A határozat elvi tartalma: Tévedésből ajánlott postai küldeményként a másodfokú bíróság címére postára adott fellebbezés esetén, a fellebbezés benyújtása időpontjának az az időpont tekinthető, amikor a jogorvoslati beadvány az elsőfokú bírósághoz megérkezik. Ebben az esetben a fellebbezés postára adásának időpontját a határidő számítása szempontjából nem lehet figyelembe venni. A Kúria mint fellebbezési bíróság végzése Az ügy száma: Fpkf.III.30.103/2023/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Bajnok István bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1 Az eljárás tárgya: felszámolási eljárás A fellebbezést előterjesztő fél: fellebbezést előterjesztő) A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla, 11.Fpkf.44.040/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyja. Kúria III.Fpkf.30.103/2023/4 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság az 51.Fpk.1938/2022/
- számú végzésében S. M. volt vezető tisztségviselő (a továbbiakban: korábbi vezető) felszámolási eljárás megszüntetése iránti kérelmét elutasította. A korábbi vezető a részére
- október 14-én kézbesített végzés ellen fellebbezést terjesztett elő, melyet
- október 25-én a másodfokú bíróság postafiók címére ajánlott küldeményként postára adott. A másodfokú bíróság a hozzá tévesen benyújtott beadványt továbbította az elsőfokú bírósághoz, a fellebbezés az elsőfokú bírósághoz
- november 3-án érkezett meg. Az ítélőtábla határozata [2] Az ítélőtábla
- számú végzésével az elsőfokú bíróság
- számú végzése ellen benyújtott fellebbezést visszautasította. [3] Indokolásában rögzítette, hogy a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.)
- §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(2)[helyesen
(1)bekezdése] és
(6)bekezdése szerint a határozat elleni fellebbezést a határozat közlésétől számított 15 napon belül az elsőfokú bírósághoz kell benyújtani. Megállapította, hogy a Pp. 149. §
(4)bekezdése alapján a fellebbezési határidőt abban az esetben nem kell elmulasztottnak tekinteni, ha a fellebbezést a fél a Pp. 365. §
(1)bekezdése szerint az elsőfokú bíróság címére legkésőbb a fellebbezési határidő utolsó napján ajánlott küldeményként postára adja. Kifejtette, hogy a korábbi vezető az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezését a másodfokú bíróság címére adta postára ajánlott küldeményként, ezért a határidő számítása szempontjából a postára adás időpontját nem lehetett figyelembe venni; e körben a fellebbezés elsőfokú bírósághoz történő érkezésének időpontja volt az irányadó. Mivel a fellebbezés az elsőfokú bírósághoz 2022. november 3-án a Pp. 365. §
(6)bekezdésében írt 15 napos határidőn túl érkezett meg, az ítélőtábla a Pp. 366. §
(1)bekezdése és a Pp. 367. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés elkésettségére hivatkozással a fellebbezést visszautasította. Fellebbezés és a fellebbezésre előterjesztett észrevétel Kúria III.Fpkf.30.103/2023/4 3 [4] A korábbi vezető fellebbezésében elsődlegesen a fellebbezését visszautasító végzés hatályon kívül helyezését és az ítélőtábla új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a fellebbezését visszautasító végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezés érdemi elbírálását kérte. [5] Nem vitatta, hogy az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezését tartalmazó ajánlott postai küldeményt a Fővárosi Ítélőtábla címére adta postára. [6] Álláspontja szerint az ítélőtábla jogszabálysértően járt el, amikor a Pp. 149. §
(4)bekezdésének rendelkezéseit jelen ügyben nem tekintette alkalmazhatónak, ugyanis a Pp. 149. §
(4)bekezdése nem határozza meg, hogy melyik bíróság címére kell a beadványt ajánlott küldeményként postára adni. Előadta, hogy a Pp. 149. §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést határidőben nyújtotta be, továbbá utalt arra, hogy a perbeli esetben a Pp.
- §-a alapján áttételnek lett volna helye. [7] A fellebbezésre észrevétel nem érkezett. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A Kúria a fellebbezést a Pp.
- §
(2)bekezdés d) pontja alapján elbírálta és azt az alábbiak szerint nem találta alaposnak. [9] A Pp. 365. §
(1)bekezdése értelmében a fellebbezést az elsőfokú bíróságnál kell írásban benyújtani. A Pp. 365. §
(6)bekezdése alapján a fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 15 nap. [10] Az elsőfokú bíróság
- sorszámú végzése megfelelő jogorvoslati tájékoztatást tartalmazott, amely szerint a végzés elleni fellebbezést a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten, a Fővárosi Törvényszéken kell benyújtani. [11] Az ítélőtábla helyesen mutatott rá, hogy a fellebbezési tájékoztatóban megjelölt bírósághoz a fellebbezési határidő elteltét követően érkezett fellebbezés elkésettnek minősül. A kialakult bírói gyakorlat szerint a tévedésből a másodfokú bíróságnál előterjesztett fellebbezés esetén a fellebbezés benyújtása időpontjának az az időpont tekinthető, amikor a perorvoslati beadvány az elsőfokú bírósághoz megérkezik. [12] A Kúria a fellebbezésben kifejtettekre figyelemmel megjegyzi, hogy a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint a fellebbezést az elsőfokú bírósághoz kell benyújtani. Ezért a Pp. 149. §
(4)bekezdésében írt bíróságnak csak az elsőfokú bíróság feleltethető meg. Egyebekben a Pp.
- §-a alapján kizárólag a keresetlevél áttételének van helye, ezen jogszabályi rendelkezés – törvényi felhatalmazás hiányában – a tévesen a másodfokú bírósághoz előterjesztett fellebbezés esetén nem alkalmazható. Kúria III.Fpkf.30.103/2023/4 4 [13] Mindezekre tekintettel helyesen állapította meg az ítélőtábla, hogy a korábbi vezető a fellebbezését elkésetten terjesztette elő, amelynek jogkövetkezménye a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés visszautasítása. [14] A Kúria ezért a Cstv. 6. §
(3)bekezdése és a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó
- §
(2)bekezdése szerint a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyta. Záró rész [15] A másodfokú eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja szerint illetékmentes volt. [16] bírálta el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül [17] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Bajnok István s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: