Gf.20174/2025/6 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésének sérelmét, az elsőfokú bíróság nem terjeszkedik túl a kereseti kérelmen. III. Az ítélet rendelkező részének a szerződési feltételek tisztességtelenségét megállapító rendelkezések mellett a közlemény bíróság által meghatározott szövegét is tartalmaznia kell, nem elegendő az ítélet rendelkező részére történő utalás, a rendelkező részi megállapítások közzétételének elrendelése. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.II.20.174/2025/6/I. A felperes: Felperes1 (cím1 A felperes képviselője: Főügyészség (cím2; ügyintéző: ügyintéző1 osztályvezető Felperes1) Az alperes: Alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Koppány Ügyvédi Iroda cím1 ügyintéző: dr. Koppány Tibor ügyvéd) A per tárgya: általános szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránt indított közérdekű per Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Székesfehérvári Törvényszék 12.G.40.240/2024/

1. Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 2 A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: felperes, 23.,
2. sorszám alperes,
3. sorszám Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit részben és akként változtatja meg, hogy mellőzi az alperes által alkalmazott Általános Szerződési Feltételek érvénytelenségének megállapítását. Az elsőfokú határozat rendelkező részét annyiban pontosítja, hogy az érvénytelenség megállapítása a
4. december
5. napjáig már teljesített szerződéseket nem érinti. Az elsőfokú ítélet közleményre vonatkozó rendelkezését megváltoztatja, és kötelezi az alperest, hogy tizenöt napon belül saját költségén, a www.wolfauto.hu honlapján 60 (hatvan) napi időtartamra az alábbi tartalmú közleményt tegye közzé: „Tájékoztatásul közöljük, hogy a Székesfehérvári Törvényszék – a Győri Ítélőtábla Gf.II.20.174/2025/6-I. számú ítéletével jogerőre emelkedett – 12.G.40.240/2024/
6. számú ítéletével megállapította a Alperes1 által alkalmazott, „A gépjárművek, azok alkatrészeinek és felépítményeinek javítási-, karbantartási munkáira, valamint a költségbecslések elkészítésére vonatkozó általános szerződési feltételek” közül az alábbi szerződési feltételek tisztességtelenség miatti érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal. Az ÁSZF
7. április
8. napjától
9. február
10. napjáig hatályos rendelkezései közül: [Az ÁSZF 9.
11. pontja a Ptk. 6:
12. §

(2)bekezdésébe, a Ptk. 6:104. §

(2)bekezdés h) pontjába ütközik.] [Az ÁSZF 12.

1. pontjának negyedik mondata a Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdésébe ütközik.] [Az ÁSZF 12.

1. pontjának utolsó mondata a Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdésébe, a Ptk. 6:104. §

(1)bekezdés a) pontjába ütközik.] [Az ÁSZF 25.3. pontja a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdésébe, a Ptk. 6:104. §

(1)bekezdés h) pontjába ütközik.] Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 3 [Az ÁSZF 25.4. pontjának első mondata a Ptk. 6:103. §

(2)bekezdésébe ütközik.] [Az ÁSZF 25.

1. pontja a Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdésébe ütközik.] Az érvénytelenség megállapítása a

1. december
2. napjáig már teljesített szerződéseket nem érinti.” Az ítélőtábla az alperes által az elsőfokú ítéletben írt módon az állam javára fizetendő illeték összegét 18.000,- (tizennyolcezer) forintra leszállítja. Megállapítja, hogy további 18.000,- (tizennyolcezer) forint elsőfokú eljárási illeték az állam terhén marad. Kötelezi az államot, hogy a felperes helyett, külön jogszabályban meghatározott módon fizessen meg az alperesnek 22.860,- (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) forint elsőfokú perköltséget. Ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet megfellebbezett rendelkezéseit helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az ítélet jogerőre emelkedését követő 60 napon belül 48.000,- (negyvennyolcezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára. Az eljárási illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adószámát vagy adóazonosító jelét. Kötelezi az államot, hogy a felperes helyett, külön jogszabályban meghatározott módon fizessen meg az alperesnek 80.010,- (nyolcvanezer-tíz) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperesi gazdasági társaság főtevékenysége személygépjármű-, könnyűgépjármű- kereskedelem, de tevékenységi körei között szerepel a gépjármű javítás, karbantartás tevékenységi kör is. Az alperes üzletszerűen saját cégneve alatt önállóan végez gépjármű értékesítést és javítást. [2] A per tárgyát érintő Általános Szerződési Feltételeket (ÁSZF) az alperes
3. április 1-jétől használja, annak megnevezése: „A gépjárművek, azok alkatrészeinek és felépítményeinek javítási-, karbantartási munkáira, valamint a költségbecslések elkészítésére vonatkozó általános szerződési feltételek”. Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. [3] 4 Az alperes által
4. április 1-től alkalmazott ÁSZF
5. pontja szerint:
6. Szándéknyilatkozat, ajánlat 3.
7. A szándéknyilatkozataink nem minősülnek kötelező érvényű ajánlatnak. 3.
8. A szerződéskötéssel kapcsolatos kötelezettségvállalásaink, biztosítékaink és garanciáink, illetve a jelen Általános Szerződési Feltételektől eltérő megállapodások csak írásbeli megerősítésünk révén válnak ránk nézve kötelező érvényűvé az üzleti ügyfelekkel szemben. 3.
9. A katalógusokban, ár listákban, prospektusokban, kiállítási standokon megjelenő hirdetésekben, körlevelekben, reklámküldeményekben vagy egyéb médiumokban (információs anyagok) megadott, a termékeinkről és szolgáltatásainkról szóló, nem nekünk tulajdonítható információkat az Ügyfélnek kifejezetten be kell mutatnia nekünk, feltéve, hogy az Ügyfél a részünkre adott megbízásról szóló döntését ezekre alapozza. Ebben az esetben áll módunkban azok valóságtartalmát véleményezni, amely véleményezés jogát kifejezetten fenntartjuk. Amennyiben az Ügyfél megszegi ezt a kötelezettségét, úgy a szóban forgó információs anyagokban szereplő adatok ránk nézve nem kötelező érvényűek, hacsak ezeket az üzleti ügyfelek felé írásban nem nyilvánítottuk kifejezetten a szerződés részének. 3.
10. A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek, és azokat ellenérték fejében nyújtjuk. Az Ügyfeleket a költségbecslés elkészítése előtt tájékoztatjuk a fizetési kötelezettségről. Ha a költségbecslés alapján utóbb adott megbízás a költségbecslésben szereplő összes szolgáltatásra kiterjed, úgy a költségbecslés díja jóváírásra kerül a szóban forgó számla összegéből. [4] Az ÁSZF 9.
11. pontja szerint: „Ha az Ügyfél nem tesz eleget ezen együttműködési kötelezettségének, a részünkről történő teljesítés nem minősül hibásnak (nincs szavatossági vagy kártérítési igény), kizárólag az Ügyfél helytelen tájékoztatása miatt hiányos teljesítés tekintetében.” [5] Az ÁSZF
12. pontja szerint:
13. A szolgáltatási kör korlátozása 12.
14. A szétszerelés vagy javítási munkálatok során kisebb sérülések vagy karcolások keletkezhetnek. A jármú nálunk történő parkolásakor elkerülhetetlen károkat okozhatnak az állatok (pl. nyestharapás). Az Ügyfél vállalja, hogy indulás előtt ellenőrzi vagy ellenőrizteti a KRESZ szabályainak megfelelően a jármű állapotát (különös figyelemmel vizsgálja meg a folyadékszivárgást). Az ilyen kár nem minősül hibának (nem vonatkozik rá szavatosság), és csak akkor vagyunk felelősek érte (kártérítés érvényesíthető), ha azt súlyos gondatlanságunk idézte elő. A 12.1 pont előbbi rendelkezései nem vonatkoznak a fogyasztó által a Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 5 megalapozott jótállási, illetve kellékszavatossági igénye keretében javításra leadott gépjárműre. 12.
15. Fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalatokon belüli különbségek. 12.
16. Az üzleti ügyfél kifejezetten hozzájárul a szolgáltatások körének korlátozásához. [6] Az ÁSZF
17. pontja szerint:
18. Felelősség 25.1 Üzleti ügyfél esetén a szerződéses vagy a szerződés megkötése előtti kötelezettségek megszegése miatt (különösen lehetetlenülés, késedelem stb.) csak szándékosság vagy súlyos gondatlanság esetén felelünk az okozott vagyoni kárért. 25.2 Az üzleti ügyfelekkel szembeni felelősségünk az áltatunk kötött felelősségbiztosítás maximális biztosítási összegére korlátozódik. A 25.2 pont szerinti korlátozás vonatkozik az általunk feldolgozásra átvett árukban bekövetkezett károkra is. Az üzleti ügyfelek kártérítési igényeit két éven belül bíróság előtt kell érvényesíteni. Ez a határidő jogvesztő. 25.3 A felelősség kizárása kiterjed a munkavállalóinkkal, képviselőinkkel és megbízottjainkkal szembeni követelésekre is, amelyek az általuk az Ügyfélnek okozott károk miatt merülnek fel, az Ügyféllel kötött szerződésre való hivatkozás nélkül. 25.4 Kizárt a felelősségünk a nem megfelelő kezelés vagy tárolás, a túlterhelés, a működtetési és gyártói utasítások be nem tartása, a hibás üzembe helyezés, karbantartás, az Ügyfél általi szervizelés vagy a természetes elhasználódás által okozott károkért, feltéve, hogy ez az esemény okozati összefüggésben állt a kárral. A felelősség hasonlóképpen kizárt a szükséges karbantartás elmulasztása esetén is. 25.5 A gépjárműben hagyott, nem a gépjármú tartozékát képező tárgyakért nem vállalunk felelősséget. [7] A törvényszék rögzítette, hogy az alperes a per folyamatban léte alatt többször módosította az Általános Szerződési Feltételeit. Az ÁSZF 3.
19. pontja
20. február 20-tól
21. május
22. napjáig hatályos szövege szerint: „A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek, és azokat ellenérték fejében nyújtjuk. Az ügyfeleket a költségbecslés elkészítése előtt tájékoztatjuk a fizetési kötelezettségről. A költségbecslés alapján utóbb adott megbízás a költségbecslésben szereplő összes szolgáltatásra kiterjed, úgy a költségbecslés díja jóváírásra kerül a szóban forgó számla összegéből. A költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a Márkaszervizet. Amennyiben a javítás során további hibák kerülnek Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 6 feltárásra, úgy az Ügyfél szóbeli jóváhagyása esetén ezen hibák javításának díjával emelkednek a költségek.” [8] A költségbecsléssel összefüggésben az ÁSZF
23. pontja
24. május hó
25. napjától az alábbi szabályokat tartalmazza: 3.
26. Az Ügyfél erre irányuló igénye esetén lehetőség van előzetes költségbecslést kérni. Amennyiben az Ügyfél a költségbecslést telefonon, a hiba, az elvégzendő javítás és/vagy karbantartás – továbbiakban munkafolyamatok - szóban történő közlésével kéri, abban az esetben a költségbecslés csak egy, a szóban közölt hibajelenségek alapján tett tájékoztató jellegű irányárnak minősül és nem tekinthető ajánlatnak, tekintettel arra, hogy Márkaszervizünknek nem állt módjában a gépjárművet a költségbecslést megelőzően, ténylegesen átvizsgálni. Ezen, elvi szinten kalkulálható anyag- és munkadíjat tartalmazó irányárat ellenérték nélkül biztosítjuk az Ügyfél részére. 3.
27. Amennyiben az Ügyfél a gépjárművet rendelkezésünkre bocsátja a költségbecslés elkészítéséhez szükséges előzetes vizsgálat elvégzése céljából, azt elvégezzük, azonban a hiba tényleges feltárása érdekében esetlegesen szükséges szétszerelési, bontási műveleteket nem vagyunk jogosultak és kötelesek elvégezni a költségbecslési ajánlatkérés keretében, erre csak tényleges javítási megrendelés esetén van módunk. A költségbecsléseink ezen okból tájékoztató jellegűek, és azokat ellenérték fejében nyújtjuk. Az Ügyfeleket a költségbecslés elkészítése előtt tájékoztatjuk a fizetési kötelezettségről. Ha a költségbecslés alapján utóbb adott megbízás a költségbecslésben szereplő összes szolgáltatásra kiterjed, úgy a költségbecslés díja jóváírásra kerül a szóban forgó számla összegéből. 3.
28. A költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a Márkaszervizet. Amennyiben a javítás során további hibák kerülnek feltárásra, úgy az Ügyfél szóbeli jóváhagyása esetén ezen hibák javításának díjával emelkednek a költségek, melyről az Ügyfelet tájékoztatjuk. Amennyiben az Ügyfél ezen tájékoztatás alapján nem kívánja elvégeztetni a szükséges javítási feladatokat és nem kívánja megfizetni a megemelkedett költségeket, úgy erről írásban köteles nyilatkozni, írásbeli nyilatkozat hiányában annak 14 napot meghaladó elmaradását a módosított ajánlat elfogadásának tekintjük figyelemmel a jelen ÁSZF
29. és
30. pontjaiban foglaltakra is. [9] A felperes megváltoztatott keresetében annak a megállapítását kérte, hogy az alperes által tevékenysége során használt a www.wolfauto.hu honlapján közzétett ÁSZF
31. április 1-jétől
32. február hó 19-éig hatályos rendelkezései közül az ÁSZF 9.
33. pontja, az ÁSZF 12.
34. pontjának negyedik mondata, az ÁSZF 12.
35. pontjának utolsó mondata, az ÁSZF 25.
36. pontja, 25.
37. pontjának első mondata, 25.
38. pontja; az ÁSZF
39. április 1-jétől
40. május 6-áig hatályos rendelkezései közül az ÁSZF 3.
41. pontja első mondatának első fordulata, 12.
42. pontja, az ÁSZF.
43. február 20-ától
44. május 6-áig hatályos rendelkezései közül az ÁSZF 3.
45. pontja első mondatának első fordulata, 3.
46. pontjának negyedik mondata, az ÁSZF
47. május 7-étől hatályos rendelkezései közül az ÁSZF 3.
48. pontja második mondatának első fordulata, 3.
49. pontjának első mondata tisztességtelenek, az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek, azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása a már teljesített szerződéseket nem érinti. Kérte, hogy a bíróság rendelje el, hogy a jogsértő saját költségére a bíróság által megállapított szövegű, az Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 7 érvénytelenség megállapítására vonatkozó közleményt hozza nyilvánosságra 60 napon keresztül a honlapján. Előadta, hogy az alperes Általános Szerződési Feltételei, amelyek az eredeti kereseti kérelemmel összefüggőek,
50. április 1-jétől voltak hatályban, ugyanakkor az alperes a per folyamatban léte alatt két ízben is módosította a perrel érintett körben a szerződési feltételeit így
51. február
52. napjával, illetőleg
53. május
54. napjával is. [10] Az ÁSZF 3.
55. pontjával összefüggésben kifejtette, hogy e vonatkozásban irányadó a Polgári Törvénykönyvről szóló
56. évi V. törvény (Ptk.) 6:
57. §

(1)bekezdése, a Ptk. 6:69. §

(1)bekezdése, a Ptk. 6:104. §

(2)bekezdés d) pontja, a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdése. Az ÁSZF e rendelkezései értelmében a gépjármű hibáinak felmérése után a felmérésnek, mint szolgáltatásnak a fogyasztóval történő kifizettetése után ajánlatot tesz a javításra a vállalkozás, melyet költségbecslésnek nevez és a költségbecslés alapján dönti el a fogyasztó, hogy az alperessel javíttat-e, avagy sem. A jogszabályi rendelkezések szerint az alperes a költségbecslésnek nevezett ajánlatához kötve van, annak fogyasztó általi elfogadásával pedig a költségbecslés mint szolgáltatás ár-érték meghatározása a szerződés részévé válik. A „költségbecslés tájékoztató jellegű” rendelkezés nyelvtani értelmezése alapján attól az alperes eltérhet, azt az alperes nem tekinti a szolgáltatás tényleges ellenértéke meghatározásának. Ekként az ajánlati kötöttségtől való szabadulását eredményezné a szerződés megkötése után. A támadott rendelkezés lehetővé teszi az alperesnek, hogy a szerződésben meghatározott árat alapos ok nélkül módosítsa (megemelje). Az ÁSZF ezen rendelkezéseit ugyan módosította az alperes 2025. február 20-ától, de azon rendelkezés, hogy a költségbecslés tájékoztató jellegű, továbbá az a kitétel, hogy a költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a márkaszervizet, a Ptk. 6:103. §

(2)bekezdésébe ütköző, az ÁSZF ezen két rendelkezése egymással ellentétes, a fogyasztó számára nem egyértelmű és nem állapítható meg, hogy a költségbecslés megnevezésű ajánlathoz az alperes kötve van-e. Ugyanezen okokból tisztességtelen a

1. május 7-étől módosult ÁSZF 3.
2. pontja második mondatának első fordulata. Nem tekinthető az ár változtatásra feljogosító alapos oknak, ha az alperes a költségbecslésnek nevezett ajánlat elkészítéséhez szétszerelési, bontási munkákat nem végez. Az ÁSZF
3. május 7-étől hatályos 3.
4. pontja második mondatának első fordulata és a 3.
5. pontjának első mondata egymással szembenálló rendelkezéseket tartalmaz, így az az egyértelműség hiánya miatt tisztességtelennek minősül. [11] Az ÁSZF 9.
6. pontja a Ptk. 6:
7. §

(2)bekezdés h) pontjába ütköző és a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdésével, illetve a Ptk. 6:103. §

(2)bekezdésével összefüggésben tisztességtelen. [12] Az ÁSZF

1. április 1-jétől
2. február 19-éig hatályos 12.
3. pont negyedik mondata azért tisztességtelen, mert az alperes, függetlenül attól, hogy a fogyasztó még az alperesnél az előírt átvizsgálás során, vagy csak később észleli a járműben a javítás ideje alatt keletkezett sérüléseket, hibákat, csak súlyos gondatlansága esetére vállal kártérítési felelősséget az általa átvett gépjárműben a javítás helyén és ideje alatt keletkezett sérülésekért [Ptk. 6:
4. §

(1)bekezdése]. Az ÁSZF 12.

1. pont utolsó mondata kapcsán utalt arra, hogy ezen szabályozás nem egyértelmű, s lehet akként is értelmezni, hogy a fogyasztó kellékszavatossági, illetőleg jogátállási igénye megalapozott, ha azt a bíróság jogerősen elbírálta, de értelmezhető az igény alaposnak azért is, mert azt az alperes elismeri vagy nem vitatja [Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdése, Ptk. 6:104. §

(1)bekezdés a) pontja]. Nem állapítható meg az ÁSZF rendelkezéséből, hogy ki minősítheti megalapozottnak a fogyasztó jótállási illetőleg kellékszavatossági igényét, ami feltételezi a kártérítési igény alperesi elfogadását, így ezért is tisztességtelen [Ptk. 6:103. §

(2)bekezdése]. Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 8 [13] Az ÁSZF

1. április 1-jétől
2. május 6-áig hatályos 12.
3. pontja, mely szerint „fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalatokon belüli különbségek”, a Ptk. 6:
4. §

(2)bekezdés a) pontjába ütközően minősül tisztességtelen. A kikötés alapján az alperesnek lehetősége van arra, hogy nem a fogyasztó által megrendelt színezéssel teljesítsen, amely a fogyasztói érdeket nyilvánvalóan nagy mértékben sérti [Ptk. 6:104. §

(2)bekezdés r) pontja, Ptk. 6:102. §

(1)bekezdése]. [14] Az ÁSZF

1. április 1jé-től
2. február 19-éig hatályos 25.
3. pontját a felperes a Ptk. 6:
4. §

(1)bekezdés a) pontja,

(2)bekezdés h) pontja és a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdése szerinti okokból, a 25.

1. pontjának első mondatát a Ptk. 6:
2. §

(2)bekezdése, Ptk. 6:104. §

(1)bekezdés a) pontja,

(2)bekezdés h) pontja, Ptk. 6:102. §

(1)bekezdése szerinti okokból, a 25.5 pontját a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdése szerinti okból tartotta tisztességtelennek. [15] A felperes az alperesi védekezéssel összefüggésben hivatkozott arra is, nincs jelentősége a per elbírálása tekintetében annak, hogy az alperes szerint franchise partnerként kénytelen azon Általános Szerződési Feltételeket használni, amelyeket a cég1.Kft. részére meghatároz. [16] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra, hogy az alperes által alkalmazott ÁSZF a cég1.Kft. által meghatározott, melytől való eltérést a cég1.Kft. nem engedte, így lényegileg a perben nem álló cég1.Kft. Általános Szerződési Feltételei képezik a per tárgyát. [17] Az ÁSZF 3.

1. pontja körében előadta, a javítási folyamat akként zajlik, hogy az ügyfélnek módja van akár személyesen, akár telefonon költségbecslést kérni, melyhez egy bizonyos hibajelenséget közöl. Ezen költségbecslés készülhet akként, hogy a gépjármű tényleges megvizsgálására nincs is lehetősége neki, és amennyiben a költségbecslés alapján az ügyfél úgy dönt, hogy vele kívánja a javítást elvégeztetni, úgy arra az ÁSZF
2. és
3. pontjában illeszkedő módon kell, hogy sor kerüljön. Az ÁSZF
4. és
5. pontjában foglaltak és az ÁSZF
7. pontjában kifogásolt mondatrész kizárólag szöveg- és tartalmi egységében értelmezhető, ami kizárja, hogy az ÁSZF javítási szolgáltatásra vonatkozó rendelkezései a Ptk. 6:
8. §

(2)bekezdés b) pontjába ütközőek lennének. Utalt arra, hogy a költségbecslés készítésekor a tényleges szolgáltatási díj nyilvánvalóan csak becsülhető és nem kalkulálható, arról a tényleges hibafeltárást követően kerülhet csak sor, a javítási szolgáltatás nem átalánydíjas, annak az alapja tételes, utólagos elszámolás. Az ÁSZF 9.

1. pontjának értelmezése csak a
2. pont egyéb rendelkezéseinek értelmezésével összhangban lehetséges. A felperes érvelése hiányos, teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a károsultat terhelő jogszabályi kötelezettségeket. Ezen ÁSZF rendelkezés nem zárja ki és nem korlátozza a fogyasztó jogait a Ptk. 6:
3. §-án túl, s a fogyasztót nem zárja el az igényérvényesítéstől. [18] Az ÁSZF 12.
4. pontjának negyedik mondatával kapcsolatban utalt arra, hogy e rendelkezés helyes értelmezése szerint a javítás során keletkezett kisebb karcolásokért – és nem sérülésekért –, és az állatok okozta elkerülhetetlen károkért történő felelősségvállalását zárta ki az alperes, kivéve, ha azt súlyos gondatlansággal maga okozta. A Ptk. 6:
5. §-ának alkalmazása ebben a tekintetben kizárt; ezen rendelkezésekre egyébként a Ptk. 6:
6. §-a az Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 9 irányadó. Az ÁSZF 12.
7. pontjának utolsó mondatával összefüggésben arra hivatkozott, hogy nyilvánvalóan a szerviz tevékenysége során vannak olyan gépjárművek, amelyek javítási, jótállási, szavatossági alapon, és vannak olyan járművek, melynek javítását piaci alapon az ügyfél megrendelése alapján végzi a szerviz. Szó nincs e körben semmiféle bírósági határozatról, így arról sem, hogy általánosságban az alperes önkényes döntésén múlna, vagy múlhatna a javítási folyamat piaci alapon, avagy jótállási, illetőleg szavatossági alapon történő elvégése, hiszen e körben alapvetően jogszabályi rendelkezések az irányadók. [19] Az ÁSZF 12.
8. pontjával összefüggésben utalt arra, szó nincs arról, hogy lehetőséget adna neki az eltérő teljesítésre. Az ÁSZF ezen rendelkezése pusztán arra hívja fel a figyelmet, hogy a jármű egyes elemei bizonyos fényviszonyok mellett azonos színárnyalat esetén is szemmel egyébként nem, vagy csak korlátozottan észlelhető minimális különbséget mutathatnak. [20] Az ÁSZF 25.
9. pontjával összefüggésben hivatkozott arra, hogy a
10. pont rendelkezéseit üzleti ügyfelek esetén alkalmazza a felhívott rendelkezés valós tartalma és célja az, hogy az üzleti ügyfélnek a 25.
11. és 25.
12. pontban rögzített felelősség kizárását ne legyen módja akként megkerülni, hogy az igényt közvetlenül a társaság munkavállalójával, megbízottjával vagy képviselőjével szemben érvényesítse. Az ÁSZF
13. pont
14. pontjának első mondata sem köthető a fogyasztóhoz, a fogyasztó kifejezést a 25.
15. pont még véletlenül sem tartalmazza. Az ÁSZF 2.
16. pontja tartalmazza értelmező rendelkezésként a fogalom meghatározásokat; abból kitűnően az ügyfél fogalma nem szinonimája a fogyasztó fogalomnak. Az ÁSZF 25.
17. pontja az üzleti ügyfelekre és nem a fogyasztókra vonatkozik. Egyébként a felelősség kizárása és korlátozása nem szokatlan és nem ismeretlen a Ptk. szabályrendszerében még olyan esetekben sem, amikor a dolog megőrzése törvényes kötelezettség. [21] Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével megállapította, hogy az alperesnek a Gépjárművek azok alkatrészeinek és felépítményeinek javítási-, karbantartási munkáira, valamint a költségbecslések elkészítésére vonatkozó tevékenysége során használt, a www.wolfauto.hu honlapján közzétett Általános Szerződési Feltételeiből a lentebbi időintervallumok szerint az alábbi szerződési feltételek tisztességtelenek, így az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal érvénytelenek, azzal hogy az érvénytelenség megállapítása a már teljesített szerződéseket nem érinti. Az ÁSZF
18. április
19. és
20. február hó
21. napja között hatályos rendelkezései közül: „Ha az Ügyfél nem tesz eleget ezen együttműködési kötelezettségének, a részünkről történő teljesítés nem minősül hibásnak (nincs szavatossági vagy kártérítési igény), kizárólag az Ügyfél helytelen tájékoztatása miatt hiányos teljesítés tekintetében.” (ÁSZF 9.
22. pontja) „Az ilyen kár nem minősül hibának (nem vonatkozik rá szavatosság), és csak akkor vagyunk felelősek érte (kártérítés érvényesíthető), ha azt súlyos gondatlanságunk idézte elő.” (ÁSZF 12.
23. pontjának
24. mondata) Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 10 „A 12.1 pont előbbi rendelkezései nem vonatkoznak a fogyasztó által a megalapozott jótállási, illetve kellékszavatossági igénye keretében javításra leadott gépjárműre.” (ÁSZF 12.
25. pontjának utolsó mondata) „A felelősség kizárása kiterjed a munkavállalóinkkal, képviselőinkkel és megbízottjainkkal szembeni követelésekre is, amelyek az általuk az Ügyfélnek okozott károk miatt merülnek fel, az Ügyféllel kötött szerződésre való hivatkozás nélkül.” (ÁSZF 25.
26. pontja) „Kizárt a felelősségünk a nem megfelelő kezelés vagy tárolás, a túlterhelés, a működtetési és gyártói utasítások be nem tartása, a hibás üzembe helyezés, karbantartás, az Ügyfél általi szervizelés vagy a természetes elhasználódás által okozott károkért, feltéve, hogy ez az esemény okozati összefüggésben állt a kárral.” (ÁSZF 25.
27. pontjának
28. mondata) „A gépjárműben hagyott, nem a gépjármú tartozékát képező tárgyakért nem vállalunk felelősséget.” (ÁSZF 25.
29. pontja) Az ÁSZF
30. április 1-jétől
31. május 6-áig hatályos rendelkezéseiből: „A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek,” (ÁSZF. 3.
32. pontjának első mondatának első fordulata) „Fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalatokon belüli különbségek.” (ÁSZF. 12.
33. pontja). Az ÁSZF
34. február 20-ától
35. május 6-áig hatályos rendelkezései közül: „A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek,” (ÁSZF.3.
36. pontja első mondatának első fordulata) „A költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a Márkaszervizet.” (ÁSZF.3.
37. pontjának negyedik mondata) Az ÁSZF
38. május 7-étől hatályos rendelkezései közül: „A költségbecsléseink ezen okból tájékoztató jellegűek” (ÁSZF. 3.
39. pontja második mondatának első fordulata) „A költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a Márkaszervizet.” (ÁSZF. 3.
40. pontjának első mondata) A törvényszék elrendelte, hogy az alperes a saját költségére az ítélet rendelkező részének előbbi megállapításokat tartalmazó részével egyező szövegű közleményt hozzon Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 11 nyilvánosságra 60 napon keresztül a www.wolfauto.hu megnevezésű honlapján. Kötelezte az alperest, az állam javára 36.000,- forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére. [22] Az elsőfokú bíróság rögzítette, a felek között nem volt vitás, hogy a felperes által jelölt rendelkezések általános szerződési feltételnek minősülnek, és az sem, hogy ezen altalános szerződési feltételeket az alperes a jármű javítási tevékenységével összefüggésben használja. Nincs annak jelentősége a per eldöntése szempontjából, hogy az alperes a cég1.Kft. jóváhagyásával, vagy anélkül alkalmazza-e az általános szerződési feltételeit. Az alperes önálló üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdasági társaság, az önálló cégnév alatt végzett üzletszerű gazdasági működés körében használt általános szerződési feltételei tekintetében és azok alkalmazása körében a kívülálló számára önállóan eljáró jogi személy. Az az alperes működési körébe tartozó kérdés, hogy mely más gazdasági szereplő által általánosan használt szerződési feltéteket és milyen formátumban használja saját működési körén belül. Az ÁSZF fogalom meghatározása szerint az ügyfél az alperessel szerződő természetes személyekből, jogi személyekből és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekből áll, melyből következően ezen ügyfélfogalomba értelemszerűen beletartozó a fogyasztó ÁSZF szerinti definíciója alapján meghatározható csoport is. [23] Az ÁSZF 9.
41. pontjával összefüggésben kifejtette, az alperes azzal, hogy a fogyasztói szavatossági igényérvényesítést nem ismeri el maradéktalanul, a fogyasztó jogszabályon alapuló jogát zárja ki, elzárva ezzel a fogyasztót attól, hogy a kellékszavatossági, illetőleg hibás teljesítés miatt igényt érvényesíthessen az alperessel szemben. Így a Ptk. 6:
42. §

(2)bekezdés h) pontjába, emellett a Ptk. 6:103. §

(2)bekezdésébe is ütközik az ÁSZF ezen megfogalmazása, miután nem egyértelmű. [24] Az ÁSZF 12.

1. pontja negyedik mondata értelmében, az alperes függetlenül attól, hogy a fogyasztó még az alperes műhelyében, az előírt átvizsgálás során, vagy csak később érzékeli járművében a javítás ideje alatt keletkezett sérüléseket és hibákat, csak az alperes súlyos gondatlansága esetére vállal kártérítő helytállást, ez a Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdésébe ütközik. A jóhiszeműség és tisztesség követelményeivel össze nem egyeztethető módon, egyoldalúan korlátozza és a fogyasztó hátrányára állapítja meg az alperesi szerződésszegés esetére a fogyasztót megillető jogot. Az ÁSZF 12.

1. pontjának utolsó mondata nem egyértelmű, a megfogalmazásból kitűnően nyilvánvalóan nem az ügyfél, ekként nem a fogyasztó, hanem az alperes érdekkörébe tartozó, hogy mit tekint megalapozott jótállási, illetőleg kellékszavatossági igénynek. E kikötés tisztességtelen, miután a szerződés ezen feltételének értelmezésére a vállalkozás egyoldalúan jogosult [Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdés a) pontja]. Nem is egyértelmű az ÁSZF ezen rendelkezése, így az a Ptk. 6:103. §

(2)bekezdése szerint is tisztességtelen. [25] Az ÁSZF 12.

1. pontja kapcsán egyértelmű, hogy az alperessel jogviszonyba kerülőnek alapvető igénye járművének egységes megjelenése. Azon általános szerződési feltétel jellegű kitétel, mely szerint a fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalaton belüli különbségek, lehetőséget biztosít az alperesnek arra, hogy ne a fogyasztó által megrendelt színezéssel teljesítsen, azaz eltérő szolgáltatást nyújtson, mint amelyre a megrendelés vonatkozott. Ekként ezen szabályozás a Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés e) pontja értelmében önmagában is tisztességtelennek minősül. Maga az alperes is érzékelte a megfogalmazás pontatlanságát miután

1. május
2. napjával az ÁSZF ezen rendelkezését Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 12 akként módosította, hogy „fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalatokon belüli, bizonyos fényviszonyok között látható, az eltérő korú fényezésből fakadó minimális különbségek”. [26] Az ÁSZF
3. pontja szerinti szabályozás nem pusztán az üzleti ügyfelekre tartalmaz rendelkezéseket; annak harmadik és negyed alpontjában egyértelműen írott, hogy az az ügyféllel összefüggésben értendő, az ügyfél kategória magába foglalja a fogyasztó kategóriáját is. A 25.
4. pont az alperesnek nem pusztán a munkavállalóival, hanem a vele kapcsolatban álló egyéb közreműködőivel, képviselőivel és megbízottjaival szembeni követelések tekintetében is ki kívánja zárni, illetőleg korlátozni kívánja a fogyasztónak okozott károk megtérítéséért való felelősséget, holott az alperessel munkajogi, avagy egyéb képviseleti jogon alapuló vagy megbízási jogviszonyban lévők tevékenységért, avagy mulasztásáért az anyagi jogi jogszabályon alapuló helytállása fennálló. Az ÁSZF ezen rendelkezése egyértelműen a Ptk. 6:
5. §

(1)bekezdésébe, illetőleg a 6:104. §

(1)bekezdés h) pontjába ütköző és ekként tisztességtelen. Az ÁSZF 25.

1. pontjának első mondata kapcsán utalt arra a törvényszék, hogy ezen felelősség kizáró rendelkezésnek a megfogalmazása nem egyértelmű, ezért tisztességtelen. Az ÁSZF 25.
2. pontja indokolatlanul és egyoldalúan korlátozza az alperes helytállási kötelezettségét. A rendelkezései egyértelműek abban a tekintetben, hogy az alperesnek a javításra átvett járműben hagyott tárgyakért, azok elvesztéséből, megsérüléséből eredő felelőssége fennáll, az ezzel ellentétes ÁSZF rendelkezés a Ptk. 6:
3. §

(1)bekezdésébe ütköző és ekként érvénytelen. [27] Az elsőfokú bíróság az ÁSZF 3.

1. pontja kapcsán utalt arra, hogy a rendelkezés későbbi kiegészítését megelőzően az ÁSZF III. pontjában „Szándéknyilatkozat, ajánlat” címszó alatt szerepelt. A Ptk. 6:
2. §

(1)bekezdésének idézése mellett kifejtette, az alperes a gépjármű hibájának felmérése után a felmérésnek, mint szolgáltatásnak a fogyasztóval történő megfizettetése után ajánlatot tesz a járműjavításra, amelyet költségbecslésnek titulál. A költségbecslés alapján döntheti el az ügyfél, hogy javíttatja-e a járművét, avagy sem. Az alperes a költségbecslésnek nevezett ajánlatához kötve van, annak fogyasztó általi elfogadásával pedig a költségbecslés, mint szolgáltatás ellenértékének a meghatározása is a szerződés részévé válik. Értelmezhetetlen az a kitétel, hogy a költségbecslés tájékoztató jellegű. Az a következtetés vonható le, hogy az attól való eltérést engedi, azt nem tekinti a szerződő fél, jelen esetben az alperes a szolgáltatása ellenértéke egyértelmű meghatározásának. Ezen támadott rendelkezések a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdése, a Ptk. 6:104. §

(2)bekezdés d) pontja alapján is tisztességtelenek, mert annak elvi lehetőségét is biztosítják az alperes részére, hogy egy szerződés szerinti ellenértéket konkrétan meghatározott ok nélkül megváltoztasson. [28] Az ÁSZF

1. február 20-ától
2. május 6-áig hatályos 3.
3. pontjának első mondat első fordulata és negyedik mondata egymással nem adekvát tartalmúak, ellentétes rendelkezést tartalmazóak; abból egy fogyasztó nem tudja azt megállapítani, hogy a költségbecslés megnevezésű ajánlatához az alperes kötve van-e, vagy sem. A Ptk. 6:
4. §

(2)bekezdése értelmében az egyértelműség hiánya miatt ezen ÁSZF kikötések tisztességtelenek. Az ÁSZF

1. május 7-étől hatályos 3.
2. pont második mondatának első fordulata ugyanazon okból tisztességtelen, mint az ÁSZF
3. április 1-jétől
4. május 6-áig hatályos 3.
5. pontjának első mondat első fordulata. Az adott műszaki tartalomhoz kapcsolódó, a költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra adott, a fogyasztó által elfogadott árat a Ptk. idézett rendelkezései alapján az alperes egyoldalúan nem változtathatja meg. Ebben a körben nem tekinthető a megváltoztatásra alapot adó oknak, hogy az alperes a költségbecslésnek nevezett ajánlata elkészítéséhez olyan jellegű megbontási munkát nem Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 13 végez, amely alapján az utóbb elvégzendő javításhoz szükséges, a hiba megjelenését kiváltó oknak a meghatározása egyértelművé válna. Az ÁSZF
6. május 7-étől hatályos 3.
7. pontjának első mondata és 3.
8. pontja második mondatának első fordulata egymást kizáró és ellentétes rendelkezéseket tartalmaznak. Ebből a laikus képtelen megállapítani, hogy a költségbecslés megnevezésű ajánlatához az alperes kötve van-e, avagy sem. Azok nem egyértelműek, ezen okból a Ptk. 6:
9. §

(2)bekezdése értelmében tisztességtelenek. [29] A törvényszék a közleményt illetően kifejtette, a Ptk. 6:105. §

(2)bekezdéséből az következik, hogy a közlemény közzététele és annak tartalma nem tartozik a fél rendelkezési joga alá, és az azzal kapcsolatos esetleges kérelem sem köti a bíróságot. Úgy ítélte meg, hogy a felperes keresetlevelében kért tartalmú és megjelenési módú közlemény szükséges, egyben elégséges a fogyasztók tájékoztatása érdekében. [30] elő. Az elsőfokú ítélettel szemben a felperes és az alperes is fellebbezést terjesztett [31] A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását úgy kérte, hogy az ítélőtábla az ítélet rendelkező részében állapítsa meg a nyilvánosságra hozni rendelt közlemény pontos szövegét, amely tartalmazza a tisztességtelenséget alátámasztó érveket is. Rögzítse továbbá a megtámadás (a kereset bírósághoz való beérkezése) időpontját, amely időponttól az érvénytelenség megállapítása a már teljesített szerződéseket nem érinti. Kifejtette, hogy az elsőfokú határozat a Ptk. 6:105. §

(2)bekezdésével ellentétben nem állapít meg közleményt. A rendelkező résznek az az előírása, hogy „az ítélet rendelkező részének fenti megállapításokat tartalmazó részével egyező szövegű közleményt” kell a nyilvánosságra hozni, nem határozza meg pontosan, hogy a közzétételi kötelezettség a rendelkező rész melyik megállapításaira vonatkozik. Az idézett jogszabályhely értelmében az ítéletben meghatározott közleménynek a feltétel tisztességtelen jellegét alátámasztó érveket is tartalmaznia kell, ami azonban elmaradt. A felperes hivatkozott arra, hogy az elsőfokú ítélet ugyan tartalmazza, hogy az érvénytelenség megállapítása a már teljesített szerződéseket nem érinti, azonban nem rögzíti a megtámadás időpontját, így az ítélet pontos tartalma a rendelkező részből nem állapítható meg. A megtámadás időpontjának rögzítésével állapítható meg azon szerződések köre, amelyeket az érvénytelenség megállapítása nem érint. A felperes hivatkozott a Legfelsőbb Bíróságnak a fogyasztói szerződéssel kapcsolatos közérdekű kereset elbírálásának egyes kérdéseiről szóló 3/2011. (XII. 12.) PK véleménye indokolása 7. pontjának első bekezdésére, mely szerint a bíróság hivatalból nem, csak erre irányuló határozott kereseti kérelem esetén rendelheti el a közlemény közzétételét. A Ptké. II. (azaz a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról rendelkező 1978. évi 2. tvr.) 5/B. §

(1)bekezdése értelmében a közlemény szövegéről a bíróságnak kell döntenie. A bíróságnak az ítélet rendelkező részében kell pontosan megfogalmaznia a közlemény szövegét és az ítéletnek csak ez a része és nem a teljes szövege kerül közzétételre. A közlemény akkor éri el a célját, ha abból megérthető, hogy a bíróság a kikötést milyen körülmények alapján, milyen indokok mentén találta tisztességtelennek. [32] Az alperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet megváltoztatását akként kérte, hogy az ítélőtábla a felperes keresetét az Általános Szerződési Feltételek következő rendelkezései vonatkozásában utasítsa el: Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 14 Az ÁSZF

1. április
2. és
3. február
4. napja közötti rendelkezések közül: „Az ilyen kár nem minősül hibának (nem vonatkozik rá a szavatosság) és csak akkor vagyunk felelősek érte (kártérítés érvényesíthető), ha azt súlyos gondatlanságunk idézte elő.” (ÁSZF 12.
5. pontjának negyedik mondata). „A 12.
6. pont előbbi rendelkezései nem vonatkoznak a fogyasztó által a megalapozott jótállási, illetve kellékszavatosság keretében (…)” (ÁSZF 12.
7. pontjának utolsó mondata). Az ÁSZF
8. április 1-jétől
9. május 6-áig hatályos Általános Szerződési Feltételekből: „A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek” (ÁSZF 3.
10. pontja első mondatának első fordulata). „Fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalatokon belüli különbségek” (ÁSZF 12.
11. pontja). Az ÁSZF
12. február 20-ától
13. május 6-áig hatályos rendelkezései közül: „A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek” (ÁSZF 3.
14. pontja első mondatának első fordulata). „A költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a márkaszervizet” (ÁSZF 3.
15. pontja negyedik mondata). Az ÁSZF
16. május 6-ától (helyesen
17. május 7-étől) hatályos rendelkezései közül: „A költségbecsléseink tájékoztató jellegűek” (ÁSZF 3.
18. pontja második mondatának első fordulata). „A költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a márkaszervizet” (ÁSZF 3.
19. pontjának első mondata). [33] Az alperes előadta, hogy az elsőfokú ítélettel érintett Általános Szerződési Feltételek 12.
20. pontjának
21. mondatát, illetőleg ÁSZF 12.
22. pontjának utolsó mondatát mellőzte a módosított ÁSZF rendelkezései közül. Ezekre fellebbezése csak abból az okból terjed ki, hogy a felperes megváltoztatott keresetén túlterjeszkedett a törvényszék, és kiegészítette teljes mondattá a felperes által a szövegkörnyezetből és szöveghű mondatszerkezetből kiragadott félmondatnyi keresettel érintett rendelkezést. [34] Kifejtette: a per során nem azt állította, hogy az ÁSZF-et a cég1.Kft. jóváhagyásával alkalmazta, hanem azt, hogy mint a nevezett importőr kereskedelmi és szervizhálózatának szerződött partnere, köteles annak akkénti alkalmazására, hogy a tartalmat, a szöveget nem maga határozta meg. Az elsőfokú határozat egy országos hálózat Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 15 egyetlen tagját kiemelve és kizárólag arra korlátozva állapította meg az ÁSZF egyes rendelkezéseinek tisztességtelenségét, érvénytelenségét a felperes keresete alapján. Ez azt eredményezi, hogy a nevezett importőr kereskedelmi és szervizhálózatába tartozó valamennyi partner a jövőben nyugodtan tovább használhatja és alkalmazhatja változatlan tartalommal az ÁSZF-et. [35] Az alperes fenntartotta azt az álláspontját, hogy az ÁSZF 12.
23. pontjának
24. május 6-át megelőző szövege is egyértelmű és világos volt, azonban a szöveget az ítélet [42] bekezdésében rögzítettek szerint pontosította és egyértelművé tette. [36] Fenntartotta, megismételte álláspontját, miszerint egy gépjármű javítására irányuló kötelem esetében a megrendelés, a hiba feltárásának folyamata nem egyszerű és lineáris folyamat, mint ahogy ezt a felperes láttatni akarta. Nem elvárható, hogy az általa ismertetett esetekben a gépjármű javítását vállaló szolgáltató előre pontosan meghatározza a teljeskörű javításhoz szükséges feladatokat, munkaórák számát és az alkatrész szükségletet. Nem merült fel, hogy az adott költségbecslés a Ptk. 6:
25. §

(1)bekezdése szerint lenne értelmezhető, és nincs szó arról, hogy a felek minden lényeges kérdésben megállapodtak: értelemszerűen az előre nem kalkulálható munkaórák számával, az előre nem látható alkatrész-szükséglettel kapcsolatosan nem jöhet és nem tud létrejönni a vállalkozót kötő kötelmi megállapodás. Az adott kötelem nem átalánydíjas, hanem tételes elszámolású, ezen tételes elszámolásra pedig csak utólagosan kerülhet sor. Az előzetes költségbecslésre éppen fogyasztóvédelmi okból van szükség annak érdekében, hogy a közölt hibajelenség mellett feltételezhető javítási költség nagyságrendjével a megrendelő tisztában legyen. A szerződéssel kikötött szolgáltatás, a gépjármű javítása, az ehhez kapcsolódó ellenszolgáltatás pedig tételes elszámolás mellett előzetesen biztosan nem állapítható meg olyan esetekben, amikor a szolgáltatás anyag- és munkaidő szükséglete előzetesen nem kalkulálható, csupán becsülhető. Együttműködési és tájékoztatási kötelezettségének előzetesen is köteles eleget tenni, a fogyasztó kötelemből szabadulásának lehetősége pedig biztosított. Az ÁSZF rendelkezéseiből kiragadott egy-egy mondatot nem lehet az ÁSZF egészének értelmezése nélkül önállóan értelmezni. Az alperes fenntartotta hivatkozását a Ptk. 6:102. §

(2)bekezdésében foglaltakra, abban a körben, hogy az általános szerződési feltételek tisztességtelenségének megállapításakor miket kell vizsgálnia a bíróságnak. A költségbecslés az egyes ÁSZF verziókban, a felhívott pontokban rögzítettek alapján, azokat a maguk egységében értelmezve és ekként az ott taglalt okból minősülhet tájékoztató jellegűnek, azaz nem általánosságban, hanem esetlegesen. Nyilvánvalóan nem lehet a szolgáltatás ellenértéke egy olyan költségbecslés, amely akár szemrevételezésen, akár a fogyasztó által szóban közölt hibajelenségen alapul. A szolgáltatás ellenértéke az, ami mind munkaórában, mind alkatrészigényben a hiba elhárítása kapcsán ténylegesen felmerül. A költségbecslés ennek egy előzetesen feltételezett, várható költségét mutatja ki. A Ptk. többletmunkára és tételes elszámolású vállalkozói díjra vonatkozó szabályaira figyelemmel a költségbecslésben az adott műszaki tartalomhoz kapcsolódó árat nem változtatja meg, a változtatás lehetséges esete pedig az ÁSZF rendelkezéseiből a jogszabályi rendelkezésekhez illeszkedve világosan és félreérthetetlenül levezethető. Ezért fel sem merülhet a Ptk. 6:102. §

(1)bekezdésének alkalmazhatósága, és nem merül fel az ÁSZF helyes értelmezése esetén olyan tartalmú ajánlati kötöttség sem, amelyre a felperes utalt. Nem lehet tevékenységét és az azt szabályozó kötelmi rendszert az átalánydíjas kötelmekre vonatkozó elszámolási rendszert alapul véve értelmezni. A felperes a kereset előterjesztésekor nem alkalmazta a Ptk. 6:102. §

(2)bekezdése szerinti szempontrendszert. A kötelem tételes elszámolású jellegéből, illetve az ÁSZF világos és egyértelmű rendelkezéseiből fakadóan a költségbecslést nem tekintheti sem Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 16 a fogyasztó, sem az alperes a szolgáltatás ellenértéke egyértelmű meghatározásának, lévén egy tételes elszámolású kötelem ellenszolgáltatásának meghatározására és elszámolására csak és kizárólag a szolgáltatás teljesítését követően van mód, amikor ismertté válik az anyag- és munkadíj. Így tehát ő maga nem változtatja meg, főleg nem meghatározott ok nélkül a vállalkozói díjat, csupán azt a Ptk. 6:245. §

(2)bekezdése alapján állapítja meg annak esedékességekor. [37] Az elsőfokú határozat indokolása [50] bekezdése tekintetében az alperes kifejtette, hogy az ÁSZF felhívott rendelkezései összhangban állnak, egyértelműek és nem megtévesztőek. Világosan és egyértelműen rögzítik, hogy köteles elvégezni a vállalkozási szerződés tartalmát képező, de az előzetes becsült vállalkozói díj meghatározásánál figyelembe nem vett munkát is, azzal, hogy az ebben a körben figyelembe vett munka ellenértékén nem változtathat, azt csak a tételes elszámolás esetén, az ehhez képest elszámolandó többletmunkával emelheti. Ebből az okból téves az elsőfokú ítélet [51] és [52] bekezdésében foglalt érvelés is, hiszen amennyiben a megbontás okán előzetesen nem kalkulált és nem is kalkulálhatott hiba merül fel, annak javításának ellenértéke bizonyosan nem képezhette az előzetes megállapodás tárgyát, míg az esetlegesen utólag feltárt hiba okán az előzetesen figyelembe vett és kalkulált műveletek és alkatrészigény mégsem merülne fel, úgy attól nem tekinthetne el az alperes az ítéleti értelmezés alapján, tehát a felek kötve lennének az ellenszolgáltatás előzetesen kalkulált értékéhez akkor is, ha esetleg a tételes elszámolással utólag a költségbecslésnél alacsonyabb összegben lenne megállapítható az ellenszolgáltatás ellenértéke. [38] A felperes fellebbezési ellenkérelmében a saját fellebbezésével nem érintett körben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.274/2018/4/I. számú ítéletének idézésével azzal érvelt, hogy az érvénytelenség megállapítása azt is jelenti, az érvénytelennek nyilvánított rendelkezések nélküli ÁSZF-nek értelmes mondatokat kell tartalmaznia. Nyilvánvalóan a törvényszék ezt a nyelvtani értelmezést elvégezve foglalta ítéletének rendelkező részébe teljes mondatként, mondatrészként az alperes által fellebbezésében hivatkozott szerződési feltételeket mondattöredékek helyett. A BDT2022.4559. számon közzétett eseti döntés szerint az ítélet rendelkező részében megjelenő közleménnyel szemben is alapvető követelmény a végrehajthatóság. A Ptk. 6:105. §

(1)bekezdéséből adódóan jelen per alperese a szerződési feltételek konkrét alkalmazója, a perben hozandó ítélet hatálya pedig a vele szerződő fogyasztókra terjed ki. Az alperes által jelzett importőr a fogyasztóval nem áll közvetlen szerződéses jogviszonyban, a szerződési feltételek konkrét alkalmazója a saját vevői számára az alperes, aki felé a szerződésben meghatározott jogosultságok és kötelezettségek kötik a fogyasztót. A per tágabb értelemben vett alapját tehát az adott vállalkozás adott típusú szerződéses jogviszonyai képezik. Az Felperes1i keresetindítás metódusának megítélése nem a per tárgya, az az érdemi döntésre nem hat ki. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú ítélet [45] – [52] bekezdéseiben kifejtett jogi érvelés az Általános Szerződési Feltételek tisztességtelenségére vonatkozóan helytálló – ennek kapcsán fenntartotta korábban kifejtett jogi álláspontját. Kifejtette, hogy a fogyasztóval kötött szerződés kikötésének tisztességtelensége nem attól függ, hogy a feltétel kidolgozójának mi volt a szándéka, és hogy alkalmazza-e ténylegesen a kikötést. Jelentősége annak van, fennálle az elvi lehetőség, hogy a fogyasztót a kikötés hátrányos helyzetbe hozza. [39] Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 370. §

(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelmek és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül, így nem érintette azokat az általános szerződési Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 17 feltételeket, melyek érvénytelenségének megállapítását az alperes jogorvoslati kérelmében nem sérelmezte. [40] Az ekként korlátozott felülbírálat alapján a felperes fellebbezése alapos, míg az alperes fellebbezése nagyobb részben megalapozott. [41] A felperesi fellebbezés helytállóan utalt arra, hogy az elsőfokú ítélet a Ptk. 6:105. §

(2)bekezdésének sérelmével nem határozta meg az alperes által közzéteendő közleményt. Az ítélet rendelkező részének a szerződési feltételek tisztességtelenségét megállapító rendelkezések mellett a közlemény bíróság által meghatározott szövegét is tartalmaznia kell. Nem elegendő az ítélet rendelkező részére történő utalás, a rendelkező részi megállapítások közzétételének elrendelése. [42] A fellebbezés abban a részében is helytálló, hogy az ítélet rendelkező része nem tartalmazza a közlemény kötelező tartalmi elemeként előírt, az egyes feltételek tisztességtelenségét alátámasztó érveket sem. A határozat indokolásából azonban kitűnik az egyes szerződési feltételek tisztességtelenségét megalapozó ok, az azt szabályozó jogszabályhely, érvelés, ezért az ítélőtábla az elsőfokú határozat megváltoztatásával a közlemény szövegének meghatározásakor az érvek hiányosságát is pótolni tudta. [43] Helytálló volt a felperesnek az a megállapítása is, hogy az ítélet rendelkező részéből meghatározhatónak kell lennie a szerződések azon körének, melyeket az érvénytelenség megállapítása nem érint. Ezért az ítélőtábla az elsőfokú határozat rendelkező részét azzal egészítette ki, hogy az érvénytelenség megállapítása a 2025. december 18. napja (a felperes általi perindítás) előtt teljesített szerződéseket nem érinti. [44] A felperes helyesen utalt a Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.274/2018/4/I. számú ítéletében kifejtett arra az álláspontra, mely szerint az érvénytelennek nyilvánított rendelkezések nélküli ÁSZF-nek értelmes mondatokat kell tartalmaznia, a szövegnek koherensnek kell maradnia. Az ezen követelménynek eleget tevő, mondatszerkezetet, szövegösszefüggést érintő bírói rendelkezés nem okozza a Pp. 342. §

(1)bekezdésének sérelmét, azaz az elsőfokú bíróság nem terjeszkedett túl a kereseti kérelmen. Az alperesi fellebbezés II. pontját érintően az ítélőtábla rámutat arra, hogy az ÁSZF 12.

1. pontjának utolsó mondata, a teljes mondat a jótállási, kellékszavatossági igény keretében javításra leadott gépjárművek tekintetében tesz kivételt, így a tisztességtelennek „nem minősülő” része a mondatnak önmagában értelmetlen lenne. Az ÁSZF 12.
2. pont negyedik mondata, mely szerint „az ilyen kár nem minősül hibának (nem vonatkozik rá a szavatosság), és csak akkor vagyunk felelősek érte (kártérítés érvényesíthető), ha azt súlyos gondatlanságunk idézte elő”, két részből áll. Az első rész egy megállapítás, összhangban a Ptk. szabályozásával, mely szerint hibás teljesítést azon hiba eredményezhet, melynek oka megvolt már a teljesítéskor is. Így értelemszerűen a szerződés tárgyát képező dologban utóbb előálló rendellenesség nem eredményez jótállási, szavatossági kötelezettséget. Ha azonban a károsodást az alperes a javítás körében okozta, ez megalapozhatja kártérítési felelősségét. Az ÁSZF 12.
3. pontja negyedik mondatának második része ezen kártérítési felelősség korlátozására, tehát a fogyasztói jogok korlátozására irányul, ezért minősül tisztességtelennek. A felperes keresete valóban csak az utóbbira terjedt ki, azonban a mondat első része azt a kárt határozza meg, amelyre az alperes a felelősségét korlátozza, tehát ebben a vonatkozásban is érvényesülnie Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 18 kellett annak a követelménynek, miszerint az ÁSZF-nek azt követően is értelmes mondatokat kell tartalmaznia, hogy a bíróság döntésének eredményeképpen a tisztességtelen rendelkezések kikerülnek a szövegből. Jelen esetben a felelősséget korlátozó mondatrész sorsát osztja az a mondatrész is, amely meghatározza, mire vonatkozik a kártérítési felelősség korlátozása. [45] Az alperesi fellebbezés III. pontjában kifejtett indokok az elsőfokú határozat megváltoztatását nem eredményezhetik. A szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapítása szempontjából irreleváns, hogy az alperes egy értékesítési, illetve szervizhálózat partnereként köteles alkalmazni azokat. Az Felperes1 diszkrecionális jogköre, hogy melyik gazdálkodó szervezet ÁSZF-jét vizsgálja, majd támadja meg a bíróságon. Ebből adódóan valóban előfordulhat, hogy másik gazdálkodó szervezet ugyanolyan tartalmú ÁSZFje változatlanul alkalmazásra kerül. [46] Megalapozott viszont az alperesi fellebbezés IV. pont szerinti kérelme, mely szerint az ÁSZF 12.
4. pontja szerinti rendelkezés, miszerint fényezés esetén előfordulhatnak színárnyalaton belüli eltérések, egyértelmű és világos. Az ítélőtábla nem osztja az elsőfokú bíróság okfejtését ebben a körben, ugyanis a szerződéses feltétel megfogalmazása nem jelenti az alperes felhatalmazását arra, hogy a fogyasztó felé fényezés esetén eltérő színezéssel teljesítsen. A „színárnyalaton belüli különbség” azonos szín azonos árnyalatán belüli, szabad szemmel alig látható különbséget jelent. A karosszéria egyes elemeinek színárnyalata közötti minimális különbségek abból adódnak, hogy a korábbi fényezés adott esetben hosszabb ideig volt kitéve az időjárás, napsugárzás hatásának, míg az újabb fényezést ilyen hatások nem érték. Fizikai törvényszerűség tehát, hogy a később készített fényezés nem lehet 100 százalékban egyező a több évvel korábbi, gyári fényezéssel. Megjegyzendő, hogy az alperes időközben ezen rendelkezést magyarázó jelleggel pontosította is. [47] Az alperes fellebbezése megalapozott az ÁSZF költségbecslésre vonatkozó szabálya tekintetében is (fellebbezés V. pontja). Helyesen hivatkozott arra, hogy az adott rendelkezés tisztességtelenségének vizsgálatakor a Ptk. 6:
5. §

(2)bekezdésében foglaltak az irányadóak; ezen jogszabályhely határozza meg a vizsgálat körét. Eszerint az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát. Utóbbiak vonatkozásában az alperes helyesen utalt arra, hogy az általános szerződési feltétel egy szövegkörnyezetéből kiragadott mondatának, mondatrészének érvénytelensége önmagában nem ítélhető meg. [48] Az alperes általi módosítás előtt hatályos ÁSZF 3.

1. pontjából is kitűnően a költségbecslés külön szolgáltatása, amit a fogyasztó igénybe vehet. Az ÁSZF 3.
2. pontja értelmében a költségbecslés alapján utóbb megbízást adhat a megrendelő (helyesebben vállalkozási szerződést köthet az alperessel). A
3. május 6-áig hatályos rendelkezések szerint a költségbecslésnek, mint szolgáltatásnak külön díja van, amely a költségbecslés szerinti munkák megrendelése esetében beleszámít később a vállalkozói díjba. A
4. május 7-étől hatályos rendelkezések alapján csak a megrendelő szóbeli információi alapján szóban, telefonon adott költségbecslés díjmentes. Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 19 [49] Az ítélőtábla álláspontja szerint a felek szerződésében szabályozott külön szolgáltatás nem lehet egyben egy másik szolgáltatás „ajánlata”. A költségbecslés – ahogyan arra az alperes helyesen utalt – inkább fogyasztóvédelmi jellegű, és azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztó a várható költség nagyságrendjével tisztában legyen. Az alperes helyesen hivatkozott arra is, hogy szolgáltatása nem átalánydíjas, a díj tételes elszámoláson alapul, a költségbecslés csak „becslés”, és nem egyenlő a fizetendő vállalkozói díj összegével, amelynek meghatározásánál a többletmunka szabályai [Ptk. 6:
5. §

(1)bekezdés] irányadóak. [50] A Ptk. 6:102. §

(2)bekezdésében foglaltak alkalmazása mellett nem minősül tisztességtelen rendelkezésnek az ÁSZF

1. február 20-ától
2. május 6-áig hatályos 3.
3. pontjának negyedik mondata, illetve a
4. május 7-étől hatályos ÁSZF 3.
5. pontjának első mondata, miszerint „a költségbecslésben megjelölt munkafolyamatokra a megadott ár köti a márkaszervizet”. A költségbecslés egy előzetesen, adott esetben hiányos információk alapján kalkulált összeg. Az előzetes költségbecslés még a gépjármű átvizsgálása esetén sem feltétlenül feleltethető meg a tényleges javítási költségnek; megbontás nélkül nem biztos, hogy minden munkanemet meg tud jelölni a szerviz. Ha azonban van olyan munkanem, amely már az előzetes kalkulációban is megjelent és végül elvégzésre kerül az alperes részéről, akkor azon munkanemhez rögzített „egységártól”, díjtól az alperes a felek későbbi elszámolásakor nem térhet el, legfeljebb a tételes elszámolás kibővül az egyéb munkanem díjával, előzetesen nem kalkulált alkatrész árával. [51] Az ítélőtábla kiemeli, hogy a Ptk. 6:
6. §

(3)bekezdése értelmében a semmiségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni, jelen esetben azonban a felperes által támadott rendelkezés éppen fogyasztóvédelmi jellegű, az előzetes költségbecslés szerinti és később ténylegesen elvégzett valamely munkanem díjának (tehát nem a megállapodás szerinti vállalkozói díjnak) vállalkozás általi változtathatatlanságát jelenti. [52] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, az eltérő jogi álláspontja folytán tisztességtelennek nem tekinthető rendelkezéseket érintően az érvénytelenség megállapítását mellőzte, mindemellett meghatározta az alperes által közzéteendő közlemény szövegét és dátum jelölésével pontosította az elsőfokú ítéletnek azt a rendelkezését, amely az általános szerződési feltételek megtámadásáig már teljesített szerződésekre vonatkozik. Mindezeket meghaladóan az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezéseit helybenhagyta. [53] Az ítélőtábla döntésének eredményeképpen az elsőfokú eljárásban a pernyertesség-perveszteség aránya (az érvénytelen, illetőleg tisztességtelennek nem minősülő támadott rendelkezések számára figyelemmel) egyenlő. A felperes perköltséget nem számított fel, ugyanakkor a Pp. 83. §

(2)bekezdése alapján perveszteséggel arányosan köteles az alperes által a Pp. 81. §

(1)bekezdése szerint felszámított perköltség viselésére, azzal, hogy a perköltséget az Felperes1 helyett az állam téríti meg külön jogszabály szerint, figyelemmel a Pp. 88. §

(2)bekezdésére. Ezen külön jogszabály az Felperes1, a perindításra feljogosított személy és az ügygondnok polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő részvétele miatt, valamint a bírósági szervezet érdekkörében elhárítható ok következtében felmerült perköltség kifizetéséről szóló 34/2017. (XII. 27.) IM rendelet, melynek 1. §

(1)bekezdése értelmében, ha a bíróság a perköltség viseléséről döntő határozatában az Felperes1, a Győri Ítélőtábla II/F.Gf.20.174/2025/6/I. 20 perindításra feljogosított személy és az ügygondnok helyett az államot kötelezi a perköltség, annak egy része vagy hányada (a továbbiakban: perköltség) megfizetésére, a perköltséget az ügyben első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: gazdasági hivatal) fizeti ki a jogosultnak. [54] Az alperes az elsőfokú eljárásban az ügyvédi munkadíjjal összefüggésben kizárólag hat munkaórát számított fel, a felszámítani elmulasztott perköltségre nem jogosult [Pp. 82. §

(3)bekezdés]. Az elsőfokú eljárásban még alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (régi Ükr.) 3. §

(3)bekezdése, 4/A. §-a alapján az ügyvédi munkadíj összege pernyertességgel arányosan 18.000,- forint + áfa. [55] Az alperes perveszteséggel arányosan köteles a feljegyzett eljárási illeték megfizetésére a Pp. 102. §

(1)bekezdése alapján, míg a meg nem fizetett eljárási illeték fennmaradó része (18.000,- forint) a Pp. 102. §

(3)és

(6)bekezdései értelmében az állam terhén marad. [56] A másodfokú eljárásban a felperes fellebbezése teljes mértékben eredményre vezetett, így az alperes a Pp. 102. §

(1)bekezdése alapján a felperesi fellebbezés vonatkozásában feljegyzett fellebbezési illeték viselésére köteles. [57] Az alperes fellebbezése 75 százalékos mértékben volt sikeres, azonban a megfizetett fellebbezési illeték összegét nem számította fel [Pp. 82. §

(3)bekezdése]. Felszámított azonban a másodfokú eljárásra az ügyvédi munkadíj tekintetében hat munkaórát, melyet a felperes nem vitatott, így a másodfokú eljárásban már alkalmazandó, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII.9.) IM rendelet (Ükr.) 3.

(2)bekezdése, 5. §

(1)bekezdése alapján, a Pp. 83. §

(2)bekezdése szerint az ügyvédi munkadíj összege a másodfokú eljárásban 63.000,- forint + áfa, melyet az Felperes1 helyett az állam térít meg a Pp. 88. §

(2)bekezdése szerint. Győr,

1. február
2. Dr.Szabó Péter s.k. a tanács elnöke Dr.Konarik Attila s.k. előadó bíró Dr.Mészáros Zsolt s.k. bíró