Kfv.37477/2026/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja alapján nincs lehetőség, ha az ügyben releváns közösségi jogi rendelkezést az Európai Unió Bírósága korábban már értelmezte. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.37.477/2026/3. A tanács tagjai: Dr. Varga Zs. András a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Cséffán József bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Sperka Kálmán bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Béla Bálint Ügyvédi Iroda, ügyintéző: Dr. Béla Bálint pártfogó ügyvéd cím2 Az alperes: Baranya Vármegyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal cím3 Az alperes jogi képviselője: Dr. Bereczki-Barna Szilvia kamarai jogtanácsos cím4 A per tárgya: nyilvántartott adat helyesbítésével kapcsolatos BA-04/KAB/1520-2/2026. számú határozat, mint közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Pécsi Törvényszék 6.K.700.178/2026/8. számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes (16. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.37.477/2026/3 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2025. november 25-én a Budapest Főváros Kormányhivatalánál a személyiadat és lakcímnyilvántartásban az állampolgárságra vonatkozóan nyilvántartott adatainak a helyesbítését kérte a jelenlegi „MAGYARORSZÁG állampolgára” bejegyzésről az „Állampolgársága: magyar” bejegyzésre. Arra hivatkozott, hogy a jelenlegi adat a jogviszonyt pontatlanul tükrözi, mert a jogviszony keletkezése még a Magyar Köztársaság jogrendjében történt. Budapest Főváros Kormányhivatala a kérelmet áttette az alpereshez. [2] Az alperes a 2026. január 19-én kelt, BA-04/KAB/1520-2/2026. számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Határozatát a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 11. §

(1)-

(1a)és

(3)-

(4)bekezdéseire, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk

(1)bekezdés e) pontjára, 17. cikk

(3)bekezdés b) pontjára és

1. cikkére alapította. A jogerős ítélet [3] A felperes a határozatot közigazgatási perben támadta. Az elsőfokú bíróság a
2. május 7-én kelt, felülvizsgálati kérelemmel támadott ítéletével a felperes keresetét elutasította. Indokolásában idézte az Nytv.
3. §

(1)bekezdés a) pontját, 9. §

(1)bekezdését,

(2)bekezdés b) pontját, 11. §

(1)bekezdés b) pontját, a GDPR 6. cikk

(1)bekezdés e) pontját,

1. cikkét,
2. cikk

(3)bekezdés b) pontját és 18. cikk

(1)bekezdés a) pontját. Kifejtette, hogy a felperes kérelmének elbírálása szempontjából az alperes minősül adatkezelőnek. Az alperes helyesen állapította meg, hogy a személyiadat és lakcímnyilvántartás az állampolgárságot egységes formátumban tartja nyilván, az ország elnevezése az államformát nem tartalmazza. Az állampolgárságra vonatkozó bejegyzés e tekintetben megfelel az Alaptörvény A) cikkében foglaltaknak, mivel hazánk elnevezése Magyarország. Miután az adatkezelés törvényen alapul, az nem szüntethető meg és annak végleges törlése sem lehetséges. A felperes érvelésével szemben az alperes a GDPR 16. cikkét helyesen értelmezte. A felperes csak elvi jelleggel vitatta a nyilvántartott állampolgársági adat helyességét, így a GDPR 18. cikkének alkalmazása fel sem merült. Összességében arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes helyesen alkalmazta a GDPR 16 cikkét, 17. cikk

(3)bekezdés b) pontját és

1. cikkét, ezért a döntése jogszerű. A felülvizsgálati kérelem Kúria VII.Kfv.37.477/2026/3 3 [4] A felperes a felülvizsgálati kérelmében elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a jogerős ítélet megváltoztatásával az alperes határozatának megsemmisítését és alperes új eljárásra kötelezését kérte. Azonnali jogvédelem keretében a felülvizsgálati eljárás jogerős befejezéséig a 196.000 forint perköltség és 30.000 forint illeték végrehajtásának a felfüggesztését és a pártfogó ügyvédi képviseletre tekintettel a személyes költségmentessége megállapítását kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
2. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontjára hivatkozott. Azzal érvelt, hogy az ügyben több olyan kérdés merül fel, amelyre nincs kúriai gyakorlat és amelyek uniós jogi jelentőségűek: a GDPR 5. cikke szerinti pontosság, elszámoltathatóság alkalmazása a közhiteles nyilvántartásban szereplő adatokra; a 18. cikk alkalmazhatósága „elvi” vagy „tartalmi” vitatás esetén; a 4. cikk 7. pontja, 26. cikke, az Nytv. 9. §-a az adatkezelő meghatározására többszervű nyilvántartási rendszerben; a 19. cikke szerinti címzetti értesítési kötelezettség érvényesülése. Álláspontja szerint a GDPR 5., 16., 18. és 19. cikkeinek értelmezése kapcsán indokolt lehet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése az Európai Unió Bíróságánál (a továbbiakban: EUB). A Kúria döntése és jogi indokai [5] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [6] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [7] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [8] A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. ac)alpontjára tekintettel az EUB előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége miatt a felülvizsgálati kérelmet különösen akkor fogadja be, ha a felülvizsgálati eljárásban az uniós jogot érintő kérdés a keresetnek a felülvizsgálati kérelemmel érintett korlátai között releváns és a szóban forgó uniós jogi rendelkezést az EUB nem értelmezte, vagy az uniós jog helyes alkalmazása nem nyilvánvaló. Erre irányuló kérelem esetén a felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek meg kell jelölnie az értelmezendő uniós normát. Kúria VII.Kfv.37.477/2026/3 4 [9] A felperes a felülvizsgálati kérelmében előadta, hogy a GDPR 5., 16., 18. és 19. cikkeinek értelmezése körében indokolt lehet az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése. Nem fejtette ki azonban, hogy a GDPR 5. cikkében szereplő személyes adatok kezelésére vonatkozó elvek, a 16. cikk szerinti helyesbítéshez, a 18. cikk szerinti adatkezelés korlátozásához, illetve a 19. cikkben szereplő – a helyesbítéshez, illetve az adatkezelés korlátozásához kapcsolódó – értesítési kötelezettséghez való jog értelmezése pontosan milyen okból szükséges. [10] Az EUB C-238/81. (Cilfit) ügyben meghozott ítéletében foglalt – a C-561/19. (Consorzio) és a C-144/23. (Kubera) ügyekben hozott ítéletekben is megerősített – joggyakorlat szerint a bíróság mellőzi az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését, ha a kérdés nem releváns, azaz a kérdésre adott válasz nem befolyásolja érdemben a jogvitát, ha a felmerült kérdés lényegében megegyezik egy hasonló esetben már előzetes döntés tárgyát képező kérdéssel, azaz az EUB a közösségi jogi rendelkezést már értelmezte (acte éclairé), illetve az uniós jog helyes alkalmazása olyan nyilvánvaló, hogy az a felvetett kérdés megoldásának módját illetően minden ésszerű kétséget kizár (acte clair). [11] A Kúria kiemeli, hogy az elsőfokú bíróság a jogerős ítélet indokolásában az Nytv. irányadó rendelkezései mellett a GDPR felperes által felhívott rendelkezéseinek értelmezésével kapcsolatos kifogásait megválaszolta. Az ügyben irányadó releváns tényállásra figyelemmel az alperes és az elsőfokú bíróság egyaránt arra a következtetésre jutott, hogy a felperes által helyesbíteni kért – állampolgárságra vonatkozó adat – nem pontatlan, ezért a helyesbítés feltétele nem áll fenn. A helyesbítés szükségessége megállapításának központi kérdése az, hogy a pontatlan személyi adat fogalmát miként kell értelmezni. [12] A perben felmerült releváns uniós jogi rendelkezést [GDPR 5. cikk

(1)bekezdés d) pontja szerinti pontosság elve,

1. cikke szerinti helyesbítéshez való jog] az EUB már értelmezte. Az EUB a C-247/
2. számú (Deldits) ügyben meghozott ítélete

(25)pontjában rámutatott arra, hogy a GDPR

1. cikkét egyrészt az
2. cikk

(1)bekezdés d) pontjával összefüggésben kell értelmezni, amely a pontosság elvével kapcsolatban kimondja, hogy a kezelt adatoknak pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük. Minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék. Másrészt e rendelkezést a GDPR

(59)preambulumbekezdésével összefüggésben is értelmezni kell, amelyből kitűnik, hogy az érintettek e rendeletben biztosított jogainak gyakorlását megkönnyítő intézkedéseket kell biztosítani, ideértve olyan mechanizmusok biztosítását, amely által többek között az érintettnek lehetősége van díjmentesen kérelmezni, illetve adott esetben elérni különösen a személyes adatok helyesbítését. Az ítélet

(26)pontjában továbbá kifejtette: e tekintetben pontosítani kell, hogy az ítélkezési gyakorlat szerint a személyes adatok pontos és teljes jellegét azon célra tekintettel kell értékelni, amelyből ezen adatokat gyűjtötték (C-434/16, EU:C:2017:994,

1. pont). [13] Az EUB az ítélet
2. pontjában azt is leszögezte, hogy az idézett gyakorlatra figyelemmel a kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az adatgyűjtés céljára tekintettel megvizsgálja a szóban forgó adat pontosságát. Ennek értelmében tehát az adat pontosságának megállapítása az adatgyűjtés céljára figyelemmel a tagállami bíróság feladata, amelyet az elsőfokú bíróság elvégzett és az erre vonatkozó döntését megindokolta. [14] A fentiekben kifejtettek szerint a jelen ügyben az „acte éclairé” helyzet áll fenn. Miután új uniós jogi rendelkezést érintő jogértelmezési kérdés nem merült fel, a felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp.
3. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja alkalmazásával nincs lehetőség, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria VII.Kfv.37.477/2026/3 5 [15] A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadására tekintettel a Kúriának az azonnali jogvédelem tárgyában nem kellett határoznia. Jelen felülvizsgálati eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja értelmében tárgyi illetékmentes, az eljárásban a peres feleknek költsége nem merült fel, ezért a személyes költségmentesség tárgyában a Kúria a határozathozatalt szintén mellőzte. A döntés elvi tartalma [9] A felülvizsgálati kérelem befogadására a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ac)alpontja alapján nincs lehetőség, ha az ügyben releváns közösségi jogi rendelkezést az Európai Unió Bírósága korábban már értelmezte. Záró rész [10] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [11] A Kúria határozata ellen felülvizsgálatnak a Kp.

1. § d) pontja alapján nincs helye. Budapest,
2. június
3. Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Szilas Judit s. k. előadó bíró az aláírásban akadályozott Dr. Cséffán József bíró helyet Dr. Varga Zs. András s. k. a tanács elnöke Dr. Remes Gábor s. k. bíró Dr. Sperka Kálmán s. k. bíró