A határozat elvi tartalma: A bíróság az ügyvédi munkadíj megállapítása során mérlegelheti, hogy a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj ténylegesen milyen mennyiségű munka fejében fizetendő, és ennek eredményeképp a követelt perköltség összegét mérsékelheti. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Kpkf.VII.39.607/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Zanathy János a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró A felperes: A felperes képviselője: dr. Gál Tamás ügyvéd Az alperes: ... Megyei Kormányhivatal Az alperes képviselője: ... kamarai jogtanácsos A per tárgya: jogsértést megállapító közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Debreceni Törvényszék 103.K.703.291/2020/
- Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 103.K.703.291/2020/
- számú végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Tényállás [1] Az alperes a
- szeptember 22-én történt helyszíni ellenőrzés alapján a
- október 26-án kelt ... számú határozatával megállapította, hogy a felperes – mint egyéni vállalkozó munkáltató – jogsértést követett el két munkavállalója vonatkozásában. A felperes e határozattal szemben – jogi képviselője útján – keresetlevelet terjesztett elő a bíróságon, melyben az alperes határozatának az eljárást megindító végzésre is kiterjedő hatályú hatályon kívül helyezését, másodlagosan ugyanezen határozatok megsemmisítését kérte. Az alperes a védiratban arról tájékoztatta a bíróságot, hogy a keresettel támadott határozatot az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(1)Kúria VII.Kpkf.39.607/2021/2 2 bekezdése alapján visszavonta, mivel az jogszabálysértő volt. A felperes e bejelentésre tekintettel az eljárás megszüntetéséhez hozzájárult, ugyanakkor a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. §
(1)bekezdésének a) pontja szerint kérte a perindítással összefüggésben felmerült 120.000 forint összegű perköltsége megfizetését. Kérelme mellékleteként az ügyvédi megbízási szerződést is csatolta. Az elsőfokú bíróság döntése [2] Az elsőfokú bíróság a peres eljárást a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 81. §
(1)bekezdés g) pontja alapján megszüntette, és a Kp. 35. §
(1)bekezdése értelmében alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte az alperest 60.000 Ft perköltség megfizetésére. A perköltség összegét az elsőfokú bíróság a Rendelet 3. §
(6)bekezdésére utalással mérsékelte, arra hivatkozással, hogy az ügyben tárgyalás tartására nem került sor, és az eljárás megszüntetése folytán a felperes jogi képviselőjének egyéb beadványokat, nyilatkozatokat előterjesztenie nem kellett. A fellebbezés és észrevétel [3] A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a Kúria az elsőfokú bíróság által megállapított perköltség összegét változtassa meg, és kötelezze az alperest a felszámított 120.000 forint összegű ügyvédi munkadíj megfizetésére. Ezen felül a Rendelet 3. §
(5)bekezdése szerint igényt tartott a másodfokú eljárásban felmerült költségei megfizetésére is. A felperes a fellebbezés előterjesztésével egyidejűleg 7.000 forint összegű eljárási illetéket fizetett meg elektronikusan. [4] A fellebbezést megalapozó jogszabálysértésként a Rendelet 3. §
(6)bekezdésére hivatkozott. Kiemelte, hogy a keresetlevélhez mellékelt megbízási szerződés és költségjegyzék nyomtatvány tartalmából megállapíthatóan nem egységes, hanem megbontott összegű megbízási díj teljesítésére volt köteles, amely egyrészt a peres eljárás elvállalásának díjából, másrészt a tárgyalások díjából állt. A peres eljárás elvállalásának ellenértékeként meghatározott 120.000 forint magában foglalta az előzetes megbeszélés, tényfeltárás, irattanulmányozás, a keresetlevél összeállítása, a keresetlevélben szereplő jogi érvelés és bírósági joggyakorlat bemutatása érdekében végzett joggyakorlat-kutatás költségeit, valamint a keresetlevél elektronikus benyújtásával és az ügy adminisztrálásával, iktatásával felmerült költségeket. [5] Az ügyvédi munkadíj összegének mérséklését a releváns tényekre hivatkozással lehet indokolni, azonban az elsőfokú bíróság nem tett eleget az indokolási kötelezettségének, illetve indokolása részben ellentétes a rendelkezésre álló iratokkal. Jelen esetben a tárgyalás tartásának hiányával indokolt díjcsökkentés nem lehet releváns tény, hiszen a tárgyalás tartása külön munkadíj tétel lett volna; az pedig iratellenes, hogy nem került sor egyéb nyilatkozat előterjesztésére, hiszen a permegszüntetés körében a felperest éppen az elsőfokú bíróság hívta fel nyilatkozattételre, melynek a törvényes határidőn belül eleget is tett. Kúria VII.Kpkf.39.607/2021/2 3 [6] A felperes álláspontja szerint az általa előterjesztett ügyvédi munkadíj iránti igény eltúlzott mértékűnek nem volt tekinthető, hiszen a keresetlevél elkészítését az ügyféllel történő egyeztetések, a jogszabály, illetve joggyakorlat kutatása előzte meg, időt töltött a jogi képviselő a beadvány összeállításával, adminisztrálásával és az ügy befejezését követően is van adminisztrációs feladat, az irat őrzéséről is gondoskodni kell. Ezeket a szempontokat a munkadíj összegszerűségében a bíróságnak is kifejezésre kell juttatnia, különösen akkor, ha az ügyvédi munkadíj összege megbízási szerződésen alapul. [7] Az alperes a fellebbezésre észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés nem alapos az alábbiak szerint. [9] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint eljárva a fellebbezés keretei között bírálta felül, erre figyelemmel csak azt vizsgálhatta, hogy az elsőfokú bíróság követett-e el jogsértést azzal, hogy az eljárást megszüntető végzésében az alperest 60.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte. [10] Az elsőfokú bíróság a felperes által kért 120.000 forint összegű perköltséget a Rendelet 3. §
(6)bekezdésére hivatkozással mérsékelte. E szakasz nem a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíjra, hanem a bíróság által a pertárgyértékhez viszonyítottan megállapított munkadíjra vonatkozó rendelkezést tartalmazza. E jogszabályi hivatkozás nyilvánvaló elírásként volt értékelhető, mivel a Rendelet 2. §
(2)bekezdése a 3. §
(6)bekezdésével azonos tartalmú lehetőséget ad a bíróságnak az ügyvédi munkadíj összegének mérséklésére. Ebből az elírásból adódóan a felperes is a Rendelet 3. §
(6)bekezdését jelölte meg fellebbezésében jogszabálysértésként, azonban – a Kp. 2. §
(4)bekezdésében rögzített tartalom szerinti elbírálás elve alapján – a Kúria azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a Rendelet 2. §
(2)bekezdésébe ütköző módon járt-e el a perköltség meghatározása során. [11] A Rendelet 2. §
(1)bekezdésének a) pontja kimondja, hogy az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj összegét számíthatja fel. A 2. §
(2)bekezdése úgy rendelkezik, hogy az
(1)bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. A bíróság döntését indokolni köteles. [12] Az elsőfokú bíróság a felperes és képviselője között létrejött megbízási díj összegét e döntést indokolva mérsékelte. Ez az indokolás azonban csak részben állja meg a helyét, hiszen – amint arra a felperes fellebbezésében helyesen hivatkozott – a felperes által a képviselőjének megfizetett 120.000 forint összegű perköltség igényébe a tárgyalásokért járó díj nem tartozott bele, ez az összeg a peres eljárás megindításával függött össze. Ugyanakkor az elsőfokú végzés indokolásából félreérthetetlenül következik az, hogy a megbízási díj mérséklését a bíróság azért látta indokoltnak, mert a perindítás lényegében elérte a célját anélkül, hogy a keresetlevél benyújtásán kívül a per viteléhez kapcsolódó további lényeges eljárási cselekmények megtételére lett volna a felperes részéről szükség. A Rendelet a bíróság részére lehetőséget ad arra, hogy ne automatikusan ítélje meg a fél és az ügyvéd között létrejött megbízási szerződés alapján járó összeget, hanem mérsékelje azt, figyelembe véve az eset valamennyi körülményét. A bíróság az ügyvédi munkadíj megállapítása során Kúria VII.Kpkf.39.607/2021/2 4 mérlegelheti, hogy a perköltség címén felszámított összeg ténylegesen milyen mennyiségű, terjedelmű munka fejében fizetendő, a megbízási díj a kifejtett munkával arányban állónak tekinthető-e, és ennek eredményeképp a követelt összeget akkor is mérsékelheti, ha az eljárás megszüntetésére azért került sor, mert az alperes a jogsértő határozatát visszavonta. [13] A Kúria ezzel összefüggésben kiemeli, hogy az alperes három oldal terjedelmű közigazgatási határozatával szemben a felperes jogi képviselője négy oldal terjedelmű keresetlevelet készített, majd – miután az alperes a védiratában közölte, hogy döntését annak jogszabálysértő volta miatt visszavonta – fél oldalt el nem érő nyilatkozatában közölte, hogy a per megszüntetéséhez hozzájárul, és kéri a felszámított perköltsége megfizetését, figyelemmel arra, hogy az alperes határozata a perre okot adott. A peres eljárást megindító keresetlevél benyújtása nem vitásan nagyobb felkészülést és előkészületeket igényel, mint egy utóirat elkészítése, azonban a támadott határozat viszonylag egyszerű volta, valamint a keresetlevél rövid terjedelme, majd az azt követően benyújtott, néhány mondatot tartalmazó felperesi beadvány együttesen sem volt olyan mennyiségű és – az átlagos megítélés szerint – nem követelt meg olyan nagy mértékű munkaráfordítást, ami alapot szolgáltathatott a felek által kikötött munkadíj alperes által történő megfizetésére. Az elsőfokú bíróság ezért a Rendelet 2. §
(2)bekezdésének megfelelően, valamennyi körülményt együttesen mérlegelve, okszerűen jutott arra a következtetésre, hogy a megbízási díjat mérsékli, és csak az igényelt perköltség egy – a fentebb részletezettek szerint kifejtett munkával arányban álló – részének megfizetésére kötelezi az alperest. [14] Mindezek alapján a Kúria – részben módosított indokolással – az elsőfokú bíróság végzését fellebbezett részében a Kp. 112. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [15] Az alperes a fellebbezési eljárásban észrevételt nem terjesztett elő, költséget nem számított fel, ezért a Kúria a költség tárgyában való határozathozatalt a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján mellőzte. [16] A felperes által a fellebbezés előterjesztése során – a tárgyi illetékfeljegyzési jog ellenére – megfizetett 7.000 forint fellebbezési eljárási illeték a felperes terhén marad. [17] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [18] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Zanathy János s.k. a tanács elnöke, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VII.Kpkf.39.607/2021/2 tisztviselő 5