A határozat elvi tartalma:

egyszerűsített foglalkoztatásnál annak van jelentősége, hogy a munkavállaló foglalkoztatásának időpontjában

Efo. tv-ben meghatározott adónemekben fennálló tartozás meghaladja-e a 300.000 Ft-ot.

adótartozás esedékessége nem a bevallás időpontját, hanem

adó-, járulék fizetési kötelezettség határidejét jelenti. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete

ügy száma: Kfv.VI.35.006/2022/5. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró A felperes: felperes1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Szabó Anita ügyvéd cím2

alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága cím3

alperes képviselője: Kovácsné Dr. Veres Orsolya kamarai jogtanácsos cím4 A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Debreceni Törvényszék 2021.november

1. napján kelt 10.K.703.059/2020/
2. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a Debreceni Törvényszék 10.K.703.059/2020/
3. számú ítélet hatályában fenntartja. Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 2 Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

alperesnek 15 napon belül 15.000 (

az tizenötezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg

államnak felhívásra 70.000 (

az hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Hajdú-Bihar Megyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél 2020. május 18-án jogkövetési vizsgálatot végzett. A próbavásárlás során a revizorok a netpincer.hu weboldalon keresztül ételt rendeltek cím5 szám alatti címre kiszállítással, a felperes által üzemeltetett Cs Pból. A kiszolgálást végző Sz. R. (a továbbiakban: Sz.R.) online pénztárgépi nyugtát adott át. [2] A vásárlás után

ellenőrzést végző revizorok

adóigazgatási rendtartásról szóló

1. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.)
2. §

onosító adatlap, általános megbízólevél felmutatásával igazolták ellenőrzési jogosultságukat. [3] A próbavásárlásról, a nyugta- és számlaadási kötelezettség teljesítésének helyszíni ellenőrzéséről 2403711571 számon jegyzőkönyv készült, melynek záradéka tartalmazza, hogy

ellenőrzés további folytatása indokolt. A jegyzőkönyv egy példányát a felperes jelen lévő alkalmazottja: Sz.R. átvette. [4] Ezt követően

adóhatóság a rendelkezésre álló nyilvántartás adatai alapján feltárta, hogy felperesnek a folyószámláján 2020. március 12-től 300.000 Ft-ot meghaladó,

ellenőrzés napján 740.000 Ft hátralék mutatkozott. Megállapította továbbá, egyszerűsített foglalkoztatottként a felperes 9 munkavállalót úgy alkalmazott, hogy arra a fennálló adótartozása miatt

egyszerűsített foglalkoztatásról szóló

1. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.)
2. §

általános foglalkoztatásra irányuló szabályok szerint kellett volna bejelentenie, mely kötelezettségének nem tett eleget. [5] Mindezek eredményeként

elsőfokú adóhatóság a

1. július
2. napján kelt 6138323784 iktatószámú határozatával felperest a be nem jelentett alkalmazottak foglalkoztatása miatt 180.000 Ft mulasztási bírság megfizetésére kötelezte, felhívta a be nem jelentett alkalmazottak 15 napon belüli bejelentésére, egyéb adóhatósági intézkedés elrendelését mellőzte. [6] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes 4319976763 iktatószámú határozatával

elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntését

Air. 127. §

Efo tv. 1. §

adózás Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 3 rendjéről szóló

1. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
2. melléklet
3. pontjára,
4. §
5. pontjára,
6. §

alperes védekezése [7] A felperes keresetében

alperes határozatának

elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítését vagy szükség esetén hatályon kívül helyezését és

elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadta, hogy

adóhatóság

1. május
2. napján próbavásárlással megvalósuló jogkövetési vizsgálatot végzett, melyet a helyszíni jegyzőkönyv is alátámaszt. Ennek ellenére a próbavásárlás lefolytatása után külön megbízólevél nélkül további ellenőrzést is folytatott, melyre

onban nem volt lehetősége. [8] Vitatta, hogy 9 fő be nem jelentett foglalkoztatottja lett volna, a vizsgált időszakban esedékes adótartozása sem volt, amit

adóhatóság 2020. május 5-én kelt felszólító levele is igazol, mely szerint

adóhátralékát 2020. május 25-ig kellett megfizetnie. E felszólító levél átvétele után előterjesztett kérelme alapján a tartozás megfizetésére részletfizetést kapott, ezzel

esedékesség a részletfizetés szerinti időpontra változott. Utalt

Art. 7. § 6.

pontjára:

adótartozás fogalmi meghatározására. [9] A járulékfizetési kötelezettség esedékességéhez kapcsolódóan kifejtette továbbá, hogy

1. januári bevallását
2. április 13-án nyújtotta be, így egyik fizetési kötelezettsége sem válhatott esedékessé
3. február 12-én.

alperes által becsatolt adófolyószámlákon feltüntetett esedékességi időpontok nem a fizetési esedékességet rögzítik, hanem a bevallások benyújtásának esedékességét. [10] A perben tartott első tárgyaláson előterjesztett nyilatkozatában vitatta, hogy a vizsgálat időpontjában

adófolyószámláján

alperes által megállapított összegű tartozás állt volna fenn, mivel

adóhatóság által

1. április 13-án befogadott, a felszólítás alapján
2. május 25-én esedékessé vált
3. januári járulékbevallási kötelezettségek közül

oknak

adónemeknek

összege, amelyek nem haladhatják meg a 300.000 Ft-ot, mindösszesen: 219.000 Ft volt. [11]

alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy

adóhatóság ellenőrei

Air.

1. §-ában és
2. §-ában foglaltak szerint jogkövetési vizsgálatot folytathatnak le bármely időszakra és bármely adókötelezettségre. A felperes által előadottakkal szemben a 6156138863 iktatószámú

onosító adatlap és a 0905504 számú általános megbízólevél birtokában további vizsgálatot is végezhettek. [12]

ellenőrzés során a felperes nem vitatta, hogy folyószámláján 2019. március 12től

ellenőrzés napjáig 300.000 Ft-ot meghaladó tartozása mutatkozott.

egyszerűsített foglalkoztatás tekintetében nem annak van jelentősége, hogy a fennálló tartozása megfizetésére engedélyeztek-e számára részletfizetést, hanem annak, hogy a 9 fő munkavállaló foglalkoztatásának időpontjában

Efo. tv-ben meghatározott adónemekben fennálló tartozása a 300.000 Ft-ot meghaladta-e. A részletfizetés engedélyezése igazolta a fennálló tartozást, amit a meghatározott fizetési ütemezéssel kellett megfizetnie. Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 4

elsőfokú bíróság ítélete [13]

elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [14] Döntését a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 85. §

Efo. tv. 11. §

Art. 7. § 6. pontjára, a Kp. 78. §

első tárgyaláson tett nyilatkozatát, amely szerint nem volt befizetetlen adótartozása, a Kp. 78. §

Art. 3

. számú melléklete szerint amennyiben a havi bevalló a bevallási kötelezettségének késedelmesen tesz eleget, nem mentesül

elszámolt hónapot követő hónap 12. napjáig fennálló fizetési kötelezettség teljesítése alól, így a felperes esetében

Efo tv. 11. §

általános megbízólevél, a revizor személyes okmányának bemutatása

onosító adatlap szerint megtörtént,

ellenőrzés tárgya

Air. 89. §

próbavásárlással kezdődött. A felülvizsgálati kérelem és

ellenkérelem [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítéletnek elsődlegesen a Kp. 121. §

elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára kötelezését, másodlagosan a Kp. 121. §

Air. 96. §

adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017 (XII.28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig.vhr.) 90. §

Art. 6. §-ára, a Kp. 2. §-ára, 4. §-ára, 85. §

Alaptörvény XXIV. cikk

ellenőrzés jogszerűségét, mivel

ellenőrzés napján felvett jegyzőkönyv szerint

eljárás tárgya próbavásárlás volt, melynek keretében kizárólag a nyugtaadási kötelezettség szabályossága vizsgálható, nem fordítható át minden tájékoztatás nélkül egy teljesen más ellenőrzésre. Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 5 [20] Nem ismerte el a 300.000 Ft-ot meghaladó,

Efo. tv. hatálya alá tartozó esedékes adótartozás fennállását. Okfejtése szerint

engedélyezett részletfizetésre tekintettel

adószámláján nem volt nyilvántartva tartozás. Téves

ítéleti megállapítás, hogy a közigazgatási eljárásban és a keresetlevelében

összegszerűséget nem vitatta. [21] Álláspontja szerint a bíróságnak vizsgálnia kellett volna, hogy

1. március
2. napjától
3. május
4. napjáig folyamatosan 300.
5. Ft-ot meghaladó,

Efo tv. hatálya alá tartozó adónemekben fennállt-e esedékes adótartozása. [22]

alperes állításával szemben igazolta, nem válhatott esedékessé a 2020. január havi egyik fizetési kötelezettsége sem, mellyel kapcsolatosan fenntartotta a keresetlevelében, perbeli nyilatkozataiban foglaltakat. [23]

alperes ellenkérelmében a Kp. 121. §

ítélet hatályában fenntartását kérte, a határozatában, a perben tett nyilatkozataiban foglaltak fenntartása mellett. Álláspontja szerint a bíróság eleget tett indokolási kötelezettségének, valamennyi kereseti kérelmet teljes körűen elbírált, döntése megalapozott és jogszerű. [24] Hangsúlyozta, a felperes sem vitatta, hogy

általános megbízólevél

eljáró revizor személyes okmánya, melynek bemutatása

onosító adatlap szerint megtörtént. E szerint

ellenőrzés tárgya

Air. 89. §

esedékesség időpontját.

adótartozás ténye, és

önkéntes adótartozás rendezésére felszólítás két különböző dolog, a fizetési felszólítás nem változtatja meg

adótörvényben meghatározott esedékességet. [26] Kifejtette, a felperes csak a perben hivatkozott arra, hogy a tartozása

ellenőrzés napjáig a 219.000 Ft-ot nem haladta meg, erre

onban a Kp. 78. §

ellenőrzéssel érintett időszakot megelőzően:

1. január
2. és
3. március
4. között volt olyan időszak, amikor

adótartozás a 219.000 Ft-ot nem haladta meg. [27] Hangsúlyozta, a felperes sem vonta kétségbe, hogy a vizsgált időszakban havi bevalló volt, így a bevallások benyújtási és a fizetési határideje

Art. 3

. számú melléklete szerint

elszámolt hónapot követő hónap 12. napja. A bevallás benyújtására előírt határidő elmulasztása nem változtatja meg

adó esedékességének a törvényben előírt napját, melyet a bíróság ítéletében is levezetett. A Kúria döntése és jogi indokai [28] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 6 [29] A Kúria

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 115. §

ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. A Kp. 120. §

elsőfokú bíróság a tényállást helytállóan állapította meg,

irányadó jogszabályok alkalmazásával jogszerű döntést hozott, a jogerős ítélet rendelkezésével és jogi indokolásával a Kúria egyetért, a felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal összefüggésben

alábbiakat emeli ki. [31]

Air. 89. §

ellenőrzés fajtái között tünteti fel a jogkövetési vizsgálatot, mely a 91. §

adó megállapítására, bevallására és megfizetésére alkalmas módon történő teljesítésének ellenőrzését, adatgyűjtést

adózó nyilvántartásában, bevallásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmának, illetve ezek hitelességének megállapítása,

ellenőrzési tevékenység támogatása érdekében, a gazdasági események valódiságának vizsgálatát. A jogkövetési vizsgálat általános megbízólevéllel is lefolytatható. [32] A felperes sem vonta kétségbe, hogy a revizorok által felmutatott

onosítóadatlapon és

általános megbízólevélen

ellenőrzés tárgyaként egyaránt jogkövetési vizsgálat volt feltüntetve. A próbavásárlás tényszerűen megvalósult, a

1. május
2. napján felvett 2403711571 számú jegyzőkönyv részletesen tartalmazza

ellenőrzést, a próbavásárlás időpontját, helyét, a vásárolt termékeket, a próbavásárlás körülményeinek leírását, és a záradéka

t a tájékoztatást, hogy

ellenőrzés tovább folytatása indokolt, melyről a jegyzőkönyv átvételekor a felperes is értesült. Mindezek egyértelműen alátámasztják, hogy

alperes által végzett jogkövetési vizsgálat nemcsak kizárólag próbavásárlásra, ehhez kapcsolódóan a nyugtaadási kötelezettség teljesítésére, hanem egyéb kötelezettségek teljesítésére is irányult, melynek lefolytatására

általános megbízólevél, a jegyzőkönyvben rögzítettek tanúsága szerint

eljáró hatóságnak lehetősége volt, így

ellenőrzés lefolytatására jogszerűen került sor. [33] A Kúria a felperes hivatkozása alapján vizsgálta, hogy

ellenőrzéssel érintett időszakban állt-e fenn 300.000 Ft-ot meghaladó esedékes adótartozása. [34]

Art. 7

. §-a,

értelmező rendelkezések 6. pontja szerint

adótartozás

esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. [35] A személyi jövedelemadó előleg, a természetbeni egészségbiztosítási járulék, pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék, valamint nyugdíjjárulék esedékessége

Art. 3. számú melléklete 1.1.1.

pontja, valamint 4.1.1. pontja szerint

elszámolt hónapot követő hó 12. napja. Ez a határidő

Art. 3. melléklet I.1.

pontja szerint is

adó megfizetésének végső határidejét jelenti. A felperes hivatkozásával szemben

esedékesség nem a bevallás időpontját, hanem

adó-, járulék fizetési kötelezettség határidejét jelenti, melyet

elsőfokú bíróság helytállóan állapított meg ítéletében. Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 7 [36] Felperes maga sem vonta kétségbe, hogy 2020. május 5-én

adóhatóságtól szakképzési hozzájárulás, szociális hozzájárulási adó, személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási alapot megillető járulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék adónemekben összesen 369.000 Ft hátralék megfizetésére kapott felhívást 2020. május 25. napjáig. [37] Hangsúlyozza a Kúria, hogy

adótartozás megfizetésére

adóhatóság által megjelölt határidő -

idézett jogszabályi rendelkezések alapján - nem

adófizetés esedékességi ideje, a felperes mulasztása

adótartozás eredeti, törvényben meghatározott esedékességét nem érinti. [38]

a körülmény, hogy - a felperes

1. július
2. napján előterjesztett kérelmének helyt adva -

adóhatóság 6017857922 iktatószámú határozatával 1.222.127 Ft adótartozás megfizetésére 12 havi részletfizetést engedélyezett, úgyszintén nem érinti

adótartozás eredeti esedékességi időpontját. Helytállóan hivatkozott

alperes arra, hogy

esedékesség napján fennálló adótartozás ténye és

önkéntes tartozás rendezésére való felszólítás két külön dolog, a fizetési felszólítás, a részletfizetés nem változtatja meg

adótörvényben meghatározott esedékesség napját. [39] A felperes hivatkozásával szemben

ellenőrzés időpontjában lejárt esedékességű adótartozása fennállását nem vonja kétségbe egy általa becsatolt,

1. augusztus
2. napján készült 0 Ft adótartozást mutató adószámla-kivonat, figyelemmel arra, hogy időközben a hatóság helyt adott a fizetési könnyítési kérelmének.

ellenőrzést követően bekövetkezett körülmények nem befolyásolják a korábbi időszakra vonatkozó adóhatósági megállapításokat. [40]

elsőfokú bíróság

adótartozás összegét vitató kereset vonatkozásában helyesen hivatkozott a Kp. 78. §

érdekelt akkor hivatkozhat, ha

t a megelőző eljárásban a közigazgatási szerv arra való hivatkozása ellenére nem vette figyelembe,

t önhibáján kívül nem ismerte, illetve arra önhibáján kívül nem hivatkozott. [41] A jogalkotói szándék egyértelmű, a közigazgatási per nem egy újabb közigazgatási hatósági ügyintézési szint, ezért a feleknek a közigazgatási eljárásban kell mindent megtenniük annak érdekében, hogy a tényállás teljes mértékben tisztázásra kerüljön. A felperes a közigazgatási eljárásban és keresetlevelében is kizárólag

adótartozás esedékességét vitatta, csak a keresetindítási határidőt követően, a pereben tartott első tárgyaláson adta elő, hogy

1. május
2. napjáig nem volt befizetetlen adótartozása, melynek igazolására havi bevallási adatokat, adószámla kivonatot csatolt. Arra vonatkozóan

onban előadást nem tett, hogy erre a közigazgatási eljárásban miért nem hivatkozott. [42] A Kúria Kfv.IV.37.844/2019/5., Kfv.IV.37.409/2019/5. számú döntéseiben hangsúlyozta, hogy a határozat jogszerűségét vitató perben csak akkor fogadható el a közigazgatási eljárásban nem hivatkozott, nem csatolt bizonyíték, ha a felet ebben saját magatartásán kívüli ok, körülmény akadályozta. Méltányolható önhiba hiányában helytállóan Kúria VI.Kfv.35.006/2022/5-1 8 állapította meg

elsőfokú bíróság, hogy

adótartozás összege a perben már nem volt vizsgálható. [43]

ellenőrzés időpontjában hatályos Efo. tv 11. §

elsőfokú bíróság jogerős ítéletét a Kp. 121. §

egyszerűsített foglalkoztatásnál annak van jelentősége, hogy a munkavállaló foglalkoztatásának időpontjában

Efo. tv-ben meghatározott adónemekben fennálló tartozás meghaladja-e a 300.000 Ft-ot. [46]

adótartozás esedékessége nem a bevallás időpontját, hanem

adó-, járulék fizetési kötelezettség határidejét jelenti. Záró rész [47]

alperes perköltségének megfizetésére a Kp. 35. §

alperes által felszámított összeggel egyezően állapította meg. [48]

illetékekről szóló

1. évi XCIII. törvény (Itv.)
2. §

Itv. 39. §

ítélet elleni felülvizsgál lehetőségét a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. [50] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp.
2. §