A határozat elvi tartalma: Vasárnapi munkavégzés tilalmának megszüntetésével kapcsolatos népszavazási kezdeményezés A Kúria Knk.IV.37.234/2015/
- A Kúria a Doszpolyné dr. Mészáros Melinda jogtanácsos által képviselt Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Cím1 és a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája Cím2) kérelmezőknek, a dr. Pálffy Ilona elnök által képviselt Nemzeti Választási Bizottság (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.) által aláírásgyűjtő ív mintapéldánya hitelesítése kapcsán meghozott 18/
- (II. 12.) számú határozatának felülvizsgálata tárgyában, nem peres eljárásban, meghozta az alábbi v é g z é s t: A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 18/
- (II. 12.) határozatát helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak – külön felhívásra – 10.000 (tízezer) forint eljárási illetéket. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás I.
- A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 18/
- (II. 12.) határozatában (az NVB közleménye megjelent a Magyar Közlöny Hivatalos értesítő
- február 16-i,
- számában, a továbbiakban: Határozat 1.) megtagadta a kérelmezők által hozzá – ismételten
- január 28-án - benyújtott aláírásgyűjtő ív hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e Ön azzal, hogy a kiskereskedelmi szektorban a vasárnapi munkavégzés tilalma megszüntetésre kerüljön?” Kúria IV.Knk.37.234/2015/2-I 2
- Az NVB a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló
- évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban Nsztv.)
- §
(1)bekezdés b) pontjára, valamint a 8. §
(3)bekezdésére és a
- §-ára alapította eljárását. Indokai értelmében a kérelmezők kérdése alapján megtartott érvényes és eredményes népszavazást követően az Országgyűlésnek a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló
- évi CII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) üzletek zárva tartásáról rendelkező
- §-t kellene módosítania. Ugyancsak ezt a kötelezettséget keletkeztetné Szepessy Zsolt, az Összefogás Párt elnöke által
- január 7-én benyújtott és az NVB által
- január 23-án meghozott 9/
- számú határozatában (a továbbiakban: Határozat 2.) elbírált kérdése is. A Határozat
- a Kúria előtti felülvizsgálati eljárásra tekintettel a Határozat
- meghozatala idején még nem emelkedett jogerőre.
- A határidőben érkezett felülvizsgálati kérelemben a kérelmezők az NVB határozatának az Nsztv.
- §
(1)bekezdésén alapuló megváltoztatását kérték. Álláspontjuk szerint az általuk népszavazásra feltenni szándékozott kérdés tárgya különbözik a Határozat 2.-ben elbírálttól: a kérelmezők kérdése a Ktv. vasárnapi munkavégzésre vonatkozó általános tilalmát kívánja megszüntetni, ezzel szemben a Határozat 2.-ben vizsgált kérdés az üzletek zárva tartására kérdez rá. Álláspontjuk értelmében a vasárnapi munkavégzés tilalma fogalmilag nem esik egybe az üzletek nyitva/zárva tartásával. A kérdésben ugyanis a munkavégzés helye abból a szempontból bír jelentőséggel csupán, hogy a Ktv. szabályozását megelőzően a plázákban lehetőség volt a kiskereskedelmi munkavégzésre vasárnap is, míg más üzletekben – a kúriai gyakorlat értelmében – nem volt lehetőség rendes munkaidő beosztására. Eredményes és érvényes népszavazás esetén, a Ktv. általános hatályú tilalma helyett a vasárnapi munkavégzés csupán a Munka törvénykönyve szerint lenne korlátozható. A kérelmezők utaltak arra is, hogy a két kérdés közötti azonosság nem állapítható meg azért sem, mivel a Határozat 2.-ben elbírált kérdésből – szemben a kérelmezők által megfogalmazottal - nem lehet a kívánt jogalkotói változás irányára következtetni. A kérelmezők sérelmezték a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 1-2., valamint 4. §-ai szerinti alapelvi rendelkezések, valamint a 72. § e) pontjának megsértését azzal, hogy az NVB az Összefogás Párt által a tárgykörben benyújtott több hitelesíteni kívánt kérdés kapcsán határozatait nem egy időben, illetve eltérő, téves indokokkal utasította el. Mindezzel késleltette a jogerős határozat meghozatalát, végső fokon a népszavazási kezdeményezés jogának gyakorlását. II. A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. Kúria IV.Knk.37.234/2015/2-I 3 1. Az Nsztv. 8. §
(1)értelmében „[a] kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés”. Az Nsztv. 8. §
(1)bekezdése az azonos tárgyú kérdések hitelesítésének NVB általi elbírálását a benyújtáskori pillanatban rögzíti. Ezért önmagában a Határozat
- jogerőre emelkedése – kúriai elbírálása - nem szünteti meg a párhuzamossági moratóriumot. Így a Kúria akkor biztosít egyenlő esélyt a tárgykörben kérdést hitelesíteni kívánó kérelmezőknek, amennyiben a tartalmilag hasonló, avagy azonos kérdéskörben meghozott, valamennyi NVB határozatot azonos időben bírál el.
- A Kúria az NVB határozatát az indokolás alábbi kiegészítésével hagyta helyben: A Kúriának a felülvizsgálati kérelemben foglaltak alapján abban kellett állást foglalni, hogy a Határozat 1.-ben és a Határozat 2.-ben vizsgált kérdések az Nsztv.
- §
(3)bekezdése értelmében „(...) - akár részben - azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre”. A teljes vagy a részbeni azonos, egymást kizáró jogalkotói kötelezettség lényegében a jogalkotói egyértelműség követelményének vizsgálatát jelenti arra az esetre, amennyiben a két népszavazási kezdeményezés alapján érvényes és eredményes népszavazás megtartására kerülne sor. Az Nsztv. hivatkozott rendelkezése értelmében nem teljesül e követelménye akkor, ha a kérdések tárgyukat tekintve legalább részben azonosságot mutatnak, avagy azzal éppen ellentétesen, egymást kizáró tartalmúak. 2.1. A 8. §
(1)bekezdése alapján megállapítható, hogy az Nsztv. párhuzamossági moratóriuma - az Országgyűlésre háruló jogalkotási kötelezettség alapállásából vizsgálva - a tárgybeli azonosságot a kérdések akár részbeni azonosságához, teljes azonosságához, illetve egymást kizáró jellegéhez kötötte. 2.
- Az NVB határozatában foglaltak alapján, figyelemmel a kérelmezők felülvizsgálati kérelmére is, és a kérdések összevetése alapján a Kúria arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmezők helyesen utalnak a felülvizsgálati kérelmükben arra, hogy a minden kiskereskedelmi üzlet zárva tartására vonatkozó és a kiskereskedői munkavégzés vasárnapi általános tilalmának megszüntetését kezdeményező két kérdés irányultságukat tekintve nem esnek egybe. Ugyanakkor a kiskereskedelmi munkavégzés általános tilalmának feloldására kötelező népszavazási eredmény tartalmában ellentétes kötelezettséget róna az Országgyűlésre a nép valamennyi üzlet zárva tartásának kötelezettségét előíró döntéshez képest. Másképpen megfogalmazva: ha a nép - eredményesen és érvényesen - megszavazza azt, hogy az Országgyűlés oldja fel a vasárnapi munkavégzés általános tilalmát a kiskereskedelemben, az szükségképpen meghatározott üzletek kinyitásához kellene vezessen (pl. a plázákban). Kúria IV.Knk.37.234/2015/2-I 4 Ezzel szemben, ha a nép azt is megszavazza, hogy minden üzletnek zárva kell tartania a kiskereskedelemben vasárnap, akkor az Országgyűlésre ellentétes jogalkotási kötelezettség hárul. A versengő kérdésekre szabott Nsztv.-beli moratórium egyebek mellett éppen ennek a helyzetnek vetett gátat a korábban hatályos törvényi szabályok hiányosságait pótolva.
- A kérelmezők Ket. szabályainak megsértésével összefüggő felülvizsgálati kérelmeit a Kúria megalapozatlannak ítélte. Részben azért, mert az NVB a választási eljárásról szóló
- évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.)
- §
(1)bekezdés, valamint
(2)bekezdés a) pontja szerinti jogállással rendelkező választási szerv. Ebből következőleg határozatait nem a Ket., hanem az Nsztv. 1. §
(1)bekezdése szerint a Ve. általános része alapján, az Nsztv.-beli eltérések alkalmazásával hozza.
- Utalni kell arra is, hogy az Nsztv.
- §-ában foglalt rendelkezések a versengő népszavazási kezdeményezések esetkörét hivatottak rendezni, amelyek a korábbi szabályozásban hiányosságként jelentkeztek. E jogalkotói mulasztást az Alkotmánybíróság 100/
- (XII. 6.) AB határozatában állapította meg. Mivel az adott törvényhozási ciklusban a mulasztás megszüntetésére nem került sor, ezért alakulhatott ki az a helyzet, amelyről az Alkotmánybíróság 18/
- (III. 12.) AB határozatában adott számot (ABH 2008, 212, 220221.), és amely az Alkotmánybíróság tárgykörben formálódó gyakorlata nélkül a népszavazási kezdeményezéshez való jog gyakorolhatóságának megkérdőjelezésével fenyegetett. Utóbb hivatkozott határozatában egyebekben az Alkotmánybíróság meghatározta a rendeltetésszerű joggyakorlás kritériumait is a nép általi közvetlen hatalomgyakorlással összefüggésben. Az Nsztv.
- §-ának alkalmazásával az NVB a népszavazáshoz való jog zavartalan gyakorlását biztosítja. Alapjogi megközelítésben az NVB hatásköre gyakorlásakor intézményvédelmi – preventív – feladatot teljesít: a népszavazásra feltenni szándékozott kérdés alaptörvény-konformitásának vizsgálata mellett törekednie kell arra is, hogy érvényesüljenek a rendeltetésszerű joggyakorlás Nsztv.-ben és Ve.-ben megállapított kritériumai. Minden alkotmányos és visszaélésszerű joggyakorlásnak nem minősíthető kezdeményezésnek meg kell kapnia a lehetőséget arra, hogy abban a nép közvetlenül állást foglalhasson.
- A Kúria a kifejtettek alapján megállapította, hogy az NVB határozatát az Nsztv. rendelkezéseinek megsértése nélkül hozta meg, ezért azt az Nsztv.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Az illetékről a Kúria az illetékekről szóló – módosított – 1990. évi XCIII. törvény 43. §
(7)bekezdése megfelelő alkalmazásával határozott. Kúria IV.Knk.37.234/2015/2-I 5 A Kúria az NVB kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybenhagyta, ezért határozatáról az Nsztv. 30. §
(4)bekezdése értelmében – határidőben - közleményt tesz közzé a Magyar Közlönyben. A jogorvoslatot az Nsztv. 30.§
(1)bekezdése zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Kalas Tibor sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő