← Magyarország

Pf.20095/2020/6 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.095/2020/6/I.szám A Győri Ítélőtábla a Vanderlik Ügyvédi Iroda (Helység5/6, ., ügyintéző: dr. Vanderlik Milán ügyvéd) által képviselt Cs.K (Helység3.) felperesnek a dr. Krasznai és dr. Kollár Ügyvédi Iroda (Helység4,.) által képviselt Alperes1 (Helység1, Cím 1 7.) I.r. és az Imre Ügyvédi Iroda (Helység7., ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd) által képviselt Zrt

  1. (Helység2, ) II.r. alperes ellen élettársi vagyonközösség megszűntetése iránti perében a Székesfehérvári Törvényszék
  2. április
  3. napján kelt 26.P.20.120/2020/
  4. számú ítélete ellen az I.r.alperes által
  5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta a következő r é s z í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és a
  6. július 11-i szerződésre alapított igény vonatkozásában a keresetet elutasítja, mellőzi az I.r.alperest a felperes javára 17.500.000,- (Tizenhétmillió-ötszázezer) Ft megfizetésére kötelező rendelkezést Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja. Az 1.300.000,- (Egymillió-háromszázezer) Ft feljegyzett illetéket az állam viseli. Köteles a felperes 15 napon belül megfizetni az I.r.alperesnek 500.000,- (Ötszázezer) Ft elsőés másodfokú perköltséget. Ez ellen a részítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 2
  7. A Székesfehérvári Törvényszék 26.P.20.216/2015/
  8. számú közbenső ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla 35.Pf.21.320/2016/
  9. számú közbenső ítélete részben megváltoztatta és megállapította, hogy a néhai Cs.J és az I. r. alperes között
  10. július
  11. napjától a néhai haláláig,
  12. május
  13. napjáig állt fenn élettársi kapcsolat. Az I. r. alperes felülvizsgálati kérelme folytán eljáró Kúria a Pfv. II. 21.197/2017/
  14. számú közbenső ítéletével a jogerős közbenső ítéletet hatályában fenntartotta.
  15. Az I. r. alperes
  16. december 17-én üzletrész átruházási szerződéssel szerezte meg az Kft
  17. 500.000 forint-os üzletrészét. A szerződés szerint az eladó az Kft.3 (), akinek képviseletében a néhai járt el, a vételár 500.000 forint. Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy
  18. október Kft
  19. az Kft.4-ből jött létre átalakulással. Az Kft.
  20. képviselője néhai Cs.J volt, egyedüli tagja pedig az Kft.3 , ami 100%-ban a néhai tulajdonában állt
  21. január
  22. napján. Az I. r. alperes mind az Kft2-ben, mind az Kft.4-ben ügyvezetőként dolgozott, utóbbi cégben
  23. május 14 -
  24. február
  25. között tagsági jogviszonnyal rendelkezett. Az I. r. alperes ezen kívül
  26. április14-
  27. október
  28. között ügyvezetője volt a szintén a néhai érdekeltségébe tartozó Kft4-nek.
  29. A perbeli Cím 1
  30. szám alatti ingatlan megszerzésével kapcsolatban a törvényszék megállapította, hogy a Helység1 Cím 6 17/A. alatti ingatlan tulajdonjogát
  31. október 26án adásvételi szerződéssel a néhai üzlettársa szerezte meg, a vételárat azonban valójában Cs.J fizette ki. Az ingatlannak 1999-ben kívülálló személy, majd 2002-ben a Cs.J érdekeltségébe tartozó kft5.,
  32. március 31-én az Kft.
  33. lett a tulajdonosa. Az I. r. alperes a
  34. szeptember 8-án (helyesen: szeptember 4-én) kötött cserével vegyes adásvételi szerződés alapján vált tulajdonossá. Az élettársak ebben az ingatlanban éltek 2007-ig, majd azt adásvétellel vegyes csereszerződéssel a perbeli ingatlanra cserélték.
  35. A felperes a jelen per megindítását megelőzően, 2012-ben keresetet nyújtott be az I. r. alperessel szemben az ajándékozási szerződésre alapítottan 35.000.000 forint megfizetése iránt A Székesfehérvári Törvényszék 32.P.21.327/2012/
  36. számú, a keresetnek részben helyt adó és az I. r. alperest a felperes javára 17.626.000 forint megfizetésére kötelező ítéletét a Fővárosi Ítélőtábla a 3.Pf.20.090/2014/
  37. számú ítéletével annak megfellebbezett részében megváltoztatta és a keresetet elutasította A jogerős ítélet szerint az ajándékozási szerződés színlelt, az
  38. évi IV. törvény (Ptk.)
  39. §

(6)bekezdése alapján semmis, a semmis szerződésre pedig igényt alapítani nem lehet. Az ügylet valójában az az élettársi közös vagyon megosztása és a felperesi öröklési igénnyel kapcsolatos követelést rendezi. A színlelt szerződést a leplezett szerződés alapján kell megítélni, de az időközben megindított jelen peres eljárásra tekintettel perfüggőség áll fenn, ezért nem az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének, hanem a per megszüntetésének van helye.
  1. A felperes többször módosított kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy élettársi vagyonközösség címén a néhai örököseként megszerezte a Helység1-i 11705/3 hrsz., Helység1, Cím 1
  2. szám alatti, az ingatlan-nyilvántartás szerint a felperes 1/1 tulajdonát képező, a II. r. alperes javára bejegyzett jelzálogjoggal terhelt ingatlan ¼ tulajdoni hányadát. E vonatkozásban kérte a II. r. alperes tűrésre kötelezését. Kérte, hogy a bíróság Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 3 kötelezze az I. r. alperest az - Kft
  3. üzletrészének ¼ arányú megváltása címén 50.000.000 forint, a
  4. július 11-i szerződésre alapítottan 17.500.000 forint megfizetésére. Arra hivatkozott, hogy a jogerős közbenső ítélet szerint a néhai és az I. r. alperes között élettársi kapcsolat állt fenn. A Cím 1-i ingatlan és az üzletrész az élettársi vagyonközösség részét képezi. Mivel nem állapítható meg, hogy e vagyontárgyak megszerzésében az élettársak milyen arányban működtek közre, a szerzési arány 1/2 -1/
  5. Vitatta az I. r. alperes azzal kapcsolatos védekezését, hogy az ingatlan és az üzletrész az I. r. alperes különvagyonát képezi. Az e körben hivatkozott szerződési láncolatot álláspontja szerint helyesen úgy kell értelmezni, hogy az egyes szerződések nem a valóságnak megfelelően tükrözik a szerződő felek szándékát. Valójában valamennyi szerződés a néhai akaratának megfelelően annak érdekében született, hogy Cs.J nevén ne maradjon vagyon. Állította, hogy mind az ingatlan, mind az üzletrész valós értéke jelentősen meghaladja a szerződésekben rögzített összegeket. A szerződésre alapított követelésével kapcsolatban előadta, hogy a jogerős ítélet alapján az ajándékozási szerződés valójában a vagyonközösség megszüntetése tárgyában született, annak 6.3.1 pontja nem tartalmaz joglemondást. Vitatta az I. r. alperes által előterjesztett beszámítási kifogást.
  6. Az I. r. alperes a kereset elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a felperesnek nincs aktív perbeli legitimációja, mert az ajándékozási szerződésben minden igényéről lemondott. Állította, hogy a BDT. 2006.
  7. számú eseti döntésben írtakra figyelemmel az élettársi kapcsolat nem keletkeztet automatikusan közös vagyont, a házastársi vagyonközösséghez hasonló vélelem nem áll fenn. A felperes előadásával szemben az ingatlan és az üzletrész tulajdonjogának megszerzése során a néhai nem működött közre, az ingatlan megvásárlásához és felújításához szükséges kölcsönöket az I. r. alperes vette fel és kizárólag ő is törlesztette és törleszti azokat a II. r. alperes felé. Állítása szerint az elsőfokú eljárásban csatolt szerződések láncolata igazolja, hogy az ingatlan és az üzletrész az I. r. alperes különvagyonát képezi. Vitatta, hogy a néhai nem csak képviselője, de tulajdonosa is volt az Kft.
  8. offshore cégnek. Kiemelte, hogy a jogerős közbenső ítéletből következően a
  9. július
  10. előtti ügyletek nem képezhetik a jelen perben vizsgálat tárgyát. Az üzletrész adásvételi szerződést a jelen perben a felperes nem támadhatja, mert arra jogosultsággal nem rendelkezik, a megtámadási határidő pedig már eltelt. Előadta, hogy a néhaival kapcsolatban nem álló munkáltatók révén rendelkezett olyan jövedelemmel, ami a per tárgyát képező vagyontárgyak megszerzését Cs.J közreműködése nélkül is lehetővé tette számára. Hangsúlyozta, arra nincs lehetőség, hogy a vagyonközösség tárgyában előterjesztett igény mellett a felperes az ajándékozási szerződésre alapított kereseti kérelmet terjesszen elő. Beszámítási kifogást terjesztett elő a Fővárosi Ítélőtábla 3Pf.20.090/2014/
  11. számú, a felperest 1.876.053 forint perköltség megfizetésére kötelező rendelkezése alapján őt megillető követelés, valamint az I. r. alperest a II. r. alperessel szemben terhelő, már kifizetett és a jövőben esedékes törlesztőrészletek (a Cím 1-i ingatlan esetében 8.000.000 forint, az Cím 6-i ingatlan esetében 3.871.348 forint) erejéig. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 4
  12. A II. r. alperes az ingatlan vonatkozásában előterjesztett kereseti kérelmet a javára bejegyzett jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom fenntartása mellett nem ellenezte.
  13. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy a Cím 1
  14. szám alatti ingatlan és az Kft2 üzletrésze a néhai és az I. r. alperes között fennállt élettársi vagyonközösség részét képezte az élettársak között egyenlő arányban. Az ingatlan ¼ tulajdoni illetőségét vagyonmegosztás címén a felperes tulajdonába adta. Kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 13.006.750 forintot valamint 17.500.000 forintot. A II. r. alperest mindezek tűrésére kötelezte.
