Kfv.45115/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.115/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Független Rendőr Szakszervezet eljáró képviselő: Dr. Tordai Gábor kamarai jogtanácsos (felperesi képviselő címe) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Alperesi képviselő: Mucsiné dr. Nagy Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Törvényszék Az elsőfokú határozat száma: 6.K.701.299/2023/9. A másodfokon eljárt bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 3.Kf.700.497/2023/4. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.115/2024/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A hivatásos állományban, tűzszerész (kutyavezető) beosztásban szolgálatot teljesítő felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben sérelmezte, hogy szolgálata megkezdése előtt és befejezése után a lakóhelye és a szolgálati helye közötti időt nem számították bele a szolgálati idő tartamába, továbbá az üzemanyag költségtérítést nem teljes egészében fizették ki a részére, ezért túlszolgálati díj és a költségtérítés megfizetését kérte 2023. január 1-jétől visszamenőlegesen 3 évre. [2] A szolgálati panaszt az alperes parancsnoka 29022/8356-1/5/2023.ált. számú határozatával elutasította. [3] A felperes keresetében kérte a 2020. január 1. napjától 2023. január 31. napjáig terjedő időszakra vonatkozóan 2.927.935 forint túlszolgálati díj, valamint 1.023.817 forint költségtérítés és ezek késedelmi kamata megfizetését. Az elsőfokú bíróság ítélete, a másodfokú bíróság jogerős ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a keresetben foglaltak szerint marasztalta az alperest. [5] Az elsőfokú ítélettel szemben az alperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, a kereset elutasítását, másodlagosan annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozathozatalra utasítását, valamint a felperes perköltségében marasztalását kérte, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 86. §

(1)bekezdés, 99. §

(3)bekezdés, a polgári perrendtartásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
2. §, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
3. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
4. § és
5. § megsértésére, valamint a hivatásos állomány tagjainak szolgálatteljesítési idejéről és a szolgálati időrendszerekről szóló 10/
6. (VII. 6.) ORFK utasítás 2.b) pontja, a Rendőrség Kutyás Szolgálati Szabályzatáról szóló 36/
7. (XII. 23.) ORFK utasítás
8. pontja téves értelmezésére hivatkozva. [6] A másodfokú bíróság az elsőfokú a fellebbezést bíróság ítéletét – a jogi indokolás pontosításával – helybenhagyta. A másodfokú bíróság a fellebbezést az alperes által nem vitatott, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás alapján bírálta el. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítást a szükséges terjedelemben lefolytatta, lényeges eljárási szabálysértést nem követett el, a rendelkezésre álló bizonyítékokat (a felek egyező, vagy ellenérdekű fél által kétségbe nem vont nyilatkozata, okiratok, tanúvallomás) okszerűen mérlegelte, a tényállást helyesen állapította meg, és abból jogszerű, a bírói gyakorlatot követő és azzal egyező következtetést vont le, amelyekkel egyetértett. Rögzítette, hogy az ügyben a Kf.VII.39.521/2020/
9. és Kf.VII.39.748/2020/
10. számú közzétett kúriai döntések az Kúria VII.Kfv.45.115/2024/2 3 ügyazonosságra tekintettel követendők, ellenben az Mfv.II.10.084/2016/
11. számú kúriai döntés ügyazonosság hiányában a perbeli tényállásra nem alkalmazható, mert abban az ügyben a Kúria más jogszabályi környezet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
12. évi XLIII. törvény alapján járt el, rendelkezési állomány alatti szabadság iránti kereset tárgyában történt felülbírálat körében. A felülvizsgálati kérelem [7] Az alperes felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet egészben vagy részben hatályon kívül helyezését, a támadott határozat hatályában fenntartását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását kérte arra hivatkozva, hogy az első és másodfokú bíróság a Pp.
13. §-ában rögzített kötelezettségét, a perben jelentős tények megállapítását elmulasztotta, ami döntő jelentőséggel bírt volna az ügy elbírálása során. Az alperes utalt a másodfokú ítélet ellentmondásosságára és a jogszabályhelyek megjelölése nélkül a fellebbezésében előadott anyagi és eljárásjogi jogszabálysértésekre. Kifogásolta, hogy a jogerős ítélet indokolása a jogszabálysértés megjelölésével kapcsolatban ellentmondásos, az elsőfokú tényállás vitatása tekintetében pedig hibás jogi álláspontot tükröz; tévesek a jogerős ítélet
14. pontjában levont következtetések. Sérelmezte, hogy az Mfv.II.10.084/2016/
15. számú kúriai határozat tekintetében a bíróság az ügyazonosság hiányát állapított meg, nem vette azonban figyelembe a fellebbezésében ezzel kapcsolatban általa előadottakat, valamint az ügyazonosság hiányára tekintettel tévesen tekintette irányadónak a Kf.VII.39.521/2020/
16. és Kf.VII.39.748/2020/
17. számú kúriai döntésekben foglaltakat. [8] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp.
18. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának aa), ab),
2. ad)alpontját jelölte meg. [9] A befogadhatóság körében előadta, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelem II. pontjában előadott eljárási szabályszegésekre tekintettel az ügy érdemére kihatóan jogszabálysértő. Álláspontja szerint „az első és másodfokú bíróságnak is” feladata lett volna, hogy a megállapított tényállást valamennyi bizonyíték és a hivatkozott kúriai ítéletek együttes mérlegelésével derítse fel és ítélje meg. A bizonyítékok egyenként és összességükben történő értékelése során a másodfokú bíróságnak teljeskörűen meg kellett volna vizsgálnia az egyes bizonyítékok bizonyító erejét, figyelembe kellett volna vennie azok összefüggéseit és ellentmondásait, és ennek eredményeként rögzíteni a megállapított tényeket az ítélet indokolásában. A másodfokú eljárás lényeges szabályainak megszegése helyett a fellebbezésben leírtak tényeken alapuló valós értékelése egy bizonyítékokkal alátámasztott jogszerű döntést eredményezett volna. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felülvizsgálati kérelem elbírálására – az alábbiak szerint – nincs lehetőség. [11] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)Kúria VII.Kfv.45.115/2024/2 4 bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [12] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [13] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem – általánosságban – akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [14] A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsa jogegységi határozata indokolásában kifejtette, hogy amennyiben valamely elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, az alsóbb fokú bíróságok gyakorlata széttartó, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye fennáll, a Kúriának mint a jogegység letéteményesének a felülvizsgálati eljárás keretei között van lehetősége alkotmányos kötelessége teljesítésére, az egységes és következetes joggyakorlat megteremtésére. Ennek biztosítására szolgál a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjának első fordulata, amely a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem befogadását {7/2023. Jogegységi határozat indokolás [29]}. [15] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [16] A perbeli esetben az alperes a befogadás okát [a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontját] ugyan formálisan megjelölte, a befogadhatóság körében azonban nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. Az alperes nem mutatta be, hogy a perben felmerült olyan vitás jogkérdés, amelyben a bírói gyakorlat nem egységes, illetve annak egysége – a bírósági jogértelmezéssel összefüggésben, annak hiányossága miatt – a támadott jogerős ítélet folytán sérült volna vagy a jogegység megbomlásának a veszélye Kúria VII.Kfv.45.115/2024/2 5 fenyegetne. Ebben a körben nem tárt fel a bírói gyakorlat megváltoztatását, továbbfejlesztését, kúriai iránymutatást igénylő problémát sem. [17] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [18] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján, a felvetett jogkérdés különleges súlyára tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha az nagy számban előforduló új típusú ügyben merült fel, a jogkérdés társadalmi jelentőségre figyelemmel pedig akkor, ha a jogalanyok széles körét érinti. A befogadás ezekben az esetekben is csak akkor indokolt, ha a Kúria az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában. [19] Az ügy elbírálásának alapjául szolgáló jogszabályok alkalmazása során a Kúria túlszolgálati díj és az utazási költségtérítés felülvizsgálatával kapcsolatos kérdéseket számos esetben vizsgálta, azok elbírálására vonatkozóan széleskörű gyakorlata van (pl. Kf.VII.39.521/2020/4. és Kf.VII.39.748/2020/4.). A perbeli ügy nem minősül továbbá nagy számban előforduló új típusú ügynek. Az alperes a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében pontosan miért tartaná indokoltnak a felülvizsgálati kérelme befogadását. Nem tett tényállítást arra vonatkozóan, hogy a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálása az egyedi tényállású ügyön túlmutató, különös súlyú, jelentőségű, a jogalanyok széles körét érintő jogkérdés eldöntése érdekében szükséges lenne. Az a körülmény, hogy az alperes a bíróság bizonyítékértékelésével, a marasztalással nem ért egyet, a felmerülő jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége szempontjából nem értékelhető olyan releváns körülményként, amely a felülvizsgálati kérelem befogadását indokolná. [20] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [21] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek részletesen meg kell indokolnia, annak fennállását bizonyítani kell [Kp. 117. §

(4)bekezdés]. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Be kell mutatnia, hogy az eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.III.45.124/2023/2.). [23] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a felperes túlszolgálati díjra és a költségtérítésre jogosultságával kapcsolatban a bíróságok bizonyítékértékelését és az indokolási kötelezettség teljesítését vitatta. Ebben a körben a Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és -fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdés elbírálására irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok alapján dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. A Kúria számos határozatában rámutatott arra is, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére Kúria VII.Kfv.45.115/2024/2 6 csak kirívó esetben, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség. A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). [24] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A Kp.

1. §-ának speciális keretei között azonban annyi mégis megállapítható, hogy a perbeli esetben a bíróság a tényállást az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékelte, a tényállást meggyőződése szerint állapította meg, ítéletében a döntéshozatalhoz szükséges tényállás megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékokat ismertette, azok értékeléséről részletesen számot adott. A jogerős ítélet indokolása követhető, logikus levezetést tartalmaz, iratellenesség nem állapítható meg, az ítélet megfelel a perben hivatkozott kúriai döntéseknek. Az alperes a befogadhatóság körében nem valószínűsítette, hogy a bizonyítékok értékelése kirívóan okszerűtlen, ezért nem támasztja alá az érdemi döntésben foglaltakat. A Kúria utal arra is, hogy a másodfokú bíróság helytállóan állapította meg jogerős ítéletében, hogy az alperes által hivatkozott Mfv.II.10.084/2016/
2. számú ítélet ügyazonosság hiányában nem alkalmazható, mert abban a Kúria a perbelitől eltérő tényállás és más jogszabályi környezet vizsgálata alapján járt el, a rendelkezési állomány alatti szabadság iránt előterjesztett kereset tárgyában hozott felülbírálata körében, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
3. évi XLIII. törvény (a régi Hszt.) alkalmazásával. Önmagában az a körülmény, hogy az alperes a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
4. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadásához. [25] A fentiekben kifejtettekre figyelemmel a felülvizsgálati kérelemnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alapján történő befogadására nincs törvényes lehetőség. [26] Mivel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, a Kúria a befogadást a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A felülvizsgálati kérelem a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa), ab),
2. ad)alpontjai alapján nem fogadható be, ha a befogadási kérelemben foglaltak nem támasztják alá a rendkívüli jogorvoslat lefolytatásának szükségességét. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp. 116. §
3. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.115/2024/2 7 [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. Budapest,

1. október
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró