Pfv.20078/2021/4 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A polgári perrendtartás a sajtó-helyreigazítás iránt indult perben keresetnek helyt adó ítélet tekintetében csupán arról rendelkezik, hogy a bíróságnak az ítéletben meg kell határoznia a közzététel módját és határidejét, valamint a helyreigazító közlemény szövegét. A felperes szubjektív jogvédelme miatt a bíróság mérlegelésére bízza, hogy a kereset és ellenkérelem keretei között hogyan fogalmazza meg a helyreigazító közlemény pontos szövegét. II. A perben meghatározott szövegű helyreigazítási közlemény nem mutathat túl annak célján, a közölt téves tények kiigazításán. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.IV.20.078/2021/

1. A tanács tagjai: Dr. Kovács Zsuzsanna a tanács elnöke Dr. Dzsula Marianna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró A felperes: ... A felperes képviselője: Kemenes Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Kemenes Csaba ügyvéd) Az alperes: ... Az alperes képviselője: Dr. Csapó Annamária ügyvéd A per tárgya: Sajtó-helyreigazítás A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: Kúria IV.Pfv.20.078/2021/4 2 alperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.540/2020/
2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Fővárosi Törvényszék 33.P.21.604/2020/
3. Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályában fenntartja. Kötelezi az ..., hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.480 (harmincezernégyszáznyolcvan) forint felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az... köteles az államnak - külön felhívásra - megtéríteni. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes által szerkesztett „...” című hetilapban
4. május 8-án megjelent „...” című cikk (a továbbiakban: cikk) szerzője szerint: „Lélegzetelállító meglepetés, hogy a 2009ben alapított ...érdekeltségébe tartozik (...).” A felperes az alperes által
5. május
6. napján átvett levelében a cikk rá vonatkozó, valótlan tartalmú közlés miatt helyreigazító közlemény közzétételét kérte, amelyet az alperes nem teljesített. Kúria IV.Pfv.20.078/2021/4 3 A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] A felperes keresetében az - előzetes eljárásban kért tartalommal – helyreigazító közlemény közzétételére kérte az alperes kötelezését: „a
7. május 8-án megjelent „...” című cikkben valótlan az az állítás, hogy a ... érdekeltségébe tartozik. Ezzel szemben a valós tény az, hogy a ... tulajdonosa egy osztrák cég, a ..., aminek tulajdonosa az .... Az ... és ... tulajdonába tartozik. ... sem közvetlenül, sem közvetve nem szerepel a ... tulajdonosi szerkezetében.” [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy a sérelmezett közlés a valóságnak megfelel. A felperes állításával szemben ugyanis a cikkben sérelmezett „érdekeltségébe tartozik” kifejezést nem lehet szűkítően értelmezni, nemcsak a közvetlen vagy közvetett tulajdoni kapcsolat tartozik bele. Állította, hogy a sérelmezett közlés arra utal, hogy a felperesnek köze van ahhoz, érinti, a hasznát szolgálja, előnye származik belőle, ha a ... (a továbbiakban: Cég) sorra nyeri a közbeszerzéseket, üzletileg sikeres, nyereséges. Utalt arra is, hogy ahol ez a Cég nyerte el a közbeszerzést, ott kizárólag a felpereshez köthető alvállalkozók végeztek munkát, így a ..., a ... és a ... Hivatkozott arra is, hogy a Cég Cégcsoportja a felperes tulajdonában álló labdarúgó klubok kiemelt szponzora. Álláspontja szerint a cikk állítása ezért valós tényekből levont okszerű következtetés. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában hangsúlyozta, hogy a cikkben sérelmezett „érdekeltségébe tartozik” kifejezés értelmezésénél annak van elsődleges jelentősége, hogy annak az átlagolvasó milyen tartalmat tulajdonít. A sérelmezett közlés szűkebb jelentése szerint egy gazdasági társaság akkor tartozik valakinek az érdekeltségébe, ha a vagyoni helyzete, üzleti megítélése az adott személy vagyoni helyzetére, üzleti megítélésére hatással lehet. A Cég, mint fővállalkozó és részben a felperes által irányított gazdasági társaságok, mint alvállalkozók között áll fenn üzleti kapcsolat, ez megalapozhatja az alperes kifogásolt közlését. A cikk tartalmát vizsgálva azonban arra a következtetésre jutott, hogy mivel az a felperesre - a sérelmezett közlésen kívül - más kifejezést, tényállítást, következtetést nem tartalmaz, a magyar kormány által létesíteni kívánt tengeri kikötőhöz kapcsolódó beruházásokat ismerteti részletesen, a sérelmezett közlés valótlan, azonban az a cikk egészéhez képest lényegtelen tévedés, ezért nincs helye sajtó-helyreigazításnak. [5] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta és kötelezte az alperest: „Helyreigazítás: A
8. május 8-án megjelent „...” című cikkben valótlanul állítottuk, hogy a ... érdekeltségébe tartozik.” tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítéletet a per főtárgya tekintetében helybenhagyta és a pernyertesség pervesztesség arányában kötelezte a feleket az első- és másodfokú perköltség megfizetésére. Kúria IV.Pfv.20.078/2021/4 4 [6] A másodfokú bíróság rámutatott: a felperes és az alperes is különböző nyelvi szótárak értelmezésére hivatkozott a sérelmezett közlés tartalmának meghatározásánál, azonban a PK.
9. számú állásfoglalás alapján az „érdekeltségébe tartozik” kifejezés tartalmát nem ezek alapján kell megítélni. Vita esetén ugyanis a bíróság feladata a sérelmezett közlés adott cikkre vonatkozó – jelentéstartalmának a meghatározása, annak szem előtt tartásával, hogy a társadalmilag kialakult közfelfogás, általános vélekedés szerint az ténylegesen milyen jelentést közvetít az átlagolvasó felé. [7] A másodfokú bíróság kiemelte: az nem volt vitás a peres felek között, hogy cégjogi szempontból a Cég közvetve és közvetlenül sem tartozik a felperes tulajdonába (érdekeltségébe). Ezért az alperesnek kellett bizonyítania, hogy ennek hiányában is valós az az állítása, hogy a Cég a felperes érdekeltségébe tartozik. A másodfokú bíróság az alperes által csatolt okirati bizonyítékok és az egyéb peradatok egybevetése és értékelése alapján azt állapította meg, hogy azok nem bizonyítják, hogy a sérelmezett közlés a valóságnak megfelel. Az alperes - hivatkozása ellenére - a ... számú Közbeszerzési Értesítőben megjelent, a ... vasúti pálya építése tárgyú vállalkozási szerződésen kívül nem csatolt további közbeszerzési értesítőt sem más olyan okiratot, amely azt az állítását igazolja, hogy a Cég által elnyert közbeszerzéseken alvállalkozóként kizárólag a felperes érdekeltségébe tartozó gazdasági társaságok működtek közre. Az írásbeli ellenkérelméhez csatolt g7.hu internetes sajtótermékben megjelent cikk ugyan nyolc közbeszerzésen tüntette fel nyertesként a Céget, azonban ezek közül csak egynél bizonyította azt, hogy mely gazdasági társaságok voltak a Cég alvállalkozói. A másodfokú bíróság utalt arra is, hogy – bár a felperes vitatta, hogy a ... az érdekeltségébe tartozik – ennek azért nem volt jelentősége, mert az alperes a felpereshez „kötött” más gazdasági társaságok (a ..., a ..., a ...) vonatkozásban sem bizonyította azt az állítását, hogy azok egyéb közbeszerzéseken is a Cég alvállalkozói voltak. A másodfokú bíróság nem találta elegendőnek a sérelmezett közlés bizonyítására azt a tényt, hogy a Cég, illetve a Cégcsoportja támogatja a felperes sportklubját, ebből ugyanis még nem következik, hogy a szponzor a felperes érdekeltségébe is tartozik. Ez a „kapcsolat” önmagában - a szó hétköznapi értelmében - nem minősíti a támogatót a felperes érdekeltségébe tartozónak. A másodfokú bíróság – az elsőfokú bíróságtól eltérően – úgy ítélte meg, hogy mivel a valótlan tényállítás a felperes személyét egy jelentős nemzetközi beruházással hozza kapcsolatba, a sérelmezett közlést megelőző pejoratív szavak használatával, a felállított valótlan összefüggés a felperes megítélése szempontjából nem minősül lényegtelen tévedésnek. Ezért a másodfokú bíróság az alperest – a keresetnek részben helytadva - olyan helyreigazító közlemény közzétételére kötelezte, amelyből az átlagolvasó számára kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [8] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, annak – tartalma szerint – a hatályon kívül helyezését és az az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Megsértett jogszabályként hivatkozott az Alaptörvény IX. cikkére, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
10. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4.§-ára,
11. §-ára, a Kúria PK.
12. számú állásfoglalására, az Alkotmánybíróság 36/
13. (VI. 24.) számú határozatára, a polgári perrendtartásról szóló
14. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
15. §-ára. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság nem a felperes keresetéről határozott, helyette - tévesen - arról döntött, hogy elegendő-e a Kúria IV.Pfv.20.078/2021/4 5 közbeszerzési eljárásban a felperes és rokonai kizárólagos alvállalkozói részvételének bizonyítása annak állításához, hogy a felperes érdekeltségébe tartozik a közbeszerzés nyertese, a Cég. A felperes keresete ezzel szemben annak megállapítására irányult, hogy a felperes nem tulajdonosa és „birtokosa” a Cégnek. Állította, a jogerős ítélet nem a cikkben közölt tényállítást, hanem az alperes ellenkérelmében előadottakat „igazította helyre”, azok viszont nem szerepeltek a cikkben sérelmezett közlésben. [9] Hangsúlyozta, hogy az ellenkérelmében kizárólag azért fejtette ki ezeket az üzleti kapcsolatokat, hogy bizonyítsa az „érdekeltségébe tartozik” kifejezés tágabb, hétköznapi értelmét, azaz a felperes és a Cég közötti üzleti kapcsolatot. A sajtó-helyreigazítási pernek az nem volt tárgya, hogy hány sikeres közbeszerzésben alvállalkozó a felperes és a rokonsága. Kiemelte az elsőfokú eljárásban a felperes nem vitatta a saját és rokonai alvállalkozói részvételét a Cég által nyertes közbeszerzésekben, sőt arra hivatkozott, hogy a felperes gazdasági társaságai nem az összefonódás, a közös üzleti érdek miatt, hanem a szakértelmük, alkalmasságuk, a konkurencia hiánya miatt alvállalkozók, mert „szakkivitelezők”. Fenntartotta azt az állítását, hogy az „érdekeltségébe tartozik” tágabb értelmű tényállítás valóságát az bizonyítja, hogy a Cég által elnyert közbeszerzés állami megrendelésének alvállalkozói — akár egyetlen közbeszerzésen is - kizárólag a felpereshez köthetők. Hivatkozott arra is, hogy a sérelmezett közlés valós tartalmát bizonyítja, hogy a felperes tulajdonában álló labdarúgó klubok, a ... és az ... labdarúgó klub kiemelt szponzora a Cég cégcsoportja. [10] Hangsúlyozta, hogy az ellenkérelméhez csatolt ..., ... és ... internetes tényfeltáró portálokra csak annyiban és azért hivatkozott, mert a sajtó – közzétett adatok hiányában találgatni kénytelen, közvetett tények alapján becslésekre kényszerül a közbeszerzési alvállalkozói részesedések mértékére, tényére, gyakoriságára, mivel nem fér hozzá ezekhez a közérdekű adatokhoz. A PK
16. számú állásfoglalásra hivatkozással állította, hogy a közlemények olyan tényállításokat, tényközléseket is tartalmazhatnak, melyekre vonatkozóan esetenként éppen a rendelkezésre álló előzmények, adatok alapján állított, illetve feltételezett tények valósága vagy valótlansága a vita tárgya. Az Alkotmánybíróság 36/
17. (VI. 24.) AB. számú határozata sem tesz kifejezett különbséget tényközlés és értékítélet között a véleménynyilvánítás szabadságának megfogalmazásánál. Önmagában valamely tény közlése is véleménynek minősülhet, hiszen magának a közlésnek a körülményei is tükrözhetnek véleményt, azaz a véleménynyilvánítás alkotmányos alapjoga nem korlátozódik csupán az értékítéletekre. [11] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte, annak helyes indokai alapján, valamint az alperes kötelezését a felszámított felülvizsgálati költsége megfizetésére. A Kúria döntése és jogi indokai [12] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem érintette a jogerős ítéletnek a keresetet részben elutasító rendelkezését. Ezért a Kúria a Pp. 423 §