Mf.30016/2022/7 – Győri Ítélőtábla
A határozat elvi tartalma: 1. Az Mt. 19. § (1) bekezdése és az Mt. 31. §-a alapján alkalmazandó Ptk. 6:116. § szerinti függő feltétel csak a felektől független bizonytalan jövőbeli esemény lehet.
Győri Ítélőtábla Mf.V.30.016/2022/7.
A Győri Ítélőtábla mint másodfokú bíróság a Székesfehérvári 2. számú Ügyvédi Iroda (cím6; ügyintéző: dr. Bíró Andrea ügyvéd) által képviselt Felperes1 (cím2) felperesnek a Dr. Nagy Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. Nagy Péter ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen versenytilalmi megállapodás iránt indított perében a Székesfehérvári Törvényszék 2022. január 18-án kelt 71.M.70.045/2021/38. sorszámú ítéletével szemben az alperes által 39. sorszám alatt előterjesztett fellebbezése folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t:
Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet perköltség viseléséről szóló rendelkezését annyiban pontosítja, hogy az alperes 612.000 (hatszáztizenkétezer) forint elsőfokú eljárási illetéket köteles az állam javára megfizetni. Az ítélőtábla egyebekben az elsőfokú ítélet nem fellebbezett rendelkezéseit nem érinti.
Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 416.560 (négyszáztizenhatezer-ötszázhatvan) forint másodfokú perköltséget.
Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, a NAV külön felhívására, a felhívásban foglalt módon és időben 1.216.000 (egymillió-kétszáztizenhatezer) forint másodfokú eljárási illetéket.
Az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.
Indokolás [1] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását tekintette irányadónak.
A felperes IT igazgatói munkakörben került foglalkoztatásra 2013. június 30-ától, és már ezt megelőzően is alperessel állt munkaviszonyban. A munkaszerződést a felek 2013. június 30-án ismét írásba foglalták. Az okiratot az alperes szerkesztette, amelynek 8. pontja a Versenytilalmi megállapodást tartalmazta. A 8.1. pont értelmében a Szerződő felek megállapodnak abban, hogy a Munkavállaló: - nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre, illetve bármilyen juttatásra vonatkozó más jogviszonyt a Munkáltatóval azonos vagy részben azonos, illetve tényleges vagy potenciális versenyhelyzetet jelentő gazdasági tevékenységet folytató, akár belföldi, akár külföldi foglalkoztatóval, valamint a Munkáltatóval bármilyen gazdasági kapcsolatban álló, akár belföldi, akár külföldi szervezettel vagy magánszeméllyel, - sem közvetlenül, sem közvetetten (beleértve, hogy hozzátartozója révén) nem szerezhet részesedést olyan, akár belföldi, akár külföldi gazdálkodó szervezetben, amely a Munkáltatóval azonos vagy részben azonos, vagy egyébként a Munkáltatóval tényleges vagy potenciális versenyhelyzetet jelentő gazdasági Győri Ítélőtábla V.Mf.30.016/2022/7 2 tevékenységet folytat vagy tervez folytatni, vagy, amely a Munkáltatóval bármely gazdasági kapcsolatban áll vagy ilyen gazdasági kapcsolat létrehozását tervezi, - nem köthet saját vagy harmadik személy nevében, vagy javára a Munkáltató működési körébe tartozó szerződést, ezt meghaladóan sem tanúsíthat, semmilyen olyan magatartást, amellyel a Munkáltató jogos gazdasági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné. A 8.2. pont szerint a versenytilalmi megállapodásban foglaltaknak a munkaviszony megszűnését követő két év időtartama alatti betartása a Munkavállalót akkor terheli, ha ennek ellenében a Munkáltató a Munkavállaló részére a két évre járó alapbér 1/3-nak megfelelő összegű külön díjazást fizet. A Munkáltató a versenytilalmi kötelezettségek teljesítésének ellenértékét a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül fizeti meg a Munkavállaló részére. Felek a Munkáltató javára a jelen 8. pontban foglalt versenytilalmi megállapodástól történő elállási jogot kötnek ki.
