A határozat elvi tartalma: A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a hatóság döntését jogszabálysértőnek tartja, illetve az ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Kalas Tibor bíró A felperes: Kfv.IV.37.033/2024/
- Dr. Balogh Zsolt a tanács elnöke felperes1 (cím1.) A felperes képviselője: Dr. Szűcs A. Gábor Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (cím3.) Az alperes képviselője: Dr. Konyhás Szilvia kamarai jogtanácsos A per tárgya: idegenrendészeti ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv. szám: 106-T-32512/2023.) felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: a Fővárosi Törvényszék 6.K.703.507/2023/
- számú ítélete A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás Kúria IV.Kfv.37.033/2024/2 2 [1] A egyéb1 állampolgárságú felperes Magyarországon
- április
- napjáig érvényes tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkezett. [2] A felperes
- április
- napján tanulmányi célú tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmet nyújtott be, melyet a 106-1-37511/10/2023-T számú határozatával az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Budapesti és Pest Vármegyei Regionális Igazgatóság elutasított. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 106-T-32512/
- határozatával a fellebbezést elutasította, az elsőfokú döntést helybenhagyta és a felperest az Európai Unió tagállamai területéről egyéb2 területére kiutasította. Megállapította, hogy a felperes
- január
- napján megszerezte az alapdiplomáját közgazdaság, kereskedelem és marketing alapszakon, majd ezt követően ugyanezen egyetemen turizmus-menedzsment mesterképzésre jelentkezett, azonban a 2022/
- tanév II. félévében tanulmányai kötelezettségének nem tett eleget. A tanulmányait akadályozó egészségügyi állapotról nem csatolt dokumentumot, nem mellékelt továbbá olyan iratot, amely alátámasztotta volna, hogy az online képzésre jelentkezett és nem engedélyezték számára az online oktatást. Továbbá a bankszámlakivonata alapján megállapítást nyert, hogy 2023 áprilisában munkabér utalás érkezett a felperes bankszámlájára, ebből pedig arra következtetett a hatóság, hogy a felperes egészségügyi problémája ellenére dolgozni képes volt, miközben azt állította, hogy a tanulmányait nem tudta folytatni, így a felperes tartózkodásának célja nem volt igazolt. A határozat szerint nem volt igazolt a felperes szálláshelye sem. Az elsőfokú ítélet [3] Az alperes végzésével szemben előterjesztett keresetet az elsőfokú bíróság a jogerős ítéletével elutasította. A tanulmányi cél igazoltságának körében utalt a Kúria Kfv.II.37.577/2018/
- számú ítéletében foglaltakra, mely szerint a hallgatói jogviszony igazolása, a tandíj megfizetése nem jelent alanyi jogot a tartózkodási engedély megadására, illetve meghosszabbítására, mert a hatóságnak vizsgálnia kell, hogy a kérelmező a képzési és tanulmányi kötelezettségének ténylegesen eleget tesz-e, hallgatói jogviszonyát nem kizárólag a tartózkodási cél legalizálása érdekében létesítette. Ezért azt vizsgálta, hogy a felperes ténylegesen eleget tett-e 2022/
- tanév II. félévében a tanulmányi kötelezettségeinek. Megállapította, hogy ugyan aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezett, önköltséges képzésre felvételt nyert, megfizette a képzés díját, azonban a tanórákat nem látogatta és a vizsga kötelezettségeinek sem tett eleget, tehát gyakorlatilag a felperes a képzési tanulmányai kötelezettségének nem tett eleget. [4] Annak a körülménynek az igazolására, hogy a felperes egészségügyi – önhibán kívüli – okból nem tudott eleget tenni a tanulmányi kötelezettségeinek kifejezetten erre vonatkozó, ezt igazoló egészségügyi dokumentációnak kellene lennie, azonban ilyen dokumentációt a felperes nem tudott csatolni, így a felperes az állítását a kérelemre indult eljárásban nem tudta alátámasztani, az a tény, hogy a felperes 2023 áprilisában munkabért kapott, azt jelenti, hogy a felperes 2023 márciusában olyan állapotban volt, hogy munkát tudott végezni. Összességében megállapította, hogy az alperes a felperes tanulmányi céljának az igazoltsága körében a tényállást teljeskörűen feltárta, a teljeskörűen feltárt tényállításra alapítottan helyes következtetést levonva, helyes jogszabályok alkalmazásával hozta meg a döntését a kereseti érvelés ebben a tekintetben megalapozatlan volt. Kúria IV.Kfv.37.033/2024/2 3 [5] A szálláshely igazoltságának hiánya tekintetében az elsőfokú bíróság nem osztotta az alperes álláspontját, azonban a tartózkodási cél igazolatlansága önmagában elegendő volt a felperes kérelmének elutasítására, ezért a keresetet elutasította. Utalt továbbá arra, hogy a felperes a perben hivatkozott arra, hogy az alperes nem járt el jóhiszeműen a felperessel és nem működött vele együtt, így megszegte az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(2)bekezdésének a) pontjában foglalt kötelezettségét, azonban ezt az állítását nem fejtette ki, nem támasztotta alá tényekkel, így azt érdemben nem tudta vizsgálni. A felülvizsgálati kérelem [6] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben annak befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)és
- ad)alpontjai alapján kérte. A befogadási kérelmét az
- ab)pont tekintetében semmivel nem támasztotta alá, az
- ad)alpont vonatkozásában kifejtette, hogy az eljárt bíróság nem tett eleget az Ákr. 2. §, 6. § és 62. § rendelkezéseinek. Az ügy érdemét tekintve jogszabálysértésként ugyanezen jogszabályhelyeket jelölte meg, előadva, hogy az elsőfokú bíróság nem megfelelően értékelte a felperes helyzetét, a csatolt bizonyítékokat, nem vélelmezte a felperes jóhiszeműségét. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kp. 117. §
(4)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. Kúria IV.Kfv.37.033/2024/2 4 [10] A Kúria megjegyzi, hogy a Kp. 117. §
(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra. A felülvizsgálati eljárás olyan rendkívüli perorvoslat, amely a Kp. 115. §
(1)bekezdésében felsorolt jogerős határozatokkal szemben vehető igénybe azok jogszabálysértő mivoltára, vagy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozással. A felülvizsgálati eljárás tárgya tehát a bíróság jogerős határozata, ekként a félnek felülvizsgálati kérelmében a jogerős határozatban foglalt jogi érveléssel kell ütköztetnie saját érveit (BH2020. 331.; Kfv.VII.45.168/2022/7.; Kfv.III.45.073/2023/9.). A félnek tehát felülvizsgálati kérelmében – a Kp. 115. §
(2)bekezdése folytán alkalmazandó Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjából is fakadóan – azt kell kifejtenie, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a jogerős ítéletet, ezen érvelését pedig a bíróság által megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével kell alátámasztania. A Kúria gyakorlata épp ezért következetes abban a tekintetben, hogy ha a fél felülvizsgálati kérelmében csupán a keresetlevelében foglaltakat ismétli meg, úgy a kérelem lényegében alkalmatlan a Kúria előtti eljárásra, hiszen az értelemszerűen nem tartalmazhatja a kúriai felülvizsgálat tárgyát, azaz az arra vonatkozó jogi érvelést, hogy a jogerős bírósági döntés miért jogszabálysértő (BH2015. 241.; Kfv.I.35.626/2015/2.; Kfv.II.37.750/2022/2.). [11] A befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §
(1)bekezdésének rendelkezései alá tartozik. A befogadhatóság tárgyában hozandó döntése körében azonban kizárólag a Kp. 118. §
(1)bekezdésében felsorolt befogadási ok(ok) fennállását vizsgálhatja, a felülvizsgálati kérelemben megjelölt, annak alapját képező jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, mert arra csupán a már befogadott felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló határozatában van törvényes lehetőség. (Kfv.IV.37.483/2023/2.) [12] A Kúria egységes gyakorlata szerint a felülvizsgálati kérelem befogadásának alapvető feltétele, hogy a megjelölt jogszabálysértés kihatással legyen az ügy érdemére. A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását önmagában nem alapozza meg, hogy a fél az elsőfokú bíróság eljárását jogszabálysértőnek tartja. (Kfv.IV.37.643/2023/2.) [13] Az ügyek társadalmi jelentősége jellemzően akkor mutatható ki, ha olyan jogkérdés merült fel, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetve érinti. (Kfv.IV.37.960/2020/2.) Mindez azt jelenti, hogy az adott ügy – illetve a bíróság által abban elfoglalt jogi álláspont – ne csak az adott ügyben érintettekre legyen kihatással közvetve, hanem az adott ügyben nem szereplő jogalanyok helyzetét illetően is irányt mutasson. (Kfv.III.37.778/2020/2.) A felperes a felülvizsgálati kérelmében nem adott elő semmit, ami az ügy társadalmi jelentőségét alátámasztaná. A Kúria az ügyben a felvetett jogkérdés különleges súlyát, illetve társadalmi jelentőségét nem látta megállapíthatónak. [14] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A Kp. 117. §
(4)bekezdése úgy rendelkezik, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A felperes a befogadhatóság körében a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok fennállására és az állítása szerint megsértett jogszabályi rendelkezésekre csupán utalt, de azt – törvényi kötelezettsége ellenére – nem indokolta, ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására ez utóbbi jogszabályhely alapján sem volt lehetőség. [15] A Kúria a megjelölt jogszabálysértés kapcsán rámutat, hogy az Ákr. hatálya a közigazgatási hatósági eljárásra terjed ki, ezzel szemben a felperes állítása szerint azt a hatósági eljárásban részt nem vett elsőfokú bíróság sértette meg, melyre tekintettel az állított Kúria IV.Kfv.37.033/2024/2 5 jogszabálysértés érdemi vizsgálatára annak kifejtése hiányában, hogy a fél álláspontja szerint az Ákr. rendelkezéseit a bírósági eljárásban milyen okból kellett volna a bíróságnak alkalmaznia a felülvizsgálati kérelem befogadása esetén sem kerülhetne sor. [16] A Kúria megvizsgálva a felülvizsgálati kérelmet a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdésére alapítottan megtagadta. A döntés elvi tartalma [17] A rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a hatóság döntését jogszabálysértőnek tartja, illetve az ítéletben foglaltakkal nem ért egyet. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül határozott. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetésről rendelkeznie nem kellett. [20] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. február 13. Dr. Balogh Zsolt s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró Dr. Hajas Barnabás s.k. bíró Dr. Kalas Tibor s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő