A határozat elvi tartalma: A kinevezési okiratban meghatározott beosztást meghaladó, azon túlmenő illetékességi területre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok többletfeladat-ellátást eredményeznek, így ennek ellentételezéseként megbízási díj jár. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 3.Kf.700.092/2023/
- felperes (felperes címe) felperesi képviselő (felperesi képviselő címe; eljár: felperest képviselő kamarai jogtanácsos) alperes (alperes címe) A felperes: A felperes képviselője: Az alperes: Az alperes képviselője: alperest képviselő kamarai jogtanácsos A per tárgya: megbízási díjjal kapcsolatos közszolgálati jogviszonyból származó közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes,
- sorszám alatt A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 34.K.703.515/2022/
- számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.092/2023/
- 2 [1] A felperes a hivatásos állomány tagjaként
- január
- napjától az alperes a szolgálati hely állományában Bűnügyi főtechnikus (bűnügyi technikai) beosztásban teljesített szolgálatot. A 301-67/318/2013.számú kinevezésében a szolgálatteljesítés helyeként városnév területe szerepelt. A felperes munkaköri leírásai szervezeti egységként az alperes szolgálati helyét, munkavégzés helyeként városnév közigazgatási területét jelölték meg. A munkaköri leírások tartalmazták azt is, hogy elöljárója utasítása alapján a munkaköri leírásban meghatározott feladatokon túl köteles végrehajtani a külön nem nevesített, de az alperes szolgálati helye tevékenységi körébe tartozó mindazon eseti jellegű feladatot, amelyek ellátására végzettsége, szakmai ismeretei, valamint tapasztalatai alkalmassá teszik. Ez rá aránytalan sérelemmel nem járhat. [2] Az alperes bűnügyi helyettese a
- július 19-én kiadott átiratban a bűnügyi helyszíni szemlék időszerűségének szem előtt tartása érdekében elrendelte, hogy az alperes kerületi rendőrkapitányságain a naponta szolgálatba lépő bizottságok közül négy kerületnél a bizottságvezető és a technikus együtt legyen küldhető a városban felmerülő helyszíni szemlékhez. Ennek érdekében a kerületeket négy blokkba sorolták és a kialakított blokkokból a hónap minden napjára fix bizottságokat (úgynevezett régiós szolgálatokat) határoztak meg. [3] A felperes
- augusztustól a saját kerületében végzett feladatok mellett, azon kívüli kerületek illetékességi területén is látott el régiós szolgálathoz kapcsolódó feladatokat, amelyek ellátásáért díjazásban nem részesült. [4] A felperes
- augusztus 4-én terjesztett elő szolgálati panaszt, amelyben
- augusztus 1-től visszamenőleg 3 évre terjedő időszakra vonatkozóan, a rendszeresen más kerületi rendőrkapitányság illetékességi területén végzett régiós szolgálati feladatok ellátásáért az illetményalap 100%-ának megfelelő megbízási díj és késedelmi kamata megfizetését kérte az alperestől. Arra hivatkozott, hogy a más kerületekben végzett helyszínelési feladatok nem tartoztak a feladatkörébe, ezért a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §-a alapján őt megbízási díj illeti meg. [5] Mivel az elöljáró a szolgálati panasznak nem adott helyt, azt felterjesztette városnév rendőrfőkapitányához, aki a
- szeptember 23-án kelt határozatával a felperes szolgálati panaszát részben elévülés, részben megalapozatlanság miatt elutasította. A szolgálati panasz érdemi vizsgálata körében a határozat utalt arra, hogy a szolgálati jogviszonyról rendelkező állományparancsban, valamint a munkaköri leírásokban a szolgálatteljesítés helyeként városnév területét határozták meg, és a felperes a munkaköri leírások alapján köteles volt az alperes bűnügyi helyettesének
- július 19-én kelt átiratában foglaltakat teljesíteni. A régiós bizottságok felállítására egyébként sem ideiglenesen megüresedett, vagy betöltetlen szolgálati beosztások ellátása miatt, illetve nem a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályoztatott személyek helyettesítése céljából került sor, hanem a szakszerűség és az időszerűség teljesítése érdekében. Hivatkozott a határozat a parancsnoki kivizsgálás anyagára is, amelyben megállapították, hogy a felperest a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával nem bízták meg, illetve többletfeladatot nem végzett el, ezért a Hszt.
- §-ára alapított igénye nem megalapozott. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.092/2023/
- 3 A felperes keresete, az alperes védirata [6] A felperes keresetében
- augusztus
- napjától
- július 31-ig terjedő időszakra 21 hónapra az illetményalap 75%-nak, 12 hónapra az illetményalap 100%-nak alapulvételével 1.072.548 forint megbízási díj és annak
- február 6-tól számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen felül kérte az alperes kötelezését a perrel kapcsolatban felmerült költségeinek a megfizetésére is. [7] A felperes szerint a Hszt.
- §. 4., 24., 25.,
- és
- pontjainak együttes értelmezése, továbbá a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/
- (XII. 28.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet) alapján megállapítható, hogy a régiós szolgálat keretében teljesített feladatok a kinevezése szerinti beosztásába nem tartozó többletfeladatok voltak, amelyek ellátásáért a Hszt.
- §
(1)bekezdés a))-c) pontjában foglaltakra tekintettel őt megbízási díj illeti meg. Más kerületekben is szolgálatot látott el, mert ott a technikusi beosztások megüresedtek, nincsenek betöltve, illetve tartósan akadályozott személy helyettesítése merült fel. A megbízási díj havi mértékét a rendvédelmi illetményalap 75%-ában (28.988 forintban), 100%-ban (38.650 forintban) határozta meg azon hónapokra, amikor a keresetlevélhez csatolt kimutatása szerint adott hónapban 1-3 helyszínen, illetve 4 vagy afeletti régiós helyszínen a munkavégzés ténylegesen más kerületben történő szolgálattal járt. A megbízási díj mértékét a Hszt. 71. §
(4)-
(5)bekezdésében foglaltakon túlmenően a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr1.) 35. §
(6)bekezdésére és a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatalos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI.16.) BM rendelet (a továbbiakban: BMr2.) 10. §
(2)bekezdésére alapítottan határozta meg. [8] Az alperes védirata a kereset elutasítására és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Az alperes a felperes szolgálatteljesítés helyét kiemelve állította, hogy a felperes a régiós szolgálati feladatokat nem többletfeladatként végezte, a Hszt.
- §ában szereplő megbízási díj fogalmilag nem köthető az illetékességi területen kívüli munkavégzéshez. Az alperes kifogásolta a megbízási díj mértékét is, mivel abban az esetben is, ha fennáll a felperes kereseti kérelmének jogalapja, legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-ának megfelelő havi összeg illethetné meg. Az elsőfokú bíróság ítélete [9] Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek megbízási díj címén 1.072.548 forintot és ezen összegnek a
- február 6-tól a kifizetés napjáig járó késedelmi kamatát. Kötelezte ezen felül az alperest 55.627 forint perköltség felperesnek történő megfizetésére is, ezen felül megállapította, hogy az eljárás illetéke az állam terhén marad. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.092/2023/
- 4 [10] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között eljárva vizsgálta. A Hszt. 71. §-a, valamint a 44. §
(1)bekezdése és a 45. §
(1)bekezdése alkalmazásával megállapította, a kinevező okiratban kell kötelező jelleggel rendelkezni a szolgálatteljesítés helyéről, és kizárólag változó szolgálatteljesítés esetén biztosított a szolgálatteljesítés közigazgatási területi megjelölése a munkaköri leírásban. A Hszt.
- §
- pontjában,
- pontjában,
- pontjában,
- pontjában és
- pontjában meghatározott definíciókból – azaz a szervezeti egység, a szolgálati hely, a szolgálati beosztás, valamint az állománytáblázat fogalmából – kiindulva megállapította, hogy a felperes szolgálati beosztása a szervezeti egysége szerinti, tehát a szolgálati hely állománytáblázatában meghatározott munkakör, szolgálati helye pedig a szolgálati hely. Az alperes egy kinevezésben, az adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat, és a jogszabály által szabályozott besoroláshoz és illetményhez kötve van. Ezeket az alperes Bűnügyi Helyettesének rendelkezései nem írhatják felül. [11] Az a tény, hogy az alperes valamennyi kerületi rendőrkapitánysága városnév területén helyezkedik el, még nem jelenti azt, hogy a hivatásos állomány tagjai részére a főváros teljes területén munkaköri leírás alapján alapfeladatként elrendelhető legyen az eredeti szolgálatteljesítési helytől eltérő illetékességi területen a szolgálati feladatok ellátása. A munkaköri feladatok szolgálati helyhez kötöttsége körében utalt arra is a bíróság, hogy azok kiszélesítése a besorolási kategóriák tekintetében különbségeket eredményezne és a megbízási díj jogintézményét üresítené. [12] Megállapította, hogy az alperes eredeti beosztásával megegyező technikusi feladatok ellátásával bízta meg a felperest, de más kerületi rendőrkapitányságok technikus feladatainak ellátására is kötelezte nem csak eseti jelleggel, hanem meghatározott rendszer szerint. A felperes kinevezési okirata szerinti beosztását meghaladó, az annak illetékességi területén kívüli régiós szolgálati feladatok többletfeladatnak minősültek. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontjára alapított kereseti kérelem jogalapját – a Kúria Kf.VIII.40.054/2021/4., Kf.VIII.40.023/2021/5., Kf.VIII.40.034/2021/
- számú eseti döntésben foglaltakra is figyelemmel – megalapozottnak találta. [13] Az összegszerűség körében a Hszt.
- §
(5)bekezdését és a Kúria Kf.VII.39.549/2021/
- számú eseti döntését alapul véve döntött. A megbízási díj mértékének megállapítása során arra volt figyelemmel, hogy a perrel érintett időszakban a felperest 29 hónapon keresztül rendszeresen és visszatérően bízta meg régiós szolgálat ellátásával az alperes. Ez alapján helytállónak tartotta a felperes által előterjesztett, az illetményalap 75%, és 100%-a szerinti megbízási díj iránti keresetet, ezért a feladatok mennyiségére tekintettel annak megfelelően kötelezte az alperest. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.092/2023/
- 5 [14] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte, jogsértésként a Hszt.
- §
(1)bekezdésének c) pontjára, illetve
(5)és
(6)bekezdésének sérelmére hivatkozott. [15] Nem vitatta, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást megfelelőképpen felderítette és a megfelelő jogszabályokat alkalmazta, azonban álláspontja szerint mindezekből téves következtetést vont le. Utalt arra, hogy a bűnügyi helyszíni szemlék időszerűségének javítása érdekében került sor a BRFK bűnügyi helyettesének az átiratában elrendelt fix bizottságok felállítására, amelyben foglalt feladatmeghatározás szolgálati elöljárói parancsnak tekinthető a Hszt.
- §-a alapján, a felperes a hierarchikus szervezeti rendszert, felépítést, és az ezzel járó speciális jogokat és kötelezettségeket tartalmazó jogviszonyt kötelezőnek ismeri el és elfogadja. Fenntartotta az elsőfokú eljárásban képviselt álláspontját, miszerint a Hszt.
- §ban meghatározott megbízási díj fogalmilag nem köthető egy illetékességi területen kívüli munkavégzéssel. A helyettesítés felmerülését, a szemlebizottságok más kerületbe való átirányíthatósága okán kizárta. [16] Kiemelte, hogy a felperes városnév területén teljesített régiós szolgálatok során is, a beosztási feladatait látta el utastásra. A felperes a kinevezésében és a munkaköri leírásában foglalt illetékességi területen és nem azon kívül járt el. [17] A felperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását és az alperes marasztalását kérte 25.000 forint jogtanácsosi munkadíjban. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a régiós szolgálatok ellátása nem tartozott a beosztásához, az ennek során végzett feladatellátás a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatnak minősült, amelyet a Hszt. 71. §
(5)bekezdése szerint megbízási díjjal köteles ellentételezni az alperes. Ebből a szempontból ugyanis nem a szolgálatteljesítési hely volt releváns, hanem a szolgálati beosztás és feladatkör. Ezeket alapul véve az elsőfokú bíróság a Hszt.
- §-ban meghatározott fogalmakat – mint az állománytáblázat, a szolgálati hely, a szolgálati beosztás, illetve szervezeti egység – helyesen értékelte. Fenntartotta a keresetében előadott jogi álláspontját. Észrevételezte, hogy a megbízási díj megítélt összegét az alperes nem vitatta. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [18] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [19] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között – a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a alapján tárgyaláson kívül eljárva – bírálta felül. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a tényállást a fellebbezéssel érintett körben a rendelkezésre álló peradatok alapján helyesen rögzítette, az abból levont jogi következtetése és érdemi döntése – a helyesen megállapított tényállás körében – helytálló; azzal az ítélőtábla egyetértett. A fellebbezésben foglaltakkal összefüggésben a következőket emeli ki. Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.092/2023/
- 6 [20] Az alperes fellebbezése alapján tehát a másodfokú bíróság kizárólag azt vizsgálta, hogy a fellebbezésben megjelölt jogszabálysértések megvalósultak-e, azaz az elsődleges fellebbezési kérelmet tekintve a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontját, valamint
(5)és
(6)bekezdését az elsőfokú bíróság helytállóan értelmezte-e. [21] Figyelemmel arra, hogy az alperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta, azt a másodfokú bíróság is irányadónak tekintette. A kinevezés módosításról rendelkező állományparancs szolgálatteljesítési helyként városnév területét, valamint munkaköri leírások a felperes munkavégzésének helyeként a szolgálati helyet, valamint városnév területét jelölték meg. Az elsőfokú bíróság a szolgálatteljesítési és munkavégzési hely ekként történő meghatározása mellett is helytállóan vizsgálta elsődlegesen azt, hogy a többletfeladatként állított régiós szolgálat során végzett munka a felperes beosztásába tartozott-e. Az IRM rendelet illetékességi szabályait is értelmezve jogszerű következtetésre jutott az elsőfokú bíróság akkor, amikor a felperes bűnügyi technikusi beosztásához tartozó feladatkörnek a szolgálati hely feladatkörébe tartozó feladatokat tekintette, és ez alapján az alperes további illetékességi területeire kiterjedő régiós feladatokat ehhez képest olyan többletfeladat-ellátásként értékelte, ami alapot szolgáltat a felperesnek megbízási díj megfizetésére. Az IRM rendelet szabályozását is figyelembe véve ugyanis nem tartozik a szolgálati beosztáshoz az a feladat, amelyik az adott szervezeti egység állománytáblája szerinti valamely beosztásnak megfelelő feladatellátást jelent ugyan, de a konkrét feladat az illetékességi szabályokat is figyelembe véve kívül esik a szervezet feladatkörén. [22] A bírói gyakorlat egységes abban, hogy ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (BH
- 259.). A hivatásos szolgálati jogviszonyban – egyezően más alá- és fölérendeltségen alapuló foglalkoztatási jogviszonnyal – a munkáltató utasítási joga nem korlátlan, és csak olyan feladatot határozhat meg egy adott munkakörhöz rendelten, amely a munkakör keretei közé tartozik. A munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség (Kfv.VII.37.193/2020/8.). [23] Jelen per tárgyával megegyező esetben a Kúria már több döntésében is rámutatott, a kinevezési okiratban meghatározott beosztást meghaladó, azon túlmenő illetékességi területre kiterjedő régiós szemlebizottsági feladatok többletfeladat-ellátást eredményeznek, így ennek ellentételezéseként megbízási díj jár (Kf.VIII.40.034/2021/4., Kf.VIII.40.054/2021/4., Kf.VII.40.244/2020/4., Kf.VII.39.106/2021/6., Kf.III.45.120/2021/4., Kf.III.45.050/2022/4., Kf.III.45.121/2022/5.). A hivatásos állomány tagja szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettsége körében a Hszt.
- § alapján köteles az elöljáró parancsát teljesíteni, azonban e kötelezettség nem érinti a felperes megbízási díjra jogosultságát. [24] Az alperes a megbízási díj összegszerűségét nem sérelmezte, ezért azt a Fővárosi Ítélőtáblának vizsgálnia nem kellett. [25] Mindezekre tekintettel az előfokú bíróság a feltárt tényállás alapján okszerűen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes visszatérő, rendszeresen jelentkező, beosztásába Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf.700.092/2023/
- 7 nem tartozó többletfeladatokat végzett, amelyek a megbízási díjra való jogosultságát – a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja alapján – megalapozták. [26] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [27] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése értelmében kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, annak mértékét a Pp. 81. §
(1)
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)és 3. §
(2),
(5)bekezdéseire figyelemmel állapította meg, amelynek során a felperes által felszámított költség összegét a pertárgy értékére, fellebbezési ellenkérelem korlátjára tekintettel a felszámított összeggel megegyező mértékben találta alaposnak. [28] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű 85.804 forint fellebbezési illeték az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [29] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Budapest,
- június
- dr. Robotka Imre s.k. dr. Stumpf-Rádai Ágota s.k. dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró