Kfv.45060/2026/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadását. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.060/2026/2. A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor Dr. Szilas Judit bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (cím2) Az alperes képviselője: Dr. Szívósné dr. Székely Zsuzsanna kamarai jogtanácsos A per tárgya: árvaellátás iránti igény tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Miskolci Törvényszék 5.K.700.090/2026/4. számú ítélete Kúria VII.Kfv.45.060/2026/2 2 A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes (6. sorszám alatt) Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes a 2025. augusztus 13. napján kelt 110/313075/2025. számú határozatával a felperes árvaellátásra jogosultságát 2025. február 1. napjával megszüntette. A felperesnek a határozattal szemben előterjesztett keresetét a Miskolci Törvényszék a 14.K.700.980/2025/7. számú ítéletével elutasította. Megállapította, hogy a felperes a jogszabályban előírt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, amelyre tekintettel az alperes jogszerűen szüntette meg az árvaellátásra jogosultságát. [2] Az alperes a 2025. szeptember 15. napján kelt, 110/347096/2025. iktatószámú határozatával a felperest a 2025. február 1. napjától 2025. április 30. napjáig terjedő időszakban jogalap nélkül felvett 211.260 forint árvaellátás visszafizetésére kötelezte. Arra hivatkozott, hogy a felperes a tanulói jogviszonya szünetelésére vonatkozó bejelentési kötelezettségének a teljesítését neki felróhatóan elmulasztotta. [3] A felperes keresetében a határozat megsemmisítését kérte. Arra hivatkozott, hogy betegsége, romló egészségi állapota, műtét utáni utókezelése miatt rendszeres ápolása és gondozása vált szükségessé, amelyre tekintettel a 2025. február 1. napjától kezdődő félévben tanulmányi jogviszonya szünetelt, amelyről az alperest tájékoztatta. Kúria VII.Kfv.45.060/2026/2 3 A jogerős ítélet [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a határozatot megsemmisítette. Megállapította, hogy az alperes a perben nem bizonyította a felperes felróhatóságát az ellátás jogalap nélküli felvétele tekintetében, ezért jogszabálysértő módon rendelkezett a jogalap nélkül kiutalt árvaellátás visszaköveteléséről. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjára hivatkozott. Előadta, hogy a jogerős ítélet sérti a Kp. 78. § (
3. l)bekezdése szerint alkalmazandó a Polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 279. §

(1)bekezdésében foglaltakat, mivel a bizonyítékok mérlegelése okszerűtlen. Sérti a Kp. 2. §

(2)bekezdésében foglalt tisztességes eljáráshoz való jog követelményét azzal, hogy a jogilag irreleváns körülményeket (a joghatás kiváltására alkalmatlan e-mailt, a felperes ismételt mulasztásának figyelmen kívül hagyásával) értékelt döntő jelentőségűnek. A felperes együttműködésének hiányát a felróhatóság körében nem vizsgálta. Megsértette a bíróság a tisztességes eljáráshoz való jog alapelvéből levezethető indokolt bírósági döntéshez való jogot, a Kp. 84. §

(2)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 346. §

(4)-

(5)bekezdéseiben foglaltakat, mivel ítéletének indokolása ellentmondásos és hiányos. Nem oldotta fel a nem joghatályos e-mailes közlés, a bejelentési kötelezettség elmulasztása és a felróhatóság hiánya közötti ellentmondást. A bíróság nem vette figyelembe a felperesnek a magyarország.hu internetes felületen történt bejelentésre vonatkozó valótlan állítását. Az alperes álláspontja szerint a felperest a bejelentési kötelezettség teljesítése a jogszabály erejénél fogva terhelte, ezért annak elmulasztása a felróhatóság körében értékelendő. Figyelmen kívül hagyta a bíróság az elektronikus kapcsolattartás rendjét, az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a kapcsolattartás általános szabályaira vonatkozó 26. §-ában, és a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvénybe (a továbbiakban: Dáptv.) foglalt kógens rendelkezéseket. Tévesen értelmezte a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 55. §

(5)bekezdését és 97. §

(5)bekezdését, amikor a felróhatóság körében nem a jogszabály szerinti teljesítést vizsgálta a bejelentési kötelezettség teljesítése tekintetében. Döntése ellentétes az azonos tényállás mellett hozott, az árvaellátás megszüntetése jogszerűségét tartalmazó jogerős ítélettel. Kúria VII.Kfv.45.060/2026/2 4 A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [8] A Kp. 117. §

(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – részletesen indokolni nem kell. A Kp. 118. §

(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [9] ha A Kúria a Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be,

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. [11] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását azonban nem találta indokoltnak. A felülvizsgálati kérelemben foglaltakra figyelemmel azonban az alábbiakat kiemeli. [12] A felülvizsgálati kérelmet előterjesztőnek nem elegendő az általa megsérteni vélt eljárási szabályszegésre hivatkoznia, az indokolásnak olyan kétséget kell ébresztenie a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében, hogy az további érdemi Kúria VII.Kfv.45.060/2026/2 5 vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.I.35.472/2022/3., Kfv.VII.45.269/2022/2., Kfv.V.35.285/2023/2., Kfv.V.35.129/2024/2.), ilyet azonban a Kúria nem azonosított. [13] A Kúria a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat-egységesítő és fejlesztő tevékenységet folytat, éppen ezért a felülvizsgálati kérelem is csupán jogkérdésre irányulhat, a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, a Kúria a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a jogerős határozat meghozatalakor rendelkezésre álló iratok és bizonyítékok figyelembevételével dönt [Kp. 115. §

