A határozat elvi tartalma: Ezen túlmenően azonban még a fenti súlyosító körülmény értékelésével is, a bűnösségi körülmények összevetése alapján a másodfokú katonai tanács is úgy ítélte meg, hogy a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre és az általa megvalósított bűncselekmény tárgyi súlyára, továbbá arra is tekintettel, hogy a szolgálati viszonya lemondással megszűnt, így a jövőben hasonló bűncselekmény elkövetőjévé nem válhat, a Btk. 79. §-ban írt büntetési célok eléréséhez a Btk. 33. §
(4)bekezdésében írt szabály alkalmazásával kiszabott, a Btk. 50. §
(1)és
(3)bekezdésében írt pénzbüntetés szükséges, egyben elégséges is. A vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása még a végrehajtásának felfüggesztése mellett is a büntetési célokon túlmutató joghátrány lenne. .. Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.47/2025/
- A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa mint másodfokú bíróság Budapesten, a
- november
- napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő v é g z é s t: A hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntette miatt Terhelt1 vádlott ellen indított büntetőügyben a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának
- március
- napján kihirdetett Kb.II.79/2024/
- számú ítéletét helybenhagyja. Indokolás [1] A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa a
- március
- napján kihirdetett Kb.II.79/2024/
- számú ítéletével Terhelt1 vádlottat bűnösnek mondta ki hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében (Btk.
- §
(1)bekezdés), ezért őt 200 napi tétel, napi tételenként 1.750.- forint pénzbüntetésre ítélte. Az így kiszabott 300.000.- forint pénzbüntetés megfizetésére 10 havi részletfizetést engedélyezett, meg nem fizetése esetére rendelkezett annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról. [2] Az ítélet kihirdetésekor a katonai ügyész a jogorvoslati nyilatkozat megtételére három munkanapi határidőt tartott fenn, majd a törvényes határidőn belül a vádlott terhére, pénzbüntetés helyett végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetés kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. Az ügydöntő határozatot a vádlott és védője tudomásul vette. [3] Az ügyész a fellebbezése írásbeli indokolásában arra az álláspontra helyezkedett, hogy a bíróság az általa feltárt enyhítő körülményeket túlzott mértékben vette figyelembe. Mindenképpen indokolt lett volna, hogy a vádlott által elkövetett erőszakos cselekményt – amely az ügyészség álláspontja szerint jelentős hátránnyal járt a szolgálatra és összeegyeztethetetlen a rendőri hivatásba vetett bizalommal – legalább végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztéssel szankcionálja a bíróság. Ezt támasztja alá az a körülmény is, amit mind a vádirat, mind pedig a bíróság ítélete rögzített a tényállásban, hogy a vádlott Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.47/2025/6-II. 2 által kifejtett erőszakos cselekménynek többen is szemtanúi voltak. A kiszabott pénzbüntetés nem alkalmas arra, hogy akár az elkövetőt, akár mást visszatartson hasonló jellegű cselekmények elkövetésétől. A bíróság – az ügyészi álláspont szerint eltúlzottan enyhe ítéletet hozva – úgy szabott ki pénzbüntetést, hogy az ügyészség a mértékes indítványban – beismerés esetére – minimálisan végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.419/2025/3. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Utalt arra, hogy a katonai tanács perrendszerű eljárásában a vádlott a vádirati történeti tényállást és minősítést nem vitató, bűnösségére kiterjedő és a tárgyalási jogáról lemondó nyilatkozatát a Be. 504. §
(3)bekezdésének megfelelő végzésével törvényesen fogadta el, az ügydöntő határozatával a vádirati történeti tényállással és minősítéssel egyezően a vádlott bűnösségét a hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében megállapította. [5] Az ügyészi érvelés szerint a büntetéskiszabás keretében az elsőfokú katonai tanács csak a vádlott javára jelentkező enyhítő körülményeket tárta fel és elmulasztotta súlyosító körülményként értékelni a vádlott terhére a hasonló jellegű hivatali bűntettek elszaporodottságát, valamint azt a tényt, hogy a vádlott a bűncselekményt a neki kiszolgáltatott sértett sérelmére, több polgári személy jelenlétében követte el. A törvényszék katonai tanácsa a vádlott javára jelentkező enyhítő körülményeknek eltúlzott jelentőséget tulajdonítva, anyagi törvényt sértően, a Btk. 82. §
(2)bekezdés d) pontja és a
(3)bekezdése alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A hivatásrendjével alapvetően szembehelyezkedő vádlott esetében, akinek cselekménye alkalmas volt a rendőrségbe vetett állampolgári bizalom rombolására, a bíróság által kiszabott pénzbüntetés nem alkalmas a Btk.
- §-ban írt büntetési célok elérésére, nem szolgálja sem a generális, sem az egyéni prevenció érvényesülését. Az ügyészség álláspontja szerint mindezekre csak az ügyészi mértékes indítványban megjelölt, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása lehet alkalmas. [6] A leírtak alapján indítványozta, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának Kb.II.79/2024/
- számú ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján változtassa meg, és a vádlottal szemben pénzbüntetés helyett, a Btk. 33. §
(1)bekezdés a) pontja és a
- §-a alapján szabadságvesztés büntetést szabjon ki, melynek végrehajtását a Btk.
- §
(1)és
(2)bekezdésének alkalmazásával próbaidőre függessze fel. Rendelkezzen arról, hogy a vádlott a szabadságvesztés végrehajtása esetén a Btk. 38. §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdés a) pontjára figyelemmel legkorábban a büntetés 2/3 részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, valamint a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozata a Btk. 35. §
(2)bekezdésére figyelemmel fogház. Mellőzze az elsőfokú ítélet rendelkező részéből a pénzbüntetés kiszabására és a részletfizetésre vonatkozó rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú ítéletet a Be. 605. §
(1)bekezdése alapján hagyja helyben. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.47/2025/6-II. 3 [7] A védő az ügyészi fellebbezésre és a fellebbviteli főügyészség átiratára tett észrevételében előadta, hogy álláspontja szerint az enyhítő körülményeknek az elsőbíróság általi túlzott figyelembevételére vonatkozó hivatkozás alaptalan, a vádlottal szemben kiszabott pénzbüntetés arányban áll az általa elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, a büntetés céljait kellően szolgálja. [8] A katonai ügyész által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tartott tanácsülésen az elsőfokú ítéletet és az azt megelőző bírósági eljárást a Be. 590. §
(3)bekezdésében írtakra figyelemmel – korlátozottan – bírálta felül. Felülbírálata ezért a Be. 590. §
(5)bekezdés a-d) pontjai alapján a hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabályok megtartására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó ítéleti rendelkezésre terjedt ki. A fellebbviteli bíróság a Be. 591. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és határozatát az elsőfokú katonai tanács által megállapított tényállásra alapította. [9] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet a Be. 598. §
(2)bekezdés II. fordulata szerinti törvényi feltételek fennállása miatt tanácsülésen bírálta felül. [10] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács az eljárási szabályokat betartotta, nem vétett olyan eljárási szabálysértést, amely megalapozná az ítélet hatályon kívül helyezését. [11] Az elsőfokú katonai tanács az előkészítő ülést a Be. LXXVI. fejezetében írt szabályok betartásával tartotta meg, az általa az előkészítő ülésen foganatosított törvényi figyelmeztetések a jegyzőkönyv tanúsága szerint mindenre kiterjedőek voltak, a jogszabályi előírásoknak maradéktalanul megfeleltek. [12] A vádlott a kioktatást követően a vádirattal egyezően a bűnösségét beismerő nyilatkozatot tett és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. [13] Ennek megfelelően az elsőfokú katonai tanács a Be. 504. §
(1)-
(3)bekezdésében írtak szerint járt el, a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadó végzése törvényes. Az elsőfokú katonai tanács a végzés meghozatala során vizsgálta azt, hogy a vádlott beismerő vallomását a rendelkezésre álló bizonyítékok aggálytalanul alátámasztják-e. A jegyzőkönyv tanúsága szerint a vádlott e nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette, a beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt ésszerű kétely nem mutatkozott, nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztják. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.47/2025/6-II. 4 [14] Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor az előzőekre tekintettel a vádlottat csupán a személyi körülményeivel kapcsolatban hallgatta ki. [15] Az elsőfokú katonai tanács a vádirati tényállással egyezően az ítélet [6]-[9] bekezdésében terhelő tartalmú történeti tényállást rögzített, és a vádlottat a vádirati minősítéssel egyezően, a Btk. 301. §
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő hivatalos eljárásban elkövetett bántalmazás bűntettében mondta ki bűnösnek. Az elsőfokú bíróság helyesen minősítette a vádlott hivatali bűncselekményét, annak minden tényállási eleme megvalósult. [16] A másodfokú katonai tanács az ítélet [4] bekezdését annyiban egészíti ki a személyi körülmények tekintetében, hogy Terhelt1 vádlott hivatásos szolgálati viszonya a egyéb érdekelt1 vezetője 2023. július 6. napján kelt 06010-170/953-1/2023. számú parancsával 2023. július 7. napjával – a lemondására tekintettel megszűnt. [17] Az elsőfokú katonai tanács indokolási kötelezettségének a Be. 562. §
(2)bekezdése figyelembe vételével tett eleget. [18] Az ügyészség súlyosításra irányuló fellebbezése nem alapos. [19] A törvényszék katonai tanácsa a bűnösségi körülményeket hiánytalanul tárta fel és rögzítette az ítélet [13] bekezdésében. Helyesen értékelte a vádlott javára a bűnösségre is kiterjedő, beismerő vallomást, a megbánó magatartást, azt, hogy édesanyja megélhetéséhez járul hozzá, továbbá, hogy a szolgálati jogviszonya a cselekmény elkövetése óta megszűnt. Súlyosító körülményként értékelte azonban a másodfokú katonai tanács – egyetértve a fellebbviteli főügyészség álláspontjával – azt, hogy a hivatásrendjével alapvetően szembe helyezkedő vádlott cselekménye alkalmas volt az állampolgári bizalom rombolására, szem előtt tartva, hogy a vádlott a cselekményét több polgári személy jelenlétében követte el. [20] Ezen túlmenően azonban még a fenti súlyosító körülmény értékelésével is, a bűnösségi körülmények összevetése alapján a másodfokú katonai tanács is úgy ítélte meg, hogy a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességre és az általa megvalósított bűncselekmény tárgyi súlyára, továbbá arra is tekintettel, hogy a szolgálati viszonya lemondással megszűnt, így a jövőben hasonló bűncselekmény elkövetőjévé nem válhat, a Btk. 79. §-ban írt büntetési célok eléréséhez a Btk. 33. §
(4)bekezdésében írt szabály alkalmazásával kiszabott, a Btk. 50. §
(1)és
(3)bekezdésében írt pénzbüntetés szükséges, egyben elégséges is. A vádlottal szemben szabadságvesztés büntetés kiszabása még a végrehajtásának felfüggesztése mellett is a büntetési célokon túlmutató joghátrány lenne. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.47/2025/6-II. 5 [21] Az elsőfokú katonai tanács által kiszabott pénzbüntetés napi tétel száma a vádlott terhére rótt bűncselekmény tárgyi súlyához, míg egy napi étel összege a vádlott jövedelmi és vagyoni viszonyaival arányban áll. [22] Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [23] A fentiekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa a Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsának ítéletét a Be. 598. §
(2)bekezdése alapján tartott tanácsülésen a Be 605. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Budapest,
- november
- Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke Dr. Belovai Henriette hb. százados s.k. Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. előadó bíró bíró A Szegedi Törvényszék Katonai Tanácsa Kb.II.79/2024/
- számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.47/2025/
- számú végzése folytán
- november
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Budapest,
- november
- Dr. Török Zsolt hb. dandártábornok s.k. a tanács elnöke .