A határozat elvi tartalma: A büntetés törvénysértő, ha annak tartama – akár elírás folytán – nem egyértelmű, hanem többféleképpen is értelmezhető; e büntetés a felülvizsgálatban a lehetséges értelmezések közül a terheltre nézve kedvezőbb tartalommal tehető törvényessé. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.204/2026/
- felülvizsgálat Dr. Harangozó Attila, a tanács elnöke Dr. Somogyi Gábor, előadó bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Dr. Nagy Antal, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- július
- Az ügy tárgya: járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette Terhelt: … Elsőfok: Komáromi Járásbíróság, 1.Bpk.130/2024/2., büntetővégzés, tárgyalás mellőzésével,
- május
- (jogerő:
- június 17.) Másodfok: Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Járásbíróság 1.Bpk.130/2024/
- számú büntetővégzését megváltoztatja. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 (egy) év 10 (tíz) napban határozza meg. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője vagy más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Kúria 2.Bfv.204/2026/10-I 2 Indokolás [1] I. A Komáromi Járásbíróság a
- május 31-én meghozott 1.Bpk.130/2024/
- számú büntetővégzésével a terhelttel szemben járművezetés az eltiltás hatálya alatt bűntette [Btk. 239/B. §
(1)és
(2)bekezdés] miatt „1 (egy) év 10 (tíz)” börtönben végrehajtandó szabadságvesztést, valamint 3 év közúti járművezetéstől eltiltást szabott ki azzal, hogy a szabadságvesztés végrehajtását 5 évi próbaidőre felfüggesztette és akként rendelkezett, hogy a terhelt a szabadságvesztés végrehajtásának elrendelése esetén legkorábban a büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsátható feltételes szabadságra. [2] A járásbíróság büntetővégzése – tárgyalás tartása iránti indítvány hiányában – 2024. június 17-én jogerőre emelkedett. [3] II. 1. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a KomáromEsztergom Vármegyei Főügyészség Bf.35/2026/2. szám alatt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból, a terhelt javára felülvizsgálati indítványt terjesztett elő. [4] Ennek indokolásaként az ügyészség utalt rá, hogy a Btk. 34. §-a szerint a szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart. Határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabása esetén a bíróságnak a büntetés tartamát precízen, pontosan kell megjelölnie. [5] Kifejtette, hogy szabadságvesztés-büntetés esetén – szemben például a Btk. 46. §
(1)bekezdésével, mely szerint az elzárás tartamát napokban kell meghatározni, vagy a Btk. 65. §
(3)bekezdésével, mely szerint a próbára bocsátás próbaidejének tartamát években, vagy években és hónapokban kell meghatározni – a jogalkotó nem határozta meg azokat az időegységeket, melyekben a határozott tartamú szabadságvesztés-büntetés tartama meghatározható. Ekként a határozott tartamú szabadságvesztés-büntetés tartama években, hónapokban és napokban is meghatározható, azonban azt a törvényben meghatározott keretek között pontosan, félreérthetetlenül kell a bíróságnak megjelölnie. [6] Álláspontja szerint jelen esetben azonban a büntetővégzésben a terhelttel szemben kiszabott „1 (egy) év 10 (tíz)” tartamú szabadságvesztés ennek a kívánalomnak nem felel meg. A határozott tartamú szabadságvesztés-büntetés konkrét tartama a büntetővégzés rendelkező részében hiányosan, ekként értelmezhetetlen módon került feltüntetésre, így a kiszabott büntetés törvénysértő. [7] Indítványozta ezért, hogy a Kúria a támadott büntetővégzést változtassa meg és a szabadságvesztés tartamát az anyagi jogi szabályoknak megfelelően határozza meg. [8]
- A Legfőbb Ügyészség a BF.169/2026/
- számú átiratában a Komárom-Esztergom Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványát – annak helyes indokaira tekintettel – fenntartotta. Kitért arra, hogy a jogerősen kiszabott büntetővégzés rendelkező részének hibája sem egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban, sem a határozat kijavításával nem orvosolható. Ezért maga is azt indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot változtassa meg akként, hogy a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 év 10 napban határozza meg, míg egyebekben a jogerős büntetővégzést hatályában tartsa fenn. [9]
- A terhelt és védője a felülvizsgálati indítványra nem tett észrevételt. [10] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. Kúria 2.Bfv.204/2026/10-I 3 [11]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [12] A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [13] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [BH 2020.9. (Bfv.III.1.559/2018/10.)]. Ez történik akkor is, ha a bíróság a büntetést nem az adott büntetési nem kiszabására vonatkozó szabályok szerint, olyan tartalommal (vagy tartalom nélkül) szabja ki, amire a törvény nem ad lehetőséget {Bfv.II.29/2021/10. [17] bekezdés}. [14] Ezzel azonos megítélés alá esik, ha a bíróság a büntetést önmagának ellentmondó, ezért pontosan nem meghatározható vagy többféleképpen értelmezhető tartalommal szabja ki. Jelen ügyben erről van szó {Bfv.II.128/2023/10. [14] bekezdés}. [15] A Btk. 34. §-a szerint a szabadságvesztés határozott ideig vagy életfogytig tart; a 36. §-a szerint a határozott ideig tartó szabadságvesztés legrövidebb tartama három hónap, leghosszabb tartama húsz év; bűnszervezetben, különös vagy többszörös visszaesőként történő elkövetés, illetve halmazati vagy összbüntetés esetén huszonöt év. Helyesen hivatkozott a vármegyei főügyészség arra is, hogy mivel a törvény eltérő szabályt nem fogalmaz meg, a szabadságvesztés tartamát e kereteken – illetve az adott ügyben irányadó, a Btk. általános részi és különös részi rendelkezéseire tekintettel kialakított kereteken – belül években, hónapokban és napokban kell meghatározni. [16] A jelen ügyben kiszabott büntetés azonban ennek nem felel meg, mert a büntetővégzés rendelkező részének hiányos és ekként többféleképp értelmezhető szövegezéséből nem tűnik ki, hogy a Komáromi Járásbíróság a szabadságvesztés tartamát az egyértelmű „egy éven” túl hónapokban vagy napokban határozta-e meg. [17] A többféle lehetséges értelmezésre is módot adó, pontosan nem meghatározható tartalommal kiszabott szabadságvesztés ezért törvénysértő, mert a törvénytől eltérően nem határozott módon rögzíti a bíróság által választott büntetési nem tartamát. [18] 2. A Btk. más szabályának megsértésével kiszabott törvénysértő büntetés orvoslásának főszabálya a jogerős határozat megváltoztatását és a törvénynek megfelelő határozat hozatalát írja elő [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. [19] A vármegyei főügyészség a felülvizsgálati indítványt a terhelt javára terjesztette elő. Ebből pedig az következik, hogy az indítvány nyomán a kiszabott büntetés törvénynek megfelelő megváltoztatására kizárólag a terhelt javára szólóan nyílik lehetőség. [20] Azaz, a konkrét ügyben a Be. szabályai a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatását, a törvénysértő büntetés törvényessé tételét kizárólag egyetlen módon teszik lehetővé; a törvénysértő büntetésnek a két lehetséges értelmezés közül a terheltre kedvezőbb tartalommal, a kiszabott büntetés években és napokban való meghatározását. Kúria 2.Bfv.204/2026/10-I 4 [21] Ekként a Kúria az alapügyben megvalósult törvénysértést orvosolva a terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 1 évben és 10 napban határozta meg, amely ezzel a tartalommal már nem törvénysértő. [22] A kifejtett érvek mentén a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak megfelelően – a Be. 655. §
(1)bekezdésének megfelelő összetételben, a Be. 660. §
(1)bekezdése szerint tanácsülésen eljárva – helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot, egyebekben pedig a jogerős büntetővégzést a Be. 662. §
(1)bekezdésére figyelemmel hatályában fenntartotta. [23] A döntés elvi tartalma A büntetés törvénysértő, ha annak tartama – akár elírás folytán – nem egyértelmű, hanem többféleképpen is értelmezhető; e büntetés a felülvizsgálatban a lehetséges értelmezések közül a terheltre nézve kedvezőbb tartalommal tehető törvényessé. [24] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §
(1)bekezdésének b) pontja zárja ki. [25] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdésének első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy a fenti rendelkezéssel szemben előterjesztett újabb indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- július
- Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Somogyi Gábor s.k. előadó bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró, Dr. Nagy Antal s.k. bíró