat igényt. A bíróság az ügyvédi munkadíj összegének, mértékének megállapításánál az IM rendelet 2. §
(2)bekezdésében írtakkal összhangban a perben kifejtett ügyvédi tevékenységet, annak időszükségletét, a jogvita jellegét, az ügy bonyolultságát, a beadványok számát, terjedelmét, tartalmát, az azok elkészítéséhez szükséges időtartamot, a tárgyalási napok számát, mindezek alapján összeségében a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységet és azok időszükségletét veszi figyelembe. [19] Nem vitásan az I. rendű alperes és jogi képviselője közötti ügyvédi megbízási szerződés szerint a jogi képviselő megbízási díjként 25.000 forint + áfa/munkaóra, bírósági tárgyalásonként 150.000 forint + áfa, továbbá a pernyertességgel érintett ügyérték 10% + áfa összegű sikerdíj elszámolására volt jogosult. [20] Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVII. törvény 30. §
(2)bekezdése megengedi, hogy az ügyvéd és az ügyfél közötti megbízási szerződésben az eredményhez kötött díj (sikerdíj) elszámolható legyen. Az I. rendű alperes az elsőfokú eljárásban Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.265/2022/9 6 pernyertessége esetére a megbízási szerződés alapján a pertárgyérték 10%-ban meghatározott sikerdíj megfizetésére kérte a felperes kötelezését. A sikerdíj a ténylegesen kifejtett és elvégzett ügyvédi tevékenységtől függetlenül a pertárgy értéke alapján került meghatározásra. [21] Az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés alapján a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjat felszámítható, azzal, hogy annak mértéke a
(2)bekezdés szerint mérsékelhető, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. [22] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy az I. rendű alperes ténylegesen a megbízási szerződés tételes óradíját és a tárgyalási megjelenési díját elnyelő sikerdíjat számított fel, ami nem áll arányban a jogi képviselő az eljárás során végzett ügyvédi tevékenységével, eltúlzott és ekkora összegben a pervesztes felperesre sem hárítható. [23] Az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta a perben ténylegesen kifejtett I. rendű alperesi jogi képviseleti tevékenységet és helyesen vette alapul a megbízási szerződés szerint kikötött munkaóradíjat, valamint a tárgyalási díjat. [24] Nem vitásan a perben kitűzött 6 tárgyalásból 4 tárgyalás került ténylegesen megtartásra (2 perfelvételi, 2 érdemi tárgyalás volt), azokon I. rendű alperes jogi képviselője megjelent. A
  1. április 22-re kitűzött tárgyaláson (
  2. sorszámú jegyzőkönyv) az I. rendű alperes jogi képviselője megjelent, azonban az idézett tanú megjelenésének hiányában érdemi tárgyalás megtartására nem került sor. [25] A megbízási szerződésben tárgyalásonként meghatározott 150.000 forint + áfa összegű tárgyalási díjat a másodfokú bíróság az ügy összetett, bonyolult jellege, a jogvita tárgya alapján nem találta eltúlzottnak, ezért nem osztotta a felperes azon érvelését, hogy a tárgyalási díj 100.000 forint + áfa összegre történő leszállítása indokolt. [26] Az elsőfokú bíróságtól eltérően a másodfokú bíróság 4 tárgyalás (perfelvételi és érdemi tárgyalások) alapulvételével (4x150.000 forint) 600.000 forint + áfa összegű, a további 1 elhalasztott tárgyalás (a
  3. április 22-i tárgyalás) tekintetében pedig – figyelemmel arra, hogy az adott tárgyalásra az ügyvédnek utaznia, a tanú meghallgatására készülnie kellett – érdemi tárgyalás hiányában is a kikötött tárgyalási díj 50%-ának megfelelő 75.000 forint + áfa összegű, mindösszesen 675.000 + áfa összegű ügyvédi munkadíjat tartott a tárgyalásokon való megjelenéssel, és az azokra felkészüléssel arányban állónak. [27] Nem vitásan az I. rendű alperes jogi képviselője az elsőfokú eljárásban 3 db, egyenként 7-10 oldal terjedelmű előkészítő iratot nyújtott be. A másodfokú bíróság osztotta Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.265/2022/9 7 azt a fellebbezésben foglalt érvet, hogy az ügy jellege, bonyolultsága okán 1 beadvány tekintetében 8 munkaóra figyelembevétele nem elegendő. Az anyagok összeállításához szükséges volt az előzetes tanácsadásra, irattanulmányozásra, azok megszerkesztésére. E tevékenységek időigényét a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróságtól eltérően az ügy bonyolultsága és összetett jellege okán 1 beadvány tekintetében 11 munkaórában tartotta az elvégzett ügyvédi tevékenységgel arányban állónak, így 3x11 óra, összesen 33 munkaóra alapulvételével (33x25.000 forint) 825.000 + áfa összegű megbízási díjat állapított meg. [28] A másodfokú bíróság így az előkészítő iratok elkészítésével felmerült képviseleti tevékenység alapján 825.000 forint + áfa összegű, a tárgyalásokon való részvétellel felmerült képviseleti tevékenység alapján 675.000 forint + áfa összegű, mindösszesen 1.500.000 forint + áfa összegben állapította meg az I. rendű alperes jogi képviselőjének ügyvédi munkadíját az IM rendelet
  4. §
(1)és
(2)bekezdése alapján. [29] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyta. Perköltség [30] Az I. rendű alperes fellebbezése és a felperes csatlakozó fellebbezése sem vezetett eredményre, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a feleknek a másodfokú eljárásban a Pp. 81. §
(1)bekezdése szerint felszámított perköltségéről a Pp. 82. §
(1)bekezdése és a 83. §
(2)bekezdése szerint úgy határozott, hogy a felek a felmerült költségeiket maguk viselik, azok nem háríthatóak a másik félre. Budapest,
  1. december
  2. Dr. Pusztai Anita a tanács elnöke Edit Dr. Ócsai Beatrix előadó bíró Dr. Lupóczné dr. Krammer bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.