A határozat elvi tartalma: A félnek lehetősége van a határidő utolsó óráiban is a fellebbezését előterjesztenie, azonban az előre tudható akadályozó körülmény kockázatát viselnie kell. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Gpkf.III.30.079/2026/
- szám A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Dr. Farkas Antónia bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró A kérelmező: kérelmező1 A kérelmező képviselője: Dr. Barta Nándor ügyvéd (cím1) A kérelmezett: kérelmezett Az ügy tárgya: perindítás előtti egyezségi kísérletre idézés A fellebbezést benyújtó fél: kérelmező Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 10.Gpkf.43.056/2026/
- Rendelkező rész Kúria III.Gpkf.30.079/2026/2 2 A Kúria az ítélőtábla végzését helybenhagyja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] A kérelmező
- október 14-én a Fővárosi Törvényszéken egyezségi kísérletre idézés iránti kérelmet terjesztett elő a kérelmezettel szemben. [2] A Fővárosi Törvényszék a 14.Gpk.42.359/2025/
- számú végzésével megállapította illetékességének a hiányát, és elrendelte a kérelem áttételét a Budapest Környéki Törvényszékhez. [3] A Budapest Környéki Törvényszék a 19.Gpk.50.320/2025/
- számú végzésével megállapította hatáskörének a hiányát, és elrendelte a kérelem áttételét a Váci Járásbíróságra. [4] A kérelmező a végzés ellen fellebbezést és egyidejűleg a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. A mulasztása vétlensége körében arra hivatkozott, hogy a fellebbezési határidő utolsó napján,
- december 15-én este megkísérelte elküldeni a fellebbezését, azonban a Központi Azonosítási Ügynök (a továbbiakban: KAÜ) rendszerében 21:00 és 01:00 között a szolgáltatás nem volt elérhető, emiatt a fellebbezést tartalmazó beadvány határidőben, elektronikus úton való beküldése lehetetlen volt. A fellebbezéssel támadott határozat [5] Az ítélőtábla végzésével a kérelmező igazolási kérelmét elutasította. Határozatának indokolásában rögzítette, hogy a bíróságok hivatalos honlapján elérhető „Üzemzavar naptár” és a magyarország.hu honlapon elérhető „Karbantartás” tájékoztatás előzetesen tartalmazta, hogy a KAÜ szolgáltatás üzemeltetője
- december 15-én 22:00 és
- december
- 01:00 között ütemezett karbantartást végez a KAÜ rendszerben. A tájékoztatás utalt továbbá arra, hogy a karbantartás ideje alatt a KAÜ működésében legalább fél óra kiesés várható, amely kihatással van a csatlakozott szakrendszerek elérhetőségére. [6] Az ítélőtábla az ütemezett karbantartási munkálat időtartalmával kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a Kúria III.Gpkf.30.079/2026/2 3 továbbiakban: Pp.)
- §-a alapján nem érte el azt az időtartamot, amelyre tekintettel az érintett nap kiesne a fellebbezésre nyitva álló határidő számításakor. Leszögezte ugyanakkor, hogy a KAÜ működésében történt kiesést az igazolási kérelem elbírálása során értékelni kellett. E körben az ítélőtábla annak tulajdonított jelentőséget, hogy a KAÜ szolgáltatáson ütemezett karbantartásra került sor, amelyről a digitális szolgáltatást biztosító szervezet a tervezett karbantartás előtt három nappal tájékoztatást tett közzé a digitális szolgáltatások, a digitális állampolgárság szolgáltatások és támogató szolgáltatások részletes műszaki követelményeiről szóló 322/
- (XI. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 322/
- Korm. rendelet)
- §
(2)bekezdése szerint. [7] Az ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező számára a tervezett karbantartás ideje előre látható volt, ezért a saját munkaszervezési, ügyellátási hibája körébe tartozik az, hogy az előzetes tájékoztatás ellenére ebben az időpontban kívánta benyújtani a fellebbezését. Rámutatott továbbá arra, hogy nincs eljárási akadálya annak, hogy a fél a fellebbezését a fellebbezési határidő utolsó óráiban terjessze elő, azonban akkor az előre tudható akadályozó körülmény kockázatát viselnie kell. Mindezek alapján az igazolási kérelmet még méltányos elbírálás mellett sem tekintette megalapozottnak. A fellebbezés [8] Az ítélőtábla végzése ellen a kérelmező fellebbezést terjesztett elő, amelyben a végzés hatályon kívül helyezését, az igazolási kérelmének helyt adó döntés meghozatalát és az ítélőtáblának a fellebbezése érdemi elbírálására utasítását kérte. Érvelése szerint az ítélőtábla azonosította az objektív határidőszámítást a szubjektív mulasztási igazolással, és a támadott végzésben kizárólag a digitális állampolgárság egyes szabályairól szóló 321/2024. (XI.6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 50. §
(1)bekezdés szerinti 4 órás objektív időtartamot vizsgálta. Idézte a rendelet 50. §
(2)bekezdését, amely az
(1)bekezdésben foglaltak alkalmazását írja elő abban az esetben is, ha a felhasználót az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében tervezett technikai tevékenység akadályozta. Álláspontja szerint ez a rendelkezés annak biztosítására szolgál, hogy ha a 4 órás küszöb miatt nem is teljesül az automatikus határidő-hosszabbodás, a konkrét akadályoztatás ténye méltányossági alapon megalapozza a mulasztás vétlenségét. Állította, hogy a Korm. rendelet nem véletlenül rögzíti az üzemzavar és az üzemszünet eseteit; a jogalkotó célja ugyanis az volt, hogy az elektronikus ügyintézésre kötelezett fél ne kerüljön hátrányosabb helyzetbe, mint a papír alapon történő ügyintézés idején. [9] Álláspontja szerint a jogszabály szövege kifejezetten nevesíti a „tervezett technikai tevékenységet” is, mint akadályozó tényezőt; ha a jogalkotó úgy gondolta volna, hogy ennek kockázatát minden esetben a felhasználó viseli, akkor ez a fordulat nem szerepelne a
(2)bekezdésben. Véleménye szerint az ítélőtábla végzésében megfogalmazott jogértelmezés értelmében az állam által fenntartott informatikai rendszer bármikor, indokolatlanul rövidíthetné a törvényben biztosított 15 napos fellebbezési határidőt, ami sérti a jogbiztonságot. [10] Kifogásolta továbbá, hogy az ítélőtábla nem alkalmazta a Pp. 153. §
(3)bekezdésében foglalt méltányos elbírálás követelményét. Kúria III.Gpkf.30.079/2026/2 4 A Kúria döntése és annak jogi indokai [11] Az ítélőtábla a fellebbezésben előadottakkal ellentétben érdemben, a szükséges részletességgel vizsgálta az igazolási kérelmet, és helytállóan rendelkezett az elutasításáról. A Kúria az ítélőtábla végzésében kifejtett indokokkal maradéktalanul egyetért, azokra – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 386. §
(4)bekezdése alapján – a megismétlésük nélkül csupán visszautal. A fellebbezéssel támadott végzés helyes megállapításainak megismétlése nélkül a Kúria a fellebbezésben foglaltakra tekintettel az alábbiak kiemelését tartja szükségesnek. [12] A kérelmező az igazolási kérelmének a Pp. 153. §
(3)bekezdésében meghatározott méltányos elbírálását a Korm. rendelet 50. §
(2)bekezdésére hivatkozással kérte. Álláspontja szerint a digitális szolgáltatás tervezett karbantartása esetén a hivatkozott rendelkezés
(1)bekezdésében foglalt elveket (az üzemszünet miatti hátrány kiküszöbölését) kell alkalmazni akkor is, amikor a felhasználót a konkrét eljárási cselekmény elvégzésében, az adott esetben a fellebbezése előterjesztésében akadályozta a karbantartási cselekmény. [13] A Korm. rendelet 50. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezési határidőbe nem számít bele az a nap, amely során legalább négy órán át fennálló, üzemszünetet vagy az elektronikus ügyintézés korlátozott működőképességét okozó technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta a digitális szolgáltatást biztosító szervezet digitális szolgáltatást biztosító elektronikus információs rendszerének működését. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a felhasználót az eljárási cselekmény határidőben történő elvégzésében tervezett technikai tevékenység vagy üzemzavar akadályozta. [14] A Kúria rámutat arra, hogy a Korm. rendelet hivatkozott rendelkezéseinek helyes értelmezése szerint az üzemzavar, üzemszünet mellett a tervezett karbantartás szintén járhat azzal a következménnyel, hogy a technikai tevékenységgel érintett nap a határidőbe nem számít bele, azonban ez kizárólag abban az esetben áll fenn, ha a tervezett karbantartás időtartama a négy órát meghaladja. A négy órát el nem érő, előre jelzett ilyen jellegű tevékenység a határidőt nem érinti, azzal ugyanakkor a felhasználónak előre számolnia kell. [15] Az adott esetben a Korm. rendelet 50. §
(1)bekezdésében meghatározott feltételek nem álltak fenn, ugyanis az Országos Bírósági Hivatal (OBH) – mint a Pp. 615. §
(1)bekezdése értelmében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv – Üzemzavar naptárának adatai alapján a KAÜ rendszeren végzett karbantartás tervezett idejeként a 2025. december 15. 22:00 és december 16 01:00 közötti időszakot jelölték meg, amely nem haladta meg az
(1)bekezdésében meghatározott négy órát, így az ahhoz kapcsolt jogkövetkezményeket sem lehetett alkalmazni. A fellebbezési határidő utolsó napjára tervezett karbantartás időtartamának, illetve időpontjának így abból a szempontból volt jelentősége, hogy a jogi képviselőnek előre számolnia kellett-e azzal, hogy a fellebbezését emiatt nem tudja az érintett időszakban benyújtani. Kúria III.Gpkf.30.079/2026/2 5 [16] A 322/2024. Korm. rendelet 12. §
(2)bekezdése szerint a digitális szolgáltatást biztosító szervezet az előre tervezett technikai tevékenységről a technikai tevékenység tervezett kezdő időpontja előtt három nappal tájékoztatást tesz közzé. Ennek megfelelően az adott esetben a jogi képviselőnek kellő gondosság mellett tudnia kellett, hogy az előre,
- december
- napjára bejelentett 22:00-tól tartó – három óra hosszúságúra tervezett – karbantartás érinti a fellebbezése előterjesztésére nyitva álló határidő utolsó napját. Az ítélőtábla helytállóan utalt arra, hogy a félnek lehetősége van a határidő utolsó óráiban is a fellebbezését előterjesztenie, azonban az ehhez kapcsolódó kockázatokat viselnie kell. A jogi képviselőtől elvárható, hogy az elektronikus ügyintézés során az ügyfele jogainak megóvása és a határidők megfelelő betartása érdekében figyelemmel kísérje a digitális szolgáltatást biztosító szervezet tájékoztatásait. Amennyiben a jogi képviselő a határidő lejárata előtti kétórás tervezett karbantartásról előzetesen tudomást szerez, illetőleg az elvárható gondosság mellett tudomást szerezhet, de fellebbezését mégsem kísérli meg a tervezett karbantartás időpontját megelőzően elektronikusan benyújtani, akkor megalapozottan nem hivatkozhat arra, hogy a kérelem benyújtásában önhibáján kívül akadályoztatva volt; ennek elmulasztása és emiatt a fellebbezés késedelmes előterjesztése még méltányos elbírálás mellett sem lehet megalapozott. [17] A Kúria a kifejtettekre tekintettel, a Pp.
- §-a értelmében alkalmazott Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az ítélőtábla végzését helybenhagyta. [18] A kérelmezett a fellebbezésre észrevételt nem tett, ezért a Kúriának a Pp. 82. §
(3)bekezdése alapján a perköltségről nem kellett rendelkeznie. [19] el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül bírálta [20] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Dr. Farkas Antónia s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró