A határozat elvi tartalma: Perköltség leszállítása. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 4.Pf.20.348/2025/
- A felperesek: I.r. felperes I. rendű I.r. felperes címe II.r. felperes II. rendű II.r. felperes címe A felperesek képviselője: ügyvéd1 ügyvéd ügyvéd1 címe Az alperes: alperes alperes címe Az alperes képviselője: ügyvéd2 ügyvéd ügyvéd2 címe A per tárgya: közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 39.P.20.099/2025/
- Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.348/2025/3 2 A fellebbezést benyújtó fél: alperes Ítélet A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel nem támadott részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését megváltoztatja, az alperes által a felperesek javára fizetendő perköltség összegét személyenként 500.000 (ötszázezer) - 500.000 (ötszázezer) forintra leszállítja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alperes részére 4.900 (négyezer-kilencszáz) - 4.900 (négyezer-kilencszáz) forint másodfokú perköltséget, míg személyenként 7.640 (hétezer-hatszáznegyven) - 7.640 (hétezerhatszáznegyven) forint fellebbezési eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 illetékbevételi számlájára, mely fizetési kötelezettség a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt további 68.480 (hatvannyolcezernégyszáznyolcvan) forint fellebbezési eljárási illeték az állam terhén marad. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A felperesek keresetükben az alperes
- szeptember 5-én tartott közgyűlésén meghozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését kérték. Az alperes elsődlegesen az eljárás megszüntetését, másodlagosan a kereset elutasítását kérte. [2] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes
- szeptember
- napján megtartott közgyűlésén meghozott valamennyi közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felpereseknek személyenként 598.000 forint perköltséget. Az ítélet indokolása szerint a közgyűlés időpontjában mindkét felperes tagja volt az alperesnek; az alperes a bíróság tájékoztatása ellenére sem tudta bizonyítani, hogy a felperesek tagsági viszonya a kérdéses időpontban nem állt fenn. A felperesek a közgyűlés időpontjában az alperes tagjai voltak, ennek ellenére a közgyűlésre az alperes által sem vitatottan - nem kerültek meghívásra. A felperesek közgyűlésen való részvételének és szavazati joguk gyakorlásában való akadályozása a közgyűlés megtartására és az azon hozott határozatok meghozatalára kihatással volt, ezért a bíróság a Polgári törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §
(1)bekezdése alapján a támadott közgyűlési határozatokat hatályon kívül helyezte. A pervesztes alperest a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperesek perrel felmerült költségeinek megtérítésére. A perköltség összegének megállapítása során az általuk lerótt 36.000 forint összegű illetéket és a felperesek jogi képviselőjének a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: új IM rendelet) 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján meghatározott ügyvédi munkadíját vette figyelembe a csatolt megbízási szerződésekben foglaltakkal és a költségfelszámítással egyezően azzal, hogy az I. és a II. rendű felperesek esetében külön- Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.348/2025/3 3 külön jogi érvelést kellett előterjesztenie a tagsági joguk fennállása tekintetében, ezért a bíróság megítélése szerint az ügyvédi munkadíj a felpereseket külön-külön illeti meg. [3] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben a terhére megállapított perköltség összegét 144.000 forintra kérte mérsékelni. Kérte továbbá, hogy a másodfokú bíróság kötelezze a felpereseket a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján meghatározott ügyvédi munkadíj megfizetésére azzal, hogy jogi képviselője áfa fizetésre nem köteles. Indokául előadta, hogy a felperesek keresetüket 2023. október 5. napján terjesztették elő, melyben kérték, hogy jogi képviselőjük munkadíja az IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján kerüljön megállapításra. A jogi képviselő
- április 9-én F/9 szám alatt csatolta az I. rendű felperes és a közte létrejött ügyvédi munkadíj megállapítására vonatkozó megbízási szerződést, mely szerint a kereset elkészítéséért, beadásáért 240.000 forint, a további ügyvédi munkák alapján 30.000 forint/óra, míg a tárgyaláson való képviselet ellátásáért 40.000 forint munkadíjra jogosult. A peres eljárásban három perfelvételi és egy érdemi tárgyalás megtartására került sor. A
- június 19-én megtartott perfelvételi tárgyalás 15 percig, míg a
- március 19-én megtarott érdemi tárgyalás ítélethirdetéssel együtt 30 percig tartott. A felperes négy iratot nyújtott be, mindegyiket mindkét felperes vonatkozásában. A felperesek
- június 18-án F/14 szám alatt csatoltak egy költségjegyzéket, mely szerint az ügyvédi munkadíj együttesen a két felperes vonatkozásában 330.000 forint volt. A felperesi jogi képviselő ugyanezen a napon kelt iratában hivatkozott arra, hogy a felperesekkel külön-külön megbízási szerződést kötött, azonban csupán az I. rendű felperessel létrejött megbízási szerződést csatolta. A költségjegyzék szerint ezen időpontig mindkét felperes által felszámítandó munkadíjat 370.000 forint összegben (240.000 forint kereseti kérelem, 90.000 forint három beadvány, 40.000 forint tárgyalási díj) határozták meg. Nem hivatkoztak arra, hogy a felperesek részére külön-külön kérik megállapítani a perköltséget, melyet bizonyít a benyújtott költségjegyzék is. Ezen előzmények után az elsőfokú bíróság összesen 1.196.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte őt a felperesek javára. Tévedett tehát a másodfokú bíróság, amikor a felperesek részére külön-külön rendelkezett a perköltség összegéről. Az elsőfokú bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj összege eltúlzott, nem áll arányban a jogi képviselő által elvégzett munkával. Észrevételezte, hogy a bíróság által megítélt perköltség összege sem pontos, amennyiben az I. rendű felperes által létrejött megbízási szerződés alapján kerül megítélésre a perköltség összege, annak helyes összege felperesenként 508.000 forint (240.000 forint kereset, 90.000 forint három irat, 160.000 forint négy tárgyalás, 18.000 forint egy felperesre eső illeték). Az általa helyesnek tartott elsőfokú perköltség összegét az IM rendelet alapján számította ki, mely szerint a keresetlevél elkészítése nyolc óra (48.000 forint), a tárgyalásokon való képviselet ellátása összesen 5,5 óra (54.000 forint), míg egyéb beadványok elkészítésének időtartalma 5 óra (42.000 forint) volt. [4] A felperesek ellenkérelmet nem terjesztettek elő. Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.348/2025/3 [5] 4 A fellebbezés az alábbiak szerint részben alapos. [6] Az elsőfokú bíróság az alperest a felperesek javára 598.000-598.000 forint perköltség megfizetésére kötelezte a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján. A felperesek jogi képviselőjének munkadíját az új IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján határozta meg az ügyvédi megbízási szerződéssel és költségfelszámítással egyezően. Kiemelte, hogy az I. és II. rendű felperesek esetében külön-külön jogi érvelést kellett előterjeszteni, így az ügyvédi munkadíj a felpereseket külön-külön illeti meg. [7] A rendelkezésre álló adatok alapján az ítélőtábla megállapította, hogy a felperesek jogi képviselője mindkét felperessel azonos tartalmú megbízási szerződést kötött
- október
- napján, melyek
- április
- napján 15/F/9 és 15/F/10 szám alatt csatolásra kerültek. E szerződések szerint a jogi képviselőt a képviselet érdekében folytatott tevékenység vonatkozásában 30.000 forint óradíj illeti meg a keresetlevél elkészítéséért, beadásáért nyolc munkaóra alapján 240.000 forint ügyvédi munkadíj, a további ügyvédi munkák 30.0000/óra munkadíj alapján kerülnek elszámolásra, míg a tárgyalásokon való képviseletért az ügyvédet tárgyalásonként további 40.000 forint díjazás illeti meg. [8] A felperesek
- június 19-én költségjegyzék nyomtatványt nyújtottak be
- és
- sorszám alatt, mely szerint a megbízási szerződés alapján felszámításra került a felperesek javára 500.000-500.000 forint ügyvédi munkadíj. Nem vitás, hogy a költséget felszámító fél adataiként a költségjegyzék nyomtatványokon mindkét felperes feltüntetésre került. Azt a körülményt, hogy mindkét felperes külön-külön szerződést kötött a jogi képviselőjével, az ítélőtábla úgy tekintette, hogy a munkadíj felszámítása a jogi képviselő részéről mindkét felperes vonatkozásában külön-külön történt. A felperes jogi képviselője összesen személyenként 500.000-500.000 forintot számított fel, a felszámítást követően elvégzett jogi tevékenységére költségigényt nem terjesztett elő, ugyanígy a felperesek által megfizetett kereseti illeték vonatkozásában sem. Ezért az utóbbi, fel nem számított költségelemek vonatkozásában az elsőfokú bíróság döntése nem felelt meg a jogszabályban írtaknak [Pp.
- §]. [9] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezéssel támadott rendelkezését a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét a felperesek által felszámított 500.000-500.000 forintra leszállította. Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását azzal pontosítja, hogy az ügyvédi munkadíjat a keresetlevél beadásakor hatályos IM rendelet 2. §
(1)bekezdése alapján határozta meg. [10] Az alperes fellebbezése részben vezetett eredményre, ezért a felperesek a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján kötelesek az alperes javára megfizetni a jogi képviselőjük munkadíját, melyet az ítélőtábla a fellebbezés benyújtásakor hatályos új IM rendelet 3. §
(1)bekezdés a) Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.348/2025/3 5 pontja, valamint
(2)bekezdése alkalmazásával határozott meg a pertárgy értéke (1.196.000144.000 forint = 1.052.000 forint) alapján. [11] A felperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő, így felszámítható költség hiányában a javukra az ítélőtábla perköltséget megállapítani nem tudott. [12] Az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt 84.160 forint fellebbezési eljárási illetékből a felperesek - pervesztességük/pernyertességük arányában - személyenként 7.840 forintot kötelesek megfizetni az állam javára a rendelkező részben írt módon, míg 68.480 forint eljárási illetéket az állam visel. [13] Az illetékfizetésre kötelezett felpereseknek az alperes illetékmentessége folytán le nem rótt fellebbezési eljárási részilletéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 1003200001070044-09060018 illetékbevételi számlájára kell befizetniük, mely fizetési kötelezettségük a bíróság határozatának jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé, azaz a másodfokú ítélet meghozatalának napjától számított 60 napon belül kell a jogerős ítéletbe foglalt illetéket megfizetni. Közleményként fel kell tüntetni: a Fővárosi Ítélőtábla megnevezést, a Fővárosi Ítélőtábla e határozatának számát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Az ítélőtábla figyelmezteti az illetékfizetésre kötelezett feleket, ha az illetéket annak esedékességekor nem fizetik meg, az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerinti késedelmi pótlékot kell fizetniük. Budapest,
- október
- Dr. Molnár Ágnes s.k. a tanács elnöke, előadó bíró Dr. Merőtey Anikó s.k. bíró Dr. Örkényi László s.k. bíró