(1)bekezdés, 120. §

(5)bekezdés]. A Kúria számos határozatában rámutatott arra, hogy a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kivételes esetben, iratellenesen megállapított tényállás, kirívóan okszerűtlen, logikátlan mérlegelés, súlyos eljárási szabályszegés esetén van lehetőség (Kfv.II.37.081/2021/2., Kfv.III.37.317/2021/2., Kfv.VI.37.596/2022/2.). A jogerős ítélet jogszerűségének, a bizonyítékok értékelésének és az indokolás megfelelő kimunkálásának vizsgálata az érdemi felülvizsgálat, nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.IV.38.030/2020/2., Kfv.IV.37.609/2021/2., Kfv.I.35.192/2022/3., Kfv.V.37.195/2023/2.). [14] Az alperes a befogadhatóság körében a jogerős ítéletben megállapított tényállás iratellenességére, illetve kirívóan okszerűtlen, logikátlan bírói mérlegelésre megalapozottan nem hivatkozott. A befogadhatóság körében nem azt fejtette ki, hogy az általa állított eljárási szabályszegések az ügy érdemére (a felróhatóság bizonyítására) miként hatottak ki, hanem az ellátás megszüntetése jogszerűségének körébe tartozó körülményekre [a kapcsolattartási, bejelentési, együttműködési kötelezettségre vonatkozó szabályok (az Ákr., Dáptv., a Tny. rendelkezéseinek)] megsértésére hivatkozott, amely a perbeli ügynek nem tárgya. [15] A Kúria hangsúlyozza, hogy a befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében kizárólag a Kp. 118. §

(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről csak a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában foglalhat állást. A Kp.

1. §-ának speciális keretei között azonban annyi mégis megállapítható, hogy a perbeli esetben az elsőfokú bíróság jogerős ítéletében a tényállást az ügy eldöntéséhez szükséges mértékben feltárta, a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve értékelte, a tényállást meggyőződése szerint állapította meg, ítéletében a döntéshozatalhoz szükséges tényállás megállapítása alapjául szolgáló bizonyítékokat ismertette, azok értékeléséről részletesen számot adott. A jogerős ítélet [24][31] bekezdéseiben az ügy érdeme szempontjából releváns jogértelmezési kérdésekben részletesen kifejtette jogi álláspontját. Az indokolás jogszerűsége azonban a befogadásra vonatkozó döntés során nem vizsgálható. A Kúria ebben a körben utal arra is, hogy a jogerős ítélet [29]-[30] bekezdéseiben foglaltakra figyelemmel az alperes a befogadhatóság körében iratellenesen hivatkozik arra, hogy az elsőfokú bíróság nem oldotta fel a nem joghatályos emailes közlés, a bejelentési kötelezettség elmulasztása és a felróhatóság hiánya közötti ellentmondást. Önmagában az a körülmény, hogy a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével nem ért egyet, és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, nem megfelelő ok a felülvizsgálati kérelem Kp.
2. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadásához (Kfv.VII.38.087/2021/2., Kfv.IV.37.544./2022/2., Kfv.II.37.582/2022/2., Kfv.III.37.568/2023/2., Kfv.I.35.021/2024/2.). [16] Az alperes a befogadhatóság körében arra is hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság tévesen értelmezte a Tny. rendelkezéseit, vagyis az anyagi jogi szabályokat. A Kp. 118. §

(1)Kúria VII.Kfv.45.060/2026/2 6 bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontjában foglaltak alátámasztásaként azonban alapvető eljárási jogsérelmet vagy olyan egyéb eljárási szabályszegést kell valószínűsíteni, amely kihatott az ügy érdemére. A per érdemére tartozó anyagi jogszabályok téves értelmezésére hivatkozás nem teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem eljárásjogi hiba miatti befogadását. A hivatkozás csupán azt támasztja alá, hogy a fél nem ért egyet a jogerős ítéletben foglaltakkal, eltérő jogi álláspontja miatt azt jogszabálysértőnek tartja, amely önmagában a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. [17] A felülvizsgálati kérelem befogadása ezért a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja alkalmazásával nem volt törvényes lehetséges. [18] A felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta [Kp. 118. §

(2)bekezdés]. A döntés elvi tartalma [19] A per érdemére tartozó anyagi jogszabályok téves értelmezésére hivatkozás nem teszi lehetővé a felülvizsgálati kérelem Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadását. Záró rész [20] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott [Kp. 118. §

(2)bekezdése]. [21] A Kúria által hozott határozat ellen felülvizsgálatnak nincs helye [Kp.

1. § d) pontja]. Budapest,
2. május
3. Dr. Sperka Kálmán s.k. a tanács elnöke Kúria VII.Kfv.45.060/2026/2 Dr. Cséffán József s.k. Dr. Varga Zs. András s.k. előadó bíró bíró Dr. Remes Gábor s.k. bíró Dr. Szilas Judit s.k. bíró 7