A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő, kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése. A Kúria érdemben nem vizsgálhatja a felülvizsgálati kérelemnek azt a részét, amely ennek nem felel meg. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.031/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Vezekényi Ursula a tanács elnöke Dr. Osztovits András előadó bíró Dr. Farkas Attila bíró Az I. rendű felperes: ... A II. rendű felperes: ... Az I-II. rendű felperesek képviselője: dr. Várhelyi Tamás ügyvéd A II. rendű alperes: ... A II. rendű alperes képviselője: Kálóczy és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bagi János Zoltán ügyvéd) A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: I-II. rendű felperesek A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 14.Gf.40.163/2020/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 6.G.42.132/2017/
- számú ítélet Kúria VI.Gfv.30.031/2021/5/2 2 Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében hatályában fenntartja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a II. rendű alperesnek 25.400 (huszonötezer-négyszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget, valamint az államnak – felhívásra – 622.300 (hatszázhuszonkétezer-háromszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1]
- szeptember 13-án a peres felek jegyzőkönyvben rögzítették a II. rendű felperes nyilatkozatát, amely szerint a II. rendű alperes mint hitelező általános szerződési feltételeit, kölcsönnyújtási szabályzatát, kölcsön-, jelzálog- és opciós szerződéstervezetét átvette. [2]
- november 13-án a peres felek CHF alapú kölcsönszerződést kötöttek, amelyben a II. rendű alperes hitelezőként 10.000.000 Ft, azaz 65.519,36 CHF összegű kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget 240 hónapos futamidővel. A szerződés költségirányzat elnevezésű része tartalmazta, hogy a szerződéskötési díj 300.000 Ft, továbbá tartalmazta részfutamidőkre vonatkozóan a kezelési költséget az induló kölcsönösszeg százalékában meghatározva: 1-12 hónapos, 13-60 hónapos és 61-240 hőnapos bontásban, annak mértékét CHF-ben rögzítve. [3] A szerződés II.
- pontja és II.
- pontja szerint a hitelező deviza alapú kölcsönt nyújt, a kölcsönt és kezelési költséget devizában tartja nyilván, az adós a svájci frankban nyilvántartott kölcsön összegét a bank által az esedékesség napjára meghirdetett deviza árfolyamon forintban köteles megfizetni. A szerződésnek a felperesek által külön is aláírt „általános kockázatfeltáró nyilatkozat” része tartalmazta: „jelen kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszem, hogy az A...... C...... Zrt. részemre teljes körű tájékoztatást nyújtott az általam külföldi devizanemben felvett hitelhez kapcsolódó árfolyamkockázat vonatkozásában, különös tekintettel arra a tényre, hogy a magyar forinttól különböző devizanemben felvett hitel törlesztési és kamatfizetési kötelezettségének összege erősen függ az adott deviza Kúria VI.Gfv.30.031/2021/5/2 3 magyar forinttal, illetve egyéb devizákkal szembeni árfolyamának alakulásától. Következésképpen a deviza árfolyamának változása egyaránt növelheti és csökkentheti a hitelszolgálat és a magyar forintban folyósított kölcsön összegét”. [4]
- november 19-én a II. rendű alperes a felperesek fizetési késedelmére hivatkozással a kölcsönszerződést felmondta. [2] [3] A felperesek keresete és az alperes ellenkérelme [5] A felperesek keresetükben a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, jogkövetkezményként a II. rendű alperes 6.222.680 Ft megfizetésére kötelezését kérték. Arra hivatkoztak, hogy a szerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
- évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.)
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján érvénytelen, mert a kezelési költséget úgy tünteti fel havi százalékos mértékben, hogy nem tartalmazza a kiszámítás képletét. A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.) 209/A. §
(2)bekezdésére hivatkozással állították, a kezelési költségre, valamint a szerződéskötési díjra vonatkozó kikötés tisztességtelen, mivel egyik esetben sem állapítható meg a hozzákapcsolódó ellenszolgáltatás. Állították, hogy a szerződés érvénytelen azért is, mert a VI.25. pontjába és az általános kockázatfeltáró nyilatkozatba foglalt árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelen és nem felel meg az rHpt. 203. §
(6)-
(7)bekezdéseinek sem, mivel abból nem állapítható meg, hogy az árfolyamkockázatnak nincs felső határa. [6] A II. rendű alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. [4] [5] Az első- és a másodfokú határozat [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megítélése szerint a perbeli kölcsönszerződés a felperesek által hivatkozott egyetlen okból sem érvénytelen. A kockázatfeltáró nyilatkozat megfelel a Kúria és az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) vonatkozó joggyakorlatában kifejtett szempontoknak, abból az átlagosan tájékozott fogyasztó számára egyértelmű kellett legyen, hogy az árfolyamkockázatot kizárólag ő viseli. [8] A felperesek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A fellebbezés indokaira tekintettel azt állapította meg: a II. rendű alperes az rHpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontjában előírt kötelezettségén felül teljesített azzal, hogy az éves, százalékban kifejezett mértéknél részletesebben, havi bontásban határozta meg a kezelési költséget. A szerződés e tekintetben egyértelmű és világos, az éves kezelési költség nyilvánvalóan meghatározható az adott időszakra százalékosan és összegszerűen is meghatározott havi kezelési költségek összeadásával. Kúria VI.Gfv.30.031/2021/5/2 4 [9] A másodfokú bíróság szerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a II. rendű alperes eleget tett, a kockázatfeltáró nyilatkozatban írtak alapján az átlagosan tájékozott fogyasztók megállapíthatták az árfolyamkockázat gazdasági következményeit, alappal nem gondolhatták, hogy az árfolyamkockázat nem valós vagy nem, illetve csak korlátozott mértékben terheli őket. A II. rendű alperestől mint pénzügyi vállalkozástól nem volt elvárható, hogy megbecsülje, a szerződés időtartama alatti 20 évben az árfolyam hogyan, milyen mértékben változhat. [6] [7] A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [10] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a keresetüknek helytadó határozat meghozatalát kérték. Arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdésébe, az rHpt. 213. §
(1)bekezdés c) pontjába ütköző módon jogszabálysértő. [11] Állították, a perbeli szerződés és kockázatfeltáró nyilatkozat alapján nem volt egyértelmű, hogy a fizetési kötelezettségeik olyan mértékben emelkedhetnek, amelynek teljesítésére nem képesek. E körben hivatkoztak az EUB C-186/
- számú ítéletében kifejtettekre is, amelyek szintén azt támasztják alá, hogy a felperesek információ hiányát nem az okozta, hogy nem tanulmányozták át részletesen a szerződés rendelkezéseit, hanem az, hogy az alperesek elmulasztották őket megfelelően tájékoztatni. [12] Az rHpt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti jogszabálysértés körében arra hivatkoztak, hogy ezen jogszabályi rendelkezés által előírt kötelező tartalmi elem hiányát nem pótolja az, ha a kezelési költség értéke egyébként kiszámítható. A kógens jogszabályi rendelkezést nem lehet felülteljesíteni, azokat kizárólag betartani lehetséges. E jogszabály szerint a tájékoztatási kötelezettség célja, hogy részletesen felsorolja azokat az információkat, amelyeket a kölcsönszerződésnek minimálisan, az ügyfél érdekében tartalmaznia kell. [13] A felperesek indítványozták a felülvizsgálatai eljárás felfüggesztését az EUB előtt folyamatban lévő C-932/
- számú előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig [14] A II. rendű alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. [8] [9] A Kúria döntése és jogi indokai [15] A felperes felülvizsgálati kérelmében az eljárás felfüggesztését kérte az EUB előtt folyamatban lévő, felülvizsgálati kérelmében megjelölt előzetes döntéshozatali eljárásra tekintettel. Tekintettel arra, hogy a felülvizsgálati tárgyalást megelőzően a hivatkozott ügyben Kúria VI.Gfv.30.031/2021/5/2 5 ítéletet hozott az EUB, a felfüggesztés oka nem áll fenn. A Kúria csak utal rá, hogy a C932/
- számú ügyben hozott ítéletben írtak jelen jogvita érdemi elbírálására nem hatottak ki. [16] A Kúria a jogerős ítéletet a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény ( a továbbiakban: rPp.)
- §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy az a hivatkozott indokok alapján nem jogszabálysértő. [17] A Kúria egyetértett a perben eljárt bíróságok azon álláspontjával, hogy a szerződés az rHpt. 213. §
(1)bek. c) pontját nem sérti, hogy a szerződés a kezelési költség mértékét ugyan hónapokra lebontva tartalmazza, de az egyértelműen meghatározza az első évre, a második és ötödik évre, illetve az ötödik évet követő időszakra annak éves %-os mértékét, amit a szerződés CHF-ben is tartalmaz. Így számítást legfeljebb az igényelt, hogy a CHF-ben meghatározott kezelési költségért, mennyi forintot kellett fizetni, de ez nyilvánvalóan az irányadó árfolyamtól függött és ez jogszabályba ütközést nem eredményezett. [18] A felperesek felülvizsgálati kérelmükben amellett érveltek, hogy a II. rendű alperes által az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás nem felelt meg a tisztességes tájékoztatással szembeni elvárásoknak. E körben azonban adekvát jogszabályhelyet nem, csak az rPtk. 209/A. §
(2)bekezdését jelölték meg. Az rPp. 272. §
(2)bekezdése alapján – figyelemmel a felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasításának egyes kérdéseiről szóló 1/
- (II. 15.) PK vélemény
- pontjában kifejtett jogértelmezésre is – a felülvizsgálati kérelem egymással szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozatot milyen okból támadja. A benyújtott felülvizsgálati kérelem tartalmában e körben nem felelt meg a hivatkozott jogszabályi követelményeknek, ezért az erre irányuló felülvizsgálati kérelmet a Kúria érdemben nem vizsgálhatta. [19] A Kúria mindezekre figyelemmel a jogerős ítéletet az rPp.
- §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [10] [11] Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban pervesztes felpereseket az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a II. rendű alperes – figyelemmel a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2),
(5)és
(6)bekezdéseire, a II. rendű alperes jogi képviselője által ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban álló – felülvizsgálati eljárási költségének megfizetésére. A felperesek az illetékfeljegyzési joguk miatt le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 15. §
(1)bekezdése alapján kötelesek az államnak – felhívásra – megfizetni. [21] [12] A Kúria a döntését tárgyaláson hozta meg. Kúria VI.Gfv.30.031/2021/5/2 6 [13] [14] Budapest,
- november
- Dr. Vezekényi Ursula sk. a tanács elnöke, Dr. Osztovits András sk. előadó bíró, Dr. Farkas Attila sk. bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ tisztviselő