Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.481/2023/14.szám A Balassagyarmati Törvényszék dr. Mihály Rita (9400 Sopron, Mező u. 17.) pártfogó ügyvéd által képviselt Felperes1 (Tartózkodási helye: BV Intézet) felperesnek – képviselő1 jogtanácsos által képviselt Alperes1 (Cím1.) alperes ellen személyiségi jogsértés megállapítása, nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indult perében meghozta az alábbi ítéletet: A törvényszék a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000.-(ötvenezer) Ft perköltséget. A le nem rótt 60.000.-(hatvanezer) Ft eljárási illetéket az állam viseli. Megállapítja, hogy a felperes pervesztes lett, a felperest képviselő pártfogó ügyvéd díját a felperes személyes költségmentességére tekintettel az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, melyet előterjesztése esetén a Balassagyarmati Törvényszéken kell elektronikus úton benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címzetten. A törvényszék tájékoztatja a feleket, hogy a Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja vagy a tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésben kell előterjesztenie. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás [1] A felperes
- és
- között az alperesi fegyház és börtönben töltötte a szabadságvesztés büntetését. [2] A felperes keresetet terjesztett elő az alperes ellen, amelyben kérte annak megállapítását, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy
- és
- között a BV Intézetben nem volt megfelelő a szellőztetés, a zárkák túlzsúfoltak voltak, a WC blokk kizárólag egy függönnyel volt elválasztva, a sétálási körülmények nem voltak megfelelőek, a zárkák pedig csótányokkal voltak fertőzve, embertelen, megalázó büntetésnek vetette alá. Kérte az alperes kötelezését 1 millió Ft nem vagyoni kár megfizetésére. Kérte továbbá az alperest bocsánatkérő levélben történő elégtétel adására az alábbiak szerint: „Alulírott ... Bv. parancsnok, mint a Alperes1 vezetője, az intézet nevében bocsánatot kérek Felperes1 fogvatartottól, akivel szemben jogsértést követett el intézetünk. A további jogsértések megakadályozása érdekében a jövőben minden tőlünk telhetőt elkövetünk.” Keresetét a régi Ptk.
- §,
- §,
- § a), c) és e) pontjára,
- §
(1)-
(2)bekezdésére, valamint az Alaptörvény III. cikkére alapította. Keresetében előadta, hogy az alperesi Bv. Intézet azon épülete, amelyben ő volt elhelyezve, egy kör alakú épület. A kör belső ívén vannak elhelyezve a zárkák akként, hogy a zárkák ajtajai a kör közepe felé néznek, a kör ívén Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.481/2023/14-I 2 pedig az ablakok vannak elhelyezve. Ebből kifolyólag a szellőzés nem megoldott. Fogvartartása során egy kisméretű zárkában voltak elhelyezve vele együtt 8-an. Amikor a problémákat jelezték a felügyelőnek, egy ennél is kisebb zárkába helyezték 3 vagy 4 emberrel együtt. A zárkában a WC blokkot csupán egy függöny választotta el a zárka többi részétől. Ekként a zárkatársai mindvégig ott voltak, amíg ő a WC-t használta. Ez az ő intimitását sértette. A BV Intézet egy 25 x 25 m-es udvarhelyiséggel rendelkezett, ahová sétálás időben valamennyi fogvatartottat kivezényelt az alperes. A sétaudvaron semmilyen elfoglaltságot nem lehet csinálni, csak és kizárólag körbe-körbe sétálni. A sétaudvar nem rendelkezett továbbá esőbeállóval, nyáron a tűző napsütésben 35-40 fokos melegben, mindenféle védőeszköz nélkül lehetett sétálni. A zárka továbbá csótányokkal volt fertőzve. A csótányok a zárka valamennyi részén jelen voltak. [3] Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte. Hivatkozott rá, hogy a fogvatartás utolsó napja és a kereset előterjesztése között több mint 5 év eltelt, ezért a kereset elévült. Az elévülési kifogáson túlmenően kiemelte, hogy a felperes bizonyítási eszközzel nem támasztotta alá azt az állítását, hogy az általa megjelölt időszakban az alperes a keresetben leírtak szerint megsértette a személyiségi jogait. Az elhelyezési körülményei miatt a fogvatartása alatt panaszt nem tett. [4] A törvényszék az alperes elévülési kifogására tekintettel elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a felperes által előterjesztett igény elévült-e. [5] A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (rPtk.) 324. §
(1)bekezdése értelmében a követelések 5 év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik. Az rPtk. 360. §
(1)bekezdése alapján a kártérítés a károsodás bekövetkeztekor nyomban esedékes. [6] A régi Ptk. 84. §
(1)bekezdése szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek, az eset körülményeihez képest a következő polgári jogi igényeket támaszthatja:
- a)követelheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását,
- c)követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal, vagy más megfelelő módon adjon elégtételt, és hogy szükség esetén a jogsértő részéről vagy költségén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot biztosítsanak,
- e)kártérítést követelhet a polgári jogi felelősség szabályai szerint. [7] A régi Ptk. 84. §
(1)bekezdés e) pontjában foglalt utaló szabály folytán a nem vagyoni kártérítésre a polgári jogi felelősség szabályait, tehát valamennyi ezzel kapcsolatos kötelmi jogi szabályt, így az rPtk. 324. §
(1)bekezdése szerinti elévülést is alkalmazni kell, azaz a jelen perben a nem vagyoni kártérítés iránti követelés elévülése vizsgálandó. A felperes a keresetlevélben előadottak szerint 2009-ig volt fogvatartásban az alperesnél és az általa hivatkozott sérelmek a fogvatartása alatt érték őt. Így legkésőbb 2009-ben az elévülési idő elkezdődött. Erre figyelemmel a
- március
- napján előterjesztett kereset a nem vagyoni kártérítés vonatkozásában elévült, így azt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Erre tekintettel a törvényszék a felperes nem vagyoni kártérítés megfizetésére irányuló kereseti kérelmét érdemben nem vizsgálta, azt az elévülésre tekintettel elutasította. [8] A rPtk.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontjában szabályozott szankció nem kötelmi jogi szabály, hanem az abszolút szerkezetű személyiségi jog megsértésének a Ptk. személyek polgári jogi védelme című részében szabályozott jogkövetkezménye. Így az erre irányuló keresetet a törvényszék érdemben vizsgálta. [9] A perben a Pp. 265. §
(1)bekezdése alapján a felperest terhelte annak bizonyítása, hogy az alperesnél történt fogvatartás során nem volt megfelelő a szellőztetés, a zárkák túlzsúfoltak voltak, a WC blokk kizárólag egy függönnyel volt elválasztva, a sétálási körülmények nem Balassagyarmati Törvényszék 27.P.20.481/2023/14-I 3 voltak megfelelőek, a zárkák csótányokkal voltak fertőzve, és ezzel az alperes a felpest embertelen, megalázó büntetésnek vetette alá. [10] Tekintettel arra, hogy a felperes a perben nem bizonyította, hogy az alperes nem megfelelő elhelyezési körülmények között tartotta fogvatartásban a felperest és ezzel embertelen, megalázó büntetésnek vetette alá, a törvényszék a jogsértés megállapítására, valamint bocsánatkérő levélben történő elégtétel adására irányuló keresetet elutasította. A törvényszék a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §
(1)bekezdés és 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes perköltségének megfizetésére, melyet a jogtanácsosi képviseletre tekintettel a 32/2003. (VIII.23.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja alapján állapított meg. [11] A felperes személyes költségmentességére tekintettel az Itv. 39. §
(1)bekezdés és 42. §
(1)bekezdés a) pontja alapján számított feljegyzett eljárási illetéket a Pp.
- § alapján az állam viseli. [12] A párfogó ügyvédi díj viselésére vonatkozó rendelkezést a törvényszék a Pp.
- §
(3)bekezdésére figyelemmel állapította meg. [13] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 365. §
(2)bekezdés a) pontján alapul. Balassagyarmat,
- április
- dr. Barsi Ildikó s.k. bíró