← Magyarország

Kökif.45061/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogást megalapozza, ha a másodfokú bíróság a Kp. 114. §

(1)bekezdésében a végzés elleni fellebbezés elbírálására meghatározott 30 napos határidőt elmulasztja. A Kúria végzése Az ügy száma: Kökif.III.45.061/2025/
  1. A tanács tagjai: Dr. Farkas Katalin a tanács elnöke Dr. Bérces Nóra előadó bíró Dr. Kovács András bíró Dr. Sugár Tamás bíró Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Külgazdasági és Külügyminisztérium (alperes címe) Alperesi képviselő: dr. Szabó Adrienn (alperesi képviselő címe) A per tárgya: Közszolgálati Döntőbizottság határozatával szemben indított közszolgálati jogvita A kifogást benyújtó fél: a felperes A kifogással érintett eljárás: a Fővárosi Ítélőtábla előtt 2.Kpkf.750.270/
  2. szám alatt folyamatban lévő másodfokú eljárás Rendelkező rész A Kúria felhívja a Fővárosi Ítélőtáblát a Fővárosi Törvényszék
  3. november 18-án kelt 6.K.701.848/2024/
  4. számú végzésével szemben előterjesztett fellebbezés haladéktalan, de legkésőbb az ügy iratainak visszaérkezését követő 30 napon belüli elbírálására. A végzés ellen további perorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az eljárás elhúzódása miatti kifogás alapjául szolgáló tényállás Kúria III.Kökif.45.061/2025/2 2 [1] A felperes tartós külszolgálatra kihelyezésének megszüntetésével összefüggő keresetét a Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) a
  5. szeptember 24én kelt, megismételt eljárásban hozott 6.K.701.848/2024/
  6. számú ítéletével (a továbbiakban: elsőfokú ítélet) elutasította. [2] A felperes
  7. október 16-án a tárgyalási jegyzőkönyv, valamint az ítélet kijavítása és kiegészítése iránti kérelmet terjesztett elő, majd
  8. október 24-én az elsőfokú ítélet elleni fellebbezését is benyújtotta. Az elsőfokú bíróság
  9. november 18-án a
  10. sorszámú végzésével a jegyzőkönyv kijavítása, a
  11. sorszámú végzésével az ítélet kijavítása, a
  12. sorszámon hozott végzésével pedig az ítélet kiegészítése iránti kérelem elutasításáról rendelkezett, majd a
  13. sorszámú végzésével az ítélet kijavítása iránti kérelmet elutasító végzés elleni felperesi fellebbezést visszautasította. A Fővárosi Ítélőtábla (a továbbiakban: másodfokú bíróság) a felperes
  14. sorszámú ítélet elleni fellebbezését 2.Kf.700.066/
  15. számon, a
  16. sorszámú végzés elleni fellebbezését 2.Kpkf.750.270/
  17. számon, a
  18. sorszámú végzés elleni fellebbezését pedig 2.Kpkf.750.271/
  19. számon lajstromozta. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás, észrevétel [3] A felperes
  20. április 8-án a másodfokú bírósági eljárások elhúzódása miatt kifogást terjesztett elő kizárólag azokra a cselekményekre, amelyeket még nem orvosoltak a bíróságok. Ezek közül elsőként a
  21. és
  22. sorszámú végzések ellen előterjesztett fellebbezések elbírálásának hiányát kifogásolta. Kiemelte, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló
  23. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  24. §
(1)bekezdése alapján a másodfokú bíróságnak a
  1. és
  2. sorszámú végzések elleni fellebbezéseket a felterjesztéstől számított 30 napon belül el kellett volna bírálnia. Bár a részére kézbesített iratokból nem állapítható meg, hogy az elsőfokú bíróság mikor terjesztette fel a fellebbezéseket, álláspontja szerint a kifogás előterjesztésének időpontjában a határidő már biztosan eltelt. [4] Kifogásolta továbbá, hogy a másodfokú bíróság a 2.Kf.700.066/2025/
  3. számú végzésében a perkoncentráció elvével indokolta azt, hogy az ítélet elleni fellebbezéssel azonos tárgyalási napon – azaz
  4. november 11-én – kívánja elbírálni a
  5. és a
  6. sorszámú végzések elleni fellebbezéseket is, ami azonban így minimum nyolc hónapnyi késedelmet eredményezne. A felperes álláspontja szerint a másodfokú bíróság félreértelmezte a perkoncentráció jogintézményét, mert a Kp.
  7. §-a és a polgári perrendtartásról szóló
  8. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
  9. §-a szerinti definíció alapján az nem azt jelenti, hogy a három külön eljárásban – amelyből az egyik kizárólag akkor kezdhető meg, ha a másik kettőben elutasító határozat születik – a tárgyalást egy napra kell kitűzni. A perkoncentráció azt célozza, hogy a felek között jogvita minél korábban tisztázódjon, a bíróság számára az ítélet meghozatalához szükséges valamennyi tény és bizonyíték a lehető legkorábban rendelkezésre álljon, azaz a jogvita anyagi- és eljárásjogi keretei minél előbb rögzüljenek. Ezzel az alapelvi céllal nem egyeztethető össze az, hogy a másodfokú bíróság a végzések elleni fellebbezések elbírálására vonatkozó 30 napos eljárási határidőt önkényesen nyolc-kilencszeresére növelje. [5] Kifogásolta a felperes azt is, hogy a
  10. és
  11. sorszámú végzések elleni fellebbezéseket ugyanazon a napon kívánja elbírálni a másodfokú bíróság, mint az ítélet elleni Kúria III.Kökif.45.061/2025/2 3 fellebbezést. Ugyanis amennyiben akár a kiegészítés, akár a kijavítás vonatkozásában helyt ad a fellebbezésnek, abban az esetben nem tud ugyanazon a napon az ítélet elleni fellebbezésről is határozni. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság kitűzéssel kapcsolatos eljárása felveti a Kp.
  12. §
(2)bekezdésének, a tisztességes eljárás alapelvének a sérelmét. [6] Mindezekre – valamint az ítélettel szemben előadott további kifogásokra – tekintettel a felperes a Kp. 36. §
(1)bekezdés g) pontja szerint alkalmazandó Pp. 157. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja, valamint a
(2)bekezdése alapján kérte, hogy a Kúria állapítsa meg a másodfokú bíróság mulasztásának tényét, valamint utasítsa a másodfokú bíróságot az elmulasztott eljárási cselekmények elvégzésére. Kérte a
  1. február 5-én kelt kifogásának, a
  2. és
  3. sorszámú végzések elleni fellebbezésének soron kívüli elbírálását, továbbá az elsőfokú ítélet ellen előterjesztett fellebbezésének a Pp.
  4. §
(2)bekezdése szerint soron kívüli, ennek hiányában a Kp. 107. §
(2)bekezdése szerint három hónapon belüli elbírálását, illetve – az előbbi szabályok alkalmazhatatlansága esetén – a Pp. 157. §
(1)bekezdés c) pontjában hivatkozott észszerű időtartam elteltére tekintettel a lehető leghamarabbi elbírálását. [7] Az alperes a
  1. április 24-én kelt észrevételében előadta, hogy a felperes határidőkhöz kapcsolódó, időpontokra vonatkozó állításai feltételezéseken alapulnak. A felperes figyelmen kívül hagyta, hogy a kérelmeire való reagálás érdekében az alperes további határidőket kapott a bíróságtól. A másodfokú bíróság helyesen alkalmazta a perkoncentráció elvét a fellebbezések elbírálása időpontjának megválasztásakor. Az alperes kérte figyelembe venni a BH2024.12.
  2. (Kúria Kökif.45.108/2024/2.) számú döntést is. [8] A másodfokú bíróság a 2.Kpkf.705.270/2025/
  3. számú átiratában nem tartotta alaposnak a felperes kifogását. A Kúria döntése és jogi indokai [9] A Kúria mindenekelőtt rögzíti, hogy a felperes
  4. február 5-én kelt kifogásának a jelen kifogással nem érintett részeit a Kúria a Kökif.III.45.055/2025/
  5. számú és a Kökif.III.45.056/2025/
  6. számú döntéseiben már elbírálta, így jelen eljárásban a másodfokú bíróság előtt 2.Kpkf.750.270/
  7. szám alatt – az elsőfokú ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító 6.K.701.848/2024/
  8. sorszámú végzés elleni fellebbezéssel összefüggésben – indult másodfokú eljáráshoz kapcsolódó kifogás képezte a vizsgálódás tárgyát. [10] A felperes sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a
  9. sorszámú végzés elleni fellebbezését azonos napon kívánja elbírálni az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésével, amellyel megsérti a Kp.
  10. §
(1)bekezdésében foglalt 30 napos elbírálási határidőt, ami az eljárás elhúzódását jelenti. [11] A másodfokú bíróság előtt 2.Kpkf.750.270/
  1. sorszám alatt folyamatban lévő eljárás elhúzódása miatti kifogás – az alábbiak szerint – megalapozott. [12] A Kp.
  2. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 157. §
(1)bekezdés
  1. a)pontjában foglaltak szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha törvény a bíróság részére az eljárás lefolytatására, eljárási cselekmény elvégzésére vagy valamely határozat meghozatalára határidőt állapított meg, azonban az eredménytelenül telt el. Ugyanezen §
  2. c)pontja szerint a fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha a bíróság az adott eljárási cselekményt az annak elvégzésére elegendő észszerű időtartamon belül nem végezte el, vagy annak elvégzéséről nem rendelkezett. Kúria III.Kökif.45.061/2025/2 4 [13] A Pp. 157. §
(2)bekezdése értelmében a kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény elvégzésére vagy határozat meghozatalára. [14] A Pp. 158. §
(4)bekezdése szerint, ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. §
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. §
(1)bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja. [15] A Kúria követendő gyakorlata szerint (Kökif.I.40.865/2021/2., Kökif.II.40.721/2021/2., Kökif.VII.45.064/2021/2., Kökif.III.45.051/2025/2.) a fél az eljárás elhúzódására hivatkozással az ügyben eljárt bíróság mulasztása miatt kifogást terjeszthet elő, amelyben köteles megjelölni azt az elmulasztott eljárási cselekményt vagy határozatot, amely az eljárás elhúzódását eredményezi. A Pp.
  1. §-ában szabályozott eljárás elhúzódása miatti kifogás jogalkotói célja, hogy az eljárás folyamatában ráhatást biztosítson az eljárások elhúzódásmentes folytatására. Az eljárás elhúzódása miatti kifogás nem a mulasztás, késedelem megállapítását, hanem a sérelmes körülmény orvoslását célozza, ezért a kifogás érdemben akkor bírálható el, ha az előterjesztésre okot adó, sérelmezett beavatkozást igénylő helyzet még fennáll, annak kiküszöbölése érdekében a beavatkozás indokolt. Ha a kifogás elbírálásakor nem áll fenn olyan mulasztás – azaz konkrét eljárási cselekmény vagy határozat hiánya –, amely az eljárás elhúzódását okozza, akkor a kifogást, mint alaptalant el kell utasítani. [16] A felperes a vizsgált másodfokú eljárásban a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében meghatározott határidő be nem tartása miatt kifogásolta – a Pp. 157. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – az eljárás elhúzódását. E szabály szerint a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, szükség esetén a feleket meghallgathatja. Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított 30 napon belül határoz. [17] A periratok szerint az elsőfokú bíróság az elsőfokú ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasító 25. sorszámú végzése elleni felperesi fellebbezést 2025. február 18-án terjesztette fel a másodfokú bírósághoz, ahol az ügyet 2025. február 21-én lajstromozták. Az iratokat a másodfokú bíróság a Kp. 112. §
(3)bekezdése és a Kp. 104. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 45. §
(1)bekezdésének megfelelően megvizsgálta, és
  1. február
  2. napján, az érkezést követő
  3. napon intézkedett az ügy elbírálása napjának kitűzéséről, ezt követően került sor a – jelen kifogással nem érintett – további intézkedésekre: a felperes korábbi eljárás elhúzódása miatti kifogás iratokhoz szerelésére, alperes részére történő kiadására és a Kúriához felterjesztésére. Tekintettel arra, hogy a felperes
  4. április 7-én kelt beadványában a másodfokú bíróság eljáró tanácsának kizárását is kérte, ezzel egyidejűleg került sor a felperesnek az eljáró tanáccsal szemben benyújtott kizárás iránti kérelmének intézésére 1.Kpkf.750.509/2025/
  5. szám alatt. A másodfokú bíróság a
  6. sorszámú ítélet, a
  7. és
  8. sorszámú végzések tárgyalását – azok tárgyi összefüggésére tekintettel – azonos napra, a beérkező ügyek sorrendjének megfelelően a lehető legkorábbi időpontra tűzte ki, mivel úgy értékelte, hogy a felperes ügyeiben a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/
  9. (VIII. 1.) IM rendelet (a továbbiakban: Büsz.)
  10. §
(1)és
(2)bekezdése szerinti soron kívüli elbírálás feltételei nem állnak fenn. A másodfokú bíróság az átiratában utalt arra is, hogy a Kúria III.Kökif.45.061/2025/2 5 Kp. 114. §
(1)bekezdése szerinti kitűzési és határozathozatali határidőtől való eltérést a tanács előtt folyamatban lévő, korábban érkezett ügyek jelentős mennyisége indokolta. [18] A fentiek alapján a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság a
  1. sorszámú végzés ellen benyújtott fellebbezés elbírálásának napját – a végzés és az ítélet nyilvánvaló tárgyi összefüggéseit alapul véve – a
  2. sorszámú ítélet elleni fellebbezés elbírálásához kötötte, és azt
  3. november
  4. napjában határozta meg figyelmen kívül hagyva a Kp.
  5. §
(1)bekezdésében meghatározott 30 napos határidőt. [19] A Kúria kiemeli, hogy a Kp. fellebbezésről szóló XVIII. fejezete külön alcímet tartalmaz az ítélet (
  1. alcím) és a végzés (
  2. alcím) elleni fellebbezés szabályaira. A
  3. alcímen belül elhelyezett Kp.
  4. §
(3)bekezdése a végzés elleni fellebbezésre az ítélet elleni fellebbezés szabályait az ezen alcímben foglalt eltérésekkel rendeli alkalmazni. Tekintettel arra, hogy a Kp. 114. §
(1)bekezdése végzés esetében az ítélet elleni fellebbezéstől eltérő szabályként határozza meg a harminc napos elbírálási határidőt, azt munkaszervezési okokból nem lehet negligálni. A Kp. 2. §
(2)bekezdésében rögzített azon rendezőelv, mely szerint a bíróság a közigazgatási jogvitát tisztességes, koncentrált és költségtakarékos eljárásban bírálja el, szintén nem eredményezheti a Kp. 114. §
(1)bekezdésének sérelmét, a bíróság hatékony és koncentrált pervezetése nem nyilvánulhat meg a törvényi határidő elmulasztásában. Annak sincs e szempontból jelentősége, hogy a Büsz. szerinti soron kívüliség elbírálási szempontjai fennállnak-e, mivel a Kp.-ben konkrét szabály rendelkezik a végzés elleni fellebbezés elbírálásának határidejéről. Ennélfogva nem irányadóak jelen esetre a Kúria Kökif.I.39.119/2023/
  1. és Kökif.VII.45.108/2024/
  2. számú döntései sem, amelyek nem végzés, hanem ítélet elleni fellebbezések elbírálása tárgyában születtek. [20] Ugyanakkor követendő a Kökif.III.39.064/2024/
  3. számú végzés, amelyben a Kúria kifejtette, hogy ha a fellebbezésről a másodfokú bíróság a felterjesztéstől számított 30 napon belül nem határoz, a fellebbező fél eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogása alapos, és a Kúria a Pp.
  4. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint a mulasztó bíróságot határidő tűzésével az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére hívja fel. [21] Tekintettel arra, hogy a Kp. 114. §
(1)bekezdésében megadott határidő eredménytelenül eltelt, a Kúria a kifogást megalapozottnak találta, és a Pp. 158. §
(4)bekezdésében foglaltak szerint a másodfokú bíróságot határidő tűzésével az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, azaz a
  1. sorszámú végzés elleni fellebbezés elbírálására utasította. A döntés elvi tartalma [22] Az eljárás elhúzódása miatt előterjesztett kifogást megalapozza, ha a másodfokú bíróság a Kp.
  2. §
(1)bekezdésében a végzés elleni fellebbezés elbírálására meghatározott 30 napos határidőt elmulasztja. Záró rész Kúria III.Kökif.45.061/2025/2 6 [23] A végzés ellen sem felülvizsgálatnak, sem fellebbezésnek nincs helye [Kp. 116. § d) pontja, Kp. 112. §
(2)bekezdése]. [24] A Kúria a kifogást a Kp. 36. §
(2)bekezdés a) pontja és a Pp. 158. §
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Budapest,
  1. május
  2. Dr. Farkas Katalin s.k. tanácselnök, Dr. Bérces Nóra s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró, Dr. Sugár Tamás s.k. bíró, Dr. Ujhelyi-Gyurán Ildikó s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.