← Magyarország

Pf.20189/2025/4 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatt érvénytelen fogyasztói szerződés esetén az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránti igényérvényesítés a másik félhez intézett olyan felszólításnak tekinthető, amely az egymással szembeállítható pénzkövetelések kölcsönös és egyidejű elszámolási kötelezettségére figyelemmel egységes időponttól számítottan kiváltja a késedelmi kamatfizetési kötelezettség joghatását. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.189/2025/

  1. A felperes: Felperes1 Cím2 A felperes képviselője: Bihari Ügyvédi Iroda Dr. Bihari Krisztina ügyvéd cím4 Az alperes: Alperes1 Cím1 Az alperes képviselője: Kolozsvári & Waldmann Ügyvédi Iroda Dr. Waldmann Gábor János ügyvéd cím6 A per tárgya: szerződés érvénytelenségének megállapítása és járulékai Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 15.P.20.218/2025/
  2. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: Alperes
  3. sorszám Ítélet Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  4. 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatva a felperest az alperes javára 15 napon belül 729.890,(hétszázhuszonkilencezer-nyolcszázkilencven) Ft és ezen összeg
  5. február 26-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamata megfizetésére kötelezi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 87.730 Ft (nyolcvanhétezer-hétszázharminc) Ft másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az irányadó tényállás szerint az alperes jogelődje, a cég1Zrt. mint kölcsönadó, valamint a felperes, mint adós
  6. május 23-án - gépjármű vásárlásához kapcsolódóan deviza alapú kölcsönszerződést kötöttek, amelyben az alperes jogelődje 4.258.935 forint kölcsön nyújtását, míg a felperes ezen kölcsönösszeg részletekben történő visszafizetését vállalta. A kölcsönszerződés egyedi része a kölcsön adatait, az Üzletszabályzat (ÜSZ) pedig az általános szerződési feltételeket tartalmazta. [2] A felek fix deviza konstrukcióban állapodtak meg, a mértékadó devizanem a svájci frank (CHF) volt. A megállapodásban rögzítették, hogy az árfolyamváltozás elszámolása a futamidő végén történik olyan módon, hogy a futamidő - azonos törlesztőrészletek mellett - meghosszabbodik. [3] Az ÜSZ V/
  7. pontja értelmében az adós vállalta a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat. Az ÜSZ tartalmazta azt, hogy az árfolyamváltozás lehetséges mértéke euró esetében a mindenkori intervenciós sáv nagysága alapján limitálható, míg egyéb devizák esetében további kockázatot jelent az adott deviza és az euro keresztárfolyamának változása. [4] A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a felperes és az alperes jogelődje között opciós szerződés és gépjármű adásvételi szerződés is létrejött. [5] A felperes (adós) a részletfizetési kötelezettségének nem tett eleget, ezért az alperes
  8. augusztus 27-én kelt levelével a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondta, és felszólította az adóst a 6.030.015 forint tartozás megfizetésére. [6] A felperes
  9. december 22-én terjesztett elő keresetet, amelyben – több jogcímen - a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását, és az érvénytelenség általa megjelölt jogkövetkezményeinek levonását kérte. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  10. 3 [7] A Székesfehérvári Törvényszék 15.P.20.004/2021/
  11. számú ítéletével - a keresetnek részben helyt adva - megállapította, hogy a felperes és az alperes jogelődje között
  12. május 23-án létrejött HIT1802908 számú kölcsönszerződés érvénytelen. [8] A szerződést visszamenőlegesen érvényessé nyilvánította oly módon, hogy az induló ügyleti kamat mértéke 10,81 %, továbbá a felperes az árfolyamváltozásból eredő kockázat következményeit 197,015 forintos árfolyamig köteles viselni. [9] Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 5.292.610 forintot, és ennek
  13. november 1-től a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértéke szerinti kamatát. [10] Megállapította, hogy a felperes és az alperes jogelődje között létrejött opciós szerződés
  14. pontja és az Üzletszabályzat II/
  15. pontja érvénytelen, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül a Nissan Qashqai 2007 típusú, forgalmi rendszám1ú gépjármű törzskönyvét, valamint a korlátozó bejegyzés törléséhez szükséges nyilatkozatot a felperes részére adja ki. [11] Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Rendelkezett a perköltségről. [12] Az ítéletének indokolásában megállapította, hogy az ügyleti kamat százalékos mértékének feltüntetése hiányában a szerződés a régi Hpt.
  16. §

(1)bekezdésének c) pontját sérti, és ami a szerződés teljes érvénytelenségéhez vezet. [13] A törvényszék megállapította, hogy a szerződés egyedi része nem szól az árfolyamváltozásról, annak a futamidő alatti akár jelentős mértékéről, lehetséges okairól, valamint az adós fizetési kötelezettségére gyakorolt hatásáról; továbbá külön szövegezett árfolyamkockázati tájékoztató sem volt. [14] Az üzletszabályzatban szétszórva elhelyezett, megtévesztő szövegezésű tájékoztatás tartalma nem megfelelő, ezért az árfolyamkockázat fogyasztóra hárítása tisztességtelen. Ez pedig - a rPtk. 209/A. §
(2)bekezdése alapján - az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő rendelkezések semmisségét vonja maga után, ami a Kúria 2/2014.PJE határozata alapján szintén a szerződés teljes érvénytelenségéhez vezet. [15] Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében elsőfokú bíróság akként foglalt állást, hogy mindkét érvénytelenségi ok kiküszöbölhető. [16] A felperest ügyleti kamatfizetési kötelezettség terhelte, így az ügyleti kamat százalékos mértékének meghatározásával és feltüntetésével az érvénytelenség ezen oka kiküszöbölhető, és az érvénytelen szerződés a megkötés időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítható. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  1. 4 [17] Az elsőfokú bíróság a 30 %-os mértékű árfolyamemelkedés felperes általi vállalását indokoltnak tekintette, az ezt meghaladó árfolyamkockázat fogyasztóra való hárítását azonban tisztességtelennek tekintette. [18] Az érvénytelen szerződést olyan módon nyilvánította érvényessé, hogy a felperes csak a 30%-os mértékig köteles az árfolyamkockázat viselésére. A fenti elvek szerint elvégzett számítás alapján a felperes tartozása
  2. november 1-i elszámolással 5.292.610 forint volt. [19] A felperes fellebbezése folytán eljárt Győri Ítélőtábla - a Kúria
  3. május 26án meghozott Gf.V.30.217/2022/
  4. számú végzésével helybenhagyott - Pf.III.20.007/2022/
  5. számú végzésével a per tárgyalását az Európai Unió Bíróságánál C-705/
  6. számon indult előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig felfüggesztette. [20] Az EUB C-705/
  7. számú előzetes döntéshozatali eljárásban
  8. április 27-én meghozott ítéletet követően folytatódó perben a Győri Ítélőtábla a
  9. szeptember 27-én kelt Pf.III.20.066/2023/7/I. számú közbenső ítéletében megállapította, hogy a felperes és az alperes jogelődje között
  10. május
  11. létrejött HIT1802908 számú kölcsönszerződés érvénytelen. [21] Az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit ezt meghaladóan – a perköltség viselésre irányuló rendelkezésekre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. [22] A feljegyzett fellebbezési eljárási illeték összegét 423.400 forintban, míg a felperes és az alperes másodfokú perköltségét egyaránt 165.100 forintban állapította meg. [23] Az ítélőtábla leszögezte, hogy a másodfokú eljárásban nem volt vitatott, hogy a perbeli kölcsönszerződés az elsőfokú ítéletben megjelölt okokból érvénytelen. [24] Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonásával kapcsolatosan az elsőfokú bíróság által alkalmazott módszertannal az ítélőtábla nem értett egyet, a jogkövetkezmények helyes tartalommal történő levonásához azonban a szükséges adatok nem álltak rendelkezésre, továbbá úgy ítélte meg, hogy a jogkövetkezmények meghatározása kontradiktórius eljárás keretében indokolt. [25] A jogalapi és az összegszerűségi kérdések elkülöníthetősége folytán az ítélőtábla a szerződés érvénytelenségét - az rPp.
  12. §
(3)bekezdése alapján - közbenső ítélettel megállapította, míg az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit az rPp. 252. §
(3)bekezdésére hivatkozással hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasította. [26] A másodfokú bíróság a Pf.III.20.066/2023/7/I. számú közbenső ítéletében előírta, hogy a megismételt eljárásban az érvénytelenség jogkövetkezményeinek meghatározása során az elsőfokú bíróságnak a perben irányadó C-705/
  1. számú EUB ítélet Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  2. 5 alapján abból kell kiindulnia, hogy a tisztességtelen szerződéses feltétel esetén a bíróságnak azon ténybeli és jogi helyzetet kell helyreállítania, amelyben a fogyasztó e kikötés hiányában lett volna. [27] Ennek során biztosítani kell a fogyasztó számára a hitelező esetleges jogalap nélküli gazdagodásának visszatéríttetéséhez való jogot. [28] Ezen túl az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia szükséges azt is, hogy a jelen perben irányadónak kell-e tekinteni az EUB C-520/
  3. számú ítéletében írt azon megállapítást, amely szerint - a konkrét ügyben vizsgált jelzáloghitel szerződés érvénytelensége esetén jogkövetkezményként a fogyasztónak jogában áll a hitelintézettől követelni a megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek összegét, valamint a felszólítástól számított törvényes mértékű késedelmi kamatot (feltéve, hogy a 93/
  4. irányelv célkitűzései és az arányosság elvét tiszteletben tartják), míg a hitelintézet a folyósított tőkeösszeg, valamint a fizetési felszólítástól számított törvényes késedelmi kamat megfizetésére tarthat igényt. [29] A megismételt elsőfokú eljárásban a Székesfehérvári Törvényszék a 15.P.20.299/2023/
  5. számú végzésével az eljárást felfüggesztette az EUB C-630/
  6. számú előzetes döntéshozatali eljárás befejezéséig arra hivatkozással, hogy a felek közötti elszámolás módját illetően előzetes kérdésnek minősülnek a Kúria részéről az Európai Unió Bírósága felé feltett kérdések. [30] Az EUB a C-630/
  7. számú ügyben
  8. április 30-án hozott - a
  9. július 8i végzéssel kijavított – ítéletet. [31] A C-630/
  10. számú ítélet meghozatalát követően folytatódó eljárásban a felperes a keresetét akként módosította (15.P.20.218/2025/3.), hogy elsődlegesen eredeti állapot helyreállítása, másodlagosan jogalap nélküli gazdagodás, harmadlagosan (a Kúria 10/
  11. számú jogegységi határozatára hivatkozással) a szerződés hatályossá nyilvánítása mellett – teljes elszámolásként - 354.713 forint megfizetését vállalta az alperes részére. [32] A felperes álláspontja szerint a Kúriának a szerződés hatályossá nyilvánításával kapcsolatos jogértelmezése ellentétes az EUB C-360/
  12. (helyesen: C-630/
  13. számú) ítéletével. [33] Az EUB C-630/
  14. számú ítélet [60]-[64], valamint [66]-[67] bekezdéseit idézve hangsúlyozta, hogy a fenti rendelkezések kizárják a tisztességtelen szerződési feltétel elhagyása és a fennmaradó szerződéses tartalom alapján történő elszámolás lehetőségét, továbbá a perbeli szerződés érvényessé, valamint az ítélethozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánításának lehetőségét is, figyelemmel arra, hogy az érvénytelenség ez utóbbi két jogkövetkezményének alkalmazása az eredeti szerződés módosítását feltételezné. Az érvénytelenség jogkövetkezményeként kizárólag az eredeti állapot helyreállításának, vagy a jogalap nélküli gazdagodás alapján történő elszámolásnak van helye. [34] A felperes álláspontja szerint a C-630/23.számú ítélet [77] bekezdése azt jelenti, hogy az alperes úgy köteles elszámolni a felperessel az eredeti állapot helyreállítása mellett, Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  15. 6 mintha a perbeli érvénytelen devizaalapú szerződés létre sem jött volna; vagyis azon ténybeli és jogi helyzet, ami az érvénytelen szerződés hiányában fennállna, az azon állapot, amely szerint az adósnak a folyósított kölcsönt, míg a hitelezőnek az adós által már megfizetett összeget kell visszafizetni. [35] Ennek megfelelően a felperes - az elszámolás körében - az alperes által nyújtott 4.258.935 forint kölcsön és az általa már megfizetett 3.904.222 forint tartozás különbözetének a megfizetését vállalta. A felperes nem terjesztett elő bizonyítási indítványt annak igazolására, hogy az alperes által elismert 3.529.045 forintot meghaladóan is teljesített az alperes részére. [36] A felperes utalt arra, hogy a hazai bírói gyakorlat a DH
  16. tv. 37.§.
(1)bekezdésére hivatkozással – szemben az uniós joggal – az eredeti állapot helyreállítását kizárja. A C-630/
  1. számú EUB ítélet [88] bekezdésére hivatkozással azonban hangsúlyozta, hogy ezen gyakorlattól el kell térni (C-630/
  2. [88] és [89] bekezdése). [37] A felperes kitért arra is, hogy a kereset elbírálása szempontjából nem releváns a 10/
  3. számú JEH határozat, mert az nem vizsgálta az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatos jogkövetkezmény alkalmazhatóságát. [38] A felperes vitatta az alperes ügyleti- és késedelmi kamatkövetelését, az álláspontja szerint az alperes kizárólag a folyósított tőke összegére tarthat igényt. [39] Az érvénytelen szerződést teljes egészében – az ügyleti kamatok tekintetében is - figyelmen kívül kell hagyni. A szerződéses rendelkezések hiányában pedig késedelem sem merülhet fel, mert ez fogalmilag kizárt, ezért késedelmi kamatfizetési kötelezettség sem állapítható meg. Az alperes maga sem határozta meg, hogy mely időponttól járna a késedelmi kamat. [40] Az alperes az ellenkérelmében a felperes által alkalmazott elszámolást vitatta, továbbá az ügyleti- és a késedelmi kamatra is igényt tartott. [41] Az alperes elszámolása szerint a felperes összesen 2.781.778 forint tartozás megfizetésére köteles. Az alperes állította, hogy az adós befizetése 3.529.045 forint volt, így a kölcsön 4.258.935 forintos összegéből kiindulva – a felperesi elszámolási mód szerint is – a tartozása 729.890 forint lenne. [42] Az alperes arra hivatkozott, hogy a C-630/
  4. számú ítélet [79] bekezdésének eredeti fordítása hibás, a helyes fordítás értelmében a lízingbeadó jogosult késedelmi kamat felszámítására. [43] Az álláspontja szerint azonban a C-630/
  5. számú EUB döntéstől függetlenül is lehetősége van a tőkeösszege után a szerződés szerinti ügyleti kamatot, továbbá a Ptk. 6:
  6. §
(1)bekezdése alapján a jegybanki alapkamat mértéke szerinti késedelmi kamatot igényelni az adóstól. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/4. 7 [44] Az alperes az rPtk. 301. §
(1)-
(2)-
(3)bekezdései, valamint a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdése felhívásával utalt arra, hogy a késedelmi kamatra abban az esetben is igényt tarthat, amennyiben a pénztartozás egyébként kamatmentes volt. [45] Hivatkozott a kötelezően alkalmazandó 10/
  1. számú JEH határozatra, amely szerint nincs helye az eredeti állapot helyreállításának; továbbá hangsúlyozta, hogy a jogegységi döntés rendelkezik a késedelmi kamat felszámításának a lehetőségéről is a felek közti elszámolás keretében. [46] A Székesfehérvári Törvényszék – a fellebbezéssel támadott - ítéletében a felperes és az alperes jogelődje között
  2. május 23-án HIT
  3. számon létrejött érvénytelen kölcsönszerződés esetében az eredeti állapotot helyreállította oly módon, hogy a felperes köteles megfizetni az alperesnek 15 napon belül 729.890 forintot. [47] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 381.013 forint perköltséget. [48] A felperest 80.955 forint, míg az alperest 494.745 forint feljegyzett illeték állam javára való megfizetésére kötelezte az ítélet rendelkező részében írt módon és határidőben. [49] Az elsőfokú bíróság az ítéletének indokolásában előre bocsátotta, hogy a bíróságnak az rPtk.
  4. §, illetőleg a DH2 tv.
  5. §
(1)bekezdése, valamint a perben hivatkozott C-630/
  1. számú EUB ítélet alapján abban kellett állást foglalnia, hogy lehetőség van-e a perbeli érvénytelen szerződés miatt a szerződéskötés előtti helyzet visszaállítására, illetve a felperes által vagylagosan megjelölt más jogkövetkezményt kell alkalmazni, vagy az érvénytelenség a szerződés ítélethozatalig történő hatályossá nyilvánítása mellett orvosolhatóe. [50] Az elsőfokú bíróság leszögezte, hogy az EUB C-520/21, EUB C-705/
  2. és az EUB C-630/
  3. számú ítéletei egybehangzóan akként foglalnak állást, hogy a fogyasztói szerződésbe foglalt tisztességtelen szerződéses feltételt úgy kell tekinteni, mint ami nem létezett, azaz a fogyasztóra nézve nem fejt ki joghatást. [51] Kifejtette, hogy a tisztességtelen feltételek elhagyásával a perbeli szerződés nem teljesíthető, ezért azon jogi és ténybeli helyzetet kell visszaállítania a bíróságnak, amelyben a fogyasztó a szerződés hiányában lett volna. Ezen elszámolási mód alkalmas arra, hogy visszatartsa a hitelezőket attól, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekbe tisztességtelen feltételeket foglaljanak. Amennyiben ugyanis a hitelintézet jogosult lenne arra, hogy a tőke visszafizetésén túlmenő egyéb, akár a késedelmi kamatra vonatkozó megtérítést is követeljen, azaz díjazásban részesüljön, az a visszatartó hatás megszűnéséhez vezethetne. [52] A hitelintézet tehát kizárólag az elszámolásra vonatkozó fizetési felszólítástól számított törvényes mértékű késedelmi kamat megfizetését igényelheti a fogyasztótól (elsőfokú ítélet [12]). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  4. 8 [53] A törvényszék az EUB C-630/
  5. számú ítélet tárgyában született 10/
  6. számú JEH határozat [85] és [86] bekezdéseit idézve kifejtette, hogy az ott írt tartalmú jogkövetkezmény (EUB C-630/
  7. ítélet [76]-[79] bekezdései) – az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatt érvénytelen fogyasztói szerződések jogkövetkezményeire irányadó speciális tagállami szabályozás hiányában is, az összhangban értelmezés kötelezettségére tekintettel - az rPtk.
  8. §
(1)bekezdése alkalmazásával az eredeti állapot helyreállításának dogmatikai alapjaiból kiinduló, speciális „restitúciós igényként” (visszakövetelési igényként) érvényesíthető, amely az érvénytelenség jogkövetkezményeként az elszámolás alapjául szolgálhat. [54] Az irányelv céljának figyelembevétele, valamint a visszatartó hatás érvényesülése mellett ezen jogkövetkezmény alkalmazása jogot keletkeztet a fogyasztónak arra, hogy visszatérítsék számára az érintett eladó, vagy szolgáltató által az ilyen, (az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatt érvénytelen) kikötések alapján jogalap nélkül megszerzett előnyöket. [55] A felek közötti elszámolás körében az rPtk. eredeti állapot visszaállítására vonatkozó 237. §
(1)bekezdésének alkalmazása nincs ellentétben a Kúria 10/
  1. számú JEH határozatával, figyelemmel arra, hogy a Kúria nem foglalt állást az eredeti állapot visszaállíthatósága kérdésében, mivel ez nem volt tárgya a JEH határozat alapjául szolgáló, a tanácsok előtt folyamatban volt felülvizsgálati eljárásoknak. [56] A törvényszék kitért arra, hogy az eredeti állapot visszaállításának alkalmazhatósága a DH2 tv.
  2. §
(1)bekezdésével összefüggésben is vizsgálandó, amelynek értelmében a fogyasztó a szerződés érvénytelenségének megállapítását csak az érvénytelenség jogkövetkezményeinek – a szerződés érvényessé, vagy határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánításának alkalmazására is kiterjedően kérheti. [57] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint azonban a C-630/23. számú EUB ítélet által egyedüli jogkövetkezményként megfogalmazott azon jogi és ténybeli állapot helyreállítása, amelyben a fogyasztó az érvénytelen szerződés hiányában lett volna, illetőleg a DH2 tv. 37. §
(1)bekezdése közötti összhangot a bírói jogalkalmazás azzal tudja megteremteni, hogy a rPtk. 237. §
(1)bekezdésének speciális restitúciós tartalmat is tulajdonít. [58] Ezzel a perbelihez hasonló, az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatt érvénytelen fogyasztói (lízing)szerződés esetében a fogyasztók jogosulttá válnak a szerződés teljesítése címén a hitelintézetnek megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek visszatérítésére, valamint a felszólítástól számított törvényes késedelmi kamatokra (C-630/
  1. EUB ítélet [77] bekezdése){elsőfokú ítélet [13]-[14]-[15] bekezdései}. [59] Az elsőfokú bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmének – azt a fenti értelemben vett speciális restitúciós (helyreállítási) igényként értelmezve – hely adott, és az alperesnek járó 4.258.935 forint kölcsönösszeggel szemben a felperes 3.529.522 forintos Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  2. 9 befizetését elszámolva a felperest 729.890 forint alperes részére történő megfizetésére kötelezte. [60] Az elsődleges kereseti kérelem megalapozottságára tekintettel a jogalap nélküli gazdagodás, illetőleg a hatályossá nyilvánítás alapján történő elszámolás címén előterjesztett másodlagos, harmadlagos kereseti kérelmeket az elsőfokú bíróság nem vizsgálta; utalt arra is, hogy az azok szerint történő elszámolás eredménye a fentivel azonos lenne. [61] Az elsőfokú bíróság az alperes ügyleti (rPtk.
  3. §
(2)bekezdés), és késedelmi (rPtk. 301. §
(1)bekezdés) kamat iránti igényét elutasította. [62] Az érvénytelen szerződés alapján ugyanis a hitelező az ott kikötött ügyleti kamatot nem követelheti; a C-520/
  1. és a C-630/
  2. számú EUB ítéletek pedig egyértelműen tartalmazzák, hogy a hitelezőt – a 93/13 EGK Irányelv szerinti visszatartó hatás érdekében – nem illeti meg a kölcsön folyósításától késedelmi kamat, kizárólag az érvénytelen szerződés rendezésének keretében történő elszámolás során kiadott fizetési felszólítástól kezdődően. [63] Az alperes azonban ilyen tartalmú fizetési felszólítást a felperesnek nem küldött, ezért a késedelmi kamatigénye alaptalan (elsőfokú ítélet [17]). [64] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság a perbeli szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményeként az eredeti állapotot olyan módon állítsa helyre, hogy a felperest elsődlegesen 2.781.178 forint, másodlagosan 984.425 forint megfizetésére kötelezze. [65] Az alperes harmadlagos fellebbezési kérelme a Pp.
  3. §-a alapján, illetve a Pp.384.§.
(2)bekezdés b) pontja alapján az ítélet hatályon kívül helyezésére, és az elsőfokú bíróság új eljárásra, új határozat hozatalára utasítására irányult, hivatkozással arra, hogy a törvényszék az ítéletét az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése mellett, helytelen következtetéseket levonva hozta meg. [66] Kérte az elsőfokú bíróság eljárásának szabályszerűségét (Pp. 369. §
(1)bekezdése), illetőleg az ítélet anyagi jognak való megfelelőségét (Pp. 369. §
(3)bekezdése) a)-b)-c)-d)-e) pontja) felülvizsgálni. [67] A perköltségre igényt tartott. [68] Az alperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság alaptalanul, a rPtk. 301.§.
(1)
(3)bekezdése és a Ptk. 6:48. §
(1)bekezdése kamatfizetésre vonatkozó kógens rendelkezései sérelmével utasította el a törvényes késedelmi kamat iránti igényét. [69] Az alperes kifejtette, hogy - a törvényszék érvelésével szemben - a felszólítás hiánya nem alapozza meg a késedelmi kamatigénye elutasítását. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  1. 10 [70] Az érvelése szerint a felperesnek a folyósításkori tőkeösszeget kell visszafizetnie, és már a perbeli hitel- és opciós szerződés aláírásával egyértelműen értesült arról, hogy őt a folyósított hitelösszeg visszafizetésének kötelezettsége terheli. A felperes tehát a folyósításkor késedelembe esett, így ezen időponttól kezdődően a késedelmi kamatfizetési kötelezettsége a rPtk. felhívott rendelkezései alapján fennáll. [71] A szerződés egészének érvénytelensége miatt a felperes visszafizetési kötelezettsége a szerződés megkötésével és a hitelösszeg folyósításával beállt, és úgy tekintendő, hogy már magával a szerződéssel felszólítást is kapott a felperes a teljesítésre. A szerződés felmondását ismételt felszólításként kell értékelni. [72] Az alperes által is felhívott C-630/
  2. számú EUB döntés – korrigált - [79] bekezdése értelmében a hitelintézet nem lehet jogosult arra, hogy a fogyasztóktól a lízingszerződés teljesítése címén a rendelkezésükre bocsátott vagyontárgy visszaszolgáltatásán, vagy az annak megfelelő érték visszafizetésén, valamint adott esetben a késedelmi kamatok megfizetésén túlmenően ellentételezést követeljen. [73] Ebből az is következik, hogy az EUB a késedelmi kamat felszámításának lehetőségét nem szűkíti le a „felszólítástól” történő pénzintézeti igényérvényesítésre, hanem az „adott esetben” érvényesíthető késedelmi kamatigényről szól. [74] Az alperes hangsúlyozta, hogy a felek elszámolása során alapvető fontosságú követelmény az értékegyensúly fenntartása, (10/
  3. számú JEH határozat [47] és [56] bekezdései), mert így kerülhetnek a felek olyan helyzetbe, mintha az érvénytelen szerződést meg sem kötötték volna elkerülve az egyik oldalon aránytalan előny, míg a másikon méltánytalan hátrány kialakulását. Ennek alapján tehát az alperes 2.781.778 forint megfizetésére alappal tart igényt. [75] Az alperes a 2/
  4. számú PK véleményre hivatkozva hangsúlyozta, hogy az eredeti állapot helyreállítása, mint az érvénytelenség jogkövetkezménye alkalmazása anyagi jogi szempontból csak egységesen történhet; azaz a felperesnek az eredeti állapot helyreállítására irányuló keresete megalapozza a bíróságnak azon kötelezettségét, hogy az alperes ellenkérelme vagy viszontkeresete hiányában is döntsön az alperesnek visszajáró szolgáltatásról. [76] A másodlagos fellebbezési kérelem szerint a felperes legkésőbb az ellenkérelem előterjesztésének napjától, azaz
  5. február 26-tól köteles a folyósított tőkeösszeg után törvényes késedelmi kamatot fizetni az alperesnek. [77] Az alperesi ellenkérelem előterjesztése minősíthető a C-630/
  6. számú EUB döntés és a 10/2025 számú JEH határozat [65] bekezdése értelmében vett felszólításnak. [78] A felperesi álláspont szerint (helyesen alperesi álláspont szerint) a késedelmi kamatfelszámítást megalapozó felszólításnak felel meg tartalmában a perbeli azonnali hatályú felmondás, figyelemmel arra, hogy ekkor szólította fel a felperes (helyesen alperes) valamennyi fennálló tartozás megfizetésére az alperest (helyesen a felperest). Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  7. 11 [79] A fentiek hiányában a felperes által benyújtott érvénytelenségi kifogással (helyesen érvénytelenségi keresettel) szemben előterjesztett, elsődlegesen azt vitató, másodlagosan a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményeinek levonására irányuló ellenkérelem benyújtását követő nap (
  8. február 26.) a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontja. [80] Ez esetben a felperes tartozása 984.425 forint, amelynek megfizetésére másodlagosan kérte kötelezni a felperest. [81] Az alperes kitért arra, hogy az érvénytelenség elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezményével, és az azon alapuló elszámolással – miszerint az elsőfokú bíróság a szerződés nem tisztességtelen rendelkezésein alapuló fizetési kötelezettséget sem terheli az alperesre (helyesen: felperesre) –, olyan mértékben felborult az eredetileg egyenértékű szolgáltatások egyensúlya, hogy már nem az alperes, hanem a felperes gazdagodott jogalap nélkül. [82] Az alperes a fellebbezésében rámutatott, hogy a bírói gyakorlat alapján nem várható el az alperestől az elsőfokú ítélet [17] bekezdésében írt tartalmú – a jogcím megjelölésére is kiterjedő – fizetési felszólítás. A BH. 2014.
  9. számú döntésre hivatkozva azt hangsúlyozta, hogy megfelelőnek kell tekinteni a felszólítást akkor is, ha abból a kötelezett meg tudja állapítani, hogy milyen jogviszonyból, illetve tényállásból származó követelésről van szó. [83] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult az alperes perköltségben marasztalása mellett. [84] Rámutatott, hogy az alperes a fellebbezésében az eredeti állapot helyreállítására, mint alkalmazható jogkövetkezményre hivatkozott, így e körben - a felperes álláspontja szerint - az elsőfokú ítélet jogerőre emelkedett. [85] A felperes kiemelte, hogy kizárólag az érvénytelen szerződés rendezésének keretében történő elszámolás során kiadott fizetési felszólítástól kezdődően állapítható meg a késedelmi kamat fizetési kötelezettség. [86] Ezzel szemben az alperes még a fellebbezésében sem hivatkozott olyan tartalmú fizetési felszólításra, amely az érvénytelen szerződés alapján történő felszólításnak minősülne, ennek hiányában pedig késedelmi kamatra nem jogosult. [87] Az alperes fellebbezése részben megalapozott. [88] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között felülvizsgálva (Pp.
  10. §
(1)bekezdés) megállapította, hogy a törvényszék a bizonyítási eljárást a szükséges keretek között, a jogerős közbenső ítéletben írtaknak megfelelően lefolytatta, helyes tényállást állapított meg, és az érvénytelen szerződés Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  1. 12 jogkövetkezményei körében érdemben helytálló döntést hozott, az alperes késedelmi kamatigényét azonban tévesen utasította el. [89] Az ítélőtábla előre bocsátja, hogy az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását a polgári perrendtartásról szóló 2016.évi CXXX. tv. (Pp.)
  2. §.
(2)bekezdése, míg az ítélet hatályon kívül helyezését a Pp. 381.§ és 384. §
(2)bekezdés b) pontja alapján indítványozta. [90] Figyelemmel arra, hogy a perben nem volt vitatott, hogy a
  1. december 22-i keresetindításra tekintettel a per elbírálására a
  2. január 1-ét megelőzően hatályos, a polgári perrendtartásról szóló
  3. évi III. tv (rPp.) rendelkezései az irányadók, ezért az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a – Pp. alperes által felhívott rendelkezéseivel lényegileg azonos tartalmú – rPp.
  4. §
(2)bekezdés, valamint rPp. 252. §
(2)és
(3)bekezdései alapján vizsgálta. [91] A Kúria a 10/
  1. számú JEH határozatában úgy foglalt állást, hogy az érvénytelenség nemzeti jog által lehetővé tett (rPtk.
  2. §), és a DH2 törvény
  3. §
(1)bekezdése által is alkalmazhatónak tekintett jogkövetkezményei közül, az rPtk. 237. §
(2)bekezdésében szabályozott, a szerződés hatályossá nyilvánítása keretében valósítható meg az olyan tartalmú rendezés, amelyet az EUB a C-630/
  1. számú ítéletében (és az abban foglalt joggyakorlatában) az uniós joggal összhangban állónak minősített. [92] Ennek értelmében a fogyasztóknak jogosultnak kell lenniük a hitelintézettől legalább az e szerződés teljesítése címén megfizetett havi törlesztőrészletek és költségek visszatérítését, valamint a felszólítástól számított törvényes késedelmi kamatok megfizetését követelni” (a C-630/
  2. számú ítélet [77] bekezdése), míg a pénzügyi intézmény „nem lehet jogosult arra, hogy a fogyasztóktól a lízingszerződés teljesítése címén a rendelkezésükre bocsátott vagyontárgy visszaszolgáltatásán, vagy az annak megfelelő érték visszafizetésén, valamint adott esetben késedelmi kamatok megfizetésén túlmenő ellentételezést követeljen” (C-630/
  3. számú ítélet [79] bekezdése, és a C-520/
  4. számú ítélet [76] bekezdése). [93] A fentiekkel összhangban rendelkezik akként a 10/
  5. számú JEH határozat, hogy „amennyiben viszont a fogyasztó nem kéri az érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását, a bíróság az érvénytelen szerződést a DH2 törvény
  6. §
(1)bekezdése alapján azzal nyilvánítja hatályossá, hogy a fogyasztó … kölcsönszerződés esetén köteles visszatéríteni a ténylegesen folyósított kölcsönösszeget és a felszólítástól kezdve annak törvényes mértékű késedelmi kamatait, míg a pénzügyi intézmény köteles a fogyasztónak … visszatéríteni az érvénytelen szerződés alapján neki bármilyen jogcímen megfizetett összegeket, és a felszólítástól kezdve annak törvényes mértékű késedelmi kamatait (10/
  1. jogegységi határozat [65.] bekezdése). [94] A fentieknek megfelelően mondta ki a Kúria, hogy az Irányelv és a DH2 törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések esetén az (árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelensége miatti) érvénytelenség jogkövetkezménye az EUB C-630/
  2. számú ítélete indokolásának [76]-[79] bekezdésében meghatározott tartalmú, olyan speciális hatályossá nyilvánítás, amely kizárólag a felek közötti kétoldalú, egyidejű, az általuk nyújtott pénzbeli szolgáltatások (vagyonmozgások), és a felszólítástól számított késedelmi kamatok Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  3. 13 kölcsönös elszámolását rendező, és ennek eredményeként tisztán marasztaló vagy a keresetet elutasító rendelkezést tartalmaz (Kúria Gfv.30.194/2025/
  4. számú határozatának [50] bekezdése). [95] Az elsőfokú bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeként - az elnevezése szerint - nem a 10/
  5. számú jogegységi határozat által előírt, a fentiek szerinti jogkövetkezményt, vagyis a speciális tartalmú hatályossá nyilvánítást, hanem az eredeti állapot helyreállítását alkalmazta. [96] A jelen esetben azonban nem képezte a fellebbezési eljárás tárgyát annak megítélése, hogy a speciális hatályossá nyilvánítás, vagy az eredeti állapot helyreállítása keretei között vonhatók-e le a jogegységi határozat [57], [59], és [65] bekezdése szerinti érvénytelenségi jogkövetkezmények; ebben a részében tehát az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét nem bírálta felül. [97] Ennek elsődleges indoka az volt, hogy a felek az érvénytelenség jogkövetkezményének elsőfokú bíróság által alkalmazandónak ítélt módját, illetve annak elnevezését fellebbezéssel nem támadták, ezért az elsőfokú ítélet felülvizsgálata a Pp.
  6. §
(1)bekezdésében írt korlátokra tekintettel erre nem terjedt ki. [98] A fentiek mellett azonban az is megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság által alkalmazott jogkövetkezmény (eredeti állapot helyreállítása) a tartalmában, azaz az elszámolás módszerében, szempontjaiban, elveiben megegyezik azzal, amit a kötelezően irányadó jogegységi határozat a hatályossá nyilvánítás körében követendőnek rendel (10/
  1. JEH határozat [57], [59, [65.] bekezdése). [99] Az alperes a fellebbezésében a késedelmi kamatigénye elutasítását kifogásolta. [100] Az elsőfokú bíróságnak a felszólítás hiányára alapított elutasító rendelkezését az alperes arra hivatkozással támadta, hogy a felperes már a hitel- és opciós szerződés aláírásával értesült a visszafizetési kötelezettségéről, ami felszólításnak minősül, így a késedelmi kamatfizetési kötelezettség a hitel folyósításával esedékessé vált. [101] A másodlagos érvelése szerint legkésőbb a perben előterjesztett alperesi fellebbezési ellenkérelem tekinthető olyan felszólításnak, ami a késedelmi kamatigényt megalapozza. [102] Az ítélőtábla álláspontja szerint arra helyesen hivatkozik az alperes, hogy mind az EUB C-630/
  2. számú ítélete, mind pedig 10/
  3. számú jogegységi határozat lehetővé teszi az érvénytelen szerződés rendezésének keretében a késedelmi kamat felszámítását (az EUB C-630/
  4. számú ítélete [76]-[79]; 10/
  5. számú jogegységi határozat [59], [65] bekezdése). [103] A Kúria Gfv.30.194/2025/
  6. számú határozatának [56] bekezdésében kimondta, hogy bármelyik félnek az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek levonása iránti Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  7. 14 igényérvényesítése egyidejű, kölcsönös, kétoldalú elszámolási kötelezettséget von maga után; ilyen esetben az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránti igényérvényesítés a másik félhez intézett olyan felszólításnak tekinthető, amely a kölcsönös egyidejű elszámolás kötelezettségére figyelemmel mindkét egymással szembe állítható pénzkövetelés tekintetében, egységes időponttól számítottan kiváltja a késedelmi kamatfizetési kötelezettség joghatását. [104] Az így szembeállított követelések elszámolásának eredményeként az a fél marasztalható a késedelmi kamatfizetési kötelezettségre kiterjedően is, akinek a másik féllel szemben fizetési kötelezettsége áll fenn. [105] A fentiekből egyrészt az következik, hogy az alperes késedelmi kamat iránti igénye – a kölcsönös elszámolás eredményeként – a javára mutatkozó 729.890 forint tőke után számítottan a rPtk. 301.§.
(1)-
(2)bekezdései alapján megalapozott; másrészt pedig az, hogy a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontja tekintetében - az általa másodlagosan megjelölt -
  1. február 26-i időpont fogadható el az alábbiak miatt. [106] A felhívott kúriai döntés értelmében az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránti igényérvényesítés a másik félhez intézett felszólításnak tekinthető (Gfv.30.194/2025/
  2. [56] bekezdése). [107] A jelen esetben a felperes az érvénytelenségi keresetét
  3. december 22-én terjesztette elő, ezért – a fentiek alapján – ez az időpont tekinthető a teljesítésre vonatkozó, a késedelmi kamatigényt megalapozó felszólításnak, azaz a késedelmi kamatfizetésre irányuló – kölcsönös – kötelezettség ezen időponttól lenne megállapítható. [108] Figyelemmel azonban arra, hogy az alperes a másodlagos fellebbezési kérelmében ennél későbbi, azaz az érdemi ellenkérelme előterjesztésének
  4. február 26-i időpontját jelölte meg, a fellebbezési kérelem korlátaira tekintettel a késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdő időpontjának csak a későbbi, azaz a
  5. február 26-i időpont fogadható el. [109] Az ítélőtábla rámutat, hogy a késedelmi kamatfizetés kezdő időpontjaként az alperes elsődleges fellebbezési kérelmében megjelölt, a szerződéskötés, illetve a kölcsön folyósításának időpontja azért nem vehető figyelembe, mivel a szerződéskötés körében tett jognyilatkozatok nem értelmezhetők - a felhívott kúriai döntés értelmében vett -, az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek levonása körében tett nyilatkozatnak; másrészt a szerződés maga – a fellebbezési érveléssel szemben – annak tartalma szerint sem minősíthető a követelést esedékessé tevő, a teljesítésre irányuló felszólításnak. [110] A fenti okból a felperest a szerződéskötés időpontjától kezdődően – az elsődleges fellebbezési kérelemben foglaltakkal szemben - késedelmi kamatfizetési kötelezettség nem terheli. [111] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét az rPp.
  6. §
(2)bekezdése értelmében részben megváltoztatva a teljeskörű elszámolás körében az Győri Ítélőtábla III.Pf.20.189/2025/
  1. 15 alperesnek járó 4.258.935 forint kölcsönösszeg és
  2. február 26-tól járó késedelmi kamata, valamint a felperesnek járó 3.529.522 forintos befizetése és ugyanezen időponttól járó késedelmi kamata különbözetének, 729.890 forint tőkének és
  3. február
  4. napjától járó késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte az alperes javára a felperest. [112] Az alperes fellebbezése 254.535 forint erejéig, azaz megközelítőleg 10 %-ban lett eredményes, ez azonban - a Pp.
  5. §.
(4)bekezdésében foglaltakra tekintettel - az elsőfokú perköltség viselésére vonatkozó rendelkezéseket nem érinti, mivel az alperes fellebbezése csak a késedelmi kamatokra irányult. [113] Az ítélőtábla a Pp. 83. §
(2)bekezdése értelmében az alperesi fellebbezés 10 %os eredményessége alapján döntött a másodfokú perköltség viseléséről. [114] A 17/2024. (XII.9.) IM. rendelet 3. §
(1)bekezdés a) pontja alapul vételével, illetve a másodfokú eljárásban fennálló pernyertességi arányokra tekintettel a felek javára járó ügyvédi munkadíj beszámításával a felperes javára 82.000 forint + áfa = 104.140 forint ügyvédi munkadíjat állapított meg; ugyanakkor az alperes az általa lerótt 164.103 forint fellebbezési illeték 10 %-ának, azaz 16.410 forintnak a megtérítését követelheti a felperestől. [115] A fenti összegek összeszámításával az alperes 87.730 forint másodfokú perköltség felperes részére való megfizetésére köteles. Győr, 2026. február 11. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Zsitva Ágnes előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.