← Magyarország

Pf.20176/2024/3 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A létesítő okirat idézett rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, a tagok fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos kommunikációt az egyesület írásbeli alakhoz kötötte. Mindezekből alappal levonható az a következtetés, hogy az egyesület és tagjai között nem az elektronikus út volt a bevett kapcsolattartási forma a tagot érintő fizetési kötelezettségek teljesítése esetén. Ennek cáfolatára alkalmas bizonyíték az eljárás során nem merült fel, ilyet a felperes nem csatolt. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.176/2024/

  1. A felperes: felperes neve (székhelye) A felperes képviselője: Dr. Boros Dániel Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Boros Dániel ügyvéd, címe) Az alperes: alperes neve (címe) Az alperes képviselője: Dr. Kormányos Nóra ügyvéd (címe) A per tárgya: Tagsági jogviszonyból eredő pénzkövetelés Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 7.P.21.780/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél, a fellebbezés száma: A felperes, 7.P.21.780/2023/
  3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött – ide nem értve a passzív viszontbiztosításra irányuló szerződést – biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítás-technikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. Az egyesület önkéntesen létrehozott, nyereségérdekeltség nélküli szervezet. [2] A felperes Alapszabályának III/
  4. pontja szerint az egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy, amely az alapszabályt és az egyesület más belső szabályzatait magára nézve kötelezőnek ismeri el és vállalja a tagdíj, valamint a vagyoni hozzájárulás megfizetését és – biztosított tag – a biztosítási díj megfizetését. A belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. A biztosítási szerződés megszűnésével a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének. Az
  5. pont szerint a tagsági viszony megszűnik kilépéssel, kizárással, a tag halálával, jogi személy megszűnésével, az egyesület megszűnésével, illetve amennyiben a tag a tagdíjat a felszólítás ellenére sem fizeti meg, az esedékesség napjára visszamenőleges hatállyal. A
  6. pont értelmében amennyiben egy tag határidőben nem fizeti meg a mindenkori alapszabályban előírt tagdíjat, úgy a tagot az egyesület írásban felszólítja a tagdíj pótlására a felszólító levél kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel. A levélben felhívja a tagot a tagdíj fent írt határidőben történő befizetésére és tájékoztatja, hogy a határidő elmulasztása esetén a tagsági jogviszonya az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. A IV.1.b. pontja szerint az igazgatóság dönt a pótlólagos befizetés vagy szolgáltatáscsökkentés elrendeléséről és mértékéről. [3] A IV.
  7. A) értelmében a küldött gyűlés összehívása írásbeli meghívó küldésével történik. A küldöttgyűlési határozatokat az egyesület e-mail útján közli a tagokkal. Az új belépők írásban nyilatkoznak a székhelyük szerinti küldöttek képviseletének elfogadásáról. A területi küldöttválasztó gyűlésre a meghívót az egyesület e-mail útján közli a küldöttválasztási területen lakó vagy székhellyel rendelkező tagokkal. [4] Az alperes a felpereshez
  8. május 16-án benyújtott 100120603/a és 100120603/c számú ajánlatában úgy nyilatkozott, a felperes tagjai közé belép és elfogadja a Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 3 felperes alapszabályát. A felek között a tagi és biztosítási jogviszony
  9. május 16-án jött létre, határozott időtartamra. A kockázatviselés vége
  10. december
  11. [5] A felperes az alperest ért károk után (kár ideje:
  13. 21., bejelentés:
  15. 21., szemle időpontja:
  17. 26.) (kárszám) kárszám alatt 4.663.230 forint, (kárszám 2) kárszám alatt (kár ideje:
  18. 08.06., bejelentés:
  19. 08.06., szemle időpontja:
  21. 22.) 1 084 800 forint, összesen 5 748 030 forint fizetendő biztosítási összeget állapított meg, melyet a felperes
  22. október 4-én megfizetett az alperes részére. [6] A felperes felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) látja el. Az MNB
  23. március 2-án kelt (határozatszám)/
  24. számú határozatával a felperes részére felügyeleti biztost rendelt ki és kötelezte a felperest, készítsen és nyújtson be az MNB-hez jóváhagyásra olyan pénzügyi tervet, mely alkalmas arra, hogy megvalósulása esetén a felperes a határozat kézhezvételétől számított 3 hónapon belül rendelkezzen a jogszabály által előírt mértékű biztonsági tőkével. [7] A felügyeleti biztos által készített kiegészített pénzügyi tervet az MNB
  25. június 2-án kelt (határozatszám 2)/
  26. számú határozatával jóváhagyta és kötelezte a felperest, hogy haladéktalanul, de legkésőbb
  27. június 15-ig dokumentumokkal alátámasztva értesítse az MNB-t amennyiben a tőkehelyzete helyreállt. A határozat rögzítette, hogy a bejelentett, de eddig még teljeskörűen ki nem fizetett károsultak esetén 30,7748%-os szolgáltatáscsökkentés szükséges. A határozat utalt arra is, hogy a felperes által tervezett szolgáltatáscsökkenést, annak pénzügyi hatását, továbbá a felperes
  28. május 26-ára vonatkozó, a szolgáltatáscsökkentés figyelembevételével számított tőke mérlegét az MNB elfogadhatónak tartja. A kiegészített pénzügyi tervben bemutatott intézkedés alkalmas arra, hogy a felperes helyreállítsa a tőkehelyzetét és rendelkezzen a jogszabály által előírt mértékű biztonsági tőkével. [8] A felügyeleti biztos a pénzügyi terv MNB általi elfogadását követően,
  29. június 5-én kelt 1/2023 (VI.5.) számú határozatával a 2022 évben bekövetkezett és az egyesület által elismert valamennyi kárigényre nézve egységesen szolgáltatáscsökkentést rendelt el. A határozat szerint a csökkentett szolgáltatások mértéke a kárrendezési eljárás során megállapított és az ügyfelek részére közölt kárösszeg 69,23%-a azzal, hogy a szolgáltatáscsökkentés mértéke a viszontbiztosítóval ténylegesen létrejött megállapodásban foglaltak függvényében változhat. Tartalmazta azt is, a szolgáltáltatáscsökkentés gyakorlatban történő végrehajtására kizárólag a viszontbiztosítóval létrejött megállapodás létrejöttét követően kerülhet sor. [9] A felperes honlapján
  30. június 23-án Hirdetményt tett közzé, melyben tájékoztatta az ügyfeleket, az egyesülethez beérkezett és elismertként visszaigazolt kárbejelentések tejeskörű rendezése lehetetlenné vált, a felügyeleti biztos az MNB által is jóváhagyott pénzügyi terv részeként – törvényben és az egyesület alapszabályában is rögzített – szolgáltatáscsökkentés eszközének alkalmazásáról döntött. Tájékoztatta ügyfeleit, az egyesülettel kötött biztosítási szerződések esetében a csökkentett szolgáltatási szint a befogadott és elismert igények 69,23%-ában kerülhetett megállapításra. „Az eddigiekben nem, vagy csak részben történő kifizetések esetében jelenleg az egyesület által elfogadott és Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 4 visszaigazolt kárigények átlagosan 30,38%-ának megfizetésére, vagy ezen mértékre történő kiegészítésére van lehetőség.” A kereseti kérelem, az alperes ellenkérelme [10] A felperes – a fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban – módosított keresetében kérte az alperest 1 768 669 forint tőke
  31. október 1-től a Ptk. 6:
  32. §-a szerinti késedelmi kamata, valamint a fizetési meghagyásos eljárásban felmerült eljárási és ügyvédi munkadíj, összesen 91 160 forint megfizetésére. Keresete jogalapjaként a Ptk. 3:
  33. §

(1)bekezdését, a biztosítási tevékenységről szóló
  1. évi LXXXVIII. törvény (Bit.)
  2. §
(1)bekezdés f) pontját, 24. §
(1)és
(5)bekezdését jelölte meg. [11] Kifejtette, a szolgáltatáscsökkentés elrendelésekor a felperes igazgatóságának jogkörét a felügyeleti biztos gyakorolta, aki jogosult volt dönteni a szolgáltatáscsökkentésről és meghatározni annak mértékét. Erre azért került sor, mert a felperes forrásai nem voltak elégségesek a tárgyévi kötelezettségek teljesítésére. Az alperes elfogadta a felperes alapszabályának rendelkezéseit, így a szolgáltatáscsökkentés hatálya rá is kiterjed. [12] Előadta, az alperes a fizetési meghagyásos eljárásban ellentmondásában elismerte a tőkekövetelést, azonban annak kamatát, valamint az eljárás során felmerült költségeket vitatta. Mivel az alperes az esedékességig tartozását nem fizette meg, késedelmi kamat fizetésére köteles. [13] A fizetési meghagyásos eljárással kapcsolatos díjfizetési kötelezettséget a 2009. évi L. törvény (Fmhtv.) 45. §
(1)bekezdés a) pontja írja elő. [14] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Állította, a fizetési meghagyás útján értesült a Felügyelet eljárásáról és a szolgáltatáscsökkentésről. Nem vitatta a biztosítási összeg részbeni visszafizetését. Nem ismerte el a kamatkövetelést, tekintettel arra, hogy nem esett késedelembe. [15] Állította, a honlapon való közzététel nem minősül szabályszerű közlésnek. Kifejtette, a felperes által meghatározott október
  1. napjától esedékes kamatkövetelés sem alapos, mert a felperestől a fizetési kötelezettségre megállapított póthatáridőről értesítést nem kapott. Vitatta az e-mailen történő kommunikáció szabályszerűségét, véleménye szerint a postai úton történő kézbesítés tekinthető szabályos közlésnek. [16] Kiemelte, mivel a fizetési meghagyásos eljárásra okot nem adott, a felmerült költség viselésére nem köteles. Az elsőfokú bíróság ítélete Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 [17] 5 Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. [18] Határozatának indokolásában a Bit.
  2. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseire,
  1. §-ára,
  2. §
(1),
(2),
(3)bekezdéseire,
  1. §-ára, továbbá a Ptk. 3:
  2. §
(1)-
(4)bekezdéseire, 6:5. §
(2)bekezdésére, 6:48. §
(1)bekezdésére hivatkozott. [19] Kifejtette, a jogvitában annak van jelentősége, hogy a távollevők között tett jognyilatkozat általában csak akkor válik hatályossá, ha a címzett valóban megkapja azt a határidőn belül. A gazdasági életben felmerülő jognyilatkozatok esetén vannak speciális szabályok, melyek biztosítják, hogy az elküldött jognyilatkozatok hatályosak legyenek. Az ilyen leveleknek általában meghatározott időn belül meg kell érkeznie a címzetthez. A távollevők között tett jognyilatkozat a címzetthez való megérkezéssel válik hatályossá. Ez azt jelenti, hogy egy határidő megtartásához nem elegendő feladni a küldeményt, de azt a címzettnek meg is kell kapnia határidőn belül. [20] Rámutatott, a Ptk. a kézbesítés vonatkozásában kisegítő szabállyal szolgál a jognyilatkozatok esetén. A Ptk. 3:91. §
(2)bekezdés előírja, az elektronikus hírközlő útján megtehető a jognyilatkozat, ha a társaság létesítő okirata lehetővé teszi és meghatározza ennek feltételeit és módját. A felperes alapszabálya erre vonatkozóan nem tartalmaz rendelkezést. Megállapította, a felperes nem tudta igazolni, hogy
  1. szeptember 1-jén küldte meg az alperesnek a fizetési felszólítást e-mail útján. Az alperes minden kétséget kizáró tudomásszerzése a fizetési meghagyásos eljárásról való tudomásszerzés, ennek során a felperessel szemben fennálló tőkekövetelést elismerte, így késedelmi kamatfizetési kötelezettsége ehhez kapcsolódóan nem áll fenn. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [21] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést annak megváltoztatása és keresete szerint az alperes marasztalása érdekében. [22] Állította, az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg, hogy az alperes nem kapta meg a
  2. szeptember 1-jén kelt felszólítást, ugyanis személyes meghallgatása során ezt a tényt többször elismerte. Ezzel az elsőfokú bíróság megsértette a Pp.
  3. §
(1)bekezdését. Hivatkozott a
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldalának
  3. mondatára, valamint
  4. oldalának utolsó bekezdésére, melyekben az alperes maga is elismerte a felperes által megküldött e-mail tényét. [23] Ténykérdésnek tartotta azt is, hogy a felperes egy online biztosító, így az alapszabály számos ponton e-mailen történő kapcsolattartást ír elő a tagok és az egyesület között, az alapszabály elfogadására is e-mail útján került sor. [24] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság jogszabályi hivatkozást nem jelölt meg arra vonatkozóan, minek alapján kell a felperesnek a felszólítást ajánlott és tértivevényes levélben kiküldenie. Véleménye szerint a Ptk. 6:
  5. §
(2)bekezdése teljesült, a felszólítást az alperes megkapta. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 [25] 6 Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő. Az ítélőtábla döntésének indokai [26] A fellebbezés alaptalan. [27] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés Pp. 371. §
(1)és
(2)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [28] A felperes fellebbezésének tükrében az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, az alperes az általa elismert tőkekövetelés visszafizetésével mikor esett-e késedelembe, ha igen, mikortól. [29] A Bit.
  1. §-a szerint a kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött biztosítási szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt. A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. A biztosítási szerződés megszűnésével – ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik – a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének vagy a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt [
  2. §
(1)-
(3)bekezdések]. Működésére ugyanakkor irányadó a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló
  1. évi CLXXV. törvény (Ectv.). [30] A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte. Az egyesületi tagsági jogviszony a taggá válni kívánó személy belépési szándékát kifejező, jellemzően a biztosítási szerződés megkötésére irányuló ajánlattal egyidejűleg tett nyilatkozata alapján, annak az egyesület valamely szerve általi elfogadásával vagy akár az alapszabály erejénél fogva jön létre, míg a tagsági jogviszonyt megalapozó biztosítási jogviszony a rá irányadó jogszabályi rendelkezések alapján akár az ajánlattétel időpontjában azonnal vagy azt követően, esetleg visszamenőleges hatállyal. [31] Azzal, hogy a biztosítási szerződéses jogviszony megszűnése az előírt feltételek teljesítése mellett nem eredményezi a tagsági jogviszony megszűnését, ezzel a Bit. lehetővé teszi, hogy olyan személy is részt vehessen a kölcsönös biztosító egyesület működésében, akinek a korábban a tagsági jogviszony létrejöttét megalapozó biztosítási szerződése megszűnt, amennyiben az egyesület irányában fennálló tagdíjfizetési kötelezettségét teljesíti, Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 7 vagy ennek hiányában a tagsági jogviszonyából eredő, alapszabályban meghatározott egyéb kötelezettségeit teljesíti, és utóbb a szerződéses kapcsolatot helyreállítja. [32] A Bit.
  2. §
(3)bekezdése ugyanakkor lehetővé teszi a legfőbb szerv számára, hogy a tagsági jogviszony megszűnését az alapszabályban a tagsági jogviszonyt megalapozó biztosítási szerződéses jogviszony megszűnéséhez kösse. [33] A Bit. ezen rendelkezései nyilvánvalóvá teszik azt is, hogy kölcsönös biztosító egyesület esetében a biztosítási szerződésen – és nem a tagsági jogviszonyon – alapuló biztosítási jogviszonyt tekinti elsődlegesnek. [34] A jogszabály meghatározásából egyértelműen kitűnik, a kölcsönös biztosító egyesület a kölcsönösségen, tehát a tagok biztosítási védelmének kölcsönös finanszírozásán túlmenően, biztosítási szerződés alapján, szigorúan a biztosítási alapelveknek megfelelően nyújtja szolgáltatását. Veszélyközösséget hoz létre, amelynek díját meghatározza, a vállalt kötelezettségeihez illeszkedő tartalékokat és a működést biztosító tőkét képez és az átvállalt kockázatok alapján teljesíti a szolgáltatásokat. [35] A kölcsönös biztosító egyesületek elsődleges céljuk szerint ugyan a tagjaik biztosítási szükségleteinek a kölcsönösség alapelvén való biztosítására jönnek létre, ezt a célt azonban főként gazdasági-vállalkozási tevékenységük által érik el. Üzleti eredmény elérésére törekszenek, amely eredményből előállott nyereség azonban a kölcsönösség elve alapján a tagok összességét illeti meg, és a gazdasági társaságok működési sajátosságaitól eltérően, az nem vonható ki az egyesület működéséből. [36] A kölcsönös biztosító egyesület pénzügyi stabilitásának biztosításában a tagdíj lényeges szerepet tölt be, mivel a tagdíj elvileg az egyesület részére a káralakulástól függetlenül biztosíthat pénzügyi forrásokat. A pénzügyi stabilitás biztosítását szolgálja a pótlólagos befizetési kötelezettség, illetőleg a szolgáltatáscsökkenés előírásának módjáról, feltételeiről rendelkező alapszabályi döntés. A tagok vagyoni jogait közvetlenül érintő intézkedéseket, így a tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni. [37] A felperes esetében az MNB folyamatos felügyelés során szükséghelyzetet eredményező állapotot tárt fel. A biztosítottak érdekeinek védelmében MNB(határozatszám)/2023. számú határozatában az igazgatóság tagjai jogait és kötelezettségeit gyakorló – teljes jogkörű – felügyeleti biztost rendelt ki. [38] A felügyeleti biztos az egyesület 2023. május 8-án tartott küldöttgyűlésén tájékoztatta a tagokat, hogy az egyesület tőkehelyzetének helyreállítása érdekében az egyesület tulajdonában álló eszközök értékesítése, ezen kívül a viszontbiztosítóval folyamatban lévő tárgyalások eredményének függvényében a Bit. 21. §
(1)bekezdés f) pontja szerinti szolgáltatáscsökkentés, illetőleg annak eredménytelensége esetén pótlólagos befizetés előírása válhat szükségessé. Arról is információt nyújtott, hogy a szolgáltatáscsökkentés, illetőleg a pótlólagos befizetés előírása a Bit. 24. §
(1)bekezdése és az Alapszabály IV.1.b. pontjában foglaltaknak megfelelően igazgatósági hatáskörbe tartozó döntés. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 8 [39] Ezt követően az MNB
  1. június 2-án kelt (határozatszám 2)/
  2. számú határozatával jóváhagyta és kötelezte a felperest, hogy haladéktalanul, de legkésőbb
  3. június 15-ig dokumentumokkal alátámasztva értesítse a Felügyeletet amennyiben a tőkehelyzete helyreállt. A határozat rögzítette, hogy a bejelentett, de eddig még teljeskörűen ki nem fizetett károsultak esetén 30,7748%-os szolgáltatáscsökkentés szükséges, mely a Bit.
  4. §
(1)bekezdés
  1. m)pont
  2. mb)alpontján alapult. [40] A felperes igazgatósága nem hozott határozatot szolgáltatáscsökkentésről és pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról. A felügyeleti biztos a Bit. 297. §
(1)és
(2)bekezdéseiben foglaltaknak megfelelően - gyakorolva az egyesület igazgatóságának jogait, illetve kötelezettségeit - hozta meg 1/
  1. (VI.5.) határozatát, mely egyértelműen a
  2. évben bekövetkezett és az egyesület által elismert valamennyi kárigényre nézve rendelte el egységesen a szolgáltatáscsökkentést, egyúttal meghatározva annak mértékét. [41] Perbeli esetben az alperes elismerte a fizetési meghagyásos eljárásban a felperes tőkekövetelését, mely a felügyeleti biztos határozatában foglalt szolgáltatáscsökkentés mértékével azonos. [42] A felperes a tőkeösszeg után járó kamatkövetelését arra alapította, hogy a fizetési kötelezettségről az alperest
  3. szeptember 1-jén e-mailben értesítette, szeptember 30-ig póthatáridőt szabva. Ennek tényét az alperes vitatta, ezért azt kellett vizsgálni, az alperes mikor értesült a szolgáltatáscsökkentés rá eső részéről. [43] Az egyesület és tagjai közötti kommunikációra az alapszabály tartalmaz rendelkezéseket. A létesítő okirat tartalmát a tagok szabadon határozhatják meg, ennek keretében a Ptk. szabályaitól – a jogszabályban meghatározott korlátok mellett - eltérhetnek. [44] Az Alapszabály III/
  4. pont értelmében amennyiben egy tag határidőben nem fizeti meg a mindenkori alapszabályban előírt tagdíjat, úgy a tagot az egyesület írásban felszólítja a tagdíj pótlására a felszólító levél kézhezvételétől számított 30 napos fizetési határidővel. A levélben felhívja a tagot a tagdíj fent írt határidőben történő befizetésére és tájékoztatja, hogy a határidő elmulasztása esetén a tagsági jogviszonya az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik. A IV.
  5. A) szerint a küldöttgyűlés összehívása írásbeli meghívó küldésével történik. A küldöttgyűlési határozatokat az egyesület e-mail útján közli a tagokkal. Az új belépők írásban nyilatkoznak a székhelyük szerinti küldöttek képviseletének elfogadásáról. A területi küldöttválasztó gyűlésre a meghívót az egyesület e-mail útján közli a küldöttválasztási területen lakó vagy székhellyel rendelkező tagokkal. [45] A létesítő okirat idézett rendelkezéseiből egyértelműen megállapítható, a tagok fizetési kötelezettségeivel kapcsolatos kommunikációt az egyesület írásbeli alakhoz kötötte. Mindezekből alappal levonható az a következtetés, hogy az egyesület és tagjai között nem az elektronikus út volt a bevett kapcsolattartási forma a tagot érintő fizetési kötelezettségek Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.176/2024/3 9 teljesítése esetén. Ennek cáfolatára alkalmas bizonyíték az eljárás során nem merült fel, ilyet a felperes nem csatolt. [46] A tag az egyesületbe történő belépésekor az alapszabály elfogadásával tehát azt is tudomásul veszi, hogy pénzbeli kötelezettségeinek teljesítéséhez az írásbeliség szolgál a kapcsolattartás eszközeként. [47] Az alapszabály konkrét eseteket határoz meg az e-mailen való kommunikációra, a tag fizetési kötelezettségének való felhívását az egyesület létesítő okirata nem foglalta ebbe a körbe. [48] Következésképpen hatályos közlésnek a tagok és alperes között csak az írásbeliség tekinthető. Ebből eredően a felperes akkor tett volna eleget a létesítő okirat rendelkezéseinek, ha a szolgáltatáscsökkentésre előírt fizetést az alperes számára postai úton írásban közli. Tekintve, hogy a felperes e-mailben kereste meg az alperest, sérti az alapszabály rendelkezéseit, ezért jogkövetkezmény ahhoz nem fűződhet. A felperes egyéb írásbeli közlést az alperes felé nem bizonyított, ezért úgy kell tekinteni, az alperes a fizetési meghagyással értesült a szolgáltatáscsökkentéssel érintett összeg visszafizetéséről. [49] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  6. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Szeged,
  1. október
  2. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. s.k. Dr. Dobler László s.k. a tanács elnöke, előadó bíró táblabíró Dr. Tolna András táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.