Bfv.214/2023/11 – Kúria

(2a)bekezdése alapján a kiutasítás törvényes tartamát a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama mérlegelést nem tűrően határozza meg, a határozott ideig tartó kiutasítás tartama kizárólag a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese lehet, de legalább két év. Kúria ítélete Az ügy száma: Bfv.I.214/2023/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. július
3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): Terhelt1 és társa (Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelt) Elsőfok: Debreceni Járásbíróság, 12.B.360/2022/5., ítélet, tárgyalás,
4. augusztus
5. (jogerő:
6. augusztus 11.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terheltek javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelt javára előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 12.B.360/2022/
7. számú ítéletét Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelt vonatkozásában megváltoztatja, és a Magyarország területéről kiutasítás tartamát Terhelt1 I. rendű terhelt vonatkozásában 3 (három) év 2 (kettő) hónapra és Terhelt2 II. rendű terhelt vonatkozásában 3 (három) év 2 (kettő) hónapra enyhíti, egyebekben a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 1.Bfv.214/2023/11-I 2 Megállapítja, hogy a felülvizsgálati eljárás során felmerült 46.178 (negyvenhatezerszázhetvennyolc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Debreceni Járásbíróság a
8. augusztus
9. napján kihirdetett 12.B.360/2022/
10. számú ítéletében Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
11. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
12. §

(1)bekezdés]. Ezért az I. rendű és a II. rendű terheltet egyaránt 1 év 7 hónap börtön végrehajtási fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 4 év Magyarország területéről kiutasításra ítélte. A szabadságvesztés büntetés végrehajtását mindkét terhelt vonatkozásában 4 év próbaidőre felfüggesztette. A végrehajtás elrendelése esetére rendelkezett a feltételes szabadság legkorábbi időpontjáról, valamint a terheltek által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. Döntött a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Mivel az ügydöntő határozat ellen az arra jogosultak nem jelentettek be fellebbezést, az elsőfokú bíróság ítélete az I. rendű és II. rendű vádlott vonatkozásában 2022. augusztus 11. napján jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség B.46/2023/4. számon felülvizsgálati indítványt nyújtott be a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 651. §

(2)bekezdés a) pontja alapján, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontjában meghatározott okból. [4] Kifejtette, hogy a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében foglalt kógens rendelkezés a kiutasítás tartamát a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszeresében rögzíti, melytől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a szabadságvesztés tartama a 2 évet nem éri el. Ezért a bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor a jogerős ítéletben az 1 év 7 hónap szabadságvesztés kétszeresénél hosszabb tartamú kiutasítást szabott ki. [5] Indítványozta, hogy a Kúria a Debreceni Járásbíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a kiutasítás tartamát mindkét terhelt vonatkozásában 3 év 2 hónapban határozza meg. [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.200/2023/4. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy az I. rendű és II. rendű terhelt vonatkozásában a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdésében meghatározott kivételek nem állnak fenn, így a szabadságvesztés mellett a kiutasítás nem mellőzhető, ugyanakkor a jogerős ítéletben kiszabott tartam törvénysértő. [7] Erre tekintettel a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészséggel egyező indítványt tett. [8] Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terheltek, valamint a védőik a felülvizsgálati indítványra nem tettek észrevételt. Kúria 1.Bfv.214/2023/11-I 3 [9] III. A Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [10] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be. 648. §-a alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő. A törvény által tételesen megjelölt okok közül a büntető anyagi jogi szabálysértéseket a Be. 649. §

(1)bekezdése, míg az eljárási szabálysértéseket e törvényhely

(2)bekezdése határozza meg. [11] A Be.

1. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [12] A Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bíróság vádról rendelkező, jogerős ítéletében a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [13] A Kúria megállapította, hogy a jogerős ítéletben rögzített és a felülvizsgálat során kötelezően irányadó tényállás alapján a cselekmény jogi minősítése törvényes. [14] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont második fordulat
2. ba)alpontja alapján a kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [15] Törvénysértő büntetés címén tehát az olyan anyagi jogi szabály megszegése jelent felülvizsgálati okot, aminek alkalmazását a büntetés (intézkedés) meghatározása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. [16] Nem vitásan e körbe tartozik, ha a bíróság az általa megválasztott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam törvényi előírása esetén pedig nem azzal egyező mértékben állapítja meg. [17] A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos büntető törvény szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt Magyarország területére nem térhet vissza [Btk. 59. §

(1)bekezdés]. [18] A Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján az embercsempészés (Btk.

1. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
2. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [19] Megállapítható, hogy a jogerős ítéleti tényállás és a törvényes minősítés alapján az I. rendű és II. rendű terhelttel szemben a kötelezően alkalmazandó kiutasítás feltételei fennálltak, és a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdésében foglalt – kiutasítást kizáró – ok nem merült fel. Ekként Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelttel szemben a kiutasítás mint büntetési nem megválasztása törvényes. [20] Ugyanakkor a törvény a kiutasítás tartamára vonatkozóan kötelező előírást is tartalmaz, amely szerint az a szabadságvesztés tartamának kétszerese. E tartamnál hosszabb kiutasítás kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a kétszerezés eredményeként megállapított tartam a két évet nem érné el. [21] Mivel a kiutasítás tartama a törvényben mérlegelést meg nem engedően meghatározott, tehát az attól való eltérésre nincs törvényi lehetőség, az I. rendű és II. rendű terhelttel szemben kiszabott 4 év kiutasítás sérti a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében meghatározott kötelező szabályt. Kúria 1.Bfv.214/2023/11-I 4 [22] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont]. Ez alól határoz meg kivételt a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [23] Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartama a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama alapján – mérlegelés és további vizsgálat nélkül – meghatározható, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására nincs ok. [24] IV. A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen – a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta akként, hogy a Magyarország területéről történő kiutasítás tartamát a Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján Terhelt1 I. rendű és Terhelt2 II. rendű terhelt vonatkozásában egyarát 3 év 2 hónapra enyhítette. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [25] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [26] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be.
2. §

(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [27] V. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [28] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §

(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. július
2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró Záradék: A Kúria Bfv.I.214/2023/
3. számú ítélete
4. július
5. napján jogerős! Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke