← Magyarország

Kf.700335/2022/4 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Amennyiben a hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban a munkaköri leírásában előírt munkaköri feladatai teljesítésén túl és azok mellett a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat lát el, többletdíjazásra jogosult. Az arányos ellentételezés mértékét az ellátott többletfeladat, többletteher mennyisége, rendszeressége, folyamatossága alapján mérlegelési jogkörben kell megítélni. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.335/2022/

  1. felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe, ügyintéző: felperest képviselő kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díj megfizetése iránti közszolgálati jogvita A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
  2. sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Miskolci Törvényszék 103.K.700.105/2022/
  3. számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes c.r. törzszászlós
  4. július 1-től áll az alperes alkalmazásában. A perrel érintett időszakban,
  5. február
  6. és
  7. február
  8. között körzeti megbízott beosztásban dolgozott aszolgálati hely állományában. Működési körzetébe település 1, település 2, település 3, csoportműködési körzetébe település 4, település 5, település 6, Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/
  9. 2 település 7, település 8, település 9, település 10, település 11, település 12, település 13, település 14, település 15 és település 16 települések tartoztak. Munkaköri leírása szerint munkavégzési helye aszolgálati hely illetékességi területe, munkakörének célja a körzeti megbízott településein a rendőrség állandó, közvetlen kapcsolatának kialakítása és fenntartása az állampolgárokkal, a települési önkormányzatokkal, a helyi lakossági, társadalmi és gazdálkodó szervezetekkel, a rendőri jelenlét biztosítása, a rendőrség hatáskörébe tartozó – külön meghatározott – helyi bűnmegelőzési, bűnüldözési, igazgatási és rendészeti feladatok folyamatos ellátása. Munkaköri leírása részletezte továbbá szakmai, bűnügyi, közrendvédelmi, közlekedésrendészeti feladatait, valamint záradékában azt, hogy a munkáltató jogszerű utasítása esetén köteles ellátni a munkakörhöz kapcsolódó eseti feladatokat is. A perrel érintett időszakban aszolgálati hely Közrendvédelmi Osztály Közrendvédelmi Alosztály vezetője tanú 1 volt, a körzeti megbízottak feletti megyei szakirányító tevékenységet tanú 2 látta el. Felperes
  10. február 25-én szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben 3 évre visszamenőleg az illetményalap 100%-ának megfelelő havi megbízási díjat és törvényes mértékű késedelmi kamatot igényelt a beosztásába nem tartozó, működési és csoportműködési körzetén kívül rendszeresen ellátott többletfeladatokért, melynek keretében rendszeresen elhagyta működési körzetét a Tevékenység-irányítási Központ (továbbiakban: TIK) utasítása alapján a működési területén kívül felmerült rendőri intézkedés végrehajtása érdekében. A
  11. március 4-én benyújtott szolgálati panaszkiegészítésben a megbízási díjat arra tekintettel is igényelte, hogy egyszemélyben látta el a járőrpár, azaz a járőrvezető és járőrtárs feladatait is. Az elöljáró a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt felterjesztette az alperes vezetőjéhez, aki a
  12. március 8-án kelt 05000101/263-3/2021.Szü. számú határozatával a panaszt megalapozatlanságra hivatkozással elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes a keresetében elmaradt megbízási díj címén kérte kötelezni az alperest
  13. február 1-től
  14. február 28-ig terjedő időre bruttó 1.043.568 Ft és annak a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
  15. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
  16. §

(5)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. § és 6:
  3. § szerinti középidőtől (
  4. augusztus 6.) számított késedelmi kamata megfizetésére. Szolgálati panaszával egyezően előadta, hogy rendszeresen látott el körzeti megbízotti működési körzetén (illetékességi területén) és csoportműködési körzetén kívüli járőri feladatokat, járőrszolgálatot, ennek keretében rendszeresen egyszemélyben végezte a járőrpár, azaz a járőrvezető és a járőrtárs feladatait is; a kifogásolt járőrszolgálatok idején rendszeresen előfordulóan más járőrpárt nem is osztottak be azonos illetékességi területre, előfordult, hogy a járőrpár mindkét tagja körzeti megbízott volt, ami nem egyeztethető össze a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
  5. (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 15., 21-
  6. és
  7. pontjával. Járőrszolgálatra csak kivételesen osztható be körzeti megbízott, kizárólag a működési körzetében járőrrel közösen. Vélelmezte, hogy szervezeti egységénél erre azért került sor, mert az ideiglenesen megüresedett, betöltetlen, vagy a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítése volt szükséges, így megbízási díj igényét a Hszt.
  8. §
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjában foglalt mindhárom jogcímre alapította. Személyes meghallgatása keretében előadta, hogy több különböző beosztás feladatait végezte (körzeti megbízott, járőr, kísérőőr, határrendész) Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 3 működési, illetőleg csoportműködési körzetén kívül, az ország minden részében átkísérésekben, határszolgálatokban, körözési akciókban, fokozott ellenőrzésekben, elővezetésekben és előállításokban is részt vett szolgálatteljesítési ideje jelentős részében. [3] Az alperes a védiratában a kereset valamennyi jogcímen történő elutasítását kérte. Álláspontja szerint a Hszt.71. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontja szerinti esetkörre csupán vélelmeket tartalmaz a kereset, de nem teljesül a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerinti feltétel sem, mivel felperes nem lát el olyan más beosztásba tartozó feladatkört többletfeladatként, amely a KMB Szabályzat
  1. pontjában írtak körén kívül esne, ráadásul felperes működési körzete a csoport körzeti megbízottjainak összeadódott működési körzetére bővült. Felperes nem jelölt meg olyan általa ellátott feladatot, amelyet kizárólag a járőr és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/
  2. (III.24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) említene kizárólag járőr által ellátandó feladatként. A KMB Szabályzat
  3. pontja nem járőrszolgálatot, hanem járőrrel közös közterületi szolgálatot említ, ami a KMB Szabályzat
  4. pontjában általánosan, és az 50-
  5. pontjaiban részletesen meghatározott körzeti megbízotti szolgálat keretében ellátandó rendészeti feladat, e feladatellátást a működési körzeten kívül is előírja a norma a
  6. és
  7. pontokban foglaltak figyelembevétele mellett. Másodlagosan akként érvelt, hogy amennyiben felperes megbízási díjra lenne jogosult, úgy a Hszt.
  8. §
(5)bekezdésében meghatározott minimum mértéket havi díjazása nem haladhatja meg. [4] Az elsőfokú bíróság a felek indítványára a periratokhoz csatolta és a tényállás megállapítással bizonyítékok értékelése során alapul vette tanú 1 tanúnak a 103.K.700.446/2021 számú perben tett tanúvallomásáról szóló
  1. és
  2. sz. tárgyalási jegyzőkönyv kivonatát, valamint tanú 2 tanúnak a 103.K.700.403/2021 számú, és 103.K.700.537/2021 számú perekben tett tanúvallomásáról szóló 7., illetve
  3. számú tárgyalási jegyzőkönyvek kivonatait. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg felperesnek 15 napon belül
  4. február 1-tól
  5. február 28-ig terjedő időre bruttó 1.043.568 forint megbízási díjat, és annak
  6. augusztus 6-tól a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyező mértékű kamatát, valamint 59.678 forint perköltséget. A perben vizsgálta, hogy a felperesi feladatellátás kapcsán a Hszt. 71.§
(1)bekezdés a),
  1. b)és
  2. c)pontjaiban foglaltak teljesülnek-e, illetve, hogy valamennyi esetben megfelelnek-e a KMB Szabályzat rendelkezéseinek. Indokolásában a tényállás részeként megállapította, hogy aszolgálati helyen a perbeli időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan nagyobb számban betöltetlen volt, a ténylegesen dolgozó járőrök és járőrvezetők aszolgálati hely területén a felmerülő járőri munkát nem tudták ellátni az alacsony létszám miatt (Indokolás [10]). Felperes rendszeresen, szinte minden szolgálatban látott el járőri feladatokat, járőrszolgálatot a TIK és az elöljárói utasítás alapján működési körzetében és azon kívül is a beosztásához nem tartozóan, többletfeladatként. (Indokolás [14]), tanú 1 és tanú 2 tanúk vallomása és az egyéb okiratok alapján a bizonyítékokat akként értékelte, hogy a perbeli időszakban havi bontásban legalább a szolgálatok 40%-ában – beleértve a KMB Szabályzat 21. pontjában foglalt eseteket is – a felperes csoportműködési körzetében és azon kívül is 2019. október hónap kivételével rendszeresen, minden hónapban látott el a beosztásába nem tartozó feladatot, alapvetően járőrszolgálatot a KMB Szabályzat 24. pontjától eltérően (Indokolás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 4 [59]-[60]). Mindezt nemcsak többletfeladatként, hanem akként is értékelte, hogy a járőrhiány miatt kellett felperesnek járőri feladatokat végezni (Indokolás [84]). Alperes összeadódott működési területre vonatkozó értelmezésével szemben a KMB Szabályzat 15. 3.d. pontja alapján kifejtette, hogy a KMB csoport létrehozása nem eredményezi a körzeti megbízott eredeti működési körzetének megváltozását, melyet alátámaszt a KMB Szabályzat 72.c. pontja is, miszerint a csoport működési körzetleírását oly módon kell elkészíteni, hogy az a csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. Ezt erősíti, hogy felperes munkaköri leírásában is az szerepel, hogy előírt feladatait a működési területén, nem pedig a csoport működési körzetében kell ellátnia (Indokolás [63]-[70]). Felperes a járőri feladatok részének tekintette azt is, amikor a határon látott el feladatokat, illetve átkíséréseket végzett (Indokolás [84]). Alperes a KMB Szabályzat 21. pontjában előírt feltételek fennállását nem bizonyította. Az eseti jelleggel elvonhatóság azt jelenti, hogy nem rendszeresen, hanem kivételesen, alkalomhoz kötődően. A fokozott ellenőrzések és a veszélyhelyzet hónapokon át tartó időtartamára tekintettel nem fogadta el alperes azon hivatkozását, hogy a különleges jogrend alkalmával e feladatok az eseti jellegnek megfelelnek, nem találta bizonyítottnak azt sem, hogy a TIK küldések valamennyi alkalommal különlegesen indokolt, késedelmet nem tűrő (élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetése) esetekben történtek, különösen, hogy a TIK küldéseknek csak egy része volt megfeleltethető a
  3. d)pontban írt feltételeknek (Indokolás [86]-[94]). Felperes megbízási díj igényét ezért a Hszt. 71.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja alapján is megalapozottnak minősítette (Indokolás [95]-[96]). Az összegszerűség megállapításánál figyelemmel volt arra, hogy felperes folyamatosan, rendszeresen az általa megjelölt hónapokban a beosztásához nem tartozó járőri tevékenységet, és emellett ritkábban a beosztásához nem tartozó más, részletezett többlettevékenységet látott el működési körzetében és azon kívül is, melyek munkaidejének jelentős részét tették ki. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az alperes a fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a felperes keresetének elutasítását kérte, anyagi és eljárási jogi jogszabálysértésre egyaránt hivatkozott. Állította, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt. 71.§
(1)-
(6)bekezdésében, 45.§-ában, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr.) 2. számú mellékletében és 10.§
(2)bekezdésében foglaltak téves értelmezésével hozta meg döntését, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(2)bekezdését megsértve a tényállás körében (Indokolás [10]-[14]) olyan következtetéseket tett, amelyek a rendelkezésre álló és beszerzett bizonyítékok értékeléséből megalapozottan nem következnek. Tévesen értelmezte továbbá a KMB szabályzat 2. pontjában, 3.
  1. d)pontjában, 15., 18., 20., 21., 22., 24., 25., 31., 37., 57-58., 60-63., valamint 70. pontjában írt rendelkezéseket, figyelmen kívül hagyta a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/2013. (XII. 21.) ORFK utasítás (a továbbiakban TIK utasítás) 3. és 28. pontjaiban írtakat. A per adatai nem támasztották alá, hogy felperes rendszeresen járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el a TIK utasítás alapján, mivel felperes a KMB Szabályzat 24. pontja alapján járőr vezetőjeként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen beosztható volt, és a KMB Szabályzat 37. pontja szerint a körzeti megbízott szolgálatteljesítési ideje legalább 70%-át közterületi szolgálatnak kell kitennie, márpedig a közterületi szolgálat ellátásának legalapvetőbb formája a járőrözés. Az elsőfokú bíróság Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 5 hatáskörén túlterjeszkedve vonta le azt a következtetést, hogy a ténylegesen dolgozó járőrök és járőrvezetők státuszának időszakosan aszolgálati hely területén felmerülő hiánya miatt kellet felperesnek járőri feladatokat végeznie, mely miatt megbízási díjra jogosult (Indokolás [10], [84]). Tévesen értelmezte a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát (Indokolás [63]-[70]) a körzeti megbízotti csoportműködési körzet fogalmának rögzítése nélkül. A KMB Szabályzat 15. pontja figyelembevételével – ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával – a körzeti megbízott működési körzete annak külön rögzítése nélkül is kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontja nem alkalmas annak alátámasztására, hogy a körzeti megbízott működési körzete csoport létrehozása esetén is változatlanul megmarad, hanem éppen azt erősíti, hogy minden körzeti megbízottnak van egy szűkebb működési körzete, de minden tagra vonatkozik a csoport működési körzet leírása is. Az elsőfokú bíróság (Indokolás [76]-[77]) tévesen értelmezte a közterületi szolgálat fogalmát is, amely alatt tágabb értelemben a közterületen végzett valamennyi rendőri tevékenységet, szűkebb értelemben a közrendvédelmi, közlekedésrendészeti szolgálati ágak szervei által közterületen végzett rendőri tevékenységet kell érteni. A körzeti megbízott jellemzően a járőrözés keretében a KMB Szabályzat 50-63. pontjaiban írt rendészeti feladatait látja el, tévesen állítja ezért az ítélet (Indokolás [76]), hogy a körzeti megbízott közterületi tevékenysége a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó, míg a járőri feladatok a járőri beosztáshoz tartozó feladatok, függetlenül attól, hogy a feladatok között lehetnek átfedések. Téves és ellentmondásos (Indokolás [77]), azon következtetés is, hogy körzeti megbízott járőr vezetőjeként járőrrel közösen osztható be közterületi szolgálat végrehajtására. Jogsértő azon megállapítás (Indokolás [81]-[84]), hogy felperes a perbeli időszakban a KMB szabályzat 24. pontjától eltérően teljesített rendszeresen szolgálati beosztásába nem tartozó járőri feladatokat működési körzetében, illetve csoportműködési körzetén kívül számos esetben nem is járőrrel közösen többletfeladatként, melyet felperesnek a járőrhiány miatt kellett ellátnia. Az elsőfokú íróság figyelmen kívül hagyta tanú 2 tanú előadását, miszerint a körzeti megbízott a közrendvédelmi járőr valamennyi feladatát elláthatja működési körzetében. Felperes kísérőőri beosztásba tartozó feladatkört nem látott el, a végrehajtott átkísérések csekély számára figyelemmel a Hszt. 71. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja alapján megbízási díjra való jogosultsága nem állapítható meg. Tévesen és jogszabálysértő módon vizsgálta és értékelte ítéletében az elsőfokú bíróság a KMB Szabályzat 21. pontjában szabályozott esetkörök fennállását is. A
  2. d)pont esetében jogsértő módon hagyta figyelmen kívül, hogy a TIK-be befutó állampolgári megkeresésekről beérkezésük pillanatában kell eldönteni a hívást fogadó személynek, hogy az különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedést igényel-e az élet, testi épség, vagyonbiztonság veszélyeztetésére tekintettel (Indokolás [94]), míg a
  3. c)pontot illetően, hogy a perrel érintett időszak egy jelentős részében, 2020. március 11-től 2020. június 18-ig, 2020. november 4-től 2021. február 8-ig, 2021. február 8-tól 2022. május 31-ig a világjárvány kapcsán elrendelt veszélyhelyzet volt kihirdetve, mely időszakban a körzeti megbízott működési körzetéből eseti jelleggel elvonható volt. Összességében a KMB Szabályzat 21. pontjában szabályozott esetek fennállását jogsértő módon nem vette figyelembe a törvényszék, és megalapozatlan következtetéseket tett ítélete indokolásának [86]-[95] pontjaiban. A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Érvelése szerint az alperes a fellebbezésben nem adott elő olyan körülményt, amelyet az elsőfokú bíróság ne vizsgált volna. Alperes az elsőfokú bíróság jogi értékelése mellett részben vitatta a megállapított tényállást, ennek körében azt, hogy felperes rendszeresen járőrfeladatokat, járőrszolgálatot végzett, de nem jelölte meg, hogy mit tart helyes ténynek, és azt milyen bizonyíték támasztja alá. Alperes a kifejezetten tiltott átkísérési és kísérőőri beosztás feladatait is elláttatta felperessel. A KMB Szabályzat 24. pontja alapján nem vehető igénybe a körzeti megbízott csoportműködési területén kívül, és ha a járőrpár másik tagja nem járőr Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 6 beosztású személy. A csoportműködési körzet nem arra ad felhatalmazást az alperesnek, hogy azon belül bármilyen rendészeti feladatot ellásson a körzeti megbízott, kizárólag a csoportba beosztott körzeti megbízott távolléte esetén a KMB Szabályzatban meghatározott körzeti megbízotti feladatok végrehajtása történhet meg. Alperes elismerte a járőri feladatok ellátását, és utóbb azt sem vitatta, hogy azok rendszeresen a körzeti megbízott saját és csoportműködési körzetén kívül is történtek, azonban azt a jogi álláspontot képviselte, hogy a körzeti megbízotti tevékenységbe beletartozik. Tarthatatlan azon alperesi álláspont, hogy a körzeti megbízotti beosztás keretein belül a járőri feladatok teljessége ellátandó. A KMB Szabályzat 21. pontja taxatíve meghatározza, hogy mely esetekben lehet a körzeti megbízottat a működési körzetéből eseti jelleggel meghatározott szolgálati feladatra elvonni, amelybe a panaszolt járőri és egyéb feladatok nem tartoznak bele. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [7] A fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [8] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között - a Kp. 99. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó Kp.
  1. §-a alapján tárgyaláson kívül eljárva - bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a rendelkezésre álló peradatok alapján túlnyomórészt helyesen rögzítette, az abból levont jogi következtetése nagyobbrészt okszerű, érdemi döntése helytálló; azzal az ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben az alábbiakat emeli ki. [9] Az alperes fellebbezésében a tényállás bíróság általi megállapítása és a bizonyítékok értékelése tekintetében állított eljárási jogszabálysértést, illetőleg az elsőfokú ítélet téves értelmezésre alapított anyagi jogi megállapításainak felülbírálatát kérte. Az alperes fellebbezésében helytállóan sérelmezte, hogy megalapozatlan volt az elsőfokú bíróság tényállásának az a megállapítása, miszerint a ténylegesen dolgozó járőrök és járőrvezetők a peresített időszakban kimutatható alacsony létszám miatt a felmerülő járőri munkát nem tudták ellátni. A másodfokú bíróság egyetértett az alperessel abban, hogy a Hszt.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkör vizsgálata legfeljebb annak az alperes által sem vitatott körülménynek a megállapítását tette lehetővé, hogy aszolgálati helyen a perbeli időszakban rendszeresen több járőri és járőrvezetői státusz időszakosan nagyobb számban betöltetlen volt. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja megalapozásaként szükségtelen és a per tárgyát meghaladó megállapítás, hogy az alperes azért láttatott el a felperessel a körzeti megbízotti feladatai mellett rendszeresen járőri beosztásba tartozó feladatokat is, mert aszolgálati helyen a perbeli időszakban folyamatosan több járőri, illetve járőrvezetői státusz betöltetlen volta miatt az alperes a rendelkezésére álló létszámmal a járőrfeladatokat nem tudta ellátni. E részben tényállási és bizonyíték értékelési megállapítás valójában olyan, az alperes működési körébe tartozó, munkaszervezéssel és a működés jogszerűségével kapcsolatos kérdés, mely túlterjeszkedett a per tárgyán, ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában ezzel kapcsolatos [84] bekezdés alatt szereplő második fordulat szerinti megállapítását mellőzte. A felperes által ellátottként hivatkozott ideiglenesen megüresedett vagy betöltetlen szolgálati beosztások a perben nem kerültek konkretizálásra és valamennyi felperesi többletfeladathoz hozzárendelésre, így a státuszok huzamos betöltetlenségéből nem Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 7 következik okszerűen, további bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak fennállása. Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a megbízási díj jogalapja körében ténylegesen a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontján alapult a döntés, amelyben a huzamosabb időn át, nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, a felperes működési körzetén kívül ellátott, szolgálati beosztásába nem tartozó járőri (és egyéb) feladatokat vizsgálta, értékelte és indokolással ellátta, így az a körülmény, hogy emellett a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti esetkör fennállására tett megállapítás, önmagában az ügy érdemére ki nem ható jogsértést eredményezett. A másodfokú bíróság mindezek okán megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a megállapított tényállás tekintetében Kp. 78. §
(2)bekezdése körében olyan jogszabálysértést nem követett el, mely az ügy érdemére kihatott volna. [10] Az alperes alaptalanul állította, hogy a per adatai nem támasztották alá, hogy felperes rendszeresen járőri feladatokat, járőrszolgálatot látott el a TIK utasítása alapján működési körzetén kívül is. Helyesen fejtette ki az elsőfokú bíróság, hogy a körzeti megbízott és a járőr beosztás különböző munkakört jelentenek, a hozzájuk tartozó feladatkör, a feladatok ellátása és a felelősség terjedelme is elválik egymástól, a körzeti megbízott közterületi tevékenysége a körzeti megbízotti beosztáshoz tartozó, míg a járőri feladatok, a járőrszolgálat ellátása a járőr beosztáshoz tartozó feladatok, függetlenül attól, hogy a feladatok között lehetnek átfedések. A KMB Szabályzat
  1. pontja kifejezetten rendelkezik arról, hogy amennyiben a körzeti megbízott közterületi szolgálatot lát el és járőrözik, ezt a feladatot meghatározott szűkítésekkel, kizárólag járőrvezetőként és járőrrel közösen– a
  2. és
  3. pontban meghatározott kivételeken kívül – a körzeti megbízotti működési körzetében láthatja el. Alperes téves jogszabályértelmezésre alapított anyagi jogi érvei között a körzeti megbízott működési körzetének értelmezése, a körzeti megbízotti csoport létrehozásának célja, továbbá annak megítélése, hogy mely feladatok ellátása tartozik a körzeti megbízotti beosztásba, és melyek haladják meg azt, az elsőfokú ítélet anyagi jogi álláspontjának felülbírálatához tartozott és a felek eltérő jogértelmezéséből fakadt, amely jogértelmezést a Kúria már elvégezte. Nem volt vitatott, hogy a körzeti megbízott és a járőr két külön beosztást jelent. A Kúria a körzeti megbízott által működési körzetén kívül végzett járőri feladatokkal összefüggésben több határozatában kimondta, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat a körzeti megbízotti működési és csoportműködési körén kívül nem eseti, hanem napi, heti, havi rendszerességgel végzi, az többletszolgálatnak minősül és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Az elsőfokú bíróság ezzel egyezően helytállóan mutatott rá, hogy a KMB Szabályzat egyértelműen meghatározza, hogy a körzeti megbízott járőrfeladatokat milyen szűkítésekkel hajthat végre, vagyis csak járőrvezetői feladatot láthat el a szolgálat végrehajtására beosztott járőrrel közösen, a körzeti megbízotti körzetén belül. Ebből az következik, hogy amennyiben ettől eltérően teljesíti a járőri feladatokat, ellentételezésre jogosult. A felperes, mint körzeti megbízott a működési körzetén, vagy a csoport működési körzetén kívül is ellátott járőrfeladatokat, mely a beosztásától eltérő többletfeladat ellátást jelentett, ezért az a Hszt.
  4. §
(1)bekezdés
  1. c)pontja szerinti megbízási díjra jogosult. Működési körzetén kívül pedig csak eseti jelleggel láthat el feladatokat, még a KMB Szabályzat 21. pontjában meghatározott fokozott ellenőrzés elrendelése, illetőleg a különleges jogrend időtartama alatt is. Emellett a Kúria több határozatában kifejtette, hogy a veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások az eredeti szolgálati beosztás mellett ellátott többlettevékenység ellentételezése alóli mentesülésre nem adnak alapot (Kf.VII.45.156/2021/4., Kf.VII.45.159/2021/7., Kf.VII.45.184/2021/4.). [11] Az elsőfokú bíróság a normaalkotói szándék helytálló értelmezésével határozta meg a körzeti megbízotti működési körzet fogalmát és a csoport létrehozásának indokát is, mindezekből megalapozottan következtetett, hogy a csoport létrehozása esetén a működési Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 8 körzet változatlanul megmarad. A KMB Szabályzat 15. pontja a körzeti megbízotti csoport létrehozásának lehetőségét azért írta elő, hogy a körzeti megbízotti feladatok ellátása, a folyamatos rendőri lefedettség az egyes csoportba beosztott körzeti megbízottak távolléte esetén is biztosított legyen, ugyanakkor a KMB Szabályzat 24. pontja alapján a körzeti megbízott a csoport működési területén sem vehető igénybe járőrszolgálatra, csoport működési körzetében körzeti megbízotti feladatokat láthat el, járőrszolgálatot pedig csak saját működési körzetében járőrrel közösen végezhet. A KMB Szabályzat 15. és 24. pontjából nem következik olyan értelmezés, hogy a csoporttag működési körzete, annak külön rögzítése nélkül kibővül a csoport összeadódott működési körzetére. A körzeti megbízott működési körzete változatlanul megmarad, függetlenül a csoport megalakításától, melyet alátámaszt a KMB Szabályzat 72.
  2. c)pontjában írt azon rendelkezés is, hogy a körzeti megbízotti csoport létrehozása esetén a csoport működési körzetleírását olyan módon kell elkészíteni, hogy az a csoportba besorolt körzeti megbízottak működési körzetét elkülönítve tartalmazza. A fentiekre figyelemmel a közterületi szolgálat fogalmát - szemben a fellebbezésben foglaltakkal - nem értelmezte tévesen az elsőfokú bíróság, a felperes körzeti megbízotti beosztásától eltérő többletfeladat ellátásnak minősülnek alperes utasítása alapján a KMB Szabályzat 24. pontjától eltérően teljesített rendszeres járőri feladatok felperes működési, akár csoport működési körzetén kívül, számos esetben nem is járőrrel, hanem egyszemélyben vagy másik körzeti megbízottal közösen. [12] A Kúria a Hszt. 71. §
(1)bekezdésének
  1. c)pontja értelmezése során korábban több határozatában (Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4.; Kf.III.45.090/2021/4.) kifejtette, hogy a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként, erre figyelemmel a munkáltató jogszerűen megbízhatja olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódnak. A munkáltatónak azonban az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. A munkáltató egyoldalú utasítási jogával a kinevezés szerinti beosztás (munkakör) keretein belül határozhatja meg a munkaköri leírásban a hivatásos állomány tagja által ténylegesen ellátandó feladatokat. A felperest a peresített időszakban rendszeresen, nem eseti jelleggel osztották be a körzeti megbízotti működési körzeten kívül járőri feladatokra, ezért az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a fokozott ellenőrzés és a különleges jogrend időszakában a körzeti megbízott működési körzeten kívüli járőri tevékenysége megbízási díjra nem jogosít. A veszélyhelyzet miatti személyi átcsoportosítások a felperes eredeti szolgálati beosztása mellett ellátott többlettevékenység ellentételezésére alapot adnak (Kúria Kfv.VII.45.115/2022/4.). [13] tanú 1 tanú nyilatkozta alátámasztotta, hogy felperes, mint körzeti megbízott a peresített időszakban átkíséréseket, a KMB Szabályzatban tilalmazott kísérőőri feladatokat is ellátott, [25.
  2. a)pont]. A megbízási díj jogalapja szempontjából nem az ilyen jellegű feladatellátás csekély számának, hanem felperes eredeti beosztásába nem tartozó többletfeladatként történő minősülésének volt jelentősége. Önmagában egy-egy többletfeladatnak a megbízási díjazáshoz elégtelen volta irreleváns akkor, ha amellett van más, akár több eltérő olyan többletfeladat is, amely megalapozza a díjazást (rendszeres és kellő mértékű), ekkor e csekély mértékben jelentkezett többletfeladatok az együttes mérlegelés részelemei lehetnek. [14] A Kúria több határozatában kifejtette, hogy a munkaköri leírás nem tartalmazhat a kinevezésben meghatározott beosztáshoz nem tartozó, általánosan ellátandó feladatot, mint a beosztás részét. Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/4. 9 időszakon át, rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH2018. 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más, alá- és fölé rendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kúria Kfv.VII.37.193/2020/8., Kf.VII.39.246/2020/4.). A KMB Szabályzat 21. pontja szerinti feltételek fennállását, amely alapján a körzeti megbízott a működési körzetéből kivételesen, eseti jelleggel elvonható, az alperes nem bizonyította. A nem rendszeresen visszatérően, hanem kivételesen, alkalomszerűen ellátott esetköröket, beleértve a
  3. d)pont szerinti esetkört is (különösen indokolt, késedelmet nem tűrő rendőri intézkedés), az alperes megfelelő alátámasztás nélkül állította, ami nem vezethetett sikerre. Tény, hogy a befutó hívásokra nem mindig valós tartalommal kerül sor, azonban felperes küldései kapcsán az elsőfokú bíróság is rögzítette, hogy csupán egy részük felelt meg a
  4. d)pontban írt feltételeknek. [15] Az elsőfokú bíróság által megállapított összegszerűséget fellebbezésében az alperes konkrétan nem vitatta, fellebbezésében ugyan hivatkozott a BMr2. 10. §
(2)bekezdésének sérelmére, azonban ezzel összefüggő indokolást a felperesi igény jogalapjának vitatásán túlmenően nem adott elő, ezért a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság mérlegelése alapján megállapított megbízási díj helyességét vizsgálnia nem kellett. [16] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [17] Az alperes névváltozása az Alaptörvény
  1. január
  2. napjával hatályba lépett tizenegyedik módosítás F) cikk
(2)bekezdésén és a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 4/A. §
(1)bekezdésén alapul. [18] A pervesztes alperes a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  2. §
(1)bekezdése és 102. §
(1)bekezdése, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján köteles a fellebbezéssel érintett pertárgyértékhez igazodó, és a jogi képviselő által kifejtett munkával arányosan számított, a pernyertes felperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. [19] Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ezért a fellebbezési eljárási illetéket (86.804 forint) a Kp. 99. §
(3)bekezdése és 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 95. §
(1)bekezdés c) pontjára és a Pp. 102. §
(6)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [20] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
  1. április
  2. dr. Robotka Imre s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.335/2022/
  3. a tanács elnöke 10 előadó bíró bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.