← Magyarország

Pfv.21201/2022/6 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nem csak esedékessé, hanem végrehajthatóvá is válnak. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.II.21.201/2022/

  1. A tanács tagjai: Dr. Hajdu Edit a tanács elnöke Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia előadó bíró Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna bíró Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna bíró Dr. Osztovits András bíró A felperes: felperes neve (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bikay Enikő Márta ügyvéd (cím2) Az alperes: cím3 (cím4) Az alperes képviselője: Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda (cím5; ügyintéző: Dr. Szabó István Tamás ügyvéd) A per tárgya: végrehajtás megszüntetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Kúria II.Pfv.21.201/2022/6 2 A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Budapest Környéki Törvényszék 5.Pf.20.065/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szentendrei Járásbíróság 1.P.20.648/2021/
  3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 400.000 (négyszázezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes, mint adós és zálogkötelezett
  4. október 9-én közjegyzői okiratba foglalt kölcsönszerződést kötött a intézmény neve-vel mint hitelezővel és zálogjogosulttal (a továbbiakban: hitelező). A hitelező a kölcsönszerződést
  5. március 6-án közokiratba foglaltan azonnali hatállyal felmondta. A felmondást a felperes
  6. március 10-én vette át. [2] A hitelező
  7. június 24-én kelt levelében írásban felszólította a felperest a tartozás megfizetésére, majd a követelését az alperesre engedményezte. Az alperes
  8. július 30-án kelt nyilatkozatával értesítette a felperest az engedményezésről, és felszólította a tartozása megfizetésére. A felperes a felszólító levelet
  9. augusztus 1-én átvette. [3] Az alperes
  10. március 31-én kérte a felperes elleni végrehajtás elrendelését. személy1 közjegyző által
  11. június 23-án kiállított szám1 számú végrehajtási záradékkal elrendelt végrehajtást személy2 önálló bírósági végrehajtó szám2 számon foganatosítja. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [4] A felperes keresetében a Polgári perrendtartásról szóló
  12. CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  13. §

(2)bekezdés a) pontja alapján – a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  2. §-ára, a 6:
  3. §
(1)bekezdésére és a 6:
  1. §ára tekintettel – a végrehajtás megszüntetését kérte. Kérelmét arra alapította, hogy az alapul Kúria II.Pfv.21.201/2022/6 3 szolgáló követelés és ezzel egyidejűleg a végrehajtási jog is elévült a bírósági végrehajtásról szóló
  2. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.)
  3. §
(1)bekezdése értelmében. [5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Állítása szerint a felek jogviszonyára a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) rendelkezéseit, ez alapján az elévülésre és annak megszakítására pedig a régi Ptk.
  2. §
(1)bekezdését kell alkalmazni. Ennek alapján a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítása megszakította az elévülést. Az első-és a másodfokú bíróság ítélete [6] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [7] Az ítélete indokolásában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 50. §
(1)bekezdése alapján rögzítette, hogy a felek közötti jogviszony a régi Ptk. hatálya alatt keletkezett, ezért a követelés elévülésére, illetve annak megszakítására mint jogi tényre is a régi Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Hangsúlyozta, hogy a régi Ptk. 327. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a hitelező
  1. június 26án kelt írásbeli felszólítása az elévülést megszakította. A felperes alaptalanul hivatkozott ezért a követelés elévülésére. A felperes megalapozatlanul állította a végrehajtási jog elévülését is, mert a végrehajtás elrendelését követően a végrehajtó folyamatosan intézkedett a követelés behajtása iránt. [8] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a felperes ellen személy1 közjegyző által szám1 számú végrehajtási záradékkal elrendelt, a személy2 és Társa Végrehajtó Iroda előtt szám2 számon folyamatban lévő végrehajtást megszüntette. [9] Az ítélete indokolásában rámutatott arra, hogy az elsőfokú bíróság tévesen vizsgálta az elévülés megszakadását a régi Ptk.
  2. §
(1)bekezdése alapján. [10] A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével válnak esedékessé egyszersmind végrehajthatóvá. Az ilyen követelések esetén a végrehajtási jog elévülése – az egyéb feltételek fennállása esetén – a követelésre megállapított teljesítési határidő letelte utáni napon kezdődik. Ettől az időponttól kezdve a követelés más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül, végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthető, ezért az elévülés megszakítására a régi Ptk. 327. §
(3)bekezdése az irányadó. [11] A követelést a közokiratba foglalt felmondás lejárttá tette, és az a felmondásban megjelölt 15 nap elteltével esedékessé vált. Ebben az esetben a végrehajtási jog elévülését csak végrehajtási cselekmény, közvetlenül a végrehajtás elrendelésére tett lépés szakíthatta volna meg. A felmondás
  1. március 10-ei hatályosulását és a 15 napos teljesítési határidőt figyelembevéve a felperesnek a tartozást
  2. március 25-ig kellett volna megfizetnie. Ennek elmaradása esetén a hitelező az igényét
  3. március 26-tól közvetlen végrehajtás útján érvényesíthette volna. Ha van mód végrehajtási kényszer közvetlen alkalmazására, akkor csak a végrehajtási cselekményt lehet olyan célravezető jogérvényesítési lépésnek tekinteni, amely az elévülés megszakítására alkalmas (Kúria Pfv.I.21.122/2018/6.). [12] Az alperes a végrehajtási záradék, azaz a végrehajtható okirat kiállítása iránti kérelmét az elévülési időn túl,
  4. március 31-én terjesztette elő. A követelés és a végrehajtási jog elévülése
  5. március 26-án kezdődött, és
  6. március 25-ig tartott. Ezt követően mind a követelés, mind a végrehajtási jog elévült. Kúria II.Pfv.21.201/2022/6 4 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [13] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalma szerint – az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. [14] Megsértett jogszabályhelyként a régi Ptk.
  7. §
(1)bekezdésére, a 327. §
(1)és a
(3)bekezdésére, valamint a Vht. 57. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdésére hivatkozott. Érvelése szerint nem a végrehajtási jog elévülését, hanem a követelés általános elévülési szabályok szerinti elévülését kellett volna vizsgálni. Hangsúlyozta: nem került sor olyan végrehajtható határozat kiállítására, ami alapján a követelés elévülése helyett a végrehajtási jog elévülését kellene figyelembe venni. [15] A perben azt kellett eldönteni, hogy milyen okiratok minősülnek a régi Ptk. 327. §
(3)bekezdése szerinti végrehajtható határozatnak. Álláspontja szerint a felek jogviszonyában a végrehajtható határozat az a közjegyzői okirat, amelyet a közjegyző záradékkal látott el. Végrehajtható a bíróság (közjegyző) azon határozata, amellyel szemben a felek már kimerítették valamennyi rendes jogorvoslati lehetőségüket – vagy azzal nem éltek –, tehát jogerőre emelkedett. A Vht. 23/C.
(1)bekezdése alapján a közvetlen végrehajtás elrendelhetőségéhez két közokiratra van szükség: az elsőt a perbeli esetben a közokiratba foglalt kölcsönszerződés, míg a másodikat a közokiratba foglalt alperesi felmondó nyilatkozat testesíti meg. Ha a fenti feltételek együttesen fennállnak, a közokirat záradékolhatóvá válik, és ez alapján végrehajtás indítható. A közokirat záradékolhatóságának ténye nem jelenti azt, hogy az egyben a régi Ptk. 327. §
(3)bekezdése szerinti „végrehajtható határozat” lenne. [16] Kiemelte, hogy a Vht.
  1. § rendelkezése is azt támasztja alá, hogy a bírósági végrehajtást végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtási záradékkal el nem látott okirat nem „végrehajtható határozat”, hanem „végrehajtandó okirat”, amelyre a régi Ptk.
  2. §
(3)bekezdése nem terjed ki. Annak meghatározásához, hogy mi tekinthető a régi Ptk. 327. §
(3)bekezdés szerinti elévülést megszakító eljárásnak, a régi Ptk. 327. §
(1)bekezdéséből kell kiindulni. Az elévülést megszakító eljárás alatt a követelés bírósági úton való érvényesítése értendő. A perbeli esetben a közvetlen végrehajtás elrendelése érdekében előterjesztett végrehajtási kérelem benyújtásáig bírósági eljárásban való igényérvényesítés nem történt, elévülést megszakító eljárás nem volt folyamatban, emiatt a régi Ptk. 327. §
(3)bekezdése nem alkalmazható. [17] A régi Ptk. 327. §
(1)bekezdése alapján a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás is megszakítja a követelés elévülését. E körben hivatkozott az elsőfokú eljárásban becsatolt és a felperes részére megküldött felszólító levelekre. [18] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [19] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [20] A Pp. 413. §
(1)bekezdése és a Pp. 423. §
(1)bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott Kúria II.Pfv.21.201/2022/6 5 jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. [21] Az alperes felülvizsgálati kérelmében anyagi jogi jogszabálysértésekre hivatkozott. Felülvizsgálati érvelése szerint a jogerős ítélet azért ütközik a régi Ptk. 324. §
(1)bekezdésébe, a 327. §
(1)és
(3)bekezdésébe, valamint a Vht. 57. §
(1)-
(2)és
(4)bekezdésébe, mert a követelés elévülése megszakadt. Az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot nem hoztak, ezért nem a végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekményeknek, hanem a követelés elévülését megszakító cselekményeknek [régi Ptk. 327. §
(1)bekezdés] van jelentősége. [22] Az alperes érvelése nem helytálló. A másodfokú bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy a felek jogviszonyában az elévülés megszakadására nem a régi Ptk. 327. §
(1)bekezdése, hanem a
(3)bekezdése irányadó. [23] A régi Ptk. 327. §
(3)bekezdése értelmében: ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. [24] A végrehajtási záradékkal ellátható okiratok alapján közvetlenül végrehajtható követelések az okiratban meghatározott határidő elteltével nem csak esedékessé, hanem végrehajthatóvá is válnak (Kúria Pfv.I.20.184/2013/9., megjelent: BH2014.151.). Az ilyen követelések esetében a végrehajtási jog elévülése akkor kezdődik, amikor a követelés végrehajtási úton való érvényre juttatásának valamennyi feltétele bekövetkezett, vagyis – a további feltételek fennállása esetén – a követelés teljesítési határidejének leteltét követő napon. Ettől az időponttól kezdve az ilyen követelések más hatósági eljárás közbeiktatása nélkül végrehajtás útján közvetlenül kikényszeríthetők, ezért a végrehajtási jog elévülését nem a Ptk. 327. §
(1)bekezdésében felsorolt cselekmények, hanem a
(3)bekezdésben megjelölt végrehajtási cselekmények szakítják meg. Nem végrehajtási cselekmény az alperes felülvizsgálati kérelmében említett fizetési felszólítás, ezért az nem szakítja meg a végrehajtási jog elévülését. [25] A fentiekre tekintettel nem sértett jogszabályt a másodfokú bíróság akkor, amikor a végrehajtási jog elévülése körében nem a régi Ptk. 327. §
(1)bekezdésében, hanem a
(3)bekezdésében foglaltakat vette irányadónak. Nem sértette meg a másodfokú bíróság a régi Ptk. 324. §
(1)bekezdését sem, hiszen az ötéves elévülési időn belül vizsgálta, hogy volt-e a végrehajtási jog elévülését megszakító végrehajtási cselekmény. [26] Mivel a végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el [Vht. 57. §
(1)bekezdés], ezért a végrehajtási jog elévülését csak a végrehajtási cselekmény szakíthatja meg [Vht. 57. §
(1)bekezdés és régi Ptk. 327. §
(3)bekezdés], a jogerős ítélet ez okból nem sérti a Vht. 57. §
(1)és
(4)bekezdését sem. [27] A felperes keresetét a Pp. 528. §
(2)bekezdés a) pontjára alapította, mely szerint az adós keresettel kérheti a végrehajtási záradékkal ellátott okirattal és az azzal egy tekintet alá eső végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtás megszüntetését vagy korlátozását, ha a végrehajtani kívánt követelés, illetve a végrehajtási jog elévült. A másodfokú bíróságnak ezért figyelembe kellett vennie a végrehajtási jog elévülését [Vht. 57. §
(2)bekezdés]. [28] A fent kifejtettekre tekintettel a jogerős ítélet nem sérti a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, ezért azt a Kúria a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [29] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 82. §
(1)-
(2)bekezdése és a 83. §
(1)bekezdése alapján maga viseli a felülvizsgálati eljárással felmerült költségeit (a lerótt felülvizsgálati eljárási illeték és ügyvédi költség), valamint ő köteles viselni a felülvizsgálati ellenkérelmet előterjesztő felperes ügyvédi képviselettel felmerült Kúria II.Pfv.21.201/2022/6 6 felszámított felülvizsgálati eljárási költségét is. A Kúria ennek összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja,
(5)bekezdése, valamint
(6)bekezdése alapján határozta meg. A felperes felülvizsgálati kérelmében felszámított 600.000 forint ügyvédi munkadíj nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel, mivel a felperes egy, a korábbi jogi álláspontját összefoglaló felülvizsgálati ellenkérelmet terjesztett elő, továbbá a felülvizsgálati eljárásban tárgyalás tartására nem került sor. A fentiekre tekintettel a Kúria az ügyvédi munkadíj mértékét 400.000 forintra mérsékelte. [30] A Kúria az alperes kérelmére a jogerős ítélet perköltségre, illetékre és végrehajtási költségre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajthatóságát – a felülvizsgálati kérelem elbírálásáig – 3) alszámú végzésével felfüggesztette. A Pp. 424. §
(5)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelem elbírálásáról az elsőfokú bíróságnak kell értesítenie a végrehajtót és intézkednie a végrehajthatóság felfüggesztésének megszüntetéséről. [31] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet tárgyaláson kívül bírálta el a Pp. 405. §
(1)bekezdés értelmében alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján. [32] Az ítélet ellen a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak. Záró rész Budapest,
  1. február
  2. Dr. Hajdu Edit s.k. a tanács elnöke, Dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s.k. előadó bíró, Dr. Kövesné dr. Kósa Zsuzsanna s.k. bíró, Dr. Mészárosné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró Dr. Osztovits András s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.