  15. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a néhai és az I. r. alperes közötti élettársi kapcsolat tényét és időtartamát jogerős közbenső ítélet állapította meg.
  16. A törvényszék nem találta alaposnak az I. r. alperes védekezését azzal kapcsolatban, hogy az ajándékozási szerződésre tekintettel a felperes a jelen perbeli igényeket nem érvényesítheti. Kiemelte, hogy az I. r. alperes nem vitatta, hogy a színlelt szerződés tárgyát képező hrsz
  17. alatti ingatlan a közös vagyon részét képezi. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.090/2014/
  18. számú ítéletének indokolásából következően a jelen per tárgya valamennyi vagyonközösségi igény lebírálása.
  19. A jogerős közbenső ítéletben írtakra utalva rámutatott, hogy az élettársak közötti gazdasági közösség fennálltát nem zárja ki, ha a közös életvitelhez és közös célok eléréséhez szükséges jövedelmet túlnyomórészt csak egyikük biztosítja. Az élettársi kapcsolat kezdetén a néhai cégekkel, nagy vagyonnal rendelkezett. A közös gazdasági cél ezért nem az egzisztencia megteremtése volt. A néhai az általa irányított, ellenőrzött cégek tevékenységébe az I. r. alperest ügyvezetőként illetőleg tagként bevonta, és több olyan jogügyletet is kötött, amiben az I. r. alperes és a néhai érdekkörébe tartozó cégek voltak a szerződő felek. Az I. r. alperes által hivatkozott ingatlan adásvételi szerződések megkötésére a néhai közreműködésével került sor. Rámutatott, hogy az I. r., alperes védekezésével szemben a vagyonközösség fennálltát támasztja alá az ajándékozási szerződés is.
  20. Rögzítette, hogy a Kúriának a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélete tartalmazza, hogy az I. r. alperes és a néhai érdekkörébe tartozó cégek közötti ügyletek gazdasági indoka ugyan nem ismert, de az feltételezte a felperes és a néhai közötti bizalmat és gazdasági együttműködést. Kiemelte, hogy a Kúria megállapítása szerint az Kft.4-ben az I. r. alperes tagsági jogviszonya a néhai tagságának megszűnésével egyidejűleg keletkezett, és az I. r. alperes nem állította, hogy a néhainak bármilyen ellenérteket fizetett volna ezzel kapcsolatban. Az I. r. alperes csak
  21. július 18-
  22. szeptember
  23. között,
  24. november 1-
  25. december
  26. között, valamint
  27. szeptember 16-2011.július
  28. között állt olyan munkaviszonyban, amiben a munkáltatói oldalon a néhai nem rendelkezett érdekeltséggel.
  29. november
  30. és
  31. december 31 között azonban társas vállalkozói Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 5 jogviszonya mellett az Kft.3-n keresztül részben a néhai tagsága és mindkettőjük ügyvezetése mellett működő Kft7-vel is munkaviszonyban állt. Az, hogy az I. r. alperes rendelkezett megtakarításokkal, nem jelenti azt, hogy a perbeli ingatlan és üzletrész a különvagyona lenne, azok megszerzésében a néhai ne működött volna közre. Valójában Cs.J rendelkezett azzal a tőkével és kapcsolati hálóval, ami e vagyontárgyak megszerzését lehetővé tette.Az Cím 6-i ingatlan tulajdonjogának megszerzése, a Cím 1-i ingatlanra vonatkozó csereszerződés nem függetleníthető az I. r. alperes személyétől.
  32. A perben beszerzett szakértői vélemények alapján megállapította, hogy
  33. május 4-én az üzletrész forgalmi értéke 52.027.000 forint, a Cím 1-i ingatlan értéke 54.900.000 forint volt.
  34. Az I. r. alperesnek az ajándékozási szerződésre alapított, csupán formai védekezése alkalmatlan arra, hogy az e szerződésre alapított igényérvényesítést megakadályozza.
  35. Az I. r. alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését, másodlagosan megváltoztatását és a kereseti kérelem elutasítását kérte. Állította, hogy vagyonleltárt kellett volna az elsőfokú bíróságnak felvennie, mert ennek hiányában vagyonközösségi igény nem bírálható el. Az elsőfokú eljárásban előadottakkal egyezően hivatkozott a BDT2006.
  36. számú döntésre azzal, hogy az élettársi kapcsolat ténye önmagában nem keletkeztet közös tulajdont, a közös szerzés vélelme nem alkalmazható. Közös tulajdon csak akkor keletkezik, ha a szerzésben mindkét fél közreműködött. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítékokat okszerűtlenül mérlegelve állapította meg, hogy az offshore cég tulajdonosa a néhai volt. Fenntartotta, hogy az erre vonatkozóan csatolt fénymásolt, felülhitelesítéssel el nem látott okirat ezen állítás igazolására alkalmatlan. Emiatt téves az a megállapítás, hogy a perbeli üzletrész megszerzésében Cs.J közreműködött. Iratellenes az is, hogy az I. r. alperesnek a néhaihoz köthető gazdasági társaságokban való közreműködése közös vagyont keletkeztetne. A tanúvallomásokra és az általa csatolt okirati bizonyítékokra hivatkozva fenntartotta, hogy jelentős jövedelme révén saját vagyonából szerezte meg a per tárgyát képező vagyontárgyakat. Támadta az elsőfokú ítéletet azzal is, hogy az elsőfokú bíróság az üzletrész értékének meghatározása során nem volt figyelemmel a könyvszakértői vélemény kiegészítésére. Rámutatott, hogy az ítélet indokolása nem tartalmaz arra vonatkozóan megállapítást, hogy az Cím 6-i és a Cím 1-i ingatlan megszerzéséhez, illetőleg felújításához szükséges kölcsön megszerzésében, visszafizetésében a néhai bármilyen módon közreműködött volna. Sérelmezte, hogy a törvényszék a beszámítási kifogását egyáltalán nem bírálta el. Az hrsz 1 alatti ingatlan nem képezte az élettársi vagyonközösség részét, az ajándékozási szerződés egyértelműen rögzíti, hogy az a Kft. tulajdona. A Fővárosi Ítélőtábla ítéletéből következően a semmis ajándékozási szerződésre nem lehet igényt alapítani, ezzel ellentétes álláspont esetén pedig az annak a 6.3.1 és 6.3.3 pontjába foglalt joglemondó nyilatkozatok nem hagyhatók figyelmen kívül. Az ajándékozási szerződés vonatkozásában bizonyítást az Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 6 elsőfokú bíróság nem vett fel, holott az annak 6.4.
  37. pontjában meghatározott feltétel a Fővárosi Ítélőtábla ítéletének indokolása szerint is bekövetkezett. A vagyonközösség megszüntetése és az ajándékozási szerződés teljesítése egyidejűleg nem követelhető.
  38. A felperes fellebbezési ellenkérelmében a támadott ítélet helybenhagyását kérte. Álláspontja szerint a fellebbezés nem jelölt meg olyan eljárásjogi hibát, ami a hatályon kívül helyezés alapjául szolgálhatna. Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú eljárás során az I. r. alperes nem volt elzárva attól, hogy további vagyontárgyakat állítson be a vagyonmérlegbe. A törvényszék a releváns tényállást helyesen, a bizonyítékok okszerű mérlegelésével állapította meg. A jogerős közbenső ítélet alapján az élettársi kapcsolat ténye, időtartama nem tehető vitatottá. Az pedig jogi abszurdum, hogy a néhai és az I. r. alperes élettársak voltak, de ez a kapcsolat közös vagyont nem keletkeztetett. Az I. r. alperes nem igazolta, hogy a hiteleket valóban az Cím 6-i és a perbeli ingatlan vásárlására, felújításra fordították. Rámutatott, hogy a felülvizsgálati eljárásban hozott ítélet indokolása köti a bíróságot. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját azzal kapcsolatban, hogy az I. r. alperes nem igazolta a vagyontárgyak különvagyoni jellegét. Fenntartotta, hogy a Kft. üzletrész vételára nem lehetett 500.000 forint, mivel a Kft. tulajdonát képező ingatlanok értéke közel 100.000.000 forint volt. Ezzel kapcsolatban utalt a Kúria ítéletének
  39. pontjára. Az I. r. alperesnek a beszámítással kapcsolatos álláspontja téves: a hitelek különvagyoni jellege nem igazolt, mint ahogy az sem, hogy azokat a kérdéses ingatlanokra fordították. A Fővárosi Ítélőtábla által megítélt perköltséggel kapcsolatban a beszámítás anyagi jogi feltételei hiányoznak. Osztotta az elsőfokú bíróság álláspontját az ajándékozási szerződésre alapított igénnyel kapcsolatban is.
  40. A
  41. július 11-én kötött szerződésre alapított igénnyel kapcsolatban az ítélőtábla az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a következőkkel egészíti ki:
  42. A néhai korábbi házasságából származik a felperes. Az élettársi kapcsolatból a perben nem álló Cs.G született. A Székesfehérvári Törvényszék
  43. Pkf.21.018/2014/
  44. számú, dr. U.J. közjegyző 42020/Ü/2014/
  45. számú végzését megváltoztató és az öröklési bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet elutasító végzésében megállapította, hogy a hagyatéki eljárás idején kiskorú Cs.G az örökséget visszautasította, a hagyatéki eljárások adatai szerint az örökhagyó után belföldi ingó és ingatlan hagyatéki vagyon maradt. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 7
  46. A néhai halálát követően az I. r. alperes és a felperes által
  47. július 11-én feltételhez kötött ajándékozási szerződésben a felek rögzítették, hogy az I. r. alperes a néhai haláláig Cs.J élettársa volt. A Fejér Megyei Bíróság korábban Cs.J-et bűncselekménnyel okozott kár címén 75.000.000 forint és kamata megfizetésére kötelezte, a folyamatban lévő végrehajtási eljárás adatai szerint a fennálló tartozás összege 135.388.038 forint. A szerződés
  48. pontjában a szerződő felek kijelentették, hogy tudomásuk szerint a néhai után semmilyen ingó vagy ingatlan hagyaték nem maradt, egy szántóföld megnevezésű ingatlan tulajdoni hányada kivételével, ami biztosítási intézkedésként lefoglalásra került. A szerződés
  49. pontja tartalmazta, hogy a Helység1-i hrsz 1., Helység1 Cím
  50. szám alatti és a Helység1-i hrsz 2., Helység1 Cím
  51. szám alatti ingatlan 1/1 arányban az Kft
  52. társaság tulajdonát képezi. A Kft. egyszemélyes tagja és ügyvezetője az I. r. alperes, aki a cég teljes üzletrészét
  53. december 17-én üzletrész adásvételi szerződéssel szerezte meg a néhai által képviselt Kft.3 . eladótól. A szerződő felek megállapodtak abban, hogy a szerződésben nevesített két ingatlant a felperes értékesíti úgy, hogy azok együttes eladási ára legalább nettó 100.000.000 forint, amitől a felek konkrét vételi ajánlat birtokában közös megállapodással eltérhetnek. Az I. r. alperes vállalta, hogy az értékesítésből befolyt bevételnek a szerződés 5.1 pontjában meghatározott költségekkel csökkentett 35%-át a felperesnek megfizeti. Az I. r. alperes vállalta, hogy a vételárnak az ajándék összegével egyező mértékét a vállalkozásból a társaság tagjaként kivonja, illetőleg amennyiben a harmadik személy magát a Kft. üzletrészét szerzi meg adásvétel útján, a szerződés szerinti juttatást teljesíti. A szerződés kitért arra is, hogy az értékesítésig az I. r. alperes az ingatlanokat bérbeadás útján hasznosítja, és a befolyt bérleti díjnak az 5.1 pontban meghatározott költségekkel csökkentett 35%-át a felperesnek megfizeti, majd az így kifizetett összeget a szerződés 6.2 pontja alapján az ingatlan értékesítése esetén a felperesnek járó összeggel szemben a felek elszámolják. A szerződés szerint az ajándék feltétele, hogy az értékesítés eredményes legyen, a szerződéskötést követően a vevő a vételárat az I. r. alperesnek hiánytalanul megfizesse. A szerződés 6.3.1 pontja az ingyenes juttatás további feltételeként tartalmazta, hogy az I. r. alperes illetőleg közeli hozzátartozói sem az I. r. alperessel, sem az általa képviselt vagy tulajdonát képező gazdasági társaságokkal szemben „sem most, sem a jövőben semmilyen pénzbeli, illetőleg természetbeni követelést nem támasztanak néhai Cs.J által még életében rendezett jogviszonyaival kapcsolatban, így különösen nem érvényesít igényt sem élettársi vagyonközösség megszüntetése címén, sem szerződés megtámadása illetőleg szerződés érvénytelenségének megállapítása címén semmilyen vagyontárgy vonatkozásában, mely néhai Cs.J halálát megelőzően bármikor a tulajdonában állt közvetlenül illetőleg gazdasági társaságon keresztül közvetve.” A
  56. pontban a felperes külön is kijelentette, hogy a feltételt illetőleg feltevést elfogadja és sem most, sem a jövőben sem ő, sem közeli hozzátartozói nem érvényesítenek semmilyen igényt a felperessel, illetőleg az általa képviselt vagy tulajdonát képező gazdasági társaságokkal szemben. Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 8 A 6.3.
  57. pont szerint amennyiben a felperes a feltételt megszegi, az olyan súlyos szerződésszegésnek minősül, ami alapján az I. r., alperes az ajándékot visszakövetelheti, illetőleg ebben az esetben az I. r. alperes a szerződés teljesítésére nem kötelezhető. A 6.4.
  58. pont szerint az ingyenes juttatás további feltétele, hogy sem a végrehajtást kérő, sem annak jogutóda, sem bármilyen más személy ne érvényesítsen eredményes igényt peres illetőleg nemperes eljárásban az I. r. alperessel illetőleg az Kft2-vel szemben a
  59. pont szerinti végrehajtás alatt álló követelés, illetőleg egyéb követelésnek az ajándékozási szerződés
  60. pontjában meghatározott ingatlanokból való kielégítése iránt. A
  61. pont további feltételt tartalmazott.
  62. Az így kiegészített tényállás alapján a fellebbezés a
  63. július 11-én kötött szerződésre alapított igénnyel kapcsolatban alapos, ezt meghaladó részében az elsőfokú ítélet az érdemi felülbírálatra alkalmatlan.
  64. Azt helyesen rögzítette a törvényszék, hogy a jogerős közbenső ítélet alapján az I.r.alperes és a néhai között az élettársi életközösség fennálltának ténye, időtartama nem vitatható. A perben azonban a felperes nem csupán az élettársi vagyonközösség megosztására, hanem a
  65. július 11-i szerződésre alapítottan is igényt támasztott az I.r.alperessel szemben.
  66. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.090/2014/
  67. számú jogerős ítéletéből következően a felperes és az I.r.alperes közötti ajándékozási szerződés színlelt ügylet volt, az valójában a vagyonközösséggel kapcsolatos, a felperest megillető elszámolási igény tárgyában született megállapodást leplezett. Az
  68. évi IV. törvény (Ptk.)
  69. §
(3)bekezdése szerint színlelt szerződésre – amint arra a jogerős ítélet is rámutatott – igény alapítani nem lehet, amennyiben azonban a színlelt szerződés más szerződést leplez, az ügyletet a palástolt szerződés alapján kell megítélni. Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a vagyonközösségi igény elszámolásának az nem volt akadálya, hogy a vagyonközösségi igény olyan vagyontárgy ellenértékéből került volna kielégítésre a szerződés szerint a felek megállapodása alapján, amely vagyontárgy nem képezte egyébként a vagyonközösség részét.
  1. A
  2. július 11-i szerződés nemcsak annak bizonyítására volt alkalmas – amint az az elsőfokú bíróság is megállapította -, hogy az elhunyt és az I.r.alperes között élettársi kapcsolat állt fenn. A szerződés egyértelműen tartalmazza, hogy az abban nevesített, a szerződés szerint a felperest megillető juttatás fedezetéül szolgáló ingatlanok az Kft
  3. tulajdonát képezik. A szerződésben erre tekintettel az I.r.alperes a Kft. egyedüli tagjaként vállalta, hogy az értékesítés esetén az ingatlanok vételárat a társaság vagyonából kivonja, amennyiben pedig időközben már személy szerezné meg a Kft. üzletrészét adásvétel útján, a szerződés szerinti juttatást teljesíti. A szerződés rendelkezéseiből kitűnően az abban nevesített két ingatlan – az elsőfokú ítéletben írtakkal ellentétben - nem képezte az élettársi vagyonközösség részét. A felek a perben nem tettek ezzel ellentétes nyilatkozatot. A felperes kifejezetten arra hivatkozott, hogy az üzletrésznek a
  4. december 17-i szerződésben megjelölt ellenértéke azért valótlan, mert a társaság a színlelt ajándékozási szerződés szerint a névérték többszörösét meghaladó értékű ingatlanokkal rendelkezett. A leplezett szerződés egyértelmű rendelkezéseket tartalmazott azzal kapcsolatban is, hogy milyen feltételek mellett válik a felperes jogosulttá a szolgálatásra és az ügyletnek milyen bontó feltételei vannak. A Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 9 feltételrendszer egyértelmű volt azt illetően, hogy amennyiben a felperes a szerződés 6.3.
  5. pontjában foglaltakkal ellentétben az I.r.alperessel szemben élettársi vagyonközösség címén a néhai örököseként igényt érvényesít, akkor az I.r.alperes a szerződés teljesítésére nem kötelezhető. Ez a szerződési kikötés tartalmilag a Ptk.
  6. §
(2)bekezdése szerinti bontó feltételnek felel meg. A bontó feltétel a jelen per megindításával bekövetkezett, ezzel pedig a leplezett szerződés hatálya megszűnt, így a továbbiakban arra jogot alapítani nem lehet.
  1. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság tévedett, amikor egyidejűleg érvényesíthetőnek tartotta a felperes által az élettársi vagyonközösség, mint közbenső szerzés és a felperest öröklési jogcímen megillető igény, továbbá a leplezett szerződés alapján a felperest megillető igény érvényesítését.
  2. Ami az élettársi vagyonközösség megosztásával kapcsolatos további kereseti kérelmet illeti, az elsőfokú bíróság ítélete az érdemi felülbírálatra az alábbi okok miatt alkalmatlan:
  3. Az élettársi vagyonközösség jogi szabályozását illetően a bírói gyakorlatban két irányvonal figyelhető meg. Az egyik szerint az élettársak között az élettársi kapcsolat időtartamára vagyonközösség keletkezik, függetlenül attól, hogy ahhoz melyikük mennyivel járult hozzá. Az élettársak a közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont. A másik megközelítés szerint a közös szerzéshez nem elegendő az élettársi kapcsolatban történő együttélés ténye, hanem a felek részéről a közös szerzésre irányuló szándék is szükséges. Mindkét értelmezés alapján lehetőség van arra, hogy az arra hivatkozó fél a perben bizonyítsa, hogy az adott vagyontárgy megszerzésére nem a közös gazdálkodás keretében, a másik fél közreműködésével került sor, illetve annak megszerzése során részben vagy egészben az ő tulajdonát – a házastársi vagyonközösség terminológiájával élve különvagyonát – használták fel a felek.
  4. Az elsőfokú bíróság azt helyesen állapította meg, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok nem támasztják alá az I.r.alperesnek azt a hivatkozását, hogy az üzletrész és a perbeli ingatlan megszerzésére nem a közös gazdálkodás, nem a közös célok elérése keretén belül került sor. Helytálló az is, hogy a közreműködési arány ma már pontosan meg nem állapítható, ezért azt a Ptk. 578/G. §-a alapján egyenlő arányúnak, a néhai és az I.r.alperes között 1/2-1/2 arányúnak kell tekinteni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a közös gazdálkodás, közös cél keretein belül a vagyontárgy megszerzéséhez felhasznált, az élettársi vagyon részét nem képező vagyontárgy elveszítené a különvagyoni jellegét. Ez csak akkor állapítható meg, ha a vagyonközösséghez nem tartozó vagyontárgy tulajdonosa megállapodással, akár hallgatólagosan, akár ráutaló magatartással a saját különvagyonát a közös vagyon körébe utalta. Miután ez a jognyilatkozat tartalmilag a Ptk.
  5. §
(2)bekezdése szerinti joglemondás, ezért azt kiterjesztően nem értelmezhető. Önmagában az a körülmény, hogy a közös szerzésben felhasználásra kerül különvagyoni vagyontárgy, nem tekinthető egyúttal olyan jognyilatkozatnak, még hallgatólagosan, ráutaló magatartásként értékelve sem, ami azt eredményezné, hogy a vagyontárgy a különvagyoni jellegét elvesztette.
  1. A perben annak nincs jelentősége, hogy az üzletrészt milyen vételáron szerezte az életközösség fennállta alatt az I.r.alperes. A vagyonközösség megszűntetése során töretlen az a bírói gyakorlat, ami az ingóságok értékét az életközösség megszűnésekori, az ingatlanok Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 10 értékét az elszámoláskori értéken veszi figyelembe. Ebből következően az Kft
  2. üzletrészének értéke az életközösség megszakadásakori időpontban bír relevanciával.
  3. A felperes az üzletrésszel kapcsolatban megtérítési igényt érvényesített, e megtérítési igénnyel szemben azonban az I.r.alperes beszámítási kifogással élt. Az elsőfokú bíróság semmilyen indokát nem adta annak, hogy a beszámítási kifogás mennyiben, miért lenne alapos, vagy alaptalan. Valójában az elsőfokú ítélet utalást sem tartalmaz arra, hogy az I.r.alperes beszámítási kifogással élt volna a megtérítési igénnyel szemben. Az kétségtelenül megállapítható, hogy a felperes által a vagyonközösség részének tekintett ingatlanok szerzésével a perbeli ingatlan adásvétellel vegyes csereszerződés útján való megszerzésével és felújításával kapcsolatban hitel felvételére került sor. Az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta, hogy az életközösség fennállta alatt a hitelt az élettársak közösen törlesztették-e, mint ahogy nem tette az eljárás anyagává azt sem, hogy az életközösség megszűnte, a néhai halála után a hiteleket kizárólag az I.r.alperes fizette vissza, illetőleg azok visszafizetési kötelezettsége kizárólag az I.r.alperest terheli. Nem adott választ arra sem, hogy a jogerős ítélettel a felperest az I.r.alperes javára perköltség megfizetésére kötelező rendelkezés alapján az I.r.alperesnek az ekörben előterjesztett beszámítási kifogása mennyiben alapos, vagy alaptalan.
  4. Az elsőfokú bíróság a szerzési arány 1/2-1/2 arányú megállapítása mellett egyáltalán nem adta indokát annak, hogy az életközösség kezdő időpontjában az ingatlan-nyilvántartás adatai szerint kizárólag az I.r.alperes tulajdonát képező Helység1, Cím
  5. szám alatti ingatlan megtartotta-e, vagy elvesztette különvagyoni jellegét. Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy az életközösség kezdő időpontját, vagyis a jogerős közbenső ítélet szerint a
  6. július 8-i időpontot megelőzően szerzett vagyontárgyakkal kapcsolatban egyáltalán nem vizsgálható, hogy azok szerzésére milyen módon került sor, hiszen e vagyontárgyak értelemszerűen nem képezték az élettársi vagyonközösség részét. A jelen perben igény kizárólag élettársi vagyonközösség megszűntetése és erre alapított öröklési igény alapján került előterjesztésre, egyéb más, tulajdonjogot, vagy egyéb igényt keletkeztető tényre, jogcímre a felperes nem hivatkozott.
  7. Amennyiben a Cím
  8. szám alatti ingatlan a különvagyoni jellegét megtartotta, úgy az 1/2-1/2 arányú szerzési arány csak az ezen ingatlan értékét meghaladó szerzésre vonatkoztatható, vagyis a közösen szerzett Cím 6-i ingatlanon belül is külön vagyonnak minősül a Cím
  9. szám alatti ingatlan értékén szerzett rész. Ez a ráfordítás a különvagyoni jellegét megtartja akkor is, amikor abban a kérdésben kell állást foglalni, hogy a Cím 1
  10. szám alatti ingatlanban milyen arányú a néhai és az I.r.alperes közös tulajdonszerzése és milyen arányú az I.r.alperes különvagyona.
  11. Miután ezeket a kérdéseket az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta, ítéletének indokolása a beszámítási kifogás elbírálása, a Cím
  12. szám alatti ingatlan különvagyoni, vagy közös vagyoni jellegének megállapítása körében semmilyen megállapítást nem tartalmaz.
  13. Ezért az ítélőtábla e vonatkozásban az elsőfokú ítéletet az
  14. évi III. törvény (Pp.)
  15. §
(2)bekezdése alapán hatályon kívül helyezte, míg a 2011. július 11-i szerződés Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 11 vonatkozásában részítélettel [Pp. 2013.§
(2)bekezdés] az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta.
  1. A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell az üzletrész értékével az arra alapított megtérítési igénnyel szemben előterjesztett beszámítási kifogás alaposságát. Számot kell adnia arról, hogy a perköltségigényre, valamint a hitelek megfizetésére alapított I.r.alperesi beszámítási kifogás mennyiben alapos, vagy alaptalan. Vizsgálnia kell e körben azt is, hogy az egyes hitelek visszafizetésére az életközösség fennállta alatt a közös vagyonból, vagy valamelyik élettárs különvagyonából került-e sor és értékelnie kell azt is, hogy milyen összeg volt a hiteleknél az, amit az I.r.alperes az életközösség megszűnte után, immár nem a közös vagyon terhére teljesített a hitelező pénzintézetek felé.
  2. Az elsőfokú bíróságnak a Pp.
  3. §
(3)bekezdése szerint tájékoztatnia kell a feleket az ekörben rájuk háruló bizonyítási teherről és a felek által felajánlott bizonyítási eljárás lefolytatása után kell döntenie abban a kérdésben, hogy az üzletrésszel kapcsolatban támasztott megtérítési igény valamint az I. r. alperes beszámítási kifogása mennyiben alapos.
  1. Az ingatlan tulajdonjogának megállapítására irányuló kereseti kérelem kapcsán az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a Cím
  2. szám alatti, az I.r.alperes különvagyonát képező ingatlan a különvagyoni jellegét megtartotta-e, vagy az az Cím 6-i ingatlanra történő adásvétellel vegyes csereszerződés során az I.r.alperes azt a közös vagyonba utalta-e. Amennyiben a Cím
  3. szám alatti ingatlan a különvagyoni jellegét megtartotta, az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kell azt is, hogy ez a különvagyoni jelleg milyen mértékű különvagyont keletkeztet az újabb adásvétellel vegyes csereszerződés folytán a Cím 1
  4. szám alatti ingatlanban az I.r.alperes javára. Csak a különvagyoni jelleget meghaladó tulajdoni hányad vonatkozásában értékelhető, hogy az élettársak a közös gazdálkodás során tulajdont 1/2-1/2 arányú szerzéssel szereztek. Az elsőfokú bíróságnak ekörben is fel kell hívnia a feleket a Pp.
  5. §
(3)bekezdése szerint a bizonyítási indítványaik előterjesztésére és a szükséges bizonyítás lefolytatása után kell állást foglalnia abban a kérdésben, hogy a perbeli ingatlan esetén milyen arányú volt a néhai tulajdonszerzése és ebből öröklés útján a felperes milyen arányú tulajdonjogot szerzett meg.
  1. Hangsúlyozza az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező részében írtaktól eltérően a felperes szerzésének jogcíme az ingatlan tulajdoni hányada vonatkozásában nem élettársi közös vagyon megosztása, mert a felperes nem állt élettársi kapcsolatban az I.r.alperessel. Amennyiben a felperes az ingatlanban tulajdonjogot szerzett, úgy annak szerzési jogcíme helyesen a néhai Cs.J élettársi vagyonközösség megosztása címén fennálló közbenső jogszerzéséből következően öröklés.
  2. A perköltségről a részítélet keretein belül a jogerősen elbírált kereseti kérelemre figyelemmel döntött az ítélőtábla úgy, hogy az elsőfokú eljárásban a pertárgy értéke az Győri Ítélőtábla IV.Pf.20.095/2020/6-I 12 üzletrész megváltása címén előterjesztett 50.000.000,-Ft-os, a szerződésre alapított 17.500.000,-Ft-os és az ingatlannal kapcsolatban előterjesztett 13.725.000,-Ft-os igényre figyelemmel 81.225.000,-Ft. A másodfokú eljárásban a pertárgy értéke a vitatott, az elsőfokú bíróság által megítélt igényekre figyelemmel 44.231.750,-Ft. A 17.500.000,-Ft-os, a
  3. július 11-i szerződésre alapított igény a teljes pertárgyértéknek az elsőfokú eljárásban a 20 %át, a másodfokú eljárásban a 40 %-át teszi ki. Ezért az elsőfokú eljárás 1.500.000,-Ft-os illetékéből 300.000,-Ft, a másodfokú eljárás 2.500.000,-Ft-os illetékéből 1.000.000,-Ft az, ami arányosan a jogerősen elbírált részre jut. A felperes és az I.r.alperes költségmentessége folytán a feljegyzett első- és másodfokú eljárási illetéket a részítélet tekintetében az állam viseli. Ugyancsak a részítéleti rendelkezésre figyelemmel a 32/
  4. (VIII.22.) IM rendelet
  5. §-a alapján az I.r.alperes, mint pernyertes fél javára járó elsőfokú perköltség összegét az ítélőtábla 350.000,-Ft-ban, a másodfokú perköltség összegét 150.000,-Ft-ban állapította meg [32/
  6. (VIII.
  7. ) IM rendelet
  8. §
(2),
(5)és
(6)bekezdés]. A pervesztes felperes köteles az I.r.alperes javára megállapított perköltség megfizetésére (Pp. 239. §, 78. §
(1)bekezdés). Győr,
  1. szeptember
  2. Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Szalay Róbert sk. Dr. Szabó Péter sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.