Kfv.45006/2023/3 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében külön indokolással nem látta el, csak érdemben támadta a jogerős ítéletet. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.006/2023/3. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró Dr. Varga Eszter bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Felperesi képviselő: Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete eljáró képviselő: Dr. Patonai Nóra kamarai jogtanácsos (felperesi képviselő címe) Az alperes: Készenléti Rendőrség (alperes címe) Alperesi képviselő: Dr. Mucsiné dr. Nagy Ágnes kamarai jogtanácsos A per tárgya: teljesítményjuttatás megfizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Szegedi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 101.K.700.259/2022/7. Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.006/2023/3 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes hivatásos szolgálati jogviszonya az alperessel 2019. március 31-én megszűnt. A felperes 2018. évi teljesítményét kiválóra értékelték, azonban az állományilletékes parancsnok a teljesítményjuttatás megállapításáról 2019. április 15-ig nem rendelkezett. A Készenléti Rendőrség parancsnoka a felperes teljesítményjuttatás megfizetésére irányuló szolgálati panaszát elutasította. A felperes a határozattal szemben keresetet nyújtott be, melyben az alperes teljesítményjuttatás megfizetésére kötelezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [2] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 158. §

(3)és

(3a)bekezdéseire és a rendvédelmi szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagja illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet 9. §

(1)bekezdésére hivatkozással. A másodfokú bíróság ítélete [3] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét annak helyes indokai alapján helybenhagyta. A felülvizsgálati kérelem [4] A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az első fokon eljárt bíróság új eljárásra és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [5] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pontját és
2. ad)alpontját jelölte meg. A befogadhatóság körében előadta, hogy a felülvizsgálat lefolytatása az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata és a kérelmező alapvető eljárási jogának sérelme miatt indokolt. A Kúria döntése és jogi indokolása Kúria VII.Kfv.45.006/2023/3 3 [6] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényi lehetőség. [7] A Kp. 118. §

(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [8] A Kp. 118. §

(1)bekezdés a) pontja (alpont megjelölése nélkül) önmagában nem számít befogadási oknak, csupán a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságának okát leíró mondat középső szakasza, az

(1)bekezdésben megkezdett szövegrész folytatása; alpontjai egyikének megjelölése szükséges ahhoz, hogy a kérelem teljes legyen. A kérelmezőnek a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa)–
2. ad)alpontok egyikének (vagy akár többnek) a megjelölésével kell meghatároznia azt az okot, amelyre tekintettel álláspontja szerint az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata indokolt. [9] A Kúria korábban rámutatott arra, hogy a Kp. 117. §

(4)bekezdése nem teremt alanyi jogot a felülvizsgálati kérelem befogadásra, a befogadásról döntő bíróság vizsgálja meg, hogy az ügyben olyan kérdés merül-e fel, amely a Kp. 118. §

(1)bekezdésének a kérelemben megjelölt pontja alá tartozik (Kfv.IV.37.060/2021/2., Kfv.VII.37.167/2021/2.). A felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél kötelessége, hogy megjelölje azt az okot vagy azokat az okokat, melyek alapján a jogorvoslati kérelem befogadható. [10] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja szerinti befogadási okot a felülvizsgálatot kérő félnek meg kell indokolnia. Amennyiben a befogadhatóság körében arra hivatkozik, hogy az alapvető eljárási jogának sérelme valószínűsíthető, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés történt, ez irányú kérelmét a befogadhatóság körében kell megindokolnia. Nem alapozza meg a felülvizsgálati kérelem befogadását, ha a kérelmező csupán általánosságban utal az alapvető eljárási jogainak sérelmére (Kfv.IV.37.343/2021/6., Kfv.VII.45.025/2021/2.), a kérelmezőnek ugyanis meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozatot hozó bíróság melyik eljárási szabályt sértette meg, és ez miként befolyásolta az alapvető eljárási jogának gyakorlását. A kérelmezőt az egyéb eljárási szabályszegés körében is indokolási kötelezettség terheli. Be kell mutatnia, hogy az egyéb eljárási szabályszegés az ügy érdemére kihatással volt, az eljárási szabályszegés ténybeli alapja valóban kétséget ébreszt a felülvizsgálni kért jogerős határozat helytállósága tekintetében oly mértékben, hogy az további érdemi vizsgálat nélkül ne legyen megítélhető (Kfv.II.38.030/2021/2., Kfv.II.38.102/2021/2.). [11] Ebben az ügyben a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében külön indokolással nem látta el, csak érdemben támadta a jogerős ítéletet. A felperes befogadási kérelmében olyan elvi jellegű kérdést sem fogalmazott meg, amely alapján a felülvizsgálati kérelem befogadásának lett volna helye. Kúria VII.Kfv.45.006/2023/3 4 [12] A Kúria a fentiek alapján megállapította, hogy a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állnak fenn, ezért a felülvizsgálati kérelem befogadását – a Kp. 118. §

(2)bekezdése alkalmazásával – megtagadta. A döntés elvi tartalma [13] A felülvizsgálati kérelem befogadása megtagadásának van helye, ha a felperes felülvizsgálati kérelmét a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ad)alpontja tekintetében külön indokolással nem látta el, csak érdemben támadta a jogerős ítéletet. Záró rész [14] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték viseléséről rendelkeznie nem kellett. [15] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [16] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül utasította vissza. Budapest,

1. február
2. Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Varga Eszter s. k. bíró