Munkáltató az elállás jogát írásban, indoklási kötelezettség nélkül jogosult gyakorolni a Munkavállaló teljesítésének megkezdéséig, azaz a munkaviszony megszűnéséig. A Munkáltató elállása esetén a Munkavállaló nem követelheti a külön díjazás megfizetését és a versenytilalmi szabályok alkalmazását. A 8.3. pont rögzíti, amennyiben a Munkavállaló a munkaviszony megszűnését követően a versenytilalmi megállapodásban foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a Munkáltatónak kötbért fizetni. A kötbér mértéke a Munkáltató által a versenytilalmi megállapodás alapján fizetett összeg ötszöröse. A Munkavállaló köteles továbbá megtéríteni a Munkáltató részére a versenytilalmi megállapodás megszegésével okozott kár kötbért meghaladó részét is. A munkaszerződést az alperes nevében a munkáltatói jogkört gyakorló cégvezető1 cégvezető írta alá. [2] A felperes 2020. július 21-én írt emailben tájékoztatta cégvezető1 cégvezetőt, hogy szeretné a munkaviszonyát az alperessel közös megegyezéssel megszüntetni, kérte, hogy ennek részleteiben állapodjanak meg. Felperes a levélre nem kapott választ, ezért úgy tekintette, hogy az alperes nem akar ilyen tartalmú megállapodást kötni. [3] A felperes 2020. augusztus 3-tól keresőképtelen volt, 2020. november elejétől ismét dolgozott. 2020. december 16-án szabadságon volt, a munkavállalói felmondást ezen a napon írásba foglalta és vezető1 HR és RMS vezetőnek – aki a munkáltatói jogokat gyakorolta – átadta. Az iratban nem kérte, hogy a felmondási idő letöltése alól az alperes mentesítse. [4] vezető1 HR és RMS vezető a felmondást tudomásul vette, a felperessel rövid beszélgetést folytatott, amely során a felmondási idő letöltése alól a felperest nem mentesítette, és a munkaszerződés 8. pontja szerinti versenytilalmi megállapodástól szóban és írásban sem állt el. 2020. december 17-én a munkakezdést követően vezető1 HR és RMS vezető behívatta a felperest az irodájába, egy a munkáltató által írásba foglalt 2020. december 17-re keltezett munkavállalói felmondást tett elé azzal, hogyha ezt aláírja a munkaviszonya azon a napon megszűnik. Az irat a felperes 2020. december 16-án kelt felmondó nyilatkozatán kívül tartalmazott egy munkavállalói kérelmet, amelyben a felperes a felmondási idő letöltése alóli mentesítését kérte. Az iraton feltüntetésre került, hogy a munkáltató a felmondási idő letöltésétől eltekint, rögzítette, hogy a munkaviszony 2020. december 17-én megszűnik. [5] Az iratot a felperest követően vezető1 is aláírta, a versenytilalmi megállapodásra vonatkozó munkáltatói elállásról szóban és írásban sem nyilatkozott. A
Győri Ítélőtábla V.Mf.30.016/2022/7 3 felperes és vezető1 2020. december 16-án és 17-én történt találkozásakor a versenytilalmi megállapodás nem került szóba. [6] A felperes 2020. december 17-én a munkakörét a munkáltató által kijelölt személynek átadta, a munkakör átadás menetét az alperes nem kifogásolta. Az alperes a felperesnek járó munkabért, béren kívüli juttatásokat 2020. december 21-én megfizette. A versenytilalmi megállapodás ellenértéke (15.200.000 forint) nem került kifizetésre, ezért a felperes 2020. december 28-án kelt levélben ennek megfizetésére szólította fel az alperest, aki ennek nem tett eleget. A versenytilalmi megállapodás ellenértékének megfizetése iránt a felperes 14032/Ü/30129/2021. szám alatt fizetési meghagyásos eljárást indított, amelyben 300.000 forint eljárási díjat és 381.000 forint ügyvédi munkadíjat is érvényesített. A fizetési meghagyásos eljárás az alperes ellentmondása folytán perré alakult. [7] A munkaviszony megszüntetése után a felperes a cég1-vel létesített munkaviszonyt, gyógynövény és étrendkiegészítő katalógus webáruház fejlesztéssel foglalkozik. A felperes a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen (Szent István Egyetem) 2021. június 15-én gyógynövényalkalmazási szakmérnök szakképzettséget szerzett.
A felperes már korábban, 2016. március 7-én bejelentette az alperesnek, hogy a cég2 és a cég1 tagja, vezető tisztségviselője, illetve az cég3 kültagja. Az alperes tájékoztatta a felperest, hogy a bejelentett jogviszonyok a munkáltató jogos gazdasági érdekét nem veszélyeztetik. A felperes a családi farmon több éve gyógynövény termesztéssel, természetgyógyászattal foglalkozik, erről munkatársai - így cégvezető1 cégvezető és vezető1, az alperes HR és RMS vezetője is - tudtak. [8] A felperes az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 15.200.000 forint versenytilalmi megállapodás ellenértéke, ennek 2020. december 19-től a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § szerinti összegű késedelmi kamata és a perköltség megfizetésére. [9] Az alperes elsőfokú eljárásban előterjesztett ellenkérelmében a felperes kereseti kérelmének elutasítását és perköltségben való marasztalását kérte. Másodlagosan előadta, hogy amennyiben a megállapodás mégis hatályba lépett, alperes akkor is csak a tényleges teljesítéssel arányos ellenérték megfizetésére köteles. A korlátozás szerinti időtartam 24 hónap, erre az időtartamra járna a teljes összeg, de mivel a felperes 2021. május 17-én, az ellenkérelem kézhezvételekor kétséget kizáróan tudomást szerzett arról, hogy a kötelezettségek nem terhelik, legfeljebb az ellenérték 4/24-ed része, 2.530.400 forint illeti meg. [10] Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.200.000 forintot versenytilalmi megállapodás ellenértékeként, továbbá ezen összeg után a törvényes mértékű késedelmi kamatot. Kötelezte az alperest, hogy ugyanezen határidőben fizessen meg a felperesnek 1.133.120 forint perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra 312.000 forint illetéket és a Székesfehérvári Törvényszék Gazdasági Hivatal külön felhívására 71.802 forint költséget. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletét a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 228. § (1)-(2) bekezdésére, az Mt. 8. § (1) bekezdésére az Mt.
Győri Ítélőtábla V.Mf.30.016/2022/7 4 6. § (2) bekezdésére, a Ptk. 6:62.§ (1) bekezdésére, a Ptk. 6:4. § (1)-(3) bekezdésére, a Ptk.
6:116. § (1) bekezdésére, a Ptk. 6:8. § (1) bekezdésére alapította. [12] Rögzítette, hogy az alperes a munkaszerződés 8. pontjában konkurenciaként gyakorlatilag valamennyi üzleti partnerét megjelölte, ezért a felperest a versenytilalmi megállapodás ténylegesen korlátozta. A felperes a versenytilalmi megállapodásban foglalt kötelezettségeit megtartotta. [13] Az elsőfokú ítélet szerint a versenytilalmi megállapodás és annak tartalma az alperes előtt ismert volt, ezért a felperesnek nem kellett külön felhívnia a munkáltató figyelmét sem erre a tényre, sem az alperes elállási jogára. A HR vezető munkaköréből fakadóan ismerte a felperes munkaszerződésének tartalmát. Az alperesnek kellő szervezettel és felkészültséggel kell rendelkeznie munkaügyi kérdések elintézéséhez. [14] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes munkaviszony megszüntetésére irányuló döntése nem volt váratlan a munkáltató számára, mivel a felperes körülbelül fél évvel korábban kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az alperes 2020. december 17-én maga fogalmazta újra a felperes által 2020. december 16-án HR vezetőnek átadott felmondást, csak ez utóbbi iratban szerepelt kérelem a felmondási idő ledolgozása alóli mentesítés iránt, így az alperesnek lett volna lehetősége döntést hozni a versenytilalmi megállapodástól való elállásról. [15] A versenytilalmi megállapodás 8.2. pontja egyértelműen rögzíti, hogy az alperes az elállási jogát érvényesen csak írásban gyakorolhatja, ezzel a lehetőséggel alperes nem élt. Nincs arra bizonyíték, hogy az alperes szóban közölte volna a felperessel az elállást. [16] Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem bizonyított, hogy a felek a munkaszerződés megkötésekor a versenytilalmi megállapodás 8.2. pontját függő feltételként értelmezték. Az elsőfokú ítélet a szerződés szövegének nyelvtani értelmezése alapján rögzítette, hogy függő feltétel kikötése nem állapítható meg. A versenytilalmi megállapodás 2020. december 17-én hatályosult, a felek a kötelezettségeiket kötelesek voltak teljesíteni. Az alperes 2020. december 28-ig tehetett volna eleget szerződéses kötelezettségének, ezt követően késedelembe esett. [17] Az elsőfokú bíróság rögzítette, hogy a felperes magatartása nem rosszhiszemű, a felperes joggal való visszaélést nem valósított meg, a felperes a neki jogszerűen járó juttatáshoz kívánt hozzájutni. Nem minősül rosszhiszeműnek, hogy a felperes igényt formált kompenzációra hosszabb időtartamú munkaviszonyára tekintettel. Az alperesnek volt lehetősége, hogy megfontolja, kíván-e és milyen feltételekkel kíván
megállapodást kötni a munkaviszony megszüntetésére. [18] Az alperes határidőben előterjesztett fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását kérte a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. § (3) a) és c) pontja, valamint a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján akként, hogy a másodfokú bíróság a felperes keresetét utasítsa el, és a felperest kötelezze a perköltség megfizetésére.
Győri Ítélőtábla V.Mf.30.016/2022/7 5 [19] Álláspontja szerint az ítélet jogszabálysértő, sérti többek között a felek közötti munkaszerződés 8.2. pontjának első fordulatát, az Mt. 228. § (2) bekezdését, valamint az Mt.
másodfokú bíróság marasztalja az alperest a perköltségben. [25] Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet valamennyi megállapítása és következtetése helyes, okszerű és egyben jogszerű. Kiemelte, hogy függő feltétel kikötése nem állapítható meg, egyrészt a felek szerződéskötéskori tudattartama és akarata miatt, másrészt mert a függő feltétel nem lehet valamelyik fél fizetési hajlandóságára alapított.
Hangsúlyozta, hogy a felperes felmondása nem volt váratlan az alperes számára, azonban az Győri Ítélőtábla V.Mf.30.016/2022/7 6 Mt. nem tartalmaz olyan kitételt, hogy a felmondásnak alkalmas időre kell esnie. A felmondási időtől való eltekintés az alperes döntése volt. [26] Előadta, hogy a felek a versenytilalmi megállapodásban a lényeges kérdéseket rendezték, a felperesnek a versenytilalmi megállapodásra nem kellett felhívnia az alperes figyelmét. [27] A felperes álláspontja szerint az írásban megkötött szerződéssel összefüggésben az alperesnek írásban kellett volna elállást közölnie, amennyiben valóban nem kívánta volna a versenytilalmi megállapodás fenntartását. [28] Az alperes fellebbezésében új tényállításként említi meg, hogy a munkaviszony megszüntetésére az alperesnél volt saját gyakorlat, amely szerint szóban felmérték, hogy mik lehetnek a munkavállaló jövőbeni tervei. Tény, hogy általában a felső vezetők közös megegyezéssel távoznak az alperestől, a felperes is így kívánt távozni, azonban erre vonatkozó ajánlatot az alperestől nem kapott. Az alperes által hivatkozott gyakorlat nem került bizonyításra, az alperes a felperessel a felmondás közlése után nem tárgyalt meg semmit. [29] Az alperes fellebbezése megalapozatlan. [30] A másodfokú bíróság az alperes fellebbezését a Pp. 376. § alkalmazásával tárgyaláson kívül bírálta el, a Pp. 370. § (1) bekezdése szerinti fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között. A másodfokú bíróság a Pp. 370. § (2) bekezdésének alkalmazására okot adó körülményt nem észlelt. A másodfokú bíróság a felülbírálati jogkörét a Pp. 369. § (1) és (3) bekezdése alapján gyakorolta. A másodfokú bíróság a Pp. 386. § (4) bekezdése alapján utal arra, hogy az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyta helyben, ezért azokat részletesen megismételni nem kívánja. Az alperes fellebbezésével összefüggésben a következőket emeli ki. [31] Az elsőfokú bíróság a munkaszerződés 8.1. pontjában foglalt versenytilalmi korlátozást helyesen értelmezve állapította meg, hogy a felperest ténylegesen versenytilalmi korlátozás terhelte, a kötelezettség az alperessel bármilyen gazdasági kapcsolatban álló, akár belföldi, akár külföldi szervezettel vagy magánszeméllyel szemben fennállt, emellett a felek nemcsak a közvetlen, hanem a közvetett kapcsolat létesítésének lehetőségét is kizárták. [32] Az elsőfokú bíróság az anyagi jogszabályokat helyesen értelmezte és állapította meg, hogy a munkaszerződés 8.2. pontjának első mondatát nem lehet jogszerű függő feltételként értelmezni, mivel az irányadó ítélkezési gyakorlatnak megfelelően, az Mt.
A felperest két évig terhelte a versenytilalmi korlátozás, a munkaviszony megszűnésének időpontjában fennálló elhatározása a korlátozás időtartama Győri Ítélőtábla V.Mf.30.016/2022/7 8 alatt változhatott volna. A felperesnek a korlátozás figyelembevételével kellett kialakítania az elhelyezkedési szándékát. [38] Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
Győr, 2022. június 21. dr.Bartus Erika s.k. g s.k. a tanács elnöke dr.Várpalotai Tímea s.k. előadó bíró dr.Sarmon Hedvi bíró