A határozat elvi tartalma: A keresetlevél nem megfelelő benyújtásának jogkövetkezménye csak helyes jogorvoslati tájékoztatás esetén vonható le. ... A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.V.40.270/2021/
- A tanács tagjai: dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet a tanács elnöke dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit előadó bíró Ságiné dr. Márkus Anett bíró A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes képviselője: felperesi képviselő (Cím3, eljár: dr. Pálinkás Péter ügyvéd) Az alperes: Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefváros polgármestere (Cím1) A per tárgya: településkép-védelmi ügy végrehajtása tárgyában hozott - 26-70/2/
- számú - közigazgatási határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék
- április
- napján hozott 9.K.702.986/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítja. Kúria V.Kpkf.40.270/2021/2 2 A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] Az alperes a
- március
- napján kelt 26-70/2/
- számú határozatával a felperest - a településképi kötelezési eljárásban hozott és
- október
- napján véglegessé vált 26-466/4/
- számú határozat végrehajtásának hiánya miatt - 1.000.000 forint településkép-védelmi bírság megfizetésére, egyúttal a településképi kötelezés
- június
- napjáig történő teljesítésére kötelezte. A határozat jogorvoslati záradékéban tájékoztatást adott arról, hogy „közigazgatási per indítható keresetlevél benyújtásával, melyben meg kell jelölni a közigazgatási tevékenységgel okozott jogsérelmet. A Fővárosi Törvényszéknek címzett keresetlevelet Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzatnál - jogi képviselővel eljáró fél, valamint belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet esetén kizárólag elektronikusan, az ÁNYK K01 jelzésű űrlapon (www.jozsefvaros.hu honlapról letölthető) - a határozat közlésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani, vagy ajánlott küldeményként postára adni.”. [2] A felperes, mint egyéni vállalkozó az alperesi határozat jogszerűségének vizsgálata érdekében, jogi képviselővel eljárva,
- április
- napján, elektronikus úton keresetlevelet terjesztett elő, közvetlenül a bíróságra benyújtva. Az elsőfokú bíróság végzése [3] Az elsőfokú bíróság a
- április
- napján kelt 9.K.702.986/2021/
- számú végzésében a keresetlevelet a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének l) pontja alapján visszautasította. Végzésének indokolásában, a Kp. 29. §
(1)bekezdésére, 39. §
(1)-
(3a)bekezdésére, 41. §
(1)és
(2)bekezdésére, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdésére, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló
- évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.)
- §
- d) pontjára,
- §
(1)bekezdésére és 9. §
(1)bekezdésére hivatkozva megállapította, hogy a vitatott alperesi határozat 1., illetve
- oldala tájékoztatást adott a keresetlevél benyújtásáról, amely kiterjedt az elektronikus úton történő benyújtás helyére és módjára is. A tájékoztatás ellenére a jogi képviselővel eljáró felperes a keresetlevelet közvetlenül a bírósághoz nyújtotta be, amelynek indokát nem adta, nem valószínűsített arra vonatkozó tényt vagy adatot, hogy a közigazgatási szervnél az elektronikus ügyintézés feltételei átmenetileg vagy tartósan nem biztosítottak. Kúria V.Kpkf.40.270/2021/2 3 A fellebbezés és az észrevétel [4] A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú bíróság végzésének a megváltoztatását, illetve a Kp.
- §
(4)bekezdése alapján a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság utasítását az eljárás lefolytatására. A fellebbezés indokaként előadta, hogy az elsőfokú bíróság végzésében hivatkozott alperesi határozat
- és
- oldala szerinti jogorvoslati tájékoztatás hibás, mivel az ÁNYK K01 jelzésű űrlap elnevezése: „Űrlap a közigazgatási szerv részére a keresetlevél beterjesztéséhez”, amely űrlap a felperes, vagy a felperesi jogi képviselő által nem tölthető, nem aláírható. Ezen anomália okán élt azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül a bíróság részére nyújtsa be a keresetlevelet. Rámutatott arra, hogy gyakran felmerülő probléma, hogy nem jelölik, hogy természetes személyként vagy egyéni vállalkozóként jár el, éppen ezen okból jelen esetben saját természetes személyként kezelt ügyfélkapujáról a keresetlevél benyújtásának napján, a keresetlevéllel és mellékleteivel azonos tartalmú beadványt e-papíron az illetékes önkormányzat részére is beadta, amelynek feladási visszaigazolását és az önkormányzat általi letöltési igazolását csatolta. A becsatolt feladási és letöltési igazolás szerint a beadvány e-papíron való feladására és letöltésére
- április
- napján került sor. [5] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem nyújtott be. A Kúria döntése és jogi indokai [6] A fellebbezés - az alábbiak szerint - alapos. [7] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése szerint a felperesi fellebbezés keretei között bírálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság az ügy releváns tényállását hiányosan tárta fel, ezáltal téves következtetésre jutott mind az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatása, mind a Kp. 39. §
(3a)bekezdésében foglaltak vizsgálata során. A fellebbezésben foglaltakra utalással a Kúria a következőket emeli ki. [8] A Kp. 29. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 618. §
(1)bekezdése az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályok megszegésének következményei körében - fő szabály szerint - a keresetlevél esetén a visszautasítást írja elő, azonban az E-ügyintézési törvény 9. §
(4)bekezdés b) pontja értelmében nem alkalmazható az ügyféllel szemben hátrányos jogkövetkezmény, ha az adott ügy elektronikus ügyintézéséhez szükséges elektronikus ügyintézési szolgáltatás, az azt elősegítő szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás, vagy más kapcsolódó szolgáltatás átmenetileg, vagy tartósan nem érhető el. Az E-ügyintézési tv. 9. §
(6)bekezdése szerint a
(4)bekezdés szerinti hátrányos jogkövetkezmény alóli mentesség csak addig áll fenn, amíg a
(4)bekezdés szerinti körülmények, vagy események fennállnak. A jogi képviselőnek az elektronikus ügyintézés Kúria V.Kpkf.40.270/2021/2 4 részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 91. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés alapján cégkaput kell használnia a kormány által biztosított tárhelyszolgáltatások közül. E jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel az elsőfokú bíróságnak az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatását abból a szempontból is vizsgálnia kell, illetve arra vonatkozó köztudomású tényre is figyelemmel kell lennie, hogy az ott megjelölt elektronikus út a felperes, illetve jogi képviselője által cégkapuról elérhető-e, ezáltal biztosított-e a szabályos benyújtás feltétele. [9] A felperes kellő alappal hivatkozott a fellebbezésében az alperesi határozat jogorvoslati tájékoztatásának hibájára. A K01 jelzésű űrlap - miként azt a felperes a fellebbezésben előadta - a közigazgatási szerv részére rendszersített űrlap. Ezt az elsőfokú bíróság a végzés meghozatala során nem vizsgálta, ezáltal nem értékelte. A Kúria rámutat arra, hogy a közigazgatási határozat jogorvoslati záradéka akkor tartalmaz teljes tájékoztatást, ha az a keresetlevelet benyújtó fél vagy jogi képviselője által ténylegesen elérhető, kitölthető és benyújtható űrlapra vonatkozik. Az alperes a határozatában nem jelölt meg olyan felületet, űrlapot, amely a felperes vagy jogi képviselője cégkapujáról elérhető lett volna, az ott megjelölt űrlap a közigazgatási szerv számára készült. [10] Emellett a Kúria arra is rámutat, hogy az önkormányzatok, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, megyei (fővárosi) kormányhivatalok közigazgatási döntéseivel összefüggő keresetlevél benyújtására az IKR rendszer szolgál, amely tekintetében közismert tény, hogy nem teszi lehetővé a cégkapuról történő benyújtást. Az alperesi határozat polgármester nevében és megbízásából kiadmányozott határozat, amely a keresetlevél benyújtási helyeként Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzatát nevesíti, ezáltal az IKR rendszer által biztosított technikai lehetőségek jelen esetben is meghatározzák a keresetlevél benyújtását. A Kúria utal e tekintetben az Országos Bírósági Hivatal Elnöke 2021. január 26. napján kelt 2021.OBH.XX.S.1./32. számú levelére, amelyben értesítette - többek között - a törvényszékek elnökeit is az IKR rendszer elérhetőségével kapcsolatos probléma fennállásáról. Mindezek mellett a Kúria hangsúlyozza, hogy a jogszabályban megkövetelt módon való benyújtás minden ügyben egyedileg vizsgálandó, ezért célszerű, hogy a felperes figyelemmel a Kp. 39. §
(3a)bekezdésében foglalt rendelkezésre - már a keresetlevelében jelezze, ha a jogszabály által megkövetelt benyújtási módtól való eltérésnek objektív indoka áll fenn. [11] A fellebbezésben foglaltak és a becsatolt mellékletek alapján a felperes igazolta, hogy a keresetlevél az alperesi határozatban adott tájékoztatásnak megfelelően nem volt előterjeszthető. Erre figyelemmel a felperes a keresetlevelet közvetlenül a bírósághoz, valamint állítása szerint e-papíron Budapest Főváros VIII. Kerület Józsefvárosi Önkormányzatához is benyújtotta. Ez utóbbi vonatkozásában a Kúria megjegyzi, hogy a fellebbezés mellékletei az e-papíron való beadvány benyújtását és letöltését igazolják, ugyanakkor az nem állapítható meg, hogy az adott e-papírral benyújtott dokumentum keresetlevél volt-e vagy nem. Erre vonatkozóan az alperes nem nyilatkozott, a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő. Ettől függetlenül a bírósághoz való benyújtás esete fennáll. [12] A Kúria úgy értékelte, hogy a felperes a fellebbezésében igazolta olyan objektív indok fennállását, amely alapján nem alapozza meg a keresetlevél visszautasítását az a körülmény, hogy azt nem a jogszabályban meghatározott helyre nyújtotta be. Kúria V.Kpkf.40.270/2021/2 5 [13] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését - a Kp. 114. §
(4)bekezdése alapján - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot az eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. [14] Az eljárás folytatása során a bíróságnak elsőként a Kp. 39. §
(3a)bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni, amelynek keretében az alperes arra vonatkozó nyilatkozatát is indokolt beszerezni, hogy a felperes által a fellebbezésben hivatkozott e-papíron benyújtott irat a jelen ügyre vonatkozó keresetlevelet tartalmazza-e, s ha igen az alapján milyen intézkedésre került sor. Ezen alperesi intézkedésre (esetlegesen annak hiányára) az új határozat meghozatala során figyelemmel kell lenni. Záró rész [15] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [16] A fellebbezési eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt rendelkezés alapján illetékmentes. [17] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem terjesztett elő, a felperes pedig másodfokú perköltséget nem számított fel, így a másodfokú perköltség megállapításáról a Kúriának rendelkeznie nem kellett. [18] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja kizárja. Budapest,
- június
- dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet s.k. a tanács elnöke, dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró, bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Ságiné dr. Márkus Anett s